2012. november 7.

Uram, Te mindent tudsz rólam!


„Tudod, ha leülök, vagy ha felállok, messziről is észreveszed szándékomat. Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.” (Zsolt. 139,2-3)

Gyöngyszemek: HÁT, MOST MINEK ÖRÜLJEK?


o        Örülj az életnek!
o        Örülj Isten gondviselésének, amely sohasem hagyja el a benne  bízókat!
o        Örülj Isten kegyelmének, amelyből mindig kapsz, amennyi neked kell!
o        Örülj a jó embereknek!
o        Örülj a reggelnek és a világosságnak!
o        Örülj a körülötted ébredő és nyüzsgő életnek!
o        Örülj munkádnak és munkatársaidnak!
Az örvendező emberek Isten kertjének legszebb virágai.

Spurgeon: Ellenség


Isten ellenségeinek tekint, míg nem leszünk barátai. Az ellenség támadását elviseljük valahogyan, de ha egy jó barátunk fordul ellenünk, ez igen fáj. Ha pedig maga az Úr vonul fel ellenünk, ez olyan háború, amelytől rettegnünk kell.

Ima, és megvallás: Megerősítésért


Erőm megsokasodik — fiatalságom megújul

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket –– mondja az Úr. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és
tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. (Mát. 11,28–30.)

Uram, én a Te igádat öltöm magamra, mely gyönyörűséges, és a Te terhedet hordozom, mely könnyű –– így nyugalmat találok az én lelkemnek és nem fáradok el. Drága Jézusom, Hozzád jövök és Nálad új erőre ébredek.
(Mát. 11,28–30.)

Az Úr erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja. Uram, én benned bízom, ha megfáradok, Te erőt adsz, ha erőtlen vagyok, erőmet megsokasítod. Erőm megújul, szárnyra kelek mint a saskeselyű, futok és nem lankadok meg, járok és nem fáradok el. (Ésa. 40,29–31.)

Uram, Te vagy az én Istenem, megerősítesz, megsegítesz, és igazságod jobbjával támogatsz engem. (Ésa. 41,10.) Olyan vagyok, mint javakorom napjaiban, Isten gondossága borul sátoromra (testemre). Mint a homok, megsokasodnak napjaim, gyökerem a víznek nyitva van, és ágamon hál meg a harmat. Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben. (Jób 29,4. 18–20.)

Mereven marad kézívem, erőtől feszülten kezem karja, Jákob Hatalmasának kezétől, onnan, Izrael Pásztorától, Kősziklájától. (1Móz. 49,24.)

Testem fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi fiatalságának napjait. Még a vén korban is gyümölcsöző, felkent és zöldellő leszek az én Istenem dicsőségére. (Jób 33,25. Zsolt. 92,14.)

Uram, hálaadással fordulok Hozzád, mert jókedvedből erősséget állítottál fel hegyemre. Általad a táboron is átfutok, és az én Istenem által a kőfalon is átugrom. (Zsolt. 30,7. 18,29.)

Még ha nagy utamon megfáradok is, erőm megújulását érzem, és nem leszek beteg, mert így szól a Mindenható: Útjait láttam és meggyógyítom őt. (Ésa. 57,10. 18.)

Egészségben van a testem, és megújulnak csontjaim, mert félem az Urat és eltávoztam a gonosztól. (Péld. 3,7. 8.) Az Úr megújít és dicsőségessé tesz engem e földön az Ő Igéje szerint. (Ésa. 62,7.)

Az Úr irgalma nem fogy el, kegyelme és irgalmassága minden reggel meg-megújul felettem, mert nagy az Ő hűsége. (JerSir. 3,22. 23.)

Teremts bennem tiszta szívet, Uram, és az erős szellemet újítsd meg bennem. Uram, Te bő záport hintesz a Te örökségedre, s a lankadót megújítod. (Zsolt. 51,10. 68,9.)

Ahogy kibocsátod a Te Szellemedet, megújulok, újjá teszed a földnek színét. (Zsolt. 104,30.)

Uram, Te jóval töltöd be az én ékességemet, és megújul az én ifjúságom, mint a sasé. (Zsolt. 103,5.)

Az Úr irgalmassága tartott meg engem az újjászületés fürdője és a Szent Szellem megújítása által. (Tit. 3,5.) Napról napra megújulok a belső emberben a Szent Szellem megújító ereje által. Felöltöm az új embert, amelynek újulása van az Isten ábrázatához való hasonlatosságra.
(2Kor. 4,16. Kol. 3,10.)

Növekedem és erősödöm szellemben, teljesedve bölcsességgel, és az Istennek kegyelme van énrajtam. (Luk. 2,40.)

Az erő, a szeretet és a józanság szelleme az én örökségem. (2Tim. 1,7.)

Hatalmasan megerősödöm a belső emberben a Szent Szellem által. (Ef. 3,16.)
Megismerem Krisztust, és az Ő feltámadásának erejét. (Fil. 3,9. 10.)


Erős vagyok az Úrban és az Ő hatalmas erejében. (Ef. 6,10.) Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.
(Fil. 4,13.)

Minden erővel meg vagyok erősítve az Ő dicsőségének hatalma szerint. (Kol. 1,10.)

Az én Istenem Krisztusban megerősít és felken engem. (2Kor. 1,21.)

Hű az Úr, aki megerősít engem és megőriz a gonosztól. Megmenekülök az alkalmatlan és gonosz emberektől.
(2Thess. 3,3. 2.)

Hálát adok Neked Atyám, Jézus nevében, hogy megízlelhettem a jövendő világnak erőit. (Zsid. 6,5.)

Bennem az üdvösség-, bennem az erő-, bennem az én Istenemnek országa-, bennem az Ő Krisztusának hatalma munkálkodik örökkön örökké. (Jel. 12,10.)

Isten, az én Atyám mindent megcselekedhet a bennem munkálkodó erő szerint, véghetetlen bőséggel, feljebb hogysem mint kérném vagy elgondolnám. (Ef. 3,20. 21.)
Ámen.




Oswald Chambers: SZEMÉLYISÉG


"...hogy egyek legyenek, mint mi egy vagyunk" (Jn 17,22).

A személyiség az a sajátos, kiszámíthatatlan valami, amiről úgy beszélünk, mint ami mindenki mástól megkülönböztet minket. Személyiségünk mindig túlságosan szétágazó ahhoz, hogy át tudjuk fogni. Lehetséges, hogy az a sziget, amit a tengerben látunk, egy mélybe rejtett nagy hegynek a csúcsa. A személyiség ilyen sziget, mit sem tudunk a lent rejtőző nagy mélységekről, ennek következtében nem tudjuk önmagunkat felbecsülni, megismerni. Először ugyan azt gondoljuk, hogy igen, később azonban ráébredünk, hogy csak egy valaki van, aki megért minket, és ez a Teremtőnk.

A személyiség a szellemi ember jellemzője, az egyéniség a természeti emberé. Urunkat nem lehet az egyéniségre és a függetlenségre jellemző megállapításokkal leírnunk. Őt csak a személyiség vonásaival nevezhetjük meg: "Én és az Atya egy vagyunk." A személyiség bele tud merülni a ! másikba. Csak akkor találsz rá önmagadra, amikor eggyé válsz egy másik személyiséggel. Amikor a szeretet, vagy Isten Szelleme megragad egy embert, mássá alakul, nem ragaszkodik többé független egyéniségéhez. Urunk soha nem használ az egyéniségre vonatkozó kifejezéseket, nem beszél arról, hogy valaki "könyököl", nem beszél elszigetelt helyzetéről, hanem a személyiségre jellemző dolgokról: "Hogy egyek legyenek, mint mi egy vagyunk."

Ha teljesen kiszolgáltatod Istennek a magadhoz való jogodat, személyiséged igazi volta tüstént egyezik Istennel. Jézus Krisztus felszabadítja a személyiséget, így az egyéniség átváltozik. Az átváltoztató erő a szeretet, személyes odaszentelődés Jézusnak. A szeretet a személyiség túláradása egy másik személyiséggel való közösségben.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből





Dicséretek. (lejátszási lista)

Virágzik, mint a rózsa E.W.Kenyon:


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Virágzik, mint a rózsa E.W.Kenyon: Az újfajta szeretet c. könyvből részlet
Isten Igéje azt mondja: "A puszta és száraz föld örvendezni fog, a
sivatag vidáman virágzik majd, mint a rózsa. Bőségesen fog virágozni és
örvendezve fog énekelni".
Nem értettem mit jelent ez a vers, egészen mostanáig. Ez egy messiási
üzenet. Tulajdonképpen a keresztényeknek szól.
Mi az, amitől a keresztény élet megújul - amitől a pusztaság
örvendezik és a sivatag virágozni kezd, mint a rózsa? A válasz: Ez az újfajta
szeretet, amit a Mester behozott a világba. Ez a kereszténység csodája.
Ez a krisztusi élet legnagyszerűbb tulajdonsága. Az érzéki ismereten
alapuló élet legnagyobb kihívása.
Jézus életének legfigyelemreméltóbb eleme nem a csodái voltak.
Valami más. Jobb kifejezés híján úgy hívjuk, hogy szeretet. De ez nem az
emberi szeretet. Ez más, attól sokkal különb.
Isten szeretet és Jézus Őt mutatta be testben. Jézusban a szeretet
testesült meg, ami meghökkentette a világot, megragadta az emberek szívét.
Jézus emberek iránti törődése és kereszthalála ezt az új dolgot mutatta
be.
Minden keresztény ébredés legfőbb jellemzője a szeretet kiáradása.
A régi, emberi szeretet önzésen alapszik. Könnyen csap át gyűlöletbe,
féltékenységbe, keserűségbe és gyilkos indulatba.
De ugyanaz a dolog, ami az emberi szeretetet keserűségre provokálja,
az isteni szeretetet még szebbé teszi. Ez a szeretet nem keresi a maga hasznát.
Minden üldözést és keserű támadást elvisel, és soha sem süllyed le a támadója
színvonalára.
Ezekben, a nehéz időkben, amiben élünk, a szeretet úgy sugárzik,
mint egy világítótorony, mely egy magasabb-rendű és jobb civilizáció felé hív
bennünket. Kiemel minket alantas, sivár életünkből oda, ahol nincs viszály,
neheztelés és marakodó önzés.
A nemzetek közötti háború nem más, mint az emberi önzés tombolása.
A nagytőke és a munkaerő harca szintén az önzés diadala, amikor az emberek
szívében a legfőbb hajtóerő az önzés.
A Jézus-fajta szeretet megszüntetné a háborúkat, lerombolná az
önzést, kapzsiságot és haragot a társadalmi osztályok között. Megoldana
minden gazdasági problémát. Ahol ez az új-fajta szeretet az úr, ott az emberek
nem sztrájkolnak.
Ahol az igazi szeretet uralkodik, ott nincsenek többé bírósági perek. A
tárgyaló termek átalakulnának összejöveteli helyekké, ahol az emberek Istent
dicsőítik és imádják.
Ahol ez a szeretet van, ott nincs válás.
Jézus egy új-fajta szeretetet hozott be a világba, ami egyenesen az
Atya szívéből származik. Ezt nem lehet utánozni. Nehéz ezt szavakkal
kifejezni. A legtalálóbban talán úgy mondhatnánk, hogy maga, Jézus
Krisztus.
Ez a szeretet virágzóvá teszi a legkietlenebb pusztát is. Elveszi az
életekből a hamisságot és frusztráltságot.
Egyszer egy barátommal a Mojava sivatagon lovagoltunk keresztül.
Azt mondtam: "Milyen kietlen és sivár ez a hely!" Ő így felelt. "Igen, de az
első eső után olyanná fog változni, mint a paradicsom. Azok a puszta dombok
pompás virágokkal lesznek elborítva."
Akkor megértettem, hogyan működik ez a szeretet-élet. Amikor
Jézussal találkozunk, a mi életünk is kivirágzik, mint az a puszta. Ez a
szeretet be tudja tölteni életünket. Nem lesz többé üres, meddő. Minden az
életöröm kertjévé változhat. Isten lehetővé tette ezt számunkra.
Csak annyi kell hozzá, hogy Jézus váljon a te uraddá, mestereddé. És
akkor a szív ezt énekli majd: "Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Szeretet tölti be szívem, énekszó van ajkamon."
Ez a szeretet gyönyörű virágoskertté változtatja sivár életedet, ahol az
öröm hangja szól örökké.
 

Csodálatos lehetőség


Készítette: Lydia magazin


Csodálatos lehetőség...



Képtelen életem


Mennyire fárasztó valami mást mutatni. Valamit, ami nem vagy. Valami olyasmit, ami a legkevésbé sem áll közel hozzád. Valamit, amit magad sem értesz, csak egyszerűen azt gondolod, hogy ezt kell mutatnod, hogy elfogadjanak. És mennyire álságos és álnok az a közösség, ami elvárja, hogy te valami olyasmi legyél, ami nem vagy. Milyen lehet úgy élni, hogy szíved mélyén tudod, hogy mindenki tudja, hogy te és mindenki más is NEM az, aminek mutatja magát. Mert hidd el, nem csak te sejted és vallod be magadnak azt, amit másokon látsz, mások is ugyanúgy látják. Az a szerep, amit játszol, nem te vagy. Ami nem vagyok, azt lehetetlen úgy élni mások elé, hogy elhiggyék, hogy mégis. De tudod, mi a szörnyű? A szörnyű az, hogy egy ideig elhiszed. Elhiszed, hogy itt mindenki bűntelen. Itt mindenki mindenkit szeret (vagy, hogy Kardos-Horváthot idézzem: “Mindenki majdnem – vagy majd NEM – mindenkit szeret). Egyáltalán el lehet-e játszni a szeretetet? Egy darabig talán. De talán még addig sem. Talán addig is csak az önáltatás és az önbecsapás hiteti el veled azt, ami nem a valóságos.

Imaközösségben – “tiszta szeretetből” – imádkozni ”eltévelyedett tesvéredért” úgy, hogy az az eltévelyedett testvéred is ott van abban a szobában. Volt velem ilyen. Kamasz voltam.  Ha megkellene nevezni életem legmegalázóbb és legfájdalmasabb perceit, akkor ez az eset közöttük lenne. Közben meg játszd el, hogy elhiszed, hogy EZ a szeretet. Hogy még dühös sem lehetsz, még ki sem borulhatsz, még nem is lázadhatsz a lelki terror ellen, mert akkor csak “nyilvánvalóvá teszed”, hogy tényleg “eltévelyedtél”. Bármi, amit annak érdekében tennél, hogy az igaztalan hadjáratot, amit ellened indítottak, megálítsd, mind terád hullana vissza. Tudod, az ilyen és hasonló esetek miatt volt nehéz szétválasztanom az embert a hitétől. Tudod milyen kutya nehéz dolog? Hogy ne azonosítsd a keresztény hitet azzal az emberrel, aki megalázott és visszaélt a bizalmaddal, aki pokollá tette az életed. Kihasználta, hogy fiatal vagy és labilis. Szörnyen nehéz. Ma visszatekintve úgy látom, hogy Isten angyalokat küldött, hogy velem legyenek, és az ő őszinte arcukba nézve tanuljam meg, hogy milyen a hiteles kereszténység. Angyalok, akik nem csak a “lelki életemet” de az életemet mentették meg. Isten angyalai voltak ők. Ma is így gondolok rájuk. Persze, civilben embereknek vannak lácázva. Az ő őszinte hitük segített megérteni, hogy a keresztény hit és az, ami egy adott emberben lecsapódik ebből a hitből, az NEM AZONOS. Mert minél inkább Isten tervei szerint élsz midenféle alakoskodás és játszmázás nélkül, annál inkább nyer teret az életedben az a kristálytiszta hit, ami annyira magával ragadó és ellenállhatatlan.

Billy Graham Szenlélek című könyvét 2007-ben a házsongárdi temetőben olvastam egy pünkösd előtt, miközben az életem romokban hevert, mert rájöttem, hogy játék volt és színház minden, amit előtte tettem és gondoltam. Ekkor már 10 éve keresztény voltam. Ebben a könyven Billy a Szentlélek munkáját a következőképpen írta le. Van a te kis romos parasztházad, az életed, ami omladozik, toldozott-foltozott, lehasznált és jellegtelen. A Szentlélek beköltözik ebbe a házba. Te arra gondolsz, hogy néhány dolgot megjavít, mert azokra tényleg szükség van, de egyébként minden ugyanúgy marad. Az elején még érted is, de aztán a Szentlélek elkezd olyan sebesen sürögni-forogni a kis házikóban, hogy követhetetlen. Mit tesz a Lélek? Olyat hoz ki ebből a házból, amire a legmerészebb álmaidban sem gondoltál. Teraszokkal, új épületrészekkel, virágokkal, sok fénnyel és tele kreativitással. A házikódból egy palotát alkot.

Akkor ott a házsongárdi temetőben elkezdtem eltemetni azt az üres vallásosságot, ami annyi szenvedés okozott és kértem Istent, hogy velem is tegye azt, amit azzal a házikóval ott abban a könyvben. Lassan elkezdett megváltozni az életem, és néha TÉNYLEG nem tudom, hogy Isten Lelke mit rohangál ebben a házban, és hogy mit miért tesz, és miért úgy ahogy, de mindig, amikor egy részt befejez, rácsodálkozom, hogy hogyan lehet ilyen csodálatosat és tökéleteset alkotni. Az a viskó az életem.

A mindennapi feladat

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Élt valamelyik kolostorban egy szerzetes, aki minden este fáradtan és kimerülve tért nyugovóra. Egyszer meg is kérdezte tőle egy apát, hogy mi az oka ennek:

- Mindennap annyi dolgom - válaszolta a szerzetes -, hogy Isten segítsége nélkül el se tudnám végezni. Mindennap egy megáradt folyót kell föltartóztatnom, két sólymot megszelídítenem, két nyulat visszatartanom, két karvalyt idomítani, egy sárkányt megfékezni, egy oroszlánt megkötözni, és egy beteget ápolni.

- Ejnye, mondta erre az apát, érthetetlen panaszok ezek, mert ilyen munkát senki nem végez, és nem is végezhet a mi kolostorunkban.
- És mégis, főtisztelendő atyám, a színtiszta igazságot mondottam. A megáradt folyó nem más, mint az én gondolataim, melyekre állandóan ügyelnem kell, hogy helytelen irányba ne tévedjenek. A két sólyom két szememet jelenti. Szüntelenül őrködnöm kell, hogy olyasmit ne nézzek, ami lelkem tisztaságát beszennyezné. A két nyúl jelenti lábaimat, amelyeket állandóan féken kell tartanom, hogy a bűn útjára ne vigyenek. A két karvaly a két kezem, melyeket csak a jóra akarok felhasználni, és ez nem megy olyan könnyen. A sárkány nem más, mint a nyelvem, melyet bizony nem könnyű féken tartani. Állandóan ébernek kell lennem, hogy semmi olyat ne mondjak, amivel Istent és felebarátaimat megbánthatnám. Az oroszlán jelenti a szívemet, amelyben oly sok az önszeretet és a bűnös kívánság. Ez adja a legtöbb gondot. Állandóan küzdenem kell vele, hogy méltó temploma legyek az Istennek. A beteg nem más, mint a törékeny testem, amely addig újabb és újabb kívánságokkal áll elő. Igen sok ezek közül kárára van testem egészségének. Ezért aztán ellene is állandó harcot kell vívnom.
Csodálkozva hallgatta mindezt az apát az egyszerű szerzetes ajkáról. Végül igazat adott neki és így szólt hozzá:
- Testvér, te derekasan dolgozol az Úr szőlőjében.

Egy gyönyörű üzenet a szeretetet bizonyságára:

Készítette: Ildikó Oláhné Paszternák
 Egy kisfiú a nagyszüleit látogatta meg a farmjukon. Kapott egy csúzlit, hogy azzal játsszon kint az erdőben. Gyakorolt, de soha nem találta el a célpontot. Egy kicsit elkedvetlenedett, és hazafelé indult vacsorára.

Ahogy hazafelé tartott, meglátta a nagymama házi kacsáját. Egy hirtelen ötletre, kilőtte a csúzlit, ami a kacsa fejét találta el és megöl
te. Megdöbbent és elszomorodott. Rémültében a halott kacsát a farakásba rejtette, amikor észrevette, hogy a nővére őt nézi. Sally látta a teljes történetet, de nem szólt semmit.

Másnap ebéd után a nagymama azt mondta:
- Sally, gyere mosd el az edényeket.
De Sally azt válaszolta:
- Nagymama, Johnny, azt mondta, hogy ő szeretne segíteni a konyhában.
Majd oda súgta neki:
- Emlékszel a kacsára? - Így Johnny mosogatott.

Később a nap folyamán, nagypapa megkérdezte a gyerekeket, hogy van-e kedvük horgászni.
Nagymama azt mondta:
- Sajnálom, de szükségem van Sally-re,hogy segítsen elkészíteni a vacsorát.
Sally mosolygott és azt mondta:
- Rendben én mehetek, mert Johnny mondta nekem, hogy ő szeretne segíteni.
Majd megint azt suttogta:
- Emlékszel a kacsára? - Így Sally elment horgászni és Johnny maradt segíteni.
Néhány napon keresztül Johnny a saját munkáján kívül Sally-ét is elvégezte, míg végül nem bírta tovább. Odament a nagymamához és bevallotta, hogy megölte a kacsát.

Nagymama letérdelt és megölelte és azt mondta:
- Kedvesem, tudom. Tudod, az ablakban álltam és láttam mi történt. De mert szeretlek, így megbocsájtottam neked. Csak kíváncsi voltam meddig engeded, hogy Sally rabszolgát csináljon belőled.

Üzenet a mai napra és az össze többire: bármilyen is a múltad, bármit is csináltál, a gonosz mindig is felhánytorgatja (hazugság, adósság, félelem, gyűlölet, harag, megbocsájthatatlanság, keserűség, stb.) Bármi is az, tudnod kell, hogy Isten az ablakban állt és mindent látott, látta az egész életedet. Azt akarja, hogy tudd, hogy Ő szeret téged és megbocsájt. Csak arra kíváncsi, hogy meddig engeded a gonoszt, hogy rabszolgát csináljon belőled. A nagyszerű dolog Istennel kapcsolatban, hogy amikor megbocsájtást kérsz, Ő nem csak megbocsájt, de el is felejti azt.

Amikor megérint...

2012. november 6.

Kezdetben


„Kezdetben vala az Ige…” (Ján.1,1)

Az Úr az ellátója mindeneknek


„Mindenki szemei Tereád vigyázzanak, és Te idejében megadod eledelüket. Megnyitod a te kezedet és megelégítesz minden élőt ingyen” (Zsolt. 145, 15-16)

A szeretet törvénye


„Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” (gal. 6,2)

23-as ZSOLTÁR

Arcod ragyog az arcomon.

Az Úr védelme


"Az ÚR megőriz téged minden bajtól, megőrzi életedet. Megőriz az ÚR jártodban-keltedben, most és mindenkor." Zsoltárok könyve 121:7-8

"Vékony az emberi élet fonala. A pókháló vastag kötél hozzá képest." (Charles Huddon Spurgeon)

Sokan nem ébrednek fel reggel. Mert nem az ébresztőóra kelt fel, hanem Isten megújítja a kegyelmét felettünk. Ha felébredtünk, az azt jelenti, hogy Isten még a mai napra megvédte a vékony életfonalunkat. Kegyelmet kaptunk.

Fontos, hogy Valaki vigyázzon ránk föntről? Enélkül nem lehet élni. Megszámlálhatatlan veszély vesz bennünket körbe: gonosztevők, mikroszkopikus méretű kórokozók, vadállatok (pl. harapós kutyák), fegyverek, az időjárás okozta veszélyek, magasság, mélység, közlekedés, fertőző betegségek, stb. Nem tudunk minden nap minden téren vigyázni. Ha Valaki fentről nem segít, nem maradunk sokáig életben.

Isten azt üzeni, hogy Ő megőrzi az életünket. Nem azt kéri, hogy ne mozduljunk ki otthonról, hogy meg tudjon védeni. Isten a jártodban-keltedben, most és mindenkor megőriz. Azaz sem a tér, sem az idő nem akadálya az Ő védelmének.

Elesel, de mintha Valaki tompította volna az esés gyorsaságát. Elszáguld melletted egy autó, ami egy centivel közelebb már bajt okozott volna. Meggyógyulsz abból a betegségből, amiben sokan meghaltak. Épségben szállsz ki minden nap az autóból, mert nem történt baleset veled. Nem hozzád törtek be. Az ablak betört, de a labda a fejed mellett haladt el. A lábad eltört, de nem a fejedet zúzta szét a kő, amikor elestél. A kutya megkergetett, de nem harapott meg.

Csoda, hogy élünk. Azt a sok veszélyt látva, másra nem gondolhatunk, csak csodára. Ha pedig elkerülhetetlenül ér a baj, add Urunk, hogy kegyelmesen érjen!

Az éjszaka vége


Egy mester azt kérdezte a tanítványaitól, miből tudják megmondani, hogy véget ért az éjszaka, és elkezdődött a nappal.

Az egyik azt mondta:
- Ha a távolban látsz egy állatot, és meg tudod mondani, hogy az tehén, vagy ló.
- Nem - mondta a guru.

- Ha ránézel egy távolban lévő fára, és meg tudod mondani, hogy az körtefa, vagy mangófa.
- Ez sem jó - mondta a guru.

- Hát akkor mi a helyes válasz? - kérdezték a tanítványai.
- Ha egy férfinek az arcába nézel, és felismered benne testvéredet, vagy ha egy nőnek az arcába nézel, és felismered benne nővéredet. Amíg erre képtelen vagy, mindegy, hol áll a Nap, számodra továbbra is éjszaka van...

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Auguszta Petrovics
A harc még nem ért véget. Szükséges lesz, hogy szilárdan állj, és ne légy hajlandó kimozdulni a békesség és hit helyéről. Én valóban egy jó munkát végzek, és átviszlek a körülményeiden a megoldásig, de még további tennivalók vannak. Azt remélted, hogy mostanára megoldódnak a problémáid. Azonban hosszútűrésre és állhatatosságra lesz szükség még akkor is, hogyha látod az úgynevezett fényt az alagút végén. Legyél erős és határozott, hogy átküzdd magad a legkétségbeejtőbb helyzeteken is, mondja az Úr. Bízz Bennem.

Jakab 5:11 Íme, boldognak mondjuk az állhatatosokat. Jób állhatatosságát hallottátok, és az Úrtól való végét láttátok, mivel igen irgalmas és könyörületes az Úr.