„Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék,
és ne dicsekedhessék*(Eféz.
2,9)
*És így folytatja az apostol: „Hiszen
azt tartjuk és valljuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől
függetlenül” (Róm. 3,28)
„Mert amikor a pogányok, nemzetekből valók, akik nem ismerik a törvényt, természetes eszük szerint természetszerűleg cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ezek a törvény nélküliek
önmaguknak szabnak törvényt” (Róm. 2,14)
„Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné
vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit „törvénye” által” „hogy
egyetlen ember, egyetlen hústest se dicsekedjék az Isten színe
előtt” (Róm. 3,27;1Kor. 1,29)
„Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent
hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme
szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk” (2Tim.
1,9).