2013. szeptember 26.

Római levél 6. fejezet: A bemerítés Krisztus életében részesít (göröggel és kapcsolódó igékkel; revidiált)

Róm. 6,1 Mit mondunk tehát? Megmaradjunk-é a bűnben [vagyis a céltévesztésben] hogy a kegyelem [vagyis Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása] annál nagyobb [és bőségesebb] legyen? [hogy a kegyelem annál inkább áradjon, gyarapodjon, és megsokasodjon]

Róm. 6,2 Távol legyen: [Semmi esetre sem] akik [egyszer már] meghaltunk a bűnnek [a céltévesztésnek], mimódon élnénk még abban*

*Hiszen: „... aki meghalt, felszabadult a bűn alól” (Róm. 6,7)

Róm. 6,3 Avagy nem tudjátok-é, [hát nem értitek] hogy [mi] akik bemerítkeztünk Krisztus Jézusba, az ő halálába merítkeztünk be*

*Az üdvösségünk Isten kegyelméből van: „Mert kegyelemből [Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása által] tartattatok meg [és részesültetek a megváltásban; és üdvözültetek], hit által; és ez nem tőletek van [ez nem a magatok érdeme]: Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék [és ne dicsekedhessék]” (Eféz. 2,8-9).

Bizony: „Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg (vagyis üdvözített) minket újjászülő és megújító fürdője a Szent Szellem által” (Tit. 3.5).

Az Úr Jézus kijelentése arról, hogy hogyan és miért kell újonnan születni: „… Ha valaki nem születik [nem származik] víztől és Szellemtől [vízből és Szellemből], nem mehet be [nem tud, nem képes bemenni] az Isten országába [Isten királyságába; birodalmába]” (Ján. 3,5).

 És a kijelenetés az apostolokon keresztül így folytatódik: „… Térjetek meg [változtassátok meg gondolkozásotokat] és merítkezzetek be mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek [vagyis a céltévesztés] bocsánatára [és eltörlésére]; és veszitek [megkapjátok] a Szent Szellem ajándékát” (Csel. 2,38).

Mert: „… Krisztus szerette a kihívott gyülekezetet, az eklézsiát, és Odaadta érte a saját életét. Hogy azt felkészítse, és megszentelje [vagyis Isten számára elkülönítse, és szentté tegye], megtisztítván a bemerítés fürdőjében] az ige [az élet igéje] által(Ef. 5,25-26).

A Szent Szellembe való bemeritkezés következménye lesz: „Eltemettetvén Ővele együtt a bemerítésben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból... Mert akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöztétek fel” (Kol. 2,12; Gal. 3,27) .

Pál apostolon keresztül megerősíti a Szent szellem, hogy mibe kell bemerítkezni: „… Pál, eljárván a felsőbb tartományokat, Efézusba érkezék: és mikor némely tanítványokra talált, Monda nékik: Vajjon vettetek-é SzentSzellemet, minekutána hivőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy már eljött a Szent Szellem. Ezután megkérdezte tőlük: Akkor hogyan meritkeztetetk be? A János bemerítésével ” - válaszolták ezek. Pál ekkor így szólt: János, amikorbemerített, megtérést (vagyis a gondolkozásmód megváltoztatását) követelte, és azt mondta a népnek, hogy abban higgyenek, aki utána jön, azaz Krisztus Jézusban. Amikor ezt meghallották, bemerítkeztek az Úr Jézus nevébe. És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szent Szellem, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak” (Csel. 19,1-6).

János apostol így látja a megdicsőült Urat, az Úr Jézus krisztust: „… vérrel hintett ruhába vala öltöztetve és a neve Isten ígéjének neveztetik (Jel. 19,13).

Róm. 6,4 Eltemettettünk [azaz szellemben hasonlóvá váltunk] azért Ővele együtt a bemerítés által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott [életre kelt] Krisztus a halálból [a halottak közül] az Atyának dicsősége [fényessége, ragyogása] által, azonképpen mi is új [újszerű, ismeretlen, szokatlan, meglepő, természetfeletti] életben járjunk*

*És így folytatódik a kijelentés:Eltemettetvén [együtt elhantolva, azaz szellemben hasonlóvá válva, hasonulva] Ővele együtt a bemerítésben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe [beavatkozásába] vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból, [vagyis a halottak közül]. És titeket, kik holtak valátok a bűnökben [vagyis akiket halottakká tettek az elesések; hibás lépések, botlások, melléfogások] és a ti (hús)testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített [és életre keltett] együtt Ővele, megbocsátván minden bűnötöket, [az után, hogy minden elesésünket megbocsátotta]” (Kol. 2,12-13).

És tette ezt azért Isten: „Hogy levetkezzétek [félretegyétek] ama régi élet [vagyis a korábbi gonosz életmódotok életvitel, életvezetés, magatartás, viselkedés] szerint való ó embert, mely meg van romolva [el van tévelyítve, és  csábítás áldozatául esett] a csalárdság [megtévesztés, becsapás, csalás, árulás, csábítás] kívánságai miatt. [Más fordítás: Vessétek le az óembert, mely magát korábbi forgolódástokhoz szabja, mely a csalárd kívánságok útján megromlik; Aki romlásba rohan a megtévesztő, csalárd és gonosz kívánságok miatt, és akit a saját vágyai rossz irányba vezettek]. Megújuljatok pedig a ti elméteknek [a ti bensőtök] szelleme szerint. És felöltözzétek amaz új [újszerű, ismeretlen, szokatlan, meglepő] embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban [Hit által való megigazulásban] és valóságos [maga a VALÓSÁG, az Ige által] szentségben(Eféz. 4,22-24).

És ez az Újjonnan – vagyis a Szent Szellemtől, és Isten Igéje által – született, az ilyen megvallást tesz: „Áldott (imádni való) az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága (könyörületessége, gyengéd, szerető irgalma) szerint újonnan szült minket élő reménységre („biztos várását” jelenti valaminek, ami be is fog következni. Itt: az Isten ígéreteire irányuló, ember fölött álló, „földöntúli” remény) Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által” (1Pét 1,3).

Hiszen: „Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk” (Jak. 1,18). Az újjászülő beszéd pedig: „… az igazság beszéde, mely az Evangélium” (Kol. 1,5).

És ti: „…nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által”  (1Pt. 1,23).

Aki: „nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szent Szellem által” (Tit. 3,5).

„Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek…” (2 Pét. 1,4).

Így valósult meg a prófécia, amely az új teremtésnek figyelmeztetés is: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok…” (Ésa. 43,18-19)

„Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem említtetnek (a régire nem is emlékeznek), még csak észbe sem jutnak” (Ésa. 65,17).

Hanem: „Mint most született csecsemők (gyanánt), a tiszta (csalárdságtól mentes, szellemi) hamisítatlan (megtéveszthetetlen) tej (Isten igéje) után vágyakozzatok (nagyon vágyódik valami után, epekedik), hogy azon növekedjetek. (általa növekedjetek az üdvösségre) (amíg majd megmenekültök)” (1Pét 2,2)

Róm. 6,5 Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint Ővele eggyé lettünk [egybenőttünk; egyesültünk] bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk, [vagyis feltámadásával is összenőttekké leszünk]*

*Mert: „Isten ugyanis feltámasztotta (életre keltette) az Urat, és hatalmával (ereje által) minket is fel fog támasztani (és életre kelt a halálból)(1Kor. 6,14).

Mert: „...ha Annak a Szelleme lakik bennetek, aki feltámasztotta (életre keltette) Jézust a halálból (a halottak közül), ugyanaz, aki feltámasztotta (életre keltette) Krisztus Jézust a halálból (halottak közül), megeleveníti (életre kelti) a ti halandó testeiteket (éneteket, személyeteket) is az ő ti bennetek lakozó Szelleme által... Igaz beszéd ez (és megbízható az ige (a logosz)). Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is” (Róm. 8,11; 2 Tim. 2,11).

Róm. 6,6 Tudván azt, hogy a mi ó emberünk Ővele megfeszíttetett [oszlopra feszíttetett]. hogy megerőtlenüljön [és teljesen működésképtelenné, erejét vesztetté legyen] a bűnnek teste, [(amartias szóma: a céltévesztett én]. és megsemmisüljön (elpusztuljon; tétlenné; tehetetlenné váljon) a bűn hatalmában álló [a céltévesztett)] test [(vagyis a: szóma = én)] hogy ezután ne szolgáljunk [és ne legyünk  rabszolgája] a bűnnek, [vagyis ne legyünk  a céltévesztés) rabszolgái]*

*És azért rörtént ez: „hogy többé ne emberi vágyak, hanem az Isten akarata szerint éljétek le (hús)testi életetek hátralevő idejét” (1Pt. 4,2).

Róm. 6,7 Mert aki [így] meghalt, felszabadult a bűn alól. [megigazult; igazságossá lett; (felmentést nyert) a bűntől, a cél ELVÉTÉSÉTŐL)]*

*Ezért tehát: „… atyámfiai, nem vagyunk adósok a (hús)testnek, hogy (hús)test szerint éljünk” (Róm. 8,12).

Róm. 6,8 Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy [együtt] élünk [továbbra] is Ővele*

*A kijelentés megerősítése:Igaz beszéd ez. Mert ha vele együtt meghaltunk, vele együtt fogunk élni is” (2 Tim. 2,11) „Isten ugyanis feltámasztotta az Urat, és hatalmával minket is fel fog támasztani” (1Kor. 6,14)

Róm. 6,9 Tudván [és biztosak vagyunk abban] hogy Krisztus, aki [miután] feltámadt a halálból, [vagyis a halottak közül] többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik*

*Mert Ő az: „Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogva tartatnia” (Csel. 2,24)

Ahogyan azt előre megígérte: „Azt pedig, hogy feltámasztotta őt a halálból, és többé nem fog visszatérni az elmúlásba, így mondta meg: Nektek váltom be a Dávidnak tett biztos, szent ígéreteket. Ezért más helyen is így szól: Nem engeded, hogy a te Szented elmúlást lásson” (Csel. 13,34-35).

Róm. 6,10 Mert hogy meghalt, a bűnnek [vagyis a céltévesztés miatt] halt meg egyszer, hogy pedig él, az Istennek él. [Más fordítás: Ami ugyanis benne meghalt azt a vétek (a cél elvétése) ölte meg egyszer, ami pedig él azt az Isten élteti].

Róm. 6,11 Ezenképpen gondoljátok [és vegyétek számításba] ti is, hogy meghaltatok a bűnnek [vagyis a céltévesztésnek], de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban*

*Abban: „Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg” (1 Pét. 2,24)

Róm. 6,12 Ne [engedjétek, hogy] uralkodjék tehát a bűn [a céltévesztés következménye] a ti halandó [és mulandó] testetekben [(szóma): személyetekben, ami ki van téve a halálnak] hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban [és ne engedjetek az ő vágyainak és szenvedélyének]*

*Pál apostol példát ad a testi vágyak elleni harcról: „... megsanyargatom, és szolgává teszem a testemet (szóma =  énemet), hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre” (1Kor. 9,27)

Ti is: „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás.” „Ha ugyan Őt megértettétek, és Őbenne megtaníttattatok, úgy amint az igazság a Jézusban: Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt. Megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint.” (Kol. 3,5; Eféz. 4,21-23).

Péter apostol is felhívja a hívők figyelmét: „Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket: tartózkodjatok a (hús)testi vágyaktól, amelyek az élet (pszükhé = énünk, életünk)  ellen harcolnak” (1Pt. 2,11)

Már Dávid ezt kéri az Úrtól, egyben kijelentve, hogy hogyan tudjuk megtartóztatni magunkat a testi vágyaktól: „Vezéreld utamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!” (Zsolt. 119,133).

Róm. 6,13 Se ne szánjátok [és ne adjátok át, ne állítsátok] oda a ti tagjaitokat [a test egy-egy funkciót végző részét] hamisságnak [támadó] fegyvereiül a bűnnek [az igazságtalanságnak, és gonoszságnak szolgálatára]. Hanem szánjátok [és adjátok] oda [bocsássátok rendelkezésre] magatokat az Istennek [szolgálatára], mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat [testetek egy-egy funkciót végző részét] igazságnak [a megigazulás] fegyvereiül az Istennek*

*És mert nagyon fontos, sőt életbevágó a kijelentés, ezért megismétli a Szent Szellem: „Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket (szómata umón = halandó test, azaz: személyeteket) élő, szent és Istennek kedves áldozatul. Mint a ti okos tiszteleteteket”„hogy többé ne emberi vágyak, hanem az Isten akarata szerint éljétek le (hús)testi életetek (biosz = földi életetek) hátralevő idejét. Bizony, elég volt abból, hogy a múltban a pogányok szokása szerint kicsapongásokban, kívánságokban, részegeskedésekben, dorbézolásokban, tivornyázásokban és szentségtelen bálványimádásokban éltetek” (Róm. 12,1; 1 Pét. 4,2-3).

Mert ha továbbra is: „…(hús)test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Szellem által megölitek (vagyis halálra adjátok) a test (szóma: a testi természetetek) cselekedeteit, élni fogtok” (Róm. 8,13).

Róm. 6,14 Mert a bűn [vagyis a céltévesztés következménye] ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem [vagyis Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és felmentése] alatt*

*Azért mert: „… a törvény [a valóságban] csak haragot nemz [haragot eredményez]. Ahol azonban nincs törvény, ott nincs törvényszegés [vagyis ott nem lehet áthágni sem a törvényt]” (Róm. 4,15).

Róm. 6,15 Mit is tehát? [Mi következik ebből?] Vétkezzünk-é [és újra céltévesztők legyünk-e?] mivelhogy nem vagyunk a törvény [uralma] alatt, hanem kegyelem [vagyis Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és felmentése] alatt? Távol legyen.

Róm. 6,16 Avagy nem tudjátok, hogy akinek oda szánjátok [és alárendelitek] magatokat szolgákul [vagyis rabszolga gyanánt] az engedelmességre, annak vagytok szolgái, [vagyis rabszolgái] akinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek [vagyis a céltévesztésnek] halálra, [vagyis ami a halálba vezet] vagy az engedelmességnek igazságra? [ami megigazulásra vezet]*

*Az Úr Jézus – a testté lett Ige – így figyelmeztet: „... Bizony, bizony mondom néktek, hogy mindaz, aki bűnt (vagyis a cél elvétését) cselekszi, (rab)szolgája a bűnnek (vagyis a cél elvétésének)(Ján. 8,34)

És Péter apostolon keresztül megmagyarázza a Szent Szellem a kijelentést: „... mert akit valaki legyőzött, az annak szolgájává lett. Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ fertelmeit elkerülték, de ezekbe ismét belekeveredve legyőzetnek, az ő utolsó állapotuk gonoszabbá lett az elsőnél” (2 Pét. 2,19-20).

Róm. 6,17 De hála az Istennek, [az Ő , kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és felmentése] hogy jóllehet a bűn [a cél elvétésének] (rab)szolgái voltatok, de szívetek szerint [most már szívből azaz: bensőtökből] engedelmeskedtek a tudomány [és tanítás] azon alakjának, [és követendő mintájának] amelyre adattatok [és amelyre rendelve vagytok].

Róm. 6,18 Felszabadulván pedig a bűn alól [vagyis a céltévesztés kötelékéből], az igazságnak [azaz a megigazultságnak] (rab)szolgáivá lettetek.

Róm. 6,19 Emberi módon szólok [és fejezem ki magam] a ti (hús)testeteknek erőtlensége [gyarlósága] miatt. [A (hús)test gyönge ugyanis enged a kísértésnek]. Mert amiképpen oda szántátok a ti tagjaitokat a tisztátalanságnak és a hamisságnak [a törvénytelen nélküli állapotnak] (rab)szolgáiul a hamisságra [törvénytelenségre]: azonképpen szánjátok [és adjátok] oda most a ti tagjaitokat [(szóma = személyetek) egy-egy funkciót végző részét] (rab)szolgáiul az igazságnak [megigazulásnak] a megszenteltetésre.

[Más fordítás: most úgy állítsátok tagjaitokat rabszolgákul az igazságosság oldalára, hogy azok megszentelődéseteket munkálják]*

*Péter apostol megvallása: „Mert elég(séges) nékünk, hogy életünk elfolyt (vagyis már eltelt) idejében a pogányok (a nemzetek) akaratát (vágyát, tetszését) cselekedtük (és követtük). Járván feslettségekben (kicsapongásokban, bujaságban, gyönyörök közt), kívánságokban (érzékiség, vágy,és  epekedésben), részegségekben (borozásokban, mértéktelenségben), dobzódásokban (dorbézolásban, dáridózásban, és zavargásban, tivornyázva), ivásokban és undok (bűnös, törvényt félretevő, tiltott) bálványimádásokban” (1Pét 4,3).

Így figyelmeztet az Úr Jézus is: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ne essetek; mert jóllehet a szellem kész, de a (hús)test erőtelen” (Mát. 26,41).

Ezt ismerve így beszél Pál apostol: „… megsanyargatom [megzabolázom; állon ütöm; megöklözöm; alávetem] testemet (szóma: egész lényemet ) és (rab)szolgává teszem; [és rabságba (rabszolgaságba) vetem (és kényszerítem) leigázom] hogy míg másoknak prédikálok, [tanítok; hirdetem az Igét; hogy amikor másokat versenybe hívok]  magam valami módon méltatlanná és alkalmatlanná ne legyek” (1 Kor. 9,27).

Róm. 6,20 Mert mikor a bűn [vagyis a céltévesztés] (rab)szolgái valátok, az igazságtól [vagyis a megigazulástól] szabadok [függetlenek] valátok.

Róm. 6,21 Micsoda gyümölcsét vettétek [termett ez] azért akkor azoknak, amiket most szégyenletek? Mert azoknak a vége [az eredménye] halál*

*Ugyanis: „… amíg (hús)test szerint éltünk, a bűnök törvény által szított szenvedélyei hatottak tagjainkban, amelyek a halálnak termettek gyümölcsöt” (Róm. 7,5)

Róm. 6,22 Most pedig, minekutána felszabadultatok a bűn [vagyis a céltévesztés] alól, (rab)szolgáivá  lettetek pedig az Istennek megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre [Isten céljaira való elkülönítésre / elkülönülésre], a vége [eredménye] pedig örök élet [Más fordítás: Gyümölcsötök a megszentelődés, célotok az örök vagyis: A természetfeletti élet, az életnek egy más létezési formája].
   
Róm. 6,23 Mert a bűn [a cél elvétésének] zsoldja [a bér, amellyel a bűn fizet] halál az Isten kegyelmi ajándéka [vagyis a Szent Szellem megnyilvánulása] pedig örök élet [a természetfeletti élet] a mi Urunk Krisztus Jézusban*

*Isten már az első embert figyelmezette: „De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert amely napon ejéndel arról, bizony meghalsz” (1 Móz. 2,17).

De a test kívánságának erőssége megerőtlenítette Isten Igéjét: „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett, majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett” (1Móz. 3,6).

És az apostolon keresztül folytatdik a kijelentés arról, ami halált eredményez: „Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt aratándja is. [Más fordítás: Ne áltassátok magatokat! Istent nem lehet becsapni! Azt fogja az ember aratni, amit vetett]. Mert aki vet az ő (hús)testének [aki a hús világába vet], a (hús)testből arat veszedelmet [pusztulást; saját húsából fog romlást aratni]; aki pedig vet a Szellemnek, a Szellemből arat örök életet. [Más fordítás: Aki azért vet, hogy kielégítse bűnös természetének kívánságait, annak a bűnös természete örök halált terem, és ezt fogja learatni. Aki viszont a Szent Szellem tetszésére vet, az a Szent Szellemből arat örök (természetfeletti) életet]” (Gal. 6,7-8).

Meg van írva, hogy: „Az istentelen (az Isten nélkül élő, a nem hívő) munkál (és szerez) álnok (és hamis) keresményt; az igazságszerzőnek (vagyis a megigazulást szerzőnek) pedig jutalma valóságos (Más fordítás: de igaz bérhez jut az, aki igazságot /alétheia: valóság, Ige/ vet)” (Péld. 11,18).

Mert: „Aki vet álnokságot (H: 'áven: hazugság), arat nyomorúságot (bajt, /g: plégé: csapás, katasztrófa); és az ő haragjának (H eəráh: gőg, kevélység, arrogancia) vesszeje megtöretik (és megsemmisül). Az irgalmas szemű (és a jóságos tekintetű) ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek (a nincstelennek)” (Péld. 22,8-9).

Már Mózesen keresztül így figyelmeztet az Úr: „Lám elődbe adtam ma néked az életet és a jót: a halált és a gonoszt (a rosszat). Bizonyságul (tanúul) hívom ellenetek ma a mennyet (az eget) és a földet, hogy az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd (hát) az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod” (5 Móz. 30,15.19).

 És mi az, ami halált eredményez, erről így szól a Szent Szellem: „Parázna (jelentése: Isten iránti hűtlenek) férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? Aki azért e világ barátja akar lenni (ha tehát valaki a világgal barátságot köt), az Isten ellenségévé lesz” (Jak. 4,4).

Hát: „… ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket” (Eféz. 5,11).

Mert: „Amint én láttam, a kik hamisságot szántanak és gonoszságot (vészt) vetnek, ugyanazt aratnak” (Jób. 4,8).

Hanem: „… levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert [hogy a korábbi gonosz életmódotokat hagyjátok el és vessétek le a „régi” embert], mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt

[Más fordítás: Ez ugyanis teljesen megromlott a saját vágyai miatt, amelyek rossz irányba vezették, és aki romlásba rohan a megtévesztő kívánságok miatt]; Megújuljatok pedig a ti elméteknek szelleme szerint(Eféz. 4,22-23).

Mert: „Akik pedig Krisztuséi, a testet [a (hús)testet; bűnös természetüket szenvedélyeivel, kívánságaival és vágyaival együtt] megfeszítették [(sztauroó): a szenvedélyt, indulatot vagy az önzést eltörli, kiirtja (legyőzi)] indulataival és kívánságaival együtt (Gal. 5,24).

És: Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban” (2 Pét. 1,4)




Hatalmas Isten a Szabadító.

Kempis Tamás: A szeretetről.

A szeretet virraszt, és állva sem alszik.
A fáradság nem meríti ki, a szorongás nem győzi le.
Az ijedség nem zavarja meg;

hanem miként a lobogó láng s az égő fáklya, fölfelé tőr és áthatol mindenen”


Megvallás

Amit nem Isten ültetett el a testemben, az szétoszlik és gyökerestől kipusztul belőle, a Jézus nevében! Lényem minden szövetét az 1Péter 2:24 igazsága járja át, és Isten élete duzzad bennem! (Márk 11:23; János 6:63)


Charles Capps: Isten gyógyszere


Ezt mondja az Úr!

„Ha engedelmesen hallgatsz Istenednek, az ÚRnak szavára, és azt teszed, amit ő helyesnek tart, figyelsz parancsolataira, és megtartod minden rendelkezését, akkor semmiképpen sem helyezhető rád egy sem azok közül a betegségek, bajok, csapások közül, amelyek Egyiptomra helyezhetők. Mert én, az ÚR, vagyok a te gyógyítód. (2Móz. 15,26)


Az Úr szeretetéről

 „Magasztallak, Uram, a népek közt, zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt, mert szereteted az égig ér, hűséged a magas fellegekig” (Zsolt. 57,10-11)


Kiss Ferenc: Az Istentől elszakadt emberről.

A bűnbeeséssel indult el az ember az Istentől távolodó úton, azóta háttal van Isten felé. Alaptalan reménykedés azt állítani, hogy az ember a művelődés és a tapasztalatok következtében nemesebb lesz, a történelem azt igazolja, hogy elveszítette a lélek és szellem igazi tulajdonságait, amelyekre olyan nagy szüksége lenne: szeretetet, bizalmat, és szinte félholtan fekszik a világ országútján.


DICSÉRETEK 6. CD - EvaNagyBudapest

Az Úr Jézus ígérete az Őt szeretőknek

 „Ha valaki szeret engem [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát nekem, eggyé válik velem], megtartja [(téreó): ügyelrá, megőrzi, magánál tartja] az én beszédemet [(logoszomat): az én igémet]. És az én Atyám szereti őt, [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát neki, eggyé válik vele] és ahhoz megyünk, [(poieó moné): és szállást készítünk magunknak nála] és annál lakozunk” (Ján. 14,23)

Hálaadás.

Mennyei Atyám!
„Hálatelt szívvel magasztallak, amiért megszabadítottál a sötétség hatalmából, és általvittél a Te szerelmes Fiadnak országába, a világosságba”(Eféz. 1,7.)




Benjamin Franklin: A beszédről

“A bolond kibeszéli a szívét, a bölcs viszont a szívével beszél.”


Albert Schweitzer: A boldogságról

“A boldogság nem más, mint jó egészség és rossz memória.”


Albert Einstein: Az őrültségről

Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen.



Pajor Tamás Egy Élet kell hozzá

2013. szeptember 25.

Ige: A csodatételek hatása

Az Úr Jézus: „… kiméne a tenger mellé. És az egész sokaság [a tömeg] megy vala [utána tódult, és odagyűlt] Őhozzá. És Ő tanítja vala őket*(Márk. 2,13)


*A János írása szerinti Evangélium kijelentése: A tömegnek látnia kell a csodákat, hogy hallgassa és kövesse az Úr Jézust: "Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl (a Tiberiás tavának túlsó partjára). És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, amelyeket cselekszik vala a betegeken(Ján. 6,1-2)

Mikor még nem tudtam

Spurgeon: Ne bízzál…

Ne bízzál azokban az emberekben, akik túl udvariasak és ne barátkozz azokkal, akik tudálékosak és gorombák. Ha valami gyanúsat vettél észre, légy résen! Állíts fel azonnal csapdát, ha észrevetted a patkányt, de vigyázz, nehogy odacsípd az ujjad.


Ravasz László: A haragról

Mert nem jó a harag, méreggel tölti meg a lelket s beszennyezi a gondolkodást. (Wass Albert) 


Isten Jézusban

A távoli, láthatatlan Isten Jézusban tette magát közelivé és láthatóvá.


APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Őrállóként figyeljétek az isteni igazságszolgáltatást, aminek meg kell történnie. Intést és helyreigazítást hozok azokra a területekre, ahol letértetek az ösvényről, és még szilárdabban megerősítelek az életetekre vonatkozó terveimben és céljaimban, mondja az Úr.

Ne álljatok ellen annak, amit Én készülök tenni, hanem engedjetek ennek a folyamatnak. Amikor már minden elhangzott és megtörtént, akkor képesek lesztek nagyobb szellemi szabadsággal és életerővel működni.

1 Péter 4:17 Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először rajtunk kezdődik, mi lesz a vége azoknak, akik nem engedelmeskednek az Isten Evangéliumának?

https://blogger.googleusercontent.com/tracker/3042054485133650203-1944165851286008661?l=gyurinaploja.blogspot.com
http://feeds.feedburner.com/~r/gyurinaploja/~4/yicrzxAAOIQ?utm_source=feedburner&utm_medium=emailhttp://gyurinaploja.blogspot.com



Bob Gass: Együttérzés

„Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre…” (Zsoltárok 41:1)

A Biblia egyik központi témája az együttérzés. „Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az? Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában.” (Jakab 2:15-17).

Bizonyos emberek kevésbé hajlamosak az együttérzésre, mint mások.

 Például:

1) a nagy álmodozók nem akarnak beleszólni mások terveibe.

2) A szorgalmasok, akiknek munkaerkölcse ilyen gondolkodásmódba torzult: „én keményen megdolgoztam azért, amim van, nekik is ezt kellene tenniük”.

3) Az ítélkezők, akik feltételezik, hogy mások csakis azért jutottak szerencsétlen sorsra, mert azt aratják, amit vetettek.

4) A bizonytalanok, akik úgy érzik, ha segítenek másokon, azzal saját maguk kerülnek majd szűkös helyzetbe.

5) Azok, akik még nem értették meg az Ige világosságában, hogy Isten megígérte, hogy megjutalmazza az együttérzést: „Boldog az, akinek gondja van a nincstelenre, ha bajba kerül, megmenti az Úr… megőrzi, és életben tartja, boldog lesz a földön; nem engedi át ellenségei dühének… enyhülést ad betegágyán, jobbulást ad neki” (Zsoltárok 41:1-3).

Jézus azt mondta: „…amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg” (Máté 25:40).

Teréz anya mondta: „Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedetedet, mégis tégy jót! A jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót! A legjobbat add a világnak abból, amid csak van, bár valószínűleg nem lesz elég, mégis add a tőled telhető legjobbat! A végső elszámolás úgysem közted és az emberek között lesz, hanem közted és Isten között.”



Fogadd el hálaénekem...

Isten embere és az üzenet

„Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja, és annak Isten mérték nélkül adja a Szellemet.” (János evangéliuma 3:34)

Minden korban voltak Istennek emberi, akiket Ő küldött azért, hogy szólják az Ő beszédét. Így jöttek létre azok a könyve, írások, levele és énekek is, amelyek a Bibliát alkotják. Rajtuk keresztül az Úr szól hozzánk ma is. „Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Szellemtől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei” (2Péter 1:21). Ritkán gondolunk arra, hogy Bibliaolvasás közben ugyanaz az Isteni Szó (Ige) szól hozzánk, mint ami (aki) kezdetben teremtett mindent. Hogyan lehetséges, hogy hajdan Isten szavának ilyen hatalmas ereje volt tapasztalható, ma azonban nem igazán történik semmi az Ige hirdetése nyomán?

Az ige azt mondja, hogy Isten mérték nélkül adja az Ő Szellemét „annak”. Kinek is? A hirdetőnek, vagy a hallgatónak? Elsősorban a hirdetőnek, hiszen 2Péter 1:21 szerint, aki Isten beszédét szólja, nem saját kútfőből meríti mondanivalóját, hanem Isten Szellemének ihletésére, aki pedig magától az Úrtól kapja üzenetét (lásd: János 16:13b). A hirdető tehát, aki igazán Isten beszédét szólja, valóban a Szent Szellem hatalma alatt végzi feladatát.

De mi van a hallgatókkal? Hát éppen ez az! Istennek igéje hatalommal bír, de sohasem vesz hallgatóin erőszakot. Nem akarja meggyőzni őket mindenáron, erőnek-erejével. Csak azok számára válik élővé az Ige, akik hittel fogadják azt. „Mert nékünk is hirdettetett az evangélium, miképpen azoknak: de nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották” (Zsidók 4:2).

Te hogyan viszonyulsz Isten beszédéhez? Elfogadod? Mindent hiszel és elfogadsz, amit a Bibliában olvasol, vagy pedig szelektálsz? Hogyan hallgatod az istentiszteleten a prédikációt? Attól függ, ki az, aki prédikál? Eljut-e üzenete hozzád, a szívedhez? Tanácsol-e, megérint-e, időnként meg tud-e feddeni Isten beszéde? Hittel fogadod, vagy fenntartásokkal, kritikával? Isten beszédét így kell olvasnunk, hallgatunk: „Ezért mi is szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek” (1Thessalonika 2:13).

Vágysz arra, hogy Isten ereje megnyilvánuljon az életedben, úgy, ahogyan az apostoli korban tapasztalható volt? Akkor hidd, hogy Isten beszéde úgy jó és úgy teljes, ahogyan azt olvasod a Szentírásban, az Ó- és Újszövetségben együttvéve. Isten Szelleme mérték nélkül fog rád is kiáradni, hogy életedben megmutatkozzék Isten csodálatos hatalma.

Van még egy nagy tanítása ennek a bibliaversnek. A keresztény emberek, akiket az Úr elküldött erre a világra (Máté 28:19-20), nem szólhatnak bármit. Nekik az Isten beszédét kell szólniuk. Nem mondhatják meg „jól a magukét”, mert rájuk az Isten beszéde, az evangélium üzenete bízatott. Akkor kapjuk meg Isten Szent Szellemét, ha ennek a megbízásnak eleget teszünk, illetve azért imádkozunk, hogy Istennek olyan szolgái legyünk, akik azt szólják, amit az Úr rájuk bízott, s nem „a magukét hajtják” nem akarják „jól megmondogatni”, hanem arra vágynak, hogy Isten szócsövei legyenek, akik igével és evangéliummal bátorítják felebarátaikat.

„A Krisztusnak beszéde lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, szellemi énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak” (Kolossé 3:16).


http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/isten-embere-es-az-uzenet.html

Dr-Kováts György: AZ IGAZSÁG BESZÉDE

 (Kol 1,5-6.)
5 A mennyekben nektek eltett reménységért, amelyet [már] előbb hallottatok az igazság beszédében, mely az evangélium:
6 Mely eljutott hozzátok, miképpen az egész világra is, és gyümölcsöt terem, úgy mint nálatok is a naptól fogva, melyen hallottátok és megismertétek az Isten kegyelmét igazán:

Van valami, ami a mennyben vár rád. Van, amiben itt, ezen a földön is jársz, de van, amit csak ott veszel át az örökségedből. Van, ami ott van félretéve a számodra, de ahogy itt a földön a hit által jársz, megkapod, hogy fel tudd használni, s győzelemre segítsen téged a földi harcokban.

A végső megítélés, a jutalmazás, az, hogy minden fájdalom és minden sóhaj el fog tűnni, a mennyben lesz a tiéd. Az ott elkészített otthonod is. Olyan közeg, olyan környezet, olyan légkör, amit el sem tudunk képzelni. Ezek a mennyben, nektek eltett reménységhez tartoznak.

Vannak ugyanakkor olyan kincsek is, amik a mennyben vannak, onnan származnak, és onnan érnek el téged, jutnak el hozzád – ha a hit által jársz. Neked vannak elkészítve, és számodra vannak rendelkezésre tartva. De csak akkor lesznek a tiéid – ezen a földön – ha „lehívod” őket. Ha a hit által igénybe veszed őket. Békességes tűrés, hit, és imádság által lesznek a tiéid. Bölcsesség, erő, ajándékok, gondoskodás, új szolgálati területek, megnyílt kapuk, gyógyulás, szabadulás, munkatársak, anyagi ellátás, megváltoztatott körülmények, vagy éppen megváltoztatott körülmények ellenére való angyali, természetfeletti beavatkozás. Sok-sok érték, kincs, ami úgy van eltéve a mennyben, hogy ez valójában rád vár, arra, hogy igényeld, igénybe vedd, és akkor eljön, kiárad, odajön, beköltözik az életedbe.


Erről szól az evangélium. Ilyen – mennyben, számodra eltett, rendelkezésre tartott – érték a kegyelem, a békesség, a megbocsátás, az igazság, az Úr öröme, a Szent Lélek vezetése, megszenteltetésed, átformálódásod, megújulásod is. Ami az evangélium szíve. Az új élet. Élet Jézus Krisztustól. Az Ő Szent Szelleme és az Ő Igéje által. Világosság a sötétségben. Só a földön. Hegyen épített város – ez már a te életed, a ti életetek, ahogy Vele jártok. Elhívás. Járás a Mindenség Urával, a hétköznapokban. Mint Ádám az Édenben. Napról-napra Isteneddel.

Guti Tünde: SÜNDISZNÓ VESZÉLYBEN

   Kétszer-háromszor is visszanéztem. Még mindig ott gubbasztott összegömbölyödött háttal, szúrós tüskéit meresztgetve felém. Mintha a járdaszél lenne az otthona.

   Hagyjam békén - mondaná, ha tudna beszélni.  Pedig csak odaálltam mellé vigyázva, közvetlen közel, a fényszóró sugarába, hogy az éppen érkező busz nehogy elgázolja.

   Cammogó süni! Merre tartasz azóta...

   Néha, mi emberek is visszavonulót fújunk, amikor valaki megpróbál megóvni a bajtól, amit mi nem látunk. Mivel kellemetlen lassításra, netán irányváltásra kényszerülünk, szúrósan a hátunkat mutatjuk, mintha erősek és sebezhetetlenek lennénk. Azonban szükségünk van egymásra. Nagyon is. Hányszor nem érzékeljük a közeledő veszélyt... 

   Figyeljünk oda a figyelmeztetésre, az utunkba állóra, mert lehet, hogy pont az életünket menti meg egy kritikus időszakban!
   Sünök... Szúrós, makacs süntestvérek...


2013. szeptember 13.                             

A problémákról

Készítette: Keresztény szépségportál




Ha mindenki egy nagy kupacba gyűjtené a problémáit
és másokét is megnézhetnénk, beérnénk a sajátunkkal.

Regina Brett 

www.keresztenyszepsegportal.hu

ÚJONNAN SZÜLETVE

Krisztus Szeretete Egyház




Mint akik újonnan születtetek, nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek Igéje által, amely él és megmarad örökké.
- 1Péter 1,23.

Minket Isten nemzett.
Mi Istentől születtünk.
Mi Isten gyermekei vagyunk.
Mi Isten örökösei vagyunk.
Mi társ-örökösei (a ‘társ’ azt jelenti, hogy ‘egyenlő’) vagyunk Jézusnak (Róm. 8,17).
Amikor ezt kijelentjük, nem önmagunkat magasztaljuk fel. Istent magasztaljuk és azt, amit Ő tett értünk az Úr Jézus Krisztus által. Nem mi tettük magunkat új teremtéssé. Isten tett minket új teremtéssé. Ő a mi hitünk szerzője és bevégzője. Mi új teremtmények vagyunk, Isten teremtett minket újjá a Krisztus Jézusban!

Megvallás: Engem Isten nemzett, Istentől születtem. Én romolhatatlan magból születtem, Isten élő Igéje által. Beleszülettem a szellemi valóságba, örök életet kaptam, és a szőlőtő vesszejévé lettem Isten romolhatatlan Igéje által. 

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/
 —

"My Spirit on all flesh" said the Lord. Watch what happens here!

Még nem is éltem én, Te már úgy szerettél

2013. szeptember 24.

Ige: Minden ember meglátja Üdvözítőjét.

 „Amint meg van írva Ézsaiás próféta [jelentése: Jahve az üdvösség; az Úr segít] beszédeinek [(logosz): Írott Ige] könyvében, ki ezt mondja: (Segély)kiáltónak  szava [hangja szól] a pusztában [(erémosz): magányos, elhagyatott sivatagban]: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek [tegyétek egyenessé] az ő ösvényeit.

Minden völgy [(pharanx): rés, szakadék] betöltetik [minden szakadékot töltsetek fel; Teljék be min­den hasadék]. Minden hegy és halom [(búnosz): domb, magaslat] megalacsonyíttatik [hegyet és halmot hordjatok el]. És az egyenetlenek [(trakhüsz): egyenetlen, göröngyös, durva; sziklás, zátonyos] egyenesekké [az elgörbült, kanyargós út egyenessé], és a göröngyös utak simákká lesznek;

És meglátja minden (hús)test az Istennek szabadítását [megmentő hatalmát; üdvösségét;  Üdvözítőjét]* (Luk. 3,4-6)

*Mert: „Egy szó (egy hang) kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útját (építsetek utat a pusztában az Úrnak), ösvényt egyengessetek (készítsetek egyenes utat) a kietlenben a mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon (süllyedjen le), és legyen az egyenetlen egyenessé és a bércek rónává (és a dombvidék síksággá). És megjelenik az Úr dicsősége, és minden (hús)test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt (az ÚR maga mondja ezt)” (Ésa. 40,3-5).

És az igehirdető válasza a vallási vezetők kérdésére: „Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, amint megmondotta Ézsaiás próféta” (Ján. 1,23).

És Ézsaiás prófétál a Megváltóról, és a megváltásról, vagyis az Útkészítő utáni eseményről: „Halld őrállóidat! Felemelik szavukat (hangosan kiáltanak), ujjonganak egyetemben, mert (saját szemükkel) szemtől-szembe látják, hogy mint hozza vissza Siont az Úr (hogy visszatér az ÚR a Sionra (Szión): képletesen: a harcos vagy a diadalmas Egyház)! Ujjongva (vígan) énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai (jərúšáliam: békesség alapja), mert megvígasztalá az Úr népét, megváltá Jeruzsálemet (gá'al): visszavásárol, visszavált, kiváltja Isten az ő népét). Feltűrte (kinyújtotta) az Úr szent karját minden népeknek szemei előtt (minden nép szeme láttára), hogy lássák a föld minden határai Istenünk szabadítását!” (Ésa. 52,8-10)

Dávid is a Megváltóról, és a megváltásról prófétál: „Zsoltár. Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodadolgokat cselekedett (mert csodákat tett); megsegítette őt az ő jobb keze (szabadulást szerzett jobbja) az ő szentséges karja. Tudtul adta az Úr az ő szabadítását (megmutatta szabadító erejét); a népek előtt megjelentette (nyilvánvalóvá tette) az ő igazságát. Megemlékezett az ő kegyelméről és Izráel házához való hűségéről (hűséggel és szeretettel gondolt Izráel házára); látták a föld határai mind (és látták a földön mindenütt) a mi Istenünknek szabadítását” (Zsolt. 98,1-3)



Áldott vagyok.

Krisztusra kell feltekinteni!

Nem a póznára, hanem a rézkígyóra felnézők szabadultak meg: „Az ÚR pedig ezt mondta Mózesnek: Csinálj egy rézkígyót, és tűzd rá egy póznára. Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha föltekint arra. Mózes tehát csinált egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt” (4 Móz. 21,8-9).       


Imádság:

Istenünk, Urunk!
Szent Szellemed által formálj minket, hogy egyre inkább olyanok legyünk, mint Krisztus. Ámen.



Isten jött Jézusban!

 „Avagy próbálta-é azt Isten, hogy elmenjen és válaszszon magának népet valamely nemzetség közül, próbatételekkel: jelekkel, csodákkal, haddal, harcok árán is, hatalmas kézzel, kinyújtott karral, nagy és félelmes tettekkel, amiképen cselekedte mind ezeket ti érettetek az Úr, a ti Istenetek…”  (5 Móz. 4,34)


Isten jött el Jézusban

Benne, JÉZUSBAN, és általa vette magára Isten a mi életünket. Ő, a leghatalmasabb, úgy jött a világba, hogy nem a királyi palotában jelent meg, hanem a legegyszerűbb körülmények között. Egyszerű emberek között jelent meg, így tette magát elérhetővé minden embernek. Isteni hatalmával nyúlt bele a nyomorúságos körülmények közé jutott emberek, a világ életébe. Benne felismerhető az emberi bajokat orvosló, a válságos helyzetbe jutott emberen, a világon segítő Isten. 


Joseph Prince: Krisztusban

Krisztusban van a céltévesztésed teljes megbocsátása, a teljes megigazulásod, a kegyelem és jóindulat teljessége, és a teljes védelmed.


Előtted fejemet én meghajtom..

Kubinyi Károly: Bemetszve

Jézus tenyerébe a szegek által lettünk bemetszve 


Reinhard Bonnke: Kérése az Úrhoz

Fiatal koromban, mikor már Afrikában éltem, Isten feltette nekem a kérdést, hogy mit akarok. Ma úgy gondolom, hogy ezt azért kérdezte, hogy lássam, azt szeretném-e, amit ő. Természetesen tudtam, hogy mit szeretnék: lelkeket látni üdvözülni. Mivel ismerte a szívemet, lehetőséget adott arra, hogy válasszak. Sorsdöntő pillanat volt. Azt válaszoltam: „Uram, nem dollármilliókat kérek, hanem lelkek millióit”. Azonnal jött a válasz a mennyből: „Kiüresíted a poklot, hogy benépesítsd a mennyet a Golgota képviseletében!” Az ezt követő években sok tízmillió drága lelket láthattam megtérni. Bárcsak a te szívedet is felgerjesztené ez! REINHARD BONNKE

Atyánkról, az Istenről

Az Atya csak általa, Jézus által látható, de viszont úgy látható, hiszen benne van.


A csodáról

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu


Nem a csoda a hit édesanyja, a csoda a hit gyermeke.

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/