2012. november 29.

ÁLDÁS GYERMEKEINKNEK – Aaron története

Készítette: Élő Víz
Tavaszi esők áztatták Torontót, amitől buja zöld lett azon a reggelen, ahogy felébresztettem 12 éves fiamat, Aaront, hogy iskolába menjen. „Ideje reggelizni” – mondtam. Amikor felült az ágyban, elállt a lélegzetem. Szeme köröskörül csupa hólyag volt. Felállt a nyakamon a szőr, ahogy eszembe jutottak a hólyagok, amelyek egykor az én testemet borították. „Bizto

s nem övsömör!”– gondoltam, ahogy Aaron erőlködve kinyitotta a szemeit. Iskola helyett orvoshoz vittem, aki mintát vett a folyadékból, amely megtöltötte a hólyagokat, és elküldte a laborba. „Iskolába kell ma mennem” – vitatkozott Aaron, amikor kijöttünk az orvosi rendelőből. „Vizsgázunk, és nem hagyhatom ki.” Elvittem az iskolába, de a tanárnő ránézett, és nem engedte, hogy a többi gyerekkel egy terembe üljön. „Vizsgázhat, ha egyedül ül egy szobában” – egyezett ki. A vizsga letétele után hazavittem. Mostanra már igen nagy fájdalmat okoztak a hólyagok, és alig tudta kinyitni a szemeit. Aznap este Anita és én egyesítettük hitünket, ahogy kezünket rátettük, és kértük Istent, hogy gyógyítsa meg. Másnap reggel az orvos telefonált. „Megvannak az eredmények” – mondta. „A hólyagokat fertőzés okozza. Hozzák vissza a fiút a rendelőbe.” Anitával nevettünk az orvos arckifejezésén, amikor pár órával később megvizsgálta Aaront. Egyetlen hólyag sem maradt. Szeme tiszta, ragyogó és derűs volt. „Arra készültem, hogy antibiotikumot adok neki” – magyarázta az orvos, ahogy értetlen kifejezéssel Aaron szemébe nézett. „Mit csináltak?” „Imádkoztunk” – mondtuk Anitával egyszerre. A Példabeszédek 20:7 azt ígéri, hogy amikor az igazak tökéletességben járnak, gyermekeik áldottak ő utánuk. Anitával bebizonyítottuk, hogy ez az ígéret igaz. Az igazságosságban állva, amely a Jézusba vetett hit által a miénk, kiléptünk Isten Igéjének tökéletességén, és újra és újra megkaptuk a gyógyulás áldását. Ami még jobb, megláttuk ugyanazt az áldást gyermekeink életében. Nem csoda, hogy ma, amikor kinyitjuk a Bibliánkat, és látjuk Isten gyógyulással kapcsolatos ígéreteit, mindig hálásak vagyunk. És minden alkalommal, amikor belenézünk Aaron nevető szemébe, hálát adunk a mi ígéretmegtartó Istenünknek.

A randi

Készítette: Kiwi Szolárium
A történet ismeretlen szerzőtől származik, az üzenete viszont teljesen megfogott minket:

„21 év házasság után a feleségem arra kért, hogy vigyek el egy másik nőt egy vacsorára és utána esetleg egy mozira. Majd hozzátette: ”Szeretlek, de tudom, hogy ez a másik nő is szeret és jól esne neki, ha egy kis időt együtt töltenétek”
És ez a bizonyos másik nő, akivel a feleségem kért, hogy randizzak nem má
s volt mint az ÉDESANYÁM, aki már 19 éve özvegy volt, viszont a munkám és a 3 gyerek miatt ritkábban tudtam látogatni, jóformán csak a nagyon jeles alkalmakkor. Még aznap este felhívtam, hogy menjünk el egy vacsorára meg esetleg egy moziba utána. „Mi történt, jól vagy, minden rendben?” kérdezte aggódva..
Talán nem is csodálom, viszonylag későn este hívtam és ez a meghívás eléggé váratlan is volt, mivel ilyen randink soha nem is volt még. „Semmi baj nem történt, csak gondoltam jó lenne egyet vacsorázni, beszélgetni.” válaszoltam. „Csak te és én”. Majd egy kis néma csönd után rávágta, hogy „Nagyon szeretném, ez nem is kérdés”.
Azon a pénteken ahogy érte mentem, hogy felvegyem a házánál egy kicsit ideges voltam, bár láttam rajta, hogy ő is elég izgatott a randi miatt. Az ajtóban várt, már a kabátját is magára vette. Még fodrásznál is volt előtte, a haja szépen begöndörítve és azt a ruhát viselte, amit a legutolsó házassági évfordulójukon vett fel. Úgy mosolygott mint egy angyal. „Mondtam a barátnőknek, hogy randink lesz, teljesen odavoltak” szólt egyből, ahogy beült az autóba. „Alig várják, hogy meséljek mi volt a találkánkon.”

Elmentünk egy hangulatos kis étterembe, úgy belém karolt mintha csak a First Lady lett volna. Éreztem, hogy milyen büszkén állt az oldalamon, mint, ahogy egy igazi anyának kell.. Miután leültünk elkezdtem felolvasni a menüt, mivel nem igazán látta tisztán az apró betűket. Ahogy olvastam, nagyjából a felénél felnéztem és láttam, milyen ámulattal bámul engem, egy kedves mosollyal az arcán. „Régebben mindig én olvastam fel a menüt neked amikor kicsi voltál” mondta majd a tekintetében látszódott is, hogy elmerengett ezeken a régi szép időkön. Nagyon kellemes, jó kis beszélgetés volt. Lényegében átbeszéltük kinek mik a jelenlegi dolgai, élményei stb. tehát jól elnyúlt, sőt olyannyira, hogy le is késtük a mozit is. Később, ahogy megérkeztünk a házhoz ezt mondta: „Mit szólsz egy következő alkalomhoz, de csakis ha megengeded, hogy a vendégem légy kisfiam” mondtam legyen, semmi gond.
„Milyen volt a randi?” kérdezte a feleségem, mikor hazaértem. „Nagyon jó, sokkal jobb, mint amit elképzeltem” válaszoltam neki lelkesen.
Pár nappal később édesanyám meghalt egy hirtelen szívrohamban. Nem tudtam semmit tenni, teljesen váratlan volt, így elbúcsúzni sem volt lehetőségem. Nem sokkal rá pedig jött egy boríték, egy előre kifizetett számlával, rajta az étterem neve, ahol a közös randink volt, benne egy cetlivel: „Előre kifizettem a számlát, mert nem voltam benne biztos, hogy már ott lehetek. Két főre, egyik a tiéd a másik pedig a feleségedé. Soha nem fogod megtudni, milyen fontos volt nekem az az este! Szeretlek fiam!”
Most már tudom, hogy milyen fontos, hogy kimondjuk: „Szeretlek” és azt a másikat akkor szeressük amikor lehet, amikor velünk van. Semmi más az életben nincs olyan fontos mint a családunk. Szánjunk rá elég időt és ezt akkor tegyük amikor lehet, ne akkor amikor már esetleg késő”

Megvallás


Készítette: Keresztény szépségportál

Istenem, Te választod szét az óceánokat, csendesíted le a háborgó tengereket. Képes vagy ezt bennem is megtenni.

(Planetshakers)

www.keresztenyszepsegportal.hu



Mitől kell megválni?


Készítette: Keresztény szépségportál


Vagy a bűneidtől kell megválnod, vagy az üdvösséged
reménységétől.

(Spurgeon)

www.keresztenyszepsegportal.hu



Jovok a kereszthez

2012. november 28.

Ige: Az okos sáfárról:


„Monda pedig az Úr: Kicsoda hát a hű, (okos) és bölcs sáfár, kit az úr gondviselővé tőn az ő háza népén (akit az úr szolgái fölé rendel), hogy adja ki nékik élelmüket a maga idejében? Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál! Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi (és az egész vagyona fölé rendeli) őt. Ha pedig az a szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt (és késik); és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, és enni és inni és részegeskedni: Megjő annak a szolgának az ura, amely napon nem várja és amely órában nem gondolja, és kettévágatja őt, és a hitetlenek (és hűtlenek) sorsára juttatja.

És amely szolga tudta (és aki ismerte) az ő urának akaratát, és (és nem fogott hozzá teljesítéséhez, és) nem végezte el, sem annak akarata szerint nem cselekedett, sokkal büntettetik meg (és sok verést kap). Aki pedig nem tudta (nem ismerte ura akaratát), és büntetésre méltó dolgokat cselekedett (és úgy cselekedett verést érdemlő dolgokat), kevesebbel büntettetik (és az kevés verést kap). És valakinek sokat adtak, sokat követelnek (és sokat kívánnak) tőle; és akire sokat bíztak, többet kívánnak tőle (és attól többet kérnek számon)” (Luk. 12,42-48)

Pál apostol ismerve az ő Ura parancsát, ezt vallja: „Úgy tekintsen [és úgy értékeljen] minket [és úgy számoljon velünk] minden ember, mint Krisztus szolgáit [parancsvégrehajtóit; alárendeltjeit; szó szerint: más irányítása ALATT EVEZŐ valakit; katonai jellegű szó. A harci gálya evezőse volt, megkülönböztetve a fedélzeten harcoló katonáktól. Nehéz, kemény munkát végző, felettesei parancsára cselekvő személy] és Isten [szent] titkainak sáfárait. [gondnokait; intézőit].

Ami pedig egyébiránt a sáfárokban [a gondnokokban; intézőkben, aki a megbízó (a tulajdonos) javaival felelősen gazdálkodik, akinek megvan a hatalma, arra, hogy a rábízott ügyekben TÖRVÉNYKEZZEN, pénzügyeit rendezze: gondnoka annak, és számot ad róluk a tulajdonosnak] megkívántatik, az, hogy mindenik hűnek [és megbízhatónak] találtassék, [és bizonyuljon]” (1 Kor. 4,1-2)

„Mert ha az evangéliumot hirdetem, azzal nincs mit dicsekednem, mivel kényszer nehezedik rám. Jaj nekem ugyanis, ha nem hirdetem az evangéliumot! Mert ha akaratom szerint művelem ezt, jutalmam van; ha pedig akaratom nélkül, sáfársággal bízattam meg” (1 Kor. 9,16-17)

És így buzdítja a Szent Szellem a hívőket: „Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek (és lámpásotok) meggyújtva; Ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják, mikor jő meg (mikor tér vissza) a menyegzőről, hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki (az ajtót). Boldogok azok a szolgák, kiket az úr, mikor haza megy (és megérkezik), vigyázva (és virrasztva) talál: bizony mondom néktek, hogy felövezvén magát, leülteti azokat (az asztalhoz), és előjövén (odamegy), (fel)szolgál nékik. És ha megjő a második őrváltáskor, és ha a harmadik őrváltáskor jő (és érkezik is) meg, és úgy (virrasztva) találja őket, boldogok azok a szolgák!” (Luk. 12,35-38)

Ne legyetek gonosz szolgák: „Annakokáért ne legyetek esztelenek (és meggondolatlanok), hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akarata. És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel (Más fordítás: Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt, hanem teljetek meg Szellemmel)” (Eféz. 5,17-8)

Mert: „Mivelhogy hamar a szentencia nem végeztetik el a gonoszságnak cselekedőjén, egészen arra van az emberek fiainak szíve őbennük, hogy gonoszt cselekedjenek

(Más fordítás: Mivel nem ítélkeznek hamarosan a gonosz tettek fölött, azért van tele az embereknek a szíve gonosz törekvésekkel)” (Préd. 8,11)





Bárka Band 1 - Hitben járok

139-es Zsoltar

Az Úr csodálatos!


„Magasztallak Téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak a Te alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt” (Zsolt. 139,14)


Vida Sándor: A lehető legjobbról


"Isten igéjét ismerni: jó; megismerkedni az Ő útjaival  még jobb, de magának Istennek megismerése: a létező legjobb." 



Dr-Kováts György: GYŐZELMI GONDOLKODÁS


ÉN AZ ÚRTÓL FÜGGÖK, 100%-BAN
Neki adtam az életemet, Rá bíztam magam, mindenestül, teljesen az Övé vagyok, Neki szolgálok, teljes életemmel. Amit mond, azt teszem.

ÉN AZ ÚRRA BÍZOM MAGAM, JÖVŐMET, MINDENEMET, és MINDENKIMET.

A holnapom az Úré. A mai napom is. Mindent, ami történhet velem, teljesen az Ő kezébe teszek. A körülményeket is. Azokat a dolgokat is, amiket elrontottam, és ezért nézek szembe rossz körülményekkel. A bűnt odatettem az Ő kezébe, megbocsátotta, a következményeket is az Ő kezébe tettem, és várom az Ő szabadítását. De addig is, ebben a szabadításban járok, ameddig még nem értem, nem látom, ami történt, ami történik.

A BŰNEIMET AZONNAL AZ ÚRHOZ VISZEM – NEM VÁROK VELÜK, NEM KERESEK KIBÚVÓT.
Ha valaki felhívja figyelmemet bármilyen bűnömre, kész vagyok azt elrendezni, azonnal, vagy amilyen hamar legyőzöm a belső ellenállást. Tudatosan nem engedem magamnak ezt a belső ellenállást, hanem ellenállok a gonosznak, és elfut tőlem.

AZ ÖRDÖGÖT, MINT ELLENSÉGEMET, MINT AZ ÚR ELLENSÉGÉT, GYŰLÖLÖM, ISZONYODOM A GONOSZTÓL.
Nem alkuszom vele még gondolatban sem. Ami hozzá tartozik, elvetem, akármilyen kecsegtető is. Semmiben nem tárgyalok az ellenséggel.

AMI AZ ÚRHOZ TARTOZIK, AMI RÓLA VAGY NEKI SZÓL, AMI HOZZÁ KÖT, AHHOZ RAGASZKODOM – RAGASZKODOM A JÓHOZ.
Mindent, amiről felismerem, hogy kedves Neki, megőrzök az elmémben, a gondolkodásmódomban, és hozzá igazítom az életemet. Kincsnek tekintem, szeretem, vágyódom utána, ezen jártatom elmémet, nem engedek belőle. Lehetőségnek tekintem, hogy az Úrral közösségben legyek ez által is.

LESZÁMOLOK A MÚLTTAL – KIÉRTÉKELEM EGYSZER AZ ÚRRAL, LEVONOM A KÖVETKEZTETÉSEKET, DE NEM FOGOK ÁLLANDÓAN A MÚLTBAN ÉLNI.
Nem hagyom, hogy visszarángasson abba, hogy: „miért voltam olyan bolond…”; „bár, ha bölcsebb lettem volna…”; Nem. Az életem nem a múltamról szól. Életem a jövőmé. A jövőt pedig pontosan a mai döntéseimmel, cselekedeteimmel alapozom meg az én részemről. Az Úr részéről pedig felkészítés, és előkészítés zajlik. Előkészítés a többi emberekkel és a környezetemmel kapcsolatban – amiért én nem sokat tudnék tenni (az imádságon kívül) – és felkészítés velem kapcsolatban, hogy át tudjam majd venni, amit Ő elkészített a jövőre nézve.

A múlton gondolkodni jó – ha a következtetéseket vonom le belőle. Bölcsebbé válik az ember. Ha helyesen gondolkodom róla. A jövőre való felkészülésnek az egyik eleme a múlt helyes kiértékelése.

FELKÉSZÜLÖK A JÖVŐRE, AZZAL, AMIT MA MEGTESZEK. NEM A JÖVŐBEN ÉLEK, HANEM A MÁBAN, DE TUDOM, HOGY A JÖVŐMET AZ KÉSZÍTI ELŐ, AMIT MA TESZEK.

A jövő kísértése – a holnap félelme és az álmodozás – ugyanúgy ellenség, mint a múlt megkötözése. Tudom, hogy lesz holnap (hacsak az Úr másként nem dönt), és tudom, hogy a holnap is az Úré, mint a ma. Tudom, hogy Vele győzni fogok, holnap is, az akkori nehézségek, kísértések, támadások és körülmények között, ahogy ma is győztesen járhatok az Ő szabadításában. Azt is tudom, hogy amit ma teszek, annak jelentősége van. A legkisebb dolgoknak is. A jövőmre – és az Úr munkájának jövőjére – fog kihatni. Ezért felelősséggel élek ma, és örömmel, hogy együtt formálhatjuk azt, ami majd bekövetkezik. Ez nem passzív gondolkodásmód. Nem struccpolitika. De szabadság a jövő félelmétől.

ÖRÖKSÉG-SZERINTI GONDOLKODÁSMÓD
Tudom, hogy örökös vagyok. Tudom, hogy élhetek vele, boldogan, nem kárhoztatva magam, nem bizonytalankodva. Meg vagyok váltva. Ki van fizetve a váltságdíj értem. Tudom, hogy az én Megváltóm azért fizetett, hogy teljesen kiszabadítson az ördög hatalma alól. Megajándékozott. Üdvösségem van, Ő SZÓTÉR (Szabadító, Helyreállító, Gyógyító), amit Ő adott nekem, az szabadítás, gyógyítás, helyreállítás, gondoskodás. Ezt már kifizette. Hit által megragadhatom, az enyém.

KEGYELEM-SZERINTI GONDOLKODÁSMÓD
A tegnapi: lejárt csekk. A holnapi: garantált csekk. Készpénzem mára van – elköltöm. A kegyelemmel élek. A kegyelemből élek.

AJÁNDÉK-SZERINTI GONDOLKODÁSMÓD
A Szent Szellem ajándékaira, beavatkozására nyitottan élek. Igénybe veszem, amit adott, és nyitottan várom, amit ad.

LEHETŐSÉGET MEGLÁTÓ GONDOLKODÁSMÓD
A körülményeket, azok alakulását, lehetőségnek tekintem, a menny természetfeletti beavatkozására az Úr megdicsőülésére. Ezt munkálom. Gondolataimat ebben az irányban őrzöm.

A MUNKA SZERETETE, A FELELŐSSÉG FELVÁLLALÁSA, ÉS A HŰSÉG SZERINTI GONDOLKODÁSMÓD
Mint József az Ószövetségben.

SZEMSZÖG – VÁLTÁS


Egyik lelkipásztor jegyes-oktatás alatt, különleges „segédeszközt” használt. Ugyanis, volt egy olyan festménye a falon, amely egy hegyet ábrázolt: ha balról nézték, sárgás színben játszott, ha jobbról, az egész kép zöldesnek tűnt.

A lelkész a jegyespárt a kép két oldalára ültette, majd megkérdezte őket, milyen színű a hegy. Természetesen a válaszok eltérőek voltak. Ezt követően megkérte őket, hogy cseréljenek helyet, és újból a kép színéről érdeklődött. A fiatalok számára ekkor derült ki a csalóka festmény titka.

Gondoljatok erre a képre – mondta a lelkész –, amikor nézetkülönbség adódik köztetek, és mielőtt veszekedni kezdenétek, ki-ki a maga igazát védve. Gondolatban cseréljetek helyet, azaz a dolgot vizsgáljátok meg a másik szemszögéből is! Így bizonyos, hogy vitatkozás helyett hamarosan egységre juttok.

Az Ő nevében


Amit csak kértek majd az én nevemben, azt megteszem..." (Jn 14,13).

Mi minden benne van ebben az ígéretben! Összes szükségletem, a kicsiny és nagy dolgok mind benne vannak ebben az amit csak"-ban. Jöjj, én lelkem a kegyelem királyi széke elé, és halld meg az Úr szavát: Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm" (Zsolt 81,11).

Milyen bölcs ez az ígéret! Mindig Jézus Krisztus nevében kell kérnünk. Ez bátorít minket, de egyben dicsőíti is Krisztus nevét. Mindig jogunk van arra, hogy Krisztus nevében kérjünk. Néha rejtve vannak számunkra jogaink, különösen azok, amelyek Istennel való kapcsolatunkat vagy kegyelmének megtapasztalását érintik. Ilyenkor azonban Jézus Krisztus neve éppen olyan hatalmas Isten trónja előtt, mint bármikor máskor, és nevére ekkor is teljes bizalommal hivatkozhatunk.

Milyen tanulságos ez az ígéret! Nem kérhetek mást, csak azt, amire Krisztus is ráütheti a pecsétjét. Ne merjem önző és akaratos kéréseim alá odatenni az Úr Jézus nevét. Csak azt kérhetem Jézus Krisztus nevében, amit Ő is kérne, ha az én helyemben volna. Nagy kiváltság, hogy úgy kérhetünk Jézus Krisztus nevében, mintha Ő maga tenné ezt. Iránta való szeretetünk soha nem engedheti meg, hogy olyan kérés alá tegyük az Ő nevét, amellyel Ő nem érthet egyet.

Valóban csak olyan dolgokat kérek, amit az Úr Jézus jóváhagyhat? Kéréseim alá tehetem nyugodtan az Ő pecsétjét? Ha igen, akkor megkapom mindazt, amit az Atyától kérek.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

új forrás, ha mástól már,

Joel Osteen: Egy a szükséges dolog


Készítette: Lisa Szanyel

De egy a szükséges dolog: és Mária a jobb részt választotta, mely el nem vétetik ő tőle. (Lukács 10:42)
A mai világban a legtöbb ember úgy találja, hogy az élet hiánytalan, teljes. Van több, mint 500 TV csatornánk, korlátlan számú weboldalunk, hogy böngésszünk az interneten; vannak mobiltelefonjaink és PDA-ink, hogy a nap 24 órájában kapcsolatban lehessünk.
Ahov
a csak nézel, állandóan van valami tennivaló vagy valamiféle szórakozás. Ha nem vigyázunk, beleesünk abba a csapdába, hogy azt gondoljuk, mindig el kell foglalni magunkat valamivel. De Jézus arra hív bennünket, hogy csendesedjünk el, mert valójában csak egy a szükséges dolog.

Egyszer hallottam, hogy azt mondták, mi lenne, ha úgy bánnánk a Bibliánkkal, mint ahogy a mobiltelefonunkkal. El tudod képzelni, hogy az emberek a liftekben, az előcsarnokokban és a bevásárlóközpontokban a Bibliáikat lapozgatnák egész nap? Látnál embereket, akik közlekedés közben és a piros lámpáknál az Igét olvassák és tanulmányozzák?

Nem mintha ezt kellene tenni, azt akarom csupán ezzel mondani, hogy egyensúlyban kell élnünk az életünket, és Isten Igéjének kell elsőbbséget adnunk. Figyeljünk oda, és ne engedjük, hogy az élet szórakozásai távol tartsanak bennünk attól az egyetlen dologtól, ami szükséges.

Ima a mai napra:
Mennyei Atyám, ma szívemet és lelkemet Terád hangolom. Elhatározom, hogy leteszem az élet szórakozásait, és Téged teszlek első helyre, mert Te vagy az egyetlen dolog, ami szükséges. Segíts nekem, hogy elmémet Rád fókuszálva tartsam, ahogy egész nap Téged dicsérlek. Jézus nevében. Ámen.

A vihar szeme

Készítette: Élő Víz

9,10 Az elnyomottak menedéke az Úr, menedék a nyomorúság idején. (Zsoltárok)
34,18 Akik az Úrhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból.
34,19 Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. (Zsoltárok)

Houstonban, ahol élek, elég sok vihar jön az öböl felől. Már számos hurrikánt átéltem, némelyik 130-140 km szélességű volt, a szél pedig 190 km/h sebességgel döntött ki fákat telefonoszlopokat, fújt le tetőket, és hatalmas pusztítást okozott.
De tudod, hogy pontosan a vihar közepén van valami, amit úgy hívnak, hogy a vihar szeme? A vihar szemében mindig a legnagyobb nyugalom és békesség uralkodik, annak ellenére, hogy a szélvihar, a pusztítás és az eső mind körülötted lehetnek. Ha pár km-rel arrébb mennél, az nagyon veszélyes lenne, de ha a vihar szemében maradsz, akkor minden rendben lesz. Ugyanez az elv igaz az élet viharaira. Vihar dúlhat az egészségedben, pénzügyeidben, vagy a családodban. Könnyen összeomolhatnál, de pontosan a vihar közepében van egy hely, ahová belépve békességet találsz. Lehet, hogy Isten nem szabadít meg minden vihartól, de ha megtanuljuk, hogy a vihar szemében maradunk, akkor békességünk lehet annak közepette.
Lehet, hogy nagyon nagy kihívással, próbával nézel szembe, és állandóan azzal a problémával birkózol. Annyira aggódsz, hogy még aludni sem tudsz. Lehet, hogy próbálsz valakit helyreállítani, vagy megpróbálsz valakinek visszafizetni a rosszért, amit ellened tett, vagy egyszerűen keményen próbálkozol elég hosszan imádkozni, hogy megmutasd Istennek, te komolyan gondolod. A Biblia azt mondja, hogy aki hisz, az belép Isten nyugalmába. Ha azt akarod, hogy Isten kézbe vegye a problémádat, akkor be kell lépned a nyugalom helyére. Ha békességed van, akkor azzal megmutatod, hogy tényleg bízol Istenben.
Arra bátorítalak, hogy lépj be Isten nyugalmába. Hit által valld meg:„Istenem, bízom Benned a körülményeimben. Bízom Benned, hogy irányítod a lépteimet. Bízom Benned, hogy megőrzöl minden utamon. Köszönöm, Atyám, hogy megnyitod a kegyelem, a növekedés és áldás kapuit számomra.” Ha a gondolataiddal Rá összpontosítasz, akkor Ő megőriz téged békességében. Még ha az élet viharai vesznek is körül, biztonságban leszel és békességre találsz a vihar szemében.
Joel Osteen

Egy megható történet

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
A következő történet egy 17 éves fiúról szól, akit nevezzünk Olivérnek Az ő élete is csak egy példa a sok közül, hogy Jézus Krisztus még a halálban is az élet, és valóban sokkal többet tud adni, mint bármilyen halott vallás az embernek adni képes.

Az alábbi esemény, amelyről egy tábori orvos számol be, az I. világháború alatt történt:

Egy rajtaütésszerű támadás után több száz katona került a kórházamba, akik között 28 olyan súlyos sérült volt, hogy azonnal szükségessé vált az orvosi beavatkozás. Egyeseknek a lábát kellett levágni, másoknak a karját, és voltak olyanok, akiknek mindkettőt. Ez utóbbiak közé tartozott az a fiú is, akit alig három hónappal korábban soroztak be. Túlságosan fiatal volt, ezért kórházi szolgálatra osztották be. Amikor az asszisztáló orvos az operáció előtt kloroformot akart neki adni, oldalra fordította a fejét és határozottan tiltakozott ellene. Amikor tudomására hozták, hogy ez az orvos parancsa, így felelt: ,,Küldjék hozzám az orvost!
Az ágyához mentem és megkérdeztem: ,,Fiatalember, miért utasítod vissza a kloroformot? Amikor súlyos sebesüléseddel megtaláltalak, olyan gyenge voltál, hogy már azt hittem, kár téged idehozni. Amikor nagy kék szemedet ki nyitottad, arra gondoltam, talán valahol él az édesanyád, és ebben a pillanatban is a fiára gondol. Ezért nem akartalak egyszerűen otthagyni, hogy meghalj, és kiadtam a parancsot, hogy hozzanak ide. De olyan sok vért veszítettél, hogy túlságosan gyenge vagy, és altatás nélkül nem bírod ki a műtétet. Fogadd csak el!'
Kezét a kezemre tette, a szemembe nézett és így szólt:
,,Doktor úr! Majdnem tíz éves voltam, amikor egy vasárnap délután istentiszteleten átadtam az életemet az Úr Jézusnak. Már akkor megtanultam benne bízni, és azóta sem csalódtam benne. Tudom, hogy most is bízhatok benne. Ő az én Üdvözítőm, és megtart akkor is, ha ön a karomat és a lábamat amputálja'
Ekkor megkérdeztem, hogy legalább egy kis konyakot nem adhatnék-e neki. Megint rám nézett és így szólt: ,,Doktor úr! Öt éves koromban anyám letérdelt mellém, magához ölelt és így szólt: Olivér, arra kérem az Úr Jézust, hogy sohase ismerd meg az erős italok izét. Apád iszákos volt és úgy is halt meg. Akkor arra kértem Istent, hogy tegyen olyan emberré téged, aki másokat óv az alkoholtól. Most 17 éves vagyok, de sohasem ittam a kávénál vagy teánál erősebb italt. Most minden valószínűség szerint meg fogok halni és az Úr Jézushoz megyek a dicsőségbe. Ezért arra kérem, hogy ne kelljen ezt a lépést alkohollal a gyomromban megtennem."
Sohasem fogom elfelejteni ennek a fiúnak a pillantását. Akkoriban nem törődtem Jézus Krisztussal, de tiszteletben tartottam a fiú Üdvözítője iránti hűségét. Amikor láttam, mennyire bízik benne, és az utolsó pillanatig szereti, valami megérintette a szívemet, és ennek a fiúnak megtettem, amit sohasem tettem meg más katonával. Megkérdeztem, ne hívjak-e hozzá tábori lelkészt. ,,Ó igen, doktor úr!'; felelte. Amikor a lelkész megérkezett, rögtön megismerte a fiút, mert gyakran látta a tábori istentiszteleteken. Megfogta a kezét, és így szólt: ,,Olivér, nagyon sajnálom, hogy ilyen súlyosan megsebesültél." ,,Ó, jól vagyok"; felelte.; ,,Az Orvos kloroformot akart nekem adni, de én nem akarom. Aztán konyakot ajánlott, de azt is visszautasítottam. Ha az Úr Jézus most magához hív, tiszta értelemmel akarok hozzá menni."
Olivér, talán életben maradsz; mondta a lelkész; de ha az Úr mégis hazahívna, tehetnék-e még valamit érted?" ,,Igen, legyen szíves, vegye elő a párnám alól a kis Bibliámat! Megtalálja benne az édesanyám címét. Kérem, küldje el neki a Bibliámat és írja meg neki, hogy attól a naptól kezdve, amikor el kellett jönnöm otthonról, egyetlen napot sem hagytam anélkül elmúlni, hogy ne olvastam volna Bibliát, és minden nap imádkoztam azért, hogy Isten áldja meg édesanyámat! Egyszer sem felejtettem el, akár továbbvonultunk valahová, akár a kórházban voltunk."
Olivér ekkor hozzám fordult.,, Doktor Úr! Most már operálhat. És megígérem önnek, hogy egyszer sem fogok jajgatni, miközben levágja a karomat és a lábamat." Nekem azonban nem volt bátorságom hozzá, hogy ehhez a műtéthez kést vegyek a kezembe, mielőtt a szomszéd szobában meg nem engedek magamnak egy pohár italt súlyos kötelességem teljesítése előtt. Miközben átvágtam a húst, Olivér ajkát egyetlen hang sem hagyta el. Amikor azonban a csontot próbáltam leválasztani, a fiú párnája csücskét tömte a szájába, ám ekkor is csak ennyit hallottam:; ,,Ó Úr Jézus, drága Jézus Krisztus, köszönöm neked, hogy most nagyon közel vagy hozzám és segítesz." Megtartotta az ígéretét, nem jajgatott.
Éjszaka nem tudtam elaludni. Bármerre fordultam, mindenütt a fiú szelíd kék szemét láttam, és ha behunytam a szememet, fülembe csengtek szavai: ,,Ó Úr Jézus, drága Jézus Krisztus, köszönöm neked, hogy most nagyon közel vagy hozzám és segítesz." Valamikor éjfél és egy óra között felkeltem, és át mentem a kórterembe, amit addig sohasem tettem meg, hacsak külön nem hívtak. Mindenképpen látni akartam a fiút. Érkezésemkor elmondták, hogy a reménytelen esetek közül 16-an meghaltak, akiket már át is vittek a boncterembe. ,,Olivér hogy van? Ő is a halottak között van?' - kérdeztem. Nem, doktor úr; felelte az ápoló; olya mélyen alszik, akár egy gyerek. Amikor az ágya mellé léptem, az egyik nővér elmondta, hogy este kilenc óra tájban két fiatalember kereste fel a kórházat egy közeli gyülekezetből, akik felolvastak a fiúnak a Bibliából és imádkoztak vele. "Letérdeltek Olivér ágya mellett; mesélte
; és igazán szívből imádkoztak. Utána énekeltek, de olyan szépen, hogy ilyen szép éneket eddig még sohasem hallottam; Ó milyen jó benned bízni, Úr Jézus, átadom magam neked. Boldogan, hogy odaát megláthatlak téged, és örökre a tied maradok!; Még Olivér is bekapcsolódott, és mindnyájan együtt énekeltek. Egyszerűen nem voltam képes megérteni, hogyan tud még ez a fiú énekelni azok után, hogy olyan elképzelhetetlen fájdalmakat élt át.'
Öt nappal azután, hogy amputáltam a karját és a lábát, az ágyához hivatott. Tőle hallottam aznap életemben először az evangéliumot:;Doktor úr ! Elérkezett az idő, amikor mehetek és meglátom Őt, aki meghalt a bűneimért. Nem hinném, hogy megérem a következő napfelkeltét. De hálát adok az én Uramnak, és örülök, hogy nemsokára nála lehetek. Mielőtt meghalok, teljes szívemből meg szeretném köszönni a jóságát. Doktor úr! Ön zsidó ember. Nem hisz Jézusban. Mégis arra kérem, hogy maradjon itt, a halálos ágyam mellett addig a pillanatig, amíg a Megváltóm magához nem hív!"
Megpróbáltam ott maradni, de nem voltam rá képes. Nem volt bátorságom ott állni és végignézni, hogyan megy ez a fiatal keresztyén ujjongva Jézusához, akit én nem is merek. Kisiettem a teremből. Leültem a szobámban és kezembe temettem az arcomat. Húsz perc múlva jött az ápoló, és szólt, hogy Olivér látni akar.
,,Éppen most jártam nála, és nem szeretném végignézni, amikor meghal"; feleltem . doktor úr, azt mondja, hogy még egyszer beszélnie kell önnel, mielőtt meghal." Elhatároztam, hogy odamegyek vigasztalni, majd hagyom meg halni. Megfogadtam azonban, hogy ami Jézust ílleti, nem hagyom, hogy egyetlen szóval is befolyásoljon. Amikor ágyához értem, láttam, hogy gyorsan közeledik a vég. Ágya mellé ültem. Megkért, hogy fogjam meg a kezét, majd így szólt: ,,Szeretem önt, doktor Úr, mert ön zsidó ember. A legjobb barátom, akit ezen a világon találtam, zsidó származású volt.'
Megkérdeztem, ki a legjobb barátja. ,,Jézus Krisztus; felelte; akihez oda szeretném önt is vezetni, mielőtt meg halok. Doktor úr, ígérje meg, hogy sohasem felejti el, amit most mondok önnek!' Megígértem, mire a fiú folytatta; öt nappal ezelőtt, amikor a karomat és a lábamat levágta, az Úr Jézushoz imádkoztam, hogy mentse meg a lelkét."
Szavai mélyen a szívembe hatoltak. Nem tudtam megérteni, hogy miközben a lehető legnagyobb fájdalmakat okoztam' neki, annyira meg tudott feledkezni magáról és semmi másra nem gondolt, mint Megváltójára és az én el veszett lelkemre. Csak ennyit tudtam mondani neki: ,,Fiam, nemsokára minden jó lesz." Ezekkel a szavakkal hagytam ott, és 20 perc múlva elaludt ,,biztonságban Jézus karjában".
Kórházamban a háború alatt katonák százai haltak meg, de csak egyet kísértem el utolsó útjára. Ez az egy a 17 éves Olivér volt. Nagy utat kellett megtennem, hogy a temetésén részt vehessek.
A fiú utolsó szavai nagy hatással voltak rám. Abban az időben gazdag ember voltam, sokpénzem volt. Szívesen áldoztam volna fel vagyonomat az utolsó fillérig, ha helyette Krisztust úgy tudtam volna szeretni mint Olivérnél láttam. Vannak azonban dolgok, amelyeket pénzen nem lehet megszerezni. Sajnos, nemsokára elfelejtettem a fiú prédikációját, őt magát azonban sohasem felejtem el.
Ma tudom, hogy már akkoriban is súlyos bűntudat gyötört, de még mintegy tíz évig harcoltam Jézus ellen, még hozzá az ortodox zsidó minden érvével.
Ekkor azonban Isten meghallgatta Olivér imádságát, amelyet közvetlenül halála előtt értem mondott, és Isten megmentette a lelkemet. Élő hitre találtam Jézus Krisztusban Isten Fiában, aki az én bűneimért is meghalt.
Mintegy másfél évvel megtérésem után egy idegen városban istentiszteleten vettem részt. Az alkalmon különböző keresztyének számoltak be életükről. Miután többen beszéltek, egy idős hölgy állt fel; Kedves barátaim! Talán ez az utolsó alkalom, hogy megadatik nekem ez a kiváltság, amikor Megváltómról tehetek bizonyságot. Nagy öröm tudni, hogy nemsokára találkozhatom a fiammal az Úr Jézusnál a mennyben. Fiamat a háború alatt behívták, és súlyosan megsebesült. Egy kedves zsidó orvos kezelte, aki amputálta a karját és a lábát. Fiam azonban a műtét után öt nappal meghalt.
A tábori lelkész levelet írt nekem és elküldte fiam Bibliáját. Levelében arról számolt be, hogy Olivér fiam halála órájában magához hívatta az orvost, és elmondta neki:
Doktor úr, mielőtt meghalok, el akarom önnek mondani, hogy öt nappal ezelőtt, amikor levágta a karomat és a lábamat, azt kértem az Úr Jézustól, hogy mentse meg az ön lelkét."
Amikor meghallottam az idős hölgy szavait, nem tudtam ülve maradni. Felálltam, megragadtam a kezét és így szólam ,,Isten áldja meg, kedves testvérem! Az Úr meghallgatta fia imádságát. Én vagyok az a zsidó orvos, akiért Olivér imádkozott. És Megváltója ma már az én Megváltóm is.
Ennek a megindító történetnek az elolvasása után szeretném hallani a válaszodat! Nem volt-e irigylésre méltó Olivér, súlyos sebesülése és korai halála ellenére is? Olyan belső gazdagsága volt amelyet a legtöbb ember nem ismer. Halálunk órájában derül ki, mi a gazdagságunk, valóban gazdagok vagyunk-e Istenben, vagy csak földi gazdagságunk" volt. Olivérhez hasonlóan mi is örömmel és bizalommal várjuk halálunk pillanatát; vagy minden eltűnik, mert életünket csak a földi dolgok töltötték be, és csak múlandó dolgokért élünk? Minden félretett pénzünk és vagyonunk, az elért eredmények és diplomáink, jótetteink és kitüntetéseink itt maradnak, semmit nem vihetünk át magukkal a halál küszöbén az örökkévalóságba.
Ezért szeretnélek ma arra biztatni, hogy legyél teljes igazi keresztyén! Tudatosan döntsd el szívedben, hogy Krisztust választod, és egyedül Őt kövesd! Így tapasztalod meg a teljes örömet Jézus Krisztusban, amely a bajban, sőt a halálban is megmarad.
Olivér teljesen biztos volt üdvösségében és őrök életében. Ezért tudta nem sokkal halála előtt énekelni: ,,Ó milyen jó benned bízni, Úr Jézus, átadom magam neked. Boldogan, hogy odaát megláthatlak téged, és örökké a tied maradok!" Tapasztalatból tehetett bizonyságot: ,,Tudom, az én Megváltóm él! Ez a bizonyosság örömet ad. Itt nem a vallásról vagy gyülekezeti hovatartozásról van szó. Ennél több kell nekünk! Halálunk órájában nem segítenek ,,kegyes mondások, keresztyén hagyományok vagy szentségek. Arra a gazdagságra van szükségünk, amelyet a világ semmilyen szenvedése, sőt a halál sem vehet el tőlünk, olyan életre van szükségünk, amely már a halált is legyőzte! Ez az Istenből való élet nem hasonlítható össze semmilyen vallással, s nem keresztyén szokásokból vagy kívülről megtanult énekversekből vagy igeversekből áll. Ez az élet egy Személy, aki a halált megfosztotta hatalmától! Ez Jézus Krisztus, Isten keresztre feszített és feltámadott Fia, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön. Akié a Fiú; aki nemcsak elméletben hisz benne és tartja igaznak, amit a Biblia róla mond vagy az egyház róla tanít; azé az örök élet! Micsoda örökség, micsoda gazdagság!
Kedves Olvasó! Nem akarod-e megismerni ezt az életet, a legnagyobb kincset, és nem akarod-e, hogy a tied legyen? Olyan vagyon boldog örököse lehetsz, amiért egyszer a világ leggazdagabb és legtekintélyesebb emberei is irigyelni fognak! Bárcsak találnék rá szavakat, hogy ezt az Istenben megtalált gazdagságot le tudjam írni, és bárcsak megértethetném veled, hogy Jézus Krisztus mennyire szeret! Ne várj kedvezőbb alkalomra! Azzal se próbálkozz, hogy életedet magad irányítod vagy teszed jobbá! Hiábavaló minden olyan erőfeszítés, hogy jó cselekedetekkel kiérdemeljük a
mennyet. Nem, egyetlen alkalom és egyetlen óra sem olyan kedvező, mint a mostani, ne habozz hát tovább!
Egyedül Jézus Krisztus tud igazi életet, örök életet adni.
Szakíts minden Istennel szembeni közömbösségeddel, minden csupán külső hagyománnyal, amely nem használ neked semmit. Tudatosan add át az életedet Isten Fiának és fogadd be mint személyes Megváltódat és Uradat!
Csak így lehet a tied az a gazdagság ,amelynek örökkévaló értéke van .

Dicséretek 2 (lejátszási lista)

Helyünk Őbenne- Az Ő helye bennünk!


Készítette: Élő Víz

Ha nincs megértésünk a helyünkről és az Ő helyéről az életünkben, az visszatart minket a sikertől és elfojtja a hitet. Keresztény életünkben ez az oka a hitetlenségnek!
Gyakran kérdezik tőlem, hogyan tanulmányozzuk a Bibliát. Sok javaslatom van, de van egy, amely az összes többi felett áll és amit-ahol csak járok- mindenhol közzéteszek.
Mint hívő és kereszté
ny, hadd tanácsoljam, hogy kövesd ezt a módszert, ahogy végig mész az Újszövetségben, elsősorban az apostoli leveleken. Az apostoli levelek azok, amelyek neked, a hívőnek írattak.
Soha senki nem válhat sikeres kereszténnyé, ha csak a négy evangéliumban él. Ha csupán a négy evangéliumot olvasnád és azokban élnél, még azt sem tudnád meg miért halt meg Jézus. Talán úgy gondolod, hogy tudnád (mivel már olvastad az apostoli levelet) de ha csupán az evangéliumokat olvasnád, gondolod hogy többet tudnál mint az apostolok? Több mint három éven át nap mint nap Jézussal voltak, mégsem tudták, miért halt meg. Megkérdezték Tőle: „Uram, avagy nem ez időben állítod-é helyre az országot Izráelnek?” (Apcsel.1,6)
Az evangéliumok az Ő életével, halálával, temetésével és feltámadásával foglalkoznak. A Biblia azonban a Gyülekezetnek írt apostoli levelekben mondja el nekünk, hogy pontosan miért halt meg Jézus. Az apostoli levelekből tudod meg, mi történt Jézussal a halála pillanatában, hová ment és mit tett.
Továbbá, a levelekből tudod meg, mi történt Jézussal, miután feltámadt a halálból.
Bátorítani szeretnélek téged mint keresztényt, hogy időd legnagyobb részét az apostoli levelekkel töltsd. Nem azt mondtam, hogy mást ne olvass, mert olvasnunk kell. Tanulmányozd az Ószövetséget is, de legtöbb idődet az Újszövetséggel töltsd. Nem élünk az Ószövetség alatt- az Újszövetség alatt élünk!
Ahogy a leveleket olvasod, piros ceruzával húzd alá az olyan kifejezéseket, mint „Krisztusban”, „Krisztus által”, „Akiben” és „ Őbenne”.
Keresd ki ezen Igéket, majd írd le őket. Mélyedj el ezeken az igeverseken. Kezdd el megvallani őket. Más szóval, kezdd el kimondani a száddal: „Ez vagyok én azért, mert Krisztusban vagyok, ez vagyok én Krisztusban és ez az, ami az enyém Krisztusban”!
Mert a hit megvallásai valóságot teremtenek!

Kenneth E. Hagin: Megértés arról, hogyan harcoljuk meg a hit szép harcát c. könyvből részlet.

Jézusért élni!


Készítette: Jézus szeret téged