2012. augusztus 23.
Az áldás
„Áldást parancsol melléd az Úr a te csűreidben és minden vállalkozásodban, és mindenben,
amire ráteszed kezedet; és megáld téged azon a földön, amelyet az Úr, a te
Istened ád néked” (5 Móz. 28,8)
Ige: Mit tegyetek
„Ezek azok a dolgok, amelyeket cselekedjetek: Igazságot
szóljon ki-ki az ő felebarátjával: igazságos és békességes ítélettel ítéljetek
a ti kapuitokban. És senki ne gondoljon az ő szívében gonoszt az ő felebarátja
ellen; s a hamis esküvést se szeressétek, mert ezek azok, amiket én mind
gyűlölök, így szól az Úr” (Zak. 8,16-17)
Áldás
Aki műveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki
hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut. A hívő ember bőven kap áldást,
de a gazdagságra törő nem marad büntetlenül.
Példabeszédek könyve 28,19-20
„Nem az a szegény, akinek csak kevese van, hanem az, aki
többre vágyik”
A Biblia egyértelmű tanítása, hogy az anyagi jólétet a
gyarapodást mindig meg kell, előznie a szeretetnek. Adni csak abból tudsz, ami
a tied. Az egyik legismertebb keresztény írónő a következőket írta:
„A gazdagság nem bűn, ha valaki becsületesen jutott hozzá.
Isten nem ítéli el a gazdagot gazdagsága miatt. De elmarasztalja akkor, ha a
reá bízott anyagiakat önzően használja fel. Sokkal jobb volna, ha pénzével jót
tenne, és így Isten trónjánál helyezné el. „
E.G. White: Krisztus példázatai
A másik oldalról sehol nem olvastam azt a Bibliából, hogy
támogatni kellene a lustákat a munkakerülőket, azokat, akik felelőtlenül
elherdálják azt, amit az Úr rájuk bízott, eldorbézolják azt is, amit meg sem
kerestek.
A legfontosabb, hogy az életünkön Isten áldása legyen. Az
áldás mindig Istentől jön, Ő adja az embernek azt a jót amire szükségünk van.
Isten azt ígéri, hogy a „hívő ember bőven kap áldást”, ami nem mindig a pénz
nagyságában nyilvánul meg. Nem a szerencsejátékokban, kell bíznunk, nem Fortuna
istenasszony segítségében, hogy anyagi biztonságunk legyen, hanem az Úr
ígéretében, hogy kenyerünk-vizünk soha el nem fogy.
Amikor kérdezünk, számítsunk rá, hogy Isten válaszolni fog
„Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen
bölcsességet Istentől… De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki
kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda
hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól…” Jakab 1:5-7
Isten vezetni akar téged az életben, de ehhez előbb két
dolog szükséges:
1. A megfelelő személyt kell kérdezned: Istent.
2.
Megfelelő hozzáállással kell kérdezned. Hittel kell kérnünk, várva arra, hogy
Isten valóban válaszolni fog.
Kértél már valamit úgy Istentől, hogy igazából nem is
vártad, hogy megadja?
Talán pontosan ezért nem kaptad meg!
Isten a hit által munkálkodik az életünkben. Nagyon gyakran
azt mondjuk, hogy: „Istenem, kérlek, vezess engem!” Aztán egyszerűen elsétálunk
anélkül, hogy megvártuk volna a vezetést. Azonnal hozzálátunk a dolgunkhoz. Azt
mondjuk: „Istenem adj nekem bölcsességet, segíts meghozni a helyes
döntést.” - de valójában nem is várjuk el tőle a segítséget. Még mindig
úgy gondoljuk, hogy minden rajtunk múlik.
Isten azt ígérte, hogy bölcsességet ad nekünk, ha kérjük
tőle. A bölcsesség azt jelenti, hogy Isten nézőpontjából szemléljük a dolgokat.
A bölcsesség azt jelenti, hogy olyan döntéseket hozunk, amelyeket Isten is
hozna.
Gondolkodj el ezen: Isten sohasem hoz rossz
döntést. Ő sohasem hibázik. Azt mondja, hogy ha bízunk benne és hallgatunk rá,
akkor vezet majd minket a helyes döntések meghozatalában. Ennek azonban az a
nyitja, hogy mindent hittel kérjünk.
(Daily Hope by Rick Warren, 2011.10.23)
z Úr Jézus kijelentése
Készítette: Lisa Szanyel
"Ő pedig felelvén, monda a hozzá szólónak: Kicsoda az
én anyám; és kik az én testvéreim? És kinyújtván kezét az Ő
tanítványaira, monda: Ímé, az én anyám és az én testvéreim! Mert aki cselekszi
az én mennyei Atyám akaratát, az nékem fitestvérem, nőtestvérem és
anyám." Mate 12:48-50. Amen!
Az igazi szeretet!
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Erik szívesen magával vitte Bobit, a kutyáját, hogy a patak
mentén felfedező utat tegyenek a tanyájukon. Egyszer, amikor a legelőn jártak,
Erik meglátott egy tehenet biztos távolban.
De ahogy megálltak, hogy bizonyos nyomokat szemügyre
vegyenek, dühödt tehénbőgést hallott, és valami nagy robajjal áttört a bozóton.
Földbe gyökerezett a lába, ahogy egy fekete tehén rá akart rohanni.
De akkor Bobi – akit arra tanítottak, hogy tartsa távol
magát a tehenektől – acsarkodva rávetette magát a tehénre. Az megrázta a fejét,
és figyelme Bobi felé irányult, majd a következő pillanatban földhöz teremtette
az ebet.
Erik felmászott egy fára abban a tudatban, hogy Bobi meg
tudja védeni magát. Ám ahogy lenézett onnan, látta, hogy tévedett. –
-Istenem, kérlek vigyázz Bobira!- könyörgött, amikor a
felbőszült tehén újra nekitámadt a kutyájának.
Erik fentről figyelt, míg végül a tehén visszament a
bozótba. A bozót takarásában észrevette a tehén újszülött borját. Leereszkedett
a fáról, és odasietett a mozdulatlan Bobihoz. Összeszorult torokkal nyalábolta
a fel a kutyát, és minden erejét összeszedve a házukhoz vitte.
- Apa! Anya! – kiáltotta kétségbeesetten. – Segítsetek!
Szülei futva jöttek, és Erik arcáról peregtek a könnyek,
miközben beszámolt a történtekről.
Apa Bobi mellkasához szorította a fülét.
- Még ver a szíve! – mondta. – Vigyük el az állatorvoshoz!
Erik a váróteremben ült, amíg az orvos hosszan vizsgálta, és
ellátta Bobit.
- Fel fog épülni a kutyád – mondta, miután végzett-, de több
bordája is eltört. A tüdeje átfúródott, és agyrázkódást kapott. Itt marad
nálunk, míg megerősödik. Erik és édesapja szótlanul hazahajtottak.
- Bobi a tehénnek ment, hogy ne bántson engem – mondta végül
Erik.
Apa bólintott.
- Bobi önként nézett szembe a halállal azért, hogy te
élhess. Tudod, mire emlékeztet ez engem? – kérdezte édesapa. – Jézus
áldozatára. Ő úgy szeretett minket, hogy fájdalmat szenvedett testében,
lelkében, szellemében. Az életét adta, hogy megmentsen bennünket a haláltól.
Ezzel megmutatta nekünk, hogy milyen az igazi szeretet.
2012. augusztus 22.
Az újjászületett hívőkhöz így szól az Úr:
„No azért egyed vigassággal (és
örömmel) a te kenyeredet, és igyad jó
szívvel (és jókedvvel) a te borodat;
mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid! A te ruháid mindenkor legyenek
fehérek, és az olaj (a kenet) a te
fejedről el ne fogyatkozzék” (Préd.
9,9-10)
„No azért egyed vígassággal (és
örömmel) a te kenyeredet, és igyad jó
szívvel (és jókedvvel) a te borodat;
mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid! A te ruháid mindenkor legyenek
fehérek, és az olaj (a kenet) a te
fejedről el ne fogyatkozzék” (Préd.
9,9-10)
Ige: Az Úr Jézus mennybemenetele
„Fölmenvén a
magasságba… Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, minthogy előzőleg le is
szállt erre a földre” (Ef 4,8). És a nép, amely a sötétségben lakott, nagy
világosságot látott, és akik a halál földjén, és árnyékában laktak, azoknak
világosság támadt (Mát 4,16)
Kép Istenről
Egy kisfiú leült az asztalhoz a színes krétáival és egy nagy
üres lappal, és elkezdett rajzolni.
Az édesapja észrevette, milyen elmélyülten dolgozik. Megállt
mellette, és megkérdezte: „Mit csinálsz, kisfiam?"
„Lerajzolom Istent" - mondta a kisfiú.
„De kicsim, Istent nem tudod lerajzolni" - felelt az
apa. „Senki sem tudja, hogy néz ki Isten".
A kisfiú egy percre elgondolkodott, aztán így szólt:
„Hát - majd megtudják, ha elkészülök!"
A legtöbben egyetértenének a történetbeli apával. Senki sem
tudja, hogy néz ki Isten. De talán ez az egyik oka annak, hogy Isten
megalkotott minket, és elhívott az Ő szolgálatára. A „saját képmására"
teremtett minket, hogy - bizonyos értelemben - megmutassuk a világnak, hogy néz
ki Isten. Ahogy átformálódunk Fiának, Jézus Krisztusnak a képére (Róm 8,29), az
emberek láthatják bennünk visszatükröződni mennyei Atyánkat.
Mindannyian képesek vagyunk arra, hogy Istent képviseljük a
világ előtt - éspedig a magunk módján. Nem kell azon törni a fejed, vajon a te
képed Istenről olyan-e, mint a többieké. Egyedülálló módon kell Istent
szolgálnod, azokkal a képességekkel és ajándékokkal, melyeket Isten neked
adott, és amikor elkészülsz, az emberek egy kicsit többet fognak tudni arról,
milyen Isten. Meglátják Istent benned!
„Az Istent soha senki nem
látta: Ha szeretjük egymást, az Isten (lakik bennünk, és) bennünk marad, és az Ő szeretete teljessé
lett bennünk” (1 Ján. 4,12)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)