Kérés az Úrhoz!

Uram! Légy előttünk, és vezess.

Légy közöttünk, és fogj kézen

Légy fölöttünk, és áldj meg

(Söderblom)

Charles Huddon Spurgeon: Az emberi életről

"Vékony az emberi élet fonala. A pókháló vastag kötél hozzá képest." 

Spurgeon: A lényegről

A lényeg nem a korai felkelésben, hanem a nap jó kihasználásában van.

Imádság:

Uram! 

Amikor imádkozom, akkor engedem, hogy Te légy munkában. Bocsásd meg időnként megmutatkozó túlzott buzgóságomat, hogy nem tudom megkülönböztetni azt, hogy mikor van szükség a tetteimre és mikor az imáimra. Taníts ebben is előrehaladnom! Ámen

A nap gondolata: Az imádság

Az imádság olyan, mint Mózes felemelt karja, mely az amálekitákban nagyobb kárt tett, mint Józsué kardja. (Spurgeon)

HÍVD AZ URAT!

 Ezek pedig kitartóan részt vettek az … imádkozásban…(ApCsel 2:42)

A hívő embert, – akiről már tudjuk, hogy az olyan, aki nem a maga módján vallásos, és aki nem csak otthon éli meg a hitét – tehát a hívő embert gyakran megkísérti az a gondolat, hogy ahol a Szentlélek kitöltetik, ott mindig történik valami nagy dolog az emberrel. Ez egyébként így is van. De! Mi mindig nagy dolgokat akarunk látni. Mi mindig nagy tettekre akarjuk az Istent rávenni, hogy nagy tettekre vegye rá az embert. Adjon, gyógyítson, cselekedjen. Építsen gyülekezetet, érintse meg a lelkeket, töltse meg a gyülekezete. Használja az embert. Használjon engem. Hadd legyek én a tettek embere!

         Egyet azonban elfelejteni nem szabad: az imádság az, ami az emberi tetteket messze felülmúlja! Mégpedig azért, mert imádkozni nem lehet úgy, hogy Istent kihagyjuk belőle, mert az nem imádság. De az állítólagos nagy tetteket végbe lehet vinni úgy, hogy Istent útközben kihagyják belőle.

Ezért pedig nekünk nem a nagy tettekre kell koncentrálnunk, hanem a kicsi imádságokra. Mert én tudom, hogy az ember csak akkor és úgy lehet a tettek embere, ha előtte imádkozó emberré lesz. Az imádkozó ember pedig Isten segítségével határokat képes átlépni.

Ettől kezdve tudom és boldogan vallom, hogy így a szenvedő enyhülést, az „örömködő” áldást, a beteg pedig gyógyulást kap. De ha nem így lenne is, a legnagyobbat, Isten Szentlelkét mindenki a szívébe zárhatja.

Ehhez kell a kapcsolat. Telefonszámot Neked sem tudok adni, de egyet igen: imádkozz, hívd az Urat! „… csúcsidőben is ingyenes, sohasem jelez foglaltat, s nem kell üzenetet hagynunk a hívott félnek. Valaki mindig fogadja a hívást a túlsó oldalon.”/K.Gy./

Higgyük el, hogy ez így van! És most, és otthon is, így  - összekulcsolt kézzel - tárcsázzuk Őt… (Lovász Krisztián)      

Our God - Israel Houghton - Easter Sunday 2011

Láttam Jézust!

„És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia” (Ján. 1,34)

Sérelmek - jószerencse

Tanuld meg sérelmeidet homokba írni, a jószerencsédet pedig kőbe vésni! (ismeretlen)

Klaus Douglass: Felszabadítani a spiritualitást

A 21. század embere messzemenően nyitott a vallási kérdések előtt. Kérdéseire azonban ma nem az egyházban keresi a válaszokat.

Psszt! Titok….

„Akikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy mily nagy a pogányok között eme titok dicsőségének gazdagsága, az tudniillik, hogy a Krisztus tiköztetek van, a dicsőségnek ama reménysége” Kol.1,27.

Szeretsz titkokat ismerni? Milyen érzés van benned, ha valaki titkot akar mondani neked vagy éppen kiszedni belőled? Egyszer valaki megkérdezett egy barátját, akiről tudta, hogy eljár a szája állandóan, hogy: tudsz titkot tartani? A nőnek felcsillant a szeme, mert már alig várta, hogy meghallja a legújabb pletykát, és azt mondta: Igen!  Míg a kérdező csak ennyit mondott: én is! – és mosolyogva tovább ment….

Jézus is többször mondta egy-egy négyszemközti beszélgetésnél, vagy gyógyításnál, hogy: erről ne beszélj senkinek! Ne mondd el, hogy ki gyógyított meg… Nem sokkal utána pedig azt olvashatjuk, hogy: az egész város egybegyűlt Jézus hallgatására, vagy, hogy nagy tömeg követte Őt…. Úgy látszik, hogy sok minden ellentétesen működik ezen a világon! Ha azt mondják: titok! Ne mond senkinek, akkor hamarosan mindenki megtudja! Ha azt mondják: ezt el kellene terjeszteni! Senki nem mozdul…

Pál apostol úgy beszél Jézusról, mint egy olyan titok a pogányok között, amelyet addig nem ismertek. Fel sem fogták annak a lényegét, hogy Krisztus bennünk él! Korábban az Ő isteneiket ki kellett szolgálni, kedvükbe járni és teljesen kiszolgáltatott állapotban voltak, de megismerték Jézust és minden megváltozott. Most már nem nekik kell udvarolniuk annak a bizonyos istenségnek, akit szolgáltak, hanem maga a Teremtő Isten kérleli az embert, hogy térjen vissza hozzá, mert szeretetből megbocsát neki! Nem vár el semmi extra szolgáltatást vagy áldozatot, csak arra vágyik, hogy a fellázadt emberiség fogadja el a kinyújtott kezet, és ne menjen szembe többé akaratával. Ezt is csak azért kéri, mert a javunkat akarja… Ezt a tényt nemcsak a pogányok nem tudták felfogni, de a mai ember sem. Hogyan létezik ilyen nagy szeretet, amely nem követel, hanem ad! Nem áldozatot vár, hanem Ő maga vált áldozattá! Ez valóban titok! De attól még igaz! És ettől egész jó kedvem lett ma reggel!

Tudsz titkot tartani….?  (azért ezt elmondhatod mindenkinek! :-) )

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/09/psszt-titok.html

Cseri Kálmán: Honnan - hová?

Hágár...! Honnan jössz és hová mégy?... Térj vissza úrnődhöz... (1Móz 16,8-9)

Vannak emberek, akik nem találják a helyüket, sehol sem érzik igazán jól magukat, s mindig valamilyen környezetváltozástól remélik a boldogságukat. Részben ilyen volt Hágár is, aki elfutott úrnője elől, a pusztában azonban a biztos pusztulás várt volna rá. Isten utána küldött egy angyalt, és ezt üzente neki: „Térj vissza úrnődhöz, és alázkodj meg előtte", és utódaira nézve nagy ígéretet adott neki.

Ebben a történetben benne van az egész emberiség történelme. Mi is megszöktünk otthonról, pedig velünk jól bánt mennyei Atyánk. Ma a puszta nyomorúságait éljük át, keressük a helyünket, sokan menekülnek valami elől vagy valamibe. A világ tele van menekülő emberekkel munkába, tanulásba, szenvedélyekbe, újabb és újabb kapcsolatokba futnak sokan, miközben már el is felejtették, honnan jönnek, és egyáltalán nem tudják, hova tartanak vagy hova fognak megérkezni ennek az útnak a végén.

Isten azonban utánunk is küldött valakit, aki által eszméltet és hív vissza magához. Jézus Krisztus eljött ebbe a pusztaságba, ahova kerültünk, és kérdezi: honnan jössz, és hova mész? Kiderül, hogy Istennek terve van velünk, feladatokat készített számunkra (mint Hágárnak is), jövőt és életet tartogat még. Ezt azonban csak otthon, vele közösségben tudjuk megvalósítani. A bűn pusztájában nem lehet más célja az embernek, csal a puszta lét, a túlélés. Igazán emberré válni, kibontakozni, a helyére zökkenni „otthon" tud, Istennel közösségben.

Hágár így válaszolt erre: láttam azt, aki engem sokkal előbb látott. Átéli Isten jelenlétét és örökkévaló szeretetét, és visszamegy oda, ahonnan elmenekült.

http://www.velunkazisten.hu/kegyelem_harmatja/1109_Honnan_-_hova

Uram, én áldom a Te szent nevedet!

Az első lépés

C. H. Spurgeon: Botladozás nélkül járni

Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék..." (Zsolt 121,3).

Ha az Úr nem engedi meg, hogy megtántorodjunk, akkor sem ember, sem az ördög nem buktathat el bennünket. Hogy örvendeznének pedig, ha szégyenletes bukásba vihetnének minket, kimozdíthatnának a kegyelemből és eltemetnének, hogy még az emlékünk se maradjon meg! Szívbeli gyönyörűséggel tennék mindezt, ha nem volna akadálya, de az Úr nem engedi. Ha pedig Ő mindezt nem engedi, akkor nekünk sem lesz részünk benne.

Az élet olyan, mint egy alpesi túra. A hegyi ösvényeken kapaszkodva szüntelen ki van téve az ember annak, hogy megbotlik. Ha igen magasba visz az út, a fej könnyen megszédül, és hamar megcsúszik a láb: egyes helyek csúszósak, mint a jég, máshol viszont a kőgörgetegek olyan lazán fekszenek az úton, hogy az esést bizony nehéz elkerülni. Aki egész életében meg tud maradni a helyes úton, és botlás nélkül tud járni, annak minden oka megvan a hálaadásra.

Amikor rejtett hasadékok és csapdák vesznek körül, a lábunk gyönge, térdünk remeg és az ellenség igen ravasz, egyikünk sem tudna elesés nélkül megmaradni még egy óra hosszat sem, ha az Úr hűséges szeretete, amely nem engedi, hogy a lábunk megtántorodjék", nem venné szüntelenül körül.

Hogyha lábam megbotolna, Isten van velem, és erős kezében fogja reszkető kezem.

Támogat e kéz, támogat e kéz: hogyha lábam megbotolna, támogat e kéz.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

ISTEN ÜGYVÉDJE

Készítette: 

Kma Hu

... odamenni valakihez, és átölelni Isten szeretetével, erre van szükség. És elmondani neki azokat a szavakat, amit Isten abban a pillanatban szeretne neki mondani. Isten ügyvédjeként lépni fel, bemenni a (szellemi) börtönökbe, kijelenteni az őröknek (szellemi hatalmasságoknak), hogy ennek a rabnak ki lettek fizetve az adósságai, és addig el nem jönni, amíg a kiváltottat magaddal nem

 viheted. Ha a kiváltott persze nem akar veled menni az más. De kizárólag az alázat, a szeretet és az együttérzés tudja csak meghozni azt az áttörést, hogy egy rab meglássa rajtad azt, hogy valóban Isten küldötte vagy.

Részlet az "Evengelizálás titkai" című cikkből, amit a KMA hamarosan meg fog jelentetni.

101 dolog, amit Isten mondott a GYÓGYULÁSRÓL

Készítette: Melinda Vörösné
ÓSZÖVETSÉG

Isten mondta ...

1. Én vagyok az Úr, aki meggyógyítalak. (2 Móz. 15,26)

2. A te életednek ideje 120 esztendő. (1 Móz. 6,3)

3. Eltemettetel jó vénségben. (1 Móz. 15,15)

4. Érett korban térsz a koporsóba, amint a maga idején takaríttatik be a learatott gabona. (Jób 5,26)

5. És a vér jelül lesz neked a házadon, amelyben te leszel, s meglátom a vért és elmegyek melletted és nem lesz rajtad a csapás veszedelemre. (2 Móz. 12,13)

6. Eltávolítom közületek a betegséget, és napjaid számát teljessé teszem. (2 Móz. 23,25. 26)

7. Egy nyavalyát sem engedek rád, hanem távol tartok tőled minden betegséget. (5 Móz. 7,15)

8. Sokáig fogsz élni a földön, és megsokasodnak a te napjaid. (5 Móz. 11,9. 21)

9. Az átkot áldásodra fordítottam, mert szerettelek téged. (5 Móz. 23,5. Neh. 13,2)

10. Megváltottalak minden betegségtől és minden csapástól. (5 Móz. 28,61. Gal. 3,13)

11. Élteden át tart a te erőd. (5 Móz. 33,25)

12. Váltságdíjat találtam érted; tested fiatal, erőtől duzzad, újra kezded ifjúságod napjait. (Jób 33,24. 25)

13. Meggyógyítottalak téged, felhoztam lelkedet a Seolból, fölélesztettelek a sírbaszállók közül. (Zsolt. 30,2. 3)

14. Erőt adok neked, és megáldalak békességgel. (Zsolt. 29,11)

15. Megőrizlek, és éltetlek. [Megőrizlek, és életben tartalak – KJV] (Zsolt. 41,2)

16. Megerősítelek téged a betegágyadon, minden betegségedből meggyógyítalak. (Zsolt. 41,3)

17. Én vagyok a *te orcád Szabadítója és a te Istened [*a te orcád egészsége – KJV]. (Zsolt. 43,5)

18. Nem közelít csapás a te lakhelyedhez. (Zsolt. 91,10)

19. Hosszú élettel elégítelek meg téged. (Zsolt. 91,16)

20. Meggyógyítom minden betegségedet. (Zsolt. 103,3)

21. Elküldtem az én Igémet és meggyógyítottalak téged, és megmentettelek a pusztulástól. (Zsolt. 107,20)

22. Nem halsz meg, hanem élsz, és hirdeted az Én cselekedeteimet. (Zsolt. 118,17)

23. Meggyógyítom a megtört szívedet, és bekötözöm sebeidet. (Zsolt. 147,3)

24. Megsokasulnak néked a te életednek esztendei. (Péld. 4,10)

25. Egészség lesz a te testednek és megújulás a te csontjaidnak, ha Bennem bízol. (Péld. 3,8)

26. Az én Szavaim élet számodra és egész testednek egészség/orvosság. (Péld. 4,22)

27. [Az Én jó hírem] A jó hír megerősíti csontjaidat. (Péld. 15,30)

28. Az én gyönyörűséges beszédeim édesek a lelkednek, és meggyógyítják a testedet. (Péld. 16,24)

29. Az Én örömöm a te erősséged. A vidám szív jó orvosságul szolgál. (Neh. 8,10. Péld. 17,22)

30. A vakok szemei megnyílnak. Nem lesznek zárva többé a látóknak szemei. (És. 35,5. 32,3)

31. A süketek fülei megnyittatnak. A hallók fülei figyelmeznek. (És. 35,5. 32,3)

32. Ujjong a néma nyelve. A dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól. (És. 35,6. 32,4)

33. A sánta ugrándoz mint a szarvas. (És. 35,6)

34. Meggyógyítalak, és éltetlek téged. Megszabadítalak téged. (És. 38,16. 20)

35. Erőt adok a megfáradottnak. Az erőtlen erejét megsokasítom. (És. 40,29)

36. Megújítom erődet. Megerősítelek, és megsegítelek. (És. 40,31. 41,10)

37. Vénségedig és megőszülésedik Én visellek. (És. 46,4)

38. Betegségeidet viseltem. (És. 53,4)

39. Fájdalmaidat hordoztam. (És. 53,4)

40. Betegség tört össze Engem érted. [Betegséggé tétettem érted – KJV.] (És. 53,10)

41. Az Én sebeimmel gyógyultál meg. (És. 53,5)

42. Meggyógyítalak téged. (És. 57,19)

43. Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik. (És. 58,8)

44. Mert egészségessé teszlek téged, és begyógyítom a te sebeidet, azt mondja az Úr. (Jer. 30,17)

45. Ímé, Én hozok neked kötést és orvosságot, és meggyógyítalak téged, és megmutatom neked a békesség és igazság bőségét. (Jer. 33,6)

46. A megtöröttet kötözgetem, s a beteget megerősítem. (Ez. 34,16)

47. Ímé, *Én bocsátok beléd szellemet, hogy megéledjél. Az én Szellememet adom beléd, hogy megéledjél. [*Leheletet bocsátok beléd, és élni fogsz – KJV.] (Ez. 37,5. 14)

48. Valahova e folyam bemegy, élni fognak. És azok meggyógyulnak, és él minden, valahová e folyó bemegy. (Ez. 47,9)

49. Engem keress, és élsz! (Ámós 5,4. 6)

50. Gyógyulás van az Én szárnyaim alatt. (Mal. 4,2


ÚJSZÖVETSÉG

51. Akarom, tisztulj meg. (Mát. 8,3)

52. Betegségeidet viseltem. (Mát. 8,17)

53. Fájdalmaidat hordoztam. (Mát. 8,17)

54. A betegnek van szüksége orvosra. (Én vagyok az Úr, a te orvosod). (Mát. 9,12. 2 Móz. 15,26)

55. Megszánom a betegeket, és meggyógyítom őket. (Mát. 14,14)

56. Meggyógyítok minden betegséget és minden erőtlenséget. (Mát. 4,23)

57. Legyen néked a te hited szerint. (Mát. 9,29)

58. Adok neked erőt és hatalmat minden tisztátalan szellem felett, hogy kiűzzed azokat, és hogy gyógyíts minden betegséget és minden erőtlenséget. (Mát. 10,1. Luk. 9,1)
59. Meggyógyítom mindnyájukat. (Mát. 12,15. Zsid. 13,8)

60. Akik illetnek Engem, mindnyájan meggyógyulnak. (Mát. 14,36)

61. A gyógyulás a fiak kenyere. (Mát. 15,26)

62. Mindent jól cselekszem. A süketeket hallókká teszem, a némákat beszélőkké. (Márk 7,37)

63. Ha hiheted azt, minden lehetséges annak, aki hisz. (Márk 9,23. 11,23-24)

64. Ha kezeket vetnek rád, meggyógyulsz. (Márk. 16,18)

65. Az én kenetem meggyógyítja a megtört szívűeket, megszabadítja a foglyokat, megnyitja a vakok szemeit, és szabadon bocsátja a lesújtottakat. (Luk. 4,18. És. 10,27. 61,1.)

66. Akinek gyógyulásra van szükségük, azokat meggyógyítom. (Luk. 9,11)

67. Nem azért jöttem, hogy elveszítsem az embereket, hanem hogy megmentsem. (Luk. 9,56)

68. Ímé, adok neked hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjál, és az ellenségnek minden erején, és semmi nem árthat neked. (Luk. 10,19)

69. A betegség sátáni megkötözöttség, és fel kell oldatnod e kötélből a mai napon. (Luk. 13,16. 2 Kor. 6,2)

70. Bennem van az élet. (Ján. 1,4)

71. Én vagyok az életnek kenyere. Életet adok neked. (Ján. 6,33. 35)

72. A beszédek, amelyeket én szólok neked, Szellem és élet. (Ján. 6,63)

73. Azért jöttem, hogy életed legyen, és bővölködj. (Ján. 10,10)

74. Én vagyok a feltámadás és az élet. (Ján. 11,25)

75. Ha valamit kérsz az én nevemben, Én megcselekszem azt. (Ján. 14,14)

76. Az Én nevemben való hit megerősít téged, és épséget ad neked. (ApCsel. 3,16)

77. Kinyújtom a kezemet gyógyításra. (ApCsel. 4,30)

78. Én, Jézus Krisztus, meggyógyítalak téged. (ApCsel. 9,34)

79. Jót teszek, és meggyógyítom azokat, akik az ördög elnyomása alatt vannak. (ApCsel. 10,38)

80. Az Én erőm hatására eltávoznak tőled a betegségek. (ApCsel. 19,12)

81. A Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye bennem megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. (Róm. 8,2)

82. Ugyanaz a Szellem, aki Engem feltámasztott a halálból, most benned él, és ez a Szellem megeleveníti a te halandó testedet. (Róm. 8,11)
83. A te tested az Én tagom. (1 Kor. 6,15)

84. A te tested az Én Szellemem temploma, dicsőíts Engem a te testedben. (1 Kor. 6,19. 20)

85. Ha megbecsülöd az Én testemet, amely érted megtöretett, és megítéled magadat; nem ítéltetsz meg, nem leszel gyenge, és idő előtt sem alszol el. (1 Kor. 11,29-31)

86. Gyógyítások ajándékait helyeztem el az Én testemben. (1 Kor. 12,9)

87. Az Én életem nyilvánuljon meg a te testedben. (2 Kor. 4,10-11)

88. Megszabadítottalak és megszabadítalak a halálból, és ha reménykedsz Bennem, ezután is meg foglak szabadítani. (2 Kor. 1,10)

89. Az Én Nevemet adtam neked, és mindeneket a lábaid alá vetettem. (Ef. 1,21. 22)

90. Azt akarom, hogy jól legyen dolgod, és hosszú életű légy a földön. (Ef. 6,3)

91. Megszabadítottalak a sötétség hatalmából. (Kol. 1,13)

92. Megszabadítalak minden gonosz cselekedettől. (2 Tim. 4,18)

93. Megízleltem a halált érted. Megsemmisítettem az ördögöt, akinek hatalma volt a halálon. Megszabadítottalak a haláltól való félelemtől és rabságtól. (Zsid. 2,9. 14. 15)

94. Megmosom a testedet tiszta vízzel. (Zsid. 10,22. Ef. 5,26)

95. A lecsüggesztett kezeket és az ellankadt térdeket egyenesítsd föl. És lábaiddal egyenesen járj. Ne hagyd, hogy ami sánta, elhajoljon, hanem hagyd, hogy meggyógyítsam azt. (Zsid. 12,12. 13)

96. A gyülekezet vénei imádkozzanak feletted, megkenvén téged olajjal, és Én felsegítelek. (Jak. 5,14. 15)

97. Imádkozzatok egymásért, és Én meggyógyítalak titeket. (Jak. 5,16)

98. Az Én sebeimmel gyógyultál meg. (1 Pét. 2,24)

99. Az Én isteni erőm mindennel megajándékozott téged, ami az életre és istenfélelemre való, az Én megismerésem által. (2 Pét. 1,3)

100. Aki szomjúhozik, jöjjön el, és vegye az élet vizét ingyen. (Jel. 22,17)

101. Szeretettem, mindenek felett azért *imádkozom, hogy .... jó egészségben légy. [kívánom – KJV.] (3 Ján. 2)

Krisztus Enyém

Pünkösd folytaódik

A pünkösdi csoda folyamatosan történik. Pétert a Szent Szellem Kornélius százados otthonába küldi, ahol az Úr Jézusról tesz bizonyságot. és: „Mikor még szólá Péter ez igéket, leszálla a Szent Szellem mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet (az igét). És elálmélkodnak a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Szellem ajándéka. Mert hallják vala (ugyanis), hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor felele (megszólalt) Péter: Vajon eltilthatja-e (megtagadhatja-e) valaki a vizet, hogy ezek be ne meritkezzenek, kik vették a Szent Szellemet miképpen mi is? És parancsolá (úgy rendelkezett), hogy meritkezzenek be az Úrnak (Jézus Krisztusnak) nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig” (Csel. 10,44-48).  

Az Ige bizonyságtétele szerint mindenhol és mindenki, aki megkapta a Szent Szellemet, különböző nyelveken szólt: „Lőn pedig azonközben, míg Apollós Korinthusban volt, hogy Pál, eljárván (végigjárva) a felsőbb tartományokat, Efézusba (vég) érkezik: és mikor némely tanítványokra talált, Monda nékik: Vajon vettetek-e Szent Szellemet, minekutána hívőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-e (eljött-e már a) Szent Szellem. És monda nékik (ezután megkérdezte tőlük): Mire (hogyan) meritkeztetek be tehát? Azok pedig mondának: A János bemerítésével. Monda pedig Pál: János megtérésnek bemerítésével merített be (amikor bemerített, megtérést követelt), azt mondván a népnek, hogy aki ő utána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban. Mikor pedig ezt hallák, bemeritkezének az Úr Jézusnak nevébe. És mikor Pál reájuk vetette kezét, szálla a Szent Szellem őreájuk; és szólnak vala (különböző) nyelveken, és prófétálnak vala. Valának pedig a férfiak összesen mintegy tizenketten” (Csel. 19,1-7).

Bemerítő János is a Szent Szellembe való bemerítésről prófétál: „Én ugyan vízbe merítelek be titeket megtérésre [hogy más felismerésre térjetek; a gondolkozás(mód) megváltoztatás végett], de aki utánam jő, [a nyomomba lép], erősebb [hatalmasabb] nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó [alkalmas megfelelő]; Ő Szent Szellembe és tűzbe merít be majd titeket” (Mát. 3,11).

 A feltámadott Úr ígérete a tanítványainak: „… monda azért nékik (a tanítványainak, és a mindenkori Övéinek) Jézus: Békesség néktek! Amiként engem küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelt, (és így folytatta) és monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet” (Ján. 20,21-22).

A feltámadott Úr parancsa mennybemenetele előtt az Övéi részére: „És velük összejövén [egybegyűjtvén őket, és egyszer, amikor együtt evett (sózott) velük], meghagyá [megparancsolta] nékik, hogy el ne menjenek [ne távozzatok el] Jeruzsálemből, hanem várják be [türelemmel] az Atyának ígéretét, melyet úgymond, hallottatok tőlem. Hogy János ugyan vízbe merített, ti azonban Szent Szellembe fogtok bemeríttetni nem sok nap múlva [nem sokkal e napok után]” (Csel. 1,4-5).

 Az Atya ígérete pedig így hangzott: „És lészen az után, hogy kiöntöm Szellememet minden (hús)testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én Szellememet” (Jóel. 2,28-29).

A mózesi törvény is újra-és újra prófétál a pünkösdről, és mint előképet be is mutatja: „Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai (amelyeket ki kell hirdetnetek, és) amelyekre szabott idejükben kell összegyülekeznetek. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen (van) az Úrnak páskhája (húsvét ünnepe). E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezésetek legyen, semmi robota (semmilyen foglalkozáshoz tartozó) munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig (mutassatok be) tűzáldozatot, áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezésetek is legyen: semmi robota (semmilyen foglalkozáshoz tartozó) munkát ne végezzetek” (3 Móz. 23,4-8).

 A pünkösdöt, vagy hetek ünnepét a páska-ünnep után 50 nappal tartották. Csak egy napig tartott, és a búzaaratás végét jelentette: „Számláljatok azután a szombatra következő naptól, attól a naptól, amelyen beviszitek a meglóbálni való (a felmutatásra szánt) kévét, hét (teljes) hetet, egészek legyenek azok. A hetedik hétre következő (a hetedik szombat utáni) napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok (és mutassatok be) új ételáldozattal az Úrhoz. (És hirdessétek ki, hogy) gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezésetek legyen néktek, semmi robota munkát (semmilyen foglalkozáshoz tartozó munkát) ne végezzetek. Örök rendtartás (örök rendelkezés) ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint (nemzedékről nemzedékre)” (3 Móz. 23,15-16.21).

És ismét hangzik a parancs. „Tartsd meg a hetek ünnepét, amikor búzád első termését aratod (a búza zsengének aratásakor); és a betakarítás ünnepét is az esztendő fordulóján (az esztendő végén)” (2 Móz. 34,22)

„Számlálj azután magadnak hét hetet; attól fogva kezdjed számlálni a hét hetet, hogy sarlódat a vetésbe bocsátod (hogy sarlóval kezdenek aratni). És tarts hetek ünnepét az Úrnak, a te Istenednek, a te kezednek szabad akarat szerint való adományával (és adj önkéntes áldozatot), amelyet ahhoz képest adj, amint megáldott téged az Úr, a te Istened. És örvendezz az Úrnak, a te Istenednek színe előtt, te és a te fiad, és leányod, szolgád, szolgálóleányod, és a lévita, aki a te kapuidon belől van. és a jövevény, az árva és az özvegy, akik te közötted vannak. azon a helyen, amelyet kiválasztott az Úr, a te Istened, hogy oda helyezze az ő nevét (hogy ott lakjék). És emlékezzél meg róla, hogy te is szolga voltál Egyiptomban; és (azért) tartsd meg, és teljesítsd e rendeléseket” (5 Móz. 16,9-12).

A Szent Szellemről, mint Teremtőről így prófétál Dávid: „Az Úr szavára lettek az egek (Az ÚR igéje alkotta az eget), és szájának leheletére minden seregük” (Zsolt. 33,6).

„Kibocsátod (kiárasztod) a te Szellemedet, megújulnak (új teremtmények keletkeznek), és újjá teszed (megújítod) a földnek (fel)színét. Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben (alkotásainak)” (Zsolt. 104,30-31).

Az új teremtményekről így beszél az Úr Jézus Nikodémusznak (jelentése: diadalmas a népe között): „… Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Szellemtől, nem mehet be az Isten országába. Ami (hús)testtől született, (hús)test az; és a mi Szellemtől született, szellem az. Ne csodáld (ne csodálkozz), hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek” (Ján. 3,5-7).

 A mielőtt a Golgotára megy az Úr: „Az ünnep utolsó nagy napján pedig feláll Jézus és (így) kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz én bennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Szellemről, amelyet veendők valának az Őbenne hívők: mert még nem vala (mert még nem adatott a) Szent Szellem; mivelhogy Jézus még nem dicsőült meg” (Ján. 7,37-39).

Az Ézsaiáson keresztül mondott próféciának beteljesedését jelenti ki az Úr: „És vezérel téged az Úr szüntelen, megelégíti lelkedet nagy szárazságban is (kopár földön is jól tart téged), és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy” (Ésa. 58,11).

 És kijelenti az Úr Jézus, hogy ki a Szent Szellem, és milyen feladatokat lát el az Őt vevő hívők körül: „Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat, És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót (Pártfogót) ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat (nem kaphat meg), mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti énbennem, és én ti bennetek. (Ján. 14,16-20).

 „Ama Vigasztaló (Pártfogó) pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek. (Ján. 14,26).

„Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló (a Pártfogó), akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, Ő tesz majd énrólam bizonyságot. De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok” (Ján. 15,26-27).

„De én az igazat (alétheia: valóságot) mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek: mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló (a Pártfogó): ha pedig elmegyek, elküldöm Őt tihozzátok.  És Ő, mikor eljő, megfeddi a világot bűn, igazság (megigazulás) és ítélet tekintetében (leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság (a megigazulás) és mi az ítélet). Bűn tekintetében (a bűn az), hogy nem hisznek énbennem. És igazság tekintetében, hogy én az én Atyámhoz megyek, és többé nem láttok engem; Ítélet tekintetében pedig, hogy e világnak fejedelme megítéltetett. (Mert) mikor eljő Ő, az igazságnak Szelleme, elvezérel majd titeket minden (a teljes) igazságra (a teljes igazság útján vezet titeket). »hodégeó: utat mutat, vezet, irányít, kísér«. Mert nem Önmagától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket (az eljövendő dolgokat is) megjelenti (kijelenti) néktek. Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből (merít, és) vesz, és megjelenti (és azt jelenti ki) néktek” (Ján. 16,7-11.13-14).

Ő – a Szent Szellem – ad bátorságot az igehirdetéshez: „Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szent Szellemmel, és bátran hirdették az Isten igéjét” (Csel. 4,31). Ő eleveníti meg az Igét, hogy az örökélet birtokába jussunk: „Ő szólni fog hozzád (hirdet neked) olyan igéket, melyek által megtartatol (üdvözülsz) te és a te egész házad népe. Mikor pedig én elkezdtem szólni, leszálla a Szent Szellem Őreájuk, miképpen mireánk is kezdetben. (Ekkor eszembe jutott, és) megemlékezém pedig az Úrnak ama mondásáról, amint mondá: János ugyan vízbe merített, ti azonban Szent Szellembe fogtok bemeríttetni. Ha tehát az Isten hasonló (ugyanazt az) ajándékát adta nékik (is), mint nékünk is, kik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, kicsoda voltam én, hogy az Istent eltilthattam (akadályozhattam) volna? Ezeknek hallatára aztán megnyugovának, és dicsőítik az Istent, mondván: Eszerint hát a pogányoknak is adott az Isten megtérést az életre!” (Csel. 11,14-18).

Az Ő vételének jele a nyelveken szólás: „Monda nékik: Vajon vettetek-e (kaptatok-e) Szent Szellemet, minekutána (amikor) hívőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy ha vagyon-e (hogy eljött volna már a) Szent Szellem. És monda nékik: Mire (hogyan) meritkeztetek be tehát? Azok pedig mondának: A János bemerítésével. Monda pedig Pál: János megtérésnek bemerítésével merített alá (János, amikor bemerített, megtérést követelt), azt mondván a népnek, hogy aki őutána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban. Mikor pedig ezt hallák, bemeritkezének az Úr Jézusnak nevébe. És mikor Pál reájuk vetette (rájuk tette) kezét, szálla a Szent Szellem őreájuk; és szólnak vala nyelveken, és prófétálnak vala” (Csel. 19,2-6)

Az Igen és Ámen: JÉZUS

 „De hű az Isten, hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt [egyszer] igen és [máskor] nem

Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, akit köztetek mi hirdettünk [prédikáltunk], én és Silvánus (jelentése: hallgatag) és Timótheus (jelentése: valaki, aki Istent tiszteli; istenfélő), nem volt igen és nem [nem volt Igen is, meg Nem is], hanem az igen lett [valósult meg] Őbenne

Mert Istennek valamennyi ígérete Őbenne lett igenné és Őbenne lett Ámenné [őbenne van az igen, és ezért általa van az ámen is] az Isten dicsőségére miáltalunk. [rajtunk keresztül]” (2 Kor. 1,18-20)

És Ő nem változott: „Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz” (Zsid. 13,8)