Egy igazi anya

1975. július 20-a volt. Nap ragyogott az égen,Maya  futva ment le a kórház lépcsőjén lent párja várta. Nyakába ugrott boldogan mondta igen igen 8 hetes terhes.

Attól fogva minden gondolata a baba körül forgott. Párja sokat volt távol munkája miatt, de az együtt töltött idő szép volt. Maya boldogsága határtalan volt. A terhességet egészen 20 hétig jól viselte, akkor begörcsölt és vérezni kezdett KÓRHÁZBA KERÜLT SZIGORU FEKVÉST IRTAK AZ ORVOSOK.

Párja gyakran meglátogatta, de a látogatások egyre csökkentek. Úgy volt,hogy karácsonyra hazaengedik. Párja december 22-én be ment hozzá és közölte vele, hogy elköltözik és elhagyja.

Maya összeroppant, ahhoz, hogy a baba megmaradjon egy hétig altatták.

1976 márciusában megszületett a baba, kisfiú lett. Sajnos betegen született. Az apja semmi féle támogatást nem akart fizetni a kötelezőn kivül. Igy maya kénytelen volt abból a kevés pénzből albérletben elkezdeni gyermeke felnevelésének komoly harcát. Diplomát adva a kezébe.

Mindent meg tett és igazi rendes jóra való gyermeket nevelt belőle.

A gyerek amikor felnőtt mindenbe támogatta.

Az apa az új családjában két gyermeket nevelt mindkettő elzüllött. Nem törődtek vele. Szerette volna felvenni elsőszülött fiával a kapcsolatot, de az kijelentette,hogy hozzá csak annyi köze van, hogy a világra jöttében közrejátszott, de soha sem volt az apja.

Anyámat tönkretetted, miattad nehéz élete volt,  én támogatom hátralévő éveiben mert ő mindig és mindenben mellettem volt.

Nincs még egy olyan ember, akit annyira szeretnék, mint őt, mondta az apjának és otthagyta.

Mos t, hogy már neki is családja van, ő mesél gyermekeinek, és feleségét tiszteli, mindenben a segítségére van.

Mikor édesanyja lehunyta a szemét akkor minden szerette ott volt körülötte, mert nem engedték kórházba az elfekvőbe felváltva ápolták. Az orvos egy héten kétszer járt hozzájuk.

.

Egyszer megkérdeztem tőle ő milyennek látta édesanyját. Ő azt mondta nem volt különleges csak ANYA volt így nagybetűvel és én szerettem és szeretni fogom halálom napjáig, remélem én is olyan szülő leszek, hogy a gyermekeim emlékeznek mindig rám.

VIII  http://picibaba.hu/forum/cseveges/elgondolkodtato-meghato-tortenetek/