Reinhard Bonnke: Fiú vagy, vagy béres?

Az egyetlen kérés, amelyet az apa kénytelen volt visszautasítani a tékozló fiú történetében (Lukács 15) a fiának, az volt, hogy „tégy engem olyanná, minta béreseid közül egy”. Az apának épp elég bérese volt, de fia csak kettő, és ő a fiát akarta visszakapni. A béres és a fiú közti különbség, hogy bár mindketten keményen és hosszú órákon át dolgoznak, a végén a béres sorba áll a béréért, a fiú viszont nem. Miért nem? Mert a fiú tudja, amit a béres nem: egy napon mindent örökölni fog, ami most az apjáé. „Mindenem a tiéd...” (31. vers) Milyen státuszban szolgáljuk az Urat, szolgaként vagy fiúként? Azonnali fizetségért, elismertségért, vállveregetésért? Vagy olyan fiakként, akik tudják, hogy a mennyben „el nem múló, szeplőtlen és hervadhatatlan örökség” van fenntartva számukra? (1Péter 1:3-5). Igyekezzünk, hogy ne embereknek akarjunk tetszeni, hanem Istennek.