Agyag az alkotó kezében!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

...Óriási öröm volt számomra, amikor fölfedeztem, hogy a fazekasságban nincs selejt. Semmit sem kell kidobni.

Szeretettel és szakértelemmel az utolsó kis agyagdarabkát is meg lehet menteni, újra lehet gyúrni és ismét meg lehet formálni. A másik nagy meglepetés az volt, amikor fölfedeztem, hogy az értéktelen sárból egy kevés idő ráfordításával, valamint hozzáértéssel, teljesen új anyag keletkezik. Megmarad az alap, de a kemence tüzéből kikerülő cserépnek már teljesen más a szerkezete, mint az agyagnak.

A korábbi életem is leginkább egy marék sárhoz volt hasonló, teljesen alaktalan és képlékeny volt. Nagyon mélyre kerültem, sok kívánnivalót hagyott maga után az életvitelem. A környezetem gyakorlatilag lemondott rólam.

Ekkor Isten kezébe vette az életemet, mint fazekas az agyagot, és elkezdte formálni. Így a vad életemből egy békés, nyugodt élet lett, amit Istennek köszönhetek.

A mesterségemen keresztül nap mint nap szembesülök azzal, hogy nincs reménytelen, kilátástalan helyzet, mindig van egy következő lépés, egy választható kiút.

Gál Álmos keramikus

Ajjaj

Készítette: SocialFUN

Isten velünk!

Készítette: Keresztény idézetek ツ

Még ha nem is mindig érezzük, Isten szeretete körülvesz minket. ♥

Joyce Meyer: Mi a helyes magabiztosság?

Készítette: Melinda Vörösné

18,5-7 Ezékiás bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá hasonló senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána. Ragaszkodott az Úrhoz… megtartotta parancsolatait… Ezért vele volt az Úr, és minden vállalkozása eredményes volt. (2 Királyok)

Mi a helyes magabiztosság? Úgy gondolom, a helyes magabiztosság azt jelenti, hogy pozitívan állunk azokhoz a dolgokhoz, amiket meg tudunk csinálni, és nem aggódunk azok felől, amiket nem tudunk megcsinálni. Egy magabiztos ember nyitott a tanulásra, bátran átsétál az élet ajtóin, és izgalommal várja, mi rejlik az ajtón túl. Tudja, hogy minden ismeretlen, új dolog lehetőség arra, hogy többet megtudjon magáról, és kibontakoztathassa a képességeit.

A magabiztos emberek nem a gyengeségeikre koncentrálnak, hanem az erősségeiket fejlesztik a lehető legjobb szintre. Például egy tízes skálán, én körülbelül a hármast ütöm meg, ha zongorázásról van szó. Ha elég sokat, és nagyon keményen gyakorolnék – és a férjem elviselné a lármát, amit csapok – akkor egy átlagos zongoristává tudnám magam felküzdeni, aki a tízes skálán megüti az ötöst. Azonban előadóként a nyolcas szinten lehetek. Így, ha az időmet és az energiámat ebbe a képességembe fektetem, akkor eljuthatok a tízes szintre. Ha elkezded ilyen szemszögből vizsgálni a dolgokat, akkor könnyen meg fogod látni, mely területekre érdemes összpontosítani az erődet.

Mik az erősségeid? Ha nem tudod, kérd meg Istent, hogy mutassa meg neked.

Uram, ha Ezékiás képes volt Rád támaszkodni, és Benned bízni, akkor tudom, hogy ez számomra is lehetséges. Kérlek, segíts, hogy felismerjem, és a maximálisra tudjam fejleszteni az erősségeimet, ahelyett, hogy a gyengeségeimre koncentrálnék. Ámen.

Joyce Meyer

Isten Igéje

Készítette: Zoltan Berki

ISTEN IGEJE ALLTAL ALLDAST KAPUNK MEGEROSITEST!!! (kolossi3;16) KRISZTUSNAK BESZEDE LEGYEN BENNETEK GAZDAGON MINDEN BOLCSESSEGBEN TANNITVAN EGYMAST ES INTVEN EGYMAST ZSOLTAROKKAL DICSEETEKKEL LELKI ENEKEKKEL HALAVAL ZENGEDEZVEN A TI SZIVETEKBEN AZ URNAK. MERT OTT VAN A KEGYELEM BENNUNK!!!!!!!! ES TEGYUK EZT MINDEN NAPON (Efezus5;18) BETOLTEKEZVE SZENT SZELLEMMEL!!!!

Az állandó gondoskodás helye

Készítette: Melinda Vörösné

6,9 A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. (Galata)

Szeretnék elmesélni nektek egy történetet gyülekezetünk egyik hölgy tagjáról. Egyedülálló anyuka, aki keményen dolgozik és hűségesen szolgál a gyülekezetben. Mindig megtett mindent, hogy a családjáról gondoskodjon, mégis állandó pénzügyi nehézségekkel küzdött. Diplomás, jó állással rendelkezett, de a hónap végén már alig tudta kifizetni a számlákat. El akarta vinni a gyerekeit nyaralni, de mire sikerült egy kis pénzt összegyűjtenie, mindig jött valami váratlan kiadás, vagy valami elromlott. Egyszerűen nem tudott egyről a kettőre jutni. De nem csüggedt el. Nem is kezdett el panaszkodni. Hűséges és kitartó maradt, tisztelte Istent és szerette az embereket. Mindig adott, szolgált és segített másokat.

Jézus ezt mondta: „Ha Bennem maradtok, sok gyümölcsöt fogtok teremni. És nem csak sok gyümölcsöt teremtek, hanem gyümölcsötök meg is fog maradni” (János 15). Ez nem átmeneti gondoskodás, hanem állandó. Nem csak egy áldott életszakasz, hanem egy áldott élet. Ha megmaradunk Őbenne, akkor nem kell, hogy az állandó küszködésről szóljon az életünk. Ez a drága hölgy nyilvánvalóan megmaradt Őbenne. Látszott a mosolyán és a viselkedésén.

Négy évvel ezelőtt a főnöke váratlanul kérte a korengedményes nyugdíjazását, így a hölgy megkapta a pozícióját. Ezzel együtt jelentős mértékben megemelkedett a fizetése. Nagyon hálás volt. Azonban egy hónappal ezelőtt az egyik elnök helyettes hirtelen úgy döntött, hogy visszavonul és az egyedülálló anyukát léptették elő a helyére. Ma már nincsenek anyagi gondjai, és a gyerekeit is el tudja vinni vakációzni. Sőt támogat egy másik egyedülálló édesanyát. Isten megáldotta, hogy áldás lehessen mások számára!

Isten veled is ezt akarja tenni. Magasra akar állítani. Lehet, hogy jelenleg kemény időket élsz meg. Küszködsz. De ne hagyd, hogy a nélkülözés szelleme megtelepedjen benned. Ahol most vagy, nem az a hely ahol később leszel. Isten többet tartogat számodra. Ha alárendeled magad Neki, követed a Szavát, és hűséges vagy abban, amid van, akkor az állandó gondoskodás helye vár rád. Imádkozz, higgy, remélj, mert a „megfelelő idő” már úton van.

Joel Osteen

Jézus Élete - Összefoglaló üzenet

Hit Gyülekezete - Nincsen más

Jézus él! és én is élek!

Az Úr kegyelme

A szoros kapú

Casting Crowns - Beautiful Savior (magyarul)

Aforizmák

A szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közömbösség. 

Imádság:

Uram! Mennyi mindent kell még tanulnom. Nemcsak a jó pap, hanem minden tanítvány holtig kell tanuljon. Így áldj meg mindenkit, aki már utadat járja, de azokat is, akik ezután indulnak el a keskeny ösvényen. Ámen

A nap gondolata:

Akkor áldásos a Biblia-olvasásunk, amikor az Ige beteljesedik rajtunk.

A kitartó ima eredménye

 Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban…(ApCsel 2:42)

          „… a Szentlélek iskolát nyitott aznap Jeruzsálemben, ahol a Jézustól rendelt apostolok tanítottak, a „padokban” pedig 3000 diák ült.” /John Stott/ Nemhogy érettségi, hanem minden fajta előképzettség nélküli emberek: olvasottság, tájékozottság és művelődés híján, de mint a szivacs, úgy szívták magukba a 12 apostolnak, akik szem- és fültanúi voltak az Úr Jézus életének – a tanításait.

         Nincs kifogás, nincs nyafogás, nincs morgolódás, hogy „én ezt sem, meg ezt sem értem”. Kitartóan ott ültek a 12 lábánál és hallgatták annak csodálatos történetét, Akiről nem is oly régen tudták meg, hogy ők ölték meg. Péter mindenek legelején, még pünkösdi prédikációjában így szólt: „Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek.” /36/

Mert ebben az apostoli tanításban bizony az a legmegrázóbb, hogy igaz. Bár nem tudom, hogy ha a velünk való foglalkozások, bibliaórák kezdetén a lelkész, ezzel kezdené a tanítást, hogy „gyilkosok vagytok”, mit szólnánk hozzá, hiszen a mai ember még azt is nehezen fogadja el, ha kimondjuk, hogy bűnös az élete.

De ezek az első megtérők elfogadták. Miképpen a Szentlelket is. Nem gondolták, és nem mondták, hogy „Péter, köszönjük szépen a Lelket, nekünk már nincs szükségünk másra”. Hogy is mondhatták volna, mikor, bár a Szentlélek tüze lángba borította szívüket, de elméjük még kietlen és üres volt. Igazából még csak ezután fogják megtanulni és éppen az apostoloktól, amiről Jézus a búcsúbeszédében így tanított: „A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő tanít majd meg titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek.” /János 14,26/(Lovász Krisztián)

Szabadítsd fel az örömöt!

Készítette: Melinda Vörösné

5,22 A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség,

5,23 szelídség, önmegtartóztatás. (Galata)

A kétség és a hitetlenség elrabolják az örömünket, azonban az egyszerű gyermeki hit felszabadítja a szellemünkben rejlő örömöt, ami a bennünk lakó Szent Szellemtől származik. Amint a fenti igében láthattuk, a Szent Szellem egyik gyümölcse az öröm. Ezért, mivel a Szent Szellem bennünk él, nekünk hívőknek, örömteli életet kellene élnünk. Annak, aki elfogadta Jézust Megváltójának, öröm költözik lénye legmélyebb részébe: a szellemébe. De ha az illető lelke (értelme, akarata és érzelmei) aggódással, negatív gondolatokkal, kétségekkel, racionalizálással és hitetlenséggel van tele, akkor ezek a negatív dolgok, mint egy fal, meg fogják akadályozni a szellemében lévő öröm kiáradását.

Péter apostol arra tanít minket, hogy minden gondunkat (aggodalmunkat, aggályunkat) vessük az Úrra (1 Péter 5:7). Pál arra buzdít, hogy „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni a szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:6-7). Töltsd meg az elméd örömteli gondolatokkal, és miközben bízol Istenben, Neki gondja lesz a problémáidra.

Joyce Meyer

Botos Lajos: Jön a fény

Jöjjetek és énekeljünk együtt

A pofon!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

 Vasárnap délután történt. London egyik legszegényebb negyedében egy nagy összejövetelen kellett beszélnem. Ha férfiakhoz szólok, gyakran gondolok a feleségükre is. Így történt, hogy igehirdetésem közben hirtelen ötlettől vezérelve a következőket mondtam:

- Férfiak! Most egy pillanatra eltérnék a témánktól és személyes tanácsot szeretnék adni. Ma határozzátok el, hogy az összejövetel után kivételesen egyenesen hazamentek. És miközben otthon a teát isszátok, jól nézzétek meg a feleségeteket és próbáljátok meg olyannak látni, amilyen akkor volt, amikor elkezdtetek udvarolni neki. Utána kerüljétek meg az asztalt és csókoljátok meg!

Majd folytattam a beszédemet és nem gondoltam többet a jó szándékú tanácsra.

Egészen a legutóbbi napokig.

Nemrégen ugyanis épp az irodám felé tartottam, amikor az utca túloldalán egy férfit láttam meg, aki élénken integetett felém. Vártam, amíg át tudott jönni a zebrán.

- Uram - mondta komoly hangon - szép kis ügybe kevert.

- Én? Magát?

- Igen, ön!

- De hiszen én nem is ismerem. Kicsoda ön tulajdonképpen?

- Annak semmi köze a dologhoz, hogy ki vagyok. De szép kis históriába kevert.

- De hogyan? Miért?

Még mindig halálosan komolyan nézett rám:

- Nem emlékszik, hogy mit mondott West Hamben a férfiösszejövetelen? - kérdezte.

- Dehogynem.

- Jó, én is ott voltam, és nem emlékszik már, hogy mit mondott?

Gondolkoztam.

- Azt hiszem, hogy Isten szeretetéről beszéltem.

- Igen. És nem emlékszik már, hogy még mit mondott?

Ez már nem jutott eszembe, és meg is mondtam neki.

- Nem emlékszik, hogy azt mondta, menjünk egyenesen haza és jól nézzük meg a feleségünket?

- Ja, igen, most jut eszembe, de ez okozta volna a bajt?

- Igen, ugyanis megtettem.

- És mi történt?

- Először még valamit el kell mesélnem önnek. Tehát amikor kijöttünk az összejövetelről, egy páran ott ácsorogtunk és azt mondtuk, hogy igaza van, otthon kell elkezdeni. Nem mondtam a többieknek, mit határoztam el, de azt gondoltam, hogy hazamegyek és megteszem, amit mondott. Tehát ahelyett, hogy még sokáig beszélgettünk volna, mint általában, és a beszédet és az igehirdetőt kritizáljuk, rögtön hazamentem, és amikor hazaértem, a tea már kész volt. Tehát leültem és jól megnéztem a feleségemet. Uram, micsoda megrázkódtatás!

Megpróbáltam ugyanis elképzelni, milyen csinos volt akkoriban, amikor elvettem feleségül. Sok mindent ígértem neki, és keveset vagy semmit nem tartottam meg belőle. 14 éven keresztül csak csalódások, gondok, szegénység és munkanélküliség jutott neki velem együtt, és sok szívtelenséget is kapott tőlem. Mindez nyomot hagyott az arcán, ezért döbbentem úgy meg.

- És - kérdeztem - mi történt aztán?

- Aztán felálltam, megkerültem az asztalt és megcsókoltam. De ő csak hátrált, és pofonütött.

- És mit tett ön?

- Uram, ebben a pillanatban eszembe jutott, hogy egy másik alkalommal azt mondta, hogy tartsuk oda a másik arcunkat is, ezért még egyszer megcsókoltam. Még egy pofont kaptam és feleségem így szólt: Mi történt veled? Megpróbáltam elmondani, mit mondott nekünk az összejövetelen - mindenre már nem emlékeztem, de a gyerekek is hallották, és most el akartam önnek mondani. Újra elkezdtük szeretni egymást, az egész család. A kicsik most újra járnak vasárnapi iskolába, és a feleségemmel mi is olyanok vagyunk, mint a gyerekek, mert mindketten szeretjük Istent. Uram, jó tudni, hogy Isten megbocsátott, és mi is megbocsátottunk egymásnak. Biztosíthatom, szükségem volt rá, mert jó asszony a feleségem.

Ezt a történetet három oldalról hallottam, az apától, az anyától és a legidősebb fiútól. Kikérdeztem a gyereket a részletekről, és elmesélte, hogy amikor apja 'sokkot' kapott, az első hatás hihetetlen csodálkozás volt.

- Még sohasem láttam, hogy az apám megcsókolja anyámat. Egyszerűen nem akartam elhinni. Nem tudtam, mi történt vele. De amikor anyám pofon ütötte, és ő nem ütött vissza, majd hanyatt estem.

Megdöbbenését meg tudtam érteni.

- Igen? És utána mit gondoltál?

- Tudja, hallottam, hogy mit mondtak, és ha már akkor megtettem volna, amit ma megtettem (szívét és életét egészen komolyan Istennek adta), akkor, azt hiszem, nagyon sok keserűséget megspórolhattam volna magamnak.

G. F. Dempster Evangéliumi életképek c. könyvből