2012. július 20.
Ige: Az Úr trónja előtt
Hogy milyen ruhában kell lennünk a menyegzőn, arról így szól
a Szent Szellem: „Örüljünk és
örvendezzünk, és adjunk dicsőséget néki (és ujjongjunk és dicsőítsük Őt), mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő
felesége (az Ő menyasszonya felkészült), és elkészítette magát, És
adatott annak (vagyis megadatott neki), hogy
felöltözzék (és körbetekerje magát) tiszta
és ragyogó fehér (fényes, és
tündöklő) gyolcsba; mert a fehér
(fényes, és tündöklő) gyolcs a
szenteknek igazságos cselekedetei (vagyis a megigazulás tetteit jelenti). És monda nékem: Írd meg: Boldogok azok, akik
a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak (és meghívottak). És monda nékem: Ezek az Istennek igaz
beszédei (igaz (nem hamis);
valóságos igéi)” (Jel. 19,7-9)
És a dicsőség Urának ígérete mindazok számára, akik
megharcolják a hit harcát: „Aki győz, az
fehér ruhákba öltözik (vagyis fehér ruhákba öltöztetik, és fehér ruhával
tekerik körbe); és nem törlöm ki annak
nevét az élet könyvéből, (hanem) vallást
teszek annak nevéről az én Atyám előtt és az ő angyalai előtt. Ezért: Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben
megpróbált (izzított, és megtisztított)
aranyat, hogy gazdaggá légy (hogy
meggazdagodj); és fehér ruhákat, hogy
öltözeted legyen (és ruhával körbetekert legyél), és ne láttassék ki (ne váljék nyilvánvalóvá, és ismertté) a te mezítelenségednek rútsága (a te
szégyenletes, gyalázatos mezítelenséged); és
szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss” (Jel. 3,5.18)
János apostol lát egy nagy sokaságot, tömeget a trón előtt,
és az őt kísérő angyal megkérdi tőle, hogy kik ezek: „És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, akik jöttek
a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a
Bárány vérében. Ezért vannak az Isten királyiszéke (vagyis trónusa) előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az
ő templomában; és aki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettük (és
a trónuson ülő velük lakik)” (Jel. 7,14-15)
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
.jpg)
Beléptél
az áldás időszakába, amelyben az ajtók megnyílnak olyan lehetőségekre, amelyek
által szellemi és természetes szinten is előre haladhatsz. Meg fogsz lepődni és
gyönyörködni fogsz, ahogy végigmész ezen a rendkívüli időszakon. Ez a
kijelentés és megoldás ideje, mivel azok a dolgok, amik úgy tűntek, hogy túl
vannak azon, amit meg tudsz ragadni, most a számodra elérhető körön belül lesznek,
és a szabadság érzetét hozzák el, amelyre már nagyon vágytál. Közeledj Hozzám,
mondja az Úr, mert Én világosságot adok, felismerést, és igazságot ott, ahol
minden borongósan homályosnak látszott.
János 14:6 Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az
igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.
Ezt cselekedd!
„Ezt pedig cselekedjétek, tudván az időt, hogy ideje már,
hogy az álomból felserkenjünk; mert most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint
a mikor hívőkké lettünk. „ Róm.13,11.
Vajon mire gondolt Pál apostol, amikor így kezdi a szakaszt:
„Ezt pedig cselekedjétek…” Nyilvánvaló, hogy az „ezt” kifejezés, az előző
sorokra vonatkozik. De mi van előtte?
„Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy
egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte.
Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanúbizonyságot ne szólj,
ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik
egybe: Szeressed felebarátodat mint tenmagadat.
A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a
törvénynek betöltése a szeretet. „ Róma 13,8-10.
Az apostol tehát egyértelművé teszi, hogy itt a „szeretetre”
gondol, amit gyakorolnunk kell. De mi a baj a szeretettel? Miért kell nekünk
ebben megerősödnünk, tudván az időt?
Az első keresztényeket a feltétel nélküli szeretet
jellemezte. Jézus mondta: „ Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást
szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről
ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni
fogjátok.” János 13,34-35. Gúnyolták is őket a korabeli pogányok: „Ni csak,
hogy szeretik egymást!” Amíg a szeretet jellemezte életüket,
istentiszteletüket, hétköznapjaikat, a közösség növekedett! „Az Úr pedig minden
napon szaporítja vala a gyülekezetet az üdvözülőkkel. „ Ap.csel.2,47. Egy idő
után azonban egyre jobban csökkent az egymás iránti szeretet a keresztény
Gyülekezetekben. Jézus meg is feddi az első század vége felé élő hívőket:” De
az a mondásom ellened, hogy az első szeretetedet elhagytad. „ Jel.2,4.
Erre utal Pál apostol is! Hiába minden külsőség, pompa,
képmutatás, ha a szeretet nem jellemzi életemet! Azt gondolom, ha ez az első
században probléma volt, akkor ma még inkább! Jézus előre megjövendölte, hogy
az utolsó napokban még rosszabb lesz a helyzet: „És mivelhogy a gonoszság
megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. „ Máté 24,12.
Ennek ellenére nem muszáj nekünk beállnunk a „sorba”! Nem
kell lökdösődnünk, rágalmaznunk, csúnyán beszélnünk és rosszakat gondolnunk!
Ezen a mai reggelen határozd el szívedben, hogy a nap
folyamán teszel valakivel valami jót! Kedves leszel a másikhoz, és kifejezed
szeretetedet irántuk! Miért ne tennéd ezt meg már most?! Ha egyedül élsz,
gondolj valakire, akit nagyon szeretsz. Küldjél neki egy sms-t, vagy valamilyen
üzenetet. Ha családban élsz, öleld meg a hozzád közel álló személyt, és mondd
neki, hogy „szeretlek”! Azután indulj el dolgozni, és ne sajnálj senkitől
legalább egy mosolyt!
Kormos Tivadar
A tölgyfa és a nád
A tölgyfa és a nád azon versengtek, melyikük az erősebb.
Ekkor hatalmas szél támadt. A nád ingadozott, hajladozott a szélrohamokban,
nehogy gyökerestül kiszakadjon; a tölgy azonban teljes erejével ellenszegült,
és tövestül ki is szakadt.
„… az Isten a kevélyeknek (felfuvalkodottaknak, gőgös,
büszke) ellene áll (kevélyekkel szembeszáll), (de) az alázatosaknak pedig
kegyelmet (jótétemény, szívesség, kedvezés, ajándék, öröm, nagyvonalúság,
nagylelkűség, bőkezűség) ád. (1Pét 5,5)
Kenneth & Gloria Copeland: Adj többet – ne kevesebbet
Van olyan, aki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik;
és van, aki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik. (Péld 11:24)
Amikor a pénzünk szűkössé válik, mindig kísértést jelent, hogy
visszafogjuk az adakozást. Végül is, ez tűnik logikusnak. Ne tedd! Az lesz a
vége, hogy levágod magad Isten anyagi áldásainak áradásáról éppen akkor, amikor
a leginkább szükséged van rá.
Néhány évvel ezelőtt szembe kellett néznem ezzel a
helyzettel. A szolgálat anyagi helyzete visszaesett – egymillió dollár
hiányzott, hogy pontos legyek. Gloria és én akkor már 20 éve éltünk hitből.
Tudtuk első kézből, hogy Isten betölti a szükségeinket – „az Ő gazdagsága
szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban” (Filippi 4:19). Láttuk, hogy Isten
újra és újra bebizonyítja ezt, nem csupán a személyes életünkben, hanem a
szolgálatunkban is.
Mégis ez alkalommal úgy tűnt, hogy minden ima és hit, amely
eddig győzelmet hozott nekünk, egyszerűen nem végzi el a munkát. Valójában,
ahogy telt az idő, a helyzetünk egyre rosszabb lett ahelyett, hogy javult
volna.
Az év végére a hiányunk egymillió dollárra nőtt.
Végül egy nap csalódottan és fáradtan Isten elé mentem, és elé
tártam a helyzetet. „Uram,” mondtam, „ismered ennek a szolgálatnak az
állapotát. Egymillió dollárra van szükségem, csak hogy egyenesbe jöjjünk.”
„Ó nem, ez nem így van!” válaszolta az Úr.
Alig tudtam elhinni. Hogyan mondhatja nekem, hogy nincs
szükségem egymillió dollárra? Nem nézte meg a könyvelést? Nem beszélt a
könyvelőmmel? Nem tudtam mit felelni. Arra jutottam, hogy biztosan valamit
félreértettem. Tehát újrakezdtem az egészet.
Az Úr megint azt mondta: „Ó nem, ez nem így van.”
A kezdeti összezavartságom ellenére, ahogy tovább kérdeztem
és figyeltem, kezdtem érteni, mit akart az Úr nekem mondani. Az anyagi hiány
nem az egyetlen dolog volt, ami nem volt rendben. Egy nagyobb probléma volt
mögötte.
Az Úr megmutatta, hogy mit kell tennem: a szolgálat
bevételének tíz százalékát a szegények felé való szolgálatra kellett
fordítanom.
A természetes ész számára ez egyáltalán nem jelentett
megoldást. Hogyan lehet megszüntetni egy hiányt, ha minden pénzedet, amid van,
elajándékozod? Amikor azonban ezt a megoldást alkalmaztam, az egymillió
dolláros hiány kezdett eltűnni.
Emlékezz erre legközelebb, amikor az ördög szorongatni
próbál téged. Törd meg a pénzügyeid fölötti hatalmát azáltal, hogy nem
kevesebbet, hanem többet adakozol! Nem fog sok idő eltelni, és az isteni
gyarapodás rád árad!
Igei olvasmány: 1 Királyok 17:1-16
Imádság:
Mennyei Atyám! Egy bezárkózó világban élünk. Olyanban, ahol
ember nem keresi embertársával a személyes kapcsolatot, mert legyen meg
mindenki magának. De Te nem erre hívsz bennünket, nem zárkózottnak, hanem
nyitottnak akarsz látni engem is. Add, hogy mi, akik már ismerünk Téged,
másokat is elsegíthessünk erre a Rád, és egymásra való nyitottságra! ÁmenA nap gondolata:
A meghamisított kereszténység nagyobb ellensége a valódinak,
mint a pogányság, épp úgy, ahogy a beképzelt gazdagság sokkal rosszabb a
szegénységnél.
Közösség
Ezek pedig kitartóan
részt vettek a… közösségben…(ApCsel 2:42)
Gyülekezetépítő sorozatunk mai szakasza újabb,
életmentő gondolattal, isteni üzenettel gazdagít minket. Minket, sokszor zárt
szívű, zárt fülű, zárt Bibliájú embereket. Ez a „bezártság” természetszerűleg
elszigetelődéshez vezet. Az elszigetelődés elmagányosodáshoz, az elmagányosodás
pedig halálba. Először lelki, majd pedig fizikai elmúlásba. Pont.
Bezártság.
Félelmetesen hangzik és még félelmetesebb az ereje. A legfélelmetesebb azonban
az, amikor valaki magát zárja be. Bezárkózik. Zárt szív, zárt fül, zárt Biblia.
Nem kell hát csodálkoznunk azon, hogy napjainkban sok a depressziós, ideges és
alvászavaros ember. A bezártság ugyanis szorongást okoz, ami törvényszerűen
kikészíti az embert.
Mondom
mindezt abban a korban, amikor az internetes közösségi oldalak „ismerős
számlálói” az egekig érnek. Egyesek sportot űznek abból, hogy minél több
ismerőst jelöljenek be és elmondhassák magukról, hogy micsoda
kapcsolatrendszerük van. Félreértés ne essék: nem az effajta kapcsolattartás
ellen szólok, csak annak kizárólagosságát kérdőjelezem meg.
Nyílik a honlap, meg az üzenőfal, és zárva marad az ajtó, és
zárva marad a szív…
Nem kellene ennek így lennie. Ezért nyílik a Biblia, nyílik
az üzenet és a nyitott fül bizony egy könnyen megjegyezhető, csodálatos
dallamú, és még csodálatosabb jelentésű görög szóval találkozik: koinónia.
Közösség…(Lovász Krisztián)
Az ajtó előtt állok
Egy festőművész befejezte azt a festményt, amelyen
dolgozott. János Jelenéseinek könyvéből azt a jelenetet ábrázolta, amikor
Krisztus így szól: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek” (3,20).
A festő kisfia megszólalt:
Egy dolgot nem jól festettél. Kívül az ajtón nincs kilincs.
Hiszen így az Úr
Jézus nem is tud bemenni!
Csak akkor mehet be – magyarázta az apja –, ha belülről
kinyitják az ajtót, és ha Őt behívják. Ezért hagytam el a külső kilincset.
Hiszen olvashatjuk: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek.”
Egyedülálló hangszer vagy
Készítette: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja
- www.tirek.hu
Egyedülálló hangszer vagy Isten kezében. Engedd, hogy a
lélek által megszólaljon benned az üzenet, amelyet rajtad keresztül szeretne
közölni az Úr.
A fény harcosa
Készítette: Isten Fia
" A fény harcosa tudja, hogy Isten a magányt használja
arra, hogy megtanítson az együttélésre. A háborút használja arra, hogy
megmutassa a béke értelmét. A tétlenség unalmát pedig arra, hogy ráébresszen a
kaland fontosságára. Isten a csöndet használja arra, hogy megtanítson a szavak
felelősségére. A fáradságot használja arra, hogy megértesse az ébredés
értelmét. A betegséget pedig arra, hogy ráébresszen az egészség fontosságára.
Isten a tüzet használja arra, hogy a vízről tanítson. A földet használja arra, hogy
megértsük a levegő értékét. És a halált arra, hogy megmutassa az élet
fontosságát... "
2012. július 19.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)