1 Timóteus 4. fejezet: Óvás a törvénykezőktől, és A hamis tanítóktól. (szerkesztett)

1 Tim. 4,1 A Szellem pedig nyilván [(rétósz): határozottan, világosan, egyértelműen] mondja, hogy az utolsó időben [(hüszterosz kairosz): az elkövetkező legutolsó korszakban] némelyek elszakadnak [(aphisztémi): elpártolnak, eltávolodnak, elkülönülnek, elhatárolják magukat, és külön útra térnek] a hittől, hitető [(planosz): megtévesztő, csaló, félrevezető, eltévelyítő] szellemekre és [(daimonion): démoni]  gonosz szellemek tanításaira figyelmezvén, vagyis [ördögi, sátáni tanításokat hallgatva].

1 Tim. 4,2 Hazug beszédűeknek [(pszeudologosz): hamis dolgokat állító] képmutatása [(hüpokriszisz): tettetése, színlelése] által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben. [Más fordítás: Hazug szavúak kétszínűségei folytán, akik bélyeget égettek saját lelkiismeretükre].

1 Tim. 4,3 Akik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot, a [(alétheia: valóságot)].

1 Tim. 4,4 Mert Istennek minden teremtett állata jó [és hasznos], és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal.

1 Tim. 4,5 Mert megszenteltetik Istennek igéje [(logosza)] és könyörgés, vagyis az [(enteuxisz): Istennel való találkozás] által.

1 Tim. 4,6 Ezeket ha eleikbe adod az atyafiaknak, [a testvérek  elé tárod] Krisztus Jézusnak jó [(kalosz): hasznos, derék] szolgája [(diakonosz): követe] leszel, táplálkozván a hitnek és jó tudománynak beszédeivel, amelyet követtél. [Más fordítás: (tauta hüpotithémi): Ha ezeket teszed kiindulási alapnak Krisztus Jézusnak (kalosz): hasznos,és  derék (diakonosz): követe leszel,olyan, aki a hitnek  (kalosz): megfelelő igaz tanítás igéivel entrephó) táplálkozott, és növekedett, és amikről meggyőződött, és megbizonyosodott]

1 Tim. 4,7 A szentségtelen [(bebélosz): közönséges, tisztátalan] és vénasszonyos meséket [hitregéket] pedig eltávoztasd [(paraiteomai): kerüld, és utasítsd el]. Ellenben gyakorold magadat a kegyességre [az Isten iránti (euszebeia): gyermeki tiszteletben].

1 Tim. 4,8 Mert [(gar): ugyanis] a test [(szómatikosz): a személy] gyakorlásának [(gümnaszia): edzésének] kevés haszna [(oligosz óphelimosz): jelentéktelen előnye] van. De a kegyesség [az istenfélelem, (euszebeia): az Isten iránti gyermeki tisztelet] mindenre hasznos, meglévén benne [(ekhó): tartalmazza, magába foglalja] a jelenvaló és a jövő életnek ígéretét.

1 Tim. 4,9 Igaz ez a beszéd, és méltó, hogy mindenképpen elfogadjuk. [Igaz, és (pisztosz): megbízható beszéd (logosz) Ige ez, és teljes elfogadásra méltó, és (axiosz pasz pasza pan): megérdemli a teljes (apodokhé): elfogadást].

1 Tim. 4,10 Mert azért fáradunk [küzdünk] és szenvedünk szidalmakat, és [(oneididzó): gúnyolódást, gyalázást] mivelhogy reménységünket vetettük az élő Istenben, aki minden embernek megtartója [(szótér): szabadítója, megmentője, üdvözítője, védője, pártfogója, gyógyítója], kiváltképpen [de (maliszta): leginkább] a hívőknek.

1 Tim. 4,11 Ezeket hirdessed és tanítsad.

1 Tim. 4,12 Senki a te ifjúságodat meg ne vesse [(kataphroneó): le ne nézze; senki meg ne vessen ifjú korod miatt], hanem légy példa [mintaképe] a hívőknek a beszédben [(logosz)], a magaviseletben [(anasztrophé): cselekvő magatartásodban, forgolódásban], az [(agapé): Isten szerinti] szeretetben, szellemben, a hitben, a tisztaságban.

1 Tim. 4,13 Amíg oda megyek, és [megérkezem], legyen gondod [(proszekhó): ügyelj, és gondosan figyelj] a felolvasásra, [az Írás felolvasására] az intésre [(paraklésis): a buzdításra, bátorításra, az igehirdetésre] és a tanításra [(didaskalia) az újonnan felvettek oktatására].

1 Tim. 4,14 Meg ne vesd [(ameleó): el ne hanyagold] a kegyelemnek benned való ajándékát [(khariszma): a benned levő kegyelem - a Szent Szellem - megnyilvánulását], amely [(hosz hé ho): aki] adatott néked prófétálás által, [(prophéteia dia): prófécia útján] a presbitérium kezeinek reád tevésével [a vének kézrátételével].

1 Tim. 4,15 Ezekről gondoskodjál [(meletaó): ezekkel törődj, foglalkozzál, és elmélkedjél], ezeken légy [ezeknek szenteld magad], hogy előhaladásod [(prokopé): fejlődésed, gyarapodásod] nyilvánvaló [(phanerosz): jól látható, és ismert] legyen mindenki előtt.

1 Tim. 4,16 Gondot viselj magadról és a tudományról [(epekhó didaszkalia): ügyelj erre, és fordíts figyelmet magadra, és a tanításra]; maradj meg azokban; mert ezt cselekedvén, mind magadat megtartod [megmented; üdvösségre segíted], mind a te hallgatóidat.