2015. szeptember 28.
Ima
Drága Úr Jézus!
Miközben mentél a
Golgotára, közben úgy hanyatlottál el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor, mert
térdeid tántorogtak (Zsolt.109,23.24)
kínjaidtól és sok lelki és testi gyötrettetésedtől. És ezt is vállaltad
Uram, ezért az én lábaim nem tántorodnak meg (Zsolt.66,9)és nem
engeded Istenem, hogy az én lábam inogjon, hanem őrzöl engem (Zsolt.121,3)
és bátorsággal járom az én utamat (Péld.3,123), mert megszilárdítottad
az én lépteimet, s ha elesek sem terülök el, mert Te támogatsz engem Uram. (Zsolt.37,23.24.)
Ne csak hallgassátok az igét:
Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója,
[nem cselekszi meg] az ilyen hasonlatos
ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti [testi] ábrázatát
[arcát]. Mert megnézte [és
megszemlélte] magát és elment, és azonnal
elfelejtette, milyen volt”
(Jak.
1,23-24)
Az Úr jelenlétéről.
„Az Úr
jelenléte szellemi
megpihenést és felüdülést ad nektek, és elküldi hozzátok Krisztust, akit előre
kiválasztott a számotokra: Jézust, akit Messiásul rendelt”
(Csel. 3,20)
Az új időszámítás:
Megtéréskor, amikor a Bárány vére elfedezte bűneinket –
kezdődik az életünk. Ez a hónap lesz a hónapok elseje, ez lesz első az esztendő
hónapjai között.
(2 Móz. 12,2)
Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól
Amikor Saul - aki később Pál apostol lett - találkozott Jézussal a damaszkuszi úton, ezt kérdezte tőle: „Uram, mit akarsz, hogy tegyek?” (ApCsel 22:10).
És
itt kezdődik a mi utunk is, egy egyszerű kérdéssel. Nem az a kérdés, „Mit
akarok tenni az életemmel?”, hanem „Uram, mit akarsz, hogy tegyek az
életemmel?” DANIEL KOLENDA
2015. szeptember 27.
Hálaadás.
Hálát adok értetek Istennek mindenkor azért a kegyelemért,
amely nektek a Krisztus Jézusban adatott” (1 Kor. 1,4)
Térjetek vissza az Úrhoz.
„Gondoljátok hát
meg magatokat, és térjetek
vissza - az Úrhoz, - hogy eltöröltessen a ti céltévesztésetek, és így eljöjjenek fellélegzés, felüdülés,
enyhülés, frissülés idei az Úrnak jelenlététől” (Csel. 3,19)
Ne légy feledékeny.
„Az igének [a (logosznak)]
pedig megtartói [és cselekvői]
legyetek [és az igét váltsátok tettekre] és ne csak hallgatói,
megcsalván magatokat [mert aztán hamis
következtetésekkel eltévesztitek az igazságot]” (Jak. 1,22)
Mikor már Isten lesz minden mindenben, akkor:
Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni.
Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni.
Legyen bár ökomenikus mozgalom, el fog töröltetni.
2015. szeptember 26.
Ige: A Teremtőről.
„Mert Őbenne - Krisztusban - teremtetett
minden, ami van az egekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi
székek, azaz trónusok, akár uralmak* felsőbbségek, hatalmasságok, akár
fejedelemségek** kormányzatok,
birodalmak, akár fennhatóságok***Mindenek
Őáltala és Őreá nézve, Őbenne, és
Őérte teremttettek**** (Kol. 1,16)
*Uraságok (küriótész):
szó szerint: SZENTESÍT; rabszolgatartói minőségben uralkodik; Angyali hatalmak
jelölése: hatalmasok, uralkodók.
Dánielhez
is angyal küldetett, aki által kijelentést nyernek a birodalmak uraságai: „De Perzsiának fejedelme ellenem állott
huszonegy napig, és ímé Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve
segítségemre, és én ott maradék a perzsa királyoknál. Azután így szólt: Tudod-e,
miért jöttem hozzád? Nekem most újra harcolnom kell Perzsia fejedelmével, és ha
abból a harcból kikerülök, a görögök fejedelme következik” (Dán. 10,13.20)
**Fejedelemségek
(arkhé): EREDET, a bevégződés ellentéte. További jelentése: egy
ország első embere, legfőbb méltósága: uralkodó; az uralkodás, uralom, hatalom
jelentésében részint földi, részint mennyei, „angyali” hatalmasságok jelölésére
szolgál a szó. Például mennyei angyalok: Mária
kérdésére a mennyei küldött így válaszol: „És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten
előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat
jelentsem néked” (Luk. 1,19).
***Hatalmasságok (exúszia): a kifelé megmutatkozó,
látható (telj)hatalom; hatalmasságok, a hatalom képviselői és kifejtői, viselői
és gyakorlói; hatalmon lévők, hatalmasok.
****Isten
mindent az Ige által teremtett: „Minden,
vagyis a mindenség Őáltala lett, Őáltala teremtetett; rajta keresztül támadt;
általa jött létre, és nála nélkül, Tőle különválasztva semmi sem lett, semmi sem teremtetett, ami létrejött; s egyetlen
létező sem lett Őnélküle. Minden általa lett, és nélküle semmi sem
lett, ami létrejött” (Jn. 1,3)
És hogy ki a Teremtő, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Kezdetben
teremté Isten az eget és a földet” (1 Móz. 1,1)
De ezt csak: „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde,
Isten megnyilatkozása, által teremtetett, hogy a világokat Isten szava,
rémája=kijelentése alkotta, hogy ami látható, a láthatatlanból és nem a
jelenségek világából állott elő” (Zsid.
11,3)
Mert: „Az Úr szavára
lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük. Az ÚR igéje alkotta az eget, egész seregét szájának
lehelete. Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott” (Zsolt. 33,6.9)
Nehémiás megvallása
a Teremtőről: „Te vagy egyedül az Úr! Te
teremtetted, Te alkottad az eget, az
egeknek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a
tengereket minden bennük valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájuknak, és
az égnek serege előtted borul le” (Nehem.
9,6)
Ézsaiáson
keresztül szól az Úr: „Így szól az Úr,
Jahve, megváltód és alkotód, anyád méhétől fogva, aki az anyaméhben formált. Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem.
Én, az ÚR Jahve, alkottam mindent. Aki egyedül feszítettem ki az eget, magam
tettem szilárddá a földet” (Ésa. 44,24)
A világokat
teremtő Igéről így hangzik a bizonyságtétel: „És az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk, és láttuk az ő
dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes vala
kegyelemmel és igazsággal” (Ján. 1,14)
Isten Őt: „Akit
tett mindennek örökösévé, aki által a világot is teremtette. Aki az Ő, azaz
Isten dicsőségének visszatükröződése, kisugárzása, és az ő valóságának, az Ő
lényének képmása, aki hatalmas szavával fenntartja, és hordozza a mindenséget.
Aki miután minket bűneinktől megtisztítván, üle a mennyei Felségnek jobbjára a
magasságban” (Zsid. 1,1-3)
És aki tette: „Felül minden fejedelemségen és
hatalmasságon és hatóerőn és uraságon és minden néven, mely
neveztetik, és amelyet segítségül hívnak nemcsak e világon, nemcsak ebben a létkorban, hanem a következendőben is”
(Eféz. 1,21)
„Mert Őbenne
lakozik az istenségnek egész teljessége testileg. Mert tetszett az egész
Teljességnek, hogy benne lakjék” (Kol.
2,9; 1,19)
A feltámadott dicsőség Urának kijelentése
Önmagáról: „A Laodiceabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen,
a hű és igaz bizonyság,a teremtett világ eredete” (Jel. 3,14)
Ő: „Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak
azt, hogy ő az Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén
föl, emberekhez hasonlóvá lévén, és magatartásában is embernek bizonyult” (Fil. 2,6-7)
Agur elmélkedése: „Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott
volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő
köntösébe? Ki állapította, és ki határozta meg a földnek minden határit, talán
tudod? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?” (Péld. 30,4)
És a hústestté lett Ige válasza: „És mert senki sem ment fel a
mennybe, hanemha csak az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, aki a
mennyben van” (Ján. 3,13)
Az apostolon keresztül folytatódik a kijelentés: „Az pedig, hogy
fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le is szállott erre a földre. Aki
leszállott vala, ugyanaz, aki fel is ment, feljebb minden egeknél, hogy
mindeneket, azaz a mindenséget betöltse” (Eféz.
4,9-10)
János apostol megvallása: „Ami
kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit
szemléltünk, és megfigyeltünk, és kezeinkkel is illettünk, megtapintottunk, az
életnek Igéjéről. És mert az élet megjelent és mi láttuk és tanúbizonyságot
teszünk róla és hirdetjük néktek is az örök életet, amely azelőtt az Atyánál
vala, most pedig megjelent nékünk. Amit
tehát hallottunk és láttunk, azt hirdetjük néktek is, hogy néktek is
közösségetek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő
Fiával, a Jézus Krisztussal” (1 Ján.
1,1-3)
János apostol elragadtatásban így látta az Urat: „És látám, hogy az ég megnyílt, és ímé
vala egy fehér ló, és aki azon ül vala, hivatik vala Hűnek és Igaznak, és
igazságosan ítél és hadakozik. És az ő szemei olyanok, mint a tűzláng; és az ő
fején sokágú korona és rajta egy-egy név, amelyet senki sem tud rajta kívül. És
vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten igéjének neveztetik, mert
ez a név adatott neki: az Isten Igéje” (Jel. 19,11-13)
Ezékiel is látta
látomásban Őt: „És vala mintegy mennyezet az élőlények feje fölött, olyan,
mint a csodálatos kristály, kiterjesztve felül fejük felett. És a mennyezet
alatt szárnyaik egyenesek valának, egyik a másikkal összeérvén; mindegyiknek
kettő vala, amelyek befedik vala innen, és mindegyiknek kettő vala, amelyek
befedik vala amonnan az ő testüket. És hallám szárnyaik zúgását, mint sok
vizeknek zúgását, úgy, mint a Mindenhatónak hangját, mikor járnak vala, zúgás
hangját, mint valami tábornak zúgását; mikor állának, leeresztik vala
szárnyaikat. És lőn kiáltás a mennyezeten felül, amely vala fejük felett, és ők
megállván, leeresztik vala szárnyaikat. És a mennyezeten felül, amely fejük felett
vala, látszék mint valami zafírkő, királyi széknek formája, és a királyi
széknek formáján látszék mint egy ember formája azon felül; És látám izzó
ércként ragyogni, amelyet, mintha tűz vett volna körül derekának alakjától
fogva és fölfelé; és derekának alakjától fogva és lefelé látám, mintha tűz
volna. És fényesség vala körülötte, Mint amilyen a szivárvány, mely a felhőben
szokott lenni esős időben, olyan vala a fényesség köröskörül. Ilyen vala az Úr,
Jahve dicsőségének
formája, és látám, és orcámra esém, és hallám egy szólónak szavát” (Ezék.
1,22-28)
János apostol
látomásában lát egy királyiszéket: „És a királyiszék előtt üvegtenger vala,
hasonló a kristályhoz; és a királyiszék közepette és a királyiszék körül négy
élőlény, szemekkel teljesek elől és hátul. És a négy élőlény, amelyek közül
mindeniknek hat-hat szárnya vala, köröskörül és belül teljes vala szemekkel; és
meg nem szűnik vala nappal és éjjel ezt mondani: Szent, szent, szent az Úr, a
mindenható Isten, aki vala és aki van, és aki eljövendő. És mikor az élőlények
dicsőséget, tisztességet és hálát adnak annak, aki a királyiszékben ül, annak,
aki örökkön örökké él. Leesik a huszonnégy Vén az előtt, aki a királyiszékben
ül, és imádja azt, aki örökkön örökké él, és az ő koronáit a királyiszék elé teszi,
mondván: Méltó vagy Uram, hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt. Mert te
teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek” (Jel. 4,6.8-11).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)