Bob Gass: A benned folyó munka (1)

„…a belső emberünk… megújul napról napra.” (2Korinthus 4:16)

Pál azt írja: „ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra” (2Korinthus 4:16).

Van egy külső embered: a tested, a személyiséged, a hírneved. És van egy belső embered: a szellemed. A külső ember az, amit mindenki lát, a belső embered láthatatlan. A külső emberedre kényszerítően hathatnak más emberek vagy külső erők, de a belső embered mindig szabadon dönthet. A külső embered időleges, a belső embered örök. Tetszik vagy sem, a külső embered „romlik”. Huszonöt éves kortól a csontok elkezdenek kalciumot veszíteni, és törékennyé válnak, a bőröd veszít rugalmasságából és ráncosodik, majd megjelennek az időskori foltok. Ha harmincévesnél idősebb vagy, akkor naponta ezernyi agysejtedet veszíted el, és súlyfelesleg kezd megjelenni úgy középtájon. Körülötted mindenki, aki szintén elmúlt már harminc, a tudtodra akarja adni, hogy megért. Szeretnek, persze, de őszintén szólva, már alig várták. Harcolhatsz ellene, de nem fogsz győzni.

Pazarolhatsz időt és pénzt a külsődre, tornáztathatod, éheztetheted, botoxozhatod, deszesítheted, felemelheted, felvarrathatod, barníthatod és öltöztetheted márkás ruhákba, de akkor is az az igazság, hogy: „…mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz” (Prédikátor 3:20 Károli).

 De íme, ami igazán fontos: te magad sohasem fogsz megszűnni létezni. Aszellemed, a belső embered azt a folyamatot éli át, melynek végén vagy valami hihetetlenül jó, vagy valami elképzelhetetlenül sötét lesz.

 Ez az, amit Isten lát, amikor rád néz. Ez az, ami számára a legfontosabb. Ezért erőfeszítéseidet a belső emberedre fordítsd!

Hit Gyülekezete-Pereg a létünk

http://www.youtube.com/watch?v=5UW65ntY1jM&list=PLC57E88AA3DDEB4BB&index=85

Hit Gyülekezete-Pereg a létünk

www.youtube.com

Szöveg: Pereg a létünk, mint az üvegen az esőcsepp Szeretet nélkül minden üresen megy előre Hát gyere élni, gyere élni, szeret az Úr, és hív Hát gyere élni, ...

Nem igazi férfi

Darrell Loomis kamionsofőr volt. Minden héten Cincinnatiból szállított árut Atlantába. Kedvenc étterme a Joe's Diner (Joe étkezdéje) volt. Útjai során minden alkalommal itt étkezett.

Egy nyári délutánon Darrell leparkolt a kamionjával, és bement a vendéglőbe. Leült kedvenc helyére, - a pultnál a harmadik székre - és megrendelte a szokásos menüjét: húsos szendvicset krumplipürével és egy jeges teát. A távolban nagy porfelhő tűnt fel, és dübörgés hallatszott, majd egy tizenkét tagú motoros banda érkezett a parkolóba széles kormányú Harley-Davidsonokkal. Nagyszerű gépek voltak, és szemet gyönyörködtető látványt nyújtottak, ahogy a banda leparkolt velük Darrell Peterbilt teherautója mellett.

Amint a banda becsődült a vendéglőbe, a vezérük azonnal kiszúrta magának Darrellt.

 „Ki az a kis puhány ott a pult mellett?" - kérdezte gúnyos mosollyal. Darrell csendben evett tovább. Ekkor a bandatagok félkört alkottak körülötte, és ritmusosan csettintgetni kezdtek az ujjaikkal. Darrell cseppet sem zavartatva magát, tovább folytatta az ebédjét. A banda egyik tagja felkapta Darrell jeges teáját, és a fejére öntötte. A többiek figyelték, folytatva az ütemes csettintgetést. Darrell nyugodtan letörölte az arcát zsebkendőjével, de nem szólt semmit. Egy másik bandatag kivett egy marék krumplipürét Darrell tányérjából, és betömte Darrell fülébe, majd kezét annak hátába törölte. Darrell nyugodt maradt, és nem reagált. Folytatta ebédjét, mintha mi sem történt, volna.

Bár a banda továbbra is zaklatta és gúnyolta, ő semmire nem reagált. Amikor befejezte az ebédjét, akkor is csak felállt, odafordult Joe-hoz, és némán kifizette a számláját. Egyetlen szó nélkül távozott a vendéglőből. A bandavezér röhögött, és azt mondta Joe-nak:

-     Micsoda gyáva féreg! Ő nem igazi férfi!

Joe, kinézve a vendéglő ablakán, így válaszolt:

-     Nem, és sofőrnek sem az igazi! Éppen most hajtott át tizenkét Harley-n.

Amikor Jézus eljött a földre, mint Messiás, egyáltalán nem felelt meg az emberek elvárásainak.

Sokan, akik ránéztek, azt mondták: „Micsoda puhány ember! Ő aztán nem igazi férfi! Miféle Messiás ez?"

Jézus azonban nem szólt egy szót sem. Elviselte mindazt a gyalázkodást, amit a világ Őrá szórt. Kigúnyolták, megalázták, leköpték, megostorozták, tövissel koronázták, és kegyetlenül keresztre feszítették. A Sátán minden tőle telhetőt megtett, hogy Jézust elpusztítsa, és hogy nevetség tárgyává tegye az egész világ előtt. Jézus soha nem nyitotta ki a száját. Készségesen elfogadta ezt, mert tudta, hogy végül le lesz győzve a Sátán. A Sátán és minden démonja végül szétzúzatik az Üdvözítő lábai alatt.

És persze pontosan ez történt a Golgotán. Micsoda férfi!

http://velunkazisten.hu/content/small_story/Nem_igazi_f%C3%A9rfi

ÉRDEKES…

Érdekes, hogy egy ötezres milyen soknak tűnik, ha elviszed a gyülekezetbe, és milyen kevésnek, ha a Tescoba mész.

Érdekes, hogy milyen soknak tűnik, ha egy órán át Istennek szolgálunk, de milyen rövidnek tűnik egy hatvan perces kosármeccs.

Érdekes, hogy milyen hosszú az a pár óra, ha a gyülekezetben vagyunk, de a moziban mindig olyan gyorsan eltelik az idő.

Érdekes, hogy amikor imádkozunk semmi nem jut eszünkbe, de ha egy barátunkkal beszélgetünk, nincs gondunk a szavakkal.

Érdekes, hogy ha egy meccsen hosszabbítnak, a közönség lelkesedése határtalan, de ha a prédikáció kicsit hosszabb, a legtöbben panaszkodunk.

Érdekes, hogy néha milyen nehéz akárcsak egy fejezetet is elolvasni a Bibliából, egy bestsellert pedig le se tud tenni az ember.

Érdekes, hogy az emberek a koncerteken meg a meccseken tolonganak az első sorban levő helyekért, de a gyülekezetben a hátsó sorban levő székekért megy a versenyfutás.

Érdekes, hogy egy keresztyén eseményt jó előre be kell illesztenünk az időbeosztásunkba, de ha valami más program jön közbe, még az utolsó pillanatban is maximálisan rugalmasak vagyunk.

Érdekes, hogy milyen nehéz megtanulni az evangéliumot elég jól ahhoz, hogy másoknak elmondjuk, és milyen könnyű számunkra, ugyanazok felé az emberek felé, a pletyka megértése és továbbadása.

Érdekes, hogy azt fenntartás nélkül elhisszük, ami az újságban áll, de megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond.

Érdekes, hogy mindenki a mennybe akar jutni, feltéve, hogy nem kell hinniük, gondolniuk, mondaniuk vagy tenniük semmit.

Érdekes, hogy e-mailen viccek ezrei terjednek futótűzként, de ha az Úrról kezdünk leveleket küldeni, az emberek kétszer meggondolják, mielőtt továbbküldenék.

Érdekes? Mosolyogsz? Gondolkozol?

Hirdessük az igét, és adjunk hálát az Úrnak jóságáért!

Érdekes, hogy amikor azon gondolkodsz, továbbadd-e ezt az írást, hány ember nem fogja megkapni, mert nem vagy abban biztos, hogy hisznek-e egyáltalán valamiben.

Érdekes?…. Szomorú.

http://www.refvasvari.hu/mindenkinek-hasznos/lelekepito-irasok/

Pásztor Chris: A Hit Birodalma

Készítette: Berki Anett  

Mert mindaz ami Istentől szültetett, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.(1 János 5:4)

Zsidók 11:1 meghatározza a hitet, mint „.. a reménylett dolgok valóságát, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.” A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés, ismeretlen, felfoghatatlan a természetes elme számára. A módja, hogy összekapcsolódj a láthatatlan valóssággal a mi örökkévaló Királyságunkkal hit által lehet.

Jegyezd meg a hit meghatározását „a reménylett dolgok valósága…. ” nem a reménylett dolgok elképzelése. A hit küzdőterén, te nem csupán próbálkozol vagy remélsz, hogy bármit is megkapj, hanem te birtokosa vagy, mester a körülmények fölött.

Nézz Jézusra, és ahogyan Ő élt és kifejezte magát ebben a világban, Ő teljes győzelemben élt, uralomban, és tekintélyben. Egyszer felkelt a vihar, Ő és tanítványai ellen, amikor egy csónakban utaztak. Amikor azok már a félelemtől kiáltottak, Jézus  egyszerűen megdorgálta a gomolygó vihart. A tanítványok megteltek rémülettel azt mondták egymásnak, „Kicsoda ez az ember, hogy a szelek és a tenger hallgatnak reá?” (Márk 4:41).

Máté 14 azt mutatja, hogy Jézus járt a vízen, úgy mint ha az szárazföld lenne. Ő átlépte a természet törvényét. Ő egy magasabb szintről működött, a hit birodalmából. Versengj Jézussal, Ő annyira más volt. Ő a győztes nyelvezetét

szólta. Ő mindent ellenőrzése alatt tartott, ezt az életet akarja, hogy éljük, egy élet, ahol te uralkodsz, mint egy király, és nyugalomba tudsz lenni a zűrzavar

közepette is.

Ima

Drága mennyei Atyám, én teljes uralomban élek, mert a hitem győztes, amely legyőzte a világot. Én reád helyezem a gondjaim és aggodalmaim, mert meg vagyok győződve, hogy Te képes vagy túlcsorduló módon adni a fölött, mint amit én valaha is el tudnék kérni vagy gondolni, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 János 4:4; Máté evangéliuma 6:25

1 éves biblia olvasási terv: János Evangéliuma 8:12-30;

1 Királyok könyve 20-21

2 éves biblia olvasási terv: Márk Evangéliuma 10:46-52;

4 Mózes könyve 20

Kenneth e. Hagin Az elvárás

Kenneth e. Hagin tanítása A HIT EREDETE

Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik és megjutalmazza azokat, akik Őt szorgalmasan keresik. Zsidó 11,6..       

Isten hitet vár tőlünk. Nos, ha Isten elvárja, hogy legyen hitünk, amikor az lehetetlen, hogy hitünk legyen, jogunk van megkérdőjelezni az Ő igazságosságát. Ha azonban Isten a kezünkbe adja azokat az eszközöket, amelyek által hit jöhet létre, akkor a miénk a felelősség, hogy van-e hitünk vagy sem.

Isten nekünk adta az Ő Igéjét, és azt mondta: a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.(Róm. 10,17.)

F. F. Bosworth, a gyógyítás tekintélyes szakértője, és a Krisztus a gyógyító című klasszikus könyv szerzője, mondja: A legtöbb keresztény napi háromszori meleg étellel táplálja a testét, a szellemét azonban csak heti egyszeri hideg étellel, és még csodálkozik, hogy olyan gyenge a hitben.

A tökéletlen hit nem akadály a kegyelem számára! 298.rész

A szív éhsége

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; aki hozzám jön, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha. (JÁNOS 6,35.)

Ádám, mielőtt bűnbeesett, Istennel járt, társalkodott Vele. Ádám közösségben volt Istennel. Ám amikor elbukott, a szelleme elidegenedett, vagyis elkülönült Istentől.
Ama nap óta, minden e világra megszülető ember életében van egy szívbéli éhség — egy szellemi éhség. A szívnek ez az éhsége arra készteti az embert, hogy keressen valamit a betöltésére. Van, aki a világi javakhoz fordul, mások meg a világ hamis vallásaihoz. A szívnek ezt az éhségét azonban semmi sem tudja kielégíteni, csakis Isten.
Lehet, hogy valakit a szíve éhsége már sokmindenbe belehajszolt, de csakis akkor szűnik meg, amikor az ember megtalálja Jézus Krisztust. Amikor megismerkedik az Úr Jézus Krisztussal, megkapja az örök életet és újjászületik, Isten gyermekévé lesz. Az ember akkor kerül rokonságba Istennel! Közösségben lehet Istennel! Szívének éhsége megelégíttetett!
Megvallás: Én Jézushoz jövök, ezért sohasem fogok megéhezni. Én hiszek Jézusban, ezért sohasem fogok megszomjazni. Én rokonságban vagyok Istennel. Ő az én Atyám. Én közösségben vagyok Ővele. Az én szívem megelégült!
Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. (FILIPPI 1,21.)

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Nyár

Roma Dicséret Minnél Jobban Megismerlek

1 Thessalonikai levél 2. fejezet: buzdítás, Bátorítás az istenhez méltó életre (szerkesztett)

1 Thess. 2,1 Mert magatok tudjátok, atyámfiai [testvéreim], hogy a mi ti hozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló [nem volt haszontalan, eredménytelen, üres].

1 Thess. 2,2 Sőt inkább, noha elébb [előzőleg] már háborúságot és bosszúságot szenvedtünk volt Filippiben [noha előbb már szenvedés és bántalmazás ért bennünket Filippiben], amint tudjátok, volt bátorságunk a mi Istenünkben, hogy közöttetek is [nyíltan; szabadon] hirdessük az Isten evangéliumát [szóljuk nektek az Isten örömüzenetét] sok tusakodással. [nehéz harcok árán; a sok nehézség ellenére is];

»Más fordítás: Mielőtt hozzátok érkeztünk, Filippiben megvertek és bántalmaztak bennünket amint tudjátok. Isten azonban mégis felbátorított bennünket, hogy a ti városotokban is mindenkinek elmondjuk az Istentől származó örömhírt. Valóban el is mondtuk, pedig Thesszalonikában is sokan ellenünk voltak«

1 Thess. 2,3 Mert a mi buzdításunk [vigasztalásunk; bátorításunk, igehirdetésünk] nem hitetésből van [nem tévelygésből, nem megtévesztésből ered], sem nem tisztátalanságból [nem is tisztátalan, hamis szándékból], sem nem álnokságból.

[Más fordítás: A mi üzenetünk és tanításunk igaz, a szándékaink tiszták, viselkedésünk teljesen egyenes és őszinte].

1 Thess. 2,4 Hanem amiképpen az Isten méltatott [megvizsgált, kipróbált] minket arra, hogy reánk bízza az Evangéliumot [a jó hírt, az örömhírt; a győzelmi hírt, győztes hadvezér érkezésének hírét], akképpen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, aki megvizsgálja [és ismeri] a mi szívünket (bensőnket).

[Más fordítás: Olyan emberek vagyunk, akiket maga Isten tett próbára. Ő talált alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az örömhírt. Ezért úgy beszélünk, hogy nem az emberek tetszését keressük, hanem Istenét. Mert ő vizsgálja meg a szívünket és szándékainkat].

1 Thess. 2,5 Mert sem hízelkedő beszéddel, amint tudjátok, sem telhetetlenség színében [sem leplezett kapzsisággal] nem léptünk fel [nem forgolódtunk közöttetek] soha. [Nem próbáltuk senkitől kicsalni a pénzét], Isten a bizonyság [a tanú rá].

»Más fordítás: Mert amint tudjátok, sem hízelgéshez nem folyamodtunk soha, sem haszonlesést nem lepleztünk valami látszattal, az Isten rá a tanú«

1 Thess. 2,6 Sem emberektől való dicsőítést nem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól. Holott terhetekre lehettünk volna, mint Krisztus apostolai

[Más fordítás: Emberi elismerésre nem törekedtünk sem a tiétekre, sem a másokéra. Mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis szelíden léptünk fel közöttetek].

1 Thess. 2,7 De szívélyesek valánk [jóindulatúan, barátságosan és szelíden, jártunk] ti közöttetek, amiként a dajka dajkálgatja [gondozza, melengeti] az ő gyermekeit.

[Más fordítás: Pedig Krisztus apostolai vagyunk, és használhattuk volna ezt a tekintélyünket. Mi azonban olyan gyengéden bántunk veletek, ahogy az anya dajkálja (táplálja) melengeti gyermekét].

1 Thess. 2,8 Így felbuzdulva irántatok [az utánatok való vágyódásunkban; epekedésünkben], készek valánk közleni veletek nemcsak az Isten Evangéliumát, hanem a mi magunk lelkét [vagyis életét] is, mivelhogy szeretteinkké lettetek nékünk.

[Más fordítás: Annyira közel álltatok szívünkhöz, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. Ennyire megszerettünk benneteket].

1 Thess. 2,9 Emlékezhettek ugyanis atyámfiai a mi fáradozásunkra és bajlódásunkra [vesződségünkre; kemény munkánkra]: mert éjjel-nappal munkálkodva [dolgoztunk, és úgy] hirdettük néktek az Isten Evangéliumát, csakhogy senkit meg ne terheljünk közületek.

[Más fordítás: Emlékezzetek csak vissza, testvéreim, milyen keményen dolgoztunk, amikor nálatok voltunk! Éjjel-nappal saját kezünkkel dolgoztunk, hogy ne legyünk terhetekre, és ne nektek kelljen gondoskodnotok rólunk. Így adtuk át nektek az Istentől származó örömhírt]

1 Thess. 2,10 Ti vagytok bizonyságok [a tanúk] és az Isten, milyen szentül, igazán [istenfélő, szent módon, jóindulatúan] és feddhetetlenül [kifogástalanul] éltünk előttetek [viseltük magunkat irántatok], akik hisztek [akik hívőkké lettetek].

1 Thess. 2,11 Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, úgy intettünk [kérleltünk] és buzdítgattunk [ösztönöztünk] egyenként mindnyájatokat.

1 Thess. 2,12 És kérve kértünk [bátorítottunk, buzdítottunk, biztattunk benneteket és tanúságot tettünk], hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat [éljetek az Istenhez méltó módon; hogy méltóan kell járnotok (viselkednetek és, életmódot folytatnotok) ahhoz az Istenhez], aki az ő országába [az ő királyságába] és dicsőségébe hív titeket.

1 Thess. 2,13 Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül [megszakítás nélkül], hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét [(logoszát): Igéjét], nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét, aminthogy valósággal az is, amelynek [ereje] munkálkodik is tibennetek, akik hisztek.

1 Thess. 2,14 Mert ti, atyámfiai, követői lettetek [nyomdokába léptetek; hasonlóvá; utánzóivá lettetek] az Isten [a Krisztus Jézus kihívott] gyülekezeteinek [kihívottak közösségeinek], amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól [a saját népetektől], miként azok is a zsidóktól [a Júdeában élő hitetlenektől],

1 Thess. 2,15 Akik megölték az Úr Jézust is és a saját prófétáikat, és minket is [kérlelhetetlenül / folyamatosan] üldöznek, és az Istennek nem tetszenek [nem kedvesek Isten előtt], és minden embernek ellenségei [és minden emberrel szemben állanak];

»Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak ölték meg az Úr Jézust és a prófétákat, és ők kényszerítettek minket, hogy Júdeát sietve elhagyjuk. Ezek nem tetszenek Istennek, és minden emberrel ellenségesek«

1 Thess. 2,16 Akik megtiltják nékünk [akadályoznak minket abban is], hogy a pogányoknak [nemzeteknek] ne prédikáljunk, hogy üdvözüljenek [megmeneküljenek]; hogy mindenkor betöltsék bűneiket [így teszik teljessé céltévesztésüket]; de végre [azaz: végül] utolérte őket az Isten haragja.

[Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak mindig csak újabb és újabb bűnökkel gyarapítják vétkeiket, amíg végleg betelik a pohár. És valóban: Isten haragja utolérte őket; és ezzel vétkeik mértékét mindenkorra betöltik].

1 Thess. 2,17 Mi pedig, atyámfiai [testvéreim], amint elszakasztatánk [megfosztottak bennünket] tőletek egy kevés ideig, [miután árván maradtunk tőletek egy kis időszakra] arcra [külsőleg], nem szívre [bensőre] nézve, [és árvákká tettek] annál buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk [annál nagyobb vágyódással törekedtünk arra], hogy szemtől-szemben láthassunk titeket [láthassuk orcátokat ismét].

1 Thess. 2,18 Azért menni is akartunk hozzátok, kiváltképpen én Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a Sátán [jelentése: ellenség, ellenfél, üldöző; vádoló].

1 Thess. 2,19 Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk [győzelmi] koronája [győzelmi koszorúja, és dicsőségünk]? Avagy nem azok lesztek-é ti is a mi Urunk Jézus Krisztus [színe] előtt az ő eljövetelekor [az Ő megjelenésekor]?

1 Thess. 2,20 Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

Felkészültél - Jézus jön!

Az Úr Jézus mondja: Hívj engem!

„Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja. (Zsolt. 145,18)

Imádság:

Uram, kegyelmes Krisztusom, mondanám azt, hogy:

„A hetet Veled kezdem el!”

… vagy inkább Te kezdjed – újra – el velem.

Tégy, kérlek, szellemben késszé arra, hogy ne én akarjalak

terveimhez támaszul hívni Téged,

… hanem merjem, egészen, a Te kegyelmed értem lehajló tervére bízni

önmagam.

Ámen.

(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata: A szeretetről

A szeretet olyan, mint egy édesanya: elnézi a fogyatékosságot abban, akiben a hit még csak bölcsőkorát éli.

A testvéri szeretetről

 A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek… (1Thess 4:9)

Vannak egyértelmű dolgok. Van, ami magától értetődik. Pál apostol a thessalonikai gyülekezet tagjainak nem akar hosszan írni a testvéri szeretet fontosságáról, szükségességéről, mert ennek megélése, gyakorlati életünkben való felmutatása nem lehet kérdéses. Krisztus Urunk erre tanította övéit. A tanítványok legfőbb ismertetőjele, hogy szeretik egymást. Pál, mintha azt fogalmazná meg, hogy ez a téma olyan, amire nem érdemes különösebben szavakat vesztegetni, mert ez megy, mint matematikában az 1x1.

Ám nekünk, mai hívő embereknek érdemes ezen elgondolkodni: tényleg alap dolog nálunk a testvéri szeretet? Megvan bennünk és gyakoroljuk? Érzik rajtunk, bennünk, velünk kapcsolatban azok, akik mellé odaállított az Úr? Szerintem van fogyatkozásunk e dologban, de ha észrevesszük ezt, és nem pökhendi módon nagyra tartjuk magunkat, akkor a szeretet forrására, vagyis Urunkra rácsatlakozva tudunk ebben növekedni.

A mai napon éld meg, gyakorold a testvéri szeretetet valakivel kapcsolatban…

C. H. Spurgeon: Bízni egy ígéretben

"Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom és a te utódaidnak" (1 Móz 28, 13).

Egyetlen ígéret sem "magánjellegű", nem kizárólagosan egy hívőnek, hanem valamennyinek szól. Ha te, testvérem, most hittel ráhagyatkozol egy ígéretre, és azon mintegy pihenésre hajtod a fejedet, akkor az a tiéd.

Igénkben Jákób birtokba vette azt a földet, ahol letelepedett és megpihent. Ahogy (ott) végignyújtózott a földön, és a kőből való vánkosra hajtotta a fejét, nem is gondolta, hogy ezzel a föld tulajdonosa lett; pedig ez így volt. Álmában látta a csodálatos létrát, amely minden igaz hívő számára összeköti a földet az éggel; és ahol a létra a földet érte, azt a földet a magáénak érezte, különben hogyan is tudta volna elérni a mennyei létrát. Istennek minden ígérete igen és ámen a Jézus Krisztusban; s mivel Ő a miénk, minden ígérete a miénk, ha hittel rájuk hagyatkozunk.

Jöjj, aki megfáradtál, pihenj le az Úr ígéreteinek párnájára! Pihenj békességben! Csak róla gondolkozz! Krisztus számodra a fényhez vezető létra: lásd, hogy jönnek és mennek rajta az angyalok közötted és Isten között. Légy biztos abban, hogy az ígéret saját, Istentől kapott részed. Nem károsítasz meg senkit, ha azt, mint külön neked szóló üzenetet, magadévá teszed.

---

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Álmomban színarany utcákon jártam

A növekvő hit

Kenneth e. Hagin tanítása A HIT EREDETE

Mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek, atyámfiai, tiérettetek, mivelhogy felettébb megnövekedék a ti hitetek. 2Thessalonika 1,3.

Isten minden hívőt a hitnek ugyanazzal a mértékével indít el, miután újjászületik. Nem ad az egyik csecsemő kereszténynek több hitet, mint a másiknak. Miután újjászületünk, már rajtunk múlik, hogy fejlesszük azt a hitmértéket, amit megkaptunk.

Túl sokan tették azt a hitükkel, amit az a bizonyos ember az egy talentumával: becsomagolta, és elrejtette, nem használta fel. A saját hited mértékét lehet növelni, növekedhet. De te vagy az, aki növeled, nem pedig Isten!

Két dolgot tehetünk a hitünk növekedéséért:

(1) Isten Igéjével tápláljuk, és

(2) gyakoroljuk, azaz a gyakorlatban alkalmazzuk.

Dr-Kováts György: NAGYOK AZ ÚRNAK CSELEKEDETEI!

„Dicsérem az Urat teljes szívből, az igazak környezetében, és a gyülekezetben. Nagyok az Úrnak cselekedetei, kívánatosak mindazoknak, akik gyönyörködnek azokban.” (Zsolt 111,1-2.)

Mintha az Újszövetséget olvasnám. Az „igaz”, a „caddik” (héber), mintha rólad szólna.

1./ Az Úr Jézus igazzá tett (megigazított), és ezért nincs már többé semmi kárhoztató ítélet ellened. Nem kárhoztathat az ördög, és magadnak sem kell kárhoztatnod magad. Persze, ha valamit tettél, ami nem kedves az Úr előtt, vagy ellógtál valamit, amire Ő indított, rendezd, kérj bocsánatot, őszintén, bánd meg, és határold el magad ettől (mert ez így helyes az Ige alapján – 1Jn 1,9, stb. – és mert jól ismerjük az ördög szándékait, aki mindig belép, ahol csak tud, rombolóan a keresztények életébe, és a bűn a legbiztosabb kapuja). De miután elrendezted, rendben vagy, az Úr nem kárhoztat – igaz vagy, és igaznak tekint.

2./ De az Úr az igazságot munkálja is benned. Formál, hogy igazzá légy az átformálás értelmében is. Megtisztít, átjárja bensődet, Szent Szelleme által, az új emberedet (szellemi emberedet) erősíti, s általa formálja lelkedet (pszichédet), jellemedet, egész lényedet, viselkedésedet, beszédedet, hozzáállásodat is. Ebben az értelemben is igazzá tett, illetve tesz (folyamatosan formálva téged), mert ezt döntötte el, ez az akarata. Erre szült téged újjá. Ef 4,23-24.

3./ Sőt, az igazságban járat, az Ő igazságában, hozzá ragaszkodsz – az igéből ismerted meg, és ismered meg nap mint nap – és ezt hirdeted, ebben örvendezel, erről kapsz kijelentést, ezért dicsőíted Őt. Megismered Őt, aki maga az igazság, (alétheia), és élsz Őszerinte, és hirdeted ezt az igazságot minden helyzetben, környezetedben, azoknak, akiknek olyan nagy szüksége van rá.

Caddik – az Úr végzi benned, te is ezt választottad, az Úr ilyen, és nem adja fel, és ilyenné tesz téged is. Igaz. És az igazak örökségével élsz. (Kezdd el tanulmányozni az Igéből, az Ószövetség teli van az „igazak” örökségével, ígéretekkel, amiket az Úr az „igazak” számára tartogat. )

A gyülekezet a te helyed, ahol az Úrral együtt éltek, gyönyörködtök együtt az Úr cselekedeteiben, bizonyságot tesztek róla, és kívánjátok azokat. („Kívánjátok az Urat, és az Ő erejét, keressétek az Ő orcáját szüntelen.” – Ezt teszitek.)

Ez a mai napod is. Sok minden történik, sok minden végbemegy, kifizeted számláidat, meggyógyulnak betegeid, megnyered amiért imádkoztál – végbemegy, megtörténik (mert imádkozol, s mert az Úr, a te Istened végtelenül szeret téged), de ami a lényeg: MEGISMERED AZ URAT, MÉG INKÁBB, MINT EDDIG – s ez marad meg. Ez a mai napod igazi jelentősége. És amit Ővele, a te Uraddal együtt cselekszel. Szeretsz, irgalmas vagy, bocsánatot kérsz azok miatt, amiket elrontottál, és képviseled az Ő igazságát, szeretetben, és megmented, akiket odahoz eléd. Ez az élet. Ez és ennél csodálatosabbat el sem lehet képzelni. De, ahogy növekszel ebben, egyre csodálatosabb lesz. Most is, a nehézségek között – és utána is, amikor megláttad, hogy MEGOLDOTTA a megoldhatatlant.

„Dicsérem az Urat teljes szívből, az igazak környezetében, és a gyülekezetben. Nagyok az Úrnak cselekedetei, kívánatosak mindazoknak, akik gyönyörködnek azokban.” (Zsolt 111,1-2.)

Az ember három dimenziója

Krisztus Szeretete Egyház

Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket mindenestől, és a ti egész valótok: szellemetek, lelketek és testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. (1THESSALONIKA 5,23.)

Mérhetetlenül nagy segítségedre lesz a szellemi növekedésben, ha különbséget tudsz tenni a szellemed és a lelked között. Sok ember hiszi azt, hogy a szellem és a lélek ugyanaz. Még prédikátorok is! Úgy prédikálnak a lélekről, mintha az lenne a szellem.
A kettő azonban nem lehet ugyanaz. Ha az Ige alapján állíthatnánk azt, hogy a test és a lélek ugyanaz, akkor azt is állíthatnánk, hogy a szellem és a lélek is ugyanaz. A Zsidó 4,12 azonban azt mondja, hogy Isten Igéje által a lélek és a szellem szétválasztható. Segít megérteni az ember három dimenzióját, ha kizárásos alapon végiggondolod a következőket:
(1) Testemmel a fizikai világhoz kapcsolódom.
(2) Szellememmel a szellemi világhoz kapcsolódom.
(3) Lelkemmel az értelem és az érzelmek világához kapcsolódom.
Az ember szellem. A szellem az embernek az a része, amelyik ismeri Istent. Az embernek van lelke — az értelem, az érzelmek, az akarat. És testben él.
Megvallás: Én Istennek a fia vagyok, Isten gyermeke vagyok. A szellemem által vagyok kapcsolatban az én Atyámmal a szellemi világban.

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Nyár