Miután valamennyien
ettek és jóllaktak, összeszedték a maradék darabokat, tizenkét tele kosárral.
(Máté 14:20.)
Egy gazdag ifjú kereste fel egykor Jézust. Mindene megvolt,
mégis valami odahajtotta Jézushoz. Azt érezte, mindent megtart, minden rendben
van, a lehető legjobb mindabban, amit az élet számára adott, mégis hiányzik
valami. Jézus nem tesz mást, mint visszatükrözi ezt az érzését. Igen, csurig
tele van az életed, ráadásul csupa jó dologgal van tele, de ez a sok, ez a hiány
éppen. Mi is sokszor azt hisszük, hogy ha még ez vagy az lenne, akkor jobb
lenne az élet. Jól megy a templomban is minden, csak még ott egy kis festés,
amott egy új hitoktató, egy intézmény, egy kert, egy ez, egy az, és akkor majd
előrébb megy az egyház szekere. Nem vesszük észre, hogy az egyházban is ez a
sok minden éppen a fogyatkozás. Nem az a dolgunk, hogy a cukrászdában a lehető
legnagyobbra növeljük a választékot. Nem vízszintes, mennyiségi síkon kell
növekednünk. (Fekete Ágnes)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.