Készítette: Győzedelmes GyülekezetEgy kisfiú az asztalra könyökölve "Jó cselekedetek" címmel írt dolgozatot a füzetébe. Édesanyja mellette éppen ruhákat vasalt és figyelte gyermeke felsorolt vállalásait.
- Ha látnám, hogy valaki fuldoklik - írta a kisfiú - azonnal a vízbe ugranék, hogy megmentsem őt. Az égő házból kimenteném az életveszélyben lévő gyermeket. Ha földrengés lenne, nem félnék attól, hogy a romok
közé menjek és kimentsem a bajban lévőket. Az életemet arra szánom, hogy a világ éhezőit segítsem.
Ekkor édesanyja így szólt a fiához - fiacskám szaladj át a boltba és hozz egy kiló kenyeret.
- Anya, hát nem látod, hogy el vagyok foglalva, és különben is kint esik az eső. Majd ha elállt az eső, és befejeztem a dolgozatot - szólt a fiú.
Milyen sok "ha" van a mi jó cselekedeteink előtt.
Nem elég a szándék, a fogadalom. Tettek, cselekedetek kellenek.
"Mert Isten alkotása vagyunk, akiket Krisztus
Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket
előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk."
Efézus 2.10.
Ne akarjunk világraszóló jó cselekedeteket véghez vinni.
Kezdjük a környezetünkön. Lássuk meg a mellettünk élő
emberek rászorultságát és mutassuk be szeretetünket
azzal, hogy a kis dolgokat, szolgálatokat is szívesen,
örömmel elvégezzük.
Így szól Isten igéje az ilyen emberekhez:
"Jól van, jó és hű szolgám, a kevesen hű voltál,
sokat bízok rád ezután."
Máté 25.21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.