2014. május 11.
A megigazultakról.
És ha a Krisztusban megigazultunk, akkor azt mondja az
Úr: „Az igazak ösvénye pedig olyan, mint
a hajnal világossága, mint a
felragyogó világosság, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes
délig” (Péld. 4,18).
Imádság:
Bocsásd meg Uram, hogy azt,
ami megkövesedett,
oly gyakran tévesztjük össze az
örökkévalóval.
Meg se akarjuk hallani szavad,
látni kezed,
ahogyan rombol és épít –
minket, és velünk másokat.
ÁMEN
(Hajdú Zoltán Levente)
Ravasz László: A lélekről
Vannak lelkek, amelyek olyanok, mint a hárfa:
akkor is összhang kel rajtok, ha a fájdalom szele csap bele.
Múlt és jövő.
„Megvan az ideje a megszerzésnek, és megvan az
ideje az elvesztésnek.” (Prédikátor 3:6 NKJV)
Semmi sem formálja úgy a
jellemet, mint a veszteségek, és az azokkal járó változások kezelése. Ha
elveszítünk egy házasságot, egy állást, egy gyermeket, a hírnevünket, az
egészségünket, a vagyonunkat stb., akkor választhatunk: álljuk az ütéseket,
vagy padlóra kerülünk; megfeszítjük az izmainkat, vagy kifekszünk.
Ami volt, nincs többé.
Hirtelen csapdába kerültünk a múlt között, amit ismerünk, és a jövő között,
amit nem. Térkép nélkül egy idegen területen, könnyen úgy érezzük, hogy minden
elborít. A hit azt mondja nekünk, hogy Isten végül minden véget új kezdetté tud
formálni. De mihez kezdjünk addig, a fájdalomhoz és zavarodottsághoz szegezve,
a régi vég és az új kezdet között?
Pontosan ilyen helyzetben
volt Izráel is, amikor szellemi vezetőjük, Mózes, elvétetett tőlük. A veszteség
miatt az egész nép gyötrődött. „Izráel fiai harminc napig siratták Mózest a
Móáb síkságán…” (5Mózes 34:8). Figyeld meg: Isten nem így válaszolt gyászukra:
„Nem kellene így éreznetek. Felejtsétek el Mózest, végül is itt vagyok nektek
Én! Itt az ideje összeszedni magatokat! Csak több hitre van szükségetek!” Ha a
tanács nagyon „vallásosnak” hangzik, és köze sincs a realitáshoz, akkor nem
Istentől jön. Nem kívánja tőlünk, hogy szuper-spirituálisak legyünk,
megtagadjuk a gyászunkat, és úgy tegyünk, mintha nem ért volna fájdalom. Ő időt
ad a „sírásnak… gyásznak… veszteségnek”, amíg újra eljuthatunk a „nevetés…
tánc… nyereség…” idejéhez (ld. Prédikátor 3:4,6).
Isten megengedte, hogy egy
egész nép harminc napig semmi egyebet ne csináljon, csak érezze át és tanulja
meg kezelni a gyászát. Könnyeid Isten gondoskodásának részei ahhoz, hogy
túljuss ezen a veszteségen, és elindulj gyógyulásod felé.
(Forrás: www.maiige.hu)
Döntés kérdése
Kockáztatni nem más, mint egy
pillanatra elveszíteni az egyensúlyunkat. Nem kockáztatni nem más, mint
elveszíteni önmagunkat.
Pásztor Chris: Megelevenítve Krisztusban!
Készítette: Jager Géza
Titeket is megelevenített, akik
holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt, (Efézus levél 2:1).
A fenti “megelevenített” szó
jelentése “életre kelt”: “És Te, aki holt voltál a te vétkeid és bűneid miatt”
(Efézusi levél 2:1). Isten a gyermekeivé akar tenni minket. Megeleveníttettünk
Krisztusban; a szervezetünkben, a valónk minden sejtjében Krisztus élete
működik, mert isteni élettel lettünk beoltva és Isten erejével felruházva.
Érted már, miért nem tud senki és semmi lerombolni Téged? Legyőzhetetlen vagy!
Gondold csak meg, hogy Jézus
Krisztus, Isten Fia az igazság és Ő feláldozta magát Érted a Kereszten és meghalt,
mint Megváltó és Isten feltámasztotta Őt a halálból, hogy Nekek új életet
adhasson. Ez az élet nincsen alárendelve a vereségnek, hibáknak, vagy a
halálnak. A János Evangélium 1:14 versszask azt mondja Jézusról: “És az Íge
testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya
egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.” A
János Evangélium 10:10 versszakban Jézus hangsúlyozza, hogy azért jött, hogy
életünk legyen – az Ő isteni élete – teljességgel. Ezt a semmiért nem
cselekedte volna.
Ezért keresztényként mutasd
meg az életeddel, hogy Jézus nemhiába cselekedett, éld meg az álmaidat! Jézus a
teljes világ teremtője halt meg Érted, hogy új életet adjon Neked – egy
rendkívüli isteni életet. Ez hatalmas! Jézus úgy gondolta, mivel értékesek és
fontosak vagyunk az Atyának, eljön értünk. Akkor miért is kellene bárkinek üres
és boldogtalan életet élnie?
A hálád kifejezésének módja
Jézusnak mindazért, amit megtett Érted az, hogy élj az Ő álmai szerint és
tartsd meg az uralmadat a Sátán és sötétség hordái felett. Te az Ő magva vagy,
és meghosszabbítja a napjaidat. (Ézsaiás próféta könyve 53:10). Te az Ő képmása
vagy és arra vagy elhívva, hogy bemutasd az Ő isteni életének a szépségét és
kiválóságát.
Ima
Drága Atyám, köszönöm, hogy
elküldted Jézust, hogy meghaljon helyettem. Köszönöm, hogy ez a Te irántam való
szeretetednek és értékelésednek a bizonyítéka. Győztesen élek a mai napon is,
tudatában a határtalan szeretetednek, kegyelmednek és a Krisztusban
odaajándékozott megigazulásomnak, a Jézus nevében. Ámen.
TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 János
levél 5:11-13
2014. május 10.
Ige: Az egyház részekre osztása.
Egy előképben mutatja be a
Szent Szellem azt a kettősséget, ami Krisztus népét jellemzi: „Volt egy ember, Ramataim-Czofimból
(jelentése: az őrök kettős dombja; kettős magaslat a méz földjén), az Efraim (Jelentése: kettős örökség,
kétszeresen gyümölcsöző) hegységéről
való, és az ő neve Elkána (jelentése: Isten szerezte, tulajdonába vette,
megvásárolta) vala, Jerohámnak
(jelentése: szeretett, irgalmat, kegyelmet nyert) fia, ki Elihu (jelentése: maga az Isten) fia, ki Tohu (jelentése: káosz) fia,
ki Sof (jelentése: túláradás; úszás) fia
volt; Efraimita vala.
És két felesége volt néki; az egyiket Annának (jelentése: kegyelem), a
másikat pedig Peninnának (jelentése: szétágazódás)
hívták.
Peninnának gyermekei valának, de Annának nem valának
gyermekei” (1 Sám. 1,1-2).
De nem maradt ez így!!!
Áldás öröklésére hívattatok el!
Ezért: „Nem fizetvén gonosszal a gonoszért, a rosszért rosszal, avagy
szidalommal a szidalomért, és gyalázásért gyalázással, becsületsértéssel,
rágalmazással, szidással. Sőt ellenkezőleg áldást mondván, vagyis a kimondott szavatokkal
üdvhozó erőt közvetítsetek; hogy áldjatok, ami azt jelenti, hogy Isten
kegyelmébe ajánljátok őket, tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást
örököljetek, hogy áldás legyen az örökrészetek” (1 Pét. 3,9).
Spurgeon: A szentírás és a természet
A Szentírás nagy igazságait a
természetből vett példákkal alátámasztani annyit jelent, mint Istennek egyik
könyvét a másikkal magyarázni.
Az aggodalom
Az aggodalom nem képes
megóvni bennünket a holnapi szomorúságtól, de meg tud fosztani minket a mai nap
élvezetétől!
/magdanya/
Úgy hallgassatok oda, hogy meghallgattassatok!
Ha megmaradtok énbennem, és
beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik
nektek" (Jn 15,7).
Jól jegyezzük meg, hogy
hallgatnunk kell Jézus Krisztus szavára, ha azt akarjuk, hogy Ő is
meghallgasson minket. Ha nincs fülünk Krisztus számára, neki sincs füle a
számunkra. De amilyen mértékben odahallgatunk, olyan mértékben hallgat Ő is
reánk.
Ezenkívül a hallottaknak
belénk is kell hatolnia, bennünk kell élnie és maradnia, mint erőforrásnak és
hatalomnak. Be kell fogadnunk az igazságot, amelyet Jézus Krisztus tanított,
követnünk kell parancsolatait és Szent Szellemének indításait, különben nem
állhatunk meg a kegyelem trónusa előtt.
Ha befogadjuk Urunk beszédét,
és az bennünk is marad, a kiváltságok végtelen tere nyílik meg előttünk! Ha
pedig alávetettük akaratunkat Isten uralmának, akkor imádságunknak ereje lesz,
amiképpen Illésnek is hatalma volt bezárni az egeket, majd újra megnyitni, hogy
elárasszák esővel a földet. Egy ilyen ember felér ezer átlagos keresztyénnel.
Az a kérdés, vágyunk-e igazán alázatosan közbenjárni a Gyülekezetért és a
világért, és akarjuk-e igazán az Úrtól elkérni azt, amit szeretnénk? Ha igen,
akkor alázattal oda kell hajtanunk fülünket az Úr szavára, drága kincsként fel
kell halmoznunk Igéit, és feltétlenül engedelmeskednünk kell neki.
Aki hathatósan akar
imádkozni, annak kitartóan részt kell vennie a tanításban" (Csel 2,42) és
szelíden kell befogadnia a beléje oltott Igét" (Jak 1,21).
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)