2012. július 10.
Joseph Prince: Húzódj közel Jézushoz
Készítette: Lajos Lakatos közzétette Katalin László
45,10 Gósen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám te, a fiaid és az unokáid, meg a juhaid, marháid és mindened.
45,11 Én majd ellátlak itt, hiszen még öt évig tart az éhínség. Így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.(1 Mózes)
Az ószövetségi történetben, miután József felfedi magát a testvérei előtt azt mondja nekik, hogy térjenek vissza apjukhoz, és vele együtt jöjjenek vissza mihamarabb. József helyet készített a családjának Gósen földjén, ahol gyermekeikkel és mindenükkel együtt a közelében lehetnek.
„Gósen” azt jelenti „közel húzódni”. Kedves barátom, az Úr azt akarja, hogy „Gósen” földjén légy, ami az Ő közelségének a helye. Szerető szíve nem elégszik meg azzal, hogy a bűneidet eltávolította. Nem, Ő többet akar. Azt akarja, hogy a jelenlétében légy. Azt akarja, hogy azon a helyen légy, ahol rád áraszthatja túláradó szeretetét! „Mert Ő is szívesen rátok zúdítja minden kegyelmét, és eláraszt jóságával. Annyira meg tud áldani benneteket, hogy minden körülmények között mindent megkapjatok, amire csak szükségetek van. Sőt, még azon felül is, hogy bőségesen adakozhassatok a rászorulóknak” (2 Korinthus 9:8).
Amikor közel húzódsz Jézushoz, nézd, mi történik. József ezt mondta: „Én majd ellátlak itt… így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.” Kedves barátom, amikor közel húzódsz a mennyei „Józsefhez”, ő gondoskodni fog rólad és a tieidről. A pénzügyi válság, az emelkedő üzemanyag és élelmiszer árak közepette se csüggedj. Húzódj közel Jézushoz, mert „Gósenben”, az Ő közelségének a helyén gondoskodni fog rólad és házad népéről!
Joseph Prince
45,10 Gósen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám te, a fiaid és az unokáid, meg a juhaid, marháid és mindened.
45,11 Én majd ellátlak itt, hiszen még öt évig tart az éhínség. Így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.(1 Mózes)
Az ószövetségi történetben, miután József felfedi magát a testvérei előtt azt mondja nekik, hogy térjenek vissza apjukhoz, és vele együtt jöjjenek vissza mihamarabb. József helyet készített a családjának Gósen földjén, ahol gyermekeikkel és mindenükkel együtt a közelében lehetnek.
„Gósen” azt jelenti „közel húzódni”. Kedves barátom, az Úr azt akarja, hogy „Gósen” földjén légy, ami az Ő közelségének a helye. Szerető szíve nem elégszik meg azzal, hogy a bűneidet eltávolította. Nem, Ő többet akar. Azt akarja, hogy a jelenlétében légy. Azt akarja, hogy azon a helyen légy, ahol rád áraszthatja túláradó szeretetét! „Mert Ő is szívesen rátok zúdítja minden kegyelmét, és eláraszt jóságával. Annyira meg tud áldani benneteket, hogy minden körülmények között mindent megkapjatok, amire csak szükségetek van. Sőt, még azon felül is, hogy bőségesen adakozhassatok a rászorulóknak” (2 Korinthus 9:8).
Amikor közel húzódsz Jézushoz, nézd, mi történik. József ezt mondta: „Én majd ellátlak itt… így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.” Kedves barátom, amikor közel húzódsz a mennyei „Józsefhez”, ő gondoskodni fog rólad és a tieidről. A pénzügyi válság, az emelkedő üzemanyag és élelmiszer árak közepette se csüggedj. Húzódj közel Jézushoz, mert „Gósenben”, az Ő közelségének a helyén gondoskodni fog rólad és házad népéről!
Joseph Prince
Kenneth & Gloria Copeland: Irtsd ki a gazt
Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot
a földbe. - Márk 4:26
Jézus a magvetéshez és az aratáshoz hasonlította Isten
királyságát. Ez egy egyszerű gondolat. Mindannyian értjük. Akkor miért nem
aratunk óriási mennyiségű termést minden évben? Mert csak üldögélünk, és arra
várunk, hogy Isten végezze el az egész munkát.
Nála nem így működnek a dolgok. Együtt munkálkodik veled, de
nem Ő végzi el az egészet. Van néhány nélkülözhetetlen dolog, amit meg kell
tenned hitből, ha az aratás idején akarsz valamit kapni.
Először, hittel el kell vetned az Ige magját, várva, hogy
növekedni fog. Találnod kell értékes ígéreteket Istentől az Igéjében, és el
kell ültetned azokat a szívedben és az életedben.
Azután öntöznöd kell a magot. Öntözd minden nap dicsérettel.
Öntözd az Ige szellemi vizével. Az Igében élet van, és azok a mag-ígéretek nem
tudnak nélküle növekedni.
Végül, gyomláld ki a gazt! Amikor olyan gazok, mint a meg
nem bocsátás, kétség, félelem, elbátortalanodás (és minden más szemét, amit az
ördög próbál a földedbe vetni) próbálják betenni a lábukat, szabadulj meg
tőlük. El fogják ugyanis fojtani az Igét.
Ehhez kell némi szorgalom a részedről. Senki nem fogja
megtenni helyetted. A saját földedből neked kell kiirtanod a gazt. Tehát legyél
szigorú ebben. Amikor egy kis gaz feltűnik, irtsd ki! Ne ragaszkodj hozzá egy
pillanatig sem. Húzd ki gyökerestől. Permetezd be az Igével. Ne tartsál meg
vadvirágot, amikor a legjobb lehet a tiéd – Isten legjobbja.
Ne várj arra, hogy Isten elvégzi helyetted az aratást! Kezdj
el vetni! Kezdd el őrizni a földedet (a szívedet és az elmédet), tartsd
nedvesen, az Igével megöntözve, gaz nélkül.
Tökéld el, hogy megteszed a részedet, és bízz Istenben, hogy
Ő is megteszi az Övét. Hatalmas aratásod lesz idén!
Igei olvasmány: Efézus 4:22-32
Isten lát és hall téged
"Íme nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadítana,
és nem olyan süket, hogy meg ne hallgathatna" Ésaiás könyve 59:1
Láttál már fél kezű embert? Aki megváltozott képességei
miatt többszöri segítségre szorul? Milyen nehezen lehet átállni egy régi,
megszokott, két kezes életről egy másikra, ahol minden más. Olvasva Joni
életrajzát, aki egy rossz ugrás miatt lebénult és tolókocsiba került, bele
pillanthattam egy kis időre, hogy milyen nehézségekkel járt megtanulni enni,
inni, feküdni, festegetni, ami magától ment addig, most újra kellett tanulni.
Nehéz, ha már nem tehetjük meg azt, amit régen oly könnyen.
Feladjuk, mielőtt eljutnánk a célhoz, mert már nem érezzük képesnek magunkat
rá. Annyira megszoktuk már azt, hogy a régi szép időkben milyen könnyű volt
minden, hogy Istenről is azt hisszük, hogy régen Izrael idejében tudod csak
vizet fakasztani a sziklából. Elhisszük, hogy igen, Jézus megáldotta a kenyeret
és a halat aztán mindenki jól lakott 5000 férfi, a nőkön és gyerekeken kívül!
De, hogy ma, mennyi megmagyarázhatatlant tesz azt nem vesszük észre.
Megtagadjuk Istent, mert elveszítjük a munkahelyünket,
átkozzuk őt, mert ráfizettünk valamiben... És mert imáinkat nem válaszolja meg
olyan gyorsan, mint ahányan lájkolják a friss fotóinkat, képesek vagyunk
zúgolódni?
Isten keze, ma sem rövidebb! Nem változik meg soha! Fülére
nem süketült meg, pedig Öröktől fogva való! Tegnap, ma és holnap után is, én
hiszem, hogy Isten ott van velem. Tudom, hogy most nem látod, nem érzed, és
süketnek, vaknak hiszed, de Isten ma is olyan hatalmas, mint amikor bezárta az
oroszlánok száját (Dániel könyve 6:22), megmentette Jézust Heródes kezéből
(Máté evangéliuma 2:13) vagy kiszabadította tanítványait a börtönből (Apostolok
Cselekedete 16:19-36)!
Fűben, virágban, dalban, fában,
születésben és elmúlásban,
mosolyban, könnyben, porban, kincsben,ahol sötét van, ahol
fény ég,
nincs oly magasság, nincs oly mélység,amiben Ő benne
nincsen.
Arasznyi életünk alatt nincs egy csalóka pillanat,
mikor ne lenne látható az Isten.
De jaj annak, ki meglátásra vak,s szeme elé a fény korlátja
nőtt.
Az csak olyankor látja őt,
mikor leszállni fél az álom:
Ítéletes, Zivataros,
villám-világos éjszakákon.
(Wass Albert)
CseriKálmán: Ott álltak az Úr előtt
Ne félj, és ne rettegj..., mert veletek lesz az Úr! (2Krón
20,13-19)
Elhangzott Jósáfát király imádsága, a nagy gyülekezet
csendben áll és vár. Mire? Az ellenség rohamosan közeledik. Nem kellene most
már tenni valamit? Mégis mit? Akármit, de cselekedni kell. - Mi a hit
magatartása?
„...a júdaiak valamennyien ott álltak az Úr színe előtt
gyermekeikkel, feleségeikkel és fiaikkal együtt." És várták, hogy Isten
válaszol az imádságra. Mert ő hallotta azt, és ő fogja megmondani, mit tegyenek
most. Nem akármit akarnak tenni, csak amit az Úr mond. - Ez hiányzik sokszor a
mi életünkből. A beteges tevékenység és a tétova semmittevés közt hányódik sok
ember élete. Nem szánunk időt arra, hogy Isten előtt állva megértsük az ő
tanácsát, világosságába kerülve helyesen értékeljük a magunk szerepét, s merjük
kivárni, míg ő indít valamire. A hit mindezt vállalja.
Ezt érdemes vállalni, mert a csendben megszólalt valaki, és
elmondta Isten válaszát: „Ne féljetek, ez nem a ti háborútok, hanem Istené. Nem
kell harcolnotok, csak nézzétek, hogyan szabadít meg benneteket az Úr!"
Ilyen is van. Meg olyan is, hogy harcba küld és győzelemre segít, máskor csak
nézzük az Úr szabadítását. A legnagyobb szabadításokat egyedül szokta elvégezni
az Úr. A Golgotán is egyedül győzött.
Ezt hallva a király is, a nép is „arccal a földig
hajolt", és dicsőítették az Urat.
Ez a hit magatartása: tud várni Isten szavára, képes
meghallani és megérteni azt, elhiszi, hogy valóban ő szólt, s amit mondott,
igaz. Annyira komolyan veszi Isten ígéretét, mintha már be is következett
volna, és hálát ad érte, dicsőíti Istent.
Aki az ellenségre néz, az fél. Aki a mindenható Istenre, az
bízik benne. Tőle vár segítséget, és neki köszöni meg azt. Ez nem felelőtlen
tétlenség, hanem felelős engedelmesség. Cselekszik, de csak azt, amit Isten
parancsol neki.
A víz alatt
Egy remete éppen elmélkedett egy folyó mellett, amikor egy
fiatalember megzavarta őt, és így szólt hozzá:
- Mester, az Ön tanítványa szeretnék lenni.
- Miért? - kérdezte a remete.
A fiatalember elgondolkodott egy pillanatig.
- Mert szeretném látni az Istent!
A mesternek nem kellett több, megmarkolta nyakánál fogva a
fiatalembert a folyóhoz vonszolta és fejét lenyomta a víz alá. A mester egy
percig a víz alatt tartotta a férfit, aki igencsak kapálózott, küzdött az
életéért, hogy kiszabadítsa magát. Végül a mester kihúzta őt a folyóból,
felköhögte a lenyelt vizet, és levegő után kapkodott.
Amikor végre lecsillapodott, a mester megszólalt.
- Mondd meg nekem, mit szerettél volna legeslegjobban,
amikor a víz alatt voltál?
- Levegőt! - válaszolta a férfi.
- Nagyon jó! - most menj haza, mondta a mester és akkor
gyere vissza hozzám, amikor annyira szeretnéd megtalálni az Istent, mint
amennyire levegőt szerettél volna kapni az előbb...
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Készítette: Melinda Vörösné
Szabadítsd fel magadat minden lelki rögeszme alól. Engedj el
mindent, ami visszatart a potenciális győzelmedtől. Olyan gondolatokról
beszélek, amik állandóan visszatérnek, mint egy forgóajtó, amik nem a
leghasznosabbak számodra. Nem fogsz tudni előre haladni mindaddig, amíg teljes
mértékben fel nem hagysz azzal, hogy táplálod magadban az áldozati szerepedet.
Bocsásd meg és felejtsd el, mondja az Úr.
Filippi 3:13 Testvéreim, én nem olyannak számítom magam,
mint aki már elérte azt, de egyet: azt, ami hátam mögött van, elfelejtettem, az
után, ami előttem van, kinyújtom kezemet
Kire fordítjuk a figyelmünket?
Készítette: Katalin László
Sok féle hírt hallunk nap, mint nap. Jókat is, rosszakat is
(tudom, általában túlnyomó többségben vannak a rossz hírek) … Vajon melyekre
nyitom meg a szívemet? Rick Joyner a Hírlevélben levő írásából másolok ide
néhány igen tanulságos sort:
"…
Kire fordítjuk a legtöbb figyelmünket - az Úrra, vagy az
ördögre? Az Úr munkájára vagy a gonosznak a munkájára?
Korábban is volt már szó erről, hogy ha meg akarjuk érteni
az időket, akkor sokkal több figyelmet kell fordítanunk arra, amit Krisztus
cselekszik, mint arra, amit a gonosz tesz. Jó dolog ismerni az ördög
szándékait, terveit, de ez csak egy kis részét foglalhatja le annak az időnek
és figyelemnek, amit a megismerésre fordítunk …
Ahhoz, hogy világosság legyünk, muszáj, hogy a világosság
legyen a figyelmünk középpontjában. Ez nem jelenti azt, hogy nem foguk tudni a
sötétségről, sőt, hogy ne tudnánk az ördög terveiről, de azzá változunk át,
amit szemlélünk, ahogyan a 2.Korinthus 3,18-ban olvassuk:
2.Kor.3,18 "Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan
fedetlen arccal szemlélvén, ugyanarra a képmásra változunk el dicsőségről
dicsőségre, az Úrnak Szellemétől."
Ha az Úr dicsőségét szemléljük, akkor az Ő képmására
változunk el. Ha több időt és figyelmet fordítanánk az ördög szemlélésére,
akkor olyanok lennénk, mint ő. Észrevetted, hogy sokan a tévtanítások figyelői
közül egyre inkább a testvérek vádlójának a természetét veszik fel, a Krisztus
természetét pedig kevésbé? Lehet, hogy valóban jobbító és őszinte vágy volt
bennük Krisztus Testének a védelmezésére a megtévesztés ellen. Ha viszont túl
sok időt töltenek azt nézegetve, hogy mit csinál az ördög, akkor sajnos sokkal
inkább az ördöghöz hasonló módon kezdenek el viselkedni, mintsem Krisztushoz
hasonló módon. Ha több időt fordít valaki a rossz dolgokra figyelve, mint a jó
dolgokra, akkor az általa szemlélt tévelygés fogja elferdíteni őt.
Szóval "fel a fejjel"! Vagyis emeljük
tekintetünket, szemeinket az Úrra! Dávid azt mondta:
Zsolt.16,8 "Az Úrra néztem szüntelen…"
Ez azt jelenti, hogy MINDEN időben, MINDEN helyzetben,
MINDEN szituációban képesek vagyunk Őreá nézni, meglátni Őt.
1.Móz.32,30"Nevezte Jákob annak a helynek nevét
Peniélnek: mert láttam az Istent színről színre, és megszabadult az én
lelkem."
Az Úr nyissa meg számomra és számodra is ezekben a napokban
azt a kijelentés-rést, amelyen át meglátod a MOSTANI helyzetedre, MOSTANI
állapotodra az Urat, mint Dicsőséges Szabadítót, a Királyt, mint Csodatevőt,
Mint Bírót, aki igazságot szolgáltat.
Örömteli, 'látó', győztes napokat!
szeretettel
Forrás: Nemes PÁl
2012. július 9.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)