2016. június 10.
2016. június 6.
Ige: A közbenjáróról.
„A közbenjáró pedig nem egyé, Isten ellenben egy” (Gal. 3,20)
[Más fordítások szerint: Közbenjáróra
nincs szükség, ahol nincs két fél. Isten pedig egy. A közvetítő azonban nem egy személy
közvetítője, Isten pedig egy]*
*A közbenjáróról így hangzik a
prófécia: „És amikor látá, hogy nincsen
ott senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért saját karja segít
néki, és saját igazsága gyámolítja, és támogatja őt. És felölté az igazságot,
mint páncélt, és a szabadítás védelmező sisakja van fején; felölté a
bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással, és felindulással vevé magát
körül, mint egy palásttal” (Ésa. 59,16-17)
„Mert bosszúállás napja volt szívemben, és megváltottaim, - és a
megtorlás - esztendeje eljött. Föltekintettem, és körültekinték de nem vala
segítő, s álmélkodám, és csodálkoztam, és nem vala gyámolító, és nem volt
támogatóm. De segített nékem saját karom, és haragom, felindulásom gyámolított
engem!” (Ésa. 63,4-5)
És az Úr karjáról így beszél Pál apostol: „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az
ember Krisztus Jézus” (1 Tim. 2,5).
Imádság:
Uram! Köszönöm világos útmutatásodat, mely szerint egy valamit
kell szorítanom egész életem során: a te kezedet. Sokszor nem így teszek, akkor
mindig tévelygek és ártok magamnak is. Szeretném elengedni mindazt, ami nem a
te kezed. Ámen
Servier: A tőr.
A tőr - ahogyan a bűn -
először egy kicsinyke rést üt át a testen, hogy azután halálos szúrással járja
át.
Megvallás.
KRISZTUSBAN
Mennyei elhívás részese
vagyok, ezért, a mi vallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra
figyelek
(Zsid. 3.1)
Vida Sándor: Mézcseppek:
A hit sohasem vár bizonyítékokra, hanem Isten igéje szerint
cselekszik, és akkor ezt kétségkívül követik a bizonyítékok.
Az Úr dicsérete
„Áldom, és térdet hajtva dicsőítem az Urat, Jahvét, az Örökkévalót
minden időben, és mindenkor. Dicsérete szüntelen ajkamon van!”
(Zsolt. 34,2)
Úgy gondolod, hogy hit által üdvözülsz, de
cselekedetek által szentelődsz meg? Isten minden munkája az életünkben teljes
mértékben és mindenkor kegyelemből van. Isten Krisztus igazságosságát írta a
javunkra, ezért Krisztus igazságosságának a talaján állunk, és miatta várhatjuk
a Szent Szellem kiáradását az életünkben. Talán Isten több kegyelmet ad
azoknak, akik kiérdemlik? Ebben az esetben már nem beszélhetnénk
kegyelemről. A megszentelődésünk egyedül Krisztusban van, és nem a mi
erőfeszítésünk által. „Őt (Krisztust) tette Isten... megszentelődéssé” (1 Kor
1,30). Minden forrásunk Őbenne van. Mi, vérrel-mosott Isten gyermekei, Krisztus
érdeméért akár már ma megjelenhetnénk Isten dicsősége jelenlétében. Csodálatos,
ó, mily csodálatos kegyelem! Áldjon az Úr benneteket! REINHARD BONNKE
2016. június 3.
Az Úr Jézus gondviselése.
„Az Úr szemmel tartja az
őt félőket, az ő kegyelmében, szeretetében
bízókat, hogy kimentse őket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket” ( „Nem szégyenülnek meg a gonosz,
veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban is”
(Zsolt. 33,18-19; 37,19).
Megvallás.
Megvallás.
Magasztallak Uram, amiért még akkor sem kell félnem, ha rossz
hírt kapok a gyermekemről, és azt mondják, hogy hiába fárasztod az Urat
imáiddal, mert Te viszont azt mondtad Úr Jézus: Ne félj csak Higgy! És
megtartatik gyermeked. (Luk.8,49.50) és Ne félj! Mert néked adtam ajándékba
mindazokat, akik veled hajóznak ez élet viharos tengerén, és egy lélek sem vész
el közülük (Csel.27,22.24)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)