2013. május 25.
2013. május 24.
Ige: A pokolról
Avagy: Kicsoda száll [és megy] le a [feneketlen] mélységbe? [vagyis az alvilágba]* azaz, hogy Krisztust a
halálból [vagyis a holtak országából, a halottak közül, akikből hiányzik az élet]
felhozza [és visszahívja]** (Róm. 10,6-7)
*Mélységbe
(ábüszszosz): - aljzat nélküli, feneketlen mélység. Jelenti még: Egyidejűleg-elmerült. A lemerült káoszra utal.
(Ugyanez a görög szó szerepel az 1 Mózes 1fejezet 2-es versében).
**Már Mózes így
prófétál az Igéről – Aki hústestté lett: „Nem a mennyben van, hogy azt mondanád:
Kicsoda hág fel érettünk a mennybe, hogy elhozza azt nékünk, és hallassa azt
velünk, hogy teljesítsük azt? Sem a tengeren túl nincsen az, hogy azt mondanád:
Kicsoda megy át érettünk a tengeren, hogy elhozza azt nékünk és hallassa azt velünk,
hogy teljesítsük azt? Sőt felette közel van hozzád ez íge: a te szádban és
szívedben van, hogy teljesítsed azt” (5
Móz. 30,12-14).
És Péter apostol folytatja a kijelentést:
„Mert Krisztus… halálra adatott (hús)test szerint, de
megeleveníttetett Szellem szerint. Így ment el a börtönben levő szellemekhez
is, és prédikált azoknak, akik egykor engedetlenek voltak, amikor az Isten
türelmesen várakozott a Noé napjaiban a bárka készítésekor” „Mert azért
hirdettetett az evangélium a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint
(hús)testben, de éljenek Isten szerint szellemben” (1 Pét. 3,18-20; 4,6).
Pál apostolon keresztül
jelenti ki az Úr, hogy hova szállott le: „Ez
okáért mondja az Írás: Fölmenvén [(anabainó): felmegy, felemelkedik, felszáll]
a magasságba … Az pedig, hogy fölment, mit jelentene mást, mint hogy előbb le
is szállott a föld alsóbb részeire [vagyis hogy előzőleg le is szállt erre
a földre]. Aki leszállott vala, ugyanaz,
aki fel is ment, feljebb minden egeknél [majd felemelkedett az egek fölé], hogy mindeneket [vagyis a mindenséget] betöltsön [(pléroó): teljessé tegye]”
(Eféz. 4,8-10).
Az Evangélium jelenti ki,
hogy hol van a holtak országa, az alvilág, a börtön, ahol sötétségben, és a
halál árnyékában élnek, ahová eljött a testté lett Ige, hirdetve a szabadulást:
„Zebulonnak földje és Naftalinak földje,
a tenger felé [a tenger menti út], a
Jordánon (jelentése: halál folyón)
túl [vagyis a túlsó parton]. A
pogányok [vagyis a nemzetek] Galileája
[jelentése: jelentése: a
pogányok körzete]. A nép, amely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot [nagy fényt], és akik a halálnak földében [és
országában] és árnyékában ülnek [és
laknak] vala, azoknak világosság támada.
[fény virradt rájuk]; (Más fordítás: a sötétségben lakó nép nagy fényt látott, s
a halál országában és árnyékában lakók felett fény ragyogott fel!). Ettől fogva kezde Jézus prédikálni [és
hirdetni], és ezt mondani: Térjetek meg
[térjetek új felismerésre; változtassátok meg gondolkozás(mód)otokat], mert elközelgetett a mennyeknek országa,
[vagyis a mennyek királysága, Isten
királyi uralma]” (Mát. 4,15-17)
Ekkor teljesedett be az Ézsaiás prófétán keresztül hangzó ígéret:
„De nem lesz (nem marad) mindig sötét(ség) ott, ahol most
szorongatás (és elnyomás) van. Először megalázta Zebulon (A név jelentése: Ő a megadott menyasszonyi
váltságdíj) és Nafthali (jelentése:
harcok, küzdve, harcolva) földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját
(a tenger felé vivő utat), a Jordán túlsó partját (a Jordánon túli
részt) és a pogányok határát (és a pogányok területét). A nép, amely
sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának
földében, fény (és világosság) ragyog fel fölöttük! (Ésa. 9,1-2)
Az
Evangélium kijelentése a megjelent világosságról: „Kezdetben [már] vala az Ige és az Ige vala az Istennél, és Isten vala az Ige. Ő kezdetben az Istennél vala. Őbenne vala az (örök)élet, és az (örök)élet vala az emberek világossága [és fénye]. És a világosság [a fény] a sötétségben fénylik [világít; felragyog; tündöklik], de
a sötétség nem fogadta be azt. [nem fogta fel; nem ismerte meg; fel nem
tartóztatta; nem tudta megragadni,
hatalmába keríteni, elfoglalni; fogva tartani. Itt: A sötétség nem
tudott erőszakkal úrrá lenni a világosság fölött]” (Ján. 1,1-2.4-5)
Mert:
„Az igazi világosság eljött volt már a világba (Az Ige volt az igazi
világosság), amely megvilágosít minden (e világra jövő) embert (ő
jött el a világba). A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem
ismerte meg őt” (Ján. 1,9-10).
"Akinek van füle a hallásra, hallja"!!
Hatalmad van a vihar felett
A napokban kérdezte valaki,
hogy miért teremtette Isten a mennydörgést?
Eddig fel sem tűnt a szó.
Miért mennydörgés, miért nem pld. pokoldörgés? Milyen hazug az ördög, hisz a
viharnak semmi köze a Mennyhez.
Márk 4,35-40: Azután monda
nékik azon a napon, amint este lett: Menjünk át a túlsó partra. Elbocsátván
azért a sokaságot, elvitték Őt, úgy amint a hajóban volt; de más hajók is
voltak vele. Akkor nagy szélvihar támadt, a hullámok pedig becsapnak vala a hajóba,
annyira, hogy már-már megtelék. Ő pedig a hajó hátulsó részében a fejaljon
aluszik vala. És fölkelték Őt, és mondának néki: Mester, nem törődsz vele, hogy
elveszünk? És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass,
némulj el! És elállt a szél, és lett nagy csendesség. És monda nékik: Miért
vagytok ily félénkek? Hogy van az, hogy nincs hitetek?
Jézus megdorgálta a vihart,
és az engedett neki. 1Ján. 3,8: …Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az
ördög munkáit lerontsa. Tehát Jézus azért tudta lerontani a vihart, mert az az
ördög munkája, nem pedig Istené.
Nagyon sokan félnek a
vihartól, a villámlástól, a dörgéstől. És ezek tényleg félelmetes dolognak
tűnnek. 1Pét. 5,8-9: …vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint
ordító oroszlán szerte jár, keresve, kit nyeljen el: akinek álljatok ellen,
erősek lévén hitben…
Ordító oroszlánnal, még nem
találkoztam, de valószínűleg hasonlóan félelmetes, mint a nagy szél, villámlás,
dörgés. Jézus is azt kérdezte, miért féltek, miért nem hisztek, és Péter is azt
mondja, álljunk ellent a félelmetes dolgoknak hittel.
Emlékszem az első esetre,
amikor gyakoroltuk a hatalmunkat az időjárás felett. Nyaralásból jöttünk haza,
és hatalmas eső kísért végig az úton. Reménykedtünk, hogy mire hazaérünk eláll,
de még akkor is ömlött az eső, amikor már a szomszéd településen jártunk.
Megvallottuk a feleségemmel, hogy amikor hazaérünk nem fog esni, és nyugodtan
ki tudunk pakolni az autóból. Dicsőség Istennek így is lett! Amikor végeztünk,
akkor kezdett el esni.
Azóta is nagyon sokszor
gyakoroljuk ezt. Pld. elmegyünk boltba, elkezd esni az eső, és megállítjuk,
amíg haza nem érkezünk. Valamelyik este jégeső kezdett esni, és aznap tettük ki
a gyerekeknek a medencét, ami csak egy vékony fóliával volt letakarva. Azonnal
elparancsoltuk a jeget. Dicsőség az Úrnak nálunk semmi kárt nem tett, míg a
szomszéd utcában lakók mondták, hogy náluk mindent elvert. Ott annyi esett,
hogy állt a járdán a jég.
Persze volt, amikor
elbuktunk. Megláttuk, hogy esik az eső, és: Jaj, most meg fogunk ázni! Meg is
áztunk. Aztán bocsánatot kértünk az Úrtól a hitetlenségért, és legközelebb már
ismét működött.
Szóval, ha egy félelmetes
dologgal állsz szembe, akkor ne félj, hanem állj ellen hittel neki, hiszen
hatalmad van felette. Lukács 10,19: Ímé, adok néktek hatalmat, hogy kígyókon és
skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat
néktek.
http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_easyblog&view=entry&id=8&Itemid=77
Keith Moore: A próbákban megállva
„Mert megpróbáltál minket ó,
Isten... vannak próbák, amiken keresztül kell mennünk …megtisztítottál, amint
megtisztítják az ezüstöt…” (66. Zsoltár 10)
Amikor jön a nyomás, akkor
látjuk meg, mi is van igazából az ember szívében. Mert fel lehet tenni a
mosolyt, keresztényként viselkedni, hit-emberként viselkedni, kényelmesen
elüldögélni a légkondis gyülekezetben, addig minden jó, de amikor jön a nyomás,
akkor látjuk meg igazán mi is van a bensőben.
Jönnek siránkozva: ó, Keith
testvér nem értem, miért történik ez velem. Én hit-ember vagyok, ennek nem
szabadna velem megtörténnie. - De nem úgy viselkedsz, mint egy hit-ember, mert
a hit nem így viselkedik! Ha siránkozol, amikor jön feléd a nyomás, és
szétzilál, az azt fedi fel, hogy nem hittel, hanem félelemmel vagy tele, nemde?
És csakis akkor látjuk meg ezeket, amikor nyomás alatt vagyunk. De megtiszteli
Istent, és tetszésére van, ha a nyomorgattatás alatt úgy érzed, hogy már
feladnád; de felállsz, s a könnyeiden keresztül, reszkető térddel kijelented
hittel teljesen: ezek a dolgok nem mozdítanak el engem a helyemről. Isten a
trónon ül, az Ő igéje igaz, soha nem hagyott engem cserben, most sem fog, és
bizony keresztüljutunk győztesen. Ez tiszteli meg Istent, ez van Isten
tetszésére.
A bűnös Joe, az utcán, ő is
tud siránkozni, és magát sajnálni. Ehhez nem kell hit. De ha mi azt szeretnénk,
hogy a dolgaink másképp legyenek, mint a világéi, akkor máshogy is kell élnünk,
máshogyan kell reagálnunk a dolgokra. Ez olyan jó bizonyság lenne a
munkatársaid számára, az iskolatársaid, a szomszédaid számára; amikor látják a
kihívásokat, a problémákat az életedben, és azt is látják, hogy nem esel
kétségbe, nem mész tönkre. Látják, hogy másként reagálsz, máshogy foglalkozol a
dolgokkal, és akkor tudatosítják, hogy az ő életükben ez nincs meg, ez egy
bizonyság, és ez fogja őket odavonzani az Úrhoz. Amikor látják a győzelmet, ők
is akarják azt, ami a tiéd már. Mert mindenki győztes akar lenni, ugye?
Mindenki győztes akar lenni, mindenki élni akar, mindenki szeretne gyarapodni,
a mi Istenünk pedig utat készített számunkra. Ez minden egyes alkalommal így
történhet, mert a Biblia azt mondja: Ő mindenkor győzelemre vezet minket a mi
Urunk Jézus Krisztusban. Mindig, minden egyes alkalommal.
„Embert ültettél fejünkre,
tűzbe-vízbe jutottunk, de te kihoztál bennünket, bőségre.” (66. Zsoltár 12) Az
angol azt mondja, bőséges helyre. Hallelúja. Egy másik fordítás: "tűzön,
vízen keresztülmentünk…" Valamin, mindegyikünk keresztülment már. De nem
állunk le a tűznél és víznél, hanem tovább megyünk. Ó, Keith testvér -
siránkozol itt nekem, hogy ezen meg azon kell keresztül mennünk. Nem. Olvasd
tovább az Igét, olvasd tovább. Ne állj le a tűznél és a víznél. Gyere keresztül
a tűzön, gyere keresztül a vízáradaton, és engedd meg Istennek, hogy kihozzon.
„Tűzön-vízen keresztülmentünk, de Te kihoztál
bennünket a BŐSÉG HELYÉRE.” Egy másik fordítás: „Tűzön-vízen keresztülhoztál
minket, tűzön, vízen keresztülmentünk, de Te kihoztál minket a GAZDAG
BETELJESEDÉS helyére.” Az Élő fordítás szerint: „Keresztülmentünk tűzön és
vízáradaton. De a végén kihoztál minket GAZDAGSÁGRA és HATALMAS BŐSÉGRE.”
Még mindig ez Isten akarata?
Ma is hiszünk ebben? Ebbe helyezzük a hitünket is? Ne érezd magad rosszul, ne
szégyenkezz, ne legyen kisebbségi érzésed azért, mert anyagilag olyan lent
vagy, amennyire csak lehetsz. Ne mondd: „ó, mi a gond velem, mit csináljak
most.” Rosszul érzed magad, mert mások életében látod az áldásokat, a tiédben
meg nincsenek még. Nem bűn, ha az ember anyagilag tönkrement. Csak
nagyon-nagyon kényelmetlen, kellemetlen.
Legyenek céljaid
Ne szégyelld, ne kárhoztasd
magadat, mindannyian követünk el hibákat, de ne is elégedj meg azzal, ahol most
vagy. Ez a dolog lényege. Hanem a szívedben tűzz ki bizonyos célpontokat, és
hidd, hogy Isten ki tud téged hozni. Mert, ha nem kezded el, akkor ott maradsz,
ahol vagy. Teljesen mindegy, hogy a legrémesebb szegénységben vagy. A Biblia
azt mondja, hogy Isten a porból felemeli a szegényt. És mit tesz még Isten: az
Ő főemberei közé, a királyok közé ülteti be a szegényeket. Ma is képes ezt
megtenni Isten, a mi életünkben is? Fel tud-e emelni a legsötétebb, a
legalacsonyabb helyről? Az eladósodottságból, olyan helyről, amiről már azt
gondolnánk, hogy itt mindennek vége. Fel tud-e vinni arra a szintre, ahol nincs
semmid ugyan, de nem is tartozol semmivel. És aztán még innen is továbbvisz egy
még magasabb szintre, ahol nemcsak hogy nem tartozol senkinek semmivel, hanem
sok mindened van. És eljuttat Isten arra a helyre is, hogy van egy köteg
pénzed. Amikor van egy köteged, tele dollár ezrekkel. És akkor tudsz adni is,
akinek csak akarsz.
Ki szeretne eljutni erre a
helyre, amikor azt mondhatod valakinek: hadd vegyek neked egy öltönyt, hadd
fizessem ki az autódat. Hiszitek, hogy ennek így kellene működnie minden egyes
gyülekezetben? Minden keresztény életében így kellene működnie, minden
kereszténynek áldottnak kellene lennie. De arról az alacsony helyről, ahol most
vagy, Istennek ki kell hoznia. Be kell kerülnöd a bőség helyére. Ez a hely, a
beteljesedés helye. A bőség helye. Halleluja. Mondd ki hangosan: - „Istennek
van számomra egy bőséges helye, a gyarapodásom helye.”
Ha most egy anyagilag
tönkrement helyen vagy, ez nem az a hely, amit Isten tervezett neked. Ez az
ellenség terve számodra. Szeretnéd-e elvéteni az ördög tervét? Az emberek
mindig arról beszélnek, hogy elvétjük Isten tervét, és sokan így is vannak
ezzel, de szeretnéd-e az ördög tervét elvéteni az életedre nézve? Ha
üdvözöltél, már el is vétetted az ördög tökéletes tervét, aki szeretné, ha
elszegényednél, beteg lennél, depressziós, hogy ne lehess bizonyság senki
számára. És bizony azt sem szeretné, ha valaki mást is vinnél magaddal a
mennyországba. De mi a (komoly) helyzet itt? Az, hogy mi teljes mértékben
elvetjük az ő egész tervét az életünket illetően! Erősek leszünk, igaz
tanúbizonyság leszünk, és igazi erőház Isten számára.
Jób gazdagsága
Sokan félreértelmezik a Jób
könyvét. Annyit értenek az egészből, hogy 42 fejezeten keresztül puszta
fájdalom, csapás, ilyen rossz, olyan rossz. Ó, szegény öreg Jób! Ilyenkor azon
tűnődöm, tudnak-e ezek az emberek olvasni, elolvasták-e a könyv végét is? Mi
történt Jóbbal a végén? Meggyógyult! Amikor azt mondod: „ó, olyan vagyok, mint
a szegény öreg Jób”, - akkor dicsőség Istennek, Jób ugyanis meggyógyult. „Ó,
olyan szegény vagyok, mint az öreg Jób”, - dicsőség Istennek, Jóbnak kétszer
annyija lett az élete végén, mint azelőtt. Multi milliárdos volt már a kezdet
kezdetén, akkor a végén biztos multi-multi milliárdos lett. Nem kell nekem
elhinned, az Igében nézd meg. Gondold meg: mennyi pénzben lehetne kifejezni ma
a vagyonát. A Szentírás kutatói szerint, Jóbnak ez a megpróbáltatása kevesebb,
mint egy év alatt zajlott le. És akkor mi van? Jóbnak volt egy nehéz éve.
Keresztülment tűzön és árvízen, de Isten kihozta őt, meggyógyította,
kétszeresen adta vissza neki, amit elvesztett. Jób a kezdetben is bőségben élt,
de a végén Isten még bővölködőbbé tette. Az ellenség el akarta pusztítani,
leselkedett utána. Ha elolvasod a könyvet, egyértelmű lesz belőle, hogy az
ellenség mindig ott leselkedett, ott járkált a sövény körül, amit Isten épített
Jób köré, hogy védelmezze őt. Kereste azt a helyet, azokat a réseket, ahol be
tudott volna férkőzni az életébe.
Mi volt a baja Jóbbal? A
Biblia azt mondja, hogy Jób igaz ember volt. Az ördög gyűlöli az igaz
embereket. De van valami, amit az ördög még ennél is jobban gyűlöl. Az egy
gazdag igaz ember! És van valami, amit az ördög még ennél is jobban gyűlöl, az
igazán nagyon gazdag igaz ember, egy multi milliárdos igaz ember. Istenfélő
ember. Az ördög gyűlölte Jóbot, és meg akarta kaparintani, el akarta
pusztítani. Ha az ördög valamit ennyire gyűlöl, én pont azt akarom! Miért?
Azért, mert ebben a világban a pénz az beszél. Azért, mert ebben a világban a
pénznek hatalma és befolyása van.
Emlékszem, régen volt idő
amikor, ha az ős öreg pikapomban [autómban] odamentem valahova, akkor csak
betessékeltek az utolsó sorba. És megkérdezték, hogy nekem tényleg itt van-e a
helyem? Évekkel azután ugyanoda elmentem a luxus-autómmal, és odavittek a
legelső helyre, kinyitották nekem az ajtót, ketten köszöntöttek az ajtónál. Én
ugyanaz a személy vagyok, de ebben a világban máshogy bánnak veled, ha gazdag
vagy. A Biblia azt mondja a Prédikátorok könyvében, hogy „szegény embernek a
bölcsességét nem hallják meg”. Isten azt akarja, hogy a bölcsességét meghallják
az emberek. Akkor bizony szükségünk van azokra az eszközökre, amiken keresztül
eljuttatjuk az emberekhez Isten bölcsességét.
A médián keresztül kell
szólnunk az emberekhez, a műholdakra kell felkerülnünk, és így tovább.
Könyveket, kazettákat és CD-ket kell tudjunk kiadni. Azt szeretnénk, hogy a
világ komolyan vegyen minket és figyeljen ránk, amikor az Evangéliumot
hirdetjük. A Biblia azt mondja, hogy a „szegény ember bölcsessége nem
hallatik”, nem hallják meg. De Isten felemel és kihoz minket innen! Hova? Hova
visz el minket Isten? Téged! A bőség helyére, az áldás helyére. A képességek, a
befolyások helyére.
Szeretnétek nagyobb dolgokat
megtenni a családotokért? Szeretnétek a nagymamának egy autót, egy új autót
venni? Szeretnétek a szüleiteknek egy új házat venni? Szeretnétek Isten
királyságáért nagyobb dolgokat tenni? Ott ülsz egy gyülekezeti alkalmon, és
elhangzik egy projekt [egy támogatandó lehetőség], magadban imádkozol. „Uram,
mit szeretnél, mit tegyek? Szeretnéd, hogy kifizessem a felét a költségeknek,
vagy az egészet, mit szeretnél, mit tegyek, Uram?” Mert meg tudod tenni, a pénz
ott van a kezedben, de nem úgy jön hozzád, hogy ezt csak úgy kívánod, vagy
akarod. Úgy jön hozzád, hogy elkezdesz hinni benne, és a hitedet kinyújtod, nem
adod fel. Év, év után magadba pumpálod Isten Igéjét, gyakorlod a hitedet, vetsz
és hiszel. És Isten kihoz téged, egyre feljebb és feljebb hoz. Aztán
belekerülsz a százasokba, az ezresekbe, tízezresekbe, aztán már a százezrekbe.
Ámen.
De ott kell elkezdened, ahol
vagy, és nem szabad föladnod, nem szabad föladnod! Mond ki még egyszer
hangosan: „Isten kihoz engem, az én bőséges helyemre!” Ez a hely Istentől
elrendelt hely az életünkben, nem magunk döntjük el, hol van.
http://www.mennyeihir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=213:a-probakban-megallva&catid=5:gondolatok
Miért tanuljuk meg az Igét?
Ahogy tegnap írtam, az egyik
legerőteljesebb módja hogy átformáld a szellemi életed, az, ha memorizálod az
Igét. A Biblia azt írja a Példabeszédek 7:2-ben: "Tartsd meg
parancsaimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét!"
Talán úgy gondolod, hogy nem
vagy képes megtanulni igeverseket, de ez nem igaz. Meg tudod jegyezni, amit meg
akarsz jegyezni. Ha amerikai vagy, valószínűleg megtanultad a Hűségesküt. Talán
már megtanultad a Miatyánkot. Megjegyzed, ami fontos neked: telefonszámokat,
dalszövegeket, recepteket és foci eredményeket. Mennyire fontos neked a Biblia?
Ez inkább motiváció mint
alkalmasság kérdése. Dávid azt írta a Zsoltárok 119:72-ben: "Jobb nekem
a te törvényed, mint ezernyi arany és ezüst". Mikor megérted
milyen fontos és értékes Isten Szava, akkor komolyan veszed a jelentőségteljes
részek megtanulását.
Miért kellene megtanulnod
Isten Igéjét?
Ez az elsőszámú eszköz,
hogy ellenállj a kísértésnek. Mikor a
Sátán megkísértette Jézust a pusztában, az egyetlen dolog, amivel védekezni
tudott, az Ige volt. Ha Jézus tudott volna jobb módszert a kísértés
legyőzésére, hidd el, azt használta volna.
Segít bölcs döntéseket
hozni. Meg se tudom számolni hányszor
kértem Isten vezetését valami konkrét dologban és ő egy Igeszakaszt hozott
elő a régen megtanultakból, hogy megmutassa, mit kell tennem. A Biblia azt
írja:"Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága."(Zsolt.
119:105)
Minél jobban tudod, hogy mit
mond Isten, annál jobban fogod ismerni hogy gondolkodik, mert Isten akarata
Isten Szavában van elrejtve. Minél inkább Isten Igéjével töltöd meg az elméd,
annál jobban fogod tudni Isten akaratát.
Megerősít, mikor
nehézségeid vannak. Mindannyiunkat
érnek stresszes helyzetek időről időre. És a Biblia mondja: "Emlékezz
szolgádnak tett ígéretedre, amelyhez nekem reménységet adtál. Ez a
vigasztalásom nyomorúságomban, mert beszéded megelevenít engem."(Zsolt.
119:49-50)Ha megtanulod az Igét, a stressz-szinted ugrásszerűen le fog
csökkeni és a magabiztosság-szinted ugrásszerűen fog nőni.
Vigasztal, mikor szomorú
vagy. A Biblia tele van
vigasztalással. Jeremiás mondta: "igéd vidámságot szerzett nekem
és szívbeli örömöt." (Jer. 15:16) El se tudom mondani hányszor
volt, hogy magam alatt voltam, olvastam a Bibliát és erős vigasztalást kaptam.
Segít bizonyságot tenni
hitetleneknek. Az 1 Péter 3:15-ben
van: "Ellenben az Urat, a Krisztust tartsátok szentnek
szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki
számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet. Ezt pedig szelíden és
tisztelettudóan, jó lelkiismerettel tegyétek." Ha valaki
megkérdez mit mond a Biblia egy problémáról vagy mit kéne tenni egy helyzetben,
mit mondasz? Ha vannak igék a tarsolyodban, sokkal hatékonyabb leszel a
válaszadásban, mert meg tudod osztani az igazságot Isten Igéjéről.
(Daily Hope by Rick Warren, 2012.02.16.)
http://napiremeny.blog.hu/2012/02/23/miert_tanuljuk_meg_az_iget
Rick Joyner: A tanítványság alapvető rendeltetése - A Nagy Küldetés, 10. rész
Az igazi tanítványság oda
vezet, hogy olyanokká leszünk, mint Krisztus, és ugyanazokat a cselekedeteket
fogjuk végrehajtani, mint amiket Ő cselekedett. Ugyanakkor üldöztetéshez is fog
vezetni, ahogy Őt is üldözték. Ennek ellenére, Krisztus cselekedeteit
végrehajtani a lehető legnagyszerűbb élmény. Úgy szeretni, ahogy Ő szeretett
minket, és az életünkkel bemutatni ezt a szeretetet, az életünk legmagasabb
rendű elhívása. Ez a tanítványságunk célja - hogy a Mester tovább élhesse az
életét az Ő követői által, akik ugyanazokat a cselekedeteket hajtják végre.
A 70-es és 80-as években volt
egy nagy tanítványság-mozgalom, ami a bibliai tanítványság eredeti állapotának
a helyreállítására törekedett. Majd az egész fonákul ütött ki, és sorozatosan
produkálta a sérült, pszichikusan zavart embereket. Az ilyesmi gyakran
megtörténik, ha az Úr arra készül, hogy valami fontosat indítson útnak, vagy
állítson helyre. Szinte mindig van egy "Saul" a "Dávid"
előtt, vagy úgy is mondhatnánk, hogy egy emberi próbálkozás arra, hogy
megvalósítsa Isten céljait, mielőtt hagynánk, hogy Isten valósítsa meg azokat a
maga idejében.
Sault Isten kente fel. Sok
harcot vívott az Úr ellenségei ellen. Ennek ellenére ő úgy lett az, ami lett,
hogy Isten népe a körülötte élő nemzetekhez akart hasonlítani, és saját földi
királyt akart. Isten már az 1 Mózes 49-ben megígérte nekik, hogy királyt fognak
kapni, és hogy Júda törzséből fog származni. Sámuel prófétai elhívásának az
egyik oka az volt, hogy "az Úrtól való királynak hatalmat adjon",
úgyhogy nyilvánvaló volt, hogy közel az idő ahhoz, hogy királyt kapjanak. A nép
viszont nem tudta kivárni, hogy az, akit Isten választott, beérjen, úgyhogy
azonnal királyt követeltek. Isten megadta nekik azt, aki akkor a lehető legjobb
volt, és fel is kente, hogy a lehető legjobbat hozza ki belőle, viszont arra is
figyelmeztette őket Isten, hogy ez az ember sok fölösleges problémát fog
okozni.
Saul után jó ideig nem akart
királyt Izrael, noha Dávidot a saját törzse, Júda már elismerte. Az 1970-es
évek tanítványság-mozgalma után még a "tanítványság" szót is alig
lehetett használni a keresztények között, amiatt a fájdalom és zűrzavar miatt,
amit sokaknak okozott. De még ez sem írja felül azt, hogy a Nagy Küldetés
alapvető rendeltetése a tanítványság, és hogy ezt az egyetlen bibliai módszert
kaptuk arra, hogy éretté váljunk keresztényként. Ezért ennek vissza kell
kerülnie az eredeti állapotába.
Talán az volt a legalapvetőbb
szempont, ami miatt az 1970-es évek tanítványság mozgalma fonákul ütött ki,
hogy a vezetők arra kötelezték el magukat, hogy a saját tanítványaikká teszik
az embereket, és nem arra, hogy Krisztus tanítványaivá tegyék őket. Nekünk az
egész célkitűzésünk nem más, mint hogy Istenhez kapcsoljuk az Ő népét, és nem
magunkhoz. Akik arra szánták el magukat, hogy a saját tanítványaikká teszik az
embereket, azt a komoly kérdést kell, hogy feltegyék maguknak, hogy vajon ők
maguk igazi tanítványok-e. Vajon van olyan ember, aki igazán meglátta és
szemlélte már Krisztust, és mégis ilyen dolog tud eszébe jutni az Ő népével
kapcsolatban?
Ez nem jelenti azt, hogy ne
lenne helye a mentori kapcsolatnak, és hogy az Úr juhai ne hallanák az Ő
hangját, viszont a bárányoknak egy ideig a juhokat kell követniük, míg elég
érettek lesznek arra, hogy megismerjék az Ő hangját. Az Új Szövetségbe átvezető
átmeneti szolgálatot Keresztelő János képviselte, és ő a legalapvetőbb példája
annak, hogy milyenné kellett válnia az újszövetségi szolgálatnak. Jánosnak az
egész célkitűzése nem más volt, mint hogy utat készítsen az Úrnak, hogy rá
mutasson, és amint az emberek elkezdik követni az Urat, ő maga kész legyen
alább szállni, miközben az Úr emelkedik.
A bibliai tanítványság célja
az, hogy Jézushoz vezessük az embereket, és nem magunkhoz. Az egyháznak túl
régóta ígérgetik az Urat, de mindig csak minket kapnak meg helyette! Azok, akik
igazi tanítványokat képeznek, azok magának Krisztus Jézusnak a tanítványaivá
teszik őket, és Hozzá kapcsolják őket. Ha
jól végezték a munkájukat, akkor ők maguk fölöslegessé válnak, mert a
tanítványoknak megvan a saját kapcsolatuk Ővele. Kapcsolatban maradhatunk
az ilyen érettségre eljutott emberekkel, de csak mint testvérek és munkatársak
az Ő evangéliumáért. Azoknak, akik igazi tanítványokat képeznek, a végső
célkitűzésük az, hogy nélkülük is menjen a munka (vagyis már nem
"bedolgozzák magukat", hanem hogy úgymond "kidolgozzák magukat
belőle" - a ford.) -- tehát hogy azokat, akik tanítanak, eljuttassuk oda,
amikor már nincs szükség rájuk, mert a tanítványok mindenben felnövekednek
Őbenne.
Word for the Week / Heti
Üzenet
Fordítás: Országh György
Forrás: MorningStar
Ministries - The Basic Mandate of Discipleship - The Great Commission, Part 10
http://gyurinaploja.blogspot.com
Bob Gass: Az emberektől való félelem legyőzése (2)
„Ne félj tőlük…” (Jeremiás 1:
Egy másik személyiségrész
típus, amely elősegíti az emberektől való félelmet, „A Kritikus”. Ez az a
részed, amely állandóan bírálja a saját viselkedésed, másokhoz viszonyítva
kedvezőtlen fényben tüntet fel, rámutat összes hiányosságodra, és emlékeztet
rá, hogy egy csődtömeg vagy. Kedvenc kifejezései: „Te teljesen buta vagy – hát
már sohasem leszel képes rendbe hozni?
Nézd meg milyen ügyes X.Y.!
Hogy lehet, hogy te nem tudsz ilyen lenni?” Míg „Az Aggódó” szorongástól
szenved, „A Kritikust” alacsony önértékelés kínozza.
Mi a megoldás? Tanuld meg
lecserélni az önmagadat kritizáló mondatokat: „Ő az, akinek Isten teremtette –
én pedig az vagyok, akinek engem teremtett, és elfogadom magamat, mint
különlegesen egyedi teremtményt. Vétek hibákat, de nem egy tévedés vagyok.
Isten kegyelméből azon dolgozom, hogy az a kedves és hasznos ember legyek,
akinek Isten alkotott.”
„Az Áldozat” egy másik olyan
személyiségrész típus, mely félelmeid mögött meghúzódik. Ez az a részünk, amely
tehetetlennek vagy reménytelennek érzi magát, azt hiszi, hogy veleszületetten
alkalmatlan és méltatlan, legyőzhetetlen akadályokat lát maga előtt, és mindig
panaszkodik amiatt, ami éppen éri. Kedvenc kifejezései ilyenek, mint: „Képtelen
vagyok rá… Teljesen fölösleges. Sohasem leszek rá képes. Egyáltalán minek is
vesződöm vele?”
Cseréld le az ilyen
gondolatokat! Mondd: „Nem kell most azonnal tökéletessé lennem. Új teremtés
vagyok Krisztusban, és minden nappal egy kicsit növekszem. Úgy döntöttem, hogy
a poharat inkább úgy szemlélem, mint ami félig tele van, és nem úgy, hogy félig
üres. Mivel Isten azt mondta, hogy képes vagyok rá, ezért úgy döntök, elhiszem,
hogy meg tudom tenni, és meg is fogom tenni Isten időzítése szerint és az Ő
módszereivel.” Nézz szembe a félelmeiddel!
Tedd meg, amit korábban
féltél megtenni! Isten megígérte: „…én veled leszek…” (Jeremiás 1:19). Jeremiásnak
csak erre volt szüksége, és neked is csak ez kell.
Dr-Kováts György: GYŐZELMI GONDOLKODÁSMÓD
- Napjaidat, az Úrral, kis
egységekre felbontva láthatod.
Nem csak egy nagy egység egy
nap – persze az is, ahogy elkezded, megköszönöd, és átadod az Úrnak, mint egy
egységet, az egészet, úgy ahogy van. De ezen felül kicsi részekből áll össze.
Apró, negyedórás, sőt, ötperces egységekből.
Mindegyikben tudsz győzni.
Még a legnehezebbikben is.
Minden területen.
1./ A hálaadás – a
mindenekben való hálaadás – területén is („akkor is”, „csakazértis”). Ef 5,20.
2./ A reménység területén is
– „azoknak, pedig, akik az Istent szeretik, minden, de minden a javukra van…
összedolgozik a javukra” (még az is, amit most nem tudsz elképzelni, hogy fog
beleilleszkedni ebbe a csodálatos ígéretbe – de az Úr tudja, és ki tudja
munkálni!). Róma 8,28.
3./ A türelem területén is.
(Ha nem értik meg, amit elmondasz, ha más malomban őrölnek is, ha „nem akarják”
is – esetleg – megérteni, akkor is, a békességből, amit az Úr Jézustól kaptál,
nem fogsz kilendülni. Akár hivatalos helyen vagy, akár munkahelyen, akár
családban, akár távolabbi rokonok között, bárhol is. „És az Istennek békessége,
amely minden értelmet felülhalad, MEG FOGJA ŐRIZNI szíveiteket és
gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” Fil 4,6-7.)
4./ Az ehhez szükséges erő
területén is. (Mindenre – MINDENRE – van erőd a Krisztusban, aki téged
megerősít. Lehet, hogy ha előre tekintenél, 15 hasonló évre, nem lenne, de erre
az 5 percre, ami most előtted van, MEGVAN az erő! És a következő 5 perc, megint
az Úr gondja lesz. Ahogyan a következő nap is.) Fil 4,13.
5./ A bölcsesség területén
is. A mostani helyzetre meg fogod kapni. És utána – ez már egy másik helyzet
lesz – arra is, ami következik. Napról- napra, percről-percre. Meg van ígérve.
Jak 1,5.
6./ Az ördögnek való
ellenállás területén is. Most győzöl. És utána is győzni fogsz, de most nem
arra gondolsz, hanem arra, ami most éppen előtted áll. Azért van ez most
előtted, hogy ebben győzz – és utána az ezt követő 5 perc is győztes lesz, de
most nem arra kell gondolnod, hanem arra, amiben éppen benne vagy. (Még, ha a
halál árnyékának völgyében jársz is, nem félsz a gonosztól – mert az Úr veled
van. Hála pedig az Istennek, aki mindenkor – MINDENKOR – diadalra vezet téged a
Krisztusban, és az Ő ismeretének illatát, MINDEN HELYEN megjelenti teáltalad
(is). Ez az Ő akarata. Ez az Ő döntése. És ebben veszel részt, most, a mostani
5 percedben (is). És a következő is ehhez fog tartozni, de az most nem téma.
Most győzöl.) 2Kor 2,14.
7./ Ide most beírhatod a
következő területet is ……………………………………………….
Itt is győzelemre vagy
elhívva. És győzni is fogsz. „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Ámen.
Pásztor Chris: Képzeletben jelenítsd meg a vágyadat
Készítette: József Balogh
Mivel hogy nem a láthatókra
tekintünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a
láthatatlanok pedig örökkévalók. (2 Korintus 4:18).
A fenti vers megmutatja nekünk
a hit alapvető elveit, ami által látod a láthatatlant! Neked képesnek kell
lenned arra hogy vizualizáld azt amire vágysz, először is belül lásd. Ez fontos
mert te nem birtokolhatod azt, amit nem látsz.
Bármilyen változásra vágysz,
ha először nem kap helyet a szellemedbe vagy amit te nem látsz belülről, nem
fog kívül megnyilvánulni. Ábrahám a hit nagy ősatyja, először is látta Isten
látását, aki megígérte, hogy sok nemzetek atyjává teszi őt: „És kivitte őt
(Isten) és monda: Tekints fel az égre és számláld meg a csillagokat, ha azokat
megszámlálhatod, és monda néki: Így lészen a te magod….” (1 Mózes 15:5-6).
Isten segített neki mindezt látni.
Amint Józsué tervezte, hogy
megtámadja Jerikót, az Úr azt mondta neki: „..Lásd kezedbe adtam Jerikót, és
annak királyát, és annak főembereit” (Józsué 6:2).
Jákob, amikor becsapatott az
ő Lábán nagybátyja által, a képzelet erejét használta fel, hogy tervét
létrehozza, befestette a bárányokat, hogy csíkosakat, pettyegetettek, és
tarkákat szaporítsanak, (olvasd el az inspiráló történetet az 1 Mózes 30:25-43,
1 Mózes 31:1-13). Ő elmondta a szellemi részét ami történt az 1 Mózes
31:10-ben, „Mert lőn a juhok foganásának idejekor, szemeimet felemelém, és
látom vala álomban, hogy ímé a juhokat hágó kosok csíkos lábúak, pettyegetettek
és tarkák.”
Ezek a példák is mutatják
mennyire fontos a számodra, hogy legyen az elmédbe a vágyad képe egy pozitív
hozzáállással, mert a te látásod kiterjedése az áldásod határa. A te
képzeletbeli erőd a te kreativ képességed, neked látnod kell a láthatatlant,
neked úgy kell látnod ahogy Isten lát. Megjelenítvén a képet, megélvén azt mint
valóságát annak amit az Ige mond rólad. Szemléld a siker és győzelem szintjét,
amit szeretnél elérni és lásd magad azon a szinten működni.
Ima
Drága Atyám, köszönöm neked,
hogy megvilágosítottad az elmém szemeit, és szellememet hogy lásson,értsd meg
és fogd fel a szellemi valóságot. A győzelem kiváló életét élem, a diadal, dicsőség,
átváltozom az én elmém megújulása által, a te Igéd ereje által, a Jézus nevében.
Ámen.
TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 Mózes
13:14-15; Prédikátorok 3:11
A szabadság törvénye
„Isten Törvénye tökéletes, és a szabadságra
vezet. Ha valaki ezt szorgalmasan tanulmányozza, nem tér el tőle, hanem
aszerint él és cselekszik, az ilyen ember nem feledékeny hallgatója a
tanításnak, és minden dolgában áldott lesz.” Jakab 1:25
Az egyik gyermekneveléssel
kapcsolatos könyvben az olvastam, hogy úgy adjunk bizonyos dolgokban
szabadságot a gyermekünknek, hogy felelősséget is vállal közben. Szabadság,
felelősségvállalás nélkül csak káoszhoz és lázadáshoz vezet. Isten szabad
akaratú lénynek teremtett bennünket, és ez a bűnös embernek is a kiváltsága.
Soha semmit nem kényszerít ránk, de döntéseink következményeit is viselnünk
kell.
Sok ember úgy akar
szabadságot gyakorolni, hogy a számonkérésből már nem kér. Hogyan ad szabadságot
Isten törvénye? Hogyan lehetek boldog, felszabadult és áldott, miközben
megismerem, tanulmányozom és megtartom Isten törvényét?
Ahhoz tudnám hasonlítani ezt,
mint amikor tanuljuk az autóvezetést. Eleinte roppant frusztráló az a sok
tennivaló, tábla és szabály, ráadásul egyszerre többfelé is kell figyelnünk.
Kezünk, lábunk, szemünk, fülünk mind igénybe van véve, hogy észleljük az
útviszonyokat és kézben tartsuk az irányítást. Emlékszem, hogy amikor vezetni
tanultam milyen feszülten figyeltem minden dologra.
Amikor a rutinpályán már
begyakoroltuk az alapvető manővereket és kimentünk a forgalomba, újabb
kihívással néztem szembe. A jól ismert utakon már nem gyalogosként, vagy
utasként közlekedtem, hanem sofőrként egy állandóan új helyzeteket produkáló forgalmi
helyzetben. Sok idő és gyakorlás után már nem a vezetés technikai részleteivel
foglakozom, hanem azt nézem hová szeretnék eljutni, és a többi már „megy
magától”. A szabályok megtanulása és megtartása abban segít, hogy nyugodtan
vezethessek és járhassam utam. Ha betartom a szabályokat, szabad vagyok.
A szellemi élet „közlekedési
szabályai” első ránézésre túl komplikáltnak, nehéznek tűnnek, és még ott van a
többi ember is, aki folyton összezavar…
Ha kitartóan tanulmányozom
Isten törvényét, vagyis a szeretet törvényét, és megvan bennem a készség a
tanultak gyakorlására, akkor abból csak nyerni fogok. Szabad leszek, mert nem
kell tartanom az ítélettől. Nem kell félnem, hogy mit szól majd az „Oktatóm”,
mert jó szándékáról és segítő készségéről biztosít mindenkit.
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/a-szabadsag-torvenye.html
Győzelmi dal
Zsoltárt zengek Izrael Istenének
Zsoltárt zengek sátrában,
szent hegyén, a Sionon.
Mert ott törte össze a tüzes
nyilakat, a pajzsot, a kardot, a harci eszközöket,
dorgálásával megtörte a
fejedelmek büszkeségét.
A Hozzád menekülőket minden ember
szeme láttára,
jól elrejtetted magadnál az
emberek áskálódása elől.
Megőrzöd őket sátradban a
perlekedő nyelvektől.
Lenyúlt a magasból és
fölvett,
A nagy vizekből, a problémák
tengeréből kihúzott engem.
Megmentett erős
ellenségemtől,
felruházott erővel a harcra,
térdre kényszerítette támadóimat,
megfutamította ellenségeimet.
Bosszút állt értem az Isten,
kiszabadított ellenségeim közül,
és támadóim fölé emelt.
Asztalt terített nekem
ellenségeim szeme láttára -
így szól a magasra emelt
férfi.
Olyan vagyok, mint a viruló olajfa.
Az Úr Szelleme beszél általam
És az Ő Szava van nyelvemen.
Megóv engem sátrában a veszedelem napján.
Elrejt sátra mélyén.
Magas kősziklára helyez
engem,
így hát fölemelt fővel állok
ellenségeim között.
Sziklára állította lábamat,
biztossá tette lépteimet.
Új éneket adott számba – így
szól a magasra emelt férfi.
Megengedte Isten, hogy lássam
ellenségeim vesztét,
ellenségeimet Ő taposta el.
Ő az én Kősziklám és
Szabadítóm, erős váram, Istenem!
Ezért Téged áldlak, amíg élek.
Nevedet imádva emelem fel
kezem.
Mert Te voltál a segítségem,
szárnyad árnyékában ujjongok –
így szól a magasra emelt
férfi.
Folyton dicsérlek téged, igazságodról beszél a
szám
és szabadító tetteidről
minden nap.
Hirdetem csodáidat és nagy tetteidet
a jövő nemzedéknek,
mert nincs Hozzád hasonló -
így szól a magasra emelt
férfi, aki az Úr házában van elültetve.
http://judaoroszlanja.gportal.hu/gindex.php?pg=35597939
A büszke tölgy
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Volt egyszer a Köröskörül erdőben egy sudár, fiatal tölgyfa. Kék ég felé nyújtózkodott, lombjain át arany napfényt szitálgatott, és erős gyökerével a föld minden erejét magába szívta. Ő volt a legszebb az erdőn.
A madarak vágyakozva nézték erős ágai hajlását, védelmező lombját. Szerettek volna rá fészket rakni, de a tölgyfa dölyfösen rázta magát.
- Hess innen, hangos népség! Nem leszek fészektartó! Szép koronám nem ilyenre termett. Hess, hess!
Még a pihenő madárkát sem tűrte meg az ága hegyén, és ha olykor egy-egy tudatlan kis jövevény mégis próbálkozott rajta a fészekrakással, a büszke tölgy lerázta magáról a félig elkészült madárfészket. Őszidőben a mókusok vidáman felkapaszkodtak a derekára, és szépen kérték:
- Olyan éhesek vagyunk! Adj egy kis makkot!
A tölgyfa akkorát reccsent mérgében, hogy a mókuskák ijedtükben majdnem lepotyogtak róla. Csak a hízelgő szél tudott befurakodni a lombjai közé. Annak a duruzsolását hallgatta reggeltől estig. Lassan mindenki elkerülte. Már az őz sem mert a kérgéhez törleszkedni. Igazán mondom, egyszer a saját szememmel láttam mellette kibújni egy gombát a földből, de amint észrevette, hogy hol van, gyorsan kalapot emelt, és elgyalogolt máshová. Képzeljétek!... már az árnyéka sem kellett senkinek! Egy darabig így is megvolt a tölgyfa. Hanem idővel az évgyűrűk vastagítani kezdték a derekát, és - tetszett vagy nem tetszett! - belebújt a kukac. Hosszú éjszakákon át kegyetlenül rágta. A tölgyfa hasogató fájdalmakra ébredt.
Tavasz volt akkoriban. Minden fa boldogan érezte magában az új nedvek keringését, csak a tölgyfa állt rosszkedvűen, magányosan, szárazon. A féreg egyre jobban gyötörte.
- Ó, jaj nekem - sóhajtotta -, elpusztulok!
Keserves nyögését meghallotta a közelben tanyázó mókusasszonyka. Tüstént abbahagyta fiacskái mosdatását.
- Miért nem szóltál, hogy beteg vagy? - kérdezte sajnálkozva. - Mindjárt idehívom Harkály doktort!
- Nem kell! Nem kell! - hadonászott a fa. - Biztosan bosszút állna rajtam, és összevagdalna a csőrével, amiért nem engedtem be az odúmba.
- Ugyan, mit képzelsz? - csóválta a fejét a mókus, és azért is elfutott a harkályért.
Harkály doktor tüstént ott termett. Még pici, piros sapkáját sem vette le a fejéről. Nem sokat törődött a tölgyfa nyögésével. Végigkúszott rajta, körbekopogtatta, azután egy helyen megállt, és erős csőrét mélyen a kérgébe ütötte.
- Megvagy, mihaszna férge!
Ügyesen kiemelte, és - volt nincs! - már el is tüntette éhes kis begyében. A tölgyfa felsóhajtott:
- Jobban vagyok!
Körös-körül őzek, mókusok leskelődtek, madarak figyelték, hogy mi lesz. Mindenki örült, amikor a doktor bekapta a kukacot. A tölgyfa pedig csodálkozva kérdezte:
- Miért segítettél rajtam? Hiszen énrám mindenki haragszik!
Erre a körülállók kacagni kezdtek, és a harangvirágok összekoccantották fejecskéjüket.
- Ó, te tölgyfa!... Senki sem haragszik rád, hanem te haragudtál az egész világra!
Harkály doktor hozzátette:
- Beteg voltál, de most már meggyógyulsz. Orvosságot is rendeltem: sok vidámságra, madárdalra van szükséged.
- Meglesz! Meglesz! - kiáltották az állatok, és mindjárt körültáncolták. A tölgyfa nagyon sokáig nem tudott szólni, csak állt közöttük, szégyenkezve. Aztán egyszer csak gondolt egyet, és kitárta ág-karjait a madarak felé:
- Gyertek ide, hozzám!
Azok nyomban odasereglettek, és örömükben olyan vidáman kezdtek csivitelni, füttyögetni, énekelni, mintha mi sem történt volna.
Fésűs Éva
A madarak vágyakozva nézték erős ágai hajlását, védelmező lombját. Szerettek volna rá fészket rakni, de a tölgyfa dölyfösen rázta magát.
- Hess innen, hangos népség! Nem leszek fészektartó! Szép koronám nem ilyenre termett. Hess, hess!
Még a pihenő madárkát sem tűrte meg az ága hegyén, és ha olykor egy-egy tudatlan kis jövevény mégis próbálkozott rajta a fészekrakással, a büszke tölgy lerázta magáról a félig elkészült madárfészket. Őszidőben a mókusok vidáman felkapaszkodtak a derekára, és szépen kérték:
- Olyan éhesek vagyunk! Adj egy kis makkot!
A tölgyfa akkorát reccsent mérgében, hogy a mókuskák ijedtükben majdnem lepotyogtak róla. Csak a hízelgő szél tudott befurakodni a lombjai közé. Annak a duruzsolását hallgatta reggeltől estig. Lassan mindenki elkerülte. Már az őz sem mert a kérgéhez törleszkedni. Igazán mondom, egyszer a saját szememmel láttam mellette kibújni egy gombát a földből, de amint észrevette, hogy hol van, gyorsan kalapot emelt, és elgyalogolt máshová. Képzeljétek!... már az árnyéka sem kellett senkinek! Egy darabig így is megvolt a tölgyfa. Hanem idővel az évgyűrűk vastagítani kezdték a derekát, és - tetszett vagy nem tetszett! - belebújt a kukac. Hosszú éjszakákon át kegyetlenül rágta. A tölgyfa hasogató fájdalmakra ébredt.
Tavasz volt akkoriban. Minden fa boldogan érezte magában az új nedvek keringését, csak a tölgyfa állt rosszkedvűen, magányosan, szárazon. A féreg egyre jobban gyötörte.
- Ó, jaj nekem - sóhajtotta -, elpusztulok!
Keserves nyögését meghallotta a közelben tanyázó mókusasszonyka. Tüstént abbahagyta fiacskái mosdatását.
- Miért nem szóltál, hogy beteg vagy? - kérdezte sajnálkozva. - Mindjárt idehívom Harkály doktort!
- Nem kell! Nem kell! - hadonászott a fa. - Biztosan bosszút állna rajtam, és összevagdalna a csőrével, amiért nem engedtem be az odúmba.
- Ugyan, mit képzelsz? - csóválta a fejét a mókus, és azért is elfutott a harkályért.
Harkály doktor tüstént ott termett. Még pici, piros sapkáját sem vette le a fejéről. Nem sokat törődött a tölgyfa nyögésével. Végigkúszott rajta, körbekopogtatta, azután egy helyen megállt, és erős csőrét mélyen a kérgébe ütötte.
- Megvagy, mihaszna férge!
Ügyesen kiemelte, és - volt nincs! - már el is tüntette éhes kis begyében. A tölgyfa felsóhajtott:
- Jobban vagyok!
Körös-körül őzek, mókusok leskelődtek, madarak figyelték, hogy mi lesz. Mindenki örült, amikor a doktor bekapta a kukacot. A tölgyfa pedig csodálkozva kérdezte:
- Miért segítettél rajtam? Hiszen énrám mindenki haragszik!
Erre a körülállók kacagni kezdtek, és a harangvirágok összekoccantották fejecskéjüket.
- Ó, te tölgyfa!... Senki sem haragszik rád, hanem te haragudtál az egész világra!
Harkály doktor hozzátette:
- Beteg voltál, de most már meggyógyulsz. Orvosságot is rendeltem: sok vidámságra, madárdalra van szükséged.
- Meglesz! Meglesz! - kiáltották az állatok, és mindjárt körültáncolták. A tölgyfa nagyon sokáig nem tudott szólni, csak állt közöttük, szégyenkezve. Aztán egyszer csak gondolt egyet, és kitárta ág-karjait a madarak felé:
- Gyertek ide, hozzám!
Azok nyomban odasereglettek, és örömükben olyan vidáman kezdtek csivitelni, füttyögetni, énekelni, mintha mi sem történt volna.
Fésűs Éva
Az igazságról
Készítette: Keresztény szépségportál
Morus Tamás - vértanú
www.keresztenyszepsegporta
Az én javamra
Készítette: Krisztus Szeretete Egyház
És [Isten] szeretni fog téged, és megáld téged, és megsokasít téged; és megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét: gabonádat, mustodat és olajodat; teheneid fajzását és juhaidnak ellését azon a földön, amely felől megesküdt a te atyáidnak, hogy néked adja azt. Áldottabb leszel minden népnél; nem lesz közötted magtalan férfi és asszony, sem barmaid között meddő. És távol tart az Úr tőled minden betegséget, és Egyiptomnak minden gonosz betegségét, amelyeket ismersz; nem veti [nem engedi vetni] azokat tereád... (5MÓZES 7,13-15.)
"És (Isten) szeretni fog téged..." Szeret téged! Szeret téged! És betegséget helyez rád? És azt cselekszi, hogy csecsemőkorodban meghalj? És azt cselekszi, hogy halva szüless meg, vagy betegen és nyomorékon?
Nem! Nem! Nem! Nem ezt mondják a szent Írások! — De ez ránk már nem vonatkozik, Hagin testvér. Biztos vagy ebben? Az első Korinthusi levél az Újszövetségben van, ugye? Nézzük meg az 1Korinthus 10,11-et, hogy megtudjuk, az isteni egészség hozzánk tartozik-e: "Mindezek pedig példaképpen [előkép gyanánt] estek rajtuk [Izraelen]; megírattak pedig [Kiknek írattak meg — a zsidóknak? Nem!] a MI tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett."
Dicsőség az Úrnak! Az 5Mózes 7,13-15 az én javamra írattak meg. Az én tanulságomra íratott meg!
Megvallás: Készítsd el a saját megvallásodat az 5Mózes 7,13-15 alapján: “Az Úr szeret engem… Ő megáld engem… Ő megáldja az én gyermekeimet…” (és így tovább)
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz
"És (Isten) szeretni fog téged..." Szeret téged! Szeret téged! És betegséget helyez rád? És azt cselekszi, hogy csecsemőkorodban meghalj? És azt cselekszi, hogy halva szüless meg, vagy betegen és nyomorékon?
Nem! Nem! Nem! Nem ezt mondják a szent Írások! — De ez ránk már nem vonatkozik, Hagin testvér. Biztos vagy ebben? Az első Korinthusi levél az Újszövetségben van, ugye? Nézzük meg az 1Korinthus 10,11-et, hogy megtudjuk, az isteni egészség hozzánk tartozik-e: "Mindezek pedig példaképpen [előkép gyanánt] estek rajtuk [Izraelen]; megírattak pedig [Kiknek írattak meg — a zsidóknak? Nem!] a MI tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett."
Dicsőség az Úrnak! Az 5Mózes 7,13-15 az én javamra írattak meg. Az én tanulságomra íratott meg!
Megvallás: Készítsd el a saját megvallásodat az 5Mózes 7,13-15 alapján: “Az Úr szeret engem… Ő megáld engem… Ő megáldja az én gyermekeimet…” (és így tovább)
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)












+Copy.jpg)


