Ige: „Bízzatok, én legyőztem a világot”

Ti vagyok azok: „Akiket Isten hatalma őriz (őriz - egy helyőrséggel-, megvéd) hit (bizonyosság, meggyőződés, hitvallás, hűség) által az üdvösségre (megmenekülésre), amely készen van (készen vár), hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen (lelepleződjék). Amelyben örvendeztek (ugráltok az örömtől, és ujjongtok), noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között, és a  (sokféle, sokrétű kísértés miatt, a gonoszság megtapasztalása által).” (1Pét 1:5-6).

Hát: „Szeretteim, ne rémüljetek (ne idegenkedjetek, ne ütközzetek) meg attól a tűztől (azon a tüzes kohón), amely próbáltatás (kísértés) végett támadt köztetek. (amelyen kell átjutnotok), mintha valami rémületes (idegen, szokatlan) dolog történnék (fordulna elő) veletek” (1Pét 4:12).

„Sőt, (a szerint) amennyiben részetek van (személyes közösséget vállaltok, részt vehettek) a Krisztus szenvedéseiben (szenvedéseivel), örüljetek (vidám, azaz békésen boldog), hogy az ő dicsőségének megjelenésekor (lelepleződésekor, kinyilvánulásakor) is vigadozva (túláradóan boldognak lenni; rendkívüli módon örül, ujjong) örvendezhessetek (vidám, azaz békésen boldog). Boldogok [vagytok] (a legteljesebb mértékben boldog; áldott), ha Krisztus nevéért gyaláznak (szidalmat kaptok, ócsárolnak) titeket. Mert megnyugszik (megpihen) rajtatok a dicsőségnek és az Istennek (isteni Felség) Szelleme, [amit] amazok káromolnak (becsmérel; tiszteletlenül beszél) ugyan, de ti dicsőítitek azt”. (1Pét 4:13-14).

 „A minden(fajta) kegyelemnek (jótétemény, szívesség, kedvezés, ajándék, öröm, nagyvonalúság, nagylelkűség, bőkezűség)(szerzője) Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére (dicsőségébe) hívott el minket a Krisztus Jézusban. Titeket, akik rövid ideig (keveset) szenvedtetek (rövid szenvedésetek után), ő maga tegyen (tesz, fog tenni) tökéletesekké. (alkalmassá) (helyre fog igazítani) (teljesen befejez, tökéletessé tesz, helyreállít), erősekké (rögzít, erősít, megalapoz, rendíthetetlenül kitűz, megerősít), szilárdakká (megerősít, támogat, megszilárdít [szellemi ismeretekben és hatalomban]), és állhatatosakká (megalapoz).” (1Pét 5:10).

Ezért: „Teljes (nagy) örömnek (jókedvű, vidám, azaz nyugodt, békés örömnek) tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek (ha különféle megpróbáltatás ér) (a gonoszság megtapasztalása által, provokáció által)” (Jak. 1,2).

„De mindazok is, akik hitben akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak. A gonosz emberek pedig és az ámítók nevekednek (és még tovább mennek) a rosszaságban, tévelyegve és másokat is megtévesztve” (2 Tim. 3,12-13).

Az Úr Jézus így bátorítja a minden korban élő Övéit: „Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én legyőztem a világot” (Ján. 16,33)

Ige: Az igazi Evangélium

 Az Úr Jézus feltámadása, és a Szent Szellem kitöltetése után az apostolok központi üzenete ez, azt is kijelentve, hogy miért történt mindez: „Izraelita férfiak, halljátok meg e beszédeket (ezeket az igéket). A názáreti Jézust, azt a férfiút, aki Istentől bizonyságot nyert (akit az Isten igazolt) előttetek erők, csudatételek és jelek által. Melyeket ő általa cselekedett Isten ti köztetek, amint magatok is tudjátok. Azt, aki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből (az Isten elhatározott döntése és terve szerint) adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel keresztfára (vagyis kínoszlopra) feszítve megölétek (mert ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek): Kit az Isten feltámasztott, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt néki attól fogva tartatnia” (Csel. 2,22-24)

 Pál apostol kísérőivel Thessalonikába érkezett, ahol volt a zsidóknak zsinagógájúk, és: „Pál pedig, amint szokása vala, beméne hozzájuk, és három szombaton át vetekedék (és vitába szállt) velük az írásokból (vagyis az Írások alapján). Megmagyarázva és kimutatva (és bizonyította nekik), hogy a Krisztusnak szükség volt szenvedni és feltámadni a halálból; és hogy ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek néktek” (Csel. 17,2-3)

Mert Ő az: „aki halálra adatott [vagyis halált szenvedett; mert ki lett szolgáltatva] bűneinkért [azaz: vétkeinkért, azaz: félrecsúszásainkért (botlásainkért és elhajlásainkért] és feltámasztatott [vagyis feltámadt] megigazulásunkért [felmentésünkért, vagyis: igazzá nyilvánításunkért]. De Ő nemcsak meghalt, hanem: „...Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjük lőn azoknak, kik elaludtak” (Róm. 4,25; 1Kor. 15,20)

És minden városban ezt hirdeti az apostol, példát adva minden igehirdetőnek: „Mert azt adtam előtökbe [erre tanítottalak] főképpen [és elsősorban azt hagytam rátok], amit én is úgy vettem [amit magam is kaptam; (melyet én is tanultam)], hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért [vagyis céltévesztésünkért] az írások szerint. És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott [és életre kelt] a harmadik napon az írások szerint” (1 Kor. 15,3-4)

Ige: A hit ereje

Az Úr mielőtt kiküldi a mindenkori tanítványait: „… ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen (vagyis minden démonok, gonosz, tisztátalan szellemek felett), és betegségek gyógyítására. (Luk. 9,1)

És Márktól megtudjuk, hogy az Úr: „… kezdé őket kiküldeni kettőnként, és ada nékik hatalmat a tisztátalan szellemek (démonok) fölött.” (Márk. 6,7)

Mert a hitetlenség szellemét csak ima és böjt által lehet kiűzni: „És Jézus … monda nékik: Legyen hitetek (és higgyetek) Istenben. (Más fordítás: legyen Isten hite bennetek). Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj (és emelkedjél) fel és ugorjál (vesd magadat) a tengerbe! És szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg lesz néki (mert annak meg is adatik az), amit mondott” (Márk. 11,22-23)

72-ES zsoltár

Imádság:

Hát becsaphatlak-e Téged, Uram? Járhatok-kelhetek-e álarcban Teelőtted?

Ha tévedéseimben álarctalanul, bűneimben Téged becsapni nem akarva

Előtted megállok, Rád – és magamra – akkor találok.

Őrizz, Uram, hogy innen, Tetőled, ettől a bűnbánó őszinteségtől soha nem tévedhessek el!

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata:

Magamnak is ellensége vagyok, ha mással nem tudok szívem szerint megbékélni. (Viktor János)

Bocsáss meg!

 Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen… (Kolossé 3:13)

C. S. Lewis mondta: „Mindenki szép gondolatnak tartja a megbocsátást, amíg nem történik vele valami, amit meg kell bocsátania”. Mac Anderson írja: „Az életben néhányszor rosszul bántak velem. Az első reakcióm… a harag és a neheztelés volt. Éreztem, ahogy a gyomrom összeszorult, elment az étvágyam, és az öröm eltűnt az életemből… mintha egy kosármeccsen egy félidőt fémből készült cipőkben játszottam volna. Majd az öltözőben az edző ezt mondta: »A második félidőben próbáld ki ezt a pár Nike cipőt!«. Szorozd ezt meg tízzel, és megérted, milyen érzés letenni az érzelmi terheket a megbocsátás ereje által.”

Jézus leleplezte azt a mítoszt, hogy a szeretet érzelmekre épül. A szeretet akarati döntés, ha szereted Istent, megtartod parancsolatait. Ez ilyen egyszerű. Ha azzal küszködsz, hogy megbocsáss valakinek, aki megbántott, íme néhány szentírási útmutatás, ami segítségedre lehet.

Ne keress megtorlást! Inkább „…győzd le a rosszat a jóval” (Róma 12:21)! Isten azt mondja: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek” (Róma 12:19). Ne siess az ítélettel! Ez nem mindig könnyű, ha te vagy a sértett fél, de a Végső Bíró azt mondta: „amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek…” (Máté 7:2). Hozd rendbe a dolgokat! Jézus azt mondta: „…békülj ki… atyádfiával…” (Máté 5:24). Ne várj arra, hogy a másik ember tegye meg az első lépést – tedd meg te! „Törekedjetek mindenki iránt a békességre…” (Zsidók 12:14). Imádkozz azért, aki megbántott! Bármennyire is nehezedre esik, „…imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket” (Lukács 6:28)! Isten megadja kegyelmét ahhoz, hogy meg tudj bocsátani, és hogy az embereket az Ő szemével tudd nézni.

No zenekar - Valami égjen

Ravasz László

Szeresd azokat is, akiknek életstílusa idegen számodra, ez által közelebb kerülhetsz Istenhez. 

Vida Sándor: Mézcseppek:

- Az ördög mindig vádol, az Isten mindig felemel.

Sínek között

Éjszaka volt, a gyerekek már az álomkönyvet lapozták.

Az anya egyenként föléjük hajolt, megsimogatta a kis buksikat és óvatos csókot adott a szunnyadva mosolygó arcokra.

Már majdnem becsukta a gyerekszoba ajtaját, mikor még egyszer visszanézett az éj takarta ágyak felé - ő így is látta a benne alvókat.

A zárt ajtó kilincsét percekig markolta, ujjai elzsibbadtak a nagy szorításban.

Mikor végre el tudta engedni, két tenyerét az ajtólapra fektette, s halkan a szoba felé súgta - ˝Szeretlek benneteket...˝, majd arcát az ajtóhoz érintette és megcsókolta.

Mellkasát szinte szétfeszítette a tébolyfájdalom, könnyei langyos cseppekben hulltak a szőnyegre.

Csendesen felvette cipőjét, kócos haját ujjaival átfésülte, letörölte szeméről a szétmosódott festéket, egy utolsó pillantást vetett a tükörben visszanéző idegenre, majd kábán, szinte önkívületi állapotban, magát kívülről követve kilépett a lakásból.

Éjjel egy óra volt.

Senki más nem járt már az utcán.

Máskor ki nem merészkedett volna egyedül ilyen későn - félt a sötétben - de a zavarodott elme elszántsága legyőzte a rettegést.

Két kezét zsebre dugva, fejét a földre szegezve, gondolatait félredobva határozottan lépkedett a kihalt utcákon.

Még a célnál sem torpant meg...

A telihold megvilágította, szinte fénycsíkot húztak az éjszaka földjén a vonatsínek... párhuzamos, fénylő vonalak mentén vitte útja a vég felé.

Vászoncipőjén keresztül érezte az éles kövek hasítását, minden lépés fájva nyilallt.

Csörögtek, hangosan koccantak, mintha mind utána kiáltanának - ˝Állj meg, fordulj vissza, rossz az út, amit választottál!˝.

De ő nem figyelt a kövek intő szavára, eltökélten haladt tovább, míg csak meg nem hallotta a vonat távolból kattogó zaját.

Megállt és várt...

A kanyarnál megjelentek a végzet sárgán fénylő szemei és felüvöltött rémisztő hangja.

De ő csak állt és várt, nem mozdult...

A szörny tekintete közeledett, elkezdte felfalni a lelkét.

Közben csak üvöltött, üvöltött tovább... már ott ordított előtte, hangja szinte kettétépte a szívét.

... és akkor egy láthatatlan kéz - az anyai szeretet - elrántotta a fenevad elől, kilökte a fűre.

A vonat hangosan dudálva zakatolt el mellette.

Lassan felállt, feleszmélt, kitisztult tudata elűzte a tébolyt. Kezébe temette arcát, hangosan sírni kezdett. Hosszú percekig zokogott, majd felmászott a töltés gödréből és a sötétben botorkálva elindult, haza, a gyermekeihez, akiket mindennél jobban szeretett.

Már tudta, önző módon nem hagyhatja őket cserben.

Óvatosan, néma-léptekkel járt a lakásban. Benyitott a gyerekszoba ajtaján.

Összekuporodott a szőnyegen és úgy hallgatta a kis szuszogó triót, az éj legszebb, legbékésebb zenéjét.

Így ment ki az Úr Jézus szerető keze minden veszedelemből, még akkor is ha saját magunk okoztuk is ezt a veszedelmet, bajt, csapást. És csak annyit kér, hogy engedjük, hogy Ő fogja kezünk, és vezessen egész földi létünk során.

http://eljhogyszerethess.freewb.hu/meghato-szep-tortenetek.

film jézus eljövetelére valo felkészülés.wmv csilla664

Spurgeontól gondolatok

Azokat az evezőket kell használni, amelyek kéznél vannak, és azzal a széllel kell vitorlázni, amelyet Isten ad. 

Morzsák az élet kenyeréből: Összegyűjtötte: Vida Sándor

Nem nagy hitre, hanem a nagy Istenbe vetett hitre van szükségünk. 

C. H. Spurgeon: Akinek érzékeny a lelkiismerete

„...igazságot teszek bárány és bárány között!" (Ez 34,22).

   Vannak, akik természetüknél fogva erősek, és ezért kíméletlenek a gyengékkel szemben. Ez súlyos bűn, és sok szomorúságot okoz. A szeretetlen tolakodás, a gyengék és betegek félreállítása sajnos előfordul még a hitvallók gyülekezetében is. Az Úr azonban látja ezt a
büszke és kegyetlen magatartást, és nagyon haragszik miatta, mert Ő szereti a gyengéket.

   Kedves olvasóm, te is a gyengék között vagy? Azok között, akik szomorúak a tolakodás miatt, és akiket megbélyegeztek érzékeny lelkiismeretük miatt? Keményszívűek hozzád a testvérek? Ne neheztelj  rájuk viselkedésükért, és főleg ne akard nekik visszaadni a tolakodást és a könyöklést. Tedd ügyedet az Úr kezébe". Legyen Ő a bíró! Miért is
avatkoznál a dolgába? Sokkal jobban és igazságosabban tud elintézni mindent, mint mi. Ő a legmegfelelőbb időben ítél, miért is siettetnénk?

   A keményszívű elnyomó pedig reszkessen! Még ha úgy látszik is, hogy most büntetlenül léphet másokon keresztül, minden büszke és bántó szava fel van jegyezve és mindegyikért számot kell majd adnia a Nagy Bíró ítélőszéke előtt.

   Légy türelemmel, én lelkem! Az Úr ismeri szomorúságodat, és meglátod, megsegít.

C. H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Jó dolog az Úr nevét dicsérni

Elszalasztott lehetőségek

Él egy régi történet egy fiatalemberről, akinél hogy, hogy nem, de egy éjjel megjelent egy angyal és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá. Minden lehetőség adott lesz számára, hogy hatalmas vagyonra tegyen majd szert, a társadalom megbecsült tagja lehessen, és egy gyönyörű nőt vegyen feleségül. Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak, de nem történt semmi és végül egyedül, és szegényen halt meg.

 Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok évvel ezelőtt meglátogatta álmában, és felelősségre vonta:

 - Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot és gyönyörű feleséget. Egész életemben vártam, … de nem történt semmi."

 - Én neked nem ígértem ezt - válaszolt az angyal. - Én ezeknek a dolgoknak a lehetőségét ígértem neked, de te elmulasztottál élni ezekkel a lehetőségekkel.

 Az ember megdöbbent.

 - El sem tudom képzelni, miről beszélsz!" - mondta.

 - Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de te féltél, hogy nem sikerül, ezért nem tettél semmit? - kérdezte az angyal.

 Az ember bólintott.

 - Mivel te visszautasítottad a megvalósítást, az ötletet néhány év múlva egy másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektől, és ha visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb ember lett a környéken."

 - És arra emlékszel-e, - folytatta az angyal - volt egy eset, amikor a várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dőlt, sok ezer ember nem tudott szabadulni a romok alól. Neked lehetőséged lett volna segíteni a bajbajutottakon és a túlélőket kimenteni, de te féltél, hogy ha elmész otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat, ezért nem mentél el segíteni a hívó szóra, hanem otthon maradtál.

 Az ember szégyenkezve bólintott.

 - Ez egy hatalmas lehetőség volt, hogy száz és száz ember életét megmentsd, a város összes életben maradt lakója tisztelt volna téged." - mondta az angyal.

 - És emlékszel arra az asszonyra, arra a fekete hajú nőre, aki neked annyira tetszett? Nem hasonlított egyik nőre sem, akikkel korábban, vagy későbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne férjhez egy olyan emberhez, mint te, féltél, hogy elutasít, és elmentél mellette.

 Az ember újra bólintott, de már sírt.

 - Igen barátom, - mondta az angyal - ő a feleséged lett volna, vele sok gyermeket neveltetek volna, vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben.

 Hasonló lehetőségek adódnak mindnyájunk életében, de gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan, mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk, és megzavarjon bennünket, hogy éljünk a lehetőségekkel.

 Nem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól.

 Nem beszélünk az érzéseinkről, mert félünk, hogy kinevetnek bennünket, és nem bízzuk rá magunkat más emberre, mert félünk a fájdalomtól, ha elveszítjük. De még nincs veszve semmi. Mi még életben vagyunk. Elkezdhetjük kihasználni az előttünk álló lehetőségeket.

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Én, az Úr, az Én céljaimnak a mélységeibe vezetlek előre téged, és közben mindig mögötted állok. Az igazságba vezérellek, valamint a lelked és szellemed erősségébe. A biztonságos helyed Bennem van, mondja az Úr. Megoltalmazlak a gonosz cselszövésektől és az ellened készült pusztító tervektől. Ne félj, mert Én megszabadítalak az ellenség összes munkájától. Egyetlen ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés. A hit és a bizalom uralkodjon a szívedben és az elmédben.

 Zsoltár 32:7-8 Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével. (Szela.) Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.

 Forditotta: Országh György

 Amen! Koszonom.

 Aldasos, szep napot es hetveget kivanok mindenkinek!

 Kep: Australia

 Forras: http://ft111.com/

http://​gyurinaploja.blogspot.com/

Hit gyülekezete - Jó nálad lenni

Hit Gyülekezete - Atyám jövök hozzád