„Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram,
hűséges Isten” (Zsolt. 31,6)
http://www.keresztenyszepsegportal.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=1827:%C3%A9jszakai-pillang%C3%B3&Itemid=75
Lány: Szia, nem akarsz valamit?
Fiú: Nem! - mondta határozottan.
Lány: Naaa, nincsen kedved eljönni velem?
(a fiú szelíden ránéz)
Fiú: Nincs.
Lány: Jó a kabátod.
Fiú: Köszi.
Lány: Van barátnőd?
Fiú: Igen, van.
Lány: Az kááár... nagy kár...
(csendben sétálnak tovább)
Lány: Diszkóból jössz?
Fiú: Nem.
Lány: Hát akkor hova jársz?
(fiú megáll, a lány is megáll, a fiú halkan de magabiztosan megszólal):
- Istennel járok.
Lány: Az a baj, hogy én nem hiszek Istenben. Te pap vagy?
Fiú: Nem. De az Isten gyermeke.
Lány: Tényleg?
Fiú: Igen. (a fiú felemeli a kezét a lány vállára teszi, megsimítja és folytatja) ... és Ő nagyon szeret Téged. Nem kellene így élned.
Lány: (kicsit közelebb hajol a fiúhoz és halkan súgja): De muszáj ezt csinálnom!
Fiú: Nem. Dönthetsz másképp. Annyira értékes vagy és most szétszórod mindened. Neked Isten családot, szerető férjet és biztonságot akar adni.
Lány: Igazad lehet. - (szégyenlősen lesüti a szemét)
Fiú: Vigyázz magadra, örülök hogy találkoztunk.
Lány: Köszönöm.
Néztem ezt a megszeppent lányt, és míg a mekitől startolva a fiú mellé hivatásos éjszakai munkásként szegődött, a beszélgetés végére egy érzelmekkel teli és a változás ízét kóstolgató nő szelíd szemei néztek a távolodó fiú után.
Fiú: Nem! - mondta határozottan.
Lány: Naaa, nincsen kedved eljönni velem?
(a fiú szelíden ránéz)
Fiú: Nincs.
Lány: Jó a kabátod.
Fiú: Köszi.
Lány: Van barátnőd?
Fiú: Igen, van.
Lány: Az kááár... nagy kár...
(csendben sétálnak tovább)
Lány: Diszkóból jössz?
Fiú: Nem.
Lány: Hát akkor hova jársz?
(fiú megáll, a lány is megáll, a fiú halkan de magabiztosan megszólal):
- Istennel járok.
Lány: Az a baj, hogy én nem hiszek Istenben. Te pap vagy?
Fiú: Nem. De az Isten gyermeke.
Lány: Tényleg?
Fiú: Igen. (a fiú felemeli a kezét a lány vállára teszi, megsimítja és folytatja) ... és Ő nagyon szeret Téged. Nem kellene így élned.
Lány: (kicsit közelebb hajol a fiúhoz és halkan súgja): De muszáj ezt csinálnom!
Fiú: Nem. Dönthetsz másképp. Annyira értékes vagy és most szétszórod mindened. Neked Isten családot, szerető férjet és biztonságot akar adni.
Lány: Igazad lehet. - (szégyenlősen lesüti a szemét)
Fiú: Vigyázz magadra, örülök hogy találkoztunk.
Lány: Köszönöm.
Néztem ezt a megszeppent lányt, és míg a mekitől startolva a fiú mellé hivatásos éjszakai munkásként szegődött, a beszélgetés végére egy érzelmekkel teli és a változás ízét kóstolgató nő szelíd szemei néztek a távolodó fiú után.
Mindened amid van, mégha úgy is olvasol mint a bolygó legerőszakosabb, legmegátalkodott istengyűlölője, ha valami jó van az életedben, az Attól van, Akit utálsz.
Paul Washer
















