„Mert ugyanis
Isten nem személyválogató, nem részlehajló, Nála nincs kedvezés, vagy protekció*(Róm. 2,11)
*Már Mózesen
keresztül kijelentésre kerül, hogy Isten – aki mindenek Ura – egyformán szeret
minden embert: „Mert az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy,
erős, hatalmas és rettenetes Isten, aki nem személyválogató, sem ajándékot el
nem fogad” (5 Móz. 10,17).
És folytatódik a kijelentés: „Azért az Úr félelme, azaz tisztelete legyen
rajtatok, vigyázzatok arra, amit tesztek; mert az Úrnál, a mi Istenünknél
nincsen hamisság, és nem is tűri a
hamisságot, és nála nincs
személyválogatás, sem ajándékvétel, és nem lehet megvesztegetni” (2
Krón. 19,7)
Amikor Kornéliusra és
háznépére is kitöltetett a Szent Szellem, akkor értette meg Péter apostol, hogy
mit jelent az, hogy Isten nem „személyválogató”: „Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonnyal látom, és most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten”
(Csel. 10,34).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.