2016. június 6.

Ige: A közbenjáróról.

„A közbenjáró pedig nem egyé, Isten ellenben egy” (Gal. 3,20)

[Más fordítások szerint: Közbenjáróra nincs szükség, ahol nincs két fél. Isten pedig egy.  A közvetítő azonban nem egy személy közvetítője, Isten pedig egy]*

*A közbenjáróról így hangzik a prófécia: „És amikor látá, hogy nincsen ott senki, és álmélkodott, hogy nincsen közbenjáró; ezért saját karja segít néki, és saját igazsága gyámolítja, és támogatja őt. És felölté az igazságot, mint páncélt, és a szabadítás védelmező sisakja van fején; felölté a bosszúállás ruháit, mint köpenyt, és búsulással, és felindulással vevé magát körül, mint egy palásttal” (Ésa. 59,16-17)

 „Mert bosszúállás napja volt szívemben, és megváltottaim, - és a megtorlás - esztendeje eljött. Föltekintettem, és körültekinték de nem vala segítő, s álmélkodám, és csodálkoztam, és nem vala gyámolító, és nem volt támogatóm. De segített nékem saját karom, és haragom, felindulásom gyámolított engem!” (Ésa. 63,4-5)

És az Úr karjáról így beszél Pál apostol: „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus” (1 Tim. 2,5).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.