2012. július 16.
Kenneth & Gloria Copeland: Vesd bele magad az igazságba
De mikor eljön Ő, az igazság Szelleme, elvezérel majd
titeket minden igazságra. Mert nem magától szól, hanem azokat szólja, miket
hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek. - János 16:13
Jézus azt mondta, hogy a Szent Szellem elvezet bennünket
minden igazságra. Nem csak annyi igazságra, amennyi éppen elég a túléléshez.
Nem is csak alkalomadtán, hogy segítsen, mit tanítsunk a vasárnapi iskolában.
Minden igazságra!
Ha üzletember vagy, ez azt jelenti, hogy a Szent Szellem
megmutatja, hogyan növeld a nyereségedet, és hogyan csökkentsd a kiadásaidat.
Ha édesanya vagy, ez azt jelenti, hogy a Szent Szellem megmutatja, hogyan
csendesítsd le a veszekedést a gyermekeid között. Ha diák vagy, ez azt jelenti,
hogy a Szent Szellem megmutatja, hogyan jeleskedj a tanórákon.
Valójában ha ismered Jézus Krisztust, és megkeresztelkedtél
a Szent Szellemben, akkor valahogyan benned van a válasz minden létező pénzügyi
nehézségre, minden létező szellemi és fizikai problémára. Nálad van a válasz
olyan problémákra, amelyekről még nem is tudsz!
Például a II. világháború alatt az Egyesült Államok
belefutott néhány komoly problémába. Az ellenség gyorsabban elsüllyesztette a
hajóikat, mint hogy ők újakat tudtak volna építeni – és ez abban az időben egy
évbe telt.
A probléma megoldására tett erőfeszítéseik közben egy olyan
módszert dolgoztak ki, amely által egyetlen nap alatt meg lehetett építeni egy
hajót. A probléma az volt, hogy a folyamat közben a feje tetejére kellett állítani
a hajót, és amikor visszafordították, a hegesztés tönkre ment, és a hajó
szétesett.
A problémát egy nagyon szellemi ember elé tárták, aki abban
az időben híres iparos volt. „Kitalálom, hogyan oldjuk meg,” mondta. És
valóban, napokig tartó ima és böjtölés után Isten megmutatta neki a hegesztési
módszert, ami össze tudja tartani a hajót.
Ha valamilyen problémával nézel ma szembe, ne próbáld saját
magad megoldani. Fogd szaván Jézust, és kérd meg a Szent Szellemet, hogy adja
meg neked a megoldáshoz szükséges tudást.
Használd a régi korok bölcsességét a munkádban, a
családodban és a világodban. Vesd bele magad azokba az igazságokba, amelyeket Ő
a bensődbe helyezett.
Igei olvasmány: János 14:6-17
Ne nézz hátra, jön a farkas, nagyot üt a hátadra!
„Jézus pedig így felelt: Aki az eke szarvára teszi a kezét,
és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” Lukács evangéliuma 9:62
Vége egy újabb hétnek. Öröm, bánat, csalódás, győzelem és
bukás. Megjártad a mennyet és a poklot, küzdöttél és néha el is buktál.
Foggal-körömmel ragaszkodtál az elképzelésedhez, az idealista álmaidhoz, hogy a
dolgoknak így és így kell történnie, és görcsösen hitted, hogy úgy is lesz
minden. De jött egy váratlan esemény, ami felborította az általad eltervezett
jövőt, és ez összetört téged, mint ahogy te összetörted az örökségből rád
maradt porcelánvázát.
Ma reggel Isten újra szemeid elé szeretné tűzni az igazi
célt, az Ő országát. Itt az idő, hogy mindent helyre tegyél önmagadban. Ami
megtörtént, megtörtént, már nem tudsz, és nem is lehet rajta változtatni.
Egyszer talán meg is érted a miérteket, de most nem ez a dolgod. Zárd le
magadban a múlt hét fejezetét, és lépj tovább, mert utad vár, és neked menned
kell előre.
Ne bánkódj a múlt kudarcain és a téged ért sérelmeken, mert
feladatod van. Élned kell Emberként az emberek között, és tenni azt, amire
elhívott az Isten.
Hát lásd meg újra a célt, az igazit, és ne nézz többé hátra!
2012. július 15.
Ige: A hívő földi életéről
„Ezért tölt el a bizalom minket, s nem feledkezünk meg
róla, hogy míg e testben (ebben a
személyiségünkben) otthon vagyunk, akkor vándorként élünk (s jövevényekként
vagyunk), az Úrtól elszakítva, idegenben, és távol járunk az Úrtól”
(Mert hitben járunk [szó szerint: járunk-kelünk, forgolódunk,
életmódot folytatunk], nem látásban [nem
szemlélésben, mert a szemlélet még nem
osztályrészünk (nem fizikai érzékelésben)]
Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből
[(szómato:
a
földi élet megjelenési formája, a személyiség], és elköltözni az Úrhoz.
[Más fordítás: Ám bizalom tölt el bennünket, így jobban szeretnénk megválni
a testtől [(szómato)] és hazaérkezni az Úrhoz] (2
Kor. 5,6-8)
Ige: A terméketlen fügefáról
És az Úr
Jézus a terméketlen hívő életről is mond egy példázatot: „És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe
ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála. És (erre)
monda a vincellérnek: Ímé három esztendeje (ide)járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem
találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába? Az pedig felelvén,
monda néki: Uram, hagyj békét néki (és hagyd meg) még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom (és körülásom) és megtrágyázom: És ha gyümölcsöt terem, jó;
ha pedig nem, azután vágd ki azt” (Luk.
13,6-9)
Ige: Figyelj az Igére!
Ne fordulj el attól, aki a mennyből szól hozzád, mint a zsidók,
akik elutasították az Úr Jézust, ezt mondva: „Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: erről pedig azt sem tudjuk,
honnan való” (Ján. 9,29).
Ezért így figyelmeztet az apostol: „Vigyázzatok, meg ne vessétek (és el ne utasítsátok) azt, aki szól; mert ha azok meg nem
menekültek, akik a földön szólót (és aki a földön adott kijelentést) megvetették, (és elutasították) sokkal kevésbé (menekülünk meg) mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyekből
vagyon (és a mennyből szól hozzánk)” (Zsid. 12,25).
.jpg)
Joel Osteen: Győzelmes jobbjával támogat
Készítette: Melinda Vörösné
Joel Osteen Lakwood Gyülekezet
41,10 Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én
vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal
támogatlak. (Ézsaiás)
Életünk során mindannyian szembekerülünk olyan helyzetekkel,
melyekről úgy érezzük, hogy kicsúsztak az irányításunk alól. Ilyenkor könnyű
elbátortalanodni és utat engedni a félelemnek. Azonban, ehelyett
összpontosítsunk inkább arra a tényre, hogy Isten győzelmes jobbjával támogat
minket! Semmi sincs, ami túl nehéz, vagy lehetetlen lenne a számára, vagy ami meghaladná
a képességeit. Ha Isten a jobbjával támogat, akkor biztonságban vagy az Ő
gondjaiban.
Az Ő jobbjában győzelem van. Az Ő jobbjában erő van. Az Ő
jobbjában gondoskodás van. Minden megvan Benne, amire szükséged van. Nem
számít, min mész éppen keresztül, bízhatsz Istenben, hogy Ő érted van.
Ahelyett, hogy magadba zuhannál, vagy elcsüggednél a körülményeid miatt, nézz
fel Istenre, aki a kezében tartja a helyzetedet.
Ébreszd fel a hitet a szívedben és a figyelmedet az Ő
jóindulatára, áldásaira és arra a tényre összpontosítsd, hogy Ő mindig növelni
akar téged, hozzáadni az életedhez. Ha elméddel és szíveddel Rá figyelsz, és
engedelmeskedsz az Ő Igéjének, olyan mértékű előrejutást fogsz megtapasztalni,
amire nem is gondoltál, mivel Ő győzelmes jobbjával természetfölötti módon
támogat téged.
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy győzelmes jobboddal segítesz
és támogatsz engem. Akkor is Benned bízom, ha nem értem a dolgokat, és ha
kicsúsztak az irányításom alól. Minden gondomat Rád vetem, mert tudom, hogy Te
mindent a javamra munkálsz. Ámen.
Joel Osteen
Joel Osteen: Ne add fel a holnapod!
Készítette: Melinda Vörösné
Nem számít, mi történik ma, Isten nagyszerű jövőt tartogat a
számodra! Lehet, nem könnyű ezt most észrevenned, de Isten már új kezdetet, új
barátságokat, új lehetőségeket készített el számodra. Lehet a tavalyi évben ért
pár kudarc és nehézség, de ne kövesd el azt a hibát, hogy azt hiszed ez az év
is ugyanilyen lesz. Ideje valami újat látni, mert ez egy új nap!
Hívőként ez legyen a hozzáállásunk: "A rossz gazdasági
helyzet ellenére nem aggódom. Tudom, Isten előttem jár, és megígérte, hogy
folyót fakaszt a sivatagokban".
Vagy pedig: "Talán az orvosi jelentés nem ígér sok jót,
de az én másik kijelentésem azt mondja, Isten visszaállítja az egészségem.
Hiszem, hogy Isten elkezdte a gyógyításom, egészségem és győzelmem biztos
Őbenne."
Vagy talán lehet, hogy gyermeked nem a helyes úton jár.
Emberileg lehetetlen helyzetnek tűnik. De a mi hozzáállásunk ez:
"Tudom, hogy Isten képes a lehetetlenre!
A gyermekem betölti elhívását!"
Légy ma bátor, és ne add fel a holnap reményét, mert Isten
nagyszerű jövőt tartogat a számodra!
Jeremiás 29:11
Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr,
békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.
Károli Gáspár fordítás
Mond el ezt az imát: Drága Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy
reményt és jövőt adsz nekem. Köszönöm, hogy szeretsz engem. Köszönöm, hogy
engem választottál. Köszönöm, hogy örömöd leled bennem. Kérlek, hogy a szívem
és lelkem a Te terveiden keresztül újuljanak meg. Jézus nevében kérlek téged,
Ámen.
Joel Osteen
Jól vagyon, jó és hű szolgám!
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Még a dagadt Han Bingli, csúfnevén „Nagy Vas” is eljött, aki
Ottokár halála után csatlakozott a bandához. Fényesre krómozott békebeli
tűzoltósisakjában szórakozottan majszolta szokásos óriás hamburgerjét öreg
Harley Davidsonja nyergében.
Azt állította, hogy képes Istennel gondolatban kommunikálni.
Ezért a többiek Jemit kivételével mind dilisnek tartották. „Sámánnak” csúfolták
és mindig azzal húzták, hogy „beszélnek a fejében”. Jézussal kapcsolatban a
született szkeptikusok közé tartozott. Egyben igazi hedonista volt, az érzéki
örömök megszállottja, persze a maga komótos módján. Nem sietett soha sehova.
Lassan élvezte az életet, ahogy ő mondta. Megjelenése ezért valódi csodának
számított. Elhitte, hogy van Isten, de Jézussal valahogy nem tudott kibékülni.
Nem fért a fejébe, ha Isten addig meghallgatta minden imáját, akkor miért volt
szüksége arra, hogy Jézus Krisztust elfogadja Megváltójának. Bosszantotta az,
hogy ezt az egészet nem értette. Azért akart eljönni az istentiszteletre, hogy
erre a kérdésre elfogadható választ kapjon. Olyan hihetetlennek, nehezen
felfoghatónak, meseszerűnek tartotta a feltámadást. Képtelen volt hinni abban,
hogy az által van csak jövetele az Atyához.
- Ebben az egészben nem hiszek, Istenem. – gondolta. –
Hiszen így is meghallgatod az imáimat.
- Hiába élsz egy boldog életet, ha utána a pokolba kerülsz.
– jött a válasz gondolatban.
- Hogy lehet az? Hiszen én senkinek sem akarok ártani és ha
valami rosszat teszek azt rendszerint megbánom. – döbbent meg Han Bingli.
- Ez engem nem érdekel. Tisztátalan vagy az eredendő bűntől.
A bűnbánatod és a jótetteid is mocskosak emiatt. Mindened hiábavaló, mert a
romlandó és múlandó emberi természetedből táplálkozik. Ezért nem fogadhatom el,
sőt számomra ezek a dolgaid nem is léteznek.
- Ezek szerint hiába kértelek rá, nem bocsátottad meg a
vétkeim? – kérdezte magában ijedten Han Bingli.
- Nem, ezeket a kéréseidet meg sem hallottam, mert nem vagy
a fiam. Csak azok jutottak fel hozzám, amelyek a szükségeidről szóltak. Azokat
nem tagadtam meg tőled, hiszen te is a teremtményem vagy. – válaszolta Isten.
- Szóval címzett ismeretlen, vissza a feladónak. Ezért
éreztem azt, hogy újra meg újra bocsánatot kell kérnem. Olyan volt, mintha nem
szívből tettem volna. A szégyenérzet és a lelkiismeret-furdalás maradt… Én
akkor sem tudom bevenni ezt a Jézus-maszalagot. Ne haragudj, talán nem vagyok
ehhez elég érett vagy intelligens. Esetleg pont ellenkezőleg, lehet, hogy nem
vagyok eléggé gyermekien naiv. – töprengett a dagi motoros.
- Az üdvösség nem érettség vagy agyi képesség kérdése, hanem
tudatos döntésé. Mikor fogadod végre el, hogy Jézus az én Fiam? Amíg ezt nem
teszed meg, a kárhozat gyermeke vagy. Az én Egyszülöttem azért lett emberré,
hogy Vele közösségben lehess és az Ő vére által fiammá fogadhassalak. Nem kell
érte semmit adnod vagy tenned. Az örök élet ingyen van. Csak akarni kell. –
bíztatta Isten.
- Sajnos nem megy. Buliztam, ettem-ittam, csajoztam satöbbi,
mert jól esett. Igyekeztem nem ártani másoknak. Egész földi életemet élveztem
idáig. Miért nem mondta meg eddig senki, hogy ez bűn? Ez nem fair! Segíts,
Istenem, nem akarok pokolra kerülni! – esett kétségbe Han Bingli.
Isten tudta, hogy az utolsó mondat kivételével ez mind
hazugság volt, ám nem vitatkozott vele.
- Jól van. – felelte. – Akkor menj el az istentiszteletre.
Majd ott elmondom, mit tegyél.
Han Bingli megfogadta Isten tanácsát. A többiekkel együtt
elment a Sáron Rózsája Gyülekezet épületéhez és leparkolt előtte. A gyülekezeti
ház eléggé lepukkant volt. Kívülről leginkább egy hajléktalanszállóra
emlékeztetett. A felső tízezerhez tartozóktól a koldusokig mindenféle nép
szállingózott az istentiszteletre. Boldogan üdvözölték egymást. Barátnők
puszilkodtak, ölelték meg egymást bensőségesen, férfiak fogtak kezet úton-útfélen
az épület előtti járdán. Fiatal és idősebb házaspárok, sőt egész családok
jöttek a kapu felé. Mindenki örömmel köszöntötte ismerőseit.
Öltönyös-nyakkendős emberek beszélgettek elmélyülten, de mégis fesztelen
lazasággal a hajléktalanokkal és a farmeres, kockásinges munkásokkal. Ősz hajú
bácsikák és nénikék társalogtak flitteres pólójú csitrikkel, bőrdzsekis
srácokkal mindenfajta merev távolságtartás és manír nélkül. Fekete és sárgabőrű
diákok, jól fésült úri fiúk és tetovált kikötői figurák segédkeztek együtt a
technikai felszerelés cipelésében. Mindenütt rengeteg kisebb-nagyobb gyermek
száguldozott nevetgélve, kurjongatva a felnőttek között, akik gondosan szemmel
tartották őket. Hihetetlenül sokszínűnek mégis egységesnek tűnt az egész
forgatag. Mintha egy falu, egy törzs, sőt egy test lett volna. Mindannyian
nagyon különböztek egymástól, mégis annyira hasonlóak voltak. Han Binglit
elképesztő mennyiségű új élmény érte egyszerre. Az egész gyülekezet tele volt
élettel. Tarkaságával és hang-kavalkádjával először leginkább egy keleti
bazárra emlékeztetett. Mégis volt benne valami békés, otthonos és megnyugtató.
A dagi motoros tátott szájjal állt ez előtt a rejtély előtt. Képtelen volt
felfogni, vajon mi és hogyan tartotta össze ezt a kavargóan lüktető egyben barátságosan
magába fogadó közösséget. Mi ez a biztonságérzet és ez a szabadság egyben?
Létezik-e a világon más hely, ahol a hajléktalan egy asztalhoz ül a
milliomossal, ahol a híres professzor barátságosan lehajol és beköti egy
vadidegen maszatos kisfiú cipőjét, ahol a marcona punk egy mozgássérült fiú
nehéz csomagjait cipeli vidáman fütyörészve? Han Bingli felfogta, hogy ez egy
különleges találkahely. A gyülekezet szellemisége nemcsak megfogta, hanem
magával is ragadta. Meg akarta ismerni e titok nyitját. A részese szeretett
volna lenni ennek az egész hihetetlen vonzerejű dolognak. Láthatólag a többi
motoros is így érzett. Lassan ocsúdtak a kezdeti ámulatból és élénken lépkedtek
fel a bejárati lépcsőkön. Bent először hatalmas, sárgafalú előtér fogadta őket
ugyanazzal a kavargó, színes tömeggel és fantasztikus hangulattal. Han Bingli
követte társait és a gyülekezeti tagokat az emeletre a nagyterembe. Felérve az
órájára tekintett. Még volt tíz perce az istentisztelet kezdetéig. A büféhez
ment. Mikor sorra került, viccesen egy pofa sört kért, mire a büfés mosolyogva
azt felelte, hogy eltévesztette a házszámot, ahol sörözni lehet, az egy másik
hely. Han nem próbálkozott tovább a poénjaival. Kért egy sima „falmelléki
átlátszót” – egy szénsavmentes ásványvizet. Nem akarta, hogy az istentisztelet
alatt jöjjön rá a hangos böfögés, mert egyébként ő sohasem tartotta vissza. Úgy
gondolta, hogy az nem egészséges. Lassan mindenki beszállingózott és helyet
foglalt a teremben. A szülők és nagyszülők lekísérték a gyermekeket a bébiszitter
szobába és a gyerekszolgálathoz. Közel háromszáz ember ücsörgött együtt. Han
Binglit az egész az iskolai ünnepségekre emlékeztette. A várakozás miatt
először kicsit elveszettnek érezte magát. Egyszer csak mindenki elhallgatott.
Egy fiatalember jött fel színpadra és halkan imádkozni kezdett. Az emberek
lehajtották fejüket és vele együtt mélyültek el az imában. Han kezdett
elsüllyedni a székében. Behúzta nyakát és laposan pillogott, azt nézte, vajon
figyeli-e valaki. Ő nem volt képes név szerint Jézushoz imádkozni, mert nem
hitt Benne. Ezért megszólította Istent.
- Istenem, mit tegyek most?
- Úrvacsoraosztás lesz. Menj ki és vegyél magadhoz egy darab
pászkát és egy pohár szőlőlevet. A többit majd elmondom utána. – mondta Isten.
- De hát ez lopás! Én nem hiszek Jézusban! – ijedezett a
dagadt motoros.
- Te kértél segítséget, akkor bízz bennem! Az nem lopás, ha
ezeket a dolgokat elveszed, csak ha nem hiszel a Fiamban, az Úr Jézus
Krisztusban és megeszed, megiszod őket. Hogyha nem győzlek meg, akkor szabad
vagy arra, hogy vissza vidd vagy odaadd egy fogyatékos gyermekemnek.
- Jó, megteszem. – hagyta rá Han.
Ekkor az emberek felálltak és énekelni kezdtek. Persze
megint csak Jézusról. Han ismét kínosan érezte magát. Nem tudott velük dalolni.
Fél óráig állt egyhelyben, alig várta, hogy leülhessen. Amikor végre
megtehette, boldogan huppant le székére. A pódiumon a fiatalember megkérte a
gyülekezet tagjait, hogy az ajtónálló segítők vezetésével soronként járuljanak
oda az úrvacsorai asztalhoz. Halk zene közepette mindegyikőjük magához vett egy
pászkadarabot és egy pohárnyi szőlőlevet. Han is sorra került. Úgy érezte,
mintha a pászka és a pohár égette volna a kezét és a székéig vezető visszaúton
mázsás súlyúvá váltak volna. Szája kiszáradt, szíve torkában dobogott: mi van,
ha mégse…?
Ekkor a beszélő ismét megszólalt a pódiumon. Jézusról és az
utolsó vacsoráról prédikált. Han semmit sem hallott belőle. A füle csengett.
Izzadt és szédült, de makacsul szorította a pászkát és a pohár szőlőlevet.
Ilyen még nem volt. A motoros banda zabakirálya ott ült, kezében a kajával és
az innivalóval és nem csinált velük semmit. Nem tudta, sírjon-e vagy nevessen a
helyzeten.
- Smucig egy nép. – vigyorgott magában. – Még sehol sem
szúrták ki a szememet ilyen kis adaggal, pedig sok helyen voltam már
vendégségben.
- Hallgass és figyelj rám! – szólt közbe nyomatékkal Isten.
– Most nézz bele a pohárba!
- Egy párszor már megtettem az életben, mégsem tértem meg
attól! – humorizált Han.
Mégis belekukkantott a pohárba. Egy pillanatig valódi vér
volt benne! A dagi motoros lélegzete is elállt. Ösztönösen körülnézett, hátha
valaki más is látta.
- Ez döbbenet! Vér volt, igazi vér! – ismerte be ijedten. –
Isten Maga mutatta meg nekem Krisztus vérét! A saját szememmel láthattam! Az
egész Jézus-történet a kereszttel és a feltámadással igaz! Elhiszem!… A megtérő
ima… Gyorsan, mert mindjárt vesszük az úrvacsorát!! Bocsásd meg a bűneimet,
Uram Jézus, főleg azt, hogy idáig nem hittem Benned! Hiszem, hogy meghaltál a
kereszten bűneim bocsánatára és feltámadtál üdvösségemre. Elfogadlak
Megváltómnak. Kérlek, jöjj a szívembe! Köszönöm Neked az örök életet. Ámen.
Végre Isten is megszólalt Han szívében:
Jól vagyon, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra
bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
Han szemeit könnyek futották el. Felszabadult öröm töltötte
el szívét. Volt már vidám, volt már boldog, de ilyet azelőtt még sohasem
érzett. A meghatottságtól szipogva vette magához az úrvacsorát.
(RÉSZLET "AZ IGAZGYÖNGY" CÍMŰ REGÉNYBŐL)
Szerző: Kispál Csilla
Joyce Meyer: Őrizd a gondolataidat, ügyelj a szavaidra
Készítette: Lajos Lakatos közzétette Katalin László
1,8 Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását,
hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben
meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. (Józsué)
Józsuénak sok ellenséggel kellett konfrontálódnia az úton.
Úgy tűnt, soha nem akarnak elfogyni. De kérlek, vedd észre, hogy Isten azt
mondta Józsuénak, hogy az Igét tartsa az elméjében és a szájában, nem pedig a
problémát.
Ha mi is boldogulni akarunk és sikerrel járni, mint Józsué,
akkor nekünk is másra kell terelni a gondolatainkat és a szavainkat, nem pedig
az ellőttünk álló problémára. Fel kell hagynunk azzal, hogy a problémáról
gondolkodunk, beszélünk, sőt néha még a problémáért való imát is fel kell
függesztenünk. Ha már imádkoztunk érte, Isten úgyis meghallotta. Gyakran csak
mondjuk, hogy Istennel vagyunk közösségben, miközben valójában a problémánkkal
vagyunk közösségben.
A Márk 11:23-ban Jézus arra buzdította a tanítványokat, hogy
beszéljenek a hegyhez, és nem azt mondta, hogy beszéljenek a hegyről.
Természetesen, ha szükséges beszélj róla, de ha úgysem vezet sehova, akkor
jobb, ha nem beszélsz róla. A szavak felkavarják az érzelmeket, ami azt
eredményezi, hogy jól felhúzzuk magunkat, mert túlságosan a körülményekre
koncentrálunk. Hasznos lehet, ha valami jó dologgal foglaljuk le magunkat,
amiben kedvünket leljük, addig, amíg Isten megoldására várunk. Lehet, hogy nem
érzel hozzá túl sok kedvet, de tedd meg mégis. Meglátod, segíteni fog. Tereld
el a gondolataidat és a szavaidat a problémáról!
Joyce Meyer
Viseljétek el egymást
Készítette: Lisa Szanyel
Öltözzétek föl azért mint az Istennek választottai, szentek
és szeretettek, a könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot,
szelídséget, hosszútűrést;
Viseljétek el egymást, és
bocsássatok meg kölcsönösen egymásnak, ha valakinek a másik ellen panasza
volna; miképpen a Krisztus is megbocsátott néktek, akképpen ti is;
Mindezeknek fölébe pedig
öltözzétek fel a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele.
És az Istennek békessége uralkodjék a ti szívetekben,
amelyre el is hívattatok egy Testben; és háládatosak legyetek.
A Krisztus Igéje lakozzék
bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást
zsoltárokkal, dicséretekkel, szellemi énekekkel, hálával zengedezvén a ti
szívetekben az Úrnak.
És mindent, amit csak cselekesztek szóval vagy tettel,
mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és
Atyának Őáltala. Kolosse 5:12-17.
Amen!
Szeretett Testvereim, a Krisztusban, aldasos, szep
vasarnapot kivanok Nektek. :)
Kep: Australia (fotozta: Lisa)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)