IMA

Mennyei Atyám!

Hálatelt szívvel magasztallak, amiért megszabadítottál a sötétség hatalmából, és általvittél a Te szerelmes Fiadnak országába, a világosságba. (Eféz. 1,7.)

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Figyeld, ahogy a kisebb igazítások hatására egészen más lesz az eredmény, amire vágysz. Nem lesz nehéz, de szükséges lesz, hogy odafigyelj, és szorgalmasan tedd, ami a célod eléréséhez kell. Ahogy a természetes dolgokban, ugyanúgy tudod alkalmazni ezt a szellemi területen is. Az örökkévaló szemléletedet mindenben meg kell őrizned, mondja az Úr.

2 Korinthus 4:17-18 Mert a mi pillanatnyi, könnyű nyomorúságunk minden mértéket meghaladó, örök súlyú dicsőséget szerez nekünk, mivelhogy mi nem azokra nézünk, amelyek láthatók, hanem azokra, amelyek láthatatlanok; mert a láthatók ideig valók, de a nem láthatók örökkévalók.

http://gyurinaploja.blogspot.com

jézus az élet csilla664 12

Joyce Meyer: Isten megért téged

Bűneink megbocsáttattak! Mikor?

Amikor meghalt Jézus és kiontotta vérét a bűneinkért. Körülbelül 2000 évvel ezelőtt. Nem fog újra meghalni (Róm 6,9-10). Egyszer és mindenkorra elvette az egész emberiség minden bűnét. (Zsid 9, 25-28 és 10, 10-14). Jézusnak a bűneinkért való áldozata már egy befejezett dolog. /Wommack/

Kenneth Hagin: Ő MEGSZABADÍT

Mivelhogy [a hívő] ragaszkodik hozzám [Istenhez], megszabadítom őt…

- Zsoltárok 91,14.

Az angol nyelvben az ‘I will’ (= ‘akarom [tenni]’) és az ‘I shall’ (‘meg fogom [tenni]’) a lehető legerőteljesebb kinyilvánítása az akaratnak. A Zsoltárok 91 utolsó verseiben pedig hét dolgot említ Isten — aki több mint elegendő —, amit meg akar, meg fog tenni azért az emberért, aki szeretettel ragaszkodik Őhozzá. (Hála Istennek, én szeretettel ragaszkodom Őhozzá — ugye te is?)

Figyeld meg, Isten nem azt mondta: „Lehet, hogy megteszem” vagy „Ha bírom erővel, megteszem. Ha ki nem merülök, akkor megteszem.” Nem! Aki túlcsordulóan elegendő, Ő azt mondta: „Meg akarom tenni.”

Először azt mondta Isten: „Meg akarom szabadítani őket…” Ez az Isten, aki több mint elegendő, a szabadítás Istene. Megtartotta az Ábrahámnak adott szavát, és megszabadította Izraelt — és még ma is Ő a szabadító!

A mi Istenünk nem az elnyomó; Ő a szabadító! Az Apostolok cselekedetei 10,38 világossá teszi ezt. A sátán az emberiség elnyomója, Jézus pedig a mi szabadítónk!

Megvallás: Én ragaszkodom Istenhez; ezért Ő megszabadít engem. Ő a szabadítás Istene. És Isten több mint elegendő. Mindig bírja erővel, sosem merül ki. Isten mindazt megteszi, amiről kijelentette, hogy meg fogja tenni. Ő az, Aki Teljesen Elegendő, és Ő MEG FOGJA TENNI!

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Lydia magazin

Áldott, szép napot - testben-lélekben való felüdülést kívánunk!

Irma Nyári

Szívem zeng

Ige: A boldogok.

 „Boldogok az irgalmasok, a könyörülők: mert ők irgalmasságot nyernek. Mert majd nekik is irgalmaznak, és rajtuk is könyörülni fognak* (Mát. 5,7)

*Jakab apostolon keresztül így szól a Szent Szellem: „Mert az ítélet irgalmatlan az iránt, és ahhoz, aki nem cselekszik irgalmasságot; és dicsekedik az irgalmasság az ítélet ellen, sőt diadalmaskodik az ítélet felett. Mi a haszna, és mit használ, atyámfiai testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hite van, de cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-e, üdvözítheti-e őt egyedül a hit? Ha pedig az atyafiak a testvérek, férfiak vagy nők, mezítelenek, nincs ruhájuk, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, mert nincs meg a mindennapi kenyerük, és azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, amikre szüksége van a testnek, az ő egész valójuknak; mi annak a haszna és mit használ az? Azonképpen, és ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában, vagyis halott önmagában” (Jak. 2,13-17)

Aki pedig gyakorolja a szeretet, mégpedig az agapé: az Isten szerinti szeretetet, az: „Boldog, aki a nyomorultra, a nincstelenre gondol, akinek gondja van a nyomorultra, aki észreveszi, és megérti őt. A veszedelem napján megmenti azt, ha bajba kerül, és a csapás idején segítségére siet az Úr. Az Úr megőrzi azt és élteti, és életben tartja azt. Boldog lesz e földön, mert boldoggá teszi már itt a földön, és nem adhatod oda, mert nem engedi át ellenségei kívánságának, s nem adja ellensége hatalmába, nem engedi át ellenségei dühének, sem a szomorúságnak, bánatnak, és fájdalomnak. Az Úr megerősíti őt az ő betegágyán, és segítséget hoz, és enyhülést - jobbulást – ad, bármilyen az ágya. Megkönnyíted betegségében jobbulást adsz neki valahányszor betegen fekszik, és fekvőhelyét kényelmesre cseréled” (Zsolt. 41,2-4)

Ezért így buzdít a Szent Szellem: „Az irgalmasság, a részvét, szánalom, könyörületesség, és az igazság a hűség és hit ne hagyjanak el téged: kösd azokat a te nyakadra, írd be azokat a te szívednek táblájára” (Péld. 3,3)

„Amit leginkább kell az embernek kívánni, az az irgalmasság… mert amit az embertől megkívánnak, az a részvét, szánalom, könyörületesség” (Péld. 19,22)

Szemeimet a hegyekre emelem.

Apróhirdetések.

Isten ígérete:

„Gyermekeid és a téged megépítők/téged építők/építőid elősietnek; rombolóid / akik téged tönkretettek, és akik pusztulásodra voltak, eltávoznak tőled” (Ésa. 49,17; Amplified)

Wilhelm Busch: ISTENBEN HISZEK, DE JÉZUSSAL NEM TUDOK MIT KEZDENI

Látják, az ilyen öreg lelkész, mint én, aki egy életen át a nagyvárosban szolgált, az évek folyamán állandóan ugyanazokat a megjegyzéseket hallja. Az egyik: „Hogy engedheti meg  Isten mindezt?" Egy másik: „Káin és Ábel testvérek voltak. Káin agyonütötte Ábelt. Honnan vette Káin a feleségét?" Az egyik legkedveltebb szólam: „Lelkész úr, ön mindig Jézusról beszél. Ez fantasztikus! Hiszen így teljesen mindegy, hogy milyen vallású valaki. Fő dolog,  hogy az ember tisztelje a Magasságost, a Láthatatlant."

Ez csak világos, nem? Ugyanezt mondta nagy honfitársam, Goethe — ő is frankfurti — : ,,Minden az érzés! A név csak hang és füst ..." Hogy mi Allahot, Buddhát, sorsot vagy „Felsőbb Lényt" mondunk, az teljesen mindegy. A fő dolog, hogy egyáltalán legyen valamilyen hitünk. Fanatizmus lenne, ha pontosabban meg akarnánk határozni.

Ugye, önök közül is sokan ezt gondolják? Még szinte látom magam előtt azt az idős hölgyet, ahogy mondta nekem: „Jaj, lelkész úr, maga mindig csak Jézusról beszél! Hát nem maga Jézus mondta-e: ,Az én Atyámnak házában sok lakóhely van'? Ott mindenki elfér!" Barátaim, ez óriási becsapás!

A berlini repülőtéren, a „Tempelhofer Feld"-en történt. Mielőtt a repülőhöz mehettünk, át kellett jutnunk az útlevélvizsgálaton. Előttem állt egy úr — szinte még most is látom — olyan két méter magas lehetett — hóna alatt nagy úti takaróval, sietve nyújtotta oda útlevelét a hivatalnoknak. De az így szólt: „Egy pillanatra! Az ön útlevele lejárt!" Az úr így válaszolt: „Ugyan, ne legyen már olyan kicsinyes! Fő, hogy van útlevelem!" — „Nem! — mondta a hivatalnok határozottan — ,fő' hogy érvényes útlevele legyen!"

Ugyanígy van ez a hittel is. Nem arra van szükség, hogy általában higgyek, vagy legyen valamiféle hitem. Így mindenki hisz. Valaki mondta a múltkor: „Én azt hiszem, hogy egy kiló marhahúsból jó húslevest lehet főzni." Hát ez is hit, csak nagyon gyatra. Ugye megértik? Nem azon fordul meg a dolog, hogy valamiféle hite van-e, hanem azon, hogy valódi hite legyen, olyan hite, amiből élni lehet akkor is, ha nagyon sötét lesz; ami megtart a legnagyobb kísértések között is. Olyan hite, amely elég a meghaláshoz is. A halál hitünk valódiságának

legnagyobb próbája!

Csak egyetlen igazi hit létezik, amellyel valóban élni és meghalni lehet, és ez: az Úr Jézus Krisztusban, Isten Fiában való hit. Maga Jézus mondta: „Az én Atyám házában sok lakóhely van." De csak egy ajtó van Isten lakóhelyéhez: „Én vagyok az ajtó, ha valaki énrajtam megy be, megtartatik."

Jézus az ajtó! Tudom, ezt nem szívesen hallják az emberek. Istenről órák hosszat lehetne vitatkozni. Az egyik ember így képzeli el Istent, a másik másképpen. De Jézus nem vitatéma.

Azt mondom önöknek: csak Jézusban, az Isten Fiában való hit a megmentő és üdvözítő hit, amivel élni és meghalni is lehet!

Egy kis élményemmel szeretnék rámutatni arra, hogy milyen nevetségesnek tartják az emberek ezt a hitet. Nyugodtan nevethetnek rajta. Évekkel ezelőtt történt. Egyszer, amint éppen keresztülmegyek Essen városán, két férfi áll a járdán, nyilván bányászok. Amint közelebb érek, az egyik köszön: „Jó napot, lelkész úr!" Odalépek hozzá: „Ismerjük egymást?" Ekkor nevetve odaszól társának: „Ez Busch lelkész. Egész rendes fiú!" „Köszönöm", mondom.

Így folytatja: „Csak sajnos, van egy bogara!" Felháborodva csattanok fel: "Micsoda? Egy bogaram? Miféle bogaram?" Ekkor elismétli: „Valóban, a lelkész úr egészen rendes fiú! Csak folyton Jézusról beszél!" „Ember! — kiáltom örömmel — ez nem bogár! Száz év múlva maga már az örökkévalóságban lesz, és akkor minden attól függ majd, hogy megismerte-e Jézust. Tőle függ, hogy a pokolban, vagy a mennyben lesz-e. Mondja, ismeri Jézust?" „Látod", fordul nevetve társához, „már megint kezdi."

Wilhelm Busch

SPURGEON: Az adósság

Sámson erős és hős volt, mégsem tudott pénz nélkül adósságot törleszteni, és bolond az, aki abban a hitben ringatja magát, hogy neki ez furfanggal sikerülni fog.

Kenneth E. Hagin - Ez volt a cél

…  Azért  jelent  meg  az  Istennek  fia, hogy  az ördög munkáit lerontsa. — 1JÁNOS 3,8.

A koreai háború idején olvastam egy ismert újságíró cikkét. Azt írta: „Én nem állítom, hogy keresztény vagyok, de nem vagyok ateista, és agnosztikus sem. Az ateista azt mondja, hogy nincs Isten.  Az agnosztikus azt mondja,

lehet, hogy van Isten; õ nem tudja. Én hiszem, hogy van Isten, és nem hiszem, hogy minden csak úgy véletlenül jött létre. Az tart vissza attól, hogy keresztény legyek, amit a prédikátorok hirdetnek.  Ők ugyanis azt mondják, hogy Isten irányít mindent. Nos, ha valóban így van, akkor eléggé összezavarta a dolgokat.”

Majd utalt a háborúkra, gyermekek halálára, a szegénységre, a betegségre és más dolgokra, amelyek sújtják a világot. Azt írta: „Én hiszem, hogy létezik valahol egy magasabb rendű lény, és mindaz, amit Õ teremtett szép és jó volt. Azt azonban nem tudom elhinni, hogy ezek a tragikus dolgok Isten munkái lennének.”

Nem, ezeket a dolgokat a bűnbeesés hozta magával, amikor a sátán lett ennek a világnak az istene. (2Kor. 4,4) A Biblia továbbá azt tanítja, hogy amikor végül a sátán el lesz távolítva a földről, semmi nem lesz itt, ami fájdalmat okoz vagy pusztít.

 Nyilvánvalónak kellene lennie, honnan jön minden fájdalom és pusztítás. Ha Istentől jönnének a gonosz dolgok, akkor még a sátán eltávolítása után is szenvednünk kellene, mert Isten akkor is itt lesz a földön. Tudjuk, hogy a gonoszság nem Istentől származik.

Megvallás: Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. Mint Krisztus Testének a tagja, én hatalmat gyakorlok az ördög munkái felett!

Lelkem áldd az Urat - Karneol - Nagytábor 2014

Az új világ

Reménytelem helyzetben is fordulj az Úrhoz!

Amikor természetes szinten már semmi reményed nincs, hogy a téged körülvevő dolgok megváltozzanak, de ha az Úrhoz fordulsz, Ő a lehetetlent ígéri meg neked. Ha elhiszed Isten szavát, Isten igazzá nyilvánít, és a lehetetlen megvalósul.(1 Móz. 15,5-6)

GyenMa

Dr-Kováts György: BÖLCSEK NYELVE – TUDATLANOK SZÁJA… (1)

Péld 15,2.

2 A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

A tudatlanok azok, akik nem ismerték meg az Urat. Fogalmazhatnék úgy is, hogy nem érdekli őket, hogy mit gondol az Örökkévaló. Nem érdekli őket, hogy amit mondanak, másokat megbánt, vagy másokat rombol. Lehet, hogy pletyka, vagy rosszindulatú lejáratás. De mondja, mert ezt diktálja a helyzet – mások is így beszélnek – vagy erre indítja érzése (sértődött, vagy a jól értesültek középponti szerepére pályázik).

A bolondságot nem kell külön fogalmazgatni. Nincs súlyozás, mérlegelés – ez „buzog”. Árad. Ömlik. Ki gondoskodik róla? A hazugság atyja. A gonosz. Azt akarja, hogy ez az áradás pusztítsa a kapcsolatokat, rombolja a jó hírnevet, fertőzze a fantáziákat, elterelje a figyelmet a jóról, amit a bölcsek nyelve adna tovább. Ez a bolond beszéd, ami csak buzog, buzog a tudatlanok száján, pontosan arra való, hogy ellensúlyozza a bölcsek nyelvének jó tudományát. Arra való, hogy a figyelmet erre irányítsa, és a gondolatokat – s érzésvilágokat – a maga bolond tartalmával töltse meg. Csak ne a „jó tudomány” nyerjen teret. Csak ne az történjen, amit Isten is jónak látna. Bármi más. Szenny, horror, paráznaság, hazugság, versengés, irigykedés, vádolás, számonkérés, kioktatás, és mindenféle más, ami mocskol – csak ne építő és tiszta.

Ha valami igaznak látszót mond is, mindig keveredik a hamissal, és a rossz színben feltüntetővel. Ez az ördög fegyvere. A tudatlanok szája. Odaáll mögé, és önti, önti a szennyvizet. A szenny pedig buzog, buzog a tudatlanok szájából. Akikről szól, azokat is elsodorja, és akik mondják, azokat is tönkreteszi. Ez a tudatlanok szája. Ez a bolond beszéd.