Győzelem

„A békesség Istene pedig összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan" (Róma 16,20).

Ez az ígéret jól kapcsolódik a tegnapihoz. Nyilvánvalóan hasonlóvá kell lennünk Urunkhoz nemcsak abban, hogy az ellenfél a mi sarkunkat is mardossa, de abban is, hogy mi is legyőzhetjük a gonoszt. Még a mi lábunk is el tudja taposni az ősi sárkányt! A római hívőket megszomorította a gyülekezetükben támadt viszály; de Istenük a "békesség Istene" nyugalmat adott lelküknek. Azoknak, akik nem voltak résen, gáncsot vetett az "ősellenség", és megcsalta őket, de pórul járt, mert azok tapostak a fejére, akiket megkísértett. A győzelmet Isten népe nem a saját ügyességével vagy erejével vívta ki, hanem maga Isten Jézus Krisztus által taposott a Sátán fejére. A széttiprás a hívők lába alatt kell hogy megtörténjék, de a győzelem mindenestől az Úrtól való.

Csak tapossunk bátran a kísértő fejére! Nemcsak az alárendelt szellemek, hanem magának a sötétség fejedelmének hatalma is meg kell hogy törjön előttünk. Isten iránti határtalan bizalommal számítsunk a gyors győzelemre. Milyen vigasztaló szó ez: "hamarosan". Hamarosan az ősi kígyó fejére taposunk! Milyen nagy lesz örömünk, ha legyőzzük a gonoszt. Micsoda szégyen a Sátánnak, hogy az ember tapos a fejére! A Krisztus Jézusba vetett hittel tiporjuk le a kísértőt!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Áldjad én lelkem az Urat

A színfalak mögött...

Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.”

Máté evangéliuma 24:38-39

Éljük a magunk életét, járunk a magunk választotta úton az általunk alkotott szabályok szerint. Szeretünk és gyűlölünk, ölünk és életet adunk, ítélkezünk és felmentünk, barátkozunk, és ellenségeket szerzünk, és mindezt úgy, mintha csak ebből állna a világ. Mintha az, amit látunk és érzünk, csak az létezne. Struccokként homokba dugva fejünket éljük saját doboz-életünket, és úgy gondoljuk, amit nem látunk, az nincs is.

A lényeg pedig elveszik a sorok között. Elfelejtjük azt, hogy ez nem minden, hogy a felhők felett ott a végtelen világűr, és nem az ember a mindenség középpontja. Az 50-60-70, vagy ki tudja hány év, nem a teljesség. Isten sokkal többet tervezett nekünk, és szeretné, ha kiszabadíthatna minket ebből az őrült világból, és megajándékozhatna az igazi élettel. Mert „ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” (Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg) Most még láthatatlan, de már nem sokáig.

Ő ma reggel hív újra téged, hogy gondold át életedet! Vedd ki a fejedet a homokból, és nézz fel az égre, keresd az Ő arcát! Nézz a limitált látóhatáron túlra, és hidd, van Isten, aki gondot visel rólad, aki élt, meghalt és feltámadt érted, és aki visszajön, hogy művét, a te megváltásodat teljességre vigye. Visszajön érted, hogy élhess végre Vele, végre igazán. Hát dönts ma reggel mellette, és várjuk együtt az új történet kezdetét!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/a-szinfalak-mogott.html

Az Úr legyen....

Készítette: Isten Jelenlétében

Az Úr legyen előtted, hogy az igaz útra vezessen Téged!

Az Úr legyen melletted, hogy karjaiba zárjon és oltalmazzon Téged!

Az Úr legyen mögötted, hogy megőrizzen Téged a gonoszok álnokságától!

Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha elesel, és kihúzzon Téged a csapdából!

Az Úr legyen benned, hogy megvigasztaljon Téged, ha szomorúság nehezedik a szívedre!

Az Úr legyen körülötted, hogy megvédjen Téged, ha ellenség ront Rád!

Az Úr legyen fölötted, hogy áldás szálljon Rád! Így áldjon meg Téged a jóságos Isten!

János 7:37

Dr-Kováts György: Bölcs ember

1Kor 13,13. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet. E három. Ezek közül pedig legnagyobb a szeretet.

Bölcs ember az, aki a múlandót mindig maradandóra cseréli. Aki megkapott lehetőségeivel úgy él, hogy abból maradandó gyümölcsök legyenek. Bölcs ember, aki minden percét arra használja, hogy abból maradandó jöjjön létre.

Hármat biztosat tudunk, ami megmarad: hit, remény, szeretet. Ezek közül a legnagyobb a szeretet. De ez nem működik hit és remény nélkül. A háromnak együtt kell munkálkodnia.

Ha egy mondatban kellene volna megfogalmaznom, hogy mit kívánok mindenkinek, akikkel együttmunkálkodók vagyunk, mindenkinek, akit szeretek:

"Kívánom, hogy az életedben mindig együtt működjön a hit, remény, szeretet. És minden lehetőséget, amit kapsz a mennyből, használj ki, hogy az életedben állandóan ott legyen a hit, reménység, szeretet, és ez kerüljön átadásra a környezetednek."

A megtérésről

Készítette: Keresztény szépségportál

Mikor már nem fényezed a bűneidet, megértél a megtérésre.

Alex Fairy

www.keresztenyszepsegportal.hu

A szeretetről

Készítette:Tudatos életmód

Csak Krisztus 307.rész

Tenth Avenue North - You are more (magyarul)

1. Thess. 1 fejezet: Hálaadás a kiválasztottak hitéért (göröggel és kapcsolódó igékkel)

1 Thess. 1,1 Pál [jelentése: a kicsi, alacsony, csekély], Silvánus [azonos Silással. jelentése: kívánt, kért, hallgatag; erdei] és Timótheus [Jelentése: Isten dicsősége; valaki, aki Istent tiszteli; istenfélő] a Thessalonikabeliek (kihívott)gyülekezetének [eklézsiájának írja e levelet], amely van [amely fennáll, él] az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban [Istenben, az Atyában és az Úrban, a Krisztus Jézusban]: kegyelem [vagyis Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása] néktek és békesség [eiréné:vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

1 Thess. 1,2 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, emlékezvén rólatok a mi imádságainkban;

1 Thess. 1,3 Szüntelenül [(adialeiptósz): megszakítás, és megállás nélkül, állandóan, szünet nélkül, szakadatlanul] emlegetve a ti hitetek munkáját [hitből eredő munkátokat], és a ti [(agapé): Isten szerinti] szeretetetek fáradozását [szeretetből jövő fáradozásotokat]. És a mi Urunk Jézus Krisztus felől való [elváró] reménységeteknek [(elpisz): az Isten ígéreteire irányuló, ember fölött álló (természetfölötti) reménység] állhatatosságát [kitartását], az Isten előtt, a mi Atyánk [színe] előtt.

[Más fordítás: Állandóan gondolunk Istenünk és Atyánk előtt tevékeny hitetekre, áldozatos szeretetetekre és Urunkba, Jézus Krisztusba vetett szilárd, állhatatos reményetekre. A mi Urunkban, Jézus Krisztusban való hitetek gyümölcseire]^*

*Az apostol minden gyülekezetet – akiket ismer, és akikről csak hallott – és minden hívőt az Úr előtt hordoz imádságban, példát mutatva nekünk: „Mindenkor hálaadással (szüntelen hálával) tartozunk az Istennek, atyámfiai (testvéreim), ti érettetek, amiképpen méltó is, mivelhogy felettébb megnövekedék (és nőttön nő) a ti hitetek, és mindnyájatokban bővölködik (gazdagodik) az egymáshoz (az egymás iránt) való szeretet. Mivégből imádkozunk is mindenkor ti érettetek, hogy a mi Istenünk méltóknak tartson (tegyen méltóvá) titeket az elhívásra, és töltsön be titeket a jóban való teljes gyönyörűséggel (gyönyörködéssel), és a hitnek hathatós munkálásával (és minden erejével)” (2 Thess. 1,3.11)

„Hálát adok [szüntelenül] értetek Istennek mindenkor, azért a  kegyelemért, [az Isten ama ajándékáért] amely nektek a Krisztus Jézusban adatott” (1Kor. 1,4)

„Először hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti hiteteknek az egész világon híre van; [dicsérettel szólnak; hirdettetik]. Mert bizonyságom [tanúm] nékem az Isten, kinek szellem szerint [szellemben] szolgálok az ő Fiának evangéliumában [amit hirdetek], hogy [imáimban] szüntelen [szakadatlanul; megszakítás, megállás nélkül] emlékezem felőletek, [említést teszek rólatok]” (Róm. 1,8-9)

„Hálát adunk az Istennek és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, mindenkor [valahányszor] tiértetek könyörögvén, [imádkozunk]^. Mivelhogy hallottuk a ti hiteteket a Krisztus Jézusban, és a szeretetet amellyel minden szentekhez vagytok” (Kol. 1,3-4)

„Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok. Mindenkor minden én könyörgésemben [imádságomban] mindenitekért nagy örömmel könyörögvén. Mivelhogy részt vettetek [közösséget vállaltatok velem] az evangélium [örömüzenet] ügyében [szolgálatában; hirdetésében] az első naptól fogva mind ez ideig” (Fil. 1,3-5)

„Hálát adok mindenkor az én Istenemnek, amikor megemlékezem rólad imádságaimban, mert hallok a te hitedről és szeretetedről, amely az Úr Jézus és minden szent iránt van benned” (Filem. 1,4-5).

„… szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen ismerjétek meg az ő akaratát minden szellemi bölcsesség és megértés révén” (Kol. 1,9)

„Én tehát, miután hallottam az Úr Jézusba vetett hitetekről és a bennetek minden szent iránt megnyilvánuló szeretetről, szüntelenül hálát adok értetek, amikor megemlékezem rólatok imádságaimban; és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Szellemét, hogy megismerjétek őt” (Eféz. 1,15-17)

A hívőket is erre buzdítja az apostol: „és adjatok hálát az Istennek, az Atyának mindenkor mindenért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében” (Eféz. 5,20)

1 Thess. 1,4 Tudván [tisztában vagyunk vele, és meg vagyunk győződve], Istentől szeretett atyámfiai [testvéreink], hogy ti ki vagytok választva [hogy ti választottak vagytok]^*

*És: „Mi pedig mindenkor hálaadással tartozunk az Istennek ti érettetek atyámfiai (testvéreim), akiket szeret az Úr, hogy kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Szellem szentelésében (a Szellem megszentelő munkája) és az igazság hitében (és az igazságba vetett hit által); Amire elhívott titeket a mi evangéliumunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételére (hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében)”  (2 Thess. 2,13-14)

„Úgyhogy, mi magunk dicsekszünk veletek az Isten gyülekezeteiben, a ti kitartástok (állhatatosságotok) és hitetek felől, minden ti üldöztetésetek és szorongattatásotok (nyomorúságotok) között, amelyeket szenvedtek (és elviseltek)” (2 Thess. 1,4)

De: „Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekből [a mennyeiek között] a Krisztusban. A szerint, amint magának kiválasztott [kiválogatott] minket Őbenne a világ teremtetése [megalapozása; a világ(alap) levetése] előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek [hibátlanok; kifogástalanok; szeplő nélküliek teljesen épek, fogyatékosság nélküliek] Őelőtte szeretet által” (Eféz. 1,3-4)

Isten kiválasztottjai vagyunk: "Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk” (2 Tim. 1,9-10)  

1 Thess. 1,5 (Mivel)hogy a mi Evangéliumunk [az örömüzenet] ti nálatok nem áll csak szóban [nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt (logosz)], hanem isteni erőkben [erő-megnyilvánulásban, csoda(tevő erőben)] is, Szent Szellemben [a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével] is, sok bizodalomban [és teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, nagy biztonsággal] is [és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság]; amiképpen tudjátok [láttátok], hogy milyenek voltunk [hogyan éltünk, hogyan léptünk fel] közöttetek ti érettetek [a ti érdeketekben, és hogy mindent értetek tettünk]^*

*És az apostol minden gyülekezetben Isten erejével hirdeti az örömhírt: „És az én beszédem és az én prédikálásom [igehirdetésem] nem emberi bölcsességnek hitető beszédeiben [nem a bölcsesség meggyőző (rábeszélő) szavaiból] állott, [nem tudományos szavakkal szólott] hanem Szellemnek és erőnek [hatalomnak; hatóerőnek] »(dünamisz): csodatevő erő« megmutatásában: [megnyilvánulásában]. hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején [hatalmán] »(dünamisz): - erő -: csodatevő erő« nyugodjék” (1 Kor. 2,4-5)

„Mert [ugyanis] nem szégyellem a Krisztus evangéliumát [az Úr Jézus kereszthalála általi győzelméről szóló jó hírt; örömhírt] mert Istennek hatalma [képessége; (szabadító, /üdvösséget hozó/) ereje]  az minden hívőnek üdvösségére, [aki hisz] zsidónak először s [aztán] görögnek. [hellénnek, azaz: pogánynak]” (Róm. 1,16)

1 Thess. 1,6 És ti a mi követőinkké [utánzóink] lettetek és az Úréi, befogadván az igét [(logosz)] sokféle szorongattatás [] között [sok háborúság, megpróbáltatás, zaklatás, és üldözés ellenére, sok nehézségben], Szent Szellem örömével^*

⁴ És így folytatja az apostol: „Mert ti, atyámfiai (testvéreim), követői lettetek az Isten gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól (a saját népetektől), miként azok is a zsidóktól” (1 Thess. 2,14)

1 Thess. 1,7 Úgy hogy példaképekké [mintaképeivé, példává is] lettetek Macedóniában és Akhájában minden hívőre nézve [minden hívő számára].

1 Thess. 1,8 Mert nemcsak Macedóniában és Akhájában zendült ki [terjedt tovább; hangzott ki] tőletek az Úr beszéde (logosza) [Az Úr igéjének hirdetése ugyanis tőletek haladt tovább; az Úr üzenete, az örömhír], hanem minden helyen [mindenfelé] is híre terjedt [minden helyre elhatolt; mindenütt ismeretes lett] a ti Istenben vetett hiteteknek, annyira, hogy szükségtelen arról valamit szólnunk.

1 Thess. 1,9 Mert azok [az emberek] maguk(tól) hirdetik felőlünk [beszélik rólunk], milyen volt a mi hozzátok való menetelünk [hogyan jutottunk el (érkeztünk) hozzátok, és milyen fogadtatásban volt részünk nálatok], és miként tértetek meg az Istenhez a bálványoktól, hogy az élő és igaz [valódi]  Istennek [rabszolgáivá legyetek,] szolgáljatok^*

*És Isten Igéje bemutatja, hogy először Tessalonikából menekülniük kellett: „De a zsidók, kik nem hisznek vala, irigységtől felindíttatván, és magok mellé vévén a piaci népségből (a piaci csavargók közül) némely gonosz férfiakat (néhány hitvány embert), és csődületet támasztván, felháborítják (és fellármázták) a várost; és a Jáson házát megostromolván, igyekeztek őket kihozni a nép közé (és ki akarták vezetni Pálékat a népgyűlés elé.). Fel is indítják (fel is izgatták) a sokaságot és a város elöljáróit… Az atyafiak (a testvérek) pedig azonnal, azon éjszakán elküldék Pált Silással egyetemben Béreába…” (Csel. 17,5.8.10)

1 Thess. 1,10 És [hogy] várjátok az Ő Fiát az égből [a mennyből], akit feltámasztott [életre keltett] a halálból [a halottak közül], a Jézust, aki megszabadít [(rüomai): megment; megszabadít, megóv, megvédelmez,

megőriz, kiragad] minket amaz eljövendő [(erkhomai): bekövetkező] haragtól^*

* „aki halálra adatott [halált szenvedett; ki lett szolgáltatva] bűneinkért [vétkeinkért, azaz:  félrecsúszásainkért (botlásainkért és elhajlásainkért] és feltámasztatott [feltámadt] megigazulásunkért [felmentésünkért, vagyis: igazzá nyilvánításunkért]” (Róm. 4,25)

Minden gyülekezetet és minden egyes hívőt így bátorít az apostol, egyben az is kijelentést nyer, hogy ki a mi Istenünk: „mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését” (Tit. 2,13)

Aki: „Amikor (tűznek lángjában) eljő majd, hogy megdicsőíttessék az ő szenteiben, és csodáltassék mindazokban, akik hisznek (mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt ti nálatok) ama napon” (2 Thess. 1, 8.10)

JÉZUS URAM

Megvallás

 „Örvendez az én szívem az Úrban; Felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban.;

Az én szám felnyílt ellenségeim ellen; Mert szabadításodnak örvendezek én!” (1Sám 2:1)  

Isten tenyerén

Igaz gyöngy vagy Isten tenyerén

Samuel Taylor Coleridge: Kit szeretünk?

Aki elkezdi a kereszténységet jobban szeretni az igazságnál, az később a saját szektáját vagy egyházát jobban fogja szeretni a kereszténységnél, és végül saját magát fogja mindennél jobban szeretni.

http://www.hotdog.hu/isteni-sztorik/idezet/samuel-taylor-coleridge-1772-1834-nbsp

Imádság:

Látod, Uram, hitem próbája mindig, mindig az a másik ember.

Aki bánt, feldühít, elkeserít. S csak nagyritkán látom meg benne

az általad elrendelt testvért.

Kérlek, taníts meg Téged keresni, de ne csak magányos csendességben,

a templomi áhítatban, vagy belsőleg vizsgált önmagamban,

hanem a másik emberben, s igazán benne!

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata: A szeretetről

Az igazi szeretet sohasem fél attól, hogy túl sokat talál adni.

Az akadályokról

  „Dobjunk le magunkról mindent, ami akadályoz bennünket! Még azt a bűnt is, amely annyira tapad ránk, és el akar gáncsolni!” (Zsidókhoz írt levél 12:1b, Egyszerű fordítás) 

Ha szeretnéd végigfutni az előtted lévő életpályát, hogyha szeretnél majd célba érni, akkor el kell engedned néhány olyan dolgot, ami hátráltathat téged a versenyben. Hívhatod lomtalanításnak, hívhatod leegyszerűsítésnek, mindenesetre arról van szó, hogy néhány dolgot félre kell tenned azért, hogy sikerrel végezz.

Milyen dolgokról is beszélek? Azokról, amelyek elveszik a lendületedet. Gondold végig, ha egy elemre rákötsz egy égőt, az sokáig bírni fogja. Ha 100 égőt kapcsolsz ugyanarra az egy elemre, akkor az elég hamar lemerül és rögtön sötét lesz.

Hogyha egyre több dolgot veszel fel a napirendedre és az életedbe, nagyon hamar elveszíted majd a kedvedet és el is fáradsz.

A mai igeversből, a Zsidókhoz írt levél 12:1b-ből, két pontot szeretnék kiemelni, egyrészt az akadályozó dolgokra való utalást, másrészt a bűnt. Mert ez a kettő húz vissza az élet futama során.  

Mi lehet, ami akadályoz? Bármi, ami visszahúz, például egy kapcsolat, állás, bármilyen tevékenység, vagy sport. Nem feltétlenül rossz dologra kell gondolni. Lehet valami jó is akadály, mert ha túl sokat akarsz belőle, azért fogsz szétesni, mert nem lesz időd mindenre. Meg kell tanulnod az előre haladásra is nemet mondani. Isten nem várja el tőled, hogy mindent megtegyél.

Akadállyá válhatnak a teljesíthetetlen elvárások is, amelyek a csoportnyomás vagy a tetszeni akarás miatt terhelődtek rád. De lehet szó egy emlékről is, talán még mindig egy múltbeli boldogság vagy éppen fájdalmas élményhez ragaszkodsz. Ezzel csak az a baj, hogy sem a múltban, sem a jövőben nem élhetsz, hanem csakis a mában. Ha máshogy akarod ezt megélni, az akadályozni fog téged.

Bármi is akadályoz, ha nem működik az életedben, ha lehúz téged, akkor el kell azt engedned.

A bűnöket egyszerű felismerni, nemde? A bűnök azok a dolgok, amikről tudod, hogyan kellene jól tenned, de mégsem úgy sikerül. Ismered az egészséges életmód lényegét vagy hogy az anyagi dolgaidat miként tartsd rendben. De a gyakorlatban lehet, hogy nem teszel érte semmit.

Jakab 4:17 szerint, „Aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak.” 

Tehát ha tudod, ahhoz hogy egyensúlyban legyen az anyagi helyzeted, kevesebbet kellene költened annál, mint amit megkeresel, ne engedj a költekezésnek, mert egyre mélyebb adósságba sodor. Nem kell a szomszédoddal vagy a munkatársaddal, vagy éppen akihez hasonlítod magad, mindenáron felvenned a versenyt. Nem kell mindig a hitelkártyát használnod. Élj a saját kereteiden belül, hogy az adósság ne akadályozzon abban, hogy a pályádat jól fusd meg.

(Forrás: Napi remény)

Ronto Kitty-dicséretek

lehetetlen

Pásztor Chris: A Szent Szellemmel Való Közösség

Készítette: József Balogh

Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Istennek szeretete és a Szent Szellem KÖZÖSSÉGE mindnyájatokkal. Ámen (2 Korintus 13:14)

Ez a vers tudatja velünk, hogy mi élvezhetjük Istentől az (Isten szeretetét) és amit Jézustól kaptunk az (Úr Jézus Krisztus kegyelme) és amit a Szent Szellemtől kaptunk az (a Szent Szelemmel való közösség). Isten az Atya már bebizonyította az Ő szeretetét azzal, hogy elküldte Jézus Krisztust, hogy meghaljon, hogy mi élhessünk, a Jézus Krisztus kegyelme, más szóval reánk kiöntetett az Ő halálán keresztül. Mi most már élvezzük a kegyelmét annak teljességében (János 1:16-17); nem lehetne semmi más jobb, mint Ő (az Ő kegyelme) által elért a mi számunkra a Golgotai kereszten.

Viszont van folytatása, ami a „Szent Szellem közössége”. Arra a társközösségre utal, párbeszédre, vagyis közösségre a Szent Szellemmel. Ebbe beletartozik az is hogy beszélni a Szent Szellemhez, átadod magad az Ő Uraságának és vezetésének, megosztva a mi gondolatainkat Vele, és befogadjuk az Ő gondolatait az Igén keresztül.

Ilyen fajta kapcsolatot ápolhatunk, a Szent Szellemmel, azaz megosztjuk egymás társaságát. Az Atya és a Fiú a mennybe vannak, de a Szent Szellem bennünk él, és támogatja azt a nagyszerű közösséget az Istenséggel. A Szent Szellem az egyedüli, aki az Atya és Jézus jelenlétét valóságossá teszi a számodra bárhol is vagy, te megtapasztalod az Isteni jelenlétet. Isten nem jön vagy megy el tőled, Te benne vagy, és Ő benned van, az Ő szelleme által.

Építs ki bensőséges kapcsolatot Vele, állhatatos imával, és az Igén való elmélkedés által. Tanácskozz Vele mindig válaszaiért, és iránymutatásért. Amikor leküzdhetetlennek tűnő kihívásokkal szembesülsz, lépj közösségbe Vele, és Ő megmutatja, neked mit tegyél. Nincs más csak Ő, aki tökéletes tanáccsal és vezetéssel lát el téged az életben.

Megvallás

Tudom, sosem fogok sötétségben járni, zavarodottságban vagy bizonytalanságban, mert közösségben vagyok a Szent Szellemmel, Ő az én világosságom, és az Egyedüli, aki tanít engem arra az útra, amelyen járnom kell, vezet engem az Isten tökéletes akaratának ösvényén! Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: János 16:13; János 14:16