Jézus Krisztus a Golgotán megváltotta az embert a háromszoros átok alól: a szellemi halál, a betegség és a szegénység alól. Így az újjászületett keresztényeket az Ige szerint szent örökség, áldások illetik meg. Krisztus átokká lett érettünk, helyettünk és értünk vállalta a keresztet, hogy megváltást adjon az Őt elfogadóknak.
Gal. 3,13-14. 29. Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká levén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ: Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által. Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.
A törvény átkát a törvényből ismerhetjük meg, amit Mózes öt könyve tartalmaz. E könyv 28. fejezetéből megtudhatjuk, hogy az Isten törvényének megtöréséért járó következmény háromszoros: szegénység, betegség és szellemi halál. Az Igékből világosan látszik, hogy a szegénység a törvény átka, a bővölködés a törvény áldása. De Krisztus a kereszthalálával megváltott bennünket a törvény átkától. Az üdvösséggel együtt – örökségként – minden áldást megkaptunk.
Az istenfélők már erre az életre nézve is áldás ígéretét kapták a mennyei Atyától. Bár vannak, akik az ellenkezőjét állítják, és szabad akaratuknál fogva szegénységet fogadnak. Egyes bibliafordítások váltakozva használják az istenfélelem és a kegyes szavakat a következő Igében. A kegyesség jelentése: helyes, félve tisztelő és engedelmes magatartás Istennel szemben.
1Tim. 4,8. Mert a test gyakorlásának kevés haszna van; de az istenfélelem mindenre hasznos, mert megvan benne a jelenvaló és a jövő élet ígérete.
Pál apostol az anyagi és fizikai dolgokról beszél a Filippiekhez írt levél 4. fejezetében. A következő Ige arról szól, hogy Isten betölti minden szükségünket – anyagi, fizikai és minden egyéb területen.
Fil. 4,19. Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.
Maga Jézus mondja, hogy aki keresi az Atyát, annak minden szüksége betöltetik. A fizikai dolgok alatt értendő: hol lakjunk, mibe öltözködjünk, mit együnk, stb.
Mát. 6,33. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.
Vannak, akik az alázat jeleként szegénységben élnek és nincs semmijük. Nem arról szól Jézus, hogy ezek elvétetnek tőletek! Jézus azt mondja: „... és ezek mind megadatnak néktek”. Ahogy ’vetsz’, úgy fogsz ’aratni’ – ez egy szellemi törvényszerűség, ami a tudatunktól függetlenül is működik.
Luk. 6,38. Adjatok, néktek is adatik jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak az emberek a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, amellyel ti mértek.
Ez az igazság? Igazat beszélt Krisztus? Én hiszem, hogy ez az igazság! Most pedig vedd észre, hogy azt mondta a Mester: „... az emberek…”. Természetesen az Úr van e mögött: „... adnak az emberek a ti öletekbe”. Isten az engedelmes és alázatos szívű embereket tudja használni, hogy kinyúljon mások felé. Ahhoz, hogy kapjunk, először adnunk kell. Ne csak kapni szeressünk! A kályhának sem mondhatod, hogy először adj meleget, majd utána kapsz fát.
Egy vendégszolgáló az egyik alkalmon így szólt: Isten Szelleme arra indít, hogy adományt fogadjak el a gyülekezetetek részére egy légkondicionáló berendezéshez. Tudom, hogy adakoztatok ma már, de ez egy kihívás most a számotokra. Hiszem, hogy ma este összegyűlik a szükséges összeg – és ismét felolvasta a Lukács 6,38-at. Majd így folytatta: – Ne azt add, amit megengedhetsz, hanem azt, amit nem engedhetsz meg magadnak. Ha úgy érzed, tudsz adni ezret, de ötezret nem, akkor adj ötezret. Ebben van az áldás – és ez az igazság. A feleslegünkből könnyű adakozni! (Luk. 21,1-4.)
Két üzletember is jelen volt, akik K. Hagintól imatámogatást kértek, mert a csőd szélén álltak. Azt mondták, ha Isten nem tesz valami csodát, harminc napon belül be kell zárniuk. Még azon az alkalmon 500 illetve 250 dollár adományt adtak Istennek, kölcsönpénzből. Isten hatalmasan megáldotta őket, harminc nap múlva egyik vállalkozás sem volt veszteséges. Az Úr e szavakat szólja a népéhez: „Hozzátok be a tizedet mind az Én tárházamba...” (Mal. 3,10). Mindaddig nem adunk igazán Istennek, amíg be nem fizetjük a tizedet Neki, ami a jövedelmünk 10 %-át jelenti. Az Úr szolgálatára ne kényszerből adj, hanem szívből, hogy áldás legyen rajta. Légy áldás te is mások számára, engedd, hogy Isten kinyúljon rajtad keresztül. Fontos, hogy helyes legyen a hozzáállásod és maradj hitben, mert Isten nem késik. Hiába adsz az Úrnak 10 % helyett 11%-ot vagy 50%-ot, ha helytelen a hozzáállásod. És most azt kérdezed, ha helyes a hozzáállásod, akkor elég 5% is? – Nem elég!
Azt add Istennek, amit Ő kér. És ez néha lehet 100% is, de 10%-nál kevesebb soha! Hányan szeretnétek azt hallani Istentől, hogy 50%-ot kér tőletek? Néhányan rábólintottatok, mert tudjátok, hogy ez a helyes. De mi van, ha a szíved közben azt kiáltozza: Mit teszel most!? Bajban vagy, ha a szíved nemet mondott, de közben bólintottál. Mert Isten ígéretnek veszi a bólintásodat és jobb, ha teljesíted. Ha mégsem bólintottál, de a szíved helyesli, látja azt is Isten. Elvárja, hogy engedelmes légy és az Igéjében kifejezett akarata szerint cselekedj. Emlékeztetlek, hogy a tizeddel az Urat tiszteled meg, míg a tized feletti adományoddal segíthetsz Isten egyik teremtményének. Ha gondod van valamilyen területen, szolgálj ugyanolyanok felé, akiknek ugyanaz a problémájuk, mint neked, hogy közben te is szabaddá válj. Ha összezavarodtál, taníts az Igére valakit; ha beteg vagy, imádkozz más gyógyulásáért; ha szegény vagy, akkor ... adakozz! Nyitott, elfogadó szívvel, helyes hozzáállással. Isten meg tud áldani
Ábrahám már 500 évvel, Jákob 250 évvel a mózesi törvény előtt tizedet fizetett. Az új szövetségben is van Ige a tizedfizetéssel kapcsolatban, de most nem törvényként szerepel (Zsid. 7,8.). Számodra csak akkor működik áldásként, ha belső meggyőződésből, jókedvűen adakozol. A lényeg az, hogy a szívedre hallgatva támogasd az Úr szolgálatát. Ábrahám áldása nemcsak a fizikai leszármazottaihoz tartozik. Ábrahám áldása a miénk is – Jézus Krisztuson keresztül. (Gal. 3,14. 29.) És senki – kétkedők, hitetlenek, örömrontók – nem veheti el ezt tőlünk. Ábrahám áldása háromszoros: először is azt ígérte Isten, hogy gazdaggá teszi. Isten mindannyiunkat gazdaggá akar tenni? – Igen! Mindegyikünket milliomossá fog tenni? – Nem, gazdaggá szeretne tenni! A gazdag azt jelenti: teljesen ellátott, bőségesen biztosított. A jólétünkhöz tartozik az egészségen túlmenően a bővölködés. Dicsőség Istennek, Krisztusban teljes ellátásunk van! Isten nem azt ígérte, hogy szűkös ellátásunk lesz, hanem gazdag, bőséges. Ahogy egy autó karburátoránál is be lehet állítani az dús vagy szegény keveréket, ugyanúgy mi magunk szabjuk meg, hogyan fogadjuk el az áldásokat. Isten mindig többet ad, mint amennyire szükségünk van.
Egy Swift nevű szolgáló története az itt következő: 1908-ban keresztelkedett meg Szent Szellemmel, majd 1911-ben feleségével misszionáriusként Kínába ment. Egy angol misszió támogatta a munkájukat, évi 1236 dollárral. Isten azt mutatta neki, adja be a lemondását, hogy máshol a teljes Evangéliumot hirdethesse. Akkor még nem léteztek teljes evangéliumi körök. A támogatók nem ismerték el a nyelveken szólást a Szellemmel való betöltekezés jeleként. Így nem hirdethette a teljes Evangéliumot, és nem tölthette be Isten teljes akaratát. Eleinte tartott attól, hogy a támogatókról leválva az új szolgálata nem fog megállni. Isten szólt hozzá: – Nem tudtad, hogy megígértem, gazdaggá teszlek? – Nem tudtam! – válaszolta ő. A Galata 3,13-14. Igéjét kapta az Úrtól, s megértette belőle, hogy Ábrahám áldása a miénk! Beadta a lemondását, új szolgálatba kezdett, ahol az első hat hónapjuk nagyon nehéz volt. Ha megpróbáltatásaid támadnak, és úgy tűnik, hogy nem működik valami, ez nem azt jelenti, hogy Isten Igéje nem igaz. Isten nem mindig elsején fizet, de előbb vagy utóbb eljön a fizetés napja. Kezdetben úgy tűnt, hogy távol a hazájuktól, két kisgyermekükkel együtt éhen fognak halni. De megőrizte nyugalmát, békességét és emlékeztette Istent arra, amit az Igéjében mond. És tudta, hogy Isten cselekedni fog, nem hagyja őket cserben. Az év végén összeszámolta a befolyt adományokat, ami háromszorosa lett a korábbinak (3750 dollár). Isten megígérte, hogy gazdaggá teszi őt, és új támogatókat adott mellé. Az emberek többsége nem azért szegény, mert megtisztelték Istent, hanem pontosan azért, mert nem tették ezt.
Gyermekként azt hittem, hogy az 1-2 Ft-os perselypénzzel minden rendben van. Később megértettem az igazságot: 1.) Isten az adományokból kívánja működtetni az egyházakat; 2.) csak úgy lehetek anyagilag áldott, ha támogatom Isten munkáját. Vannak, akik félnek a pénztől, ezt mondván: a pénz a gyökere minden rossznak (1Tim. 6,10.). A Biblia viszont azt mondja: „Mert minden rossznak a gyökere a pénz szerelme…”. A pénz túlzott imádatából származnak a problémák. Nem az a baj, ha van pénz a birtokodban; az a baj, ha a pénz birtokol téged. Ha a pénz válik az ember urává, az a helytelen!
A Biblia az mondja: az ezüst és az arany Istené (Agg. 2,8.); a barmok az ezernyi hegyeken Istené (Zsolt. 50.10). Isten mindezt a gyermekeinek készítette, mert gondoskodni akar rólunk. Ő az El Shaddai, Aki többet ad, mint ami elegendő. Amikor Isten megjelent Ábrahámnak, valójában azt mondta a héber szöveg szerint: ’én vagyok El Shaddai’ (1Móz. 17,1.). El Shaddai a hét szövetségi név egyike, ami annyit jelent: ’mindenben elegendő’, illetve ’Isten, aki több mint elegendő’. Az El Shaddai nevet több helyen ’Mindenható Isten’ –nek fordítják.
Vannak, akik újkori Jóbnak érzik magukat a sok szenvedés és nyomorúság miatt. Úgy gondolják, hogy Jób betegen és szegényen élte le az életét. Nem veszik figyelembe, hogy Jób könyve életének mindössze kilenc hónapját öleli fel. A végén Isten adott neki egy új feleséget, tíz gyermeket és még 140 évet élt. Isten meggyógyította őt, és megláthatta unokáit a negyedik generációig. Isten kétszer annyit adott neki, mint amennyije volt: tevét, ökröt, juhot, szamarat. Ha te tényleg egy Jób vagy, akkor te is meg fogsz gyógyulni, és gyarapodni fogsz. Jézus nem elvenni akarja a pénzedet, hanem megsokszorozni a ’mennyei bankban’, de előbb el kell helyezned a betétet.
A mennyei Atyánk megáldott minket minden szellemi áldással és bővölködővé tett bennünket. Nem szeretné, ha fösvények lennénk, Ő azt akarja, hogy segítsünk másokon. Ha az Úr kérne tőled 1000 Ft-ot, adnál Neki? – Én örömmel! Kölcsön ad az Úrnak, aki megsegíti a rászorulót – ezt állítja a Biblia (Péld. 19,17.). Isten válaszlépése erre: És Én visszafizetem neki! Az Úr velünk és értünk van! Én hiszem, hogy Isten ezt megteszi! És te hiszed-e ezt a szívedben? Krisztus, amikor kölcsönkérte Simon Péter hajóját, úgy fizette vissza a segítséget, hogy kéthajónyi halat adott neki (Luk. 5,3-7.). Egy biztos, az Úr egy cseppet sem fukar! Ő bőkezű! Hallelúja! Én Isten oldalán állok, én az áldás oldalán vagyok. Isten elénk hoz lehetőségeket, nekünk csak észre kell venni ezeket, és élnünk kell vele. Ki fogom használni, élni fogok azzal, ami megillet engem a Krisztusban.
Egy hívő egy nyári napon az Úrhoz fohászkodott: – Uram, Te tudod, hogy én mennyire szeretem a savanyú uborkát, de látod, a szárazság miatt idén nem lesz termés. Ezzel meg is feledkezett a dologról. Nagy meglepetésére néhány napon belül egy távoli helyről postán uborkát kapott. Csodálkozott, mivel senkinek nem szólt erről a kívánságáról. A keresztényeknek elég, ha Istenhez szólnak, mert Ő azt mondja: Kiálts hozzám, és én megfelelek (Jer. 33,3.). Isten útjai magasabbak a mi útjainknál, és szerencsésebb, ha azon járunk, és Őrá bízzuk magunkat. Isten engedelmes, alázatos szívű embereken keresztül tud kinyúlni a gyermekei felé. Lehet, hogy a csomagot küldő nem is az első ember volt, akihez Isten szólt. Vannak, akik nem hallják az Urat, mert saját gondjaikkal foglalkoznak, mások meg nem engedelmesek. De az Úr nem adja fel, amíg meg nem találja a megfelelő embert, akit használhat, akit meg fog áldani. Isten az Ő akarata szerint áldjon meg, ezért ne kösd ki, hogy kinek a személyén keresztül várod azt.
Azokban a gyülekezetekben, ahol megértik Isten akaratát, a szolgálókat esetenként megajándékozzák. Igazából nem is a pásztornak adnak ilyenkor, hanem Istent tisztelik meg a gyülekezet tagjai. Ha mi Istent megtiszteljük, Ő is meg fog tisztelni bennünket. Isten csak azt tudja megáldani, megsokszorozni, amit ’elvetnek’ a gyermekei. Emlékszem, gyerekkoromban a pincénkben három halomban állt a burgonya. Egy épekből étkezésre, egy hibásakból az állatok etetésére. A harmadik volt a legféltettebb kincs, mert az volt a jövő évi vetőgumó, amihez semmilyen körülmények között nem volt szabad hozzányúlni. Ha megettük volna a ’magot’, nem lett volna a következő évben termésünk. A tizedünk is egy ’mag’, és ha nem ’vetésre’ fordítjuk, elmarad az ’aratás’. forrás: békevár.hu
