2016. május 27.
Nem félek a még nem hívő gyermekeim miatt,
Mert azt mondta az Úr:
Te azért ne félj! Se ne rettegj! Mert ímhol vagyok én, aki
megszabadítom a te magodat az ő fogságának földéből. (Jerem.30,10) Hát ne félj!
Mert megszabadítom a te magodat az ő fogságának földéből. (Jerem.46,27)
Jön az ébredés!
Mert az Úr ígérete:
„Ha engedelmesen
hallgattok tanácsaimra, esőt adok földetekre alkalmas időben: korai és kései
esőt, hogy betakaríthasd gabonádat, (a neked adott igét) borodat (örömödet) és olajodat (kenetedet)”
(5Móz:11:14)
Imádság:
Uram!
A tied vagyok. S ez megnyugtat. Szólhatok hozzád és te is
szólsz hozzám. Rendszeresen. Add, hogy figyeljek szavadra, akarjam meghallani
azt, amit te mondasz. Segíts ebben is türelmesnek lennem! Ámen
Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól
Noé bárkája az üdvösség képe: a gazdag, ha kívül marad, elveszik - a szegény, ha bent van, megmenekül. Az értelmiségi, ha kívül marad, elveszik - az iskolázatlan, ha bent van, megmenekül. A legerősebb kint, elveszik; a leggyengébb bent, megmenekül. Nem számít, kik vagy mik vagyunk - amíg JÉZUS KRISZTUSBAN vagyunk, örökre biztonságban vagyunk. Az Úr áldjon benneteket! REINHARD BONNKE
2016. május 23.
Ige: Maradj hitben, akkor is, ha tombol szélvihar
„Azután monda
nékik az Úr Jézus azon a napon alkonyatkor, amint este lőn: Menjünk, evezzünk át a túlsó partra.
Elbocsátván azért a sokaságot, a tömeget,
elvivék őt úgy amint a hajóban, vagyis a bárkában vala; de más hajók is valának vele, több bárka kísérte őket.
Akkor nagy szélvihar támada, a hullámok pedig
becsapnak vala a hajóba, annyira, hogy már-már megtelék.
Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon aluszik
vala. És fölkelték őt és mondának néki: Mester, nem törődöl vele, hogy
elveszünk, hogy elpusztulunk?
És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a
tengernek: Hallgass, némulj el! És erre elállt a szél, a vihar, és
lőn nagy csendesség, és teljes szélcsend lett.
És monda nékik: Miért vagytok ily félénkek, miért féltek ennyire? Hogy van, hogy nincsen hitetek. Még mindig nem
hisztek?
És megfélemlének nagy félelemmel, és ezt mondják vala
egymásnak: Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek, és
engedelmeskednek néki?* (Márk. 4,35-41)
*Máté
bizonyságtétele így hangzik: „Látván pedig Jézus a nagy sokaságot, a
tömeget maga körül, parancsolá, hogy menjenek, és keljenek át a tó túlsó
partjára. És mikor a hajóra szállt vala, és beszállt a bárkába, követék őt az ő tanítványai. És ímé nagy háborgás lőn, és heves vihar nagy rengés támadt a tengeren, a tavon, annyira, hogy a
hajót, vagy a bárkát már-már elborítják vala a hullámok; ő pedig aluszik, mert lepihent, és szunnyadott vala.
És az ő tanítványai hozzámenvén,
felébresztik őt, mondván: Urank, ments,
és tarts meg minket; mert elveszünk,
mert mindjárt elpusztulunk, meghalunk” (Mát. 8,18.23-25).
Már Dávid így
prófétál: „Szólott ugyanis és szélvészt
támaszt, és szavára forgószél támadt,
amely felduzzasztá a habokat, és fölemelték őket a hullámok. Az égig emelkednek, a fenékig süllyednek,
majd a mélybe zuhantak; lelkük elolvadt az ínségben, kétségbeestek a veszedelemben. Szédülnek, imbolyogtak és tántorgának, mint a részeg, és minden
bölcsességüknek esze vész vala, és
bölcsességük egészen odalett. De az
Úrhoz kiáltanak az ő szorultságukban, az ő nyomorúságukban, és sanyarúságukból kivezeti és
kiszabadította őket szorult helyzetükből. Lecsendesítette, és megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és
megcsendesedtek a habok, elcsitultak
a hullámok. És amikor azok elsimultak
örülnek, hogy lecsillapodtak vala, és
a kívánt kikötőbe vezette őket” (Zsolt.
107,25-30).
„Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj, ébredj
fel, ne vess, ne taszíts el minket végképp
örökké!” (Zsolt. 7,7).
Hiszen Te vagy: „Aki hegyeket hoztál létre erőddel, és
hatalmat öltöttél magadra; Aki lecsillapítottad a tengerek zúgását, hullámaik
zúgását, a nemzetek háborgását” (Zsolt.
65,7-8).
Hát: „Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan
erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. Te uralkodol a
tengernek kevélységén, a dühöngő tengeren; mikor az ő habjai felemelkednek, ha hullámai tornyosulnak, te
csendesíted le azokat” (Zsolt. 89,9-10).
Pál apostol ismerve az Urat, így bátorítja a mindenkori hívőket: „Semmi felől, és semmiért ne aggódjatok, hanem imádságotokban és
könyörgésetekben minden alkalommal, és
mindenkor hálaadással tárjátok fel
kívánságaitokat, és kéréseiteket az Isten előtt. És az Istennek békessége,
mely minden értelmet felülhalad, meg fogja őrizni szíveiteket és
gondolataitokat a Krisztus Jézusban” (Fil. 4,6-7).
A példázat hallgatásának eredménye.
Attól függ, hogy ki
hallgatja, mert:
„Ha bölcs hallgatja őket, gyarapítja még
jobban tudását. A bölcs bölcsebb lesz, az értelmes megtudja, hogyan
kormányozzon, szerez érett tanácsokat, bölcs útmutatást nyer, ügyesség
birtokába jut”
(Péld 1,5)
A világ ítélete.
„most megy végbe az ítélet e világ felett; most vettetik ki
e világ fejedelme” (Ján. 12,31).
De ha krisztusban vagy,
akkor örülj: „Annak okáért örüljetek egek és a kik lakoztok azokban.
De: „Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott
az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés
ideje van”
(Jel. 12,12-13)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)