Bővített Biblia

2016. június 18.

(Ézsaiás 50:4)

„Az én Uram, az Úr, megtanított engem, mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak”

(Ézsaiás 50:4).

Megvallás.

Krisztusban egyike vagyok Isten élő köveinek, és szellemi házzá épülök,

hogy szellemi áldozatokkal áldozzak, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által.

(1 Pét. 2.5)

Spurgeon: A fiakról.

Aki a gyerekek kenyerét eszi, kell, hogy a fiak engedelmességét gyakorolja.

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Minél több időt töltesz egyedül az Úrral, keresve az arcát dicsőítésben és imádságban, annál könnyebben meghallod és felismered a hangját a szívedben.

/Daniel Kolenda/

BIBLIA

László Boda

2016. június 15.

Minden mi él csak téged hirdet

Ige: Ha Krisztusé vagy, nincs hatalma a sátánnak feletted!

„És elvégezvén minden kísértést az ördög a vádló, rágalmazó, eltávozék tőle egy időre*

Jézus pedig visszatért a Szellemnek erejével** erő megnyilvánulásával Galileába, és híre méne néki az egész környéken*** (Luk. 4,13-14)

*Amikor az Úr Jézus kijelenti tanítványainak, hogy neki szenvednie kell, Péter ennek ellen mond. Ezzel kijelentést nyer az is, hogy a hústesti ember gondolkozásában a sátán gondolatai tükröződnek vissza, amelyek egyben céltévesztésre csábítanak: „Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem, takarodj előlem; Eredj a hátam mögé; kelepce vagy nékem, akadályul szolgálsz, bűnre csábítasz engem. Mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra. Mert emberi módon, s nem Isten tervei szerint gondolkozol, nem érted azokat, mik Istenéi, hanem azokat, mik emberekéi; Mert nem az Isten dolgain jár az eszed, hanem az emberek dolgain” (Mát. 16,23).

Mielőtt az Úr rálépett a szenvedés útjára, így búcsúzott tanítványaitól – egyben kijelentve azt is, hogy a szellemi emberen nincs hatalma a sátánnak: „Már nem sokat beszélek veletek, mert eljön e világ fejedelme, bár felettem nincs hatalma” (Jn. 14,30).

**Erejével (dünamisz): erő megnyilvánulás, csodatevő erő.

***A pusztai kísértés után az Úr Jézus folytatta az Evangélium hirdetését: „Minekutána pedig János tömlöcbe, azaz fogságba vettetett, elméne Jézus Galileába, és így hirdette az Isten országának evangéliumát. És mondván: Betelt az idő, és elközelített az Istennek országa, királysága, uralma; térjetek meg, térjetek új felismerésre, változtassátok meg gondolkozásmódotokat; térjetek, forduljatok vissza Isten felé, és higgyetek az evangéliumban” (Márk. 1,14-15).

A tanítványoknak adott parancsban kerül kijelentésre, hogy mit jelent az Evangélium hirdetése: „Elmenvén pedig prédikáljatok, és hirdessétek, mondván: Elközelített a mennyeknek országa. Betegeket gyógyítsatok, poklosokat, azaz leprásokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen kaptátok, ingyen adjátok” (Mát. 10,7-8).

Uram! Rólad énekelek!

Az Istenből születettekről.

Örüljetek, és

„Ujjongjatok és hallassátok örömötök szavát, Krisztus népe, mert nagy körötökben Izrael Szentje” (Ésa. 12,6)

Úr Jézus! Én

„Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak Téged”

(Zsolt. 35,18)

Nem félek az elemektől,

Ezért hiszem és megvallom, hogy: Nem félek a víztől és a tűztől, mert azt mondtad Uram: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy! Mikor vízen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged. Mert én vagyok az Úr a te Istened, Izráelnek Szentje, a te Megtartód; hát ne félj, mert én veled vagyok.

(Ésa.43,1-5)