2014. december 25.
Fedetlen arccal gyönyörködünk
„Mi, miközben fedetlen arccal, mint egy
tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk
át az Úr Szelleme által dicsőségről dicsőségre” (2Kor. 3,18)
Ki Jézus Krisztus?
Jézus Krisztus az
Isten „személyének képmása” (Jézus
Krisztus Isten lényege a földi-emberi valóságba bemetszve. Isten önmaga
lényegének ismertető jegyeit Fiára írta rá, emberi testében metszette ki oly
világosan és élesen, hogyha valaki reá néz, lehetetlen, hogy meg ne lássa az
Atyát” (Zsid. 1,1–4)
/Jubileum/
Spurgeon: Bűnös…
A bűnös életmód és a hitben való élet hasonlít a kétvedrű
kúthoz: amikor az egyik veder felemelkedik, a másik veder lesüllyed.
Miért van szükséged bátorságra? (3)
„Légy erõs, légy bátor és cselekedj!" (1Krónikák
28:20)
1955-ben Rosa Parks-t letartóztatták Alabama államban,
mert nem volt hajlandó átadni ülõhelyét a buszon egy fehér embernek. Ezt az
eseményt bojkottok és vérfürdõk követték, amíg az Egyesült Államok Legfelsõbb
Bírósága ki nem mondta, hogy a faji megkülönböztetés alkotmányellenes. Rosa
késõbb ezt írta: „Ha tudod, mit kell tenni, az elveszi a félelmet. Amikor aznap
felszálltam arra a buszra, fogalmam sem volt arról, hogy történelmet írok, csak
arra gondoltam, hogy hazajussak. De aztán meggondoltam magam. Annyi évi
áldozatszerep után… nem adtam át a helyem, és bármivel is kellett szembenéznem
ezután, az nem volt fontos… éreztem, hogy az Úr erõt fog adni, hogy kibírjam,
bármivel is kell szembenéznem. Eljött az ideje, hogy valaki kiálljon valamiért
– vagy az én esetemben, hogy üljön.” A bátorság váratlan pillanatokban
mutatkozik meg; amit ilyenkor teszel, megváltoztat téged, sõt a körülötted
lévõket is. Egy történetben egy kémet halálra ítélt a perzsa hadsereg
tábornoka. A tábornoknak volt egy különös szokása, hogy a halálraítélteknek választási
lehetõséget adott a kivégzõosztag és „a nagy ajtó” között. Amikor a tábornok
megkérdezte a kémet, hogy melyik legyen, õ a kivégzõosztagot választotta. A
tábornok a szárnysegédéhez fordulva ezt mondta: „Az ismeretlen helyett mindig
az ismertet választják, bár mi megadjuk nekik a választási lehetõséget.” A
szárnysegéd megkérdezte: „A nagy ajtó mögött mi van?” „Szabadság” – felelte a
tábornok. Majd hozzátette: „Kevesen vannak, akik elég bátrak ahhoz, hogy azt az
ajtót válasszák.” A középszerûség és a siker közötti határvonal a bátorság.
Ezért mondta Dávid fiának, Salamonnak, trónra lépése elõtt: „Légy erõs, légy
bátor és cselekedj!”
http://www.maiige.hu/
Isten Királyságának ünnepe!
Isten Királyságának ünnepe!
A Királyság úgy kezdődött, hogy AZ IGE TESTTÉ LETT!
A kijelentett Ige MEGTESTESÜLT IGÉVÉ vált!
A kijelentett Ige megszületett, láthatóvá
vált itt a földön, valósággá vált.
Akié a Fiú, azé az Élet, azé az Ige, azé a Királyság.
Mert a kijelentett Ige a Fiú, maga JÉZUS KRISZTUS.
.
Minden számunkra kijelentett Ige ezekben a napokban VÁLJON LÁTHATÓVÁ, mert az Ige testté lett, testté lett. A szabadítás látható, tapasztalható, mert az Ige testté lett.
Akié a Fiú, azé az Élet, azé az Ige, azé a Királyság.
Mert a kijelentett Ige a Fiú, maga JÉZUS KRISZTUS.
.
Minden számunkra kijelentett Ige ezekben a napokban VÁLJON LÁTHATÓVÁ, mert az Ige testté lett, testté lett. A szabadítás látható, tapasztalható, mert az Ige testté lett.
A Királyság megjelent, megszületett itt a földön.
Mivel Jézusban van az Élet, ezért a kijelentett Igét Ő ELEVENÍTI MEG Szent Szelleme által, Ő hozza világosságra, és a kijelentett Ige, az Ő maga, Jézus.
A személyesen nekünk kijelentett Ige az Ő mennyei valóságának egy darabja, LÉNYÉNEK RÉSZE.
Hittel párosulva bennünk megfogan, és a kairosz / az elrendelt időben Testté válik, megszületik.
A világ is az Ige által lett, ezért a mi anyagi jólétünk is, az egzisztenciánk, az egészségünk, a szabadulásunk, gyógyulásunk, a házasságunk is a nekünk kijelentett, Szent Szellem által megvilágosított Ige által fog létre jönni és nem emberek kézrátétele, más emberek imája miatt, Jézus Nevében!
Ma TELJESEDJEN BE a személyes életedre vonatkozó, mennyből jövő, KIJELENTETT IGÉD az életedben, a Jézus Nevében, és ez lesz az igazi isteni meglátogatás és ünnep a számodra. LEGYEN A NEKED MEGÍGÉRT IGE VALÓSÁGGÁ, LEGYEN AZ ÍGÉRET FÖLDJE SZÁMODRA BETELJESÜLÉS KRISZTUS ÁLTAL.
LEGYENEK ISTEN KIRÁLYSÁGÁNAK AZ ÜNNEPEI EZEK A NAPOK!
BÉKESSÉGES, MEGHITT, ÖRÖMTELI,ÁLDOTT ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES ISMERŐSÜNKNEK, BARÁTAINKNAK ÉS MINDEN LÁTOGATÓNAK ezekkel a gyönyörű dallamokkal!!!
Shalom!
Such Ica és Attila
Júda oroszlánja
https://www.facebook.com/pages/J%C3%BAda-Oroszl%C3%A1nja-Pr%C3%B3f%C3%A9tai-oldal/154790624570509
https://www.facebook.com/pages/J%C3%BAda-Oroszl%C3%A1nja-Pr%C3%B3f%C3%A9tai-oldal/154790624570509
Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól
Csak akkor válunk igazán azzá, akivé Isten eltervezett minket, ha újjászületünk a Jézus Krisztusba vetett hit által. Jézus azt mondta: „Ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek” (János 8,36).
A szabadságról valaha írt legnagyszerűbb könyv a Biblia. Magának a szabadságnak az eszménye a Bibliából származik, és nem Görögországból vagy a Római Birodalomból. Olvasd el, ha nem hiszed! Emlékezz, Isten hozta létre az első igazán szabad nemzetet a Földön - Izraelt, akiket az egyiptomi rabszolgalétből szabadított meg -, és a szabadság vágyát ő maga helyezte mindannyiunk szívébe.
Isten szembeszáll az elnyomókkal.
Az evangélium szabadságra szül minket újjá, Isten szabad gyermekeivé. Legyetek áldottak! REINHARD BONNKE
2014. december 23.
1 Péter levél 2. fejezet: Növekedni az Ige tiszta tején; (szerkesztett)
1 Pét. 2,1 Levetvén [és kitakarítva magatokból] azért minden gonoszságot [(kakia): rosszaságot, romlottságot, becstelenséget,
hitványságot, aljasságot, haszontalanságot, rosszindulatot], minden
álnokságot, [minden (dolosz): ravaszságot, csalást, cselt,
körmönfontságot] képmutatást, [(hüpokriszisz): tettetést,
színlelést megtévesztést] irígykedést,
[(phthonosz): féltékenységet, rosszindulatot, rosszakaratot,
becsmérlést, gyűlöletet, féltékenységet] és minden rágalmazást [(katalalia): mindenféle
megszólást, gonosz rosszindulatú beszédet,
és ne mondjatok senkiről rosszat].
1 Pét. 2,2 Mint most született, vagyis [(artigennétosz): mint újszülött] csecsemők, a tiszta, [csalárdságtól mentes, szellemi]
hamisítatlan [(adolosz
logikosz): okos, ésszerű, és megtéveszthetetlen]
tej [(gala): az
alapvető, nélkülözhetetlen szellemi / Igei eledel] után vágyakozzatok, hogy azon [és általa] növekedjetek [az üdvösségre, amíg majd megmenekültök].
1 Pét. 2,3 Mivelhogy ízleltétek [és megtapasztaltátok], hogy jóságos [jó irgalmas, kedves] az Úr.
1 Pét. 2,4 Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, [(apodokimadzó): rossznak,
alkalmatlannak nyilvánított, és elutasított], de Istennél választott, becses kőhöz [(eklektosz
entimosz): kiválasztott, értékes, és drága, megbecsült, tiszteletre méltó]. »Más fordítás: Hozzá menjetek az élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan eldobtak, mint
értéktelent, de Isten kiválasztotta és megbecsülte.
1 Pét. 2,5 Ti magatok is mint élő [eleven] kövek épüljetek fel szellemi házzá,
szent [(hagiosz): Isten
számára elkülönített, elhatárolt mindentől ami tisztátalan, közönséges] papsággá, hogy szellemi
áldozatokkal áldozzatok, [és olyan
szellemi áldozatokat vihessetek fel] amelyek kedvesek [(euproszdektosz): jól /
kedvesen, és szívesen fogadottak] Istennek a Jézus Krisztus által”.
1 Pét. 2,6 Azért van meg az Írásban, és [ezért
mondja az Írás]: Ímé szegletkövet [(akrogóniaiosz): sarokkövet] teszek Sionban, amely kiválasztott, becses [(entimosz):
értékes, drága, megbecsült, tiszteletre méltó]; és aki hisz, és [bízik] abban, meg nem szégyenül [azt szégyen nem éri].
1 Pét. 2,7 Tisztesség, [megbecsülés, tisztelet] azért
néktek, akik hisztek, és [bíztok benne].
Az engedetleneknek [(apeitheó): akik nem hisznek, szándékosan és önfejűen
hitetlenek] pedig: A kő, amelyet az építők
megvetettek [(apodokimadzó): a próbán elvetettek, rossznak, alkalmatlannak nyilvánítottak,
megtagadtak, és elutasítottak], az lett a szegletnek fejévé [az
vált sarokkövé, (kephalé): az vált kiindulóponttá]. És [egyben] megütközésnek [(proszkomma): botlásnak, megütközésnek, megbotránkozásnak, elbukásnak] kövévé s botránkozásnak [(szkandalon):
a felháborodás okává, a botrány] sziklájává;
1 Pét. 2,8 Akik engedetlenek lévén [[(apeitheó): akik nem hisznek, szándékosan és önfejűen
hitetlenek, és meggyőzhetetlenek],
megütköznek [(proszkoptó): nekicsapódnak, beleütköznek, elbotlanak, megbotránkoznak, és nekirohannak]
az ígének, a [(logosznak)], amire pedig rendeltettek. [Más fordítás: Az
engedetlenek, és hitetlenek megütköznek
az igén, és nem hisznek benne, pedig erre rendelték őket. És mivel nem hisznek az igének, elbotlanak,
ami már meg is történt velük].
1 Pét. 2,9 Ti pedig választott nemzetség,
királyi papság, szent nemzet, [Isten tulajdon - megváltott, megvásárolt, megmentett -]
megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait [nagy tetteit], aki a sötétségből az ő
csodálatos világosságára [az Ő fényébe]
hívott el titeket.
1 Pét. 2,10 Akik hajdan [(pote): egykor] nem nép [nem az
ő népe] voltatok, most pedig Isten népe vagytok; akik [(eleeó): könyörület
nélkül éltetek, nem nyertetek irgalmat], nem kegyelmezettek
voltatok, most pedig [könyörületet nyertetek, irgalomra találtatok]
kegyelmezettek vagytok.
1 Pét. 2,11 Szeretteim, [(agapétosz): drágáim] kérlek
titeket, mint jövevényeket és idegeneket, [(paroikosz parepidémosz):
mint zarándokokat, vándorokat és hontalanokat]. Tartóztassátok
meg magatokat a (hús)testi
kívánságoktól [(apekhomai apekhó epithümia): tartózkodjatok a testi vágyaktól, szenvedélyektől, ne engedjetek a régi emberi
természet gonosz kívánságainak], amelyek a lélek [életetek] ellen vitézkednek [(sztrateuomai): küzdenek, harcolnak, hadjáratot indítanak, és hadat viselnek az életetek ellen].
1 Pét. 2,12 Magatokat a pogányok [a nemzetek] közt jól [(kalosz):
tisztességesen, becsületesen] viselvén, [(hina): annak érdekében] hogy amiben rágalmaznak titeket [(katalaleó): és
ellenetek beszélve rosszat mondanak rólatok, mint (kakopoiosz): ártalmas,
kárt okozó személyeket],
mint gonosztévőket, a jó cselekedetekből, ha látják azokat, [(epopteuó anasztrophé): ha
életmódotokat, magatartásotokat, viselkedéseteket megfigyelik, vizsgálják,
szemlélik] dicsőítsék Istent a meglátogatás
napján.
1 Pét. 2,13 Engedelmeskedjetek [(hüpotasszó): alkalmazkodjatok, és vessétek
magatokat alá] azért minden emberi [minden társadalmi, emberek között megszokott]
rendelésnek [(ktiszisz): intézménynek, emberi rendnek, emberi felettes hatóságnak, vagyis a
törvényhozóknak, törvényadóknak] az Úrért [az Úr által]. Akár királynak, mint felebbvalónak [mint a legfőbb hatalomnak, vagyis:
uralkodóknak, kormányzóknak, elnököknek, vagy másféle vezetőknek].
1 Pét. 2,14 Akár helytartóknak, [(hégemón): kormányzati pozícióban
levőknek, a tényleges hatalom birtokosainak, vezetőknek, elöljáróknak] mint akiket ő küld a gonosztévők [(kakopoiosz):
az ártalmas, kárt okozók] megbüntetésére [(ekdikészisz): megfenyítésére,
hogy számon kérjen, igazságot szolgáltasson], a
jól [(agathopoiosz): becsületes, és jót] cselekvőknek pedig dicséretére
[(epainosz): elismerésére].
1 Pét. 2,15 Mert úgy van [és
az] az Isten akarata, hogy jót [(agathopoieó):
másnak a hasznára levők, akik hasznosat]
cselekedvén, elnémítsátok [(phimoó): elhallgattassátok] a
balgatag [(aphrón): értetlen,
esztelen, oktalan, ostoba] emberek tudatlanságát.
1 Pét. 2,16 Mint szabadok [akik kényszertől
mentesek], és nem mint akiknél a szabadság [a kényszer hiánya] a gonoszság [(kakia): rosszaság,
romlottság, becstelenség, hitványság] palástja,
[(epikalümma): és nem úgy, mint akik a szabadságot a gonoszság takarójául /ürügyként/ használják], hanem mint Istennek (rab)szolgái.
1 Pét. 2,17 Mindenkit tiszteljetek, [becsüljetek meg]. Az atyafiúságot [testvériséget, testvéri közösséget odaadóan] szeressétek. Az Istent féljétek [és tiszteljétek]. A királyt [vagyis a legfőbb hatalmat] tiszteljétek [és
becsüljétek].
1 Pét. 2,18 A cselédek [(oiketész): a szolgák] tiszteletteljes félelemmel engedelmeskedjenek [(hüpotasszó): és köteles tisztelettel rendeljék alá magukat] az uraknak [(deszpotész): uraiknak,
tulajdonosaiknak, parancsolóknak]. Nem csak [és nem egyedül] a jóknak [(agathosz): becsületeseknek, és
jóindulatúaknak] és kíméleteseknek [(epieikész): elnézőeknek, méltányosaknak], de a
szívteleneknek [a kíméletleneknek, durváknak, szigorúaknak] is.
1 Pét. 2,19 Mert az kedves, sőt [(kharisz): az kegyelem], és [értékes] dolog, ha valaki Istenről való meggyőződéséért [és az Istentől felébresztett lelkiismeretéért, Istenhez
tartozása tudatában] tűr [és türelmesen
elviseli, eltűri, elszenvedi] a keserűségeket
[(lüpé): sérelmeket; fájdalmat, bántalmakat, a viszontagságokat], méltatlanul [(adikósz): igazságtalanul] szenvedvén.
1 Pét. 2,20 Mert micsoda dicsőség az, [de milyen
dicsőség van abban] ha vétkezve és arcul veretve [a hibátokért] tűrtök [és vagytok állhatatosak]? De ha jót
cselekedve és mégis [türelmesen] szenvedve tűrtök [és
tanúsítotok állhatatosságot], ez kedves dolog Istennél [ez értékes Isten előtt, (kharisz): ezt kegyelemképpen adja az Isten].
1 Pét. 2,21 Mert [hiszen] arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát
hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek [nyomdokaiban
járjatok].
1 Pét. 2,22 Aki bűnt nem cselekedett [bűnt
nem követett el], sem a szájában álnokság [csalárdság, hamis szó] nem találtatott.
1 Pét. 2,23 Aki szidalmaztatván [(loidoreó): becsmérelve,
ócsárolva, gyalázva], viszont nem szidalmazott, [(antiloidoreó): a szidalmat nem viszonozta, mikor gyalázták, nem viszonozta a
gyalázást] szenvedvén nem fenyegetőzött [(paszkhó): elviselte,
eltűrte]. Ellenben hagyta az igazságosan ítélőre: [(paradidómi dikaiósz): hanem mindent az
igazságos bíróra hagyott, átadta ügyét az igazságosan
ítélőnek].
1 Pét. 2,24 Aki a mi bűneinket [(hamartia): céltévesztésünket, tévedéseinket,
hibáinkat, vétkeinket] maga vitte fel testében [(szóma): teljes lényében] a fára, hogy a bűnöknek meghalván, [a
vétkekre ne legyünk kaphatók], és az
igazságnak éljünk [(dikaioszüné
dzaó): és megigazultan folytassuk életünket]. Akinek [(mólópsz): sajgó, véres] sebeivel szógyultatok meg [(iaomai): gyógyítottak
meg titeket, a betegségekből megszabadultatok, teljessé, éppé tettek véres zúzódásai].
1 Pét. 2,25 Mert olyanok valátok, mint [(planaó): elkóborolt],
és tévelygő juhok, [akiket megtévesztettek], de most megtértetek [visszafordultatok]
lelketek, vagyis [(pszükhé):
életetek] pásztorához és felvigyázójához [és
gondviselőjéhez, oltalmazójához].
Spurgeon: Bűnbánat
Ne kösd be a fejét annak, aki nem törte be, és ne altasd
el senkinek se a lelkiismeretét, ha bűntudatra ébredt.
Aldous Huxley: Az utazásról
"Az utazás azt jelenti, hogy megbizonyosodj minden olyannak az
ellenkezőjéről, amit más országokról tudtál."
Max Lucado: Mit mond neked a Menny?
6,6 Hiszen tudjuk, hogy a
mi óemberünk megfeszíttetett Vele … (Róma)
6,11 Ezért tehát ti is azt
tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a
Krisztus Jézusban. (Róma)
Amikor az orvos megvizsgált,
hogy mitől van a remegés a kezemben, ezt mondta: „Minden rendben van. Ön nagyon
jó egészségnek örvend.” Mit gondolsz, mi volt erre az első reakcióm? Zokogásban
törtem ki, és megkérdeztem, mennyi időm van hátra.
Az orvos tanácstalanul
csóválta a fejét. Most azt gondolod magadban: „Micsoda?! Hát nem hallottad, mit
mondott neked az orvos?” Én pedig most azon tűnődöm, vajon te hallottad, mit
mondott neked a Menny?
Természetesen csak
kitaláltam a doktornak adott válaszomat. Valójában örömmámorban úsztam! Ha
pedig észreveszem, hogy remeg a hüvelykujjam, az orvos szavaiban bízva,
egyszerűen csak az öregedő testem számlájára írom a dolgot.
Neked is ugyanezt kellene
tenned. Úgy, ahogy a hüvelykujjam időnként remeg, te is időnként hibákat
követsz el, elbuksz. Amikor ez történik, emlékezz rá, hogy a bűn megérinthet
ugyan, de nem sajátíthat ki téged. Krisztus van benned! Bízz a bevégzett
munkájában, amit érted tett, és a benned végzett munkájában. A szíved az Ő
otthona, és Ő a Mestered!
Magyar fordítás:
ahitatok.hu
http://www.ahitatok.hu/max-lucado/243-mit-mond-neked-a-menny.html
Reinhard Bonnke: Az evangelizációs szolgálatról
Ha az evangélizáció egy prófétikus szolgálat, akkor a prófétákra jellemző
tulajdonságok kell, hogy fémjelezzék. Az ószövetségi próféták nem reszkettek,
amikor szólniuk kellett. Teljesen bizonyosak voltak a céljaikban, de nem voltak
arrogánsak. Rendelkeztek azzal a higgadt bizonyossággal, hogy Istentől szólnak,
és nem éreztek bizonyítási kényszert, se nem védték magukat. Szenvedélyesek
voltak, de nem tolakodók (néhány kivételtől eltekintve).
Hagyták, hogy az igazság beszéljen
helyettük, és nem hajoltak meg az erőszak előtt sem. Nem viseltek
bokszkesztyűt. Úgy fejezték ki magukat, hogy „így szól az Úr”, és nem úgy, hogy
„Én mondom nektek!”. Nem érezték feladatuknak, hogy védelmezzék az üzenetet,
vagy hogy vitaestet rendezzenek róla. Az Úr felelősségének tartották, hogy
saját szavai igazságát megbizonyítsa.
Ma, hozzájuk hasonlóan, mi is egyszerű üzenetátadók vagyunk. Legyetek
áldottak! REINHARD BONNKE
https://www.facebook.com/167788570054522/photos/a.170196299813749.1073741830.167788570054522/213259165507462/?type=1&theater
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)