Én VAGYOK

Készítette: Papp László

Áradj rám - Faith Church Hungary

Csonka Olivér: "Megtévesztés az Egyházban"

Készítette: Lisa Szanyel

Fogadjatok szeretettel ezt a tiszta, epito tanitast "Megtévesztés az Egyházban" cimmel Csonka Olivér Biblia tanito altal. Hanganyag mp3,

Készítette: Tamás Szökrényes

Újpesti Baptista kórus

Lukács Evangélium 18. fejezet: Isten válaszol az övéinek (szerkesztett)

Luk. 18,1 Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig [(pantote) és mindenkor, azaz minden időben, szüntelen] imádkozni kell, és meg nem restülni [(ekkakeó egkakeó): nem szabad belefáradniuk, meglankadniuk, kimerülniük, és nem szabad feladniuk; az imádkozásban hanyagokká ne legyenek; és nem szabad elcsüggedni; elmulasztani, kihagyni, hibázni, elhanyagolni]

Luk. 18,2 Mondván: Volt egy bíró egy városban, aki Istent nem félt és embert nem becsült

[Más fordítás: és az emberekkel nem törődött, és embert nem tisztelt, és nem érdekelte, hogy mit gondolnak róla az emberek].

Luk. 18,3 Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, [aki gyakran] elméne ahhoz [és azt hajtogatta], mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen.

[Más fordítás: Szolgáltass nekem igazságot az ellenségemmel szemben].

Luk. 18,4 Az pedig nem akará [nem volt rá hajlandó; vonakodott] egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet, Istent nem félek, [és nem tisztelek] és embert nem becsülök [az emberekkel sem törődöm, és nem érdekel, hogy mit gondolnak rólam, mert embert sem tisztelek]

Luk. 18,5 Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem. [Más fordítás: Hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül, és mivel folyton zavar engem ez az özvegyasszony igazságot szolgáltatok neki].

Luk. 18,6 Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis [igazságtalan, istentelen, vagyis Isten nélkül élő] bíró!

Luk. 18,7 Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik őhozzá kiáltanak [segítségért] éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk.

 [Más fordítás: nem szolgáltat-e igazságot az ő választottainak? Vajon várakoztatja-e őket]?

Luk. 18,8 Mondom néktek, hogy bosszút áll értök [igazságot szolgáltat nekik] hamar. Mindazáltal [csak az a kérdés, hogy] az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?

Luk. 18,9 Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, [mert azt gondolták] hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették ezt a példázatot is mondá:

[Más fordítás: néhányuknak pedig, akik meg voltak győződve arról, hogy igazak, hogy ők megigazultak, a többieket pedig lenézték, és megvetetették],

Luk. 18,10 Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus [elkülönülő („szeparatista”), vagyis kirekesztően vallásos férfiak zárt csoportjába tartozó], és a másik vámszedő [vagyis: adószedő].

Luk. 18,11 A farizeus megállván, [odaállt előre, emelt fővel, és] ily módon [magának beszélve a következőket] imádkozta magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek [mint a többi ember, akik], ragadozók, [zsarolók, uzsorások, harácsolók, rablók] hamisak [gonoszok, becstelenek, igazságtalanok, csalók], paráznák [(moikhosz): házasságtörők], vagy mint ím, e vámszedő is.

Luk. 18,12 Böjtölök kétszer egy héten; dézsmát [vagyis tizedet] adok mindenből, amit szerzek

Luk. 18,13 A vámszedő pedig távol állván [megállt hátul], és még szemeit [még a tekintetét] sem akarja [és nem merte] vala az égre (fel)emelni, hanem veri vala mellét, [és így könyörgött] mondván: Isten, légy irgalmas nékem [könyörülj rajtam, bűnösön, és engesztelődj ki velem] bűnösnek [(hamartólosz): vagyis a célt eltévesztőnek]!

Luk. 18,14 Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogysem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik

Luk. 18,15 Vivének pedig hozzá kisgyermekeket [csecsemőket] is, hogy illesse azokat [hogy kezét rájuk tegye, és megérintse őket]; mikor pedig a tanítványok ezt [észrevették], és meglátták, megdorgálák azokat [rájuk szóltak, korholták, és elutasították] őket.

Luk. 18,16 De Jézus magához híván őket, [hagyjátok] monda: Engedjétek, hogy a kisgyermekek én hozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket [hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, és ne (kólüó): akadályozzátok, és ne tartsátok vissza őket]; mert ilyeneké [(toiútosz): az ilyen jellemű vagy személyiségűeké] az Istennek országa [az Isten királysága].

Luk. 18,17 Bizony mondom néktek: Aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek [(paidion): kisbaba, kisgyermek, átvitt értelemben: egy éretlen keresztény hívő], semmiképpen nem megy be abba

Luk. 18,18 [Jézus elé járult], és megkérdé őt egy főember, [egy előkelő ember] mondván: Jó Mester, [Tanító] mit cselekedjem, [és milyen jó dolgot kell tennem ahhoz, és milyen jótettet hajtsak végre], hogy elnyerhessem [és örökölhessem] az örökéletet?

Luk. 18,19 Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, [az egyetlen] Isten.

Luk. 18,20 A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál [vagyis ne kövess el házasságtörést]; ne ölj; ne lopj; hamis tanúbizonyságot ne tégy [és ne tanúskodj hamisan] tiszteld [és becsüld] atyádat és anyádat

Luk. 18,21 Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva [vagyis ifjúkorom óta] megtartottam [és ezektől magamat megőriztem].

Luk. 18,22 Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned [és még egyvalami hiányzik belőled]: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek [és oszd el a nincstelenek között], és kincsed lesz mennyországban; és [azután] jer, kövess engem.

[Más fordítás: Jézus ezt felelte neki: „Akarod a végső célt elérni? (végcélba akarsz jutni), Eredj el, add el vagyonodat, oszd el a szegényeknek s kincsed lesz a mennyben. Azután jer, kövess engem].

Luk. 18,23 Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék, [és eltávozott]; mert igen gazdag vala

Luk. 18,24 És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen [és kelletlenül] mennek be az Isten országába [az Isten királyságába], akiknek gazdagságuk [vagyonuk, pénzük] van!

Luk. 18,25 Mert könnyebb [és egyszerűbb] a tevének a tű fokán átmenni, hogysem a [jómódú, vagyonos] gazdagnak az Isten országába [Isten királyságába] bejutni [és bemennie]

Luk. 18,26 Akik pedig ezt hallották, mondának [hát akkor]: Ki üdvözülhet [és ki menekülhet meg] tehát?

Luk. 18,27 Ő pedig monda: Ami embereknél [az emberek szemében] lehetetlen, [és képtelenség], lehetséges az Istennél [az Isten szemében]

Luk. 18,28 És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk [és mindenünket hátrahagytuk], és követtünk téged!

Luk. 18,29 Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát [(oikia): családját, háznépét], vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért [az Isten királyságáért],

Luk. 18,30 Aki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, [vagyis ezen a világon] a jövendő világon pedig örök életet

[Más fordítás: hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet]

Luk. 18,31 [És félrevonta a tizenkettőt], és maga mellé vévén őket, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe [jelentése: Isten gondoskodik a békéről], és beteljesedik minden az embernek Fián, amit a próféták megírtak.

Luk. 18,32 Mert a pogányok [a más nemzetekből valók] kezébe adatik [elárulják, és kiszolgáltatják, átadják], és megcsúfoltatik, [kigúnyolják, és kinevetik] és meggyaláztatik, [(hübridzó): undorral, megvetéssel, szégyenletesen, gyalázatosan, utálatosan, gonoszul bánnak vele, és bántalmazzák] és megköpdöstetik [és leköpik];

Luk. 18,33 És megostorozván, [megkorbácsolván] megölik őt; és harmadnapon feltámad.

Luk. 18,34 Ők pedig ezekből semmit nem értének [semmit sem fogtak fel]; és a beszéd [(réma): az Ige, a kijelentés] ő előlük el vala rejtve [ez a (réma): Ige, a kijelentés rejtve maradt előlük]. és nem fogták fel [és ez a beszéd olyan homályos volt előttük, hogy nem értették meg] a mondottakat [vagyis hogy mit akart vele mondani]

Luk. 18,35 Lőn [vagyis történt] pedig, mikor Jerikóhoz közeledett, egy vak [koldus] ül vala az út mellett koldulván [és kéregetett].

Luk. 18,36 És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, [hogy nagy tömeg megy el mellette, kérdezősködött], és tudakozódik, mi dolog az [és hogy mi történt]?

Luk. 18,37 Megmondák pedig [tudtára, és hírül adták] néki, hogy a Názáretbeli Jézus [halad], és megy el arra.

Luk. 18,38 [Erre üvölteni kezdett], és kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

Luk. 18,39 Akik pedig elől mentek, [rászóltak; korholták; csitították], és dorgálják őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább [de annál hangosabban] kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

Luk. 18,40 És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék [hogy vezessék] azt hozzá; és mikor közel ért [amikor odaért], megkérdé őt,

Luk. 18,41 Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjöjjön [hogy ismét lássak; hogy újra föltekintsek rád].

Luk. 18,42 És Jézus monda néki: Láss, [tekints föl] a te hited téged megtartott [meggyógyított téged].

Luk. 18,43 És azonnal megjöve annak szeme világa [rögtön föltekintett], és [csatlakozott hozzá] követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek

Elindulunk az Úrral

Ige: Ima

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Amikor tudod, hogy mi az a helyes dolog, amit meg kell tenned, és nem teszed meg, akkor a következménye sötétség és nyomasztó érzés lesz. A hűség viszont mindig örömöt eredményez. Ha az Úr örömét szeretnéd megtapasztalni, akkor az első lépés az engedelmesség, és az, hogy jó sáfár legyél a rád bízott dolgok és tennivalók fölött. Gyönyörködöm abban, amikor a népemben hűséget találok, mondja az Úr. Ne becsüld alá, és ne kicsinyeld le az engedelmes cselekedetek és a hálás természet következményeit.

Máté 25:23 Ura ezt mondta neki: Jól van, derék, hűséges rabszolgám! Kevesen hű voltál, sokak fölé foglak állítani! Menj be urad örömébe!

Imádság:

Imádság:

A nap gondolata:

Apostoli tanítás.

Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban…(ApCsel 2:42)

Apostoli tanítás. Mely annyi, de annyi félreértést helyre tett. Annyi, de annyi embert megőrzött, megerősített és megvigasztalt. Hol volt ott a félelem? Isten ide nem adott? Dehogynem. Félelem mindenhol volt és van, ahol nem jók a „látási- és fényviszonyok”. Azaz: a félelem ott oszlik, ahol van látás. Sötétben éppen azért félünk, mert nincs látásunk. Minél nagyobb a fény, annál nagyobb a biztonságérzet. Itt, Pünkösdtől kezdve van látás. Állandó, kitartó a fény! Ez a fény az apostoli tanítás, azaz az Újszövetség! Egyértelmű beszéd és tiszta hallás. Így jellemezhető ez az ősgyülekezeti állapot. „Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban…” Tanítók és tanítványok. Élménnyel telítettek és élményre éhesek. Élők és élni akarók. (Lovász Krisztián)

Az élet nem mindig könnyű

Az élet nem mindig könnyű

Engedelmeskedjetek - Álljatok ellene

Bob Gass: Sáfárság

   ,,...megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Máté 25:19)  

 A tálentumokról szóló híres példázatában Jézus rámutat két dologra az Istennek végzett

 sáfárságunkra vonatkozóan:

 1) A gazda ,,kinek-kinek képessége szerint" adott tálentumot (Máté 25:15). Isten tudja, hogy mivel tudsz megbirkózni, ezért nem ad többet, ne is kérj tőle! Ő tudja, hogy mire hívott el téged. A gazda nem terhelte meg az egytálentumos embert öt tálentum felelősségével, sem fordítva. Ezzel nem azt mondom, hogy azok, akiknek több mindenük van, jobb sáfárok, vagy hogy azok, akiknek kevesebbük van, rossz intézők, hanem, hogy Isten mindannyiunkat jól ismer, és ennek az ismeretnek a birtokában jól tudja, hogyan bánjon velünk. Azért tehát nem kell felelned, amit Isten nem bízott rád, hanem valaki másnak adta. Csakis magadért vagy felelős. Bármit is bízott Isten a te irányításodra, tudta, hogy képes vagy kezelni azt.

 2) ,,Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." Lehet, hogy hosszú időnek tűnik, de Jézus újra el fog jönni! Nem gondolta meg magát, és nem változtatta meg a tervét. Először azért jött el, hogy megmentsen, másodszor azért jön, hogy uralkodjon - és megjutalmazza sáfárait. ,,Ki tehát a hű és okos sáfár, akit az úr szolgái fölé rendel...? Boldog az a szolga, akit, amikor megérkezik az úr, munkában talál!" (Lukács 12:42-43).

 Ne fáradj bele, és ne engedd, hogy eltérítsenek! Tartsd a szemedet a jutalmon! Képzeld el, amikor a Gazda majd azt mondja neked: ,,Jól van!" Hiszen ezt szeretnéd hallani, nem igaz?

Kenneth E. Hagin: Bőséges ellátás

…Hadd mondják mindenkor: Magasztaltassék az Úr, aki gyönyörködik az Ő szolgájának gyarapodásában. (Zsolt. 35,27)

Van még valami, amit az Úr mondott nekem abban a látomásban, 1959 februárjában. Az nem csak az én érdekemben hangzott el, hanem a tiédben is.

Azt mondta: „Ha megtanulod követni ezt a belső bizonyosságot az életed minden területén, én gazdaggá teszlek téged. Vezetni foglak az élet minden területén — az anyagiakban éppúgy, mint a szellemiekben. Én nem ellenzem, hogy a gyermekeim gazdagok legyenek. Azt ellenzem, hogy kapzsik legyenek.” (Sokan hiszik, hogy az Urat csak a szellemi életünk érdekli — és semmi más — Őt azonban minden érdekli, ami minket érdekel.)

Az Úr tényleg megtette velem, amit mondott, meggazdagított engem. Hogy milliomos vagyok-e? Nem. Az a szó, hogy gazdag nem ezt jelenti. A ‘gazdagság’ teljes ellátást jelent, bőséges ellátást. Nekem több mint teljes ellátásom van, több mint bőséges. Ez azért van, mert megtanultam követni a Szent Szellem vezetését — és ez belső bizonyosság által jött.

Isten téged is gazdaggá tesz, ha megtanulsz hallgatni a belső bizonyosságra! Jézus azt mondta nekem abban a látomásban: „Most menj és tanítsd meg az én népemet arra, hogyan vezeti őket az én Szellemem.”

Megvallás: Isten Szelleme vezet engem az élet minden területén. Ő vezet a szellemi dolgokban, és az anyagiakban is. Én pedig mindig hallgatok a belső bizonyosságra.

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

Nagyszerű kisbabák

Egy turistacsoport bejárta Európát, ellátogatva a történelmi helyekre. Lenyűgözte őket, hogy milyen sok kis falu volt nagy művészek, költők, zeneszerzők és politikai vezetők szülőhelye. Amikor egy különösen festői szépségű falucskában sétáltak, az egyik turista odament egy férfihoz, aki az egyik épület előtt ült, és megkérdezte: „Elnézést... születtek ebben a faluban nagy emberek?"

Az idős ember egy pillanatig gondolkodott, aztán így felelt: „Nem. Csak nagyszerű kisbabák!"

Mindenki kisbabaként kezdi - és lehetősége van arra, hogy nagy emberré váljon. Ez nemcsak a világban igaz, hanem Isten királyságában is. Amikor keresztyénné válunk, „újjászületünk" mint „Krisztusban kisdedek". Növekednünk kell.

Pál így ír: „Én tehát, testvéreim, nem szólhattam hozzátok úgy, mint lelkiekhez, hanem csak úgy, mint testiekhez, mint a Krisztusban kiskorúakhoz. Tejjel tápláltalak titeket, nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna el. Sőt még most sem bírjátok el" (1Kor 3,1-2). Ezek a szavak felnőtt hívőknek szólnak - Pál mégis „kiskorúaknak" nevezi őket.

De nem maradhatunk örökre kisbabák. Növekednünk kell. A Zsidókhoz írt levél írója azt mondja: „Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, törekedjünk a tökéletességre..." (Zsid (1,1). Ezért fontos részt venni az istentiszteleteken, vasárnapi iskolai alkalmakon, ifjúságikon, bibliaórákon és hasonlókon. Mind alkalmat ad a növekedésre. A hit „nagy emberei" is kisbabaként kezdték, akárcsak te.

http://velunkazisten.hu/small_story/Nagyszeru_kisbabak

Tükörkép

Készítette: Lelkünk Dolgai

George Summer: Az Ő neve: Jézus! - Benny Hinn