APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Add át magad Nekem teljesen, mondja az Úr. Kérd, és Én megmutatom a lelkednek a területeit, ahol megtartottad magadnak az önálló irányítás és megvalósítás jogát.

A gondolatoknak és érzéseknek ezek a területei csataterek maradnak az ellenség számára, amit ellened fog használni, míg meg nem történik a teljes átadásuk és felszabadításuk.

Nem lesz nehéz felismerned ezeket a területeket, mert ezek voltak újra és újra a problémák forrásai az életedben.

Nézd meg a keserűség, a kárhoztatás, a kudarc, a félelem és az aggodalom területeit.

Az önátadás az akaratod tudatos cselekedete kell, hogy legyen. Ha átadod magad, Én elvégzem a felszabadítás munkáját.

Filippi 2:13 mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Bob Gass: Amikor gondterhelt vagy (4)

„Semmiért se aggódjatok!” (Filippi 4:6)

Nyugtalan vagy ma? Programozd gondolataidba ezeket az ígéreteket!

Még jobb, ha leírod, és mindenhová magaddal viszed, és rendszeresen elolvasod őket:

1) „Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek… mert velünk van… Istenünk, az Úr, aki megsegít bennünket” (2Krónika 32:7-8).

 2) „De téged megmentelek… így szól az Úr, és nem kerülsz azoknak az embereknek a kezébe, akiktől iszonyodsz” (Jeremiás 39:17).

3) „Ne félj… Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg” (Ézsaiás 43:1-2).

4) „Ne féljetek, és ne rettegjetek… mert nem a ti háborútok ez, hanem Istené” (2Krónika 20:15).

 5) „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot” (János 16:33).

 6) „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (Zsoltárok 4:9).

7) „Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból” (Zsoltárok 34:18).

  „Akkor majd bízol, mert lesz reménységed, körülnézel és nyugodtan lefekszel” (Jób 11:18).

9)„Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek: megsegítlek és megmentelek - így szól az Úr” (Jeremiás 15:20).

10) „Sem a ma félelmei… sem a holnap miatti aggodalmak… még a pokol hatalmai sem… a teremtett világban semmi sem választhat el minket az Isten szeretetétől” (Róma 8:38-39 NLT).

11) „Benned bíznak, akik ismerik nevedet, nem hagyod el, Uram, azokat, akik hozzád folyamodnak” (Zsoltárok 9:11).

12) „Az Úr a te őriződ, az Úr a te oltalmad jobb kezed felől… megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az Úr jártodban-keltedben, most és mindenkor” (Zsoltárok 121:5-8).

Milyen messze lát a pók?

 Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

- Egy nagyszerű példázat, hogy miképpen válaszoljunk a hitetlen emberek "Láttad már az Istent?" kérdésére.

- A tölgyerdő lombjai között szövi hálóját a pók. Még soha nem látott embert, mert csak 8 centiméter távolságra lát. Ami ezen túl van, ismeretlen számára, nem az ő világához tartozik - az csak néhány négyzetcentimétert foglal magában. Az ismeretlent ráhagyja az álmodozóra.

A legmagasabbrendű lénynek tartja magát, míg ezüstös, kerékformájú hálóját fonja. Mellette szövöget egy másik pók. A mi pókunk kinyújtja nyakát, és megkérdezi szomszédját:

"Láttál már valaha embert?"

"Még soha," - mondja csodálkozva a megszólított. "Én sem" - gúnyolódik a másik. És mindketten úgy nevetnek, hogy beleremeg a hálójuk. Néhány méterre tőlük halad el az erdőkerülő. A pókok nem látják őt, csak mondogatják: "Ember? - Még ilyet! Ha-ha-ha! Még soha sem láttam!" És mert soha nem látták, kételkednek létezésében.

Talán Te is úgy gondolkozol értelmes ember létedre, mint a pók. "Isten?! Ha-ha-ha! még soha sem láttam!"

Ember, nem az Isten tehet arról, hogy ilyen korlátolt gondolatokra jutottál, hanem Te magad, és az, hogy csak a magad kis életkörében forogsz körbe-körbe! Isten, aki mindazt teremtette, amit látsz, kívül van, túl van szűk látókörödön. Pedig még az életedet is Isten kegyelmének köszönheted. És Ő, akinek a létezését tagadod - érdeklődik irántad. Szeret, és isteni szeretetéből fakad, hogy boldoggá akar tenni.

A Bibliában így van megírva:

AZT MONDJA A BALGATAG AZ Ő SZÍVÉBEN NINCS ISTEN! (Zsolt. 14,1

Csodák estéje

Készítette: Pintér Béla

Tiszaújlak - Csodák estéje. Több mint 1000 ember... Felejthetetlen!

Ismered az élet vizét?

Készítette: Melinda Vörösné

Egy verőfényes nyári napon egy fiatalember támaszkodott a híd kőkorlátjára. Sötét tekintettel meredt a keskeny, de sebes sodrású folyóra. Boldogtalan volt. Mélyen sóhajtott.

Egy asszony ment el mellette, és amikor ezt a boldogtalan embert meglátta, megállt mellette s nézett le a folyó csillogó vizére. Mélyen hívő asszony volt s minden alkalmat megragadott, hogy szolgáljon. Halkan, de mégis úgy, hogy a fiatalember is hallja, megszólalt:

— Milyen gyönyörű itt minden! De az életnek folyóvize, amely az Istennek és a Báránynak királyiszékéből jő elő, kristálytiszta. Ismeri ezt az élet-folyót?

És választ sem várva, szívében csendesen imádkozva, tovább ment. Elhintett így egy magot, és Urára bízta, hogy az kikeljen.

Évek múltak. Az asszony felkereste egy barátnőjét. Nagyobb társaság volt éppen együtt. Egy férfi sietett hozzá, leült és megindult hangon megszólalt:

— Az életnek kristálytiszta vize Istennek és a Báránynak királyi székéből jön elő! Ismeri az élet eme folyóvizét?

Az asszony meglepődve nézett reá. Eszébe jutót a jelenet a hídon, de ez a boldogságtól ragyogó arcú férfi nem hasonlított az idegenre, akivel akkor a hídon találkozott.

— Emlékszik még e szavakra? Most már én is ismerem az élet vizét és annak dicsőségét. Akkor az életemet akartam elvetni magamtól, a nyomorúságomtól akartam szabadulni,

nem láttam más kiutat. Köszönöm, hogy az utolsó percben arra jött, köszönöm, hogy megszólított. Azóta megismertem ezt az élő vizet, ittam e kristálytiszta forrásból, az életem meggyógyult, boldog és szabad ember vagyok. Azóta Jézus Krisztus megváltóm és uram és mindenem.

Forrás: Új Élet

Amaro Del - Érted adta

Ige: A menekülés útja

Jóel prófétán keresztül így szól az Úr, szólva a menekülés útjáról: „De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül. Mert a Sion hegyén (a messze sugárzó; felállított emlékmű; jel = a gyülekezet; a harcos vagy a diadalmas Egyház) és Jeruzsálemben (a béke megalapozása, Krisztusban) lészen a szabadulás, amint megígérte az Úr, és a megszabadultak közt lesznek azok, akiket elhív az Úr!” (Jóel. 2,32)

Pál apostolon keresztül pedig kijelentést nyer a Sion hegyének, és Jeruzsálemnek helye, ahol a szabadulás lesz: „az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, azoknak, akiket ő elhívott és saját népévé tett; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő Uruk és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják” (1 Kor. 1,2)

Ige: Egyetértés

„Legyen a gondolkozásotok összhangban egymással, legyen bennetek ugyanaz az isteni szeretet egymás iránt, éljetek teljes egyetértésben, és ugyanarra a célra törekedjetek” (Fil. 2,2)

Ne irányítson benneteket az önzés, irigység, vagy büszkeség! Ellenkezőleg, alázatosak legyetek, és adjatok a másiknak több tiszteletet, mint amit magatoknak kívántok!]” (Fil. 2,3)

Filadelfia Jézus az út

Joel Osteen: Ébreszd fel az Igét az életedben!

 Egy alkalommal, amikor Jézus és a tanítványai a Galileai tengeren hajóztak, egy nagy vihar csapott le rájuk. Süvített a szél, hatalmas hullámok dobálták a hajót. Már úgy nézett ki, hogy elsüllyed a hajó. A tanítványok féltek. Mindeközben Jézus a hajó alsó részében, az eseményekről mit sem sejtve, békésen aludt.

Végül az egyik tanítvány így szólt: ,,Valaki menjen már, és ébressze fel Jézust, különben mindnyájan odaveszünk!" Miután Jézus felkelt, egyszerűen szólt a viharnak, és egy szempillantás alatt minden lecsendesedett.

 Annyi mindent tanulhatunk ebből a történetből. János evangéliumának első fejezete úgy mutatja be Jézust, mint ,,a testté lett Igét". A vihar közepette a tanítványok egyszerűen felébresztették az ,,Igét".

 Nekünk is ugyanezt kell tennünk, amikor szembe kerülünk az élet viharaival. Az aggódás, panaszkodás, rágódás helyett, menj az Igéhez és kezdj el békességet és győzelmet szólni.

 A viharban nem lehetünk passzívak. Ha a tanítványok tovább vártak volna, akkor lehet, hogy nem tudták volna betölteni az elhívásukat. Ugyanúgy mi sem dőlhetünk hátra, és nem hagyhatjuk, hogy a negatív gondolatok egész nap össze-vissza rohangásszanak a fejünkben. Egy dolgot nagyon megtanultam a viharral kapcsolatban: ha nem beszélek a viharhoz, akkor az fog beszélni hozzám. Ilyeneket fog mondani: ,,Úgysem fog sikerülni. Az ellenség túl nagy. Soha nem leszel jobban."

Ne hagyd magad, ébreszd fel az Igét az életedben!

Kezdd el megvallani: ,,Mennyei Atyám, Te azt mondtad, hogy, amikor az ellenség áradatként támad rám, akkor Te korlátot emelsz elé. Azt mondtad, hogy Te vagy a világosságom és üdvösségem, akkor hát kitől félnék? Azt mondtad, hogy életet adsz nekem"

- akkor a menny felfigyel. A békesség helyreáll. A vihar elcsendesedik, és te békességben mehetsz tovább az isteni rendeltetésed felé, amit Ő már elkészített számodra.

A SZABADULÁS (RÉSZLET "AZ IGAZGYÖNGY" CÍMŰ REGÉNYBŐL)

Szerző: Kispál Csilla

Kora reggel dörömbölésre és kiabálásra ébredt. A rendőrség volt az. Artikulátlanul, minősíthetetlen hangnemben követelték, hogy engedje be őket a lakásba. Végül nem várták meg, míg magára vett egy köntöst. Betörték az ajtót. Egy kommandós figura rávetette magát és a földre teperte. Ordibálva követelték rajta a leveleit, iszlámista röplapokat és vallási kiadványokat kerestek nála.

A fundamentalistákkal való állítólagos kapcsolatait firtatták rajta. Mivel nem válaszolt elég gyorsan, fogvatartója erősen hátracsavarta a kezeit. A többiek rugdosással, ütleggel, hajtépéssel próbálták beszédre bírni. Tagadta, hogy bármi köze lenne a vallási fanatikusokhoz.

Korábban egy ilyen helyzetben biztosan ügyvédet követelve szitkozódott volna. Akkor azonban csak tette, amit mondtak. A nagydarab kommandós végre leszállt róla. Így a rendőri parancsnak engedelmeskedve elment addig a dobozig, amiben a leveleit tartotta. Odahozta a rendőrök elé.

Ekkor térdre esett és a könnyei eleredtek. A zsaruk azt hitték, megtört és megbilincselték. Pedig csak magában imádkozott.

Kétségbeesésében az Úrhoz fordult igazságért. Úgy, ahogy volt, bermudában, pólóban bevitték a rendőrőrsre. Ott belökték egy teljesen sötét, ablaktalan helyiségbe és órákra magára hagyták. Amíg ébren bírta, végig szabadulásért imádkozott. Aztán simán elaludt. Arra ébredt, hogy fény vetődött rá. Kinyitották az ajtót. Bejött egy őr és felrángatta a földről. A rendőri intézkedéstől Jemitnek mindene fájt. Testét több helyen kék foltok, véraláfutások és zúzódások borították. Az őr bevezette a vallató szobába. A tisztek és a nyomozók felváltva faggatták. Hosszú ideig próbáltak kicsikarni belőle egy olyan vallomást, amiben elismeri, hogy kapcsolatban állt valamiféle fundamentalista csoporttal, aminek még a nevét sem tudta megjegyezni.

Megkísérelték megtörni fenyegetéssel, megvesztegetéssel, ijesztgetéssel, blöfföléssel, ordibálással, ravaszkodással és szép szóval is. Végig állnia kellett. Bilincsben. Mivel azonban Jemitnek valóban nem volt mondanivalója, így nem mentek vele semmire. Azután az őr visszavezette a sötét helyiségbe. Jemit ekkor már nagyon éhes volt. Ráadásnak a fájdalmas sérülésektől belázasodott. Ismét órákra elaludt vagy elájult. Másodszor is felébredt. Megint nyílt az ajtó. Az őr kivezette. Ezúttal a vallató szobában ülő tiszt lecsatoltatta Jemitről a bilincset. Hellyel kínálta.

- Mindenekelőtt elnézést kérek a kollégáim eljárása és stílusa miatt. A múlt havi calhi öngyilkos merénylet miatt nemzetközi nyomozás indult és az egyik szál önhöz vezetett. - mondta.

- Elég nagy baj az, hogy az unokaöcsém élete ilyen értelmetlen véget ért… nem is szólva a huszonhárom ártatlan áldozatról. - nézett rá komolyan Jemit.

- Nos, szélsőséges vallási irodalmat kerestünk önnél. Az egész lakást átkutattuk és csak ezt találtuk. - mondta a tiszt és eléje rakta a nagy, fekete Bibliát. - Ön szabad.

Jemit magához ölelte a Szentírást és köszönetet mondott az Úrnak.

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/100

C. H. Spurgeon: Megemlékezik szövetségéről

Eledelt adott az istenfélőknek, örökké emlékezik szövetségére" (Zsolt 111,5).

Az istenfélőknek nem kell tartaniuk az ínségtől. Hosszú éveken át az Úr mindig adott eledelt gyermekeinek, akár a pusztában voltak. vagy a Kerít-patak (1Kir 17,3) mellett, akár fogságban voltak, vagy éhség közepette. Nekünk is megadta az Úr mindezidáig a mindennapi kenyeret, és nincs kétségünk afelől, hogy ezután is meg fogja adni, amíg csak földi eledelre szükségünk lesz.

A kegyelmi szövetség szellemi áldásaival azonban örökkön-örökké el fog halmozni bennünket Isten, mindig olyan mértékben, ahogyan arra szükségünk van. Isten nem feledkezik meg szövetségéről, és sohasem cselekszik úgy, mintha megbánta volna, hogy megkötötte azt. Akkor is emlékezik szövetségére, amikor olyan kihívóan viselkedünk Vele szemben, hogy megérdemelnénk, hogy elpusztítson. Ő nem szűnik meg szeretni, védelmezni és vigasztalni minket, amiképpen azt megígérte nekünk. Szövetségének minden egyes szavára és részletére emlékezik, és soha egyetlen szava sem marad beteljesületlenül.

Mi azonban sajnos keveset gondolunk az Úrra: pedig Ő szüntelenül kegyelmesen törődik velünk. Ő nem felejtkezik el sem egyszülött Fiáról, a szövetség pecsétjéről, sem a Szent Szellemről, akinek a működése révén jött létre a szövetség, sem saját becsületéről, amellyel elkötelezte magát a szövetség mellett. Ezért az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll" (2Tim 2,19), és egyetlen hívő sem veszti el azt az örökséget, amelyet Isten a szövetségben biztosított számára.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Pintér Béla Te vagy a példaképem

Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Jusson eszedbe, hogy a "NEM" egy felkent szó, és nem kell mentegetőznöd amiatt, hogy használod, amilyen gyakran csak szükséges. Az ellenség azzal fog vádolni, hogy szívtelen vagy, és egy jó adag bűntudatot és kárhoztatást fog az utadba küldeni, de ez a támadás egy csapda. Azzal a céllal készült, hogy beleess abba, hogy a felfuvalkodott szellemmel szembesülve te is felfuvalkodottan szállj harcba, a kontrollal szemben pedig hatalmi harccal, miközben a "nem" is elég. Nem kell, hogy harc legyen belőle, csak állj meg a helyeden, és tartsd meg a jó határokat, mondja az Úr.

Példabeszédek 26:17 Kóbor kutyát ragad fülön, aki olyan perbe avatkozik, amihez semmi köze.

http://gyurinaploja.blogspot.com

FESTETT ÜVEG

Mk 8,34-37.

34 Jézus magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. 35 Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. 36 Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot

megnyeri, lelkében pedig kárt vall? 37 Mert mit adhat az ember váltságdíjul lelkéért? 38 Mert ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal."

                           FESTETT ÜVEG

Többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem, azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem. (Gal 2,20)

Amikor egy templomi összejövetelen vettem részt, felfigyeltem a festett üvegablakokra. Láttam az alakok körvonalait, de csak elmosódottan és homályosan. Tudtam, hogy a festett üvegű ablakok csak akkor kezdenek el ragyogni és élénk színekben pompázni, ha átsüt rajtuk a napsugár. Hitéletem során gyakran ellenálltam, mikor át kellett volna magam adni

Istennek. Úgy tűnt, hogyha megtenném, valamit elveszítenék magamból; kevésbé tartanám ellenőrzés alatt a dolgokat, ha az ő akaratát keresném. Mégis Jézus azt mondta, hogy aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt. "Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű." (Mt 11,30) Hogyan lehetséges ez? Hogyan változik életünk terhe boldogító igává?

Azon az estén az elmosódott, homályos festett üvegekre nézve megtaláltam a választ. Az üveg csak akkor válik olyanná és azzá, aminek és amilyennek szánták, ha a fény keresztülhatol rajta. Mi is csak akkor válunk élővé és igazzá, ha hagyjuk, hogy Isten fénye beragyogja életünket.

Imádság: Istenünk, segíts azt tennünk, amit te kívánsz tőlünk, hogy egyek lehessünk akaratoddal. Ámen.

Ti vagytok a világ világossága. Éljetek e szerint! (Mt 5,14.)

Drew Sappington (Florida, USA)

Elhalt bennem a régi világ (Hit Gyülekezete)

Spurgeon idézetek

Az erő veled van

„Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!” 

Zsoltárok könyve 31,25

"Nem az az erős, aki nem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni." /Niccolo Machiavelli/

Egy köztiszteletben álló ember valami csúnya bűnt követett el. Reggel megállt a tükör előtt és meglátta az arcát. „Uram, ez nem én vagyok, én nem akarok ilyen lenni” mondta magában, és a tükörben szembe köpte magát.

Tisztelem ezt az embert, mert erős volt, ha pillanatnyi győzelmet aratott is rajta Sátán, fel tudott állni. Akiknek az Úrban van reménységük „… erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás könyve 40,31

Az ember szíve érzékeny műszer. Ha Isten Szentlelke benne lakik, az Ige által mindig érzékenyebbé válik. A lelkiismeret egy egyenlő szárú háromszöghöz hasonlít, ami ott van a mi szívünkben. Ha teszünk valami rosszat, akkor fordul egyet és fáj. Ha még egyszer megtesszük, már kopnak az élei és kevésbé fáj. Ha sokszor elkövetjük azt a bűnt, már semmi fájdalmat nem érzünk.

Szörnyű annak, aki eljut ebbe az állapotba!

A ma reggeli igénk arra kér, hogy legyünk erősek és bátor szívűek. Ne a bűnben erősödjetek meg, ne a kifogások keresésében, hanem az Úrban. Élesítsétek Isten Igéjével a lelkiismereteteket. Ehhez kell az igazi erő. 

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/05/az-ero-veled-van.html

A TROMBITA, BILL BURNS:

A kapuk megnyíltak! Menjetek át a kapukon! Emeljétek a zászlót! Fussátok meg a pályát! Higgyetek és kapni fogtok! Az Én dicsőségem jön az Én népemre -- hozzátok jön, hogy olyan szellemi légkört teremtsen számotokra, amelyben örökre megváltoztok. Gyertek és lakozzatok az Én jelenlétemben, mondja az Úr. Gyertek és részesüljetek a kenetben. Gyertek és részesüljetek a dicsőségben, és hadd tápláljon benneteket; hadd erősítsen meg; hadd gyógyítson meg; hadd hozzon magasabbra az Én királyságomban, mint valaha. Most teszem olyanná a népem lábait, mint a szarvasét, hogy felmászhassatok a hegyre, és feljöjjetek Sion hegyére a dicsőségbe. Gyertek!

http://gyurinaploja.blogspot.com

Bob Gass: Amikor gondterhelt vagy (3)

„Semmiért se aggódjatok!” (Filippi 4:6-. Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt)

János azt írja: „Szeretett testvérem, kívánom, hogy mindenben olyan jó dolgod legyen, és olyan egészséges légy, amilyen jó dolga van a lelkednek” (3János 2).

 Miért mondott ilyet? Azért, mert a fizikai állapotunk, a testi egészségünk kapcsolatban áll a lelki jóllétünkkel. Az orvosok szerint a szorongás hatására gyengül az immunrendszer, a vérnyomás megemelkedik, és az ereket elzárja a koleszterin. Ez pontosan azt az állapotot idézi elő, amitől rettegsz! Tudtad, hogy az elsőéves orvostanhallgatók nagy százaléka felfedezni véli magán mindazon betegségek tüneteit, amelyekről éppen tanul? Van, aki még el is ájul, amikor először hall ezekről.

Jób azt mondta: „Mert amitől leginkább rettegtem, az jött rám, amitől remegtem, az ért utol engem” (Jób 3:25).

 Az aggodalom a Sátán egyik leghatékonyabb fegyvere. Ha nem ismered fel a fondorlatos aggodalomkeltő manővereit, akkor lehetősége nyílik arra, hogy megvesse a lábát a gondolataidban, és megfosszon a jogosan téged illető áldásoktól, beleértve az egészségedet is. Aggódsz az egészséged miatt?

Írd fel ezeket az igéket egy kis lapra, és mindig tartsd magadnál:

1) „Ha Isteneteket, az Urat szolgáljátok, akkor megáld kenyérrel és vízzel. És eltávolítom tőled a bajokat… Napjaid számát teljessé teszem” (2Mózes 23:25-26).

2) „Bekötözöm sebeidet, meggyógyítom zúzódásaidat - így szól az Úr” (Jeremiás 30:17).

3) „Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra! Ne téveszd szemed elől, őrizd meg azokat szíved mélyén, mert életet adnak azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek” (Péld 4:20-22). 4)

„Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek” (Márk 11:24).

Amaro Del - Szívem tágra nyitom

Győzelem a gondok felett

Készítette: Lydia magazin

Győzelem a gondok felett - avagy hogyan lehetünk úrrá aggódásunkon; H. Norman Wright (16. sz. Lydia magazin)

A csók!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Richard Selzer orvos Halálos leckék című könyvében (Touchstone Books, 1987) leír egy kórtermi jelenetet, mely azt követően játszódik, hogy műtétet hajtott végre egy fiatal nő arcán:

Ott állok az ágy mellett, amelyben a fiatalasszony fekszik... arca, mint műtét után... ajka bénán görbül... bohócszerű.

Az arcidegnek egy kis ága, az egyik szájizom el van vágva. Mostantól fogva így fog kinézni. Szinte megszállottan követtem az archús görbületeit, állíthatom. De ahhoz, hogy eltávolítsam az arcban lévő daganatot, át kellett vágnom ezt a kis ideget. A nő fiatal férje a szobában van. Az ágy másik oldalán áll, és úgy tűnik, hogy ők teljesen a maguk világában vannak az éjjeli lámpafénynél... tőlem elszigetelten... meghitten.

- Kik ők? Kérdezem magamtól... a férfi és ez a fanyar arc, amelyet én csináltam; akik olyan gyöngéden néznek egymásra és érintik meg egymást. A fiatalasszony megszólal:

- Mindig ilyen marad a szám? - kérdi.

- Igen - válaszolom. - Azért van ez így, mert az ideget el kellett vágni.

Bólint és hallgat. De a fiatalember mosolyog.

- Nekem tetszik - mondja. - Olyan pajkos.

Azonnal rájövök, ki ő. Megértem, és lesütöm a szemem. Senki sem bátor, amikor Istennel találkozik. A fiatalember nem zavartatja magát, lehajol, hogy megcsókolja a görbült ajkat, és én elég közel vagyok ahhoz, hogy lássam, hogyan torzítja el saját ajkát, hogy a feleségééhez igazítsa... hogy megmutassa neki: a csókjuk még mindig a régi.

Isten alkalmazkodott hozzánk, amikor kisbabaként jött le a mennyből. Eljött hozzánk, és hagyta, hogy teste eltorzuljon a kereszten, hogy megmutassa nekünk: Isten szeretete még mindig a régi. A bűn pusztítása miatti sebhelyeidtől függetlenül szeret téged Isten. Számára szép vagy. Az Ő képmására lettél teremtve, és hasonló vagy az Ő Fiához. Ő sosem szűnik meg szeretni téged. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta" (Jn 3,16).

David Wilkerson: A csendes halk hangok

Készítette: Melinda Vörösné

"Bizony, bizony, mondom néktek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját, és akik meghallották, élni fognak... Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik a sírban vannak, meghallják az ő hangját," (János 5:25, 28).

Szeretteim, keresztények ezrei kerülnek gondba, amikor "csendes, halk hangokat" hallanak, amelyek nem Istentől vannak. A hívők között napjainkban nagy a zavarodottság, mert nem haltak meg az önfejűség számára, hogy meghallhassák Isten igaz hangját. Igen, az Úr beszél a gyermekeihez. Csak akkor halljuk meg az Ő szent, tévedhetetlen hangját, ha hit által elfogadjuk azt, hogy az óemberünk Krisztussal együtt meg van feszítve.

David Wilkerson

Botos Lajos Én Hiszek!!.

NE FÉLJ!!

Ige a szeretetről

„A farizeusok (a kiemelkedően vallásos emberek) pedig, hallván, hogy a sadduceusokat elnémította vala, egybegyűlnek [és köréje gyűltek];

És megkérdé őt közülük egy törvénytudó [egy írástudó], kísértvén őt [vagyis kísértő szándékkal], és mondván:

Mester, melyik a nagy [a legfontosabb; a fő] parancsolat a törvényben?

Jézus pedig monda néki: Szeresd [ez azt jelenti, hogy: magadat teljesen odaadni, átadni, teljesen összekötni magad Istennel, eggyé válni vele. Vagyis teljesen odaszánni magad, és elveszni, feloldódni a szeretetben] az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből [vagyis egész lényeddel] és teljes elmédből [azaz: egész gondolkozásmódoddal].

Ez az első és nagy [és legfontosabb] parancsolat.

A második pedig hasonlatos ehhez [és ugyanannyira fontos, mint ez, úgy]: Szeresd [ez azt jelenti, hogy: szeret, önzetlenül, tárgya érdemeitől függetlenül. Isteni tulajdonság megnyilvánulása az emberek iránt, amely azok javát, üdvösségét munkálja] felebarátodat [vagyis a közelálló személyt, az embertársadat, a szomszédodat, a másik, a különböző; „másféle” más fajtából való idegent], mint [saját] magadat.

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták [E két parancsolaton függ (ezen alapszik) az egész törvény és a próféták] (Mát. 22,34-40)

Ige: Krisztusi indulat legyen bennetek

 „Ha annakokáért helye van [és ha valóban tényleg ér valamit] Krisztusban az intésnek [buzdításnak, bátorításnak]. Ha helye van a(z) (agapé: Isten szerinti) szeretet(ből  fakadó) vigasztalásnak. Ha helye van a Szellemben való közösségnek [a szellemi egyesülésnek], ha helye van a szívnek [vagyis a bensőből fakadó irgalmasságnak], és könyörületességnek, [a résztvevő szeretetnek, és együttérzésnek].

Más fordítások szerint: »ha telik belőle a szeretetnek valamilyen vigasztalása, a Szellemnek valamilyen közlése, ha tud irgalmat gerjeszteni bennetek«.

És még más fordítás: Kérhetek-e tőletek valami vigasztalást a Krisztusban? Van-e bennetek szeretetteljes vigasztalás? Valóban közösségünk van egymással a Szent Szellemben? Van bennetek gyengéd együttérzés a számomra?

Teljesítsétek be [tegyétek teljessé] az én örömömet, [azzal] hogy egyenlő indulattal [egyetértésben; egyet akarva; (és gondolva), közös lelkesedéssel] legyetek, ugyanazon [(agapé): Isten szerinti] szeretettel viseltetvén, egy érzésben [összeforrva], egyugyanazon indulattal lévén [ugyanarra törekedtek].

Más fordításban: [Ha igen, akkor, tegyétek meg, amire kérlek titeket! Ezzel nagy örömöt fogtok szerezni. Legyen a gondolkozásotok összhangban egymással, legyen bennetek ugyanaz az isteni szeretet egymás iránt, éljetek teljes egyetértésben, és ugyanarra a célra törekedjetek!]

Semmit nem cselekedvén versengésből [vetélkedésből; önzésből; viszálykodásból; perlekedésre való hajlamból], sem hiábavaló [hiú] dicsőségből [önhittségből; se hiú dicsőségvágyból], hanem alázatosan egymást különbeknek [kiválóbbnak] tartván [többre becsülvén] ti magatoknál.

Más fordításban: [Ne irányítson benneteket az önzés, irigység, vagy büszkeség! Ellenkezőleg, alázatosak legyetek, és adjatok a másiknak több tiszteletet, mint amit magatoknak kívántok!]

Ne nézze [ne keresse] kiki a maga hasznát [javát; ne csak a magatok érdekeit nézzétek], hanem mindenki a másokét is. [szeme előtt tartsa, és mindenki törődjön a testvérei érdekeivel is]

 Annakokáért az az indulat [érzés; észjárás, törekvés, az a gondolkodásmód és szándék] legyen [uralkodjon] bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is [amely a Krisztus Jézust jellemezte] (Fil. 2,1-5)

Hit Gyülekezete-Szólj,szólj,szójl és ne hallgass-Vidám Vasárnap

Ravasz László

Imádság:

A nap gondolata:

Közösségben

Ezek pedig kitartóan részt vettek a… közösségben…(ApCsel 2:42)

 Amikor közösségről beszélünk, arról álmodunk, éppen nem a határokat kell látni, hanem a határtalanságot. Közösségben gondolkodva ugyanis nem ragadok le magamnál, a saját határaimnál, hanem tovább lendülök a másik irányába és legyőzve akadályokat, részt veszek az ő életében.

Amikor valaki arra hivatkozva nem jártgyülekezetbe, hogy otthon is tud imádkozni, azt mondtam neki: Amikor egy esküvőre meghívják Önt, miért nem mondja azt, hogy „Kedves Fiatalok! Ne haragudjatok, de én, nem megyek el a lakodalmatokra, mert én, itthon is tudok csigatésztás húslevest és rántott húst enni.” Erre emberünk szinte felháborodva ezt mondta: „Csak nem sértem meg az ifjakat, hogy nem veszek részt az ünnepükön?”

Nos, erről van szó. A részvételről. Lehet otthon is imádkozni, sőt, ezt mindennap gyakorolni kell, de Isten előtt kedves, ha közösségben vagyunk egymással és Vele. Ez a záloga annak, hogy a határok megnyíljanak, és hét közben részt vegyek a másik ember életében is. (Lovász Krisztián)

Eredeti ember - Pintér Béla - Reménység Fesztivál 2012

Az Úr parancsa: A szeretet törvénye

Semmi sem szakíthat el Krisztustól

„Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban.”

 (Rómabeliekhez írt levél 8. fejezet 38-39. vers)

A Szentírás számtalan helyen biztosít bennünket arról, hogy Isten irántunk való szeretete végtelen, meghaladja értelmünket és emberi odaadásunk sosem ér fel az Ő törődésével. Hiszen szeretjük-e azt, aki nap, mint nap fájdalmat okoz, akivel gond van, aki megfeledkezik rólunk…?

Bizony ezért nagyobb az Ő szeretete, mert semmi nem állhat útjába, még saját magunk, bűnös életünk sem. „Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.” (Róm.5:8)

Ő soha nem mond le rólunk, ragaszkodik hozzánk. De mi a helyzet velünk? Mennyire ragaszkodunk mi Őhozzá? Pál rómaiakhoz címzett üzenete figyelmeztetés és bátorítás kell legyen mindannyiunk számára.

Figyelmeztetés, azért mert a nehézségek vagy épp a kényelmek közepette oly gyakran megfeledkezünk Istenről. S mikor felteszik a kérdést; Miért nem imádkozol vagy olvasod többet a Bibliát? Miért nem jársz gyülekezetbe? Miért nem végzel tudatosan missziómunkát másokért?

Ó, mennyi, mennyi kifogást tud összehordani az ember! Dolgozni kell, fáradt vagyok, beteg vagyok, fiatal vagyok, öreg vagyok, éhes vagyok,…

Természetesen ezek mind fennálló problémák, komoly próbák számunkra, de ha ezek megingatnak, mi lenne, ha az életünket akarnák elvenni Jézusért? Ahogy az apostol írja: „Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek, mint vágó juhokat.” (Róm.8: 36)

S mi a bátorítás? Azon milliók, akik az évezredek során kitartásukkal, önfeláldozásukkal a hit hőseivé váltak.

Így emlékezz minden pillanatban arra, hogy Jézus mennyire szeret téged, és hozzá hasonulva válj a hit emberévé!

„Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid.10:38-39)

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/07/semmi-sem-szakithat-el-krisztustol.html

A SZIKLA

Éjszaka volt. Az ember a kunyhójában aludt, mikor hirtelen fény töltötte be a szobát és megjelent Isten. Az Úr azt mondta neki, hogy el kell végeznie egy feladatot, és odavezette egy hatalmas sziklához, ami a kunyhóval szemközt volt.

Az Úr elmagyarázta az embernek, hogy a hatalmas sziklát teljes erejéből kell tolnia. Így hát az ember ezt tette nap, mint nap. Több éven keresztül reggeltől estig küszködött a kővel, nekifeszült a hátával, a vállával a nagy szikla hideg felszínének, és teljes erejéből nyomta. Minden este kimerülve és fájó tagokkal tért vissza a kunyhójába. Úgy érezte, hogy az egész napja hiábavaló volt.

Ahogy az ember elbizonytalanodott, a Sátán elhatározta, hogy színre lép és gondolatot ültet el az ember agyában, hogy 'Hosszú ideje napról napra kínlódsz azzal a sziklával és az mégsem mozdult meg.' Sikerült azt a benyomást keltenie benne, hogy a feladat lehetetlen és felsült vele. Ez a gondolat teljesen elbizonytalanította és elcsüggesztette őt.

- Miért töröd magad ezért? - kérdezte a Sátán. - Felesleges annyi időt rászánnod. Csak éppen, hogy told egy kicsit, az is elég lesz.

Ez volt az, amit az elcsüggedt ember is tervezett, de elhatározta, hogy előtte imádságban az Úr elé viszi ezeket a zaklatott gondolatokat.

- Uram - mondta - hosszú ideje fáradozom, és keményen szolgállak téged, minden erőmet latba vetve, ahogyan kérted. De még mostanra sem sikerült elérnem, hogy a kő akárcsak egy fél millimétert is mozduljon. Mit csinálok rosszul? Miért nem tudom teljesíteni a feladatot?

Az Úr könyörületesen válaszolt:

-Barátom, én arra kértelek, hogy szolgálj engem, amit te elfogadtál. Azt mondtam, az a feladatod, hogy nyomd azt a követ teljes erődből, amit meg is cselekedtél. Én egyszer sem mondtam neked, hogy azt el kell tolnod. Neked csak annyi volt a dolgod, hogy nyomd a sziklát. Most pedig hozzám jössz, mert úgy gondolod, hogy feleslegesen vesztegetted az idődet és az erődet. De ez igazán így van? Nézz csak magadra! A karod erős és izmos, a hátad kigyúrt és barna, a kezeden bőrkeményedés van az állandó erőlködéstől, a lábad masszív és kemény lett. Az ellenállás megerősített és most sokkal többre vagy képes, mint eddig. Igaz, hogy nem mozdítottad meg a követ, de én csak azt kértem, hogy engedelmeskedj és nyomd azt teljes erődből, hogy gyakorold a hitedet és bízz az én bölcsességemben. Ezt te meg is tetted. Most akkor, barátom, elmozdítom a követ.

Sokszor, mikor Isten szavát halljuk, hajlamosak vagyunk arra, hogy a saját eszünkkel próbáljuk megfejteni, mit is szeretne tőlünk. Pedig ilyenkor Isten csak engedelmességet akar és azt, hogy higgyünk Benne. Vagyis gyakorold a hitet, amely hegyeket mozdít el, de ne felejtsd, hogy Isten az, aki a hegyet elmozdítja.

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/48

Bob Gass: Amikor gondterhelt vagy (2)

„Semmiért se aggódjatok!” (Filippi 4:6- Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt)

Mind találkozunk olyan időkkel, amikor választanunk kell a hit és az aggodalom között.

Az asszonynak, aki egy bántalmazó kapcsolat csapdájába került, választania kell a között, hogy segítséget kér, kiszáll, vagy bennreked.

A fiatal, akire nyomás nehezedik, hogy drogokhoz forduljon, választhat, hogy megadja magát, vagy nemet mond, és továbblép.

Aki a halál miatt aggódik, olvashatja Isten igéjét, beszélgethet egy baráttal vagy egy tanácsadóval, vagy retteghet tovább.

 A Biblia azt mondja: „az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak” (Példabeszédek 28:1 Károli). Azt mondod: „Per pillanat nem érzem magam hú de bátornak”. A bátorság nem semmisíti meg az aggodalmat, hanem fölébe emelkedik!

Dávid azt mondta: „Várjad az Urat: légy bátor és ő megerősíti szívedet” (Zsoltárok 27:14 NKJ). Ha igaz ügyben jársz, és elkötelezted magad Istennek, akkor ő megadja a cselekvéshez szükséges bátorságot. De meg kell tanulnod szembenézni a félelmeiddel.

Ez jelentheti azt, hogy kiállsz azért, amiben hiszel, elintézel egy régóta halogatott telefonhívást, kimondod a véleményedet, elismered egy jellemhibádat, és kéred Istent, hogy segítsen megváltozni.

Azt nem szabad elfelejtened, hogy először mindig cselekedned kell, a növekvő önbizalom érzése csak azután következik. Valahányszor szembenézel az aggodalmaiddal, egy lépést teszel előre. De ha engeded, hogy az aggodalmad irányítson, akkor visszavonulsz a „biztonsági zónádba”, és úgy tekintesz magadra, mint aki nem tud megbirkózni az élettel.

 Íme egy nagyszerű tanács az élethez: bátran értékeld ki a helyzetet, számítsd ki, mi lehet a legrosszabb, ami történhet! Ha ezt el tudod fogadni, akkor érzed majd, hogy felszabadulnak az energiáid, és tudsz valamit kezdeni a helyzettel; még akkor is, ha a legtöbb, amit tehetsz az, hogy rábízod Isten szerető és mindenre képes kezére.

Hit gyülekezete /Friderika Sosem elég - No chains on me

A hűség jutalma

Készítette: Melinda Vörösné

Egy gazdag ember munkásokat toborzott. Azzal a feladattal bízta meg őket, hogy az udvarán lévő kútból húzzák fel a vizet és egy vesszőkosárba öntsék. Külön kérése még az volt, hogy a munkát gondosan és hűségesen végezzék mindaddig, míg a kútból a víz ki nem fogy.

A munkások összesúgtak, és megállapodtak egymás között, hogy ezt nem vállalják. Azt mondták a megbízónak:

- Mi minden munkát nagyon szívesen elvégzünk, különösen, ha jól megfizetik. De ez annyira értelmetlen munkának látszik, hogy nem vállaljuk. Keresünk valami hasznosabb munkát. - S választ sem várva otthagyták.

Az egyik munkás viszont másként gondolkozott:

Ha a munkát elvégzem, a fizetést megkapom. Ha a munkaadóm nem találja értelmetlennek ezt a munkát, és még ráadásul fizetést is ad, akkor én elvállalom, A gondolatot tett követte, és csak húzta, húzta a vizet hűségesen és kitartóan.

De mi történt?! Az utolsó vödörrel, amelynek vize már nagyon zavaros és iszapos volt, valami más is felkerült. Amikor kiöntötte a vesszőkosárba a vizet, előtűnt egy nagyon értékes, csodaszép gyémánt ékszer.

A gazdag ember nagyon megörült, mert megkerült az elveszett ékszer. Most értette meg a munkás, hogy miért kellett vesszőkosárba öntenie a vizet, és nem a veteményre, ami talán hasznosabbnak tűnt volna. Ráadásul a bérén felül még külön jutalomban is részesült.

A mi Urunk szintén hűséges munkásokat keres. A munka néha értelmetlennek látszik. mert nem látunk eredményt. Sokszor nem értjük, hogy miért is kell ezt vagy azt tenni. Ez a kis történet emlékeztessen bennünket a hűségre.

Ne feledjük el Jézus Krisztus ígéretét: »Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját« (Jel 2,10).

Forrás: Vetés és Aratás

A cirkuszi bohóc!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Soren Kierkegaard filozófus egy alkalommal elmondott egy történetet egy cirkuszról, ami kigyulladt. A cirkuszról átterjedt a tűz a környező mezőkre is, és már a közeli falut is veszélyeztette.

A cirkuszigazgató, aki látta, hogy a falu elpusztulhat lakóival együtt, ha valaki nem figyelmezteti őket, megkérdezte, ki tudna elmenni, hogy figyelmeztesse őket. A bohóc felpattant a biciklijére, és úgy, ahogy volt, kifestve, jelmezben, lekarikázott a domb aljában levő faluba.

- Mentsék az életüket! Mentsék az életüket! Tűz közeledik, és a falu le fog égni! - kiáltotta, ahogy végigkerekezett a falu utcáin. - A falu le fog égni! Mentsék az életüket!

Kíváncsi falusiak jöttek elő a házakból, boltokból, és a járdán gyülekeztek. Visszakiabáltak a bohócnak, nevettek, és megtapsolták az előadást. Minél kétségbeesettebben kiáltozott a bohóc, annál jobban tapsoltak a falusiak.

A falu leégett, és sokan odavesztek, mert senki nem vette komolyan a bohócot. Végül is ő csak egy bohóc volt.

A történetbeli bohóchoz hasonlóan a lelkipásztorok és papok sokszor olyan szerepet játszanak az egyházban, ami hatástalanítja az üzenetüket, amikor kimennek a világba. És a világ nem veszi komolyan őket.

Ehelyett nekünk - hétköznapi embereknek - a dolgunk, hogy komolyan vegyük Jézust, és hirdessük az evangéliumot a világ számára. (Lásd Mk 16,15.)

Nem várhatjuk el a világtól, hogy komolyan vegye az evangéliumot, ha mi nem vagyunk készek arra, hogy másoknak Krisztusról beszéljünk, és erejének szeretetének bizonyságtevői legyünk.

Amaro Del - Ha kiált hozzám

Az önmagunk ajánlása

Hálásnak lenni1.

Bob Gass: Amikor gondterhelt vagy (1)

„Semmiért se aggódjatok!” (Filippi 4:6--Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.)

Az aggodalom úgy kezdődik, mint egy kis szivárgás, amely aztán csatornát váj az elménkbe, és ezen keresztül elkezdenek áradni a gondolataink.

A legtöbb aggodalom három kategóriába tartozik:

1) Aggódunk olyan dolgok miatt, amelyekkel minden embernek szembe kell néznie: ilyen az öregedés, erőnk fogyatkozása, nyugdíjazás, magányosság, anyagi bizonytalanság, balesetek, betegségek, egy szerettünk elvesztése és a halál.

2) Aggodalom olyan dolgok miatt, amit senki sem kerülhet el: döntéseket hozni, kapcsolatokat kezdeményezni és lezárni, leadni a súlyunkból, pályát módosítani, hibázni.

3) Olyan aggodalmak, melyek gondolatvilágunkat tükrözik. Ezek az aggodalmak elárulják, hogy mit gondolunk arról, hogy mennyire vagyunk képesek kezelni a dolgokat.

 Például az elutasítástól való félelem minden kapcsolatodra kihathat az életben. Hogy elkerüld a fájdalmat, kizárod az embereket az életedből, a világod egyre jobban beszűkül, és a személyes fejlődésed lehetőségei egyre korlátozottabbak.

Sok aggodalmunkat le lehet redukálni egyetlen kérdésre: „Mi lesz, ha nem tudok megbirkózni vele?” Az elméd a csatatér, ahol a győzelem vagy vereség eldől.

Ezért kérdezd meg magad: „Akkor is aggódnék, ha biztosan tudnám, hogy bármi jönne is, képes lennék kezelni?”

A válasz: nem, akkor nem aggódnék. Az aggodalom nem tud megbénítani, és nem tudja ellopni az örömödet, ha tudod, hogy bármi történik is, képes vagy kezelni.

Azt mondod: „Ez túl egyszerűen hangzik”. Az is, ha engeded, hogy Isten is bejöjjön a képbe! Íme két nagyszerű aggodalom-megsemmisítő ige, amelyekre nehéz időkben támaszkodhatsz:

 1) „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem” (Filippi 4:13).

2) „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:6-7).

A te Nevedben mi együtt vagyunk

Nyisd fel a szád!

Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm!" (Zsolt 81,11).

Milyen nagy buzdítás ez imádságra. Mi magunktól csupán kicsiny dolgokat kérnénk, mert nem is érdemlünk nagyokat. Urunk azonban arra biztat, hogy kérjünk nagy áldásokat. Legyen az imádság életünknek olyan természetes cselekedete, mint az, hogy kinyitjuk a szánkat. Ugyanolyan természetes és őszinte megnyilatkozás. Ha valakinek nagyon fontos mondanivalója van, jól kinyitja a száját, igehelyünk is arra biztat, hogy legyünk igazán buzgók a kérésben és könyörgésben.

Ez az Ige azt is jelenti, hogy bátran kérhetünk Istentől nagy áldásokat. Olvasd el az egész verset, és lásd meg, hogyan érvel: Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, nyisd ki a szádat, és én megtöltöm". Mivel az Úr már annyi mindent tett velünk, most arra bátorít minket, hogy kérjünk még többet, sőt számítsunk még többre.

Nézzétek a madárfiókákat a fészekben: hogy kitátják a csőrüket, amikor anyjuk közeledik a táplálékkal. Csináljuk mi is ugyanezt. Fogadjuk be a kegyelmet minden lehetséges alkalommal! Szívjuk be a kegyelmet, mint a szivacs a körülötte levő vizet. Isten kész arra, hogy megtöltsön bennünket Szellemével, csak mi is legyünk készek arra, hogy befogadjuk azt. Szükséget látunk? Indítson ez arra minket, hogy megnyissuk Isten felé a szánkat! Már-már összeroskadunk? Serkentsen ez arra, hogy elpanaszoljuk Istennek erőtlenségünket. Tele vagyunk félelemmel? Legyen belőle segélykiáltás az Úrhoz! Mint egy gyermek, kiáltsunk Atyánkhoz! Szánkat megtölti az Úr, higgyed ezt!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Magasztallak Istenem!

Mustármagnyi hit

„Az apostolok így szóltak az Úrhoz: "Növeld a hitünket!" Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek." Lukács 17:5-6.

Ebből a szövegből azt érzem, hogy mintha a tanítványok azért bánkódtak volna, hogy kevés a hitük, és kérték Jézust, hogy növelje meg azt. Jézus válasza: Nem az a kérdés, hogy mekkora hitetek van, hanem hogy egyáltalán van hitetek, vagy nincs hitetek. Mert ha nincs, akkor nincs miről beszélni. De ha van, és az bármilyen picike, akár mintegy mustármag – akkor is hatalmas dolgokra képes.

Ma sem az a kérdés, hogy valakinek mekkora hite van. Milyen csodákat képes tenni. A kérdés az, hogy kért Istentől hitet vagy nem kért.

Vagy rábízom magam Istenre teljesen, vagy nem.

Vagy elhiszem, hogy Ő képes megtenni, vagy én erőlködöm tovább.

Nem lehet egy kicsit házasnak lenni.

Nem mondhatod úszáskor, hogy egy kicsit vizes lettem.

Egy kedves gyermekének jutott eszembe:

Adj hitet énnekem, élő hitet.

Én Uram, én Istenem.

Taníts meg engemet élni hit által.

Átadni Néked szívem

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/06/mustarmagnyi-hit.html

A VILÁGÍTÓTORONY ÜZENETE

Szerző: ismeretlen

Volt egyszer egy férfi, aki hajóskapitány akart lenni. Sokat tanult és dolgozott, és kapitány is lett az egyik legmodernebb és leghatalmasabb hajón.

Egy ködös éjjelen fényt pillantott meg az óceánon, amely egy másik hajó fényének tűnt. Egyre közeledett feléjük. Világosan látszott, hogy ha tovább is halad a másik hajó, akkor ütközni fognak! Gyorsan jeleket kezdett leadni a kapitány: 'Kérem irányt változtatni: 10 fok nyugatra.' Már érkezett is a válasz fényjelekkel a sűrű ködön át: 'Változtasson Ön irányt: 10 fok keletre!'

A kapitány ideges lett és visszajelzett: 'Főkapitány vagyok 30 év hajózási tapasztalattal. Változtasson irányt: 10 fok nyugatra'! A válaszüzenet ez volt: 'Egyszerű tengerész vagyok, változtasson irányt: 10 fok keletre!'

Erre a kapitány dühöngeni kezdett, és még egy utolsó figyelmeztetést küldött: 'Érdemrenddel kitüntetett főkapitány vagyok 30 évi tapasztalattal, és egy 50 tonnás teherhajót irányítok. Megparancsolom, hogy azonnal változtasson irányt: 10 fok nyugatra!'

Máris jött a rövid reakció: 'Egyszerű tengerész vagyok, és a világítótoronyban ülök. Változtasson irányt!'

'MERT NEM AZ A KIPRÓBÁLT, AKI MAGÁT AJÁNLJA,HANEM AKIT AZ ÚR AJÁNL' (2.KOR. 10:18)

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/37

Carl Eichhorn: Lelki mámorosság

 A részegek éjjel részegednek meg.

(1 Thess 5, 7)

Amíg az ember az Istentõl való elszakadottság éjszakájában él, olyan, mint aki mámoros. Nem látja világosan a dolgokat, nincs józan ítélõképessége. Elfeledkezik mindenrõl, ha elkapja a harag, vagy a kívánság fellobban benne. Nem gondol a szomorú következményekre, sem súlyos felelõsségére. Engedi, hogy magával ragadja a mámor, és a pusztulásba rohan. Ha azután már késõ, akkor fájdalmas kijózanodással ébred rá a valóságra. Éppen így ködösít el a gond is. Rémületbe hajt, úgy hogy az ember nincs is igazán magánál. A gõgösség, elbizakodottság is olyan mint a köd, körülfogja a lelket. Az ember önmagával van eltelve, álmodozik a saját nagyságáról, ügyességérõl és kiválóságáról. Önmagával kapcsolatban elvesztette józan ítélõképességét. Hamis lélek csapja be, a hízelgõk csak fokozzák rossz állapotát, annyira, hogy szinte a talajt is elveszti a lába alól. - Néha egy egész népet elfog a gõg. A jelszavaknak félelmetes hatalmuk van, mégha nincs is bölcsesség bennük. A korszellem szinte varázslatos igézete alatt tartja az emberek lelkét.

A Biblia lerántja a leplet mindenrõl és megmutatja az ilyen mámorosság sátáni eredetét. A démoni hatalmak egész tömegeket elvakíthatnak és majd isznak Isten haragja mámoros kelyhébõl, aki odaadja õket a sátáni befolyásnak, hogy napról napra a tévelygést tartsák igazságnak és a gonosztettet erényként dicsõítsék.

Csak egy mód van rá, hogy kijussunk a lelki ittasság állapotából: az igazság Igéje! Aki hallgat rá, józanná lesz. Az Igében a Szentlélek munkálkodik és ha Õ befolyásolhatja az embert, akkor az magához tér, világosan és értelmesen gondolkodik, mint az a megszállott, aki azután Jézus lábainál ült, miután meggyógyult (Lk 8, 35). A világ ugyan az igazi hívõt rajongónak, túlzónak és józantalannak tartja, de valójában a világ szelleme teszi az embert bolonddá és rajongóvá. Önmaguktól várnak mindent, azt hiszik, hogy felfelé haladnak, holott lefelé zuhannak. Azt remélik, hogy az emberiség a külsõ körülmények megjavítása által is megteremtheti a boldogság állapotát, megtérés és a gondolkodás megváltoztatása nélkül is. Úgy vélik, az emberek csak azért rosszak, mert rosszul megy a soruk. Mindez józantalanság!

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn

HA SZŰK AZ ÚT (Hit Gyülekezete)

A Repülő Wallendák.

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

A Ringling Brothers Barnum and Bailey Cirkusz bemutatójának fénypontja a Detroit-i Cobo Hall-ban a Wallenda család kötéltáncos mutatványa volt, akiket a Repülő Wallendák néven emlegettek. A cirkusztörténet a legnagyobb kötéltáncosok között tartja őket számon.

Egyik számuk az volt, hogy egy négyszintes piramist alkotva sétáltak a kötélen. Az alsó szintet négy-öt férfi alkotta, a következőt kettő vagy három, további kettő volt a harmadik szinten, és végül egy kislány volt a piramis csúcsa.

Ezt a négyszintes piramis-formát fenntartva az aréna egyik végéből a másikba sétáltak a kifeszített kötélen. Hihetetlen és példátlan alakítás volt. Hónapokon keresztül bemutatták ezt estéről estére szerte a világon.

Egy este, amikor az előadás a vége felé közeledett, a négyszintes piramis műsorszáma következett. A nézők feszült várakozással, néma csendben ültek a sötét arénában. A reflektorfény kiemelte a Wallendákat a levegőben, amint éppen elindultak a kötélen. Amikor az útnak körülbelül a kétharmadánál jártak, az alsó szinten az egyik férfinak, a fiatal Dede Wallendának, remegni kezdett a térde, és németül felkiáltott: „Nem bírom tovább tartani!" Azzal összeesett, és az egész piramis összeomlott. A Wallenda család számos tagja a több méter magasan kifeszített kötélről a mélybe zuhant. Néhányan közülük egész életükre lenyomorodtak, egyikük pedig meghalt.

Érezted-e már úgy magad, mint Dede Wallenda? Az iskolai feszültségek, a házi feladatok, a szülők, a család vagy a barátok olyan súllyal nehezednek rád, hogy legszívesebben így kiáltanál fel: „Segítség! Nem bírom tovább!" Ilyenkor szerető barátokkal kell körülvennünk magunkat, és ragaszkodnunk kell Krisztushoz. Erről szól a gyülekezet. A gyülekezet nem azért van, hogy újabb terhet rakjon amúgy is roskadó vállunkra, hanem hogy támogasson bennünket, és biztosítsa azt a segítséget, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy elviselhessük mindazt, ami a világban van.

Amikor úgy érzed, hogy térdeid csaknem megrogynak, jöjj Krisztushoz! Jöjj az Ő népéhez, a gyülekezethez! „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és Én megnyugvást adok nektek" (Mt 11,28).