Az örökkévalóság határa soha
nem előttünk van, hanem párhuzamosan halad a jelenlegi élettel, és bárki,
bármelyik pillanatban átlépheti.
2014. február 25.
Krisztus népéről
„Mert a bűn [vagyis a céltévesztés következménye] ti rajtatok nem uralkodik;
mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem [vagyis Isten
jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és felmentése] alatt” (Róm.
6,14)
A törvény szerint élőkről
„Mert akik a
törvény szerint élnek, átok
alatt vannak; mert meg van írva: Átkozott minden, aki nem tartja meg
hűségesen, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje” (Gal.
3,10)
A törvény feladata
„Ekként a törvény Krisztusra vezérlő
mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg. De minekutána eljött a hit, nem
vagyunk többé a vezérlő mester alatt” (Gal. 3,24).
Ezt tudva: „... Értsétek meg tehát, hogy akik hitből
valók, azok Ábrahám fiai” (Gal. 3,7).
Nem teszem érvénytelenné életemben a kegyelmet
„Nem törlöm el,
nem utasítom vissza, és nem
érvénytelenítem az Isten kegyelmét;
mert ha a törvény által, és a
törvény útján van és valósulna meg az igazság, vagyis a megigazulás, tehát
Krisztus ok nélkül és hiába halt meg” (Gal. 2,21).
A figyelmeztetés.
„Elszakadtatok
Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek”
(Gal.5,4).
Az örökségről
„Mert ha törvényből van az örökség,
akkor többé nem ígéretből; Ábrahámnak pedig ígéret által ajándékozta azt az
Isten kegyelme” (Gal. 3,18). „
A törvény
„A törvény a
valóságban haragot eredményez. Ahol
pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet, vagyis törvényszegés sincsen. Ott nem lehet áthágni sem a
törvényt” (Róm. 4,15)
Törvény, vagy HIT?
„Mert ha a törvény alá rendeltek, a
törvényből valók, vagyis a törvény alapján állók az örökösök, akkor a hit
hiábavalóvá, üressé, hasztalanná, hatástalanná lett, az ígéret pedig
érdektelen, haszontalan, semmis,
eltöröltetett, hatálytalan, eredménytelenné válik, csődöt mond, kudarcba
fullad, nincs dolga, megszűnt a funkciója, feladata. (Róm 4,14)
2014. február 24.
János apostol 3. levele (göröggel és kapcsolódó igékkel) Munkatárssá lenni az igazságban;
*Ő az, akit maga
Pál apostol merített be: „Hálát adok Istennek, hogy senkit sem
merítettem be közületek, csak Krispust [jelentése: göndör] és Gájust [jelentése: földi]”
(1Kor 1,14).
Akinek házában később egy
házi gyülekezet működött: „Köszönt
titeket Gájus [jelentése: földi], aki
nékem és az egész (kihívott) gyülekezetnek
[eklézsiának] (házi)gazdája…”
(Róm. 16,23).
Ő is Pál apostol kísérői
között volt Efézusba: „És betelék az
egész város háborúsággal, (mert a zűrzavar kiterjedt az egész városra) és egyakarattal a színházba rohanának,
megfogván Gájust és Aristárkhust, kik Maczedóniából valók és Pálnak útitársai
valának” (Csel. 19,29).
3 Ján. 1,2 Szeretett barátom, [és testvérem] kívánom [és (eukhomai): és imádkozom],
hogy mindenben [(peri): és minden tekintetben] jól legyen dolgod [(euodoó): hogy sikeres
legyél], és légy
egészséges, amint jó dolga [(euodoó):
jó sora] van a lelkednek [a te bensődnek].
»Más fordítás: Szeretettem mindenek felett azért imádkozom,
hogy minden tekintetben jól menjen sorod. Hogy minden sikerüljön neked, és egészséges légy testben is, lélekben
is«
3 Ján. 1,3 Mert felettébb örültem [(khairó): és örvendeztem], amikor atyafiak jöttek [vagyis testvérek érkeztek] és bizonyságot tettek a te igazságodról
[az igaz voltod mellett], úgy, amint
te az igazságban jársz.
[Más fordítás: Mert felettébb örvendeztem, amikor testvérek
érkeztek és bizonyságot tettek (szú):
rólad, hogy te (alétheia): a valóságban, vagyis Krisztusban élsz].
3 Ján. 1,4 Nincs [nem is
lehet] annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az
igazságban [(alétheia): a valóságban] járnak [azaz: Krisztusban élnek].
3 Ján. 1,5 Szeretett barátom, [és testvérem] híven cselekszel mindenben, [és hűségesen jársz el mindabban] amit az atyafiakért, [a testvérekért] és pedig az idegenekért
[vagyis a vendégekért is] teszel
[Más fordítás: Szeretett testvérem te
helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, főképp, amit az úton lévők
iránt cselekszel]*
*Pál apostol is
erre buzdítja a szenteket: „Legyetek a vendégszeretetre alkalmat keresők, vagyis nem csak ismerőseiteket
vendégeljétek meg, hanem az ismeretlen, idegen embereket, jövevényeket is
fogadjátok be közösségetekbe” (Róm. 12,13).
„A testvéri szeretet (legyen maradandó, és) maradjon meg. A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által
némelyek, tudtukon kívül, angyalokat vendégeltek meg” (Zsid. 13,1-2).
3 Ján. 1,6 Akik bizonyságot tettek a te [(agapé): Isten
szerinti] szeretetedről a gyülekezet [(ekklészia): vagyis a kihívottak közössége, az eklézsia színe]
előtt; akiket jól teszed, ha Istenhez [és
az Ő nevéhez] méltóan bocsátasz útjokra.
3 Ján. 1,7 Mert az ő nevéért [keltek útra, és] mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól. [Más fordítás: Ők a Krisztus szolgálatára indultak útnak, és a
hitetlenektől semmit nem fogadtak el];
3 Ján. 1,8 Nékünk azért [fel
kell karolnunk] be kell fogadnunk [vagyis tartozunk befogadni] az ilyeneket, hogy munkatársaikká
lehessünk az igazságban [(alétheia): valóságban / a Szent
Szellemben / Krisztus Evangéliumában].
3 Ján. 1,9 Írtam a gyülekezetnek [a kihívottak közösségének, az eklézsiának], de Diotrefesz [Jelentése: Zeustól / a
világ királyától / táplált, és nevelt], aki elsőséget kíván [elsőségre tör] közöttük, nem fogad el
minket.
3 Ján. 1,10 Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait,
amelyeket cselekszik, gonosz [és
rosszindulatú] szavakkal csácsogván ellenünk; sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem
fogadja be az atyafiakat [a testvéreket],
és akik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból [a kihívottak közösségéből, az eklézsiából] kiveti.
[Más fordítás: Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt
dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem
egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók
volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az eklézsiából].
3 Ján. 1,11 Szeretett barátom [és testvérem], ne a rosszat [(kakosz):
azt, ami értéktelen, hitvány] kövesd [(mimeomai): utánozd], hanem a jót. Aki jót cselekszik [(agathosz): és másnak a
hasznára cselekszik, valakinek a segítségére lesz], az Istenből van; aki pedig rosszat
cselekszik [(kakopoieó): és árt
valakinek, bajt / kárt okoz],
az sohasem látta meg az Istent*
*Péter apostol is arra buzdítja a szenteket, hogy: „Forduljon el a gonosztól (kerülje
el, tartózkodjon tőle, térjen ki az útjából) és cselekedjék jót; keresse (kutassa, törekedjen) a békességre, és kövesse azt” (1Pét 3:11).
Dávid így prófétál a
megigazultakról: „Mindennapon
irgalmatoskodik (mindenkor könyörül) és
kölcsön ad, és az ő magzatja (az ő gyermeke) áldott (lesz). Kerüld a
rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké” (Zsolt. 37,26-37.
Ézsaiás is erre biztatja az
újjá születetet embert: „Tanuljatok jót
tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok
az árvák és özvegyek ügyét” (Ésa. 1,17).
János apostolon kereztül így
hangzik a kijelentés: „Aki Őbenne marad,
egy sem esik bűnbe (hamartanó: vagyis egy sem lesz céltévesztő).
Aki bűnbe esik, (hamartanó: vagyis
céltévesztő lesz), egy sem látta
őt, sem meg nem ismerte őt. Senki sem cselekszik bűnt (hamartanó:
vagyis senki sem lesz céltévesztő), aki az Istenből született, mert benne marad annak magva; és nem
cselekedhetik bűnt (hamartanó: vagyis nem lehet céltévesztő), mivelhogy Istenből született” (1
Ján. 3,6.9).
És Pál apostol is így
biztatja a szenteket: „Vigyázzatok, hogy
senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek
úgy egymás iránt, mint mindenki iránt” (1 Thess. 5,15)
3 Ján. 1,12 Demeter (jelentése: a földanyához tartozó) mellett mindenki bizonyságot tett, maga az
igazság [(alétheia): vagyis a
valóság, azaz: a Szent Szellem] is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a
mi bizonyságtételünk igaz [(aléthész):
valóságos, azaz: igei].
3 Ján. 1,13 Sok írni valóm volna [még számodra], de nem akarok tintával és tollal írni néked:
3 Ján. 1,14 Hanem reménylem, hogy csakhamar meglátlak [(sztoma):
színről színre] téged és szemtől
szembe beszélhetünk.
3 Ján. 1,15 Békesség [(eiréné):
vagyis az az állapot, amelyben minden a
maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség;
boldogság, boldogulás] néked!
Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)