Hallgass az Igére!

 „És megáldatnak a te magodban a földnek minden nemzetségei, (mert hallgattál szavamra), és engedtél az én beszédemnek / az én Igémnek” (1 Móz. 22,18)

Elmélkedj az igén!

„El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról /elmélkedjél/ meditáljál azon éjjel és nappal, hogy mindent figyelmesen és úgy cselekedjél meg, amint meg van írva abban. Mert így gyarapodóvá teszed az útjaidat, és sikered lesz” (Józsué 1,8; New King James, Amplified fordítás)

Trudel: A legyőzetésről

Ha tudnák az emberek, milyen nagy boldogság rejlik a legyőzetésben, - amikor Isten meggyőz - akkor senki sem menekülne előle. 

Öröm-gyilkosok: avagy Istennel kapcsolatos félreértések

 „Eljött az Emberfia, eszik és iszik…” (Lukács 7:34 - Káldi)

Ez az áhitat Kay Warren új, "Válaszd az örömöt: Mert a boldogság nem elég" című könyvén alapszik.

Mialatt próbáljuk megtapasztalni az örömöt hétköznapjainkban, a legtöbbünk szembesülünk akadályokkal. Azt hisszük, hogy a Biblia szabályok és előírások szívtelen és örömtelen gyűjteménye, ám ez nem így van. A Biblia szól igazán csak az örömről! Az Újfordításban több mint 500 hivatkozást találhatsz a boldogságról, örömről, mulatásról, ünneplésről, nevetésről és az élvezetekről. Azt hinnéd, hogy tízszer több az utalás olyan negatív dolgokra, mint a szomorúság, a gyász, könnyek - de összesen csak 158 hivatkozás található ezekkel kapcsolatban; ez alapján azt mondhatjuk, hogy Isten Szava az öröm könyve. Mégis nagy félreértéseink vannak Istennel kapcsolatban és arról, hogy ki is Jézus igazán. A legtöbb ember Istent haragosnak, ítélkezőnek tapasztalja, aki körbebarangolva lesi a módot arra, hogy összezúzza minden örömforrásunkat. Nézzük csak meg, hogyan volt Ő ábrázolva a művészetben éveken keresztül - mint egy őszhajú férfi szakállal. Nézzük meg hogyan lett ábrázolva Jézus? Legtöbb alkalommal a szenvedési stációja közepette és a kereszten vérezve, megtörten.

A Biblia Jézust az Ézsaiás 53-ban "Fájdalmak Férfiának" nevezi, aki ismerte a nyomorúságot és a szenvedést. Ez igaz: Az Atya Isten Jézust adta, hogy Megmentő, az emberiség Megváltója legyen, és ez rettenetes szenvedést, vére kiontásának erőszakos ábrázolását követelte. Mégis Ő nemcsak a fájdalom férfia volt egy kicsiny örömre, élvezetre való kapacitással; lényegében Jézus Isten volt. És Isten az öröm Istene.

Lukács 7:34 része azt mondja: ”Eljött az Emberfia, aki eszik és iszik…” Ez összezavar minden olyan sztereotípiát Jézusról, miszerint ő egy halálvágyó ember volt, aki nem bírta túlélni egy csomag papírzsebkendő nélkül. Jézus ugyanúgy megtapasztalta az örömöt is, mint ahogyan a fájdalmat.

Olyasvalakinek hangzik, akit én meg szeretnék ismerni! Ha Ő meg tudta tapasztalni az örömöt, én is meg tudom. És te is.

http://napiremeny.blog.hu/2012/04/10/orom_gyilkosok_avagy_istennel_kapcsolatos_felreertesek

Amit gyógyulásomnak köszönhetek

ORAL ROBERTS: Ö N É L E T R A J Z. 19. fejezet

Életemet, mindenemet gyógyulásomban való hitemnek köszönhetem. Sohasem vágytam a megtérésre, amíg nem kezdtem abban bízni, hogy meggyógyulok. Nem szerettem addig Istent, amíg Mama nem mondta nekem azt, hogy, ha megtérek és Istennek adom át életemet, az Úr talpra állíthat engem és felhasznál valamilyen célra. Akkor először vágytam arra, hogy megtérjek. Gyógyulásomba vetett hitem fordított Isten felé. Véleményem megváltozott róla, mert rájöttem, hogy Ő jóságos Isten.

Így jutottam el a Biblia tanulmányozásához és annak felfedezéséhez, hogy Jézus az Ő földi szolgálatának kétharmad részét betegek gyógyítására szánta. Gyógyulásomba vetett hitem adta vissza nekem az élet ígéretét. Mert mindenemet elveszítettem már: egészségemet, vágyaimat, álmaimat. Megtérésem és felgyógyulásom után kezdtem el prédikálni. Jól munkálkodtam, de nem eléggé jól.

Híveim száma csekély volt, eredményeim gyengék. Kielégületlen voltam. Tudtam, hogy ahhoz, hogy az emberek lelkét megmozgassam, hasonlóvá kell válnom Jézushoz és mint Ő, a népet Isten hatalmából való jelekkel és csodákkal kell megszabadítanom. Vívódásaim csúcspontjára Amerika egyik nagy egyetemének osztálytermében ülve érkeztem el. Ott és akkor dobbant a szívembe az érzés, hogy ugyanazt tudnám cselekedni az én generációmmal, mint amit a tanítványok az ő kortársaikkal cselekedtek az első században. Hogy elérhetném a Názáreti Jézus kegyelmi állapotát, ha elég erősen kívánnám.

Kívántam. Kerestem.

Nem volt könnyű, sok mindent fel kellett adnom. Sok barátomat is. Majdnem hogy egyedül kellett élnem. Van otthonom, szép és tágas otthon, és a farm, ahol feleségem és gyermekeim élnek. Havonta csak nyolc napot töltök ott. Magányos szállodai szobákban lakom. Többnyire egyedül étkezem. Csaknem minden társadalmi érintkezéstől - ami az embereknek oly sok örömöt okoz, - el vagyok zárva. Családomtól távol élek. Gyermekeim nélkülem nőnek fel.

Egyetlen célért élek!

A VESZENDŐ ÉS SZENVEDŐ EMBERISÉG MEGSZABADÍTÁSÁÉRT!  

Mindent alárendelek ennek a célnak. Szeretem a földet, szeretem a szép szarvasmarhát, otthonunkat és farmunkat. De mindez nem ad békét és kielégülést nekem. Néhány napig jól érzem magam otthon, lovagolunk a gyerekeimmel, széles, puha ágyon alszom. De alighogy megkezdtem a pihenést, máris rámjön az az érzés, amelyet egész életemen át ismertem.

Evelyn észreveszi távolba néző tekintetem és azt mondja:

- "Gyerekek! A ti Papátoknak csak a teste van itt velünk, lelke már a népeknél van!"

Nem tehetek róla. Láttam a világ sebeit. Éreztem a veszendő és szenvedő emberiség szívverését. Hallottam Isten hangját! "Fiam, meggyógyítlak és te tovább viszed az Én gyógyító hatalmamat a te generációdnak!"

Mennem kell, nincs más választásom. Tűzben égek, nincs nyugtom. Isten hívó szava, hogy segítsek az embereken, éjjel-nappal a fülembe cseng. Mennem kell.

Napjaink egyik híres prédikátorától megkérdeztem:

- Mit csinálsz majd a betegeiddel?

- Oral, rád hagyom őket - felelte.

- Köszönöm, vállalom őket - mondtam.

Nem tudom, hogy meddig nem jön még el Jézus, azt sem, hogy meddig hagy engem életben, de amíg eljön, vagy én elhagyom ezt a világot, addig prédikálom, hogy Isten jó Isten, és az ördög rossz ördög. S hogy a legnagyobb újjáébredés előtt áll a világ, és hogy jelek és csodák, csodás gyógyulások és lelkek megszabadulásának újjáébredése lesz ez.

Meglásd ember, - és ez prófécia - hogy igazi hatalmad nem tankjaidban és bombáidban, pénzedben és fegyvereidben rejlik, hanem Istenbe vetett hitedben és bizalmadban. Isten azért állított engem talpra, hogy nemzedékem, kortársaim számára elhozzam az Ő gyógyító hatalmát!

Örökké Övé a dicsőség!!!

Biró Lally:Amikor teljes sötétség ......

http://www.youtube.com/watch?v=ISWJk_yTAWk

Biró Lally:Amikor teljes sötétség ......

www.youtube.com

Énekel és játszik:Bíró Lally Krisztus Szeretete Egyház Amikor teljes sötétség borul reám És mikor kialszik minden fény Amikor éjszaka lesz a világosság És mi...

Emberi?

"Elesni emberi dolog, fekve maradni ördögi, de felkelni isteni." (ismeretlen)

SZELLEMI CSECSEMŐK

Mint most született csecsemők, az Ige tiszta, hamisítatlan teje után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek.

- 1Péter 2,2.

Milyen esetekben tudsz másoknak segíteni? Ameddig az emberek jóhiszemű szellemi csecsemők, hiteddel hordozhatod őket és megszerezhetsz nekik dolgokat. Nincs annál könnyebb a világon, mint új keresztényeket gyógyulásra vezetni. Még azokat a keresztényeket is viszonylag könnyű gyógyulásra vezetni, akik sohasem hallottak az isteni gyógyításról. De azoktól Isten már kicsit többet vár, akiknek volt idejük és lehetőségük arra, hogy megismerkedjenek a szellemi dolgokkal.

Amikor összeházasodtunk, 1938 novemberében, a feleségem, aki methodista volt, semmit sem tudott a gyógyulásról. Decemberben megjött a szokásos vad északi szél Texasban, a feleségem torka pedig begyulladt. Azt mondta:

— Kezeltetnem kell a torkomat. Minden télen be szokott gyulladni. Minden évben kezelnek.

Ez jó alkalom volt arra, hogy tanítsam őt az isteni gyógyításról. Mivel emlékeztem a Márk 11,23-ra, azt mondtam:

— Nem, nem fogjuk kezeltetni a torkodat. Ez a krónikus torokgyulladás el fog múlni, és soha vissza se jön.

El is múlt. Hosszú évek óta nincs torokgyulladása. Ma már ezt nem tudnám megtenni helyette, mivel kifejlesztette a saját hitét, és Isten elvárja tőle, hogy használja is.

Megvallás: Én vágyakozom az Igére, hogy azon növekedjem, és hogy segíteni tudjak másokon.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Dr-Kováts György: ÁTMENTÜNK...-1.

1Jn 3,14.

Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. Aki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad.

A halál és az élet két birodalom. Éles határvonal választja el őket egymástól. Az Isten Fia azért jött el, hogy mindazokat, akik a halálban vannak, átrántsa az életbe. Kiszabadítsa őket. Akié a Fiú (az Isten Fia), azé az élet. Akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban. Az alapigazságok nem változnak. Vagy újjászülettél, vagy még nem.

Lehet, hogy van néhány nagyon rossz tulajdonságod. Lehet, hogy kiborultál. Olyan döntést hoztál, amit nagyon megbántál. Lehet. Lehetnek rossz tulajdonságaid. De egy biztos. Ha az Isten Fiának igent mondtál – átkerültél az életbe. Más szóval: ha nem álltál ellene Jézusnak, amikor hívott téged, ha igent mondtál Neki a szövetségre, amit Ő a Maga részéről vérrel pecsételt meg, és ami egész életedre szól, ha befogadtad Őt, mint Isten Fiát, mint Uradat és Megváltódat az életedbe, akkor átmentél a halálból az életre. Újjászülettél. Amit most tettél – a rossz döntés, a kiborulás, a helytelen viselkedés, rossz tulajdonságaid előkerülése – nem jó, de nem húzza át, hogy újjászülettél. Az élet ott lakik benned. Ez Isten ajándéka.

És ez az élet dolgozni fog. Ha újjászülettél, ez az új élet, benned, végzi a munkát. Munkája pedig az átformálás. Úgyhogy először is, bánni fogod, amit tettél. Szól hozzád a lelkiismeret útján. Nem hagy nyugodni. Az igazság és a valóságos szentség szava belülről böködni fog. Egészen addig, ameddig kimondod, hogy megbántad. Kimondod Istennek, és kimondod az embereknek is – azoknak, akik ellen vétkeztél, vagy akik látták azt, amit tettél, hallották, amit mondtál – kimondod, és elhatárolod magad a bűntől. Az új élet e területen nem köt kompromisszumot. Nem fog hagyni nyugodni. A régi természet alkudozik: „de nézd meg, hogy a másik mit tett”! Ő is részese volt – ő borított ki, ő vitt bele, ő vett rá – ő miért nem kell megbánja… ő is megbánja, ha új élete van, lehet, hogy „húzza még egy kicsit az időt”, de előbb vagy utóbb, ő is rájön, és megbánja. Bocsánatot is fog kérni.

De, ha soha nem tenné is, te akkor is tedd meg. Gyere, valld meg, amit az Úr megmutatott neked, és ne törődj azzal, mások megteszik-e, ami rajtuk áll, vagy sem.

Szóval, az új élet dolgozni fog. Mert szeret, szeretet lakik benne, és szeretni akar – akarja, hogy szeress. Szeretni fog. Ez a természete.

Szeretet-Közösség

Keresztény szépségportál

Az irigység haszontalan, időpazarló érzés, mely elevenen felfal. A. J. Jacobs

www.keresztenyszepsegportal.hu

Nem bűnös - Kubinyi Károly

Kari Jobe - When I speak your name (magyar felirattal)

Ige: Azokról, akik a vallást követik, és nem az Urat!

 „Tele is vannak mindenféle gonoszsággal, hitványsággal. Paráznasággal, rossz erkölccsel, igazságtalansággal, romlottsággal, csalással, jogtalansággal, és istentelenséggel, ami házasságtöréshez, fajtalansághoz, prostitúcióhoz vezette őket. Kapzsisággal, mohósággal, telhetetlenséggel jogtalanul, kicsalt nyereség utáni vággyal, fösvénységgel.

Ravaszsággal, rosszasággal, romlottsággal, gonoszsággal, becstelenséggel, hitványsággal, gyávasággal, aminek következtében mindenféle baj, gyalázat, csapás, szerencsétlenség éri őket, tele irigységgel, féltékenységgel, rosszindulattal, gyűlölettel, gyilkossággal, vetélkedéssel, versengéssel, viszálykodással, veszekedéssel, vitákkal, és harcokkal ármánykodással, álnoksággal, rosszindulattal, gonoszlelkűséggel, rossz jellemmel, elvetemültséggel*

„Megszólók, súsárlók, besúgók, árulkodók, suttogók, pletykálkodók, rágalmazók, rossz beszédűek. Istengyűlölők, Istent nem tisztelik, nem félik. Gyalázkodók gátlástalanok, fennhéjázók, kevélyek, dölyfösek, gőgösek, felfuvalkodottak. Kérkedők, dicsekedők, hetvenkedők agyafúrtak, találékonyak a rosszban, fortélyos gazok, rosszban mesterkedők, bosszúságra ingerlők. Szüleik iránt engedetlenek**

„Értetlenek, balgatagok, ostobák, értelmetlenek. Hitszegők, szövetségtörők, szószegők, megbízhatatlanok lelketlenek, szeretetlenek, kíméletlenek, szívtelenek, ragaszkodás nélküliek könyörtelenek. Engesztelhetetlenek, irgalmatlanok, összeférhetetlenek***

„Akik bár fölismerték sem értették Isten rendelkezését, Isten végzését, igazságát, döntését, hogy aki effélét művel, és cselekszik, méltó a halálra, mégis ilyeneket nemcsak tesznek, sőt a tetteseknek akik ilyeneket művelnek, még helyeselnek is, velük egyetértenek, és oltalmazzák azokat” (Róm 1,29-32)

*És hogy mit tesznek az Isten nélkül élő emberek, arról így beszélnek a próféták: „Megkívánják a mezőket és elrabolják, a házakat is elveszik. Nyomorgatják, és kihasználják az embert és házát, őt magát és birtokát” (Mik. 2,2).

„Az utcák zugaiban lappang, ólálkodik a házak körül, a rejtekhelyeken titokban megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra, és szeme a gyámoltalant figyeli. Leselkedik, és lesben áll a rejtekhelyén, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, vagy a bozótban, hogy elragadja a szegényt. Kiveti hálóját, és elragadja a szegényt, a nyomorultat, mihelyt hálójába foghatja azt. Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak

(Más fordítás: Szétzúzza, levágja a gyámoltalanokat, ha a körmei közé jutnak)” (Zsolt. 10,8-10).

„Az özvegyet és jövevényt megölik, az árvákat is fojtogatják” (Zsolt. 94,6)

**Gátlástalanok: A görög fogalom szerint: ez egészen pontosan olyan embert jelent, aki nem ismerve a mértéket vakmerően áthágja az isteni és emberi határokat, túllép az erkölcsi korlátokon gőgtől, kevélységtől indíttatva. A fogalom magában foglalja az erőszakos föllépést és a szabadjára engedett kívánságokat is, mint paráznaság, bujaság, telhetetlenség. A görög köznyelvben jelentései tehát: gőg, dölyf, kevélység; önhittség, elbizakodottság; kihívó viselkedés, féktelenség; arcátlanság, csúfolódás; istentelenség, Isten elleni lázadás. Kéjvágy, bujaság; vadság; bántalmazás, sértés, meggyalázás; nemi erőszak. Súlyos testi sértés; erőszakosság, vadság; vakmerőség.

***Isten igéje bemutatja, hogy milyenek azok az emberek, akik valamilyen vallást követnek, és nem a Megváltót: „Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, kérkedők, dicsekvők, gőgösek, kevélyek. Istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, tisztátalanok, és szentségtelenek. Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, féktelenek, a jónak nem kedvelői, és jóra nem hajlandók. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent. Kiknél megvan a kegyességnek látszata, ezek olyan emberek, akik vallási parancsokhoz, tehát külsőséges tényezőkhöz való igen pontos ragaszkodásúak, akik a hitben folyó életet aprólékosan hűen, de alapjában véve formálisan tartják meg, de megtagadják annak erejét. Fordulj el tehát ezektől, és ezeket kerüld” (2 Tim. 3,2-5).

„Főképpen pedig azokat, akik a hústestet követvén, tisztátalan kívánságban járnak, és akik tisztátalan vágyaik után mennek. Ezek vakmerők, elbizakodottak, maguknak kedveskedők, akik attól sem rettennek vissza, hogy dicsőséges hatalmakat káromolják és az Isten felségét megvessék” (2 Pét. 2,10)

Elindulunk az Úrral

HUMOR A panaszkönyv

Áldott az Úr!

„Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre” (Zsolt. 119,12)

Moody: Az imádkozásról

Ha olyan sok dolgod van, hogy nem érsz rá imádkozni, akkor bizonyos lehetsz, hogy jobban elfoglalod magad, mint ahogy Isten jónak látja.

Imádság:

Mint a vízbefulladó, aki az utolsó pillanatban jut az éltető levegőhöz,

úgy szívom magamba Szent Szellemed lélegzetét.

És eszmélek, emelkedem, nélküled elvesző, süllyedő, önmagamból

– Életnek Istene – hozzád, feléd. ÁMEN

(Hajdú Zoltán Levente)

Isten középarányossági törvénye

ORAL ROBERTS: Ö N É L E T R A J Z. 18. fejezet

Már szolgálatom legelején rádöbbentem arra, hogy egy bizonyos ténnyel számolnom kell. Azzal, hogy gyarló emberi lény vagyok. Istenbe vetett hitem erején keresztül emberek ezrei tértek meg és találtak gyógyulást. De képtelen voltam arra, hogy mindenkin egyaránt segítsek. Néhány esetben nem sikerült.

 Van úgy, hogy agyon gyötröm magam a táborozáson összezsúfolt tömegért való imádkozásaimban. Ha pedig túlságosan kimerülök, akkor a hitem sem végzi munkáját kellőképpen. Van úgy, hogy az emberek nincsenek sem lelkileg, sem szellemileg felkészülve arra, hogy higgyenek Istenben. Ilyenkor egy időre jelen van a hitetlenség, csakúgy, mint amikor Jézus visszatért Názáretbe. Nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány beteget gyógyított meg, úgy, hogy rájuk tette a kezét. És csodálkozott az ő hitetlenségükön. (Mk. 6:5-6) Nem lehetek én sem különb az én Uramnál, hitem nem tud munkálkodni konok hitetlenség közepette.

Megesett, hogy kudarcot vallottam és nem tudtam az okát. Lehet, hogy bennem volt a hiba, lehet, hogy a jelenlévő emberekben. Mindenesetre Isten ereje nem szállt belém, az Ő hatalma nélkül pedig nem szabadíthatok meg senkit. Egyéni hatalmam nincs, gyógyítani egyedül csak Isten tud. Nem szűnhetek meg hirdetni az evangéliumot azért, mert nem minden ember fogadja el azt. Nem szüntethetem be az emberek megmentésére irányuló igyekezetem azért, mert közöttük olyanok is akadnak, akik elutasítják Istent.

Betegekért való imáimat sem szüntethetem be azért, mert némely esetben nem teljesülnek. Megteszem, amit legjobb akaratommal tehetek, az eredményt pedig az Úrra bízom. Az, ami mindenkor segített lelki egyensúlyom megtartásában: Isten középarányossági törvénye, amely szerint jó és rossz váltakozva éri az embert, és ezért a rosszban sem szabad reményt vesztettnek lenni. Én hiszek ebben a törvényben. Érvényesülhet az én életemben is, ha bízom benne.

Babe Ruth, a sportban közismert baseball-matador is vallotta ezt a törvényt. A sajtó előtt több ízben is hivatkozott erre, mikor magyarázatot adott egyes ténykedéseire. Magam is hiszek a középarányosság törvényében. Hiszem, hogy minden gyermeke számára tartogat Isten ilyen törvényt.

Az észak-karolinai Goldsboroban a B-29-es hangárban táboroztunk, 1949. decemberében. A goldsboroi táborozás szolgálatom egyik legnagyobb szabású és legkiemelkedőbb táborozása volt. Bár a nagy hangár 6000 ülőhellyel rendelkezett, túlontúl szűknek bizonyult a hatalmas tömeg számára. Mégis, az egyik estén igen nehezemre esett a prédikáció. A helységet zsúfolásig megtöltötték az emberek. Sok lelkész jött el. Akadtak köztük ridegek, kritikusok. Mialatt prédikáltam, mintha valami gonosz hatalom az arcomba vágta volna vissza a szavaimat. Ha ilyesmi történik velem, mindig különös hatással van rám. Akkor is tovább prédikálok, ha az az életembe kerülne. Most is, összeszedve minden bátorságomat, elhatároztam, hogy elmondom a beszédemet, még ha belehalok, akkor is. Prédikációm végeztével 300 bűnös jelentkezett megtérésre. Majd a gyógyító szolgálat következett. Úgy látszott, hogy senki sem gyógyul meg. Imádkoztam, de imám a semmibe veszett el. Szívem majd megszakadt. Pontosan tudtam, hogy hol a baj. Tudtam, hogy a hallgatóság soraiban figyelő egyes lelkészek rideg kritizálása és közönye megbontotta szolgálatomat, megdermesztette a légkör melegét. Ismerem a hitetlenség hatalmát. Meg tudja Isten népének kötni a kezét, ha csak el nem távolodik az útból.

Egyik beteg a másik után vonult el, láthatólag minden csodálatosabb eredmény nélkül. Az ördög megcsúfolt. Első gondolatom az volt, hogy abbahagyva az egészet, hazamegyek. Majd azt mondtam magamban: nem tehetem. Istennek dolgozom. A gyógyulásra áhítozó emberek nem felelősek azért, mert a hallgatóság között levő egynémely pap rideg és kritikus. Gyógyulásért jöttek ide és én Isten segítségével meggyógyítom őket.

Hirtelen eszembe ötlött a középarányosság törvénye. Kudarcot vallottam, de ha kitartok és tovább hiszek a törvényben, minden jóra fordul. Végignéztem a felvonulók során. Láttam, amint egy asszony jön nyomorék kisgyermekével. Szívemet megdobogtatta. Tudtam, hogy mire elém kerülnek, célt érek.

A mankóin bicegő kisfiú anyja kíséretében nemsokára előttem állt. Egyik lábacskája szíj-félével volt körülcsavarva, amelyet a vállára hurkoltak. Szóltam, hogy bontsa ki a gyermek kötését, vegye el mankóit, és őt magát nyújtsa fel nekem. Olyan fölénnyel mondtam, mintha egy pohár vizet készültem volna kiinni. Néhány perccel ezelőtt félig sem ilyen nehéz esetekkel álltam szemben, és képtelen voltam a gyógyításukra. Most nyugodt voltam, és a sikerben teljesen biztos. Sproul testvér a térdemre tette a kicsi fiút. Átkaroltam a gyermeket, majd feltekintettem Istenre, kérve Őt, hogy gyógyítsa meg a béna kisfiút és engedje meg, hogy járni tudjon. Egyik lába teljesen élettelen volt. Éreztem, hogy bénán lóg le a csípőjéről, amikor megtapintottam a kezemmel. Tudtam, ha Isten úgy akarja, kiegyenesítheti ezt a kis lábat. Életet önthet belé, és lehetővé teheti, hogy a gyermek éppen úgy szaladgáljon és ugrálhasson, mint a többi gyermekek. Imádságom közben Isten hatalma villámként futott át kezemen, és én éreztem, hogy a kisfiú képes lesz a járásra. Visszaadtam Dr. Sproulnak, aki az emelvény felett tartotta. Székemből felkelve leugrottam hozzájuk az alsó emelvényre és véletlenül rápillantottam az anyára, aki magánkívül volt az izgalomtól és így nem lehetett segítségünkre.  Imádkoztam érte is gyorsan, és leküldtem az emelvényről, hogy lent várja meg, amíg a gyermeke odamegy hozzá.

- Dr. Sproul! Hiszi, hogy ez a fiú járni fog?

Majd így szóltam a fiúhoz:

- Fiam! Hiszed, hogy Isten megcselekszi veled még ma este, hogy járni tudjál?

- Igen, hiszem - mondta a gyermek.

- Helyes. Akkor indulj el. Nem azt akarom, hogy járj, hanem, hogy szaladgálj. Fiam! Szaladj anyádhoz!

Szaladni kezdett. Valaki odanyújtotta neki a mankóit, ő a vállára vette azokat és úgy rohant végig az oldalhajókon ezrek szeme láttára.

A B-29-es nagy hangár egész nézőtere egyetlen pillanat alatt talpon volt. Minden kudarcomat elfelejtették. Ugráltak, kiáltoztak, szaladgáltak, dicsőítették Istent. A férfiak a levegőbe dobálták kalapjukat, a nők zsebkendőikkel integettek. Így tartott ez néhány percig. Végül azt mondtam:

- Emberek! Kérlek szépen, nem ülnétek vissza a helyetekre?

Akár a zúgó óceánnak beszéltem volna. Látva, hogy nem csendesednek le, azt mondtam:

- Akkor hát csináljatok, amit akartok!

Lee Braxton később említette nekem, hogy először látott engem olyan helyzetben, amikor elveszítettem uralmamat a néptömeg felett. De ezen az estén senki sem tudta volna féken tartani ezeket az embereket. Hitem győzött.