Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor

„A pap és a lévita egyetlen bűne volt, hogy nem tettek semmit (Lk. 10,31-32). 

Fosdick: Mit táplász az agyadba, és szellemedbe

"Életünk valóságos pillanataiban, amikor nincs időnk sokat elmélkedni, az ajkunkra tóduló szavak híven elárulják, hogy miből táplálkozott a lelkünk." 

Elaine Tavolacci: A börtön megrendül

Rendkívüli történetek vannak a Bibliában, amelyek valóságosan megtörténtek a természetes világban. Az Apostolok Cselekedeteiben két különböző eset van leírva, amikor Isten megnyitotta a börtönajtókat, hogy kiszabadítsa az embereket. Egyik esetben egy angyal jött el és nyitotta meg a börtönajtókat, a másikban földrengés történt, a börtön megrendült, a láncok lehullottak Pálról és Szilászról, és kiszabadultak. Lehet, hogy nem vagy ténylegesen börtönben, viszont sokan vagytok szellemileg bebörtönözve. Vannak bizonyos dolgok, amik fogva tartanak, és nem tudjátok, hogyan lehetne kimenekülni ezekből.

Azt mondja az Úr, azért jöttem, hogy kiszabadítsalak a börtönödből. A félelem börtönéből, ami az elmédet gyötri, a függőségek börtönéből, amivel harcolsz, a titkos bűnökből, amik nyomasztanak. Engedd meg, hogy szabaddá tegyelek! Engedd meg, hogy letörjem azokat a láncokat, amik fogságban tartanak! Engedd meg, hogy levegyem azokat a béklyókat, amik megkötöttek téged! Nem kell többé együtt élned a titkos tevékenységeiddel járó szégyennel, amiket eddig titokban tartottál. Azért jöttem, hogy kiszabadítsalak azokból az erődítményekből, amelyek oly régóta zűrzavarba vezették az életed. Azért jöttem, hogy a foglyokat szabaddá tegyem.

Engedd meg, hogy felnyissam az elméd börtönajtóit, ahol a zavaros gondolataid vannak, amelyek megkötözöttségben tartanak. Megtisztítom és helyreállítom a gondolkodásodat. Nem kell többé együtt élned a bosszúvágy, a harag és a megbocsátatlanság gondolataival. Azzal, hogy másokat szabadon engedsz, te is szabadon leszel engedve. Ne rejtegess a szívedben keserűséget, különben az is bebörtönözve fog tartani téged. Amint félredobsz minden akadályt és a téged oly könnyen behálózó bűnt, Én kiszabadítalak az életedben levő minden erődítményből. Elszakítok minden láncot, ami a börtönben fogva tart, és a horgonyokat, amelyek megakadályozzák a haladásodat. Engedd meg, hogy megnyissam a börtönajtókat, és bevigyelek téged a bővölködő életbe, ami elérhető számodra, mondja az Úr.

Apostolok Cselekedetei 5:18-20
Elfogták az apostolokat, és hatósági őrizetbe vették őket. De az Úr angyala éjszaka megnyitotta a börtön ajtaját, és kivezetve őket ezt mondta nekik: "Menjetek, álljatok fel a templomban, és hirdessétek a népnek ennek az életnek minden beszédét."

Apostolok Cselekedetei 16:23-26
Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy gondosan őrizze őket. Az pedig, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába zárta. Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent. A foglyok pedig hallgatták őket. Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrendültek a börtön alapjai, hirtelen kinyílt minden ajtó, és mindegyikükről lehulltak a bilincsek.

www.awordinseason.info

http://gyurinaploja.blogspot.com

Bob: Gass Sáfárság

„…megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük.” (Máté 25:19)

A talentumokról szóló híres példázatában Jézus rámutat két dologra az Istennek végzett sáfárságunkra vonatkozóan:

1) A gazda „kinek-kinek képessége szerint” adott talentumot (Máté 25:15). Isten tudja, hogy mivel tudsz megbirkózni, ezért nem ad többet, ne is kérj tőle! Ő tudja, hogy mire hívott el téged. A gazda nem terhelte meg az egytalentumos embert öt talentum felelősségével, sem fordítva. Ezzel nem azt mondom, hogy azok, akiknek több mindenük van, jobb sáfárok, vagy hogy azok, akiknek kevesebbjük van, rossz intézők, hanem, hogy Isten mindannyiunkat jól ismer, és ennek az ismeretnek a birtokában jól tudja, hogyan bánjon velünk. Azért tehát nem kell felelned, amit Isten nem bízott rád, hanem valaki másnak adta. Csakis magadért vagy felelős. Bármit is bízott Isten a te irányításodra, tudta, hogy képes vagy kezelni azt.

 2) „Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük.” Lehet, hogy hosszú időnek tűnik, de Jézus újra el fog jönni! Nem gondolta meg magát, és nem változtatta meg a tervét. Először azért jött el, hogy megmentsen, másodszor azért jön, hogy uralkodjon – és megjutalmazza sáfárait. „Ki tehát a hű és okos sáfár, akit az úr szolgái fölé rendel…?

Boldog az a szolga, akit, amikor megérkezik az úr, munkában talál!” (Lukács 12:42-43). Ne fáradj bele, és ne engedd, hogy eltérítsenek! Tartsd a szemedet a jutalmon! Képzeld el, amikor a Gazda majd azt mondja neked: „Jól van!” Hiszen ezt szeretnéd hallani, nem igaz?

A bibliatanulmányozás veszélyeket rejt

 Tudtátok, hogy a  Bibliát tanulmányozni veszélyes lehet? Valódi bibliatanulmányozás valójában katasztrófális következményekkel is járhat?

Furán hangzik, tudom jól, de Isten arra szánta Igéjét, hogy alkalmazzuk is az életünkben, ne csak olvassuk. A Biblia átformálódásról szól, nem pusztán információt akar közölni velünk. A Hegyi Beszéd végén Jézus így szól:

"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. (Máté7.24 MBT).

 Ezek szerint Isten beszédét megcselekedni életbevágóan fontos dolog!

Miért olyan fontos Isten Igéjét alkalmaznunk az életünkben?

• A tudás büszkeséget eredményez, ha nem alkalmazzuk Isten igazságait az életünkben. Az 1Korintus 8.rész első verse így szól:"Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet ellenben épít." (Csia).

• Mindnyájan láttunk már olyan embereket, akik betéve tudták a Bibliát, de soha nem engedték, hogy az valóban átjárja az életüket. Arra használják az Igét, hogy másokat a földbe döngöljenek. Belőlünk válhat a legrosszindulatúbb, leggonoszabb, legaljasabbb, legkritikusabb bíráskodó, akivel valaha is találkoztunk – ha soha nem tesszük meg azt az extra lépést az életünkben, hogy magunkra vonatkoztatva olvassuk a Bibliát.
  A tudás alkalmazás nélkül büszkeséget szül. Szeretet nélkül való alkalmazása pedig nemhogy nem segít, inkább csak sérülésekhez vezet. 

• A tudás megköveteli a cselekvést:
  Jakab 1:22 mondja: "Legyetek az igének megtevői s nem csupán hallgatói, mert aztán hamis következtetésekkel eltévesztitek az igazságot" (Csia). Amit egy ember tud vagy ismer, kifejeződhet abban, amit tesz. Becsapjuk magunkat, ha azt képzeljük, hogy növekszünk a hitben azáltal, hogy jegyzetelünk bibliaórán vagy az istentiszteleten. Isten parancsa nem opcionális.

• A tudással együtt megnő a felelősség is. Jakab 4:17 mondja:"Aki tehát tudja, hogy mi a jó, amit cselekednie kell, de nem cselekszi, az bűnös." (Vida). Az Írás mélyebb ismeretével együtt szigorúbb ítéletben lesz részünk, ha elszalasztjuk megcselekedni, amit Isten mond nekünk. Amikor belekezdünk a Biblia tanulmányozásába, Isten akkor belekezd a mi életünk átformálásába. Elkezd olyan területeket mutatni, amelyeken változtatnunk kell, így ad egyre nagyobb felelősséget a saját hívő életünk felett.

Gondolatébresztő:

-Mihez kezdesz az istentiszteleten leírt sorokkal, miután hazaindulsz vagy a jegyzeteddel, miután a csendességed véget ért?

-Gondolkodj el az elmúlt egy órában kiejtett szavaidon és megtett cselekedeteiden. Visszatükrözik azt, amit Isten mostanában tanít neked az Igéből?

http://napiremeny.blog.hu/2012/02/11/a_bibliatanulmanyozas_veszelyeket_rejt

Új Forrás - Szerelmes dal

Kováts György: ÍGÉRET – 3.

Zsolt 33,18-19. Ámde az Úr SZEMMEL TARTJA az Őt félőket, az Ő kegyelmében bízókat, hogy KIMENTSE lelküket a halálból, és az éhségben [is] ELTARTSA őket.

1./ Szemmel tartja az Őt félőket, az Ő kegyelmében bízókat. 2./ Kimenti lelküket a halálból. 3./ Az éhségben is eltartja őket.

Szemmel tart. Megígérte. Nem lesz távol tőled. Soha. Mindig látóterében maradsz. Rajtad tartja szemeit.

Láttam ma 22 óvodást, amint egy erdei séta alkalmával egy pihenőhelyen, némi alma és kenyér elfogyasztása után, megrohamoztak egy meredek domboldalt. Mint a kis hangyák, mászták a kövek és fák közt a lehetetlen terepet, meg-megújuló lelkesedéssel, fel nem adva a küzdelmet. Bátrak voltak és lelkesek. S három kedves óvónő ott állt és figyelte őket. Nem avatkoztak be, ha nem volt szükséges, de látszott, hogy szemüket rajtuk tartják. Engedték őket küzdeni, néha bíztatás, néha figyelmeztetés hangzott, amint nyomon követték küzdelmüket. A gyerekek boldogok voltak.

A te Urad is rajtad tartja szemeit. Lehet, hogy nem avatkozik be minden pillanatban, lehet, hogy vissza-visszacsúszol a meredek lejtőről, de amint próbálkozol, újra és újra, egyre ügyesebbé válsz, s a végén fel fogsz jutni. A dicséret is megszólal majd. Közben pedig, ha szükséges, a bíztatás, vagy a figyelmeztetés. Mindez javadra. Szemeit rajtad tartja. Soha nem lesz látótávolságon kívül. Ez az ígéret.

Veled van minden nap, a világ végezetéig. Veled. Személyesen. A nehéz napokon is. Akkor is, amikor rossz hírt hallasz. Akkor is, amikor kudarcosnak érzed magad. Akkor is, amikor mások már feljutottak, s úgy tűnik, szinte már csak te egyedül küszködsz a feljutással. Ott van, és bíztat. Szemeivel tanácsol. Ne add fel. Szeret, és soha nem fog elhagyni. Ámen.

Pepe Rodriguez

Pepe Rodriguez, a korai Vadnyugat egyik leghírhedtebb bankrablója, közvetlenül a határ túloldalán élt Mexikóban. Rendszeresen átjárt texasi városokba bankot rabolni, és mindig sikerült visszatérnie Mexikóba, még mielőtt a texasi lovas csendőrök elcsíphették volna.

A törvény csalódott embereit annyira bosszantotta ez, hogy egy napon illegálisan átkeltek a határon Mexikóba. Végül is sikerült sarokba szorítaniuk Pepét kedvelt kocsmájában. Pepe, sajnos, egy szót sem tudott angolul, így a rend őrei a kocsmárost kérték fel a tolmácsolásra.

A kocsmáros elmagyarázta Pepének, kik ezek az emberek, és Pepe a félelemtől remegni kezdett. A texasi csendőrök felhúzott fegyverrel utasították a bártulajdonost, kérdezze meg Pepét, hová rejtette el a texasi bankokból rabolt pénzt.

-     Mondja meg neki, hogy ha nem mondja meg, hol van a pénz, itt, a helyszínen agyonlőjük.

A kocsmáros lefordított mindent. Erre Pepe azonnal elmagyarázta spanyolul, hogy a pénz a város kútjában van elrejtve. Megtalálhatják a pénzt, ha a fogantyútól tizenhét követ számolnak lefelé; a tizenhetedik kő alatt ott van az egész zsákmány, amit ellopott.

A kocsmáros odafordult a rendőrökhöz, és azt mondta:

-     Pepe egy nagyon bátor férfi. Azt mondja, hogy ti egy rakás büdös disznó vagytok, és ő nem fél a haláltól.

Olykor elsikkad egy-két dolog a tolmácsolás során.

Amit olvasunk, hallunk vagy látunk, jelentős részben másodkézből származó információ, ami lehet, hogy igaz, de lehet, hogy nem. Legyen gondunk arra, hogy az igazat tudjuk meg, de arra is, hogy az igazat mondjuk másoknak.

http://velunkazisten.hu/content/small_story/Pepe_Rodriguez

Andrew Wommack: Túl sok, amid van?

Bírák 6:33-7:8

Akkor az ÚR ezt mondta Gedeonnak: Sok ez a nép, amely veled van, nem adhatom a kezükbe Midjánt, különben még így fog dicsekedni Izráel velem szemben: Az én kezem szabadított meg engem! (Bírák 7:2)

Gedeon hitetlenséggel küzdött, ezért gyapjút tett az Úr elé. Az Úr azt mondta neki, hogy túl sok ember van a seregében. Bár így is sokkal nagyobb túlerővel néztek szembe, az Úr arra utasította, hogy csökkentse a létszámot. Így aztán Gedeon azt mondta katonáinak, hogy azok, akik félnek menjenek haza. 22.000 ember ment el! 10.000-en maradtak, de az Úr azt mondta, hogy még mindig túlzottan sokan vannak. Arra utasította Gedeont, hogy válassza szét az embereket annak alapján, ahogy azok a patakból isznak. 300 főt választott Gedeon, mert ők az iváskor egyik térdükre ereszkedtek, tenyerükből csészét formáltak és így hoztak vizet a szájukhoz.

Miért vágta vissza az Úr Gedeon amúgy is kicsi seregét? Nem akarta, hogy bárki más magának tulajdonítsa a győzelmet. Azt akarta, hogy olyan kevés legyen a férfiak száma, hogy senki elméjében meg se fogalmazódjon kétely arra nézve, hogy a győzelem az Úr csodája volt. Igen különleges módon egy lehetetlen helyzetbe helyezte őket, hogy a népe megismerje milyen hatalmas is Ő.

Nem az Úr hozta fel a Midianitákat népe ellen és nem is Ő okozta a problémát, de amikor a probléma fellépett, olyan módon vezette Gedeont, hogy csak az Ő természetfeletti hatalma szabadíthatta meg őket. Az Úr ma is ugyanezt akarja tenni érted. Olyan dolgokra vezethet, melyek bolondságnak tűnhetnek a természetes gondolkodásod számára azért, hogy Ő egy csodálatos módon felfedhesse magát a számodra. Ő gyakran félretolja a szokványos bölcselkedést azért, hogy megmutathassa a számodra, szabadulásod teljes mértékben tőle származik.

http://awme.hu/2010/07/napi-inspiracio-julius-28-2/#.UXa5I6IeonQ

Izrael gyermekeinek kérdése

- Van valami, amire nem tudok rájönni. - szólalt fel a kis Áron.

- És mi az? - kérdezte a rabbi.

- Nos, a Biblia szerint, Izrael gyermekei átkeltek a Vörös-tengeren, igaz?

- Így van.

- És Izrael gyermekei legyőzték a filiszteusokat, igaz?

- Ez is így igaz. - helyeselt.

- És Izrael gyermekei felépítették a Templomot is, igaz?

- Helyesen mondod.

- Izrael gyermekei mindig valami jelentőset tettek. -mondta a kisfiú.

- Ez is igaz. - felelt egyetértéssel Rabbi. - Tehát akkor mi az, amire nem tudsz rájönni?

- És ezalatt a felnőttek mit csináltak?

forrás: http://www.uzenetek.com/2012/07/izrael-gyermekei.html#ixzz2RIxmk275

Legfelső hatalom – Gloria Copeland

Én, az Úr, meg nem változom. (Malakiás 3:6) 

A világ rendszere bizonytalan. A bizonytalanság kétségbeesett szavai hangzanak minden nap a rádióból, a televízióból, az újságokból. Úgy tűnik, minden zavaros körülöttünk. 

De, dicsőség Istennek, ha te hívő vagy, akkor van valami, amire támaszkodhatsz: Isten soha nem változó Igéjére! Isten mércéje nem kettős. Nem mond mást holnap, mint ma. Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. 

Ha az Igét teszed meg legfelső hatalomnak az életedben, akkor szilárd leszel, amikor körülötted minden összeomlik. Ha az életed dolgait a szerint rendezed el, amit Isten mond, akkor bizakodó és bátor leszel, amikor mások összezavarodottak, és nyugodt leszel, amikor mások feszültek. Győztes leszel, amikor mások kudarcot szenvednek! 

Mit jelent az, hogy Isten Igéjét tesszük meg a legfelső hatalomnak az életünkben? A következőt jelenti: azt hiszed el, amit Ő mond, és nem azt, amit az emberek. Azt hiszed el, amit Ő mond, és nem azt, amit a sátán. Azt hiszed el, amit Ő mond, és nem azt, amit a körülményeid mondanak. És annak megfelelően is cselekszel. 

Határozd el, hogy ezt ma megteszed. Tökéld el magadat, hogy hitben jársz és nem látásban. Félelem nélkül kötelezd el magad Isten Igéje iránt, és akkor nem lesz semmi ezen a bizonytalan világon, ami megrendíthetné a biztonságodat. 

Olvasásra ajánlott Ige: Zsoltárok 9:1-10
Az éneklőmesternek a múthlabbén szerint; Dávid zsoltára.
Zsolt 9:1 Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.
Zsolt 9:2 Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;
Zsolt 9:3 Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orcád előtt;
Zsolt 9:4 Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélő-székben ültél, mint igaz bíró.
Zsolt 9:5 Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevöket mindörökre kitörölted.
Zsolt 9:6 Az ellenség megszűnt, elpusztult örökre; és a városoknak, amiket feldúltál még az emlékezetök is elveszett.
Zsolt 9:7 Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.
Zsolt 9:8 És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.
Zsolt 9:9 És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.
Zsolt 9:10 Azért te benned bíznak, akik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, akik keresnek téged.

http://www.mindenlehetseges.hu/legfelso-hatalom-gloria-copeland/

Az alap

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Igyekezz, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét. (2TIMÓTHEUS 2,15.)

Valaki, aki elolvassa, hogyan vettem hatalmat a bátyámat megkötöző szellemek felett, esetleg azt mondja: “Azt hiszem, ezt én is kipróbálom.” De nem fog működni, ha csak próbálkozol vele. Én nemcsak próbálkoztam — én meg is tettem! Csak azért mert valaki látja, hogy a közlekedési rendőr hogyan gyakorolja a hatalmát, nem teheti azt, hogy kifut az autók elé mondván: “Azt hiszem, én is kipróbálom ezt.” Senki sem fog neki engedelmeskedni. De ha felvenné az egyenruhát, és sípot tenne a szájába, az emberek megállnának neki. Elismernék a rendőrre ruházott hatalmat.
Sokszor, amikor a hívők hallják, hogy más hogyan gyakorolta a hatalmát, azt gondolják: Én is megpróbálom, hiszen hallottam, ő is ezt tette. Ha neki sikerült, nekem is fog. A sátán azonban tudja, hogy nincsenek meggyőződve a hatalmukról. Amikor megpróbálnak Isten Igéje alapján cselekedni anélkül, hogy valóban beépítették volna az Igét a szellemükbe, az ördög le fogja győzni őket, mivel ez az erős alap nincs beépítve az életükbe. Ha azonban megalapoztad már magadban Isten Igéjét, és Isten Igéjének alapján cselekszel is, te fogod legyőzni az ördögöt minden egyes mérkőzésben!
Megvallás: Én tanulok, hogy Isten előtt becsületesen megállhassak. Beépítem Isten Igéjének igazságait az életembe és a szellemembe. Isten Igéje meggyőzött engem a hatalmamról. Engem nem lehet legyőzni. És az ördög tudja ezt!

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

My Video megvallom jézus krisztus az isten fia az atya dicsöségében ámen csilla664

Ige: Kijelentés az Úr Jézusról

 Ő az, akit Isten: „…tett mindennek örökösévé, aki által a világot [(aión): világkorszakokat] is teremtette [(poieó): létrehozta, alkotta]” (Zsid. 1,2)

Az Úr Jézus kijelentése Önmagáról: „Mindent nékem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya; az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja megjelenteni [kijelenteni, leleplezni; akinek szeme elől a Fiú a leplet el akarja vonni]” (Mát. 11,27).

Mert: „Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. Aki hisz a Fiúban, (annak) örök élete van; aki pedig nem enged (nem engedelmeskedik) a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta” (Ján. 3,35-36).

Kijelentés a Logoszról, vagyis a teremtő Igéről: „Kezdetben [eredetileg már] vala az Ige és az Ige [logosz] vala az Istennél, és Isten maga vala az Ige. Minden [a mindenség] Őáltala lett [Őáltala teremtetett; rajta keresztül támadt; és általa jött létre] és nála nélkül [Tőle különválasztva] semmi sem lett [semmi sem teremtetett], lett [ami teremtetett, és létrejött; s egyetlen létező sem lett Őnélküle]” (Ján. 1,1-2).

És hogy ki a Teremtő, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Kezdetben teremté Isten az eget (vagyis a mennyet) és a földet” (1 Móz. 1,1).

De ezt csak: „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde (réma: megnyilatkozása, kijelentése) által teremtetett (a világokat Isten szava alkotta), hogy ami látható, a láthatatlanból (és nem a jelenségek világából) állott elő” (Zsid. 11,3).

Mert: „Az Úr szavára (logoszára = igéjére) lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük (Az ÚR (Logosza) igéje alkotta az eget, egész seregét szájának lehelete). Mert ő szólt és meglett, ő parancsolt és előállott” (Zsolt. 33,6.9).

 Ő lett hústestté: „És az Ige (logosz) (hús)testté lett és lakozék (sátorozott, letáborozott) mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal” (Ján. 1,14).

Pál apostol bizonyságtétele: „Aki (Ő) képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek előtte született (az elsőszülött minden teremtmény közül). Mert Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek (trónusok), akár uraságok (uralmak), akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Ő általa és Ő reá nézve teremttettek. És Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn” (Kol. 1,15-17).

Nehémiás megvallása a Teremtőről: „Te vagy egyedül az Úr! Te teremtetted (alkottad) az eget, az egeknek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, ami rajta van, a tengereket minden bennük valókkal együtt; és te adsz életet mindnyájuknak, és az égnek serege előtted borul le” (Nehem. 9,6).

Ézsaiáson keresztül szól az Úr: „Így szól az Úr (JHVH=Jehova), megváltód és alkotód, anyád méhétől fogva (aki az anyaméhben formált). Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem (Én, az ÚR (JHVH=Jehova), alkottam mindent). Aki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól (egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet)” (Ésa. 44,24).

A feltámadott dicsőség Urának kijelentése Önmagáról: „A Laodiceabeli gyülekezet angyalának is írd meg: Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz bizonyság, az Isten teremtésének kezdete (ktiszisz arkhé: a teremtett világ eredete)” (Jel. 3,14).

 Mert Ő a Teremtő, és Ő a Megváltó: „Mikor pedig eljött [elérkezett] az időnek teljessége [a beteljesedés állapota], kibocsátotta [elküldte] Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett [aki asszonytól született], aki törvény alatt lett [a törvénynek alávetve; és a törvény alá adatott], Hogy a törvény alatt levőket megváltsa [kivásárolja], hogy elnyerjük [vagyis visszanyerjük] a fiúságot [és Isten fiaivá legyünk]” (Gal. 4,4-5)

Szent vagy Neved áldom én

A próféta így dicséri az Urat:

„Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad” (Mik. 7,18)

Ne ijedjetek meg!!

Ha támad a gonosz: „Ne ijedjetek meg, (ne rettegjetek) és ne féljetek tőlük! Istenetek, az ÚR, aki előttetek jár, harcolni fog értetek éppúgy, ahogyan Egyiptomban (evilágban) tette veletek, szemetek láttára” (5Móz. 1,29-30)

Ravasz László: Jézus aratása

Jézus nem kívánt jobb szántóföldet munkája számára. Hozzáfogott annak a szántóföldnek munkálásához, amely előtte volt, és olyan aratást végzett, amely azóta is folyton táplálja a világot. (Fosdick) 

Spurgeon: A biztonság

 Akik abban a tudatban alszanak el, hogy az Úr őrzi őket, nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint a királyok palotáikban.

Megállni „az Emberfia előtt”

 „Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól; és hirtelen lepjen meg titeket az a nap, mint valami csapda, mert úgy fog rátörni mindazokra, akik a föld színén laknak. Legyetek tehát éberek és szüntelen könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt.”

Lukács evangéliuma 21:34-36

Belegondoltál már milyen lesz majd, amikor mindenkinek meg kell állnia Isten előtt? Milyen lesz majd életedben először belenézni a szemébe, és meghallani egyenesen hozzád intézett szavait? Milyen lesz majd először meglátni őt, akit csak elképzelni tudsz? Milyen lesz majd a tükör homályossága nélkül ismerni az Istent?

C. S. Lewis Narnia krónikáinak utolsó kötetében fantasztikus képet fest arról, hogy ő milyennek látja a végítéletet. A teremtett lényeknek mind Aslan elé kell állniuk, a szemébe kell nézniük, és eszerint dől el örök sorsuk. Akiknek szemében gyűlölet és rettegés ég, azok eltűnnek az oroszlántól balra, annak hatalmas, feketén örvénylő árnyékában. Akiknek szemében szeretet fénylik, belépnek Aslan országának kapuján, és sorsuk az örök boldogság lesz.

Belegondoltál már abba, vajon mi rejlik tekinteted mélyén, ha Istenre nézel majd? Milyennek ismerted meg őt, és hogyan döntöttél vele kapcsolatban? A mai nap egy újabb lehetőség arra, hogy megismerd Istent valójában, és bátran, szeretettel néz a szemébe. Ma még elmondhatod neki, hogy szeretnéd igazán tudni, ki is Ő, és szükséged van az Ő jelenlétére. A ma még a tiéd, ezért hát jól gondold meg, mire használod fel értékes perceit!

Az örökkévalóság szemszögéből mit sem érnek a mindennapok nyűgjei, a megélhetés gondjai. Ne engedd, hogy ezek átvegyék gondolataid és életed felett az uralmat. Emeld szemed az igazán lényeges irányába, és ismerd meg az Emberfiát!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/03/megallni-az-emberfia-elott.html

Imádság:

Urunk!

"Nevezz meg valódi nevünkön, mivel valamennyien szenvedünk attól, hogy álnéven élünk, telve álnoksággal, amit magunk fabrikáltunk, mivel jobbnak, különbnek, állhatatosabbnak és áldozatkészebbnek kívántunk látszani másoknál. Valódi neve csak keveseknek van itt a földön. Add, hogy imámban ne kérjek semmit, de annál inkább hallhassalak és hallgassalak Téged. Fáradt vagyok, Istenem, kifárasztottak "kéréseim", és megtéptek a világ "kérései". Apostolod mondta, hogy a szeretet irgalmas, türelmes, nem kér, és nem panaszkodik. Add, hogy sose kívánjak "színen lenni". A világnak amúgy is kötelező olvasmánya a "zűrzavar kézikönyve". Ha lehet, ragaszd össze lapjait, megértek a csirizre." (Pilinszky János)

A nap gondolata: A szabadságról

Szabadnak lenni annyit jelent: önként engedelmeskedni, szabadon szolgálni Istennek.

Múlt és jövő

 Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem. (1Tim 1:13)

Minden szent embernek volt múltja, minden bűnösnek van jövője. Ezt a mondatot olvastam a múltkorában valahol és teljesen egyetértek vele. Pál apostol nem fényezi saját Krisztus nélküli múltját. Vállalja – nem büszkén, hanem őszintén –, hogy Krisztust káromolta, tanítványait üldözte, de megismerte Őt a damaszkuszi úton, és élete más irányt vett. Isten nevében üldözte a Krisztus tanítványait korábban, de elnyerte a Krisztus irgalmát.

 Neked mi a történeted? Te meddig éltél Krisztus nélkül? Egyébként mindegy, hogy mi a válaszod, a legfontosabb az, hogy el tudd mondani: irgalmat nyertem.

Mi, hívő emberek mindnyájan irgalmat, kegyelmet nyert emberek vagyunk, akiknek korábbi, megbánt bűnei megbocsáttattak, és akiket szolgálatra hív az Úr.

Adj hálát az Úrnak ezért az irgalomért, és imádkozz ma egy olyan ismerősödért, aki még nem nyert irgalmat!

Hogyan várod Őt ? - Jézussal a romák között

Wommack: Ne kerüld meg az oltárt!

Bírák 6:25-32

Azután építs oltárt Istenednek, az ÚRnak, ennek az erődnek a tetején, a kőrakásból. Vedd a bikát és áldozd fel égőáldozatul a kivágott szent fa hasábjain!  (Bírák 6:26)

Azon a napon, amikor az Úr megjelent Gedeonnak, utasítást adott számára, hogy rontsa le azt az oltárt, amelyet apja épített, és építsen új oltárt az Úr számára. Az emberek gyakran átugorják ezt a részt és egyenesen Gedeon Midianiták felett aratott nagy győzelméhez mennek. Azonban az oltár újraépítése az Úr számára egy rendkívül fontos részlet.

Az oltár az, ahol imádunk. Azt szimbolizálta, hogy Gedeon elhagyott minden más imádatot, és egyedül csak az Úrnak szánta oda magát. Ez nem volt kis dolog! A város lakosai megölték volna Gedeont ezért a tettéért, ezért aztán az oltárt éjjel építette meg. Pontosan tudta, hogy mekkora rizikót vállal, tettei az Úrnak való teljes odaszánását mutatták. Gedeon hajlandó volt Istent követni, akár a halálba is.

Hitünk és győzelmeink az Úrral való kapcsolatunkból származnak. A Vele való bensőséges kapcsolat fenntartásának hiánya a legfőbb oka a harcban elszenvedett vereségeknek. Mielőtt Isten valójában használni tudta volna Gedeont, szükségesnek tartotta, hogy elkötelezett legyen Vele kapcsolatban, teljes figyelmét felé irányítsa.

Vegyük észre, hogy Isten nem Gedeon elhívása előtt romboltatta le az oltárt. Isten ajándékai és elhívása függetlenek a teljesítményünktől. Isten senkit sem hívott el pusztán azért, mert az illető méltó volt rá. Amikor azonban az elhívás megtörténik, csak akkor lehetünk sikeresek, ha bensőséges kapcsolatot ápolunk mennyei Édesapánkkal.

Próbálod kikerülni az oltárt, és egyenesen a harcba sietsz? Ez nem Isten útja a számodra. Tégy félre mindent, ami távol tart az Úrnak való odaszánástól, ezután már készen fogsz állni arra, hogy találkozz a nap kihívásaival.

http://awme.hu/2010/07/napi-inspiracio-julius-27/#.UXWnLqIeonQ

Bővölködés

Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak. (Máté 6: 24)

Istennek nincs ellenére, hogy rendelkezzünk pénzzel. Azt nem akarja, hogy a pénz rendelkezzen velünk. Nem akarja, hogy a pénz elsőbbséget kapjon az életedben, és abban bízzál Őhelyette.

Miért? Mert tudja, hogy a pénz gyenge isten. Korlátozott az ereje. Annyit ér, amennyit, és nem többet.

Ha gyógyíthatatlan betegségből szeretnél meggyógyulni, a pénz egyáltalán nem segít. Ha a családod szétesik, a pénz nem hozza rendbe. De ha Istent keresed először, az Ő gazdagsága az életed minden területére kihat.

Isten olyan nagylelkű, hogy arra vágyik, neked a legjobb jusson itt a földön – ahogy te is a legjobbat kívánod a gyermekeidnek. Azt akarja, hogy minden szükséged be legyen töltve az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban. Csatlakozz rá erre a tervre azzal, hogy rendbe teszed a prioritásaidat. Keresd először Őt és az Ő igazságát.

Legyen elsődleges fontosságú az, hogy Isten tetszésére legyél. Vesd Őreá a tekintetedet minden más fölött, és mindazok a dolgok, amelyekre szükséged van, megadatnak neked.

Olvasásra ajánlott Ige: Márk 10: 17-27

Márk 10:17 És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?

Márk 10:18 Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.

Márk 10:19 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat.

Márk 10:20 Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.

Márk 10:21 Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet.

Márk 10:22 Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala.

Márk 10:23 Jézus pedig körültekintvén, monda tanítványainak: Mily nehezen mennek be az Isten országába, akiknek gazdagságuk van!

Márk 10:24 A tanítványok pedig álmélkodának az ő beszédén; de Jézus ismét felelvén, monda nékik: Gyermekeim, mily nehéz azoknak, akik a gazdagságban bíznak, az Isten országába bemenni!

Márk 10:25 Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.

Márk 10:26 Azok pedig még inkább álmélkodnak vala, mondván magok között: Kicsoda idvezülhet tehát?

Márk 10:27 Jézus pedig rájuk tekintvén, monda: Az embereknél lehetetlen, de nem az Istennél; mert az Istennél minden lehetséges.

http://www.mindenlehetseges.hu/bovolkodes_prioritasai/

Nick Cadena: ELVONÓKÚRA

Kathrin Khulman: részlet „Isten mot is megteheti” c. könyvéből

Nick Cadena tulajdonképpen a század csodája. Ma olyan büszke vagyok rá, mert ő az egyike azoknak, akikért az életemet odaszenteltem, hogy az evangéliumot prédikáljam.

Nick harminchat éves, egy gépgyárban dolgozik Los Angelesben. Nős, és három kislánya van. 9 éves korában tartóztatták le először, és az ezután következő 15 évet többnyire a börtönben töltötte el. 18 éves korában heroinista lett, s ez a szokás 15 évig tartotta rabságban. Ez a szenvedélye napi száz dollárjába került,

mielőtt elvonókúrára ment. (Hideg török: ez orvosság nélküli elvonókúra.)

Semmi szép nincs a narkózisban. A kábítószeres narkózis elpusztítja a testet-lelket, és az embert elállatiasítja – beteg, okádó, tolvajjá, állattá teszi.

A gang, amelybe 9 éves koromban tartoztam, idősebb fiukból állt. A szüleim keveset tudtak a társaságomról addig, míg már túlságosan késő volt, hogy tegyenek ellene valamit. A csapatomban levő gyerekek legtöbbje valami pirulát szedett, alkoholt ivott, dohányzott és szipózott (ragasztó - új kábítószer). Néhány nappal a 10. születésnapom előtt elfogtak a nyomozók többekkel együtt. Ettől fogva többet voltam börtönben, mint szabadon. Ahogy egyik bűnesetből a másikba estem, úgy másztam a narkotikumok és izgatószerek létráján felfelé.

Különféle izgatószerek után eljutottam a marihuánához, mely a heroin bevezetője. A barátaim azt mondták, hogy a heroin jobban kielégíti az embert, mint a többi gyengébb drog. Az altatók és a nyugtatók mindig nyomasztó érzést hagynak maguk után. A marihuánánál ugyanez van. Nagymennyiségű szert próbáltam ki, és mindig valami erősebbre sóvárogtam. Mint mondtam, a heroin volt a végső.

Három évre ítéltek el a Juvenile Hallban (Lancaster Prison), mert egy 45 kaliberű pisztolyom volt, amit útonállásra használtam. Mikor 18 éves lettem, találtam egy neppert (kábítószer kereskedő), és megvettem az első heroin-injekciót. Narkomániás lettem (függő). Bár csak láttam volna a jövőt, ami úgy mutatkozhatott volna meg előttem, mint egy krimi. Nem tudtam, hogy

15 évig narkomániás leszek, rovom a hideg, nedves utcákat, sóvárogva a tű után szinte halálosan. Még kevésbe tudtam, hogy magányos, kínos órákat töltök a börtönben, ahol a beleim a bordám kalitkájában másznak és szabadulásért sikoltanak, amit csupán kábítószerrel érhetnek el. Nem tudtam, hogy kéregetni

fogok, lopni, rabolni, még a saját gyerekeimtől is lopni fogok, hogy elég pénzem legyen a következő injekcióhoz. Ha van a földön pokol, úgy az a kábítószerek világában van.

Az utolsó, narkomániás négy év napi 75-100 dollárba került, hogy kielégülést találjak. Majdnem az ötszörösét kellett ennek az összegnek összelopkodnom, hogy az „orgazda” megadja a lopott holmi darabjának 20 centjét. Ez azt jelenti, hagyományosan mondva, hogy az elmúlt négy év alatt közel félmillió dollárt kellett lopnom, hogy fenntartsam a szokásomat. Onnan szereztem, ahonnan tudtam. Loptam lakásokból, néha kirámolva minden ruhát és berendezést.

Betörtem üzletekbe, szállítókocsikba, csakhogy elég pénzt tudjak szerezni a következő injekcióhoz. Nem tudom, hányszor várt rám Pauline, a feleségem és három kislányom, hogy hazamenjek végtelen hosszú órák, esetleg napok folyamán. Egy narkomániás mellett nemigen van helye feleségnek és gyermekeknek. A szükségletek normális cselekvése, fizikai élvezetek, még a szex és táplálék normális kielégítése is meghalt a drog által. Ha a narkomániás rövid időre kiemelkedik a mámorból és szembenéz a saját nyomorúságával,

egyedüli menekvése az, ha újabb injekciót ad magának, hogy ne érezze a szégyent. Így forog a vég nélküli kör, és mindig rosszabb lesz.

Egy éjjel egy városi busz tetején találtam magamat. Nem tudtam, hogy jutottam

oda. A hátsó ülést foglaltam el, és úgy éreztem, hogy valami kényelmetlen tárgyon ülök. Felfedeztem, hogy az egy kis fekete könyv. Mikor leszálltam a buszról, magammal vittem a lakásomra. Később felfedeztem, hogy a könyv egy Szent Biblia. Nem volt szándékomban olvasni, de valami indított, hogy betegyem a szekrényem fiókjába. Nem tudtam, hogy hat hónap múlva lapozni fogok ebben a kis könyvben, hogy szabadulást találjak a megkötözöttségemből.

Kétségbeesett lettem. Attól a perctől fogva, hogy felébredtem, amikor aggodalomtól űzött testem kábulatba esett, talán két-három nappal később, teljesen elfoglalt annak a kieszelése, hogy mily módon elégítsem ki olthatatlan sóvárgásomat a drog iránt. Állandósult nálam az az ijesztő tény, mely arra irányult, hogy a tű meghozza a feloldódást minden megoldatlan problémámra. Úgy egy óráig a jó érzés állapotában voltam, aztán újra visszatértek a tünetek és újra azon kellett gondolkodnom, hogyan szerezzek pénzt újabb csomag fehér porra. A körforgás állandó és kérlelhetetlen volt. Úgy látszott, nincs több remény a szabadulásra.

1965-ben egy vasárnap reggel elmentem hazulról, hogy felkeressem Campbellt, a neppert, aki korombeli narkós társ volt. Normális körülmények között a narkós és a nepper közötti viszony rövid, rejtett találkozás szokott lenni, vevő és eladó kicseréli a kis celofánba burkolt csomagot. De én régóta ismertem Campbellt és

barátok voltunk. Az utcán támolyogtam betegen, hányingerrel küzdve, és lelkemben segítségért sírtam. Többször meg kellett állnom és az épületek falához támaszkodnom pihenni, míg a rosszullét elmúlik és tovább támolyoghatok. Úgy láttam, engem kivéve mindenki boldog. Campbellel a házuknál találkoztam. Hé, Nick – mondta. Tudod mit? Egy hölgy jött az Angelus templomba és Istenről fog beszélni. Én már voltam a szolgálatain. Azt hiszem, ő meg tud minket szabadítani. Tudod, nekem nem jól jön, mert te vagy a

legjobb vevőm. De, Nick, te meg fogsz halni, ha így megy tovább. Menjünk hát! Oké? Talán imádkozik értünk, és el tudjuk hagyni a „szokást”. Nem tetszett a bolondozása. Kidobtam a pénzemet az asztalra és rávetettem magam a csomagra és kiráztam belőle a heroint. Campbell érezte, hogy mennyire elkeseredett

vagyok, és gyorsan elkészítette a port és az eszközöket, amik szükségesek voltak a fixhez. Szinte őrjöngő ujjakkal téptem fel a csomagot és a tartalmát egy kanálba szórtam. Egy csepegtetővel kevés vizet kevertem a porhoz. Campbell gyufát tartott a kanál alá, míg a por felolvadt. Gyorsan kötést csavartam a

felső karom köré az övemből. A könyököm nagyvénája tisztán látható lett. Akkor vettem az injekciós tűt és megtöltöttem a kanál tartalmával. Lassan, nagyon lassan. A tiszta folyadékot a fémtű végébe nyomtam és belepréseltem a vénába, hogy a véráramba jusson. Közvetlen ezután megkönnyebbült nyugalmat éreztem és békesség szállt rám. A remegésem abbamaradt és hátradőlve cigarettára gyújtottam. Hosszú ideig ültem ott a narkósok szokott hajlott testtartásában, mint aki egy időre megkönnyebbült.

No, pajtás – mondtam végül. Mit is mondtál arról a női prédikátorról? No igen – szólt Campbell. Voltam néhány összejövetelén. Nagyszerű! Úgy hiszem, az emberek meggyógyultak mindenféle betegségekből. Látnod kell, akkor elhiszed. Fogadok, hogyha rád teszi a kezét, abbahagyod a „szokást”. Akarsz eljönni? Már mindent megpróbáltam, semmi se használt. Az elkeseredéstől képes voltam mindent megpróbálni, még ezt is. És így ezen az estén Campbell és én elmentünk az óriási Angelus Temple karzatára Los Angelesben.

Életemben még sohase voltam templomi összejövetelen. Sőt, az evangéliumot se hallottam még. A terem zsúfolva volt emberekkel. Még sohase láttam ilyen vegyes tömeget. Mindenki dicsőítette Istent. De a prédikáció ... nos, számomra nehéz volt megérteni. Az igazat megvallva nem is nagyon hallgattam. A fix

hatása lassan csökkenni kezdett, és kezdtem abba az állapotba jutni, mikor egy narkós már másik fixre éhezik. Campbell hirtelen meglökött a könyökével. Nick, oltárhoz hiv. Gyerünk, menjünk le. Imádkozni fog érted és rád teszi a kezét, és te megszabadulsz. Gyerünk! Megráztam a fejemet, de ő erőszakolta, és így végül is lementünk az előcsarnokba, onnan végig a hosszú oldalfolyosón az auditórium elejére. Félúton lefelé visszaindultam. Campbell megfogta a karomat: hé, mi az, pajtás? Nem mehetsz vissza. Mindenki téged néz.

Le kell menned! Vonakodva egyeztem bele, de elbújtam a tömeg mögé a sarokba. De a tömeg hirtelen szinte szétnyílt, és láttam, hogy miss Kuhlman átnéz az embersoron – egyenesen rám. Ön – mondta, és ujjával rám mutatott, ön,

fiatalember, ha most mindjárt idejön, szívesen imádkozom önért.

Minden oldalra nézegettem. Nem lehet, hogy hozzám szólt. Azt se tudtam, tulajdonképpen, kicsoda, és mit keresek én itt lent. De a hosszú ujjával pont rám mutatott. Elindult felém és azzal az ujjával odaintett engem maga mellé. Próbáltam megfordulni és elfutni, de többen voltak mögöttem és nem volt kiút.

Önt gondolom, fiatalember – mondta újra miss Kuhlman parancsoló hangon. Jöjjön ide fel, és imádkozni fogok önért. Azon vettem észre magam, hogy az emberkanyonban feléje megyek. Az embertömeg előtt találkoztunk és kezét a fejemre tette és imádkozni kezdett. Mielőtt tudatára ébredtem volna, a padlón feküdtem. Feltápászkodtam és ijedten ránéztem, majd menekülni akartam a tömegen keresztül, ahol Campbell még állt. Jöjj, ember, hadd menjek ki erre. Nem bírom ezt elviselni. Ez az asszony üldöz engem. Ember, nekem fix kell. Még tántorogtam a szörnyű nagy teher alatt, amit a testemen átáramló erő rám rakott. De valami más volt itt. Féltem. Jobban féltem, mint bármikor életemben.

Campbell lakására mentünk, ahol kaptam egy fixet. Nem tette meg a szokott hatást és még egyet akartam. Nicky, te leszel felelős, ha túladagolod magadnak.

Meg fogsz halni! Nem tehetek róla – mondtam. Valami történt velem és kell, hogy fixet kapjak, hogy meg tudjak nyugodni. Ezen az éjszakán lidércnyomásom volt. Újra és újra felébredtem és sikoltoztam. Visszaemlékeztem a Bibliára és a szekrényemhez tántorogtam, ahol összetúrtam a ruhákat, míg végre megtaláltam. Pauline felgyújtotta a lámpát és én ott ültem az ágy sarkában, felnyitottam a könyvet és olvasni kezdtem. A Jelenések Könyve volt. Semmit se értettem abból, amit olvastam. De mégis átolvastam az egész könyvet... Aztán az éj hátralevő részében Paulinnel beszélgettem. Érezte, hogy valami nagy dolog történt az életemben, valami félelmetes és bámulatos. De éppúgy képtelen volt megérteni, mint én.

Ha valami történne velem, nem vagyok elkészülve – mondtam. Elkészülve? Mire? – kérdezte Pauline. Nem készültem fel a halálra – lihegtem, és azt hiszem, talán meg is halok. Hogyan készülnél fel a halálra? – kérdezte feleségem és a szeme megtelt könnyekkel. Nem tudom, nem tudom, nem tudom ... kiáltottam, végigesve az ágyon és az öklömmel vertem a matracot. Csak azt tudom, hogy nem készültem rá. Ez így ment három hónapig, míg azt hittem, meg kell bolondulnom. Naponta 100 dollárt költöttem heroinra és csak azt ettem, amit Pauline belém diktált. Akkor még nem tudtam, de attól a perctől fogva, hogy miss Kuhlman reám tette a kezét, a Szent Szellem kezdett munkálkodni az életemben. Megállapítottam, hogy már régóta munkában van körülöttem. Ő adta a Bibliát. Ő űzött a Campbell-házba. Ő befolyásolta Campbellt, hogy elvigyen a szolgálatra. De ezen az éjjelen a Szent Szellem belépett az életembe, és most már tudom, hogy ettől fogva tudatában voltam, hogy bűnben élek.

Futottam, küzdöttem, menekültem, amennyire csak tudtam. Mégis, mint Saul a damaszkuszi úton, bármilyen soká küzdött is, meg kellett adnia magát Istennek. És így egy este, a nyár elején, feltámolyogtam a Teen Challenge lépcsőin Los Angelesben (David Wilkerson szolgálata). Tudtam, hogy ők arra vannak felkészülve, hogy narkósokon segítsenek, hogy megszabaduljanak a „szokástól”. Nem ismertem a dolog lefolyását. Semmit se tudtam róluk. Csak azt tudtam, hogy meg kell szabadulnom, és az emberek azt mondták, hogy majd ők segítenek rajtam. Attól a perctől, hogy beléptem az ajtón, éreztem a Szent Szellem erejét, újra, sokkal jobban, erősebben, mint azon az éjszakán az Angelus Templomban. És ami elkezdődött azon az éjjelen a Kathrin Kuhlman szolgálaton, három hónappal azelőtt, teljessé vált a Teen Challengeben, mikor

elhagytam a „szokást” – hideg török módra. Két hónapig voltam a Teen Challengeben, és mind lelkileg, mind testileg talpra álltam. Mikor hazatértem Paulinehez, új ember voltam.

Azóta Pauline és a három kislány is átadták szívüket az Úrnak. Egy keresztyén üzletember fogadott szolgálatába a gépgyárába. Azelőtt sohase volt állásom, nem volt időm dolgozni, annyira elfoglalt a lopás. De új főnököm megállapította, hogyan kell megtanítani engem, hogy dolgozzam, és türelmes volt velem. Időt ad nekem arra is, hogy beszéljek a többieknek Isten csodálatos kegyelméről. Beiratkoztam egy bibliaiskolába, hogy többet tudjak meg Isten országáról és az Igéről.

Életem nagy szenzációja havonta egyszer, ha elmegyek a Shrinebe a csodaszolgálatra. Nemrég az egyik összejövetelen az emelvényen voltam, mikor több, mint száz hippi felelt a hívásra. A balkonról jöttek le és az előtéren csoportosultak, és átadták életüket Jézusnak. Furcsa jelenet volt, mikor a Szent Szellem átáramlott a tömegen és megérintette lelküket és életüket. Fiúk hosszú, göndör szakállal és vállukra omló hajjal és lányok indián kosztümben, földig érő ruhákban, a hajuk leért a derekukig, lejöttek és fél körben csoportosultak az

emelvény előtt. Miss Kuhlman fürgén járt köztük kézrátétellel és imádsággal. A fiuk és lányok közül sokan földre estek Isten ereje alatt, aztán újra talpra állva örömükben ölelgették egymást. Különösen felfigyeltem egy leányra, aki biztosan nem volt idősebb tizenhárom évesnél, keblén újszülött babája volt. Ugyanolyan volt, mint a többiek: mezítlábas, hosszú hajú és indián ruhában – de a szeme leírhatatlanul szomorú volt, amint tartotta a picike babát.

Aztán miss Kuhlman felhívott engem, hogy vezessem őket az emelvényről egy mellékszobába, ahol beszélhetünk és imádkozhatunk velük. Mikor lementünk a porondról, sokan közülük feltartott kezük ujjaival a hagyományos V jelet mutatták, ami szokásban van a „virág-gyermekek” között. Ma ennek a jelnek más jelentősége van – gondoltam. A szolgálat után egy szkeptikus barátom a fejét rázta. Nem fog soká tartani, Nick – mondta. Azoknak a gyerekeknek halvány sejtelmük sincs róla, mit tesznek. Eljönnek, mert a többiek is eljöttek. Igaz, leesnek a hatalom alatt, de elmúlik. Csak várj, majd meglátod.

Nem vitatkoztam vele. De visszagondoltam a három év előtti eseményekre, mikor ugyanez történt velem is. Sejtelmem se volt, miért jöttem ide, miért jöttem előre. Azért jöttem, mert valaki erőltette a dolgot. Lehanyatlottam az erő alatt és nem volt róla tudomásom, mi történt. Senki se volt, aki hívott volna. Nem jártam vasárnapi iskolába, nem vezetett lelkész. Minden, ami volt, az a kis Biblia, amit a buszban találtam és a Szent Szellem. De az sohase múlt el. Nem, és nem is fog. Gyakran eszembe jut Campbell. Eltűnt régi lakhelyéről és az Angelus templeben töltött este óta nem láttam. Amint tudom, még mindig abban a szörnyű narkós pokolban él. Személyesen szeretnék beszélni Campbellel,

teljes szívemből kívánom, akárhol is van. Campbell, van remény a számodra. Nem tudom, hol vagy és mit csinálsz, de szeretlek. És Isten is szeret

téged. Tudom, mert megmutatta szeretetét irántam is. És ha engem szeret és meg tudott szabadítani, tudom, ugyanezt teérted is meg akarja tenni. Campbell, nem tudom elmondani, az életemben mennyi az öröm, megelégedés, békesség és bővőlködés Krisztusban. A narkót nem is lehet hasonlítani ahhoz, amit Krisztus

adni tudna neked. Semmi sem hasonlítható a Szent Szellem erejéhez és vezetéséhez. Isten szeret téged, Campbell, és azt akarja, hogy fordítsd az életedet Jézus Krisztus felé és szüless újjá. Nem kell hallgatnod

Kathrin Kuhlman összejöveteleit. Nem kell, hogy rád helyezze a kezét. Csupán Jézusra van szükséged, és ő bizonyára most is veled van. Akárhol is vagy, Campbell, ha meg akarod kapni Őt és utána nyúlsz, ő bejön a szívedbe és megváltoztat téged. Ó, Campbell! Jöjj Hozzá most, ó jöjj!

Pásztor Chris: Elhívva Szellemi Áldozatra

Készítette: Berki Anett

Ti magatok, is mint élő kövek épüljetek fel szellemi házzá, szent papsággá, hogy szellemi áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által (1 Péter 2:5).

Szentírás versei teljesen mélyek. De még sem ezt sugallják, inkább azt Péter a Szent Szellem ihlete által, megerősíti Isten célját az életünkbe, Ő felépít bennünket, mint Szellemi házat, és szent papságot, hogy szellemi áldozatot hozzunk, ami elfogadott Ő általa Jézus Krisztusban. Ez a te célod, ez az egyik oka annak, hogy te itt a földön vagy, és ha te azt nem töltöd be, egy másik álmot élsz meg, nem Isten célját.

Amikor meghatározod ezt, mint célodat, akkor felfogod, hogy Isten nem csak azért van, hogy megválaszolja az imáidat vagy, hogy azt lássa, minden rendben van veled. Persze Ő megválaszolja az imáidat, és ügyel arra, hogy minden rendben menjen veled kapcsolatosan, de Ő nem azért van. A közösséged Ő vele, sokkal fontosabb. Ha te betöltöd az igazi célod, amiért Ő elhívott téged, te azon veszed észre magad, hogy te az Ő tervében jársz, és az Ő tervén belül vagy, te védve vagy a gonosztól. Neked nem kell folyamatosan imádkozni azért, hogy megvédjen a gonosztól, mint azok, akik mindig így imádkoznak „Oh, Istenem, amint a mai napon kimegyek, imádkozom, hogy ne történjen gonosz velem”. Ez a szellemileg kisgyermekek imája.

Amint szellemileg növekszel és, Isten céljában működsz az életedre vonatkozóan, te felfedezed, hogy nincs szükség ilyen fajta imára, mert a Jézus Krisztus imája érted már megválaszoltatott. Mielőtt Ő meghalt, Ő imádkozott, hogy mi megszabadítassunk, védelmeztessünk és megtartassunk a gonosz ellen (János 17:15). Amikor Ő feltámadt a halálból, néki adatott minden hatalom mennyen és földön, és Ő nékünk adta a hatalmat, hogy uralkodjunk a sátán, betegségek, kórok és a sötétség hordái felett.

Ezért a te életed az Ő dicséretének a kifejezője legyen, hálaadás és imádat. Neked folyamatosan szellemi áldozatot kell hoznod, ami elfogadott Isten előtt

Jézus Krisztus által, hogy bevigyen téged a szabadság és uralom életébe, hogy

uralkodj és kinyilvánítsd az Ő jellemét és jóságát a földön.

Ima

Drága Mennyei Atyám, imádattal hódolok neked és imádlak téged, áldott legyen a Te neved mindörökre, mert megvilágítottad a szívem, hogy megismerjem és megértsem a Te akaratod az életemben. Ezért az én célom te benned van, szorgalmasan járok a Te kegyelmedbe a bővölködésre, Isteni egészségre, védelemre, és győzelemre naponta, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: ApCsel 26:16; 2 Timóteus 2:21

1 éves biblia olvasási terv: Lukács Evangéliuma 19:28-48;

I. Sámuel könyve 16-17

2 éves biblia olvasási terv: Márk Evangéliuma 4:21-29;

Megvakítva

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Ha mégis leplezett a mi Evangéliumunk, azoknak leplezett, akik elvesznek: akikben e világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges Evangéliumának világosságát, aki az Isten képe. (2KORINTHUS 4,3. 4.)

Épeszű ember nem száguldozna végig az autópályán kétszáz kilométeres sebességgel, miközben piros lámpák és közlekedési táblák figyelmeztetik: “Vigyázat! Vigyázat! A híd nem üzemel!” Csak az tenne ilyet, aki részeg vagy aki kábítószer hatása alatt áll.
Hasonló módon: épeszű ember nem menne végig az életen úgy, hogy végül is átlépve az örökkévalóságba, a pokolba lezuhanva találja magát, elveszve. Az emberek mégis ezt teszik. Miért? Mert az ördög elkábította és megvakította őket.
Amikor Dub bátyám üdvösségéről volt szó, én rájöttem, hogy az ördög kötözte meg Dubot és tartotta vissza az üdvösségétől. Ezért azt mondtam: “Jézus Krisztus nevében, sátán, megtöröm a te erődet Dub bátyám élete felett, és követelem az ő szabadulását és üdvösségét.”
Nincs hatalmunk az emberek akarata felett, de van hatalmunk azok felett a gonosz szellemek felett, akik megkötözik és megvakítják az embereket. Meg vagyok győződve, hogy ez egy olyan terület, amelyről többet fogunk megtudni, és ezt használni is fogjuk a jövőben.
Megvallás: E világ istene nem fogja megvakítani az én szeretteim szemét, mert én Jézus nevének birtokában megtöröm felettük az ellenség erejét.

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

Bizonyságtétel

Készítette: Bata Maria

Tegnap reggel egy férfi megszólított az utcán, majd azt mondta a végén, Isten áldja meg magát! Akkor én azt kérdeztem tőle, hogy maga hisz Jézus Krisztusba? Azt válaszolta:

- Van amikor igen, van amikor nem! - mondta magabiztosan.

- Mikor nem hisz benne és mikor igen?

- Nézze! Ha maga annyi rosszon keresztül ment volna, mint én, akkor jó oka lenne nem hinni benne!

- Nos, az előbb azt mondta, Isten áldjon meg engem! A férfi bólintott, hogy igen. Akkor miért mondta ezt, ha nem hisz benne, hogy engem áldjon meg?

- Nézze! Én megjártam a börtönt! Nem egy könnyű az életem. Egyáltalán nem könnyű! Miért engedte ezt meg? Hm? - adott nyomatékot ezzel a hmmel.

- Amikor maga elkövette, amit elkövetett, Isten szólt, hogy neee! Maga ezt figyelmen kívül hagyta. Annak a következménye volt a börtön. Isten szereti magát és tud mindenről, ami történik maga körül. Miért nem fordul hozzá segítségért? Miért nem kiált hozzá? Isten várja magát. - majd közbevágott.

- Tudja, nagyon sok nehézségen megyek keresztül és nem segít nekem! Én nem hiszek benne! Nem hiszem, hogy létezik....

- most én szóltam közbe:

- De, maga hisz benne, hiszen vádolja egyfolytában. Akiben nem hiszek, azt nem vádolom semmivel. Szólítsa meg Istent! Maga nem tudja én min mentem keresztül, hiszen nem ismer, és azt hiszi az én életem könnyebb, mint a magáé. Látja? Istent se ismeri, mert ha ismerné, nem vádolná semmivel. Akarja Őt megismerni. Tudja, nem kell mást tennie, mint azt mondani: Ki vagy Te? Hogyan ismerhetnélek meg? Segítenél nekem? Valóban ennyire szeretsz? A férfi csak nézett rám és némán nézett maga elé. Akkor beszálltam a kocsinkba és tovább hajtottunk.

Élő víz - Kubinyi Károly

Ron Kenoly - Can`t stop praising His name