A palack!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Sir William Osler, az Oxfordi Egyetem kiváló orvosprofesszora asztalán egy kis üvegben vizelet van. Fiatal, tágra nyílt szemű orvostanhallgatókból álló osztály ül vele szemben, és hallgatja előadását arról, hogy milyen fontos megfigyelni a részleteket. A professzor, hogy kiemelje a lényeget, a következőt mondja:

- Ebben az üvegben egy vizsgálati minta van. Sokszor elegendő megkóstolni ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen betegségben szenved a páciens.

Azzal belemártja ujját az üvegbe, majd lenyalja az ujját. Folytatja az előadást:

- Most körbeadom az üveget. Mindenki tegyen ugyanúgy, ahogy én. Hátha sikerül megtanulni ennek az eljárásnak a fontosságát, és fel tudjuk állítani a diagnózist.

A palackot továbbadják sorról sorra; minden hallgató óvatosan belemártja az ujját, majd egy fintor kíséretében nagy bátran megkóstolja a tartalmát. Ezután Dr. Osler visszaviszi a palackot az asztalára, és az egyetemisták nagy megdöbbenésére így folytatja:

Uraim, most meg fogják érteni, miért hangsúlyoztam a részletek megfigyelésének fontosságát. Ha figyelmesek lettek volna, észrevették volna, hogy én a mutatóujjamat dugtam a palackba, és a középső ujjamat nyaltam le.

Sokan pontosan úgy élik az életüket, mint Osler professzor osztálya. Azt gondolják magukról, hogy ők már teljesen kiismerték az életet, de elfeledkeztek egy nagyon fontos részletről: hagyniuk kell, hogy Jézus olyan emberekké tegye őket, amilyennek Isten akarja látni őket.

Isten nem titkolja el előlünk a megoldást, és nem is próbál megtéveszteni minket, ahogy Osler professzor tette a hallgatóival. A Biblia világos utasításokat tartalmaz arra nézve, hogyan kell élnünk, hogy életünknek értelme és célja legyen. Mindössze arra van szükségünk, hogy nyissuk ki a szemünket, gondolkodjunk, és figyeljünk oda arra, amit Isten mondani akar nekünk. „Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül" (Zsolt 34,9).

Derek Prince: Eltévelyedésre jelöltek listája:

Készítette: Melinda Vörösné

1. Akik csak szubjektív benyomásokra hagyatkoznak

"Ó, amikor az a testvér prófétált nekem, olyan jól éreztem magam!"

2. Akik csak emberi vezetőkre néznek.

Ha egy bizonyos ember mondja, elhiszik.

Nincsenek tévedhetetlen emberi vezetők.

3. Akik a természetfeletti jeleket az igazság garanciájának tekintik.

Maga Jézus mondta, hogy hamis próféták fognak jönni, és nagy jeleket és

csodákat tesznek.

A puszta tény, hogy valami természetfeletti dolog történik, önmagában nem

elegendő biztosíték arra, hogy az a személy, aki azt bemutatja, igaz próféta.

3. Akik személyes ambíció miatt fogékonyak a hízelgésre.

Péld 29,5

A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.

Az elismerés fontos, de néha rossz helyen keressük.

Azzal, hogy elismerésre vágyunk, fennakadunk egy olyan horgon, területen,

amibe nem kellene belefolynunk.

5. Akik nem képesek szembesülni a szenvedés vagy üldöztetés lehetőségével.

Előbb-utóbb elkerülhetetlenül megtévesztettek lesznek.

A Biblia ugyanis világosan figyelmeztet bennünket, hogy el kell fogadnunk

a szenvedés és üldöztetés próbáját.

1Péter 4:1-2;

1. Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől,

2. Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt.

A szenvedés a keresztény élet része, Isten velünk való foglalkozásának része!

Aki csak jót ígér, az hamis próféta!

6. Akik járatlanok az Írásokban.

Élnek távoli országokban, akiknek nincs Bibliájuk, csak üzenetük, és

Isten kegyelmes lesz hozzájuk,

DE számodra és számomra az egész Biblia könnyedén elérhető.

Ha mi nem tanulmányozzuk a Bibliánkat, jelöltek vagyunk az eltévelyedésre.

Megérdemeljük, hogy megtévesszenek bennünket.

(Derek Prince: Vigyázzatok, hogy meg nem tévesszenek benneteket c.

tanításából részlet)

Csiszér László- Egy a test

Láttam Őt! (BPA Gospel Team a Westend tetőteraszon)

Most van a kegyelem ideje

A szeretetről

Öröm az Úrban

Erőt kaptok

ELDONTOTTEM,KOVETLEK EN.vob

Spurgeon idézetek

"Ha most itt mindenki előtt kivetíthetném a képernyőre az összes múlt heti gondolatodat, szégyenedben kényszerülnél elhagyni a várost. Vagy nem?"

TEDD MEG A MAGAD RÉSZÉT!

1Kor 12,12-27.

12 Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. 13 Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan

egy Lélekkel itattattunk meg. 14 Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból. 15 Ha ezt mondaná a láb: "Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e? 16 És ha ezt mondaná a fül: "Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része", vajon azért nem a test része-e? 17 Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test

hallás, hol lenne a szaglás? 18 Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. 19 Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test? 20 Így bár sok a tag, mégis egy a test. 21 Nem mondhatja a szem a kéznek: "Nincs rád szükségem", vagy a fej a lábaknak: "Nincs rátok szükségem!" 22 Ellenkezőleg: a test gyengébbnek

látszó részei nagyon is szükségesek, 23 és amelyeket a test tisztességtelen részeinek tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek: 24 az ékeseknek azonban nincs erre szükségük. Isten

szerkesztette így a testet egybe: az alacsonyabb rendűnek nagyobb tisztességet adva, 25 hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok. 26 És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az

egyik tag, vele együtt örül valamennyi. 27 Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai.

                     TEDD MEG A MAGAD RÉSZÉT

Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai. (1Kor

12,27)

Mielőtt a bal nagylábujjamat amputálták volna, nem igazán gondoltam az ujjaimra. De hamar megtanultam, mi a különbség, ha az embernek hiányzik egyik nagylábujja. Amióta nincs, bicegve járok, és nagyon nehéz megtartanom az egyensúlyomat. Most már rájöttem, hogy testünk legapróbb része is fontos a test egészének megfelelő működése szempontjából.

Hasonlóképpen a Krisztus testének sincs elhanyagolható tagja. Isten gyermekeinek mindegyikére szükség van a test helyes működéséhez. Ha hiányzik egy rész, vagy sérült, a gyülekezet hatékonysága csorbul. Mint keresztyének, mi együtt vagyunk Isten karja, szája, lába és "lábujja!" Isten mindnyájunkat használni akar különleges ajándékainkkal és

képességeinkkel országának építésében: igéjének hirdetésében, szegények, betegek, rászorulók megsegítésében, az elveszett emberek megkeresésében.

Krisztus testének teljességéhez minden egyesünk képességére és tehetségére szükség van.

Imádság: Drága Urunk, kérünk, mutasd meg számunkra, hogyan tudunk bekapcsolódni a földön végzett munkádba. Ámen.

Isten szívesen veszi azt, amit én neki nyújtani tudok.

Paula D. Davis (Alabama, USA)

www.csendespercek.hu

Adonáj

Wilhelm Busch: A SZABADÍTÓ

Harlem! New York négernegyede! Annak, aki először jár itt, megdöbbentő benyomás. Afrika és nyugati civilizáció keveréke amerikai talajon.

Zsebemben a meghívó egy klubba, ahol fekete professzor fog előadást tartani. Kissé elfogódottan lépek be a pazar épület széles ajtaján. A hallban elegáns hölgyek, urak jól szabott öltönyben...

A professzor amerikai faji problémákról beszél... Kicsit nehezen értem az akcentusát... Gondolataim elkalandoznak: ...micsoda utat tettek meg ezek a jogfosztott rabszolgák, mire olyanok lettek, mint a körülöttem ülő gazdagok!

Teljesen elveszítem a professzor beszédének fonalát. Hogy is történt a változás? Hát igen! Fellépett a neves elnök, Lincoln Ábrahám. Hosszú, borzalmas és véres háborút folytatott az USA déli államai ellen - iszonyú polgárháborút. De az eredmény az államok egysége és a rabszolgák szabadsága lett.

Felriadok. A professzor befejezte a beszédét.

A tömegben lemegyek a lépcsőn a hallba. Ott szemembe ötlik valami: egy márvány emlékmű, szikár ember szobra. Megállok előtte. Vajon ki lehet? Hiszen nem is néger. No, persze, fehér márványból alakítva a színes bőrű is fehér lenne. Az arcvonások viszont félreérthetetlenül fehér embert mutatnak.

Elámulok. Ilyen faji ellentétek mellett a négerek felállítják egy fehér ember szobrát a klubházukban?

Ki lehet ez a személy?

Megragadom az éppen ott haladó fiatal úriember karját, és gyatra angol tudásommal eldadogom neki a kérdést, hogy kinek a szobra ez.

És most valami különös történik, amit soha nem fogok elfelejteni: a fiatalember megáll a szobor előtt, sokáig, szinte átszellemülten nézi, aztán így szól: 'Ez Lincoln Ábrahám, a mi szabadítónk.' Olyan ünnepélyesen ejti a szavakat, hogy mélyen megilletődöm.

Valóságos áhítattal áll az emlékmű előtt. Kezét keresztbe teszi a mellén, és halkan egyre ismételgeti: Lincoln Ábrahám, a mi szabadítónk.

Tekintetem a fiatalemberről a szoborra siklik. Milyen különös - gondolom -, valamikor egy férfi véres csatamezőn harcolt. Ez az ifjú nem volt ott jelen, egyáltalán nem is élt még. De: hogy ma mint szabad ember itt állhat felemelt fejjel, azt ennek a véres küzdelemnek és Lincoln Ábrahámnak köszönheti.

Lassan továbbhaladok. Amikor még egyszer visszatekintek, látom, hogy a fiatalember még mindig ott áll elragadtatva Lincoln szobra előtt.

És átjárja bensőmet a gondolat: így, pontosan így állunk mi, keresztények Krisztus keresztje előtt. Nem voltunk ott, amikor Isten Fia a Golgota véres harcmezején küzdött. Egyáltalán, még nem is éltünk akkor. És mégis: hogy arcunkat felemelve az Atya elé léphetünk, hogy megváltásban lehet részünk a világ, sátán és halál rabszolgaságából, azt az Ő küzdelmének köszönhetjük. Igen, Jézus a mi szabadítónk.

Egy ének szavai jutnak eszembe: 'Engem is, engem is megváltott Ő...'

S mint az a fiatal néger Lincoln szobra előtt, úgy álltam lélekben a Golgota keresztje előtt: Jézus, a mi szabadítónk!

Az éjszakai utcán gyalog mentem vissza a hotelbe. New York nyugtalan forgalma lármásan hullámzott körülöttem. Senki nem vette észre, ahogy csendesen, boldogan dúdoltam:

'Ha a keresztre néz szemem,

melyen a menny Királya halt,

legdrágább kincsem megvetem,

és gőgöm is, könnyezve rajt...'

                                                

(Wilhelm Busch: Variációk egy témára c. könyvből)

http://keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/39

Idézetek

Jézus nem vallásalapító volt,  hanem életformát hozott erre a véres bolygóra. Hosszadalmas hitmagyarázatok helyett ennyit mond: "Gyere, és kövess engem".

Gyökössy Endre

Oswald Chambers: SZELLEMI ERŐNK ÖSSZPONTOSÍTÁSA

"...csak a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében..." (Gal 6,14).

Ha Isten erejét, azaz Jézus feltámadott életét kívánnád megismerni halandó testedben, akkor mélyen bele kell gondolnod Isten tragédiájába. Hagyd abba, hogy saját érdekedben felkutasd szellemi életed jelenségeit, mindentől szabadon mélyedj el szellemben Isten tragédiájába és azonnal ott lesz benned Isten ereje! "Térj vissza hozzám" (Ézs 45,22), figyelj a valóságos forrásra, akkor majd Isten ereje ott lesz benned. Elveszítjük az erőt, ha nem helyes irányba figyelünk. A kereszt hatalmából van üdvösségünk, megszentelődésünk és gyógyulásunk, de ezek közül egyiket sem kell hirdetnünk, csak Jézus Krisztust, a megfeszítettet. Jézus - ha Őt hirdetjük - maga elvégzi munkáját. 

Összpontosíts az isteni középpontra igehirdetésedben, akkor hallgatóid nem lesznek többé ugyanazok, még ha nem ügyeltek is rád. Ha a magamét mondom, az nem jelent neked többet, mint ha te is a magadét mondod nekem. De ha Isten igazságáról beszélek, később rád talál és velem is ez történt. A szellemi erő nagy középpontjára, a keresztre kell összpontosítanunk magunkat, hogy bekapcsolódjunk ebbe a központba, melyben minden hatalom egyesül, és akkor felszabadul számunkra az erő. Vannak olyan megszentelődési mozgalmak és szellemi élményeket hajhászó összejövetelek, ahol nem Krisztus keresztje áll a figyelem középpontjában, hanem a kereszt hatásai.

Ma élesen bírálják a gyülekezetek erőtlenségét, és ez a bírálat jogos. De gyengeségünk egyik oka, hogy nem a szellemi erőre összpontosítjuk a figyelmünket. Nem tudunk eléggé behatolni a Golgota tragédiájába és a megváltás jelentőségébe.

Oswald Chambers "Krisztus mindenek felett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Kitárom szívem ajtaját

Miféle élet?

Látott embereket szeretni egymást, és látta, hogy a szerelem igen komoly követelményeket támasztott a szerelmesek felé. Látta, hogy a szerelem áldozatot és önmegtagadást kívánt meg. Látta, hogy a szerelem vitákat, irigységet és bánatot hozott. Úgy ítélte meg, hogy a szeretetnek túl nagy ára van. Úgy döntött, nem hagyja, hogy a szeretet megnyomorítsa az életét.

Látta, hogy az emberek homályos, távoli célokért törik magukat. Látott férfiakat a sikerért küzdeni, és nőket nemes eszményekért. Látta, hogy a küzdelembe gyakran csalódottság vegyült. Látta, amint erős, elkötelezett emberek kudarcot vallanak, és látta gyenge, érdemtelen emberek sikerét. Látta, miként változtatja ez a törekvés az embereket kicsinyessé és kapzsivá. Úgy ítélte meg, hogy ez túl sokba kerül. Eldöntötte, hogy nem mocskolja be az életét küzdelemmel.

Látott embereket másoknak szolgálni. Látott embereket, akik pénzt adtak a szegényeknek és az elhagyatottaknak. Látta, hogy minél többet szolgáltak, annál gyorsabban növekedett a szükség. Látott hálátlan pártfogoltakat, akik ellene fordultak szolgáló barátaiknak. Úgy döntött, hogy nem mocskolja be az életét szolgálattal.

Amikor meghalt, felment Istenhez, és odavitte neki az életét - meg nem nyomorítottan, el nem rontva, mocsoktalanul. A férfi tiszta volt, és meg sem érintette őt a világ szennye, és így állt oda büszkén Isten elé, azt mondva:

-     Itt van az életem! Isten azt kérdezte tőle:

-     Élet? Miféle élet?

Isten nem akarja, hogy elszigetelődjünk a világ gyötrelmeitől és szenvedéseitől. Amikor szeretünk másokat, szolgálunk másoknak, és arra törekszünk, hogy egészen azzá legyünk, amivé Isten akar tenni bennünket, akkor piszkosak leszünk, sebeket kapunk, elhasználódunk. De ezek azok a harci sebek, amelyeket látni akar Isten, amikor majd egy napon megállunk előtte. Isten azt akarja, hogy álljunk be a játékba, és hagyjuk, hadd mocskolódjon be az egyenruhánk. Jézus is ezt tette, amikor eljött erre a világra. Nem az volt a célja, hogy szárazon megússza; nekünk se az legyen a célunk. „Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az Ő nyomdokait kövessétek" (1Pt 2,21).

http://velunkazisten.hu/content/small_story/Mifele_elet

Morzsák az élet kenyeréből Összegyűjtötte: Vida Sándor

Csak a fél-hívő fél. Az egész hívő sohasem fél. 

Bob Gass: Amiért érdemes küzdeni

„Ezt csak meg lehet kérdezni!” (1Sámuel 17:29 katolikus ford.)//Károli:29. Dávid pedig felele: Ugyan mit cselekedtem én most? Hiszen csak szóbeszéd volt ez. //

Hogy tudott Dávid kiállni egy olyan óriás elé, aki elől mindenki más elfutott? Góliát megfélemlítette Isten népét, és Dávid környezetében senki sem mert megbirkózni a problémával.

--Ha olyan helyzettel találod szembe magad, amin változtatni kell, mi késztet arra, hogy felállj, és ezt mondd: „Márpedig én teszek valamit”?

--Az, ha olyan ügyről van szó, ami nagyobb nálad! Az, ha nem vagy hajlandó belenyugodni, hogy a félelem csapdájában éld le az életed; az, ha nem akarsz egy szűk, énközpontú világban élni.

Végeztek egy felmérést száz évnél idősebb emberek között. Arra számítanál, hogy egészséges táplálkozásról, csodagyógyszerekről és kitartó edzésről fogsz olvasni. Valójában azonban ezeknek a százéveseknek az életében egyetlen közös dolog volt: a cél! Mindannyiuknak volt valami nyomós oka arra, hogy reggel felkeljen az ágyból.

Pál azt írja: „Nekem az élet Krisztus” (Filippi 1:21-Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség). Pál számára ez volt az indítóok! Hogy dicsőítse Jézus nevét, és építse az Ő országát.

Túl sokan vagyunk olyanok, mint az srác, aki ezt mondta: „Mindegy, hogy min dolgozom éppen, szívesebben csinálnék valami mást”. Te is ilyen vagy? Vagy van olyan célod, ami elég nagy ahhoz, hogy arra összpontosítsd energiáidat és elég erős ahhoz, hogy tovább menj akkor is, amikor minden összeesküszik ellened?

Isten küldetésre teremtett. Felfedezted már, hogy mi az? Jézus tizenkét éves korában ezt mondta: „nekem Atyám dolgaiban kell foglalatosnak lennem” (Lukács 2:49 KJV--Károli:- Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, a melyek az én Atyámnak dolgai? ).

Huszonegy évvel később a kereszten haldokolva kijelentette: „Elvégeztetett!” (János 19:30-- Mikor azért elvette Jézus az ecetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá lelkét).

Ez a két kijelentés foglal keretbe egy teljes mértékben beteljesedett, Istent dicsőítő életet. Kérdezd hát meg te is Istent, hogy mi a terve az életeddel! Amíg meg nem találod, nem is éltél igazán, és amíg be nem teljesíted, addig nem vagy kész a halálra.

A Jézus követőiről

Készítette: Lisa Szanyel

Ha a világhoz tartozol - és úgy is viselkedsz -, akkor a világ szeretni fog, de ha olyan vagy, mint Jézus, akkor a világ egyáltalán nem fog szeretni. Értsd meg, hogy a világ gyűlölte Jézust, és mindenkit gyűlöl, aki az Ő nyomdokaiban jár - a szolga nem nagyobb az ő uránál (János 15:18-20). Nem alkudhatsz meg csak azért, mert valakinek nem tetszik az evangélium, vagy mert nem érti azt. Nem engedhetünk Isten Igéjének Igazságából, nem engedhetünk a Szent Szellemből, a nyelveken szólásból, a Szellem ajándékaiból, a próféciákból, a csodákból, a gyógyulásokból, a démonűzésből, ill. a kézrátételből, stb.

(Rodney H. Browne - reszlet - Isten munkálkodása a végidőkben)

Mike Duo - Uram , Folytasd Bennem a Jó Munkát !

Megvallás betegség ellen

 Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

KRISZTUSSAL EGYÜTT MEGHALTAM A BETEGSÉGNEK

Jézus nevében alávetem a testemet a kereszt hatalmának.

A kereszten meghaltam Jézussal együtt a betegségnek,

a fájdalomnak, a kívánságnak, a bûnnek, hogy Krisztussal

együtt éljek az Istennek, a Szent Szellem ereje, a feltámadás

ereje által. Az én tagjaimat alávetem az Igének, és

engedelmességben való szolgálatra odaszánom az Istennek,

mint aki a halálból életre keltem. Ahogy meg van írva,

az én tagjaimat alávetem a kereszt hatalmának, és odaszánom

az Istennek az igazságnak fegyvereiül az üdvösség

szolgálatára a Szent Szellem hatalmas ereje által. (Róm. 6,8–13.)

Krisztussal együtt megfeszíttettem a Jézus Krisztus

keresztjén, és ott meghaltam a betegségnek és a fájdalomnak.

Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a

Krisztus, amely életet pedig most a testben élek, az Isten

Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és Önmagát

adta értem, hogy én Isten dicsõségére tökéletes és szent

egészségben éljek. A bûn, betegség, fájdalom és kívánság

rajtam nem uralkodik, mert nem vagyok törvény alatt,

hanem kegyelem alatt. (Gal. 2,20. Róm. 6,14.)

Krisztussal együtt új életre támadtam fel. Isten örök élete

munkálkodik a testemben és gyógyulás formájában megnyilvánul

a tagjaimban. Isten új törvénye érvényes számomra:

A Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye

vonatkozik rám, így megszabadultam a bûn, a betegség,

a fájdalom és a halál törvényétõl. (Róm. 8,2.)

Test, halld meg a hit szavát: Annak a Szelleme lakik

bennem, aki feltámasztotta Jézust a halálból, és ugyanõ,

aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti

az én halandó sejtjeimet, szerveimet és az egész testemet,

az Õ bennem lakozó Szelleme által. (Róm. 8,11.)

Hatalmat veszek a testem minden sejtje felett, és a Jézus

nevében megtiltom a betegség bármely megnyilvánulási

formáját, mert arra kaptam elhívást, hogy uralkodjak az

életben az egy Jézus Krisztus által. A Királyok Királyának

hatalmával életet parancsolok a testem számára. Az Úr

Jézus élete meglátható az én testemben, mert az Õ testének

tagja vagyok, az Õ testébõl való és az Õ csontjaiból való.

Az Õ testébõl való tökéletesen egészséges test vagyok,

és az Õ csontjaiból való tökéletesen egészséges csontozat

vagyok, az Õ szent ereibõl való tökéletesen egészséges

érrendszer vagyok. (Róm. 5,17. Ef. 5,30.)

A fájdalomnak, betegségnek, az ellenség minden hazug

tünetének megparancsolom, hogy felkeljen és eltávozzon

a testemrõl, és a tengerbe vesse magát; és mivel a szívemben

nem kételkedem, ezért meglesz nekem, amit mondtam,

Jézus szavaival élve. Az egész testem teljes és tökéletes

egészségnek örvend. (Márk 11,23.)

A számmal megvallott Ige, Isten Igéje az ajkamon, élõ és

ható, és élesebb minden kétélû fegyvernél, és elhat a

léleknek és a szellemnek, az ízeknek és a velõknek megoszlásáig,

és elhat az egészséges és a tünetekkel terhelt

és rendellenes sejtek megoszlásáig, elkülöníti, eltávolítja

és levágja azokat, és gyógyulást és megújulást hoz a

testemben. (Zsid. 4,12.)

Testem a Szent Szellem örök templomává vált, és Õ õrködik

testem tökéletes és teljes egészsége felett. A szent vér

ereje áramlik a testemben, ésmegújítja minden szervemet.

A számmal megvallott Igét, amely a szívem hitébõl fakadt,

a Fõpapom kezébe ajánlom, aki kegyelemmel teljes

irántam, és beteljesíti mindazt, amit az imámba foglaltam.

(1Kor. 6,19. Zsid. 4,14. 7,25–26.) Ámen.

Benny Hin: Jézus a gyógyító

Igéret a pogányoknak

A sötétségben lakó nép nagy fényt látott, s a halál országában és árnyékában lakók felett fény ragyogott fel!” (Mát. 4,16)

Ige: Pál apostol példája mindazoknak, akiket elhív az Úr

 „De mikor az Istennek tetszett, aki elválasztott [különválasztott; kiszemelt] engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által

Hogy kijelentse [kinyilatkoztassa; leleplezze] az ő Fiát énbennem hogy [jó hírként; örömhírként] hirdessem őt a pogányok [nemzetek] között: azonnal nem tanácskoztam (hús)testtel és vérrel, [azonnal abbahagytam, hogy húsra és vérre támaszkodjam (mindjárt nem vetettem alá magam hústestnek és vérnek)]” (Gal. 1,15-16)

Saul – aki később Pál – elhívása úgy történt, hogy az Úr Jézus megszólította a damaszkuszi úton, majd az elhívást emberen és a prófétákon keresztül megerősítette: „Az Úr pedig monda néki (Anániásnak): Kelj fel és menj el az úgynevezett Egyenes utcába, és keress föl a Júdás házában egy Saulus nevű tárzusi embert, mert ímé imádkozik. És látá Saulus látásban, hogy egy Anániás nevű férfiú beméne hozzá és kezét reá veté, hogy lásson. Felele pedig Anániás: Uram, sok embertől hallottam e férfiú felől, mily sok bosszúsággal illeté a te szentjeidet Jeruzsálemben: És itt is hatalma van a főpapoktól, hogy mindazokat megkötözze, kik a te nevedet segítségül hívják. Monda pedig néki az Úr: Eredj el, mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok, és Izráel fiai előtt” (Csel. 9,11-15)

 És az apostol elhívó Igéi: „Mielőtt az anyaméhben megalkottalak, már ismertelek, és mielőtt az anyaméhből kijövél, megszenteltelek; népek prófétájává tettelek” (Jer. 1,5) 

„Hallgassatok reám, ti szigetek, és figyeljetek távol való népek: anyám méhétől hívott el az Úr, anyámnak szíve alatt már emlékezett nevemről. Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem. És mondá nékem: Szolgám vagy te, Izráel, akiben én megdicsőülök” (Ézs. 49,1-3)

Az Úr Jézust csak kijelentés útján lehet felismerni. A kijelentéssel együtt a hívő megkapja Isten erejét is: „Simon Péter megszólalt, és így felelt: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” És felelvén Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem (hús)test és vér jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám. De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. És néked adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen” (Mát. 16,16-19)

Erről tesz bizonyságot Pál apostol is, így beszélve: „olyasmiről azonban aligha lesz bátorságom beszámolni, amit a Szellem hatalma nélkül tettem volna. Amit rajtam keresztül nem a Krisztus munkált volna, szóval és tettel. Jelek [természetfölötti esemény, jelenségek] és csodák [rendkívüli jelenségek] ereje által, [hatalmával] az Isten Szellemének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtől és környékétől fogva Illyriáig betöltöttem (szétszórtam) a Krisztus evangéliumát. [csak így történhetett, hogy Jeruzsálemtől elkezdve Illyriáig mindent betölthettem a Krisztus örömüzenetével]” (Róm. 15,18-19)

Ige: Pál apostol töviséről

 „És hogy [az Úrtól kapott különleges] kijelentések [kinyilatkoztatások különleges] nagysága [a leleplezések túl nagy volta, rendkívülisége] miatt el ne bizakodjam [hogy fel ne fuvalkodjam], tövis adatott nékem a (hús)testembe, a Sátán angyala [követe, küldöttje], hogy gyötörjön [hogy állandóan ököllel verjen] engem [hogy arcul csapkodjon]. Hogy felettébb el ne bizakodjam [hogy fel ne fuvalkodjam].

Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak [hívtam segítségül az Urat], hogy távozzék el ez tőlem [hogy szabadítson meg ettől a „tövistől”];

És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el [éri el a célját, erőtlenségben lesz teljessé, gyöngeségben visz végcélba. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében]. Nagy örömest [boldogan] dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy a Krisztus (csodatévő) ereje lakozzék én bennem [hogy a Krisztus hatalma sátorozhassék rajtam].

Annakokáért gyönyörködöm [a Krisztusért szenvedett] erőtlenségekben, bántalmazásokban [(hübrisz): bántalmazás, gyalázás, erőszak; kár], nyomorúságokban [ana(n)gké: kényszerítések, kényszerhelyzet; szorultság, szorult helyzet], üldözésekben és szorongattatásokban [(sztenokhória): szorultság, szűkösség, ínség; nehéz helyzet] Krisztusért; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős [akkor vagyok hatalmas].

»Más fordítás: Ezért örömmel elviselem a gyengeségeimet, amikor az emberek bántanak, vagy rosszat mondanak rólam, amikor különböző nehézségek és bajok vesznek körül, amikor az emberek üldöznek és rosszul bánnak velem. Mindezekben a dolgokban örömömet lelem, mert amikor gyenge vagyok, akkor vagyok igazán erős« (2 Kor. 12,7-10)

Az apostol bizonyságtétele a hústeste gyengeségének okáról: így ír a Galatáknak: „[Hiszen] tudjátok pedig, hogy (hús)testem erőtlensége [(asztheneia): gyengeség, erőtlenség] miatt [erőtlenségében] hirdettem néktek az evangéliumot [(euangelidzó): győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének jó híre] először [az első alkalommal]. És megkísértetvén [(peiraszmosz): megpróbáltatás, (a gonoszság) megtapasztalása által; kísértés] (hús)testemben, nem vetettetek meg, sem nem utáltatok meg [nem utasítottatok el] engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát [(angelosz): hírnök, követ], mint Krisztus Jézust.

[Más fordítás: Ti akkor arra a kísértésre, mely a húsomban kísértett (és kiálltátok a próbatételt (hús)testi állapotom miatt), nem válaszoltatok megvetéssel (nem utáltatok meg), sem nem köptetek, engem látva, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint magát a Krisztus Jézust]^” (Gal. 4,13-14)^.

És hogy miért volt erőtlen és gyenge hústeste, arról így szól Isten Igéje. Az apostol Listrában hirdeti az Igét, és egy béna meggyógyul: „Amikor Listrában (jelentése: feloldó város; LISTRA GALÁCIA EGYIK VÁROSA) hirdette az Evangéliumot: „jövének… Antiókhiából (jelentése: bosszúálló, üldöző) és Ikóniumból (jelentése: képoszlop) zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék pált, és kivonszolták a városból, azt gondolván, hogy meghalt. De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással (jelentése: a vigasztalás fia) elméne Derbébe (jelentése: borókabokor). És miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, visszatértek Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába” (Csel. 14,19-21).

 A Szent Szellem háromszoros bizonyságot tesz arról, hogy a „tövis” az ellenség, amely üldözi Pált is: „Ha pedig nem űzitek ki annak a földnek (országnak) lakosait a ti színetek elől, akkor, akiket meghagytok közülük, szálkákká (tüskévé) lesznek a ti szemeitekben. És tövisekké a ti oldalaitokban, és ellenségeitek lesznek néktek (és szorongatni fognak benneteket azon) a földön, amelyen lakoztok.” (4 Móz. 33,55)^.  

„Azért igen vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket! Mert ha (mégis) elfordulván elfordultok tőle és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, amelyek itt maradtak ti közöttetek; és sógorságot köttök ővelük és összeelegyedtek (és összekeveredtek) velük és ők veletek. Bizonnyal megtudjátok majd, hogy az Úr, a ti Istenetek ki nem űzi többé e népeket ti előletek. sőt inkább lesznek ti néktek tőrré és hurokká (csapdává), oldalaitokban ostorrá, szemeitekben pedig tövisekké, míglen kivesztek erről a jó földről, amelyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek” (Józs. 23,11-13)^.

„Csakhogy ti se kössetek frigyet (szövetséget) ennek a földnek lakosival, rontsátok (romboljátok) le az ő oltáraikat; de ti nem hallgattatok az én szómra. Miért cselekedtétek ezt? Annakokáért azt mondom: Nem űzöm el őket előletek, hanem legyenek néktek, mint tövisek a ti oldalaitokban, és az ő isteneik legyenek ti néktek tőr gyanánt (csapdául)” (Bír. 2,2-3)

Hogy kik voltak az apostol ellenségei, akik mint tövis voltak az ő hústestében, arról így tesz bizonyságot: „Zsidóktól ötször kaptam negyven botütést egy híján. Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem. Gyakran voltam úton, veszedelemben folyókon, veszedelemben rablók között, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben a tengeren, veszedelemben áltestvérek között. Fáradozásban és vesződségben, gyakori virrasztásban, éhezésben és szomjazásban, gyakori böjtölésben, hidegben és mezítelenségben.”

„Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk” (2 Kor. 11,24-27; 2 Kor. 4,8-9).

És boldogan vallja az apostol hogy: „De mindezekben [mindezekkel szemben] győzteseknél is többek vagyunk, [felettébb diadalmaskodunk; döntő (teljes, tökéletes, végleges, fölényes) győzelmet aratunk] Őáltala, aki minket szeretett” (Róm. 8,37).

Az Úr Jézus figyelmezteti az övéit: „Emlékezzetek meg ama beszédekről (arra az igékre), amelyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet (igémet) megtartották, a tiéteket is megtartják majd. De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, aki küldött engem” (Ján. 15,20-21).

De: „Boldogok vagytok, ha szidalmaznak [csúfolnak, gúnyolnak, gyaláznak, megszégyenítnek] és háborgatnak [üldöznek; sőt: akik közé beépülnek; törvény/bíróság/ előtt vád alá helyeznek] titeket és minden(féle) gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem [hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam]. Örüljetek és örvendezzetek [ujjongjatok; vigadjatok ilyenkor], mert a ti jutalmatok [kárpótlásotok] bőséges [nagy fizetség jár nektek] a mennyekben: mert így háborgatták [üldözték; zaklatták; vádolták] a prófétákat [az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket] is, akik előttetek voltak [éltek]” (Mát. 5,11-12).

De ennek ellenére: „Bölcsességet beszél az igaznak szája, és a nyelve ítéletet szól (igazat mond). Istenének törvénye van szívében, lépései nem ingadoznak. Leselkedik a gonosz az igazra, és halálra keresi azt (és meg akarja ölni); De az Úr nem hagyja azt annak kezében (nem hagyja, hogy kezébe kerüljön), sem nem kárhoztatja (és nem engedi), mikor megítéltetik (hogy bűnösként elítéljék).

Várjad az Urat (reménykedj az Úrban), őrizd meg az ő útját (maradj az ő útján); és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet; és meglátod, amikor kiirtatnak a gonoszok. Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa (mint egy terebélyes zöldellő fa); De elmúlt és ímé nincsen (de egyszer csak eltűnt, nem volt többé)! Kerestem, de nem található” (Zsolt. 37,30-36).

Adj nekem Uram imádó szívet

J. Meyer: hit 01

J. Meyer: hit 02_

Friderika - Ne félj

A Megmentő

„Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az ÚR”  (Zsolt. 34:2o)

Kenneth & Gloria Copeland: Fogadd el a csodát

Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre. - Róma 10:10

Szükséged van csodára? Akkor hidd el, valld meg, és fogadd el!

„Ó Gloria, én nem tudom, meg tudom-e ezt tenni.”

Igen, meg tudod! Már egyszer megtetted. Amikor Jézust az életed Urává tetted, akkor elhitted, megvallottad és elfogadtad a világegyetem legnagyobb csodáját, az újjászületett szellem csodáját! Minden más csodában pontosan ugyanígy lesz részed.

Először is, egyszerűen elhiszed azt, amit Isten Igéje mond a helyzetedről, azáltal, hogy megengeded, hogy az Ige megváltoztassa a szívedet és az elmédet.

Sokan próbálják kihagyni ezt a lépést. Anélkül próbálnak egy csodában hinni, hogy elég időt töltenének az Igében, hogy megváltozzon a szívük és az elméjük. Azt akarják, hogy miután megvallják a szájukkal, rögtön valóságba jöjjön a csoda. De ez nem fog megtörténni. Amit elhiszünk a szívünkkel, és megvallunk a szánkkal, azt kapjuk meg.

Ha még nincs elég hited a csodára, megszerezheted. „A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által” (Róma 10:17). Tehát kezdd el az Igével táplálni a szellemi füleidet, amíg megszületik a csodában való hited.

Ezt tette a vérfolyásos asszony is. Elhitte a szívében, hogy Jézus meggyógyítja őt. Majd hangot adott a hitének. Azután cselekedett a hite alapján – és csodában lett része.

Ez nem Jézus döntése volt. Nem szólt így: „Na, azt hiszem, ma teszek egy csodát ezzel az asszonnyal.” Nem. Az asszony által történt meg a csoda. Hittel Isten erejére bízta magát. Ezért mondta Jézus, „Leányom, a te hited teljessé tett téged” (Máté 9:22 ¹).

Neked is megvan ugyanez a lehetőséged. Isten ereje mindig mindenhol jelen van. A hited hozza be azt az életedbe, a testedbe vagy a körülményeidbe. Tehát nyúlj ki Jézus felé! Hidd el, valld meg és fogadd el ma a csodádat!

Igei olvasmány: Máté 9:18-31

(¹) A King James-féle bibliafordítás alapján

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

MENJÜNK EL MI IS BETLEHEMIG!

Szerző: Guti Tünde

Homlokát összeráncolva ült Zimri a lobogó tűz mellett, gondolataiba mélyedve, hosszan eltűnődve. Nagy, barna szemeiben táncot járt a lángok tükörképe.

Messze járt emlékeiben, mert újra és újra egy tiszta tekintetű, törékeny alkatú fiatalasszonyt látott maga előtt, ahogy férjével kisbabája fölé hajol. Lehetetlennek tűnik, de mintha ugyanez az asszony kínálta volna múltkor friss, hideg vízzel, amikor famunka ügyben akart tárgyalni Názáretben Józseffel, az áccsal, de nem találta otthon. Ilyenforma lehet azóta az a fiúcska is, akit a jászolban látott a falubeli pásztorokkal Betlehemben, mint aki az ácsműhelyben szorgoskodott.

- Á, ez teljes képtelenség! Származhat-e Názáretből valami jó Izraelre nézve? – mondta félhangosan, csak úgy a szakállába.

És különben is, hova rejtették volna a kicsit, amikor a trónjára féltékeny Heródes elrendelte azt a kegyetlen vérengzést? Rettenetes még csak felidézni is a síró, jajveszékelő, karjukon kisdedekkel rohanó, menekülő anyákat! Mindenütt vér és halott tetemek… Hangos zokogás töltötte be a várost… Jeremiás borzalmas próféciája teljesedett be:

„Szó hallatszott Rámában: sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Ráhel siratta fiait, és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek.”

Zimri nagyot sóhajtott, és letörölt egy könnycseppet fáradt arcáról…

- Meddig még? Hát meddig rugódózol Istened ellen, ó Izrael?!

Kicsit összekotorta a parazsat, és elővett egy kopott, viseltes levéltekercset, amit még Káleb adott neki oda Athénben, ahova betlehemi útja után érkezett, tele Istenfélelemmel és erősen felindult lélekkel, mert a csodát, amit látott, nem értette, ezért megpróbálta titokban tartani. Áron levele Kálebhez viszont azt bizonyítja, hogy sokkal többen gondolják ugyanazt, amit ő maga is. Feszültséggel telve olvasta el újra a beszámolót:

Szeretett bátyám, Káleb!

Remélem, jól megy a sorod, és sikeres üzletet kötöttél a görögökkel!

Az évek során én is megtanultam írni, drága szüleink beírattak Nátán ben Hur iskolájába. Nagy kiváltság ez számomra!

Mivel régen nem találkoztunk, és furcsa dolgok történtek az egész tartományban, gondoltam, beszámolok neked egy-két eseményről. Biztos nem fog untatni, hiszen te is figyelemmel kísérted a szombat esti felolvasásokat, és láthattad azt a titokzatos tüzet apánk szemében. Valami izgatott várakozás lebegte körül, ahogy a kezében tartotta a tekercset… Meg egy kicsit el is gondolkodott közben…

Lehet, hogy Zakariás és Erzsébet fiának, Jánosnak a születése is megdobogtatta újra a szívét?

De most elmesélem neked, mi történt velem. Igaz, hogy sok idő eltelt már azóta, de még mindig elevenen látom magam előtt. Igazán sajnálom, testvérem, hogy ilyen messze útra keltél, és nem lehettél akkor ott velünk, kint a mezőn!

Egyszerűen még mindig nem tudok betelni az élménnyel! Képzeld, megnyílt az ég, mintha egy függönyt húztak volna el! Aranyban sziporkázó, vakító fény sugárzott a szemünkbe, és olyan dallamok szóltak, amik átjárták egész testem-lelkem! Ezután megjelent egy angyal hosszú, hófehér ruhában, és mosolyogva, ünnepélyes hangon bejelentette a nagy hírt:

- Ne féljetek, mert nagy örömet hirdetek néktek, ami az egész nép öröme lesz! Megszületett néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában!

Ekkor hirtelen, fenséges angyalok sokaságát láttuk meg isteni dicsőségben, ameddig a szem ellátott, mindenütt fényözön tündökölt, és kórusban mondták:

- Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat! – ezzel eltűntek, és újra csend lett.

Egy darabig meg sem tudtunk szólalni! Kifejezhetetlenül gyönyörű volt, álmomban sem gondoltam volna, hogy valamikor ilyenben lesz részem! Először nagyon megijedtünk a hatalmas, fényes angyaltól, de az üzenete igazi örömhír volt, táncolni tudtam volna!

Gondold el, éppen előtte fejeztük be a vacsora utáni, esti imádságot, a hajamból még kilógott néhány szalmaszál, de nem törődtem vele, mert a Király megszületett! Izrael várva-várt Messiása megérkezett! Azonnal eldöntöttük, hogy elmegyünk mi is Betlehembe, még ha éjszaka érünk is oda. Alig vártam, hogy a saját szememmel megnézhessem azt a helyet! Hm… Dávid városa… Micsoda lehetőség egy ilyen látogatás! Már Mikeás is írt róla:

„De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között, belőled származik nékem, aki uralkodó az Izraelen, akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van.”

Úgy, ahogy voltam, egyszerű ruhámban elindultam én is a többi pásztorral, hogy tisztességet tegyek az újszülöttnek. Életemben nem volt még ilyen izgalmas napom! Valami különös égi jelenség, egy szokatlanul ragyogó csillag mutatta az utat végig. Nagy az Úr, Izrael Istene!

Édesapánktól mennyiszer hallottuk őseink történetét, a kivonulást Egyiptomból, a Vörös-tenger kettéválását, Jerikó ostromát vagy Dávid királyunk győztes csatáit! Emlékszel, hányszor elképzeltük, hogy mi is ilyen katonák leszünk? Salamon mesés gazdagságához képest viszont furcsa volt, hogy egy kis eldugott helyen, egy szegényes istállóban találtuk meg a királyi gyermeket! Képzeld el, egy kopott jászolban feküdt, pedig angyalok hirdették a születését! Elképesztő! Jászolban aludt a jövendő fejedelem! Erről jut eszembe, emlékszem, hogy Ésaiásból olvastak egyik szombaton:

„Hívják nevét csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének!”

Milyen fantasztikus, hogy pont ebben a korban élünk, Káleb, és láthatjuk beteljesedni az ígéretet! Ábrahám, Izsák és Jákób Istene változhatatlan az Ő hűségében!

Különben… én is vittem magammal ajándékot, a legszebb, legkedvesebb, legfehérebb barikámat vettem a nyakamba! Aztán egész úton Betlehemig az idős pásztorok érdekesebbnél érdekesebb elbeszéléseit hallgattam. Ők is Ésaiást idézték:

„A nép, amely sötétségben járt, lát nagy világosságot, akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel felettük.”

- Ó! – kiáltottam fel gyermeki egyszerűséggel – Hát ez az a ragyogó fény! Ez az a rendkívüli csillag, ami a betlehemi istállóra világít!

Ahogy odaértünk, az ujjongó öröm, a felismerés és a szeretet majd szétvetette a szívemet, végtelen békesség áradt szét mindnyájunkban, ahogy hódolatunkat kifejeztük szerény ajándékainkkal.

Tudod, Káleb, valami azt súgja nekem, hogy az a kisgyermek valahol már felnőtt idő közben, és talán hamarosan elkezdi szolgálatát népünk között! Izrael Messiása! Gondolj csak bele! Végre vége lesz az idegen, elnyomó uralomnak és a sok beképzelt pap félrevezetésének!

Atyáink Istene újra örömét találja majd népében! Minden megváltozik!

Ki tudja? Lehet, hogy maga a gyermek az a felragyogó fényesség, ami elűzi a halált és a sötétséget Izraelből?

Mit gondolsz ezekről, Káleb? Nagyon várom már a hazaérkezésedet, mert sokat beszélgetünk majd! Úgy, mint régen… gyermekkorunkban…

Béke veled! Az Úr vigyázzon minden lépésedre!

Halld, Izrael! Az Úr, a mi Istenünk egy Úr!

Szerető szívű öcséd:

Áron

Zimri szíve zakatolt. Úgy érezte, hogy a feltett kérdés neki is szól, bár Áron mit sem tudott arról, hogy levelét ő is elolvasta.

„Mit gondolsz ezekről?” Szorongva vallotta be önmagának, hogy legszívesebben előre száguldana az időben, szeretne legalább 25 évvel idősebb lenni, mert annyira meg akarja érteni a betlehemi, csodás eseményt! Annyira szeretne találkozni a Messiással, és látni, ahogy Izrael reménysége feltámad, és újra szent nemzetként szolgálja Istenét, szabadon minden elnyomástól!

Közben elaludt a tűz. A félhomályban Zimri behunyta a szemét, és Jeruzsálem felé fordulva hosszasan imádkozott népéért…

http://keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/112

Tökéletesség

Tapasztalatom szerint ehhez a bibliai fogalomhoz: tökéletes - általában vallásos képzet társul. Néhányan úgy reagálnak: „én sosem leszek az!” „Ez nekem túlságosan távoli ... Talán, egyszer, az út végén...”  „Egész életünkben törekszünk rá, de persze soha nem érhetjük el.” És ehhez hasonlók. Lehet, hogy elsőre alázatosnak is tűnhetnek ezek a megjegyzések. Azonban az igazi alázat az igének való alárendeltség, engedelmesség. Az igében pedig az áll több helyen is (felszólító módban!): LEGYETEK TÖKÉLETESEK! Isten lehetetlent kérne tőlünk?

Biztosak lehetünk benne, hogy nem. Az alábbi, görög szótár szerinti kibontásban világosan látszik, hogy a tökéletes szó helyén mit is kell értenünk. S ennek alapján már nagyon is betölthetjük ezt a „parancsolatot”. No persze, ez azért mégsem  olyan egyszerű, mégpedig azért nem, mert nem automatikus – a MI odaszánásunk szükséges hozzá. Odaszánni magunkat az Úrral való kapcsolatra: engedelmességre, ige-olvasásra, imádkozásra, a Vele való közösségre. Hogy ne maradjunk csecsemők, vagy gyermekek, hanem felnövekedjünk Krisztusban, és legyünk érett férfiak (ez a nőkre is vonatkozik!) az Úrban. Úgy gondolom, ez feltétele az eljövendő „csoda-korszaknak”, annak, hogy az Egyház érett, (Krisztusban) férfiak révén maradéktalanul betölthesse mennyei elhívását: hogy ez a világ, mely nyög és sóhajtozik, várván az Isten fiainak megnyilvánulását, meglássa Krisztust – a cselekvő Krisztust!

Itt néhány példával világítjuk meg a tökéletes szó mondanivalóját, hogy érhető legyen a jelentése. Aki jobban el akar mélyülni, az az egyes jelentéstartalmakhoz vonatkozó teljes ige-listát itt nézheti meg.

Tökéletes (teleiosz): bevégzett, érett; nagykorú, férfi [Krisztusban - ez a fogalom NEMTŐL FÜGGETLEN, tehát minden esetben, ahol szerepel, férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik]; teljes, tökéletes, befejezett

Máté 5:48  Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

Máté 19:21  Monda néki Jézus: Ha tökéletes akarsz lenni, eredj, add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek; és kincsed lesz mennyben; és jer és kövess engem.

1Kor 2:6  Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét;

1Kor 14:20  Atyámfiai, ne legyetek gyermekek értelemben; hanem a gonoszságban legyetek gyermekek, értelemben pedig érettek legyetek.

Ef 4:13  Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére:

Zsid 5:14  Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.

Jak 1:25  De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében.

Jak 3:2  Mert mindnyájan sokképpen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.

1Ján 4:18  A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.

Tehát a tökéletes szó jelentését vizsgáljuk részletesebben, az egyes igék jelentéstartalma szerint:

I. végére ért, befejezett, teljes. Teljes, v. érett korú, nagykorú. Célba ért, tökéletes, végérvényes. (önálló)

Jak 1,4 [teljes (értékű) cselekedet] A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.

Ef.4,13 [érett korú férfi (teljes korú, nagykorú, önálló)] Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére

1Kor 2,6 és Zsid.5,14 [a kiskorú, éretlen, gyermeki, gyermekes, vö.1Kor 3,3]

1 Kor 2,6: Bölcsességet pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcsességét;

Zsid 5,14 Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint akiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre

Fil.3,15, Kol 1,28 [erkölcsi tekintetben a teljes értékű, Krisztusban felnőtt emberről, aki tetteiért etikailag felelős, tökéletes.]

Fil. 3,15: Valakik annakokáért tökéletesek [vagyunk], ilyen értelemben legyünk: és ha valamiben másképpen értetek, az Isten azt is ki fogja jelenteni néktek

Jak.3,2 [legyetek nagykorú, érett korú emberek.]

Mert mindnyájan sokképpen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.

II.               Úsz.: érettség, teljesség,tökéletesség (a végső cél elérése)

Kol 3:14  Mindezeknek fölébe pedig [öltözzétek föl] a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele.

Zsid 6:1  Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek,

III.           Teljessé, tökéletessé tesz, végső (tovább nem fokozható) állapotra juttat valamit. Bevégez, befejez, betölt, beteljesít. Tökéletességre jut, teljessé válik.

Úsz. 1. Bevégez, befejez, véghezvisz.

Jn 4,34, 17,4. [Betölt (= teljesen elvégez, szolgálatot)]

Jn 4,34:Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.

Jn 19,28. [Beteljesedik a sorsom v.a rólam szóló prófétai ígéret Lk 13,32 . Zs 7,19 „a törvény semmit sem juttatott teljességre”, v. „végzett el”, „váltott valóra”]: Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom.

Fil 3:12  Nem [mondom], hogy már elértem, vagy [hogy] már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus.

Zsid 5:9  És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, akik neki engedelmeskednek,

Zsid 10:14  Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.

Jak 2:22  Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit;

1Ján 2:5  Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;

1Ján 4:18  A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.

2.    Célba juttat, véghezvisz, bevégez, befejez. Teljességre juttat

Zsid.7,28. Mert a törvény gyarló embereket rendel főpapokká, de a törvény után való esküvés beszéde örök tökéletes Fiút.

Ján19,28: [Prófétai igéretről] Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom.

[Teljességre jutott szentek] Zsid 12,23 Az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, akik be vannak írva a mennyekben, és mindenek bírájához Istenhez, és a tökéletes igazak lelkeihez,

Zsid.11,40: Mivel Isten mi felőlünk valami jobbról gondoskodott, hogy nálunk nélkül tökéletességre ne jussanak.

[Teljessé, tökéletessé  tesz] Zsid 7,19. 9,9. 10,1.

Zsid 7:19  Minthogy a törvény semmiben sem szerzett tökéletességet; de beáll a jobb reménység, amely által közeledünk az Istenhez.

[Tökéletessé válik, teljességre jut vmiben] 1Jn 4,18 „Teljesen v tökéletesen eggyé legyenek” Jn.17,23

1Ján 4:18  A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.

Ján 17:23  Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél.

[Tökéletességre jut] Jak 2,22. 1Jn 2,5, 4,12. 4,17.18 vö 2Kor 12,9

Jak 2:22  Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az ő cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hit;

1Ján 2:5  Aki pedig megtartja az ő beszédét, abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Erről tudjuk meg, hogy ő benne vagyunk;

1Ján 4:12  Az Istent soha senki nem látta: Ha szeretjük egymást, az Isten bennünk marad, és az ő szeretete teljessé lett bennünk:

1Ján 4:17  Azzal lesz teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizodalmunk van az ítélet napjához, mert amint ő van, úgy vagyunk mi is e világban.

1Ján 4:18  A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.

Luk 22:37  Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott. Mert amik reám vonatkoznak is, elvégeztetnek.

2Tim 4:7  Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam:

Jak 2:8  Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek.

Jel 10:7  Hanem a hetedik angyal szavának napjaiban, mikor trombitálni kezd, akkor elvégeztetik az Istennek titka, amint megmondotta az ő szolgáinak a prófétáknak.

Jel 11:7  És mikor elvégezik az ő bizonyságtételöket, a mélységből feljövő fenevad hadakozik ellenök, és legyőzi őket, és megöli őket.

3. A teljességre jutott hívőkre, Krisztusban felnőtt férfiúságra vonatkozik Fil.3,12 Zsid2,10. 7,28

Fil 3:12  Nem [mondom], hogy már elértem, vagy [hogy] már tökéletes volnék; hanem igyekezem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus.

Zsid 2:10  Mert illendő vala, hogy akiért minden és aki által minden, sok fiakat vezérelvén dicsőségre, az ő idvességök fejedelmét szenvedések által tegye tökéletessé.

Zsid 7:28  Mert a törvény gyarló embereket rendel főpapokká, de a törvény után való esküvés beszéde örök tökéletes Fiút

IV.           Teljesen, tökéletesen ÚSZ-ben csak 1Pét 1,13: Annakokáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen.

V.              Beteljesedés, beteljesítés ÚSZ-ben beteljesedés, tökéletességre jutás Zsid 7,11.: Ha tehát a lévitai papság által volna a tökéletesség (mert a nép ez alatt nyerte a törvényt): mi szükség tovább is mondogatni, hogy más pap támadjon a Melkisédek rendje szerint és ne az Áron rendje szerint?

Beteljesedés = beteljesülés, teljesülés Lk 1,45: És boldog az, aki hitt; mert beteljesednek azok, amiket az Úr néki mondott.

VI.           Beteljesítő, teljessé tevő, betöltő, teljességre juttató. Úsz. „aki teljességre juttatja hitünket”, „hitünk beteljesítője” Zsid. 12,2: Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére Jézusra, aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett, s az Isten királyi székének jobbjára ült.

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=Rq_fR1tkgQ

Hálát zengek!

Idézet

De a tény az, hogy Jézus Krisztus által kapott kinyilatkoztatást nem lehet tanítani. Ez a Szentlélek ajándéka. És azok kapják ezt akik Pálhoz hasonlóan elzárkóznak az saját Arábiájukba, teljes elhatározással hogy Krisztust megismerjék (David Wilkerson)

Kenneth E. Hagin: Hegyek és völgyek

Hála pedig az Istennek, aki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban…

- 2Korinthus 2,14.

Hallok embereket arról beszélni, hogy most éppen a völgyben vannak, aztán meg hogy a hegyen, és aztán újra lekerülnek a völgybe. Az igazat megvallva nem tudom, hogy miről beszélnek. Nekem 1933 óta van üdvösségem, és én még sohasem voltam máshol csakis a hegycsúcson!

Nem kell lemenned a völgybe. Az emberek beszélnek a „völgy-megtapasztalásaikról”. Nekem még sohasem volt ilyen lent vagyok a völgyben megtapasztalásom. Persze, voltak megpróbáltatások és próbatételek — én azonban a hegy tetején maradtam, egész végig kitartottam, felülkerekedtem ezeken. Dicsőség Istennek! Az igazság az, hogy akik azt mondják, a völgyben vannak, az életet természetes szempontból nézik — fizikai szemszögből. A fizikaiból próbálnak meg szellemi megoldást nyerni — ez pedig egyszerűen lehetetlen.

Évekkel ezelőtt, amikor a pünkösdiek közé kerültem, azelőtt ugyanis baptista voltam, gyakran hallottam őket a „völgyön való átmenetel”-ről beszélni. Mivel én nem tudtam, hogy miről beszélnek, rám néztek és azt mondták: „Na, majd eljön a te időd is!” Hála Istennek, sohasem jött el! Nem! Hagyd el a negatív dolgokat és haladj tovább az élet pozitív oldalán — és nem lesznek völgyek az életedben. Mindig a hegycsúcson leszel!

Megvallás: Hála pedig az Istennek, aki MINDENKOR diadalra vezet engem a Krisztusban! Én MINDENKOR diadalt aratok! Én a hegycsúcson élek!

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

Mikor halok meg?

Egy család súlyos autóbalesetet szenvedett. Mike, a két fiútestvér közül a fiatalabbik, súlyosan megsebesült, és vérátömlesztésre volt szüksége. Mike nyolcéves bátyjának, Dannynak megegyezett a vércsoportja az öccséével. Édesapja leült mellé, és elmagyarázta neki, miért szükséges ez a vérátömlesztés, és hogy milyen csodálatos lesz ez Mike számára. Rövid hallgatás után Danny azt mondta:

-     Jól van, apa, odaadom a véremet Mike-nak, hogy meggyógyulhasson!

A kórházban félliternyi vért vettek Danny vénájából. Csak miután kivették a tűt vénájából, fordult édesapjához Danny, s miközben könnyek peregtek le az arcán, azt kérdezte:

-     Apa, mikor halok meg?

Az édesapa döbbenten eszmélt rá, hogy Danny félreértette a véradásról szóló magyarázatot. Úgy értette, hogy az összes vérét oda kell adnia, hogy megmentse öccse életét. Azt hitte, hogy amikor a véradás befejeződik, ő meg fog halni. Mégis beleegyezett, hogy kistestvérén segítsen.

Danny kész volt meghalni, hogy kistestvére élhessen.

Krisztus is ezt tette mindegyikünkért. Kiontotta a vérét, hogy nekünk életet adjon. „Meghalt értünk, ...(hogy) vele együtt éljünk (1Thessz 5,10).

http://velunkazisten.hu/content/small_story/Mikor_halok_meg

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Most világítok rá olyan dolgokra, amelyek a sötétben rejtőztek eddig. Nem csak a sötétség birodalmában ellenetek készült stratégiákról és fegyverekről beszélek, hanem arról is, hogy feltárom az Én királyságomat, ami eddig homályos volt. Vannak dolgok, amik nem voltak világosak számotokra, de hirtelen érthetővé válnak. Az Ige kardja szent bölcsességgé lesz, amely hatékony tetteket fog produkálni hit által, mondja az Úr. Most van a tisztánlátás ideje.

Lukács 8:17 Mert nincs olyan rejtett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismertté ne válna.

Állj le elég - GIANNI

A hó fogságában!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

 Egy ember, aki az alaszkai Chugach hegységben túrázott, remélte, hogy még a halálos hófúvás előtt eljut a táborhelyre. De már túl késő volt. A hófúvás olyan dühvel tört rá, hogy egy méternyit sem látott előre.

Miközben igyekezett megtalálni a helyes útirányt, a szélfútta hó és jég leverte lábáról. Bár tudta, hogy nagyon közel van a tábor, elveszítette tájékozódó képességét, és nem tudta eldönteni, merre menjen.

Végül az éj sötétjében - csuromvizesen, átfagyva és teljesen kimerülten - leroskadt egy hókupacra. Nem bírt továbbmenni. Beletörődött, hogy itt kell meghalnia.

Ahogy ott feküdt a hóban, úgy tűnt, mintha valamit hallott volna - valamiféle halk sírást, mintha egy kutyakölyök szűkölne. Szólongatni kezdte, és megpróbálta a hang irányába vonszolni magát. Hát persze, hogy egy kutya volt az, ami szintén eltévedt a hófúvásban. A kiskutya valahogy elkeveredett az anyjától, és most halálra fagyva nyüszített a hóban. A férfi gyorsan elkezdte dörzsölni a kis testet, hogy a vérkeringés beinduljon, és így életben maradhasson. Leheletével is melengette a kutyust, és egész éjszaka azon fáradozott, hogy életben tartsa.

Másnap falusi járőrök megtalálták a férfit és a kutyát, mindkettőt élve. Kiderült, hogy amíg az éjszaka folyamán azon fáradozott, hogy életben tartsa a kutyust, önmagát is életben tartotta.

Amikor másoknak szolgálunk, sok jót teszünk nekik. De talán ennél is fontosabb, hogy mi magunk is megváltozunk. Javunkra válik. Növekszünk. Mindinkább Krisztushoz kezdünk hasonlítani. Ha lelkileg üresnek érzed magad, talán arra van szükséged, hogy most már ne önmagad körül forgolódj, hanem kezdj el másoknak szolgálni. A lelki egészség kulcsa az, hogy feladod önmagadat.

IMA A TERMÉSZETI CSAPÁSOK, ÁRVIZEK ELLEN !!

Készítette: Lajos Vadas

Kérünk Téged most Jézus Krisztus nevében, hogy hatalmas erőddel állítsd le a ránk zúduló csapásokat!

Add, hogy a természet erői visszataláljanak az eredeti rendbe és az egész teremtett világ megkönnyebbülten sóhajthasson Hozzád!

Kérünk, hadd legyen meg újra a szép ideje az esőnek és napfénynek, télnek és nyárnak, a vetésnek és aratásnak!

Hozd el újjáépítő kegyelmedet Szentlelked által, hogy a béke és az igazságosság, a kiengesztelődés és szeretet járja át hazánkat, az egész Kárpát-medencét és az egész Földet!

Újuljon meg a föld színe és jöjjön el közénk a Te országod, mint a Szeretet földje!

Mennyei Atyánk! Te vagy az ég és a föld alkotója, s a Te jóvoltodból áll fenn mindmáig a Világmindenség. Te vagy a természeti Ura, parancsolsz a természeti erőknek és azok engedelmeskednek Neked.

Köszönjük hogy meghallgattál a Jézus Krisztus hatalmas nevében Ámen!!

AZ ÚR SZOLGÁLÓJA OLDAL!!

CSATLAKOZZ TE IS!!!

Készítette: Lajos Vadas

Nagy örömömre szolgál, hogy rátaláltál az oldalamra mert ennek csak két oka lehet:

Vagy már elfogadtad Jézust megváltódnak!

Uradnak!!

szabadítódnak,

gyógyítódnak!

vagy még most keresed a Jézus felé vezető utat.

Mindkét estben jó helyen jársz, mert az oldal nagyon sok hasznos információt tartalmaz annak is aki már megtért és annak is aki még most szeretne rátalálni Jézusra.

Gyertek velünk