2012. március 10.

Ige: Isten fiairól


 „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk [elmarasztaló ítéletük; mert nincsen helye velük szemben, de nem is érvényesül ellenük semmiféle elmarasztaló, halálos ítélet.] azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, [élnek] kik nem (hús)test szerint járnak, hanem Szellem szerint.

Mert a Jézus Krisztusban való élet [A természetfeletti élet] szellemének törvénye megszabadított [felszabadított a kötelékekből, és szabaddá tett] engem a bűn és a halál törvényétől

Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, [mivel a törvény a maga részéről tehetetlenséget mutatott] mivelhogy erőtlen  vala a (hús)test miatt [melyet a (hús)test gyengévé tett]. Az Isten [azt megtette] az ő [saját] Fiát elbocsátván [elküldve] bűn [a céltévesztés] (hús)testének hasonlatosságában [hasonmásában] és a bűnért, [a céltévesztés miatt]. Kárhoztatá a bűnt [a céltévesztést] a (hús)testben. [hogy elítélje a (hús)testben  levő bűnt (céltévesztést]

Hogy a törvénynek igazsága [igazzá-tétel eredménye] beteljesüljön bennünk [rajtunk] kik nem (hús)test szerint járunk, [élünk] hanem Szellem szerint. [akiknek járását-kelését nem a hús vezérli, hanem a Szellem]” (Róm. 8,1-4)

Ezt a problémát Isten úgy oldotta meg, hogy: „Mert azt (Krisztust), aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne” (2 Kor. 5,21)

És: „Az Ige (hús)testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal” (Jn. 1,14)

 Azért, hogy az embert kiszabadítsa az ördög hatalmából: „Mivel tehát a gyermekek (hús)testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse (működésképtelenné tegye) azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes életükben rabok valának” (Zsid. 2,14-15)

Ige: Örüljetek szentek!!


 „Továbbá atyámfiai [testvéreim], örüljetek [örvendezzetek] az Úrban. Ugyanazokat írni néktek én nem restellem [nincs terhemre; engem nem fáraszt], tinéktek pedig bátorságos [szükséges; biztonságot jelent, és titeket megerősít]” (Fil. 3,1)

Az apostol újra-és újra arra buzdítja a Krisztusban élőket, hogy:Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek(Fil. 4,4). Mert: „… a Szellem gyümölcse: öröm…” (Gal. 5,22). Már Dávid így prófétál róluk: „Az igazak (a megigazultak)… örvendeznek és vígadnak az Isten (színe) előtt, és ujjongnak örömmel (vígan örvendeznek)” (Zsolt. 68,4). Hát: „Azonképpen ti is örüljetek, és örüljetek [örvendezzetek] együtt velem” (Fil. 2,18). És ismét: „Mindenkor örüljetek” (1 Thess. 5,16). Mert: „Veled van Istened, az ÚR, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked” (Sof. 3,17). Ezért: „Örvendezzetek Istennek, a mi erősségünknek; ujjongjatok a Jákób Istenének (Más fordítás: Vigadjatok a mi erős Istenünk előtt, ujjongjatok Jákób Istene előtt)!” (Zsolt. 81,2)

A szeretet szigetén

Egy gyönyörű dicséret eljövendő otthonunkról

Az igazság mellvasa.

Morzsák az élet kenyeréből: Összegyűjtötte: Vida Sándor


Békességed Istennel az Úr Jézus vére által lehet.

Mire legyen időd.

Napi Ige és gondolat


Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim - így szól az ÚR.  Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. (Ézsaiás 55:8-9)

A következő történet elmélyíti bennünk mai Igénk üzenetét:

Megkérdeztem Istent

- Istenem, kérdezhetek valamit?
- Persze.
- Ígérd meg, hogy nem leszel ideges tőle.
- Megígérem.
- Miért engedted meg, hogy ennyi minden történjen velem?
- Mire gondolsz?
- Nos reggel túl későn ébredtem.
- Igen.
- A kocsim alig akart elindulni.
- OK.
- Ebédre rossz szendvicset kaptam és várnom is kellett miatta.
- Hmmmm...
- Hazafelé bedöglött a telefonom, amint felvettem egy hívást...
- Értem.
- Mindezek után, amikor hazaértem, élvezni akartam a lábmasszázs készüléket, de nem jött össze. MA SEMMI SEM MŰKÖDÖTT JÓL. Miért tetted ezt velem?
- Lássuk csak sorban, a halál angyal ott állt az ágyadnál ma reggel, kellett küldenem pár angyalt, hogy küzdjenek az életedért. Hagytalak, hogy aludjál közben.
- OH...
- Nem engedtem, hogy az autód elinduljon, mert volt egy részeg sofőr, amerre közlekedsz, aki elütött volna, ha ott vagy.
- .........
- Aki ma a szendvicsedet készítette volna, beteg volt, és nem akartam, hogy elkapjad tőle, mivel nem engedheted meg, hogy hiányozz a munkahelyeden.
- Értem.
- A telefon valóban bedöglött, mert aki hívott, hamis tanúságot tett volna arról, amit mondtál volna a telefonba, szóval nem hagytalak beszélni, ezt is lerendeztem.
- Látom, Uram.

- A lábmasszázs pedig zárlatos volt, és az egész ház sötétségbe borult volna ettől. Nem szerettél volna egész éjjel sötétben maradni szerintem.
- Sajnálom, Uram.
- Ne sajnáld, hanem tanulj meg bízni bennem... minden körülmények között, jóban és rosszban.
- Bízni fogok.
- És ne vond kétségbe, hogy a tervem a napodra mindig jobb annál, mit amit te terveztél arra a napra. - Nem fogom, Uram. És hadd mondjam Uram, hogy köszönök mindent, ami ma történt velem.
- Semmi gond, gyermekem. Ez csak egy nap volt, amikor a te Istened voltam, és én szeretek gondoskodni a gyermekeimről...
Végiggondoltad valaha, hogy mi mindentől mentett meg az Úr egy adott napon?

Egy fény gyúlt a mennyből.

Napi gondolat

Csodás dolgokra vagyunk képesek, ha nem a körülményekre figyelünk, hanem Rá, aki uralja.

Válogatás C.S.Lewis gondolataiból


Ha a keresztyénség csak egy világképpel tudna megajándékozni minket, ami megfelel várakozásainknak, akkor a keresztyénség emberi találmány lenne, s érdemes arra, hogy elfelejtsük.

Ima a tized felett


Drága Jézusom, Te vagy az igazság és békesség Királya,
a felséges Isten Fia, főpap vagy Te mindörökké. Nem a
törvény szerint, nem parancsolat által, hanem örvendezve,
hálám jeléül hozom Eléd minden jövedelmem zsengéjét.
Te, aki bizonyság szerint élsz, fogadd tőlem e tizedet
szívem teljességéből. (Zsid. 7,8.)

Most, hogy Eléd hozom jövedelmem zsengéjét, elismerem,
hogy mindenem Tőled van, Tőled kaptam, Te áldottál meg
mindazzal, amim van. Mert Tőled van minden, és amiket a
Te kezedből vettem, azokat adom most Néked. (1Krón. 29,14.)

Uram, Istenem! Mindez a gazdagság, amit Eléd hozok, hogy
Néked és a Te szent nevednek adjam Isten országának építé-
sére, a Te kezedből való és mind a Tiéd. (1Krón. 29,16.)

Mindezt tiszta szívemből, nagy jókedvvel adom Neked.
Nagy örömmel, szabad akaratom szerint adom Neked
Uram. Tartsd meg mindörökké ezt az érzést a szívemben,
és irányítsd az én szívemet Tefeléd. (1Krón. 29,17. 18.)

Uram, ékesség és fenség van Előtted; tisztesség és méltóság
a Te szent helyeden. Dicsőséget és tisztességet adok Neked.
Uram, dicsőséget adok nevednek; ajándékot hozok Eléd,
és így jövök be tornácaidba. Meghajlok Előtted Uram, szent
ékességben. (Zsolt. 96,6–9.)

A Te Igéd szerint: A földnek minden tizede, a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Úré; szentség az az Úrnak.
(3Móz. 27,30.)

Uram, megvallom, hogy bementem arra a földre, amelyet
Te adtál nekem örökségül. (5Móz. 26,1.)

Jövedelmem zsengéjét Eléd hozva Uram, vallást teszek
Előtted, Uram és Istenem, hogy bejöttem a földre, amely
felől megesküdtél Uram, az én atyáimnak, hogy nekünk
adod azt. (5Móz. 26,3.)

Elveszett voltam, de Te Uram, megváltottál, nagy és erős
néppé tettél engem. (5Móz. 26,5.)

Mert kiáltottam az Úrhoz, az én atyáim Istenéhez, és meghallgatta az Úr az én szómat, és megtekintette az én szorongattatásomat. (5Móz. 26,7.)

És kihozott engem az Úr erős kézzel, kinyújtott karral,
és behozott engem e helyre, és adta nekem ezt a földet,
a tejjel és mézzel folyó földet. (5Móz. 26,8. 9.)

Imádkozom Uram, Istenem Előtted, és hálát adok, hogy
örömet találok mindabban a jóban, amelyet nekem és
a házam népének adtál. (5Móz. 26,11.)

Uram, tekints alá a Te szentségednek lakóhelyéből a
Mennyekből, és áldd meg a Te népedet, és a földet,
amelyet nekünk adtál, amint megesküdtél. (5Móz. 26,15.)

Uram, Te Istenem vagy nekem, a Te útjaidon járok, megismerem a Te rendeléseidet, parancsolataidat és végzéseidet, és engedelmes vagyok a Te Igédnek. Uram, a Te tulajdon
néped vagyok, minden parancsolatodat megtartom. Te
feljebbvalóvá teszel engem minden nemzetnél, amelyeket
teremtettél, feljebbvaló leszek dicséretben, névben és
dicsőségben. Szent népe vagyok az Úrnak, az én Istenem-
nek, amint megmondotta. (5Móz. 26,18. 19.)

Uram, a Te Igéd szerint, beviszem a tizedet a Te házadba,
mert azt mondtad: „Ezzel próbáljatok meg engem, ha nem
nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok



reátok áldást bőségesen. És megdorgálom érettetek a
kártevőt, és nem veszti el földetek gyümölcsét, és nem
lesz a szőlőtök meddő a mezőn. És boldognak monda-
nak titeket mind a nemzetek; mert kívánatos földdé lesztek ti.” (Mal. 3,10. 11. 12.)

Uram, a Te tulajdonod vagyok, és Te kedvezel nekem,
amint ki-ki kedvez a maga fiának, aki szolgálja őt. És meg-
látom, hogy különbség van az igaz és a gonosz között,
az Isten szolgája között és aközött, aki nem szolgálja Őt.

(Mal. 3,17. 18.)





Szeretlek, imádlak

NE SZÓLJON IGÉD HIÁBA

C. H. Spurgeon: Mennyei harmat


...ahol az ég harmatot hint" (5Móz 33,28).

Ami a harmat a növényvilágban, az a Szent Szellem áradása a kegyelem világában. Milyen nagy szükségem van erre a mennyei harmatra! Isten Szelleme nélkül kiszárad, összezsugorodik az életem. Elkeseredtem, elbágyadok, meghalok. De milyen édes ennek a harmatnak az üdítése! Ha Isten megáld vele, vidám leszek, életem megelevenedik, megerősödöm. Ennél többre nincs szükségem. A Szent Szellem életet ad belém, mi többet kívánnék, hiszen minden élettelen számomra a Szent Szellem harmata nélkül: hiába hallgatom az Igét, imádkozom, énekelek és járulok az Úr asztalához, nem találok egyikben sem áldást, míg Isten Szelleme meg nem látogat. De amikor harmata megöntöz, a kegyelem minden eszköze drága és hasznos lesz számomra.

Milyen nagyszerű ígéret ez: Az ég harmatot hint." A kegyelem meglátogat. Nem hagy meg kiszáradt mivoltomban, nem tesz ki a világ perzselő hőségének, sem a sátáni kísértések forró szelének. Bár megérezném már ebben az órában az Úr szelíd, csendes, életető harmatát. Miért is ne érezném meg? Aki úgy éltet engem, mint a mező füvét, miért ne adná nekem is meg azt, amit a fűnek megad. Felülről fog felüdíteni. A fű nem kiált harmat után, mégis megkapja. Az Úr pedig, aki így megáldja néma növényét, hogyne áldaná meg hozzá könyörgő gyermekét is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Jézus nézése


JÉZUS A NÉZÉSÉVEL IS AZT MONDJA MÉRT NEM HISZTEK BENNEM NEM AZÉRT HALTAM MEG ÉRTETEK ÉS MOSTAMLE VÉREMMEL BÜNEITEKET,HOGY NE TÉRJETEK MEG.JÁRJÁTOK AZ ÉN UTAMAT AMIKÓR KÖZTETEK VOLTAM ÉS IRÁNYT MUTATTAM.SZERESSÉTEK EGYMÁST MINT ÉN BENETEKET.
Kiss Lászlo

A TROMBITA, BILL BURNS:


A PRÓFÉTÁLÁS SZELLEME HÍRLEVÉL
Itt az ideje, hogy új tömlőkké váljatok, mert a régi tömlők kiszáradtak és megkeményedtek, és nem fognak tudni együtt terjeszkedni azzal a kinyilatkoztatással, ami arról szól, hogy mit
cselekszem ebben az időszakban. Hát újuljon meg a tömlőtök a jelen pillanat olajától, és attól az olajtól, amit Én adok nektek. Az Én érintésem és dicsőségem olaja lágyítson meg és frissítsen fel titeket, kenjen meg titeket és tartson meg titeket. Szálljon rátok az Én dicsőségem olaja. Újuljatok meg! Legyetek új tömlővé, hogy magatokban hordozhassátok ennek az időszaknak a dicsőségét, és hogy ne csak megkóstoljátok, hanem meg is teljetek vele; hogy bennetek legyen mindaz, amit Én cselekszem. Szálljon rátok az Én dicsőségem, és változtasson meg titeket, mondja az Úr Isten.

Victoria Osteen: Egy dologra van szükséged


6,33 De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.(Máté)

A Lukács 10-ben arról olvashatunk, hogy Jézus ellátogatott két nővér házába. Nagyon különbözően viselkedtek, amikor náluk volt. Mária egyszerűen leült lábaihoz, és itta a szavait. Márta úgy döntött, hogy ő szolgál Jézusnak, és megállás nélkül serénykedett. Azt akarta, hogy minden tökéletes legyen. Aztán egyre frusztráltabbá vált amiatt, hogy minden az ő nyakában van, nővére pedig csak üldögél. Végül valami ilyesmit mondott: „Jézus, szólnál Máriának, hogy most már jöjjön segíteni nekem? Annyi a tennivaló, és minden rám vár.”

Gyakran ugyanazzal a hozzáállással közelítünk Jézushoz, mint Márta. „Jézus, látod, milyen keményen dolgozom? Látod, milyen fáradt vagyok? Nem tudnál küldeni valakit a segítségemre? Feltűnt, hogy mennyit fáradozom Érted?” Azt hiszem, Jézus ma ugyanazt válaszolná nekünk is, mint Mártának: „Márta, annyi minden miatt aggodalmaskodsz, de igazából csak egy dolog a fontos, és Mária a jó dolgot választotta.” Látod, Mária időt szakított arra, hogy Jézus jelenlétében legyen. Minden mást félretett, azért, hogy tanulhasson Tőle és befogadhassa kegyelmét és irgalmát.

Amikor időt szánunk arra, hogy leüljünk Jézus drága jelenlétében, akkor a valóban szükséges egy dolgot választjuk. Tudniillik az Ő jelenlétében találjuk meg az életünkhöz szükséges erőt, bölcsességet és örömöt. Ha Őt tesszük a fontossági sorrendünk élére, akkor minden más is a helyére fog kerülni.

Ha stresszesnek, túlterheltnek, vagy túlhajszoltnak érzed magad evilág gondjai miatt, akkor jusson eszedbe, hogy egy dolog szükséges. Ha vezetésre, bölcsességre van szükséged, hogy jobb döntéseket hozz, akkor egy dolog szükséges. Ha kihívásokkal nézel szembe a munkádat, pénzügyeidet vagy kapcsolataidat illetően, akkor egy dolog szükséges. Nem számít, mi jön ellened, nem számít mennyi teendőd van, szakíts időt az Örökkévalóra. Menj az Ő jelenlétébe, mert Ő fel akar frissíteni, meg akar újítani, és az Ő tökéletes békességében és győzelmében akar vezetni!

Victoria Osteen
Magyar fordítás: ahitatok.hu

Hajnali recept

Jó nap készítette:  Humor

Pintér Béla - Minden áldás

2012. március 9.

Ige: A mi dicsekedésünk


Mert mi … a Krisztus Jézusban dicsekedünk: Az apostol dicsekvése pedig így hangzik: „Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség” (Fil. 1,21).

Azért, mert: „Krisztussal együtt megfeszíttettem [oszlopra szegeztettem]. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most (hús)testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta [feláldozta] érettem” (Gal. 2,20).