Megvallás

Ahogyan Jézus az Isten dicsőségének a ragyogása és az Ő személyének tökéletes megjelenése, úgy vagyunk mi is.

Isten dicsősége, szépsége, jelenléte és tökéletessége jelenik meg bennem és általam a világban. Dicsőség mindörökké az Ő nevének! / Pásztor Chris/

Mai Ige

A pénz lényege, hogy áramoljon, nem az, hogy eltemetve álljon.
Idézet a "Győzelem az anyagiasság felett" c. kiadványból 

www.maiige.hu

VARGA SZABOLCS - Jézus, mit adhatnék

János evangélium 21. fejezet: A feltámadott Úr megjelenése: (Szerkesztett)

Ján. 21,1 Ezek után ismét megjelentette [(phaneroó): láthatóvá, nyilvánvalóvá tette] magát Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengerénél [a Tibériás tavánál]. Megjelentette [(phaneroó): láthatóvá, nyilvánvalóvá tette] pedig ekképen [(hútó hútósz): ilyen módon]:

Ján. 21,2 Együtt valának Simon Péter, és Tamás, akit Kettősnek [vagyis Ikernek] hívtak, és Nátánáel, a galileai Kánából való, és a Zebedeus fiai, és más kettő is az ő tanítványai közül.

Ján. 21,3 Monda nékik Simon Péter: Elmegyek halászni. Mondának néki: Elmegyünk mi is te veled. Elmenének és azonnal a hajóba szállának; és azon az éjszakán nem fogtak semmit.

Ján. 21,4 Mikor pedig immár reggeledék [és megvirradt], megálla Jézus a parton; a tanítványok azonban [nem tudták], és nem ismerték meg, hogy Jézus van ott.

Ján. 21,5 Monda azért nékik Jézus: Fiaim [(paidion) gyermekeim]! Van-é valami ennivalótok? Felelének néki: Nincsen!

Ján. 21,6 Ő pedig monda nékik: Vessétek a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok. Oda veték azért, és kivonni már nem bírták [nem volt erejük] azt a halaknak sokasága miatt.

Ján. 21,7 Szóla azért az a tanítvány, akit Jézus szeret vala, Péternek: Az Úr van ott! Simon Péter azért, amikor hallja vala, hogy ott van az Úr, magára vevé az ingét [(ependütész): felső ruháját], mert mezítelen vala, és beveté magát a tengerbe [a vízbe].

Ján. 21,8 A többi tanítványok pedig a hajón menének, mert nem messze valának a parttól, hanem mintegy kétszáz singnyire [vagyis kb. 100 méterre], és vonszszák vala [és kivonták] a hálót a halakkal.

Ján. 21,9 Mikor azért a partra szállának, látják, hogy [izzó] parázs van ott, és azon felül hal és kenyér.

Ján. 21,10 Monda nékik Jézus: Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok.

Ján. 21,11 Felszálla [vagyis beszállt] Simon Péter, és kivoná a hálót a partra, amely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal; és noha ennyi vala, nem szakadozik vala a háló.

Ján. 21,12 Monda nékik Jézus: Jertek, ebédeljetek. A tanítványok közül pedig senki sem meri vala tőle megkérdezni: Ki vagy te? Mivelhogy tudják vala, hogy az Úr Ő.

Ján. 21,13 Oda méne azért Jézus, és vevé a kenyeret és adá nékik, és hasonlóképen a halat is.

Ján. 21,14 Ezzel már harmadszor jelent meg [és tette magát láthatóvá] Jézus az ő tanítványainak, minekutána feltámadt [vagyis életre kelt] a halálból [a halottak közül].

Ján. 21,15 Mikor aztán megebédelének, [vagyis ettek], monda Jézus Simon Péternek [jelentése: meghallgatott kődarab]: Simon, Jónának [jelentése: galamb] fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél [(agapaó): úgy, hogy magad teljesen átadod nekem]? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek [(phileó): kedvellek] téged [hogy milyen kedves vagy nekem]! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat!

Ján. 21,16 Monda néki ismét másodszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? [(agapaó): úgy, hogy magad teljesen átadod nekem]? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy én szeretlek téged [hogy kedves vagy nekem]. Monda néki: Őrizd [(poimainó): terelgesd, pásztorold] az én juhaimat! [Viseld gondját a nyájamnak].

Ján. 21,17 Monda néki harmadszor is: Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem [(phileó): kedves vagyok neked]? Megszomorodék Péter, hogy harmadszor is mondotta vala néki: Szeretsz-é engem [(phileó): kedves vagyok neked]? És monda néki: Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy én szeretlek téged, [hogy kedves vagy nekem]. Monda néki Jézus: Legeltesd az én juhaimat!

Ján. 21,18 Bizony, bizony mondom néked, amikor ifjabb valál, felövezéd magadat, és oda mégy vala, ahova akarád; mikor pedig megöregszel, kinyújtod a te kezedet és más övez fel téged, és oda visz, ahová nem akarod.

Ján. 21,19 Ezt pedig azért mondá, hogy jelentse, milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És ezt mondván, szóla néki: Kövess engem!

Ján. 21,20 Péter pedig megfordulván, látja, hogy követi az a tanítvány, akit szeret vala Jézus, aki nyugodott is ama vacsora közben az ő kebelén [az estebéden az Úr keblére dőlt] és mondá [és megkérdezte]: Uram! Ki az, aki elárul [aki kiszolgáltat, átad] téged?

Ján. 21,21 Ezt látván Péter, monda Jézusnak: Uram, ez pedig mint lészen [Uram, hát vele mi lesz]?

Ján. 21,22 Monda néki Jézus: Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá [mit tartozik rád]? Te kövess engem!

Ján. 21,23 Kiméne azért, e beszéd [(logosz): ez az Ige] az atyafiak [a testvérek] közé, hogy az a tanítvány nem hal meg: pedig Jézus nem mondta néki, hogy nem hal meg; hanem: Ha akarom, hogy ez megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá [mit tartozik rád]?

Ján. 21,24 Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz [(martüreó): tanúskodik] ezekről, és aki megírta ezeket, és tudjuk, hogy az ő bizonyságtétele [az ő tanúságtétele] igaz, vagyis a [(aléthész): valóság].

Ján. 21,25 De van sok egyéb is, amiket Jézus cselekedett vala, amelyek, ha egyenként megiratnának [és ha azt mind megírnák egytől egyig], azt vélem, és úgy [(oiomai oimai): gondolom], hogy maga a világ sem foghatná be [sem tudná befogadni a megírt] a könyveket, amelyeket írnának. Ámen.

Mielőtt még megszülettem

Kérés a testvérhez:

Kérlek, légy türelmes hozzám. Isten folyamatosan formál.

Megvallás

 „Hajnal előtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem.

Szemeim megelőzik az éjjeli őrséget, hogy a te beszédedről gondolkodjam (Zsolt. 119,147-148)

Az Úr kedves hangja:

 „És az Úr előtt megyen vala nagy erős szél, amely a hegyeket megszaggatta és meghasogatta a kősziklákat az Úr előtt; de az Úr nem vala abban a szélben. És a szél után földindulás lett; de az Úr nem volt a földindulásban sem. És a földindulás után tűz jöve, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék” (1 Kir. 19,11-12)

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Isten igéje mindig friss üzenetet kínál. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Keresztény szemmel

Az én hazám.

Szeretet-Közösség

Keresztény szépségportál

Az ember olyan, mint a kaméleon. Átveszi azoknak az embereknek a viselkedését, értékrendjét, hiedelmeit, akikkel legtöbbször találkozik.

Brian Tracey 

www.keresztenyszepsegportal.hu

Lydia magazin

Irma Nyári

Mai Ige

"A napi áhítatra jutalomként kell tekintened, különben hanyagolni fogod."

Idézet a "Győzelem az anyagiasság felett" c. kiadványból

www.maiige.hu

Biztos pont vagy, Jézus - Hit Gyülekezete

Ige: A Bemerítkezés ígérete

 „Én ugyan vízbe merítelek be titeket megtérésre, vagyis hogy más felismerésre térjetek, a gondolkozásmód megváltoztatás végett, de aki utánam jő, aki a nyomomba lép, erősebb és hatalmasabb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó, sem alkalmas, vagy megfelelő; ő Szent Szellembe és tűzbe merít be majd titeket* (Mát. 3,11)

*A Márk írása szerinti Evangélium bizonyságtétele:  „És prédikála, mondván, és ezt hirdetve: Utánam jő, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíját megoldjam. Én vízbe merítettelek be titeket, de ő Szent Szellembe merít be titeket” (Márk. 1,7-8)

 János írása szerinti Evangélium bizonyságtétele: Amikor farizeusok kérdezgették, Ő így: „Felele nékik János, mondván: Én vízbe merítek be; de köztetek van, akit ti nem ismertek. Ő az, aki utánam jő, aki előttem lett, akinek én nem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam. És én nem ismertem őt; de aki elkülde engem, hogy vízbe merítsek be, az mondá nékem: Akire látod a Szellemet leszállani és rajta megnyugodni, az az, aki bemerít Szent Szellembe. És én láttam, és bizonyságot tettem arról, hogy Ő az Isten Fia” (Ján. 1,26-28.33-34).

És: „János bizonyságot tett Őróla, és kiáltott, mondván, és azt hirdetve: Ő vala az, akiről mondám: Aki utánam jő, előttem lett, és megelőzött engem, mert előbb volt nálamnál. Ő az, akiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, aki előttem lett, aki megelőzött engem, mert előbb volt nálamnál. És én nem ismertem őt; de hogy megjelentessék Izráelnek, hogy ismertté legyen Izráel előtt, azért jöttem én, aki vízbe merítek be” (Ján. 1,15).

 Pál apostol a vízbe bemerítkezett hívőktől ezt kérdezi: „És monda nékik: Mibe meritkeztetek be tehát? Azok pedig mondának: A János bemerítésébe. Monda pedig ekkor Pál: János megtérésnek bemerítésével merített be, és megtérést követelt, azt mondván a népnek, hogy aki őutána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban” (Csel. 19,3-4)

 A feltámadott Úr parancsa tanítványainak: „És velük összejővén, amikor együtt volt velük, meghagyá, és megparancsolta nékik, hogy el ne menjenek, el ne távozzanak Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem: Hogy János ugyan vízbe merített be, ti azonban Szent Szellembe fogtok bemeríttetni nemsokára, vagyis  nem sok nap múlva” (Csel. 1,4-5).

És mert Bemerítő János Isten küldötte és prófétája volt, a prófécia – és az Úr Jézus ígérete – beteljesedett: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának ugyanazon a helyen. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, és eltelé és betöltötte az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, valami lángnyelvek, amelyek szétoszlottak, és üle és leszálltak mindenikre azok közül. És megtelnek mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdenek szólni, és beszélni más, vagyis különféle nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk” (Csel. 2,1-4).

Gyertek és öltözzük fel

57-es ZSOLTÁR.

Spurgeon: Az ígéret birtokba vétele.

Isten ígérete birtokba vételének legbiztosabb módja, ha teljes súlyunkkal ráfekszünk, és megpihenünk rajta.

 „Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom” (1Móz 28,13)

Ima.

 „Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. Vezess engem (hűségesen) a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged (és mindig benned reménykedem.)” (Zsolt. 25,4-5).

Guti Tünde: TERMÉSZETES KRISZTUSI ÉLET

   Eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha bezárnák az imaházakat, megszüntetnék a templomi összejöveteleket… Vajon hogy is élik meg hitüket pl. a belső-ázsiai tanítványok?

  Az első hívők nem programokat szerveztek, hanem természetes módon élték mindennapjaikat, miközben megnyilvánult általuk a bennük élő Jézus természete.

   Meglátogatták a betegeket és a foglyokat, gondoskodtak az özvegyekről és az árvákról, törődtek a bajba jutottakkal, segítettek a szegényeken, és hirdették a megfeszített Krisztust. Igazságban jártak.

   Ha „csupán” ennyit tennénk mi is, akkor nem lenne megkérdőjelezhető keresztyén életünk, mert soha nem a konferenciák, koncertek, vagy ilyen-olyan rendezvények, hanem a szent istenfélelemmel átitatott igaz istentisztelet gyakorlása gazdagítja és teszi hitelessé napjainkat.

   Az igaz istentisztelet pedig nem központi intézmény, nem piramis rendszerű, alá- és fölérendelt kapcsolatok függvénye, hanem az Atya Istentől elküldött szolga-király: Isten Fia bennünk élő és ható Szentlelkének természetes, lüktető élete.

2014. január 4.                                         

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/termeszetes-krisztusi-elet.html

Elaine Tavolacci: Prófécia

Az Úr több ezer embert mutatott, akik készen állnak megfutni a maratont. Mindenki biztosította a kellő folyadék ellátást, és rétegesen öltözködtek, hogy könnyen levehessenek belőle, ha alkalmazkodni kell a változó időjárási körülményekhez, például az erős szélhez, esőhöz, vagy hőmérséklet változáshoz. Közvetlenül az indulás előtt ledobálták magukról a külső ruházatot, ami leterhelte volna őket, lelassította volna őket, vagy bármilyen módon akadályozta volna őket.

Az Úr azt mondja, vegyél le mindent, ami leterhelne vagy kibillentene az egyensúlyból azon a futópályán, amit Én helyeztem eléd. Tedd meg a kellő kiigazításokat ahhoz, hogy könnyedén haladhass előre. Ne hagyd, hogy bármi is akadályozzon abban, hogy képes legyél kitartással megfutni a pályát. Azok a holt súlyok nem csak hogy lelassítanak, hanem érzéketlenné is tesznek a vezetésemre. Nem arra lettél teremtve, hogy súlyokat és terheket hordozz, hanem arra lettél teremtve, hogy az Én dicsőségemet hordozd. Még ha nem is egyértelműen látszik az úticélod, engedd, hogy Én vezéreljelek. Bízz Bennem, hogy Én olyan embereket hozok az életedbe, akik képesek veled együtt futni. Kerüld azokat, akik megosztást vagy szakadást visznek magukkal. Elhozok hozzád másokat, akik bátorítanak, támogatnak, és odaállnak közbenjárni érted. Ők lesznek azok, akik motiválnak téged, és nem bátortalanítanak el. Ahogy Áron és Húr felemelte Mózes kezét, amikor kimerült, úgy hozok el más hívőket az életedbe, hogy feltartsák a karjaidat, amikor kifáradsz.

Dobj le magadról minden terhet és aggodalmat, ami meglop téged attól, hogy beléphess ennek a békességnek a helyére. Értsd meg, mit jelent megnyugodni az Én salom békességemben a nyomorúságok közepette. Engedd meg, hogy Én legyek a te erőd minden megpróbáltatásban, és bízz Bennem, hogy betöltöm minden szükségedet, és elhozom az álmaid beteljesülését. Ne ingassanak meg a nyomorúságos helyzetek, amelyek látszólag késleltetik a dolgokat, ugyanis nem minden késlekedés jelent meghiúsulást. Némelyikőtök számára a keskeny úton járás már olyan lett, mintha egy kifeszített kötélen kellene végigmenni. Bízz Bennem a kihívások között, csak úgy mint az új lehetőségek között is, amelyek előtted állnak, még akkor is, amikor váratlan helyzetek állnak elő. Minden vihar véget ér egyszer. Bízz Bennem, hogy beviszlek a megfelelő ajtókon, és hozz bölcs döntéseket. Ne hagyd, hogy a jelenlegi helyzetek megbénítsanak vagy lelassítsanak. Ahogy továbbra is követed a szavamat, képes leszel megmaradni az útvonalon. Fusd meg az előtted levő pályát határozottsággal és kitartással, és Én veled leszek a futásod minden egyes lépésénél, mondja az Úr.

Jeremiás 12:5

Hogyha gyalogokkal futsz, és elfárasztanak téged: Mimódon versenyezhetnél a lovakkal?

1 Korinthus 9:24

Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek.

Zsidókhoz írt levél 12:1-2

A hit embereinek ez a nagy serege körülvesz bennünket! Az ő életük mutatja meg igazán, mit jelent a hit. Ezért mi is dobjunk le magunkról minden terhet, amely akadályoz bennünket a futásban, s még azokat a bűnöket is, amelyek olyan szívósan tapadnak ránk és elgáncsolnak! Kitartással fussuk végig az előttünk lévő versenypályát! Közben le ne vegyük a szemünket Jézusról, aki hitünk elkezdője és befejezője! Ő azért az örömért, amely várt rá, elszenvedte még a kereszten való kivégzést is, és nem törődött a szégyennel, amelyet ez jelentett. Most pedig elfoglalta a helyét Isten trónjának jobb oldalán.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Bob Gass: A Szent Szellem ereje által élni.

„…ezek viaskodnak egymással…” (Galata 5:17)// Mert a hústest a szellem ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok.//Károli//

Nem számít, milyen régóta járunk Istennel, a testünk nem javul, nem tökéletesedik, nem lesz idővel a Lélekhez hasonlóvá! Ezért mondja nekünk Isten igéje, hogy feszítsük keresztre a testet, és éljünk minden nap Isten bennünk lakó Lelkének erejéből.

Hallgasd csak: „Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek… A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”

(Galata 5:16-16. Mondom pedig, Lélek szerint járjatok, és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek.

  17. Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, a miket akartok. //

22-23- 22. De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.

  23. Az ilyenek ellen nincs törvény. Károli)

. Lehet így élni? Igen, de ehhez meg kell tenned négy dolgot:

1) Fel kell ismerned, hogy az ellenség célpontja vagy, és meg kell védened magad Isten Igéjével és imádsággal.

2) Meg kell szabadulnod a bűntől, mely újra és újra legyőz: „…tegyünk le minden… bennünket megkörnyékező bűnt…” (Zsidók 12:1-. Annakokáért mi is, kiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussuk meg az előttünk levő küzdő tért//Károli//).

3) Folyamatosan telve kell lenned a Lélek erejével. Enélkül minden alkalommal veszteni fogsz.

4) Állj meg Isten erejében, ne a magadéban! Hogyan? Hogy nem adod fel a harcot a győzelemig. Isten ereje a te engedelmességeddel és kitartásoddal mindig egyértelmű és tartós győzelemhez vezet!

Te vagy ott a mennyben

Reinhard Bonnke: Isten dicsősége.

Istent dicsősége különbözteti meg minden más istentől, úrtól és istenségtől. Lényéből dicsőség sugárzik, nem homály és sötétség. Ez a sugárzás vonz, és Isten von minket magához. Ez a dicsőség erőben, csodákban, energiában, igazságban, fényben, szépségben és ragyogásban nyilvánul meg. Vakító ragyogás, lélegzetelállító szépség - egy páratlan és élő Isten megkülönböztető jelei, és ő dicsőségét senki másnak nem adja! 

Kihívást intéz minden ember által formált isten és fából készült képmásuk felé, amikor ezt mondja: „Kihez hasonlíttok hát engem, hogy hasonló volnék? Kivel tesztek egyenlővé? És kivel vettek egybe, hogy hasonlók volnánk?” (Ésaiás 40:25 és 46:5).

Amint a Nap fénylik, Isten dicsőségtől sugárzik, de ez egy élő dicsőség: amihez hozzáért, az megdicsőül. Még a szégyenteljes kivégzőeszközt is dicsőségessé tette, amikor rászegezték Jézust, és ez a fadarab, a kereszt azóta is szórja a dicsőség fénysugarait e világ istentelen éjszakájába!

Amikor Mózes meglátta Isten dicsőségét, az arca átvette a ragyogást. Amikor Isten megjelenik, dicsőségben jelenik meg, és úgy lép be az életünkbe, hogy minket is - az életünket, otthonunkat és a jövőnket - betölti dicsőségével. Nem kellene, hogy egyetlen keresztény otthon is komor, élettelen legyen, sokkal inkább kicsattanó életkedv, aktív családi élet, öröm és gazdagság kellene, hogy jellemezze! Ne kéresd magad! Kiálts erre egy nagy Halleluját!

Áldott vagy, bárhol is légy!

28,3 Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. (5 Mózes)

Biztosan hallottál már olyanokról, akik azt hiszik, hogy egy új otthonba, másik munkahelyre, vagy netán egy másik országba kell menniük ahhoz, hogy megtalálják a „szerencséjüket”.

Az igazság azonban az, hogy nem egy bizonyos hely tesz téged áldottá, hanem Isten! És te, mivel Isten gyermeke vagy, már áldott vagy, Jézus Krisztusban minden szellemi áldással megáldva (Efezusi 1:3). Jézus a vérével fizetett, hogy te áldott légy. Tehát az áldás nem a helyen van, hanem az emberen!

Krisztust Jeruzsálem városában korbácsolták meg, ott átkozták Őt, és ott köpdösték le. Azután a városon kívül szegezték át, és feszítették keresztre. Ezért te áldott vagy a városban és a városon kívül is! Igazából áldott vagy, függetlenül attól, hogy hol vagy.

Lehet, hogy egy nem-keresztény környezetben dolgozol, és a főnököd nem igen kedvel. Lehet, hogy időnként még rosszul is bánik veled. Azonban Isten a főnököd ellenére képes megáldani téged. Azért áld meg, mert Benne bízol, hogy áldottá tesz. Semmi köze ennek a főnökhöz, vagy a munkahelyedhez.

Akkor miért tűnik úgy, mintha nem látnád az áldásokat?

Ha nem látod az áldásokat, akkor vizsgáld felül, hogy miben hittél és hogyan szóltál eddig. Néhányan panaszkodnak, és mindent és mindenkit okolnak maguk körül – a szüleiket, a származásukat, a nemüket, a környezetüket és a kormányt – mert nem látják az áldásokat. Szeretném, ha elhinnéd és megvallanád, hogy Jézus Krisztus kereszten bevégzett munkája miatt vagy áldott, és nem azért, mert egy bizonyos népcsoporthoz tartozol, vagy, mert egy bizonyos helyen dolgozol.

Nem számít, hol dolgozol, vagy hol laksz, milyen a bőröd színe, vagy mi a foglalkozásod. Ha Isten megáldott, akkor áldott vagy! És ezt Jézus miatt tette. Mondd magadnak: „Áldott vagyok, bárhol is vagyok – áldott vagyok a városban és a városon kívül!”

Útravaló gondolat

Isten áldása nem a helyen van, hanem az emberen!

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/181-aldott-vagy-barhol-is-legy.html

Kenneth Copeland: Űzd ki a városból

Ef 6,14-15 Állj meg azért... a békesség evangéliumával készülj fel, és így vedd fel a sarudat a lábaidra (hogy szembe szállj az ellenséggel szilárd lábakon, stabilan, gyors reflexekkel és készen, amit a jó hír eredményez. Amplified ford.)

Előkészület. Ha éppen szellemi csatába indulsz, ez az a szó, amit nem szabad elfelejtened. A legtöbb hívő nem fordít erre kellő gondot. Nem készítik fel magukat előre. Játszadoznak, amíg az ördög első csapása el nem éri őket. Akkor riadnak fel, és próbálnak harcolni Isten Igéjével... de rendszerint veszítenek.

Ugyanezt tettem, amíg az Úr nem figyelmeztetett. Korábban az összejöveteleim kezdetéig vártam arra, hogy imádkozzam azok sikeréért. Ahogy a sátán ezeket megtámadta egyféleképpen, én harcoltam vele. De aztán ő másképp próbálkozott, más területen, s akkor ott harcoltam vele.

Egy nap azonban az Úr megmutatta nekem: ha az utolsó pillanatig várok arra, hogy felkészült legyek a harcra, akkor ezzel időt adok a sátánnak, hogy felépítse tervét ellenem. Így újra és újra csatát veszítettem. Ekkor az Úr olyat mondott nekem, amit soha nem felejtek el! Azt mondta: „ha a rendőrség Al Caponét akkor kapja el Chichagoban, amikor még piti bűnöző volt, akkor nem sok erőfeszítésre lett volna szükség. De addig vártak, míg nagystílű bűnöző lett, és komoly hátteret épített ki magának. Ekkor már egy egész hadsereg kellett a letartóztatásához.”

Amikor ezt hallottam, elhatároztam, hogy sohasem fog az ördög lecsapni rám felkészületlenül. Az összejöveteleim előtt már hetekkel elkezdtem imádkozni, szellemben előkészítettem a terepet, jóval azelőtt, hogy elkezdődtek. Ahelyett, hogy engedtem volna a sátán erőit lövészárkot ásni, kihajítottam őket, mielőtt a lábukat megvethették. S amikor ezt tettem, több győzelmet arattam, mint valaha.

Ne engedd, hogy az ördög rajtad üssön fegyvertelenül. Készítsd fel magad, kezdj el imádkozni, és a hit szavát szólni a családoddal, a vállalkozásoddal, munkáddal, gyülekezeteddel kapcsolatban. És készülj fel a békesség evangéliumával, és így vedd fel a saruidat. Ha ekkor a sátán bajkeverőként megjelenik, te már fel leszel készülve, és ki tudod űzni őt a városból.

Fordította: Orbán Tibor

Kenneth Copeland Ministry engedélyével készült ford.

Olvasásra javasolt Ige: 1Sámuel 17,12-51.

1Sám 17:12 És Dávid, Júda [városából], Bethlehemből való amaz Efratita embernek volt a fia, akit Isainak hívtak, akinek nyolc fia volt, és e férfiú a Saul idejében vén ember vala, emberek közt [korban] előhaladt.

1Sám 17:13 És Isainak három idősebbik fia Saullal elment a háborúba. Az ő három fiának pedig, akik a háborúba menének, [ezek] valának neveik: az idősebbik Eliáb, a második Abinádáb és a harmadik Samma.

1Sám 17:14 És Dávid volt a legkisebbik. Mikor pedig a három idősebb elment Saul után:

1Sám 17:15 Dávid elméne és visszatére Saultól, hogy atyjának juhait őrizze Bethlehemben.

1Sám 17:16 A Filiszteus pedig előjön vala reggel és estve, és kiáll vala negyven napon át.

1Sám 17:17 És monda Isai az ő fiának, Dávidnak: Vedd testvéreid számára ezt az efa pergelt búzát és ezt a tíz kenyeret, és sietve vidd el a táborba testvéreidhez.

1Sám 17:18 Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és látogasd meg testvéreidet, hogy jól vannak-é, és hozz tőlük jelt.

1Sám 17:19 Saul pedig azokkal együtt és az egész Izráel az Elah völgyében valának, hogy harcolnának a Filiszteusok ellen.

1Sám 17:20 Felkele azért Dávid korán reggel, és a nyájat egy pásztorra bízván, felvette a [terhet] és elment, amint meghagyta néki Isai; és eljutott a tábor kerítéséhez; a sereg pedig, mely kivonult csatarendben, hadi zajt támasztott.

1Sám 17:21 És csatarendbe állának Izráel és a Filiszteusok, csatarend, csatarend ellen.

1Sám 17:22 Akkor Dávid rábízta a holmit arra, aki a hadi szerszámokat őrzi, és elfuta a harctérre és odaérve, kérdezősködék testvéreinek állapota felől.

1Sám 17:23 És míg ő beszélt velök, ímé a bajnok férfi, a Góliáth nevű Filiszteus, aki Gáthból való volt, előjöve a Filiszteusok csatarendei közül, és most is hasonlóképpen beszél vala; és meghallá [ezt] Dávid.

1Sám 17:24 Az Izráeliták pedig, mikor látták azt a férfit, mindnyájan elfutának előle, és igen félnek vala.

1Sám 17:25 És mondának az Izráeliták: Láttátok-é azt a férfit, aki feljöve? Mert azért jött ki, hogy gyalázattal illesse Izráelt. Ha valaki megölné őt, nagy gazdagsággal ajándékozná meg a király, leányát is néki adná, és atyjának házát szabaddá tenné Izráelben.

1Sám 17:26 És szóla Dávid azoknak az embereknek, akik ott állának vele, mondván: Mi történik azzal, aki megöli ezt a Filiszteust, és elveszi a gyalázatot Izráelről? Mert kicsoda ez a körülmetéletlen Filiszteus, hogy gyalázattal illeti az élő Istennek seregét?!

1Sám 17:27 A nép pedig e beszéd szerint felele néki, mondván: Ez történik azzal az emberrel, aki megöli őt.

1Sám 17:28 És meghallá Eliáb az ő nagyobbik testvére, hogy az emberekkel beszéle; és nagyon megharaguvék Eliáb Dávidra, és monda: Miért jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot, amely a pusztában van? Ismerem vakmerőségedet és szívednek álnokságát, hogy csak azért jöttél ide, hogy megnézd az ütközetet!

1Sám 17:29 Dávid pedig felele: Ugyan mit cselekedtem én most? hiszen csak szóbeszéd volt ez.

1Sám 17:30 És elfordula tőle egy másikhoz, és ugyan úgy szóla, [mint korábban], és a nép is az előbbi beszéd szerint válaszola néki.

1Sám 17:31 És mikor meghallották azokat a szavakat, amelyeket Dávid szóla, megmondák Saulnak, ki magához hívatá őt.

1Sám 17:32 És monda Dávid Saulnak: Senki se csüggedjen el e miatt; elmegy a te szolgád és megvív ezzel a Filiszteussal.

1Sám 17:33 Saul pedig monda Dávidnak: Nem mehetsz te e Filiszteus ellen, hogy vele megvívj, mert te gyermek vagy, ő pedig ifjúságától fogva hadakozó férfi vala.

1Sám 17:34 És felele Dávid Saulnak: Pásztor volt a te szolgád, atyjának juhai mellett; és ha eljött az oroszlán és a medve, és elragadott egy bárányt a nyáj közül:

1Sám 17:35 Elmentem utána és levágtam, és kiszabadítám szájából; ha pedig ellenem támadott: megragadtam szakálánál fogva, és levágtam és megöltem őt.

1Sám 17:36 A te szolgád mind az oroszlánt, mind a medvét megölte: Úgy lesz azért e körülmetéletlen Filiszteus is, mint azok közül egy, mert gyalázattal illeté az élő Istennek seregét.

1Sám 17:37 És monda Dávid: Az Úr, aki megszabadított engem az oroszlánnak és a medvének kezéből, meg fog szabadítani engem e Filiszteusnak kezéből is. Akkor monda Saul Dávidnak: Eredj el, és az Úr legyen veled!

1Sám 17:38 És felöltözteté Saul Dávidot a maga harci ruhájába; rézsisakot tett a fejére, és felöltözteté őt páncélba.

1Sám 17:39 Akkor Dávid felköté kardját harci ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. És monda Dávid Saulnak: Nem bírok ezekben járni, mert még nem próbáltam; és leveté azokat Dávid magáról.

1Sám 17:40 És kezébe vette botját, és kiválasztván magának a patakból öt síma kövecskét, eltevé azokat pásztori szerszámába, mely vele volt, tudniillik tarisznyájába, és parittyájával kezében közeledék a Filiszteushoz.

1Sám 17:41 Akkor elindult a Filiszteus is, és Dávidhoz közeledék, az az ember pedig, aki a paizsát hordozza, előtte vala.

1Sám 17:42 Mikor pedig oda tekinte a Filiszteus, és meglátta Dávidot, megvetette őt, mert ifjú volt és piros, egyszersmind szép tekintetű.

1Sám 17:43 És monda a Filiszteus Dávidnak: Eb vagyok-é én, hogy te bottal jössz reám? És szidalmazá a Filiszteus Dávidot Istenével [együtt].

1Sám 17:44 Monda továbbá a Filiszteus Dávidnak: Jöjj ide hozzám, hogy testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak adjam.

1Sám 17:45 Dávid pedig monda a Filiszteusnak: Te karddal, dárdával és paizszsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izráel seregei Istenének nevében megyek ellened, akit te gyalázattal illetél.

1Sám 17:46 A mai napon kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad. A Filiszteusok seregének tetemét pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, hogy van Izráelnek Istene.

1Sám 17:47 És tudja meg ez az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az Úré a had, és ő titeket kezünkbe fog adni.

1Sám 17:48 És mikor a Filiszteus felkészült, és elindult, és Dávid felé közeledék: Dávid is sietett és futott a viadalra a Filiszteus elé.

1Sám 17:49 És Dávid benyúlt kezével a tarisznyába és kivett onnan egy követ, és elhajítván, homlokán találta a Filiszteust, úgy, hogy a kő homlokába mélyede, és arccal a földre esék.

1Sám 17:50 Így Dávid erősebb volt a Filiszteusnál, parittyával és kővel. És levágta a Filiszteust és megölte őt, pedig kard nem is vala a Dávid kezében.

1Sám 17:51 És oda futott Dávid, és reá állott a Filiszteusra, és vevé annak kardját, kirántotta hüvelyéből, és megölé őt, és fejét azzal levágta. A Filiszteusok pedig amint meglátták, hogy az ő hősük meghalt, megfutamodának.

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevel_copeland:_uzd_ki_a_varosbol

Keresztény szépségportál

Célozd meg a mennyet, és ráadásként megkapod a földet is. Célozd meg a földet, s egyik sem lesz a tiéd.

Clive Staples Lewis 

www.keresztenyszepsegportal.hu

Irma Nyári

Hit Gyülekezete - Nincs hasonló hozzád én Uram

Ige: Az emberi bölcsességről

 „Mert meg van írva: „Elvesztem, vagyis eltörlöm; megsemmisítem a bölcsek bölcsességét, a műveltek tudását, és az értelmesek, okosak, éles eszűek, megfontoltak értelmét, okosságát, tudását elvetem, elutasítom, megvetem, félretolom, semmivé teszem, eltörlöm]*

*És Isten: „Tanácsadókat tesz bolonddá, és bírákból űz gúnyt” (Jób. 12,17)

Azért, mert: „... e nép szájjal közelget hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmük betanított emberi parancsolat lőn: Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsessége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik” (Ésa. 29,13-14)

Az írástudóknak és a farizeusoknak mondja az Úr Jézus, azt is kijelentve, hogy ki szólt Ézsaiás prófétán keresztül: „Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ézsaiás, mondván: Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai” (Mát. 15,7-9).

Hol az emberi értelemben bölcs? Hol az írástudó, a törvénymagyarázó? Hol e világ, vagyis e világkorszak, létkorszak vitázója? Nem tette-e bolondsággá, nem minősítette-e balgasággá, oktalansággá, ostobasággá Isten a világ, vagyis evilág bölcsességét, a világi tudományt?** (1Kor. 1,19-20)

**Hiszen azok: „Magukat bölcseknek vallván, és bölcseknek tartván kérkedtek, és közben balgatagokká, és oktalanná, bolonddá, és esztelenné lettek” (Róm. 1,22).

„Nincs bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.” (Péld. 21,30).

 Mert csak: „Őnála van a bölcsesség és hatalom, Övé a tanács és az értelem” (Jób. 12,13).  

Már Ézsaiás így prófétál evilág bölcseiről „Ugyan hol vannak bölcseid? Mondják meg neked, ha tudják, hogy mit végzett, mit határozott a seregeknek Ura Égyiptom vagyis evilág felől?” (Ésa. 19,12).

 Ezt mondja az Úr: „Így szól az Úr, megváltód és alkotód, anyád méhétől fogva: Én vagyok az Úr, aki mindent cselekszem, aki az egeket egyedül kifeszítem, és kiszélesítem a földet magamtól; Ki a hazugok jeleit megrontja, és a varázslókat megbolondítja, a bölcseket megszégyeníti, és tudományukat bolondsággá teszi” (Ésa. 44,24-25).

E világról ezt mondja az Úr: „Semmivé teszi az ÚR a nemzetek tervét, meghiúsítja a népek szándékait” (Zsolt. 33,10).  

És e világ vezetőiről így szól az Úr: „Milyen ostobák Coán (jelentése: szilárd hely /a föld /) vezérei, a fáraó legbölcsebb tanácsosai! Esztelen tanácsot adnak. Hogy meritek mondani a fáraónak, hogy bölcsek vagytok, régi királyok sarjai?! Hol vannak bölcseid? Mondják meg neked, ha tudják, mit határozott a Seregek Ura Egyiptom felől! Bolondok lettek Coán vezérei, Nóf vezérei becsapódtak. Tévútra vezették Egyiptomot, vagyis evilágot a tartományok, azaz a nemzetek vezetői. Mert beléjük öntötte az ÚR az ámítás szellemét, hogy tévútra vezessék Egyiptomot, vagyis e világot minden vállalkozásában, ahogyan a részeg beletéved okádékába” (Ézs. 19,11-14)

„Jövendölés Egyiptom ellen. Íme, az Úr könnyű felhőre ül, és bemegy Egyiptomba, és megháborodnak előtte Egyiptomnak bálványai, és az egyiptomiak szíve megolvad őbennük. És összeveszítem az egyiptomiakat az egyiptomiakkal, és egyik hadakozik a másik ellen, kiki felebarátja ellen, város, város ellen, és ország, ország ellen. És elfogyatkozik az egyiptomiak szelleme őbennük, és az ő tanácsát elnyelem, és tudakoznak a bálványoktól, szemfényvesztőktől, halottidézőktől és jövendőmondóktól. És adom az egyiptomiakat kemény úrnak kezébe, és kegyetlen király uralkodik rajtok, szól az Úr, Jahve, a seregeknek Ura” (Ésa. 19,1-4).

Bennem ég egy tűz mely nem hal el....

A megváltottakról

„Az Úr megváltottai (akiket az ÚR kiváltott) megtérnek (vagyis visszatérnek), és ujjongás között Sionba (Jelentése: a messze sugárzó; felállított emlékmű; jel = a gyülekezetbe) jönnek. És örök öröm fejükön, (boldog örömben lesz részük) vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik (és szökik, és menekül előlük,) fájdalom (szomorúság, bánat, gyász) és sóhaj, (nyögés, jajgatás)” (Ésa. 35,10).

Hogyan prédikáljunk?

 „Ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mintegy Isten igéit szólja: ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ád: hogy mindenben dicsőíttessék a Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és hatalom örökkön-örökké. Ámen” (1 Pét. 4,11)

Régi kereszt

A bölcsesség…

A bölcsesség útja világos, biztos, a gonoszoké sötét, romlásba vivő. (Jubileumi kommentár) 

A NAGY FOGÁS

1 A vámszedők és a bűnösök mindnyájan igyekeztek Jézushoz, hogy hallgassák őt. 2 A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: "Ez bűnösöket fogad magához, és együtt eszik velük." 3 Ő erre ezt a példázatot mondta nekik: 4 "Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? 5 És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében,

6 hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. 7 Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre." 8 "Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja? 9 És ha megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem.

10 Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek." Lk 15,1-10.

                           A NAGY FOGÁS

Mondom nektek, így fognak örülni Isten angyalai egyetlen megtérő
bűnösnek. (Lk 15,10)

A szelektív hulladékgyűjtőnél az összegyűlt fémdobozokat, üvegeket, újságpapírokat és műanyagokat válogattam. Legnagyobb meglepetésemre, az
egyik újságpapír csomagban megtaláltam elveszettnek hitt
mobiltelefonomat. Hetek óta kerestem a kocsiban, a házban, még a kertben is. Attól féltem, hogy már végleg eltűnt, és nagyon megörültem, hogy megkerült.

Isten sokkal kitartóbban keres bennünket elveszett állapotunkban, mint amilyen kitartással én kerestem a telefonomat. Arrogáns önelégültségemben eltávolodtam Istentől, mintha nem is lenne rá szükségem. Makacsul a saját utamat jártam, ahelyett, hogy Alkotómra figyeltem volna. De amikor ráébredtem balgaságomra, és Istenhez tértem, bűnös büszkeségemet megbántam, örömmel visszafogadott.

Habár néha megkísért a gondolat, hogy magamat vádoljam, az Úr mégis szolgálatába állít. Isten a velem való szoros kapcsolatát sokkal nagyobb becsben
tartja, mint amennyire én a mobiltelefonomat.

Az elveszett drachma története mutatja, hogy örvendezés van a mennyben,
ha elfordulunk a bűntől, és az Urat keressük.

Imádság: Kegyelmes Istenünk, köszönjük, hogy értékeled a veled való
szoros kapcsolatunkat, és sajátodnak tekintesz minket. Ámen.

Örül az Úr, amikor iránymutatásért és bűnbocsánatért hozzá fordulunk.
Clifford B. Rawley (Missouri, USA)

http://csendespercek.hu

C. H. Spurgeon: Isten erőssé tud tenni téged

"Tiazonban legyetek erősek, ne lankadjatok el, mert tetteiteknek meglesz a jutalma!" (2Krón 15,7).

Isten nagy dolgokat tett népéért, Júdáért, de mégis erőtlen emberek maradtak: ingadozva járták az Úr útját, szívükben haboztak. Szükségük volt a bátorításra, hogy az Úr velük lesz, amíg ők az Úrral lesznek, de ha elhagyják Őt, Ő is elhagyja őket. Emlékeztetni kellett őket a testvér- nép, Izráel sorsára is, mire vezetett Isten elleni lázadásuk, és milyen kegyelmes volt hozzájuk az Úr, amikor megbánást mutattak. Az Úr szándéka az volt, hogy megerősítse Júdát Isten útján és az igazságban. Erre van szükségünk nekünk is. Megérdemli Isten, hogy teljes erőnkből és tehetségünkből szolgáljunk neki.

Ha Isten szolgálata ér valamit, akkor mindent megér. Legnagyobb jutalmunkat az Úr munkájának végzésében fogjuk találni, ha azt szorgalmasan végezzük. Fáradozásunk nem hiábavaló az Úrban, ezt tudjuk. A fél szívvel végzett munka nem hoz jutalmat, de ha egész lelkünket az Úr ügyének szolgálatába állítjuk, kivirágzik az életünk. E sorok szerzője egy félelmetesen viharos időszakban kapta biztatásul ezt az igeverset, és megértette belőle, hogy teljes erővel tovább kell "vitorláznia", mert hajója bizonságban és drága rakománnyal fogja elérni a kikötőt.

---

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

1rész Hallottad a valódi evangéliumot?

2 rész Hallottad a valódi evangéliumot?

Reinhard Bonnke: Isten szolgájának jellemzői.

Isten szolgája nem lenyomó, hanem felemelő; nem kárhoztat, hanem felszabadít a kárhoztatás alól; a dicséret és az öröm köntösében jár, és nem zsákruhában. Inkább felold, mint megkötöz; fényt hoz, és nem sötétséget és homályt. Könnyít az emberek terhein, és nem újabbakat rak rájuk. Jézus, akit hirdet, terhet-hordozó, és nem terhet-adó.

Csináld magad kereszténység

„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”

Efézus 2,8-9

„Az ember szinte reménytelen áldozata a csináld magad gondolkodásnak. Ez a kifejezés jól leírja születésünktől jellemző emberi természetünket. Más ilyen címkék lehetnek az énközpontúság és az önelégültség. Az alapelv gyermekkorunktól kezdve rögzülve van bennünk.

Emlékszem arra, hogy próbáltam kitakarítani a garázst, és hároméves gyermekem betévedt hozzám, hogy segítsen. Valamit csinálni kezdett, de nem úgy, ahogy kellett volna. Felkapott dolgokat, amiket már elraktam, és odapakolta, ahová nem kellett volna. Megpróbáltam kijavítani a dolgait. Tudod, hogy mit mondott erre? ’Majd magamtól, apuci, majd magamtól!’ Ki tanította erre? Valószínű, én is segítettem ebben. Az anyja is hozzájárulhatott. Azonban az biztos, hogy születésétől fogva magában hordozta az egészet…

Mivel ezzel az örökölt csináld magad természettel születtünk, és mivel nehéznek találjuk a függetlenségünk feladását (ti. ahhoz, hogy Krisztus követői legyünk, alá kell rendelnünk magunkat Istennek és ez az énünk feladásával jár), azt látjuk, hogy a vallásban az ember gyakran attól függ, amit maga is meg tud tenni, hogy megszerezze és kiérdemelje az üdvösséget. Ez minden pogány vallás alapja. Könnyen a cselekedetek vagy a viselkedés áldozatává lehetünk, mintha az lenne az üdvösség reménysége. Azonban Efézus 2,8-9. versei azt mondják, hogy kegyelemből van üdvösségünk, hit által, és ez nem tőlünk van. A kegyelem nem tőlünk van és a hit sem. Róma 12,3. elmondja nekünk, hogy a hit ajándék, amit mindenki megkap.

Azután Isten adta nekünk a Szentírást is, ami által a hitünk növekszik (ha olvassuk!). Tehát a hit ajándék és a kegyelem is egy ajándék. Be kell látnunk, hogy amennyiben elfogadjuk Isten Szavát, nem kereshetjük magunkban az üdvösség reménységét vagy bármit. Csupán elfogadhatjuk ezt az ajándékot.”

Morris L. Venden: A működő hit, 81. old. Élet és Egészség Könyvkiadó, Bp. 2006

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/06/csinald-magad-keresztenyseg.html

Anita Pásztor: Léleknyerésre elhívva

készítette: Zoltan Berki

„Mindez pedig Istentől van, aki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát” (2 Korinthus levél 5:18).

Keresztényként az elsődleges felelősséged a világban Isten igazságának megalapítása itt a Földön; emiatt nem vitt el azonnal a Mennybe, amikor átadtad a szívedet Krisztusnak. Rajtad keresztül akar még több gyülekezetet, missziót és evangélizációt megvalósítani - a városodban, az országodban és a világ nemzeteiben. Te vagy Isten partnere a léleknyerésben és a tanítványok képzésében. Rád bízta, hogy a bűnösök felé a megbékéltetés szolgálatát végezd és az elveszetteket a világban az igazságra vezesd. (2 Korinthus levél 5:18).

Létezik egy olyan mélység Istenben, amit csak akkor értesz meg igazán, ha lelkeket mentesz. Isten királyságában rejlik egy erő, amely nem szabadul fel mindaddig, amíg nem kezded el megosztani Isten szavát Jézusról a világban. Ha léleknyerő vagy, olyan rendkívüli bölcsességgel fogsz cselekedni, amelynek senki nem tud majd ellenállni és ellentmondani. Léleknyerésre és tanítvánnyá tételre hívott el Téged; ez azonban minden hívő elhívása.

Néhány keresztény úgy véli: “Nem tudom, hogy el lettem–e hívva szolgálatra”; nem szükséges még hívás, hiszen Jézus hívott el Téged a szolgálatra, amikor ezt mondta: “…Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek.” (Márk Evangélium 16:15). Mondhatod mégis, “Óh, én azt hittem, ezt Péternek, Jakabnak és Jánosnak mondta és más tanítványoknak”; nem, ekkor Hozzád is szólt.

Amikor elkötelezed az életedet a lelkek mentésére, Isten jelenléte nyilvánul meg Benned és Rajtad keresztül egy nagyon különleges módon - sokkal jobban, mint azt valaha elképzelted. Rajtad keresztül jelenti ki Magát egy igazán rendkívüli módon.

Ne várjál egyéb jelre vagy üzenetre a Mennyből Isten már elküldött és felkent Téged az Evangélium hirdetésére.: “Hanem vesztek erot, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig” (Apostolok Cselekedetei 1:8).

Ima

Köszönöm drága Atyám a rajtam lévő kenetedet, hogy hatékony léleknyerő legyek. Az Evangélium ma is életeket érint meg rajtam keresztül, ahogyan kijelentem ezt a Szent Szellem ereje és bölcsessége által, amelynek senki nem tud ellenállni és ellentmondani, a Jézus nevében. Ámen.

További tanulmány

2 Korinthus levél 5:18

Példabeszédek 11:30

Dániel könyve 12:3

Keresztény szépségportál

A legnagyobb vereség a világon: megszokni a rosszat. Ravasz László

www.keresztenyszepsegportal.hu

Irma Nyári

Nincs más Isten / Our God is greater