„Senki meg ne csalja [ne ámítsa; ne
vezesse tévútra; nehogy valaki becsapja] önmagát! Ha valaki bölcsnek
gondolja [tartja; véli; hiszi] magát
közöttetek [közületek] ebben a
világban [e világon; a dolgok ezen rendszerében; ebben
a világkorszakban (aionban: létkorszakban)] legyen bolonddá, [váljék balgává, oktalanná, ostobává)] hogy [csakugyan] bölccsé lehessen*
Mert [hiszen]
e világ bölcsessége bolondság [balgaság;
oktalanság; ostobaság] az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a
bölcseket az ő csalárdságukban [ügyeskedésükben,
azaz álokoskodásukban, ravaszságukban, és körmönfontságukban]** (1Kor. 3,18-19)
*Az Úr intése: „Bizodalmad
legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Ne
légy bölcs a te magad ítélete szerint; féld az Urat, és távozzál el a
gonosztól” (Péld. 3,5.7)
Mert: „Jaj azoknak, akik bölcseknek képzelik magukat, és magukat tartják
okosnak” (Ézs. 5,21)
És újra és újra hangzik a
figyelmeztetés: „...Ne legyetek bölcsek
önmagatok szerint” (Róm. 12,16)
Hogy mit tart bölcsnek az Úr:
„Az igének pedig megtartói legyetek és ne
csak hallgatói, megcsalván magatokat. Mert ha valaki hallgatója az igének és
nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő
természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte magát és elment, és azonnal
elfelejtette, milyen volt” (Jak.
1,22-24)
Mert: „Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy,
amint ismernie kell” (1 Kor. 8,2)
Hanem: „az felfuvalkodott, és nem tud semmit, hanem a vitatkozás és a szóharc
betegségében szenved, amelyből irigység, viszálykodás, istenkáromlás, gonosz
gyanúsítás származik” (1Tim. 6,4)
Ezért így inti a mindenkori
hívőket az apostol: „Mert a nékem adott
kegyelem által [segítségével] mondom
mindenkinek közöttetek, hogy feljebb ne bölcselkedjék, mint ahogy kell
bölcselkedni, [Senki ne becsülje magát (ne gondoljon magáról) a kelleténél
többre] hanem józanon bölcselkedjék,
amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét. [Más fordítás: Mert a nékem
adott kegyelem által [segítségével]
mondom mindenkinek közöttetek, hogy elméjét ne jártassa a magas dolgokon azon
felül, amiben járnia kellene, hanem azon járjon az elmétek, hogy hogyan kell
viselkednetek, józanul (az Ige szerint),
kinek-kinek úgy, ahogy Isten a hit mértékét kiosztotta neki]” (Róm.
12,3)
**Mert Isten az: „Aki semmivé
teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék. Aki
megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá
teszi” (Jób. 5,12-13)
Ezért: „Akik azt állították magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek” (Róm. 1,22)
„Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világ vitázója?
Nem tette-e bolondsággá Isten a világ bölcsességét?”
„Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ
szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az
Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket”(1Kor. 1,20.27)
Ezért az apostol így
figyelmezteti a mindenkori hívőket:
„Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres
megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem
Krisztushoz alkalmazkodik” (Kol. 2,8)