2012. július 23.
Bob Gass: Amikor gondterhelt vagy (1)
„Semmiért se aggódjatok!” (Filippi 4:6--Semmi felől ne
aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal
hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.)
Az aggodalom úgy kezdődik, mint egy kis szivárgás, amely
aztán csatornát váj az elménkbe, és ezen keresztül elkezdenek áradni a
gondolataink.
A legtöbb aggodalom három kategóriába tartozik:
1) Aggódunk olyan dolgok miatt, amelyekkel minden embernek
szembe kell néznie: ilyen az öregedés, erőnk fogyatkozása, nyugdíjazás,
magányosság, anyagi bizonytalanság, balesetek, betegségek, egy szerettünk
elvesztése és a halál.
2) Aggodalom olyan dolgok miatt, amit senki sem kerülhet el:
döntéseket hozni, kapcsolatokat kezdeményezni és lezárni, leadni a súlyunkból,
pályát módosítani, hibázni.
3) Olyan aggodalmak, melyek gondolatvilágunkat tükrözik.
Ezek az aggodalmak elárulják, hogy mit gondolunk arról, hogy mennyire vagyunk
képesek kezelni a dolgokat.
Például az
elutasítástól való félelem minden kapcsolatodra kihathat az életben. Hogy
elkerüld a fájdalmat, kizárod az embereket az életedből, a világod egyre jobban
beszűkül, és a személyes fejlődésed lehetőségei egyre korlátozottabbak.
Sok aggodalmunkat le lehet redukálni egyetlen kérdésre: „Mi
lesz, ha nem tudok megbirkózni vele?” Az elméd a csatatér, ahol a győzelem vagy
vereség eldől.
Ezért kérdezd meg magad: „Akkor is aggódnék, ha biztosan
tudnám, hogy bármi jönne is, képes lennék kezelni?”
A válasz: nem, akkor nem aggódnék. Az aggodalom nem tud
megbénítani, és nem tudja ellopni az örömödet, ha tudod, hogy bármi történik
is, képes vagy kezelni.
Azt mondod: „Ez túl egyszerűen hangzik”. Az is, ha engeded,
hogy Isten is bejöjjön a képbe! Íme két nagyszerű aggodalom-megsemmisítő ige,
amelyekre nehéz időkben támaszkodhatsz:
1) „Mindenre van erőm
a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13).
2) „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben
mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten
békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és
gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:6-7).
Nyisd fel a szád!
Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm!" (Zsolt 81,11).
Milyen nagy buzdítás ez imádságra. Mi magunktól csupán
kicsiny dolgokat kérnénk, mert nem is érdemlünk nagyokat. Urunk azonban arra
biztat, hogy kérjünk nagy áldásokat. Legyen az imádság életünknek olyan
természetes cselekedete, mint az, hogy kinyitjuk a szánkat. Ugyanolyan
természetes és őszinte megnyilatkozás. Ha valakinek nagyon fontos mondanivalója
van, jól kinyitja a száját, igehelyünk is arra biztat, hogy legyünk igazán buzgók
a kérésben és könyörgésben.
Ez az Ige azt is jelenti, hogy bátran kérhetünk Istentől
nagy áldásokat. Olvasd el az egész verset, és lásd meg, hogyan érvel: Én, az
Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, nyisd ki a szádat,
és én megtöltöm". Mivel az Úr már annyi mindent tett velünk, most arra
bátorít minket, hogy kérjünk még többet, sőt számítsunk még többre.
Nézzétek a madárfiókákat a fészekben: hogy kitátják a
csőrüket, amikor anyjuk közeledik a táplálékkal. Csináljuk mi is ugyanezt.
Fogadjuk be a kegyelmet minden lehetséges alkalommal! Szívjuk be a kegyelmet,
mint a szivacs a körülötte levő vizet. Isten kész arra, hogy megtöltsön
bennünket Szellemével, csak mi is legyünk készek arra, hogy befogadjuk azt.
Szükséget látunk? Indítson ez arra minket, hogy megnyissuk Isten felé a
szánkat! Már-már összeroskadunk? Serkentsen ez arra, hogy elpanaszoljuk
Istennek erőtlenségünket. Tele vagyunk félelemmel? Legyen belőle segélykiáltás
az Úrhoz! Mint egy gyermek, kiáltsunk Atyánkhoz! Szánkat megtölti az Úr,
higgyed ezt!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Mustármagnyi hit
„Az apostolok így szóltak az Úrhoz: "Növeld a
hitünket!" Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy
mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és
gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek." Lukács 17:5-6.
Ebből a szövegből azt érzem, hogy mintha a tanítványok azért
bánkódtak volna, hogy kevés a hitük, és kérték Jézust, hogy növelje meg azt.
Jézus válasza: Nem az a kérdés, hogy mekkora hitetek van, hanem hogy egyáltalán
van hitetek, vagy nincs hitetek. Mert ha nincs, akkor nincs miről beszélni. De
ha van, és az bármilyen picike, akár mintegy mustármag – akkor is hatalmas
dolgokra képes.
Ma sem az a kérdés, hogy valakinek mekkora hite van. Milyen
csodákat képes tenni. A kérdés az, hogy kért Istentől hitet vagy nem kért.
Vagy rábízom magam Istenre teljesen, vagy nem.
Vagy elhiszem, hogy Ő képes megtenni, vagy én erőlködöm
tovább.
Nem lehet egy kicsit házasnak lenni.
Nem mondhatod úszáskor, hogy egy kicsit vizes lettem.
Egy kedves gyermekének jutott eszembe:
Adj hitet énnekem, élő hitet.
Én Uram, én Istenem.
Taníts meg engemet élni hit által.
Átadni Néked szívem
A VILÁGÍTÓTORONY ÜZENETE
Szerző: ismeretlen
Volt egyszer egy férfi, aki hajóskapitány akart lenni. Sokat
tanult és dolgozott, és kapitány is lett az egyik legmodernebb és
leghatalmasabb hajón.
Egy ködös éjjelen fényt pillantott meg az óceánon, amely egy
másik hajó fényének tűnt. Egyre közeledett feléjük. Világosan látszott, hogy ha
tovább is halad a másik hajó, akkor ütközni fognak! Gyorsan jeleket kezdett
leadni a kapitány: 'Kérem irányt változtatni: 10 fok nyugatra.' Már érkezett is
a válasz fényjelekkel a sűrű ködön át: 'Változtasson Ön irányt: 10 fok
keletre!'
A kapitány ideges lett és visszajelzett: 'Főkapitány vagyok
30 év hajózási tapasztalattal. Változtasson irányt: 10 fok nyugatra'! A válaszüzenet
ez volt: 'Egyszerű tengerész vagyok, változtasson irányt: 10 fok keletre!'
Erre a kapitány dühöngeni kezdett, és még egy utolsó
figyelmeztetést küldött: 'Érdemrenddel kitüntetett főkapitány vagyok 30 évi
tapasztalattal, és egy 50 tonnás teherhajót irányítok. Megparancsolom, hogy
azonnal változtasson irányt: 10 fok nyugatra!'
Máris jött a rövid reakció: 'Egyszerű tengerész vagyok, és a
világítótoronyban ülök. Változtasson irányt!'
'MERT NEM AZ A KIPRÓBÁLT, AKI MAGÁT AJÁNLJA,HANEM AKIT AZ ÚR
AJÁNL' (2.KOR. 10:18)
Carl Eichhorn: Lelki mámorosság
(1 Thess 5, 7)
Amíg az ember az Istentõl való elszakadottság éjszakájában
él, olyan, mint aki mámoros. Nem látja világosan a dolgokat, nincs józan
ítélõképessége. Elfeledkezik mindenrõl, ha elkapja a harag, vagy a kívánság
fellobban benne. Nem gondol a szomorú következményekre, sem súlyos
felelõsségére. Engedi, hogy magával ragadja a mámor, és a pusztulásba rohan. Ha
azután már késõ, akkor fájdalmas kijózanodással ébred rá a valóságra. Éppen így
ködösít el a gond is. Rémületbe hajt, úgy hogy az ember nincs is igazán
magánál. A gõgösség, elbizakodottság is olyan mint a köd, körülfogja a lelket.
Az ember önmagával van eltelve, álmodozik a saját nagyságáról, ügyességérõl és
kiválóságáról. Önmagával kapcsolatban elvesztette józan ítélõképességét. Hamis
lélek csapja be, a hízelgõk csak fokozzák rossz állapotát, annyira, hogy szinte
a talajt is elveszti a lába alól. - Néha egy egész népet elfog a gõg. A
jelszavaknak félelmetes hatalmuk van, mégha nincs is bölcsesség bennük. A
korszellem szinte varázslatos igézete alatt tartja az emberek lelkét.
A Biblia lerántja a leplet mindenrõl és megmutatja az ilyen
mámorosság sátáni eredetét. A démoni hatalmak egész tömegeket elvakíthatnak és
majd isznak Isten haragja mámoros kelyhébõl, aki odaadja õket a sátáni
befolyásnak, hogy napról napra a tévelygést tartsák igazságnak és a
gonosztettet erényként dicsõítsék.
Csak egy mód van rá, hogy kijussunk a lelki ittasság
állapotából: az igazság Igéje! Aki hallgat rá, józanná lesz. Az Igében a
Szentlélek munkálkodik és ha Õ befolyásolhatja az embert, akkor az magához tér,
világosan és értelmesen gondolkodik, mint az a megszállott, aki azután Jézus
lábainál ült, miután meggyógyult (Lk 8, 35). A világ ugyan az igazi hívõt
rajongónak, túlzónak és józantalannak tartja, de valójában a világ szelleme
teszi az embert bolonddá és rajongóvá. Önmaguktól várnak mindent, azt hiszik, hogy
felfelé haladnak, holott lefelé zuhannak. Azt remélik, hogy az emberiség a
külsõ körülmények megjavítása által is megteremtheti a boldogság állapotát,
megtérés és a gondolkodás megváltoztatása nélkül is. Úgy vélik, az emberek csak
azért rosszak, mert rosszul megy a soruk. Mindez józantalanság!
Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből
A Repülő Wallendák.
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
A Ringling Brothers Barnum and Bailey Cirkusz bemutatójának
fénypontja a Detroit-i Cobo Hall-ban a Wallenda család kötéltáncos mutatványa
volt, akiket a Repülő Wallendák néven emlegettek. A cirkusztörténet a
legnagyobb kötéltáncosok között tartja őket számon.
Egyik számuk az volt, hogy egy négyszintes piramist alkotva
sétáltak a kötélen. Az alsó szintet négy-öt férfi alkotta, a következőt kettő
vagy három, további kettő volt a harmadik szinten, és végül egy kislány volt a
piramis csúcsa.
Ezt a négyszintes piramis-formát fenntartva az aréna egyik
végéből a másikba sétáltak a kifeszített kötélen. Hihetetlen és példátlan
alakítás volt. Hónapokon keresztül bemutatták ezt estéről estére szerte a
világon.
Egy este, amikor az előadás a vége felé közeledett, a
négyszintes piramis műsorszáma következett. A nézők feszült várakozással, néma
csendben ültek a sötét arénában. A reflektorfény kiemelte a Wallendákat a
levegőben, amint éppen elindultak a kötélen. Amikor az útnak körülbelül a
kétharmadánál jártak, az alsó szinten az egyik férfinak, a fiatal Dede
Wallendának, remegni kezdett a térde, és németül felkiáltott: „Nem bírom tovább
tartani!" Azzal összeesett, és az egész piramis összeomlott. A Wallenda
család számos tagja a több méter magasan kifeszített kötélről a mélybe zuhant.
Néhányan közülük egész életükre lenyomorodtak, egyikük pedig meghalt.
Érezted-e már úgy magad, mint Dede Wallenda? Az iskolai
feszültségek, a házi feladatok, a szülők, a család vagy a barátok olyan súllyal
nehezednek rád, hogy legszívesebben így kiáltanál fel: „Segítség! Nem bírom
tovább!" Ilyenkor szerető barátokkal kell körülvennünk magunkat, és
ragaszkodnunk kell Krisztushoz. Erről szól a gyülekezet. A gyülekezet nem azért
van, hogy újabb terhet rakjon amúgy is roskadó vállunkra, hanem hogy támogasson
bennünket, és biztosítsa azt a segítséget, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy
elviselhessük mindazt, ami a világban van.
Amikor úgy érzed, hogy térdeid csaknem megrogynak, jöjj
Krisztushoz! Jöjj az Ő népéhez, a gyülekezethez! „Jöjjetek énhozzám mindnyájan,
akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és Én megnyugvást adok
nektek" (Mt 11,28).
Új prófétai üzenet a magyar egyháznak!
Drága Testvéreim!
Bensőmben remegve, istenfélelemmel a szívemben küldöm útjára
ezt az üzenetet. Istenünk Atyai szíve szóljon mindenkihez aki olvassa, Szent
Szellembe és tűzbe merítve egész népünket annak szabadulására és
újjászületésére.
Krisztus Szeretetében.
Bartha László
(Osszátok meg akivel csak tudjátok.)
Ezt mondja az Úr:
Állj az Úr házának pitvarába, és mondd el Júdának minden városából azoknak,
akik imádkozni jőnek az Úr házába, mindazokat az igéket, amelyeket parancsoltam
néked, hogy mondd el nékik. Egy szót se hagyj el! Hátha szót fogadnak, és
mindenki megtér az ő gonosz útjától, akkor megbánom a veszedelmet, amelyet nékik
okozni gondoltam az ő cselekedeteik gonoszsága miatt. És mondd meg nékik: Így
szól az Úr: Ha nem hallgattok reám, hogy az én törvényeim szerint járjatok,
amelyet előtökbe adtam, hogy hallgassatok a prófétáknak, az én szolgáimnak
beszédére, akiket én küldék hozzátok, és pedig jó reggel küldém, de nem
hallgattatok rájuk: Akkor e házat hasonlóvá teszem Silóhoz, e várost pedig a
föld minden nemzetének átkává. (Jer.26,2-6)
A fenti Igével és egy friss átéléssel, üzenettel látogatott
meg az ÚR a napokban.
Együtt imádkoztunk a testvérekkel és nagyon nyitott
szellemmel kerestük az ÚR Arcát. Rövid idő elteltével egy látomás tárult elém.
Egy testet láttam kórházi ágyon feküdve eszméletlen, kómás állapotban. Nem
tudtam beazonosítani, hogy férfi volt e az illető vagy nő. Később értettem meg,
hogy nem is volt jelentősége. Sérülések nem voltak rajta, csak mozdulatlanul
feküdt. Én kb. 2 méter magasból szemléltem az esetet, amikor oda lépett hozzá
egy orvos, kezében defibrillátorral és az illető mellkasára helyezve a műszert,
megpróbálta újraéleszteni.A kómában lévő test nagyokat rándult az elektromos
kisülések (kiütések) alkalmaival, de minden esetben ernyedten, élettelenül
zuhant vissza az ágyba. Ekkor nyílt meg a szemem, és vettem észre, hogy maga
Jézus volt az orvos. Ami viszont még jobban megdöbbentett Jézus arcát nézve,
azok a könnyes szemei és arcának kétségbe esett ábrázata volt. Féltő
szeretetének olyan szintű megnyilvánulása volt látható arcvonásain, hogy
elkezdett zokogni a bensőm.
Ekkor hallottam egy hangot. "Akit itt látsz kómában
feküdve az nem más mint, a te néped...................................
haldoklik."
Majd csend........ Talán ez volt a legszörnyűbb. Átjárta
egész lényemet az a fájdalom, amely Jézus szívében volt Magyarország állapota
miatt. Elképesztő volt Jézus odaszánását látni, ahogy újra akarta éleszteni az
ország szívét, szellemét. Nagyon elszánt volt............... Nagyon elszánt.
Ekkor az Atya hangját hallottam a szellememben. A legdrágább
Apukáét akit csak imádni lehet........
"Látod...... Én mindent megpróbálok...... eddig is
sokat Tettem, most is sokat Teszek népedért, de sajnos a hitetlen és
bálványokkal teljes vallásosság leterítette népedet, mint vadász a zsákmányát.
A vallásos üres szertartásaitok, melyek templomaitok oltárai körül történnek,
teljesen megmérgezte néped szellemét................. az egész ország
szellemét..................(fájdalmas csend)......... majd kevéssel
később........................ NÉPED HALDOKLIK.
Kevéssel később........................... Két méregpoharat
itattak meg vele, amely két szövetséghez köthető. Az ősmagyar pogány vallási
szövetség a sámánok és táltosok vezetésével, majd a Vatikánnal és bálványaival
kötött szövetség a katolicizmus vezetésével. Ezek a halálos szövetségek, mint
mérgek, átjárták néped egész szívét. Gyökereitől megromlott az egész nép. Ezek
a sötét erők hozták magukkal a kommunizmus szellemét. Ezért hisz ez a nép csak
abban ami a szeme előtt van. Az élettelen vallásos bálványimádás és pogány
rituálék szellemi kómába döntötték országodat. Testületileg vagytok fogságban.
Az egész magyarság!Az egyház ezért nem hallja küldötteim üzenetét, mert azt
Szellemből küldöm a ti szellemetekbe, de a vallásosságban megdermedt szívetek
képtelen felfogni Szavam. (Róm. És ha fel is fogja.................. nincs erő
az engedelmességre a méreg miatt. Ezért nem ébred fel ez a nép. Nincs Szavam
által való változás, így elmarad az áttörés. A szellemi kóma miatt népem is
süket. Maroknyian hallják csak Hangom és értik Szavam. Maroknyian. Keresztény
köntösbe bújtatott vallásos összejöveteleitek és ősmagyar hagyományaitok lettek
isteneitekké. Ezért nincs védelmetek a démoni hordák ellen, melyek úgy átjárnak
országodon mint portyázó rablók a bekerítetlen városon. Ezért préda az ország a
sötétség erőinek és hallnak meg annyian, ezért olyan sűrű a keserűség a
fájdalom és betegek sokan, ezért nem szülnek asszonyaitok, mert megkeményedett
ennek a népnek a szíve Velem szemben. Halott és üres vallásos alkalmaitokban,
bálványaitokban, kabaláitokban, babonás hiedelmeitekben, ősi
szertartásaitokban, rég meghalt szentekben, egyházakban, felekezetekben és
szolgálókban bíztok Velem szemben.
Kevéssel később............................. Első királyotok
átadta országotokat az ég királynőjének, de ő nem isten, hogy meg tudna védelmezni
benneteket! Templomokat és oltárokat emeltetek és ott imádjátok az ég
királynőjét, országotok nagyasszonyát, népetek védelmezőjét. Tömjéneztek neki
mintha nagyobb lenne Nálam - mondja az ÚR. Hol van ő amikor tucat számra haltok
meg útjaitokon? Hol van ő amikor a vihar és jégverés végigsöpör rajtatok? Miért
nem védelmezi meg leányaitokat amikor rájuk leselkedik utcáitokon az erőszak?
Válaszoljatok Nekem! - mondja az ÚR! Megtévesztés áldozatai lettetek!
Magyarok! Nagyasszonyotok bálványimádásával megkötözitek
Kezeimet, hogy segíthessek rajtatok! Szentnek mondott koronátokban és meghalt
szentjeitekben bíztok, mintha ezek tartanának meg és vinnének győzelemre
benneteket! De kérdem ÉN! Hol volt koronátok és szentjeitek ereje és hatalma
történelmetek folyamán? Válaszoljatok magyarok! Megcsaltatok Engem Teremtőtöket
és Én fussak segítségetekre nyomorúságotok idején? Én viszont hamisságaitok
ellen fordulok és háborúzok bálványaitokkal! Majd meglátjuk melyikünk győz! -
mondja a Seregeknek Ura.
Kevéssel később.............................. Nincs olyan
mélység, amelyből ne lenne szabadulás - mondja az ÚR! Én élek! És aki bennem
bízik élni fog! Aki Hozzám jön őszinte szívvel, azt nem küldöm
el.................. azt befogadom, megmosom és királyi ruhába öltöztetem, mert
Én vagyok az ÚR a ti Istenetek! Nincs más Isten Rajtam kívül! Féltőn szerető
Isten vagyok, de megverem azokat akik hosszú ideje elferdítik igazságomat, bár
a kegyesség látszatát megtartják, annak erejét megtagadják. Megtévesztettek és
becsaptak benneteket a hamis papok és próféták, akiket nem Én küldtem. Megverem
azokat akik megtévesztettek benneteket! Megverem azokat akik más evangéliumot
hirdettek és hirdetnek, mint amit Én adtam nektek. Szembe megyek azokkal, akik
megvetették prófétáimat, akiket úgy küldtem közétek, mint orvosokat a betegek
közé, hogy feltárják és kimossák, majd bekötözzék sebeiteket. De oly kevesen
engedtétek meg nekik. Ennek okáért jött csapás, csapás után az országra, mert a
bűn lehozza ítéletemet a népre.
Magyarok! A változás egyedül rajtatok múlik! Ha Rám
hallgattok és megszakítjátok istentelen szövetségeteket ősmagyar pogány
kultúrátokkal és a római egyházzal, akkor feléd fordulok Magyarország és
felemellek betegágyadról Európa minden népe fölé, hogy prófétai és apostoli
kenettel szabadításul legyetek minden nép számára. Ez a terven veletek."
Júda Oroszlánja - Prófétai oldal, 2012. július 13., 14:22 ·
2012. július 22.
Ige: Hamis vádak
Amikor elfogták az Úr Jézust, így koholtak vádat ellene: „És fölkelvén az ő egész sokaságuk
(elindult az egész testület), vivék őt
Pilátushoz. És (ott így) kezdék őt vádolni, mondván: Úgy találtuk
(és megállapítottuk), hogy ez a népet félrevezeti,
és tiltja (ellenzi) a császár
adójának fizetését, mivelhogy ő magát ama király Krisztusnak mondja (és azt
állítja magáról, hogy ő a felkent király)” (Luk. 23,1-2)
Pedig az Úr Jézus parancsa így szólt, amit Pál apostolon
keresztül megerősíti a Szent Szellem: „Adjátok
meg azért mindenkinek, amivel tartoztok: [ami jár neki; (ami megilleti)] akinek az adóval, a
[kirótt, kiszabott] adót akinek a vámmal, a vámot, akinek a
félelemmel, a félelmet; [akinek hódolattal, annak a hódolatot] akinek a tisztességgel, a tisztességet.
[akinek megbecsüléssel, a megbecsülést]” (Róm. 13,7)
Ige: A Jövevényeknek
Dávid megvallása: „Mert mi csak jövevények vagyunk
te előtted és zsellérek, amint a mi atyáink is egyenként (és mint minden
ősünk); a mi életünk napjai olyanok e
földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen” (1 Krón. 29,15)
De kérlek: „Halld meg Uram az én könyörgésemet
(imádságomat), figyelmezzél (segély)kiáltásomra, könnyhullatásomra (könnyeim láttán) ne vesztegelj (ne légy néma); mert
én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm” (Zsolt. 39,13)
Péter
apostol így figyelmezteti a megváltottakat: „Péter,
Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban (jelentése: tenger, hullám).
Galáciában, Kappadócziában
(jelentése: nádas vidék). Ázsiában
(jelentése: mocsár) és Bithiniában
(jelentése: korai sietség) elszéledt
(szétszóródott) jövevényeknek
(idegen, azaz aki rövid ideig, átmenetileg idegen helyen tartózkodik (tehát
olyanok, akiknek nem otthona a világ).
És ha Atyának hívjátok őt, aki
személyválogatás nélkül
(elfogulatlanul) ítél. (elválaszt, megkülönböztet; (ki)válogat), kinek-kinek cselekedete (tevékenysége,
munkássága) szerint. (szent) félelemmel töltsétek a ti jövevénységetek
(vándorlásotok, zsellérségetek) idejét
(ideje alatt): Tudván, hogy nem veszendő
holmin (romlandó, múlandó), ezüstön
vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló
(értéktelen, üres) életetekből (életvitel,
életvezetés, magatartás, életmód); Hanem
drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen (be nem szennyezett, mocsoktalan) bárányén, a Krisztusén.
Tehát:
Szeretteim, kérlek (kérlellek) titeket, mint jövevényeket és idegeneket
(zarándokokat, vándorokat, hontalanokat), tartóztassátok
meg magatokat (tartózkodjatok) a
(hús)testi kívánságoktól (érzéki epekedéstől, vágyódástól), amelyek a lélek (életetek) ellen
vitézkednek (küzdenek) (hadat viselnek a lélek, életetek ellen)” (1Pét 1,1.17-19.és 2,11)
Ige: Töredékes még a tudásom
„Mert most (ma még ugyanis) tükör
által [Itt: a teljes mondat: „tükörből látunk… és a kép rejtélyes, vagy:
tükörből kapunk sejtelmes (rejtélyes, talányos, megfejtésre váró) képet] homályosan [Itt a mondat: tükörből
nézünk (mindent) és a kép nem tiszta, vagy nem fejthető meg jól, homályos
marad] látunk. [képes beszédben,
talányokban]. Akkor pedig [attól
fogva] színről-színre [Itt:
színről-szinre = szemközt, úgy hogy a két személy vagy a személy és a látnivaló
egymással szemben áll) látni]. Most rész
szerint van bennem az ismeret [most még csak töredékes a tudásom; (most
részt és töredékesen ismerek)], akkor pedig úgy ismerek [Itt: jól
megismer, azután megért] majd (a
dolgokra rá, vagyis tökéletesen), amint
én is megismertettem. [ahogy én is ismert vagyok, ahogy énrám ismert az
Isten]” (1 Kor. 13,12)
Légy ma bátor
Légy ma bátor, és ne add fel a holnap reményét, mert
Isten nagyszerű jövőt tartogat a számodra!
Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az
Úr, békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek” (Jeremiás
29,11)
NE FÉLJ!!
Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten
angyala az égből …ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a
hol van” (1 Móz. 21,17)
„Én a Felségesnek rejtekében lakozom, a Mindenhatónak
árnyékában nyugszom. És azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem
Tebenned bízom! Mert Te szabadítasz meg engem a madarásznak tőréből, a
veszedelmes és pusztító dögvésztől. Tollaiddal fedezel be (és eltakarsz) engem, és szárnyaid alatt lesz
oltalmam. Pajzs és páncél a Te hűséged” (Zsolt. 91,1-4)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)