Szeress!

Ő szabadít meg.

„Az Úré a Szabadítás” (Jón. 2,10)

A kegyelem.

„Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok.” (1 Kor. 15,10)

Áldást ad az Úr!

„Alkalmas időben megnyitod kezedet, és betöltesz minden élőt áldásoddal.” (Zsolt. 145,15-16)

Az Úr így szól hozzánk, hívjatok.

A templomba járás

Készítette: Keresztény szépségportál

A templomba járás nem tesz kereszténnyé, mint ahogy a garázsba járás sem tesz autóvá. 

Laurence J. Peter 

www.keresztenyszepsegportal.hu

A törvény és az Evangélium

Készítette: Keresztény szépségportál

A törvény hajtott bennünket, az evangélium magához vonz. A törvény úgy jött mögöttünk, mint a hajcsár, az evangélium előttünk jár, ahogy a pásztor a nyája előtt.

(Spurgeon)

www.keresztenyszepsegportal.hu

Esőcseppek

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Egy esős délutáni napon a kislányommal tartottam autóval hazafelé. Annyira zuhogott az eső, hogy nagyon óvatosan kellett vezetnem ahhoz, hogy le ne csússzak az útról. Egyszer csak a kislányom felkiáltott: ,,Apa! Tudod, min gondolkoztam?"

A 6 éves kislányomat már eléggé kiismertem, hogy tudjam, amikor így kiált, akkor valami számára fontos megállapításra jutott.

,,Mondjad, drága kislányom! Min gondolkozol?" - kérdeztem.

,,Az eső! - vágott bele izgatottan - Az esőcseppek olyanok, mint a mi bűneink, és az ablaktörlő pedig, mint Jézus, aki letörli rólunk a bűneinket."

,,Nahát, kislányom, ez egy nagyon egyedi meglátás!" - reagáltam, majd elkezdtem faggatni őt.

,,Megfigyelted, hogy az esőcseppek folyamatosan esnek? Ebből te mit szűrsz le?" - kíváncsiskodtam.

Erre gondolkodás nélkül rávágta: ,,Mi emberek egyfolytában vétkezünk, de Isten folyamatosan megbocsát nekünk."

Azóta, ha elkezd esni az eső, mindig eszembe jutnak kislányom tömör, lényegre törő szavai Jézus Krisztus kegyelméről és megbocsátásáról.

,,Ő megbocsátja minden bűnödet" Zsoltárok 103:3.

A szívem

Készítette: Erzsébet Rabosai

Isten (lejátszási lista)

E.W Kenyon : Az újfajta szeretet részlet:

E.W Kenyon : Az újfajta szeretet részlet: Szavaink legyenek telve szeretettel
Tanulj meg szeretetben gondolkozni, szeretetben adni. Minden
cselekedeted szeretetből szülessen, a Jézus-fajta szeretetből. Tanuld meg a
szeretet nyelvét beszélni a világ nyelve helyett.
Eddig az érzéki tudás uralt bennünket. Ezen túl a Jézus-fajta szeretet

kell, hogy átvegye ezt a szerepet. Meg kell, hogy tanuljuk a szeretet apró
fogásait, a szelíd, gyengéd módszereket. A tekintetünk is olyan kell, hogy
legyen, hogy abból Jézust ismerhessék fel az emberek. A gyűlölködő, önző,
keserű cselekedeteknek és szavaknak vége. Minden megnyilvánulásunkra a
gyengédség és szépség lesz a jellemző.
Mielőtt szólnánk, szavainkat átitatjuk szeretettel, és csak azután
mondjuk ki. És akkor árasztani fogjuk a szeretet illatát, a szeretet
gyöngédségét. Valami különleges, sajátos szépséget.
Hát nem lenne csodálatos, ha minden szavunkat átjárná a szeretet?
Oly sok gyűlölettel teli szó hangzik el. De a mi beszédünk legyen szeretettel
telve.
Ezt sugározzuk az éter hullámain is. Rádiós szolgálataimat több ezer
kilométerre is lehet fogni. Egy nap egy férfi Maine államban vezette autóját,
amikor meghallotta hangomat. Hat ezer kilométer távolságban is olyan tisztán
hallotta, mintha egy csengő szólalt volna meg a közelében.
Óh, milyen fontos volt, hogy akkor azok a szavak szeretettel legyenek
megtöltve. Áthatoltak Maine állam fagyos, jeges északi részén, melegséget,
gyengédséget, Jézus üzenetét hozva el annak az embernek. Ahhoz, hogy ez
megtörténhessen, kellett valaki, akiben a Jézus-fajta szeretet lakik, aki nem a
maga hasznát keresi, aki nem kifosztani akarja a másikat, hanem csak
szeretetet közvetíteni.
Milyen gyönyörű lenne, ha a szeretet megélése szokásunkká válna. Ha
minden megnyilvánulásunk szeretetből születne. Ha értenénk ahhoz, hogyan
kell bedobni a szeretet kis apró trükkjeit, hogyan kell hangsúlyozni szavainkat
úgy, hogy azok kifejezzék szeretetünket, jóindulatunkat. Magát Jézust látnák
az emberek rajtunk keresztül, nem igaz?
Az emberekkel való minden-napi kontaktusunk a szeretet
megnyilvánulása lenne. Mi Jézus-emberek vagyunk. Ezért a Jézusi életet is
kell élnünk. Engednünk kell, hogy ez a szeretet úgy éljen bennünk, ahogyan
Jézusban élt.
Jézus az Atyát képviselte: mi pedig Jézust képviseljük most, itt a
földön. Hagy uralkodjon a szeretet az otthonunkban úgy, mint egy királynő.
Milyen csodálatos lesz.
Engedjük, hogy ez a Jézus-fajta szeretet uralkodjon a szívünkben is
olyannyira, hogy végül minden gondolat szeretetből szülessen. Minden
gondolat, ami szavakba lesz öntve, a szeretetet fogja tolmácsolni, hogy
felvidítsák, megvigasztalják, megáldják az embereket.
A szeretet át kell, hogy vegye az uralmat érveléseink és
okoskodásaink felett is. Logikai gondolkodásunk a szeretet szolgája kell,
hogy legyen. Ez nem könnyű dolog, mivel a logika olyan öntörvényű, hogy
nehezen veti alá magát bárminek is. De a szeretet előtt ez is be kell, hogy
hódoljon.
A szeretetnek uralkodnia kell az üzleti életünkben és a
munkahelyünkön is. Annyira, hogy az emberek megérezzék, bárhol is
dolgozunk. A munka jobban megy egy olyan helyen, ahol szeretet van, mint
egy olyan helyen, ahol a gyűlölet légköre árad.
Sokkal eredményesebb tudsz lenni egy szerető környezetben. Ezért
arra törekedjünk, hogy a szeretet életünk minden területén középpontba
kerüljön. Minden, amit gondolunk, mondunk, vagy cselekszünk, szeretetből
szülessen.

Ne félj a vihartól!

Ne félj a vihartól, hanem tanulj meg táncolni az esőben *-*

Indulj....

Készítette: Szeretlek, és elfogadlak olyannak, amilyen vagy
Néhány évvel ezelőtt rám hagyta valaki az élet három szabályát. Most tovább adom, mert nagyon hasznosnak találtam: AZ ELSŐ--INDULJ! A MÁSODIK--MENJ TOVÁBB! A HARMADIK--SEGÍTS VALAKI MÁSNAK IS ELINDULNI!"
(TH.Adams)

isten hatalma

Készítette: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Isten újjá tud formálni minket, akármilyen állapotban vagyunk.
Xavia Arndt Sheffield

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Kenneth Copeland: Ne aggódj!

Kenneth Copeland:  Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? (Máté 6:31) Isten rendkívül ellene van az aggodalmaskodásnak. Jézus prédikált ellene. Pál prédikált ellene. Az egész Biblia prédikál ellene, mert az aggodalmaskodást a sátán találta ki, hogy általa stresszt, feszültséget és halált idézzen elő. Mégis sokan úgy gondoljuk, hogy szabadon aggodalmaskodhatunk, ha akarunk. De ez nem így van! Az aggodalmaskodás bűn. Egyike azoknak, amiket Isten Igéje világosan megtilt. Miit tegyél akkor a problémákkal? Az 1 Péter 5,7-ben Isten azt mondja, hogy minden gondodat vesd Őreá. Az összeset. Nem a háromnegyedét. Nem az összeset - kivéve a gyermekeiddel kapcsolatos aggodalmakat. Azt mondja, hogy mindegyiket! Minden reggel ezt kellene megvallanod: „Nincs gondom a világon, mert mindegyiket az Úrra vetettem.” Hadd szemléltessem, ez hogyan működik. Tegyük fel, öt méterre állsz tőlem, és odadobom a slusszkulcsomat neked. Ha valaki odajönne hozzám, és azt mondaná: „Copeland testvér, szükségem van a slusszkulcsodra,” azt válaszolnám: „Sajnálom, odaadtam a kulcsomat neki. Nincs nálam.” Ezt kell tenned az aggodalmaiddal. Át kell adnod az Úrnak, és nem szabad visszavenned. Ha sátán egy nyugtalanító gondolatot juttat eszedbe, mondván: „Mi lesz, ha ez a szörnyűség megtörténik?”, akkor megmondhatod neki, hogy erről beszéljen Istennel. Az Ő kezében van, nem a tiedben! Ha ezt megteszed, változás fog történni az életedben. Azok a problémák, amelyek felől évekig nyugtalankodtál, meg fognak oldódni. Többé nem fogod megkötni Isten kezét az aggodalmaskodásoddal. Az Ő ereje működésbe tud lépni, mert hitben jársz, és Reá vetetted a gondjaidat! Ne felejtsd el azonban, hogy Isten nem fogja elvenni az aggodalmaidat. Neked kell átadnod azokat, és az Igével helyettesítened. Neked kell irányítanod a gondolataidat. Meg tudod tenni. A Nagyobb él benned. Ő képes téged győztessé tenni. Ragaszkodj ehhez! Semmi miatt nem kell többé aggódnod! Javasolt Igeszakasz: Zsolt 55:1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Zsolt 55:2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől; Zsolt 55:3 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok! Zsolt 55:4 Az ellenségnek szaváért [és] a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és [nagy] dühösséggel ellenkeznek velem. Zsolt 55:5 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem. Zsolt 55:6 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem. Zsolt 55:7 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám. Zsolt 55:8 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela. Zsolt 55:9 Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből. Zsolt 55:10 Rontsd meg Uram, [és] oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban. Zsolt 55:11 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban. Zsolt 55:12 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság. Zsolt 55:13 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz [azt] elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől: Zsolt 55:14 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm, Zsolt 55:15 Akik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben. Zsolt 55:16 A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. Zsolt 55:17 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem. Zsolt 55:18 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat. Zsolt 55:19 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem. Zsolt 55:20 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), akik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent. Zsolt 55:21 Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét. Zsolt 55:22 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok. Zsolt 55:23 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz. Zsolt 55:24 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.

Istennel a hegyeket is átugrom

Hamis tanítók és a kegyelem

Azokat, akik már megtanulták, és megismerték, hogy mit jelent a kegyelem, így figyelmezteti az apostolon keresztül a Szent Szellem: „Kérlek [buzdítlak, intelek] pedig titeket atyámfiai [testvérek], vigyázzatok azokra, [tartsátok szemmel azokat] akik szakadásokat [egyenetlenséget; széthúzásokat; megosztást, meghasonlásokat támasztanak; háborúságnak okai volnának] és botránkozásokat okoznak [kelepcéket készítenek; elégedetlenséget okoznak] a tudomány körül, [akik más tudományra tanítanának azon kívül; az ellenkezőjét tanítják annak] melyet tanultatok; és azoktól hajoljatok el. [Kerüljétek (eltávoztassátok) őket; Térjetek ki előlük]” (Róm. 16,17) 

„Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok [ravasz, alattomos, csaló; csalárd] munkások, akik a Krisztus apostolaivá [kiküldötteinek, követeinek] változtatják át [adják ki; tettetik; hazudják] magukat. [Más fordítás: Mert ezek hamis (ál)apostolok. Becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők valóban Krisztus apostolai; kik a Krisztus apostolaihoz hasonlóvá változtatják a külsejüket, akik csak a látszatát keltik annak, hogy Krisztus apostolai]. Nem is csoda [nem is rendkívüli]; hisz maga a sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. [a fény követévé, és elhiteti az emberekkel, hogy ő a világosság angyala, mert a világosság angyalának képére változik át]. Nem nagy dolog azért [nem csodálkozom tehát], ha az ő szolgái [követei, küldöncei] is átváltoztatják magukat [adják ki (tettetik) magukat] az igazság szolgáivá [követeivé, küldönceivé]. akiknek [megérdemelt] végük az ő cselekedeteik [az ő munkájuk] szerint lészen. [Más fordítás: Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit a tetteikkel megérdemeltek]” (2 Kor. 11,13-15).

Tehát: akik szakadásokat okoznak: „A szakadást okozó ember elől egy vagy két megintés után térj ki, tudván, hogy az ilyen ember kivetkőzött önmagából, bűnben él és magában hordja ítéletét” (Tit. 3,10-11).

Hiszen: „Aki félrelép, és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. Aki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé. Ha valaki hozzátok érkezik, és nem ezt a tanítást viszi, ne fogadjátok be a házatokba (a gyülekezetbe, amely a házatokban van), és ne köszöntsétek, mert aki köszönti, közösséget vállal annak gonosz cselekedeteivel” (2 Ján. 1,9-11).

És a továbbiakban így figyelmeztet az apostol: „Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, [ne érintkezzetek; olyannal ne keveredjetek (többé egy társaságba) össze] ha valaki atyafi létére [akit bár testvérnek neveznek] parázna. [kicsapongó], vagy csaló, [kapzsi; fösvény; nyerészkedő; haszonleső; telhetetlen; harácsoló, ezért egy csaló] vagy bálványimádó. [g. (eidólolatrész): kép- (szolgáló vagy) imádó], vagy szidalmazó, [átkozódó; rágalmazó; gyalázkodó; sértegető; becsmérlő; káromkodó] vagy részeges, vagy ragadozó. [rabló; zsaroló; kapzsi] Az ilyennel még együtt se egyetek. [ne is étkezzetek együtt; ne éljetek közösségben velük]” (1 Kor. 5,11).

Ezért tehát atyámfiai [testvéreim], legyetek állhatatosak [álljatok szilárdan] és tartsátok meg a tudományt [ragaszkodjatok azokhoz a hagyományokhoz], amelyre akár beszédünk, akár levelünk által taníttattatok” (2 Thess. 2,15).

Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen [senki félre ne vezessen, meg ne tévesszen, meg ne csaljon] hitető [(pithanologia): hitető, tetszetős, meggyőzőnek / valószínűnek tűnő] beszéddel [hamis következtetésekkel]. Hát: „Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen (meg ne csaljon) benneteket (evilági) bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson” (Kol. 2,4.8)

Ige: Az Úr Jézus figyelmeztetése:

 Bizony, bizony [igazán] mondom néked: ha valaki újonnan nem születik [nem származik fentről], nem láthatja [nem képes meglátni, felfogni] az Isten országát [Isten Királyságát; birodalmát; királyi uralmát].

Bizony, bizony [igazán] mondom néked: Ha valaki nem születik [nem származik] víztől és Szellemtől [vízből és Szellemből], nem mehet be [nem tud, nem képes bemenni] az Isten országába [Isten királyságába; birodalmába].

Mert: Ami testtől született, test az [ami hústestből van nemzve (amit hústest hoz létre), hústest az]; és ami [Szent] Szellemtől született [Szent Szellemből jön létre], szellem az.

Ne csodáld [ne csodálkozz], hogy azt mondám néked: Szükség [(dei): szükségszerű] néktek újonnan [felülről] születnetek [fentről kell származnotok]” (Ján. 3,3.5-7)

Azt is kijelenti Isten Igéje, hogy honnan ismerhetők meg a felülről született emberek: „Aki felülről [Istentől] jött, feljebb való mindenkinél. [hatalmasabb; mindeneknek fölötte van]. Aki a földről való [a földről származik], földi az [a földhöz tartozik] és földieket szól; aki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél. [mindeneknek fölötte van]. És arról tesz bizonyságot [Ő arról beszél; arról tesz tanúságot], amit látott [ami felől látást kapott] és hallott; és az Ő bizonyságtételét [amit mond] senki sem fogadja be. Aki az Ő bizonyságtételét befogadja, [azt, amit mond] az megpecsételte [az elismeri], hogy az Isten igaz. Mert akit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja [Isten szavait közvetíti; az Isten igéit hirdeti]; mivelhogy [neki] az Isten nem mérték szerint, mérték nélkül adja a [Szent] Szellemet” (Ján. 3,31-34).

Arról is bizonyságot tesz Isten Igéje, hogy hogyan lehet újjá születni: „Valakik pedig befogadák őt (az Urat, vagyis a Szent Szellemet /2 Kor. 3,17/), hatalmat [lehetőséget, jogot, jogosultságot] ada azoknak [azokat felhatalmazta arra], hogy Isten fiaivá legyenek [Isten gyermekeivé váljanak], azoknak, akik az Ő nevében hisznek; Akik nem vérből, sem a (hús)testnek akaratából [ösztönéből], sem a férfiúnak indulatjából [vágyából], hanem Istentől [Istenből] születtek” (Ján. 1,12-13).

Az új teremtésről, vagyis a szellemi emberről így beszél az Úr: „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk [elmarasztaló ítéletük; mert nincsen helye velük szemben, de nem is érvényesül ellenük semmiféle elmarasztaló, halálos ítélet] azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, [élnek] kik nem (hús)test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet [a természetfeletti élet] szellemének törvénye megszabadított [felszabadított a kötelékekből, és szabaddá tett] engem a bűn és a halál törvényétől. Mert a (hús)test szerint  valók [élők (a húshoz igazodók)] a (hús)test dolgaira gondolnak. [a hús dolgain jár az eszük; a hústest dolgaira összpontosítanak; (A (hús)testi ember bizony (hús)testiekre vágyik) törekszik, ragaszkodik, és teljesen lekötik a hús dolgai, ügyei, vágyai] a Szellem szerint valók  pedig a Szellem dolgaira. [de a Szellemhez igazodók a Szellem dolgaival törődnek (a szellemi ember ellenben szellemiekre törekszik)]” (Róm. 8,1-2.5).

„Azért ha valaki [mindenki, aki] Krisztusban van, új [(kainosz): ismeretlen, szokatlan, meglepő] teremtés az [új teremtmény]; a régiek [az eredeti, kezdeti, ősi] elmúltak [a régi megszűnt, tovatűnt], ímé, újjá lett minden [valami új valósult meg; új jött létre; új állt elő]” (2 Kor. 5,17).

Dávid próféciája is így hangzik: „Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten; Ő alkotott minket és nem magunk; (az övéi vagyunk) az ő népe és az ő legelőinek juhai (nyája) vagyunk” (Zsolt. 100,3).

És Pál apostol folytatja a kijelentést: „Mert az Ő alkotása [remek(műv)ei] vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk [azok szerint éljünk]” (Eféz. 2,10).

„Aki önmagát adta mi érettünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól (gonoszságtól), és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet (a maga népévé), jó cselekedetekre igyekezőt (törekvőt)” (Tit. 2,14).

Hiszen: „Az ő akarata szült minket az igazságnak igéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk” (Jak. 1,18).

Ez a menyei Atya akarta, amit cselekedni kell: „Mert [mindenki] aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az nékem [mind] fitestvérem [fivérem], nőtestvérem [nővérem] és [az én] anyám” (Mát. 12,50). Az újjászülő beszéd pedig: „… az igazság beszéde, mely az evangélium” (Kol. 1,5).

És ti: „…nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által”  (1Pt. 1,23).

És aki már újonnan – vagyis a Szent Szellemtől, és Isten Igéje által – született, az ilyen megvallást tesz: „Áldott (imádni való) az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága (könyörületessége, gyengéd, szerető irgalma) szerint újonnan szült minket élő reménységre (ez biztos várását jelenti valaminek, ami be is fog következni. Itt: az Isten ígéreteire irányuló, ember fölött álló, „földöntúli” remény) Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által” (1Pét 1,3).

„Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek…” (2 Pét. 1,4).

Aki: „nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szent Szellem által” (Tit. 3,5).

Így valósult meg a prófécia, amely az új teremtésnek figyelmeztetés is: „Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem, most kezd kibontakozni, majd megtudjátok…” (Ésa. 43,18-19).

„Mert ímé, új egeket és új földet teremtek, és a régiek ingyen sem említtetnek (a régire nem is emlékeznek), még csak észbe sem jutnak” (Ésa. 65,17).

És itt már: „Nincs [többé] zsidó, sem görög [hellén, azaz: pogány]; nincs (rab)szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok [eggyé lettetek] a Krisztus Jézusban” (Gal. 3,28).

„Mert hiszen egy Szellem által [egy Szellemben] mi mindnyájan egy testté [szóma = személlyé] meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, [hellének, vagyis pogányok;] akár szolgák, [rabszolgák] akár szabadok; és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg. [valamennyiünket egy Szellem itatott át]. (1 Kor. 12,13).

Mert: „… akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöztétek fel. Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Gal. 3,27-28).

És hogy mi a feladatuk, arról már a prófétákon keresztül így szólt az Úr: „A nép, amelyet magamnak alkoték (formáltam), hirdesse dicséretemet” (Ésa. 43,21).

Ige: Az örökélet

 „Őbenne (az Úr Jézusban) vala az (örök)élet, és az (örök)élet vala az emberek világossága [fénye]

És a világosság [a fény] a sötétségben fénylik [világít; felragyog;  tündöklik], de a sötétség nem fogadta be azt. [nem fogta fel; nem ismerte meg; fel nem tartóztatta; nem tudta megragadni, hatalmába keríteni, elfoglalni; fogva tartani. A görög szöveg szerint: A sötétség nem tudott erőszakkal úrrá lenni a világosság fölött]” (Ján. 1,4-5)

Mert: „Az igazi világosság eljött volt már a világba (Az Ige volt az igazi világosság), amely megvilágosít minden (e világra jövő) embert (ő jött el a világba). A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt” (Ján. 1,9-10)

Ézsaiáson keresztül már hangzik az ígéret: „De nem lesz (nem marad) mindig sötét(ség) ott, ahol most szorongatás (elnyomás) van. Először megalázta Zebulon (A név jelentése: Ő a megadott menyasszonyi váltságdíj) és Nafthali (jelentése: harcok, küzdve, harcolva) földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját (a tenger felé vivő utat), a Jordán túlsó partját (a Jordánon túli részt) és a pogányok határát (területét). A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény (világosság) ragyog fel fölöttük! (Ésa. 9,1-2)

Az Evangélium bizonyságtétele az ígéret beteljesedéséről: „Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé (a tenger melléke), a Jordánon (jelentése: az alájövő, siető; lejövő) túl, a pogányok Galileája (jelentése: csekély, alacsony, megvetett). A nép, amely sötétségben ül (lakik) vala, láta nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ülnek (laknak) vala, azoknak világosság támada” (Mát. 4,15-16)

Dávid megvallása Istennek: „Mert nálad van az (örök)életnek forrása; a te világosságod (fényed) által látunk világosságot” (Zsolt. 36,10)  

„Mert te gyújtod meg az én szövétnekemet; az Úr az én Istenem megvilágosítja az én sötétségemet (Mert te gyújtasz nekem mécsest Uram, fénysugarat ad nekem Istenem a sötétségben)” (Zsolt. 18,29)

Mert:  „Az igazakra (becsületesekre //egyenes, nyílt őszinte//) világosság fénylik (ragyog) a sötétben (is): attól aki irgalmas, kegyelmes és igaz(ságos)” (Zsolt. 112,4)

És: „Világosság támad fel (és fényözön árad) az igazra (a megigazultra), és az egyenes (tiszta) szívűekre öröm” (Zsolt. 97.11

Láttak a népek

„Láttak Téged a vizek, óh Isten, láttak a vizek, és megremegtek” (Zsolt.77,17)