2012. október 27.

Ige: Az Evangélium


„Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangélium [örömhír; jó hír], melyet én hirdettem, nem ember szerint való; [nem embertől származik]

Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése [kinyilatkoztatása] által. [a Krisztus Jézus leleplezésén át jutottam hozzá]” (Gal. 1,11-12)

És én: „Mert én elsősorban azt adtam át nektek, amit én magam is kaptam; hogy tudniillik Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint. Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon” (1Kor. 15,3-4)

Az apostol megvallása, a minden korban élő hívőknek példaként: „Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam néktek…” (1Kor. 11,23)

Mert: „Nekünk ...az Isten kijelentette az ő Szelleme által: mert a Szellem mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is” (1 Kor. 2,10)

És az apostol így vall önmagáról: „Ezért vagyok én, Pál, a Krisztusnak foglya ti érettetek, a pogányokért. Ha ugyan hallottátok Isten kegyelmének rendelkezését, melyet nékem adott a ti érdeketekben. Hogy tudniillik kijelentés útján ismertette meg velem a titkot, a szerint, amint az elébb megírám röviden, Melynek olvasásából megérthetitek, hogy micsoda az én értelmem a Krisztus titka felől; Amely egyéb időkben meg nem ismertettetett az emberek fiaival úgy, ahogy most kijelentetett az Ő szent apostolainak és prófétáinak a Szellem által” (Eféz. 3,1-5)
    

örvendezek


„Örülök és örvendezek Tebenned, zengedezem, oh magasságos, a Te Nevedet! (Zsolt. 9,3) 

Közösségünk van?

Valóban közösségünk van egymással a Szent Szellemben? Van bennetek gyengéd együttérzés a számomra? (Fil. 2,1)

Eljött a nap

A hit


„A hit pedig a reménylet dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés” (Zsid. 11,1-2)


A szeretet


"Minél többet teszünk valakiért, annál jobban szeretjük az illetőt."

Ami a miénk


„Ki is volna a mi reménységünk vagy örömünk, koronánk és dicsőségünk, ha nem ti, a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor? Bizony, ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.
1Thessz 2,19-20

Csendes, keveset beszélő asszonynak ismertem meg. Nyugodtan, csendesen figyelt az imaórákon és az istentiszteleteken, amikor el tudott jönni. A férje nem mindig engedte. Aztán az egyik evangélizáción, amelyikre mindketten eljöttek, döntött, hogy szeretne megkeresztelkedni. A párja azonban makacs volt, hiába járta végig a tanítást, végül nem engedte. Évek teltek el, és ő imádkozott. Én a körzetből is elkerültem már, amikor a hírt hallottam, hogy tagja lett a közösségnek és a férje is megváltozott.

Egy idős, sokat szolgáló testvérnő gyümölcsei voltak. Tisztességes, megbecsült emberek a városban, dolgosak, akikre mindenki felnézett. Mindenki szerette volna a gyülekezetben, hogy a közösség tagjai legyenek, de ők vártak, a férj és a feleség is. Fiaik még a világban voltak, vonzotta őket a nagybetűs élet, a szórakozás. A testvérek vártak és imádkoztak. Ők is vártak és imádkoztak. Ha rákérdeztem: „Nélkülük nem, a család… Majd együtt.” - volt a válasz. Aztán eljött annak is az ideje. Az imaház megtelt örömmel. Medencét hozattunk távolról, mert azt akarták, hogy a szertartás is otthon legyen. Aznap az egész család fehérbe öltözött.

Úgy lépett be a kapun, mint aki már kész volt. Amikor a hitelvekre tanítottam, idős kora ellenére is igazi, szorgalmas diák volt, pedig csak ismételnie kellet mindazt, amit gyerekkorában már egyszer megtanult. Maga volt a tisztelet, az udvariasság. Mindenkivel illedelmesen, csendes szeretettel beszélt. Felhagyott az aktív politikával, felesége templomából is elköszönt. Mindenki sajnálta, mégis megértették, hazatér. Elmúlt már hatvan, sőt a hetvenhez közelített, amikor szövetségre lépett az Úrral. Meghalt szülei, lelkipásztor testvére és annak családja állandó imádsága volt, ami akkor meghallgatásra talált.

Mennyi erő, mennyi reménység és hit, mennyi imádság kellett mindehhez minden nap, ami ezeknek az embereknek az életében végül valóra vált! Hányszor lett próbára téve kitartásuk, mire végül beköszöntött az öröm! Példájuk legyen követendő a számunkra, hogy érdemes!

Bob Gass: Amikor ingadozik a hited (2)


„Nyújtsd ide az ujjadat… és ne légy hitetlen, hanem hívő!” (János 20:27- Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő)

Nem csak a friss keresztyének küzdenek kétségekkel; időnként az érett, viharedzett hívők is. Egy keresztyén szerző ezt „kétség-viharoknak” hívja. „…viharos napok ezek, amikor az ellenség túl nagy, a feladat túl nehéz, a jövő túl sivár… és a válasz oly kevés.

Tamás azt mondta: »Ha nem érintem meg ujjammal a szegek helyét… nem hiszem«.

Jézus pedig ezt mondta: »Nyújtsd ide az ujjadat… ne kételkedj többé, hanem higgy!«

Tamás azt a kérdést tette fel, amit küzdelmeink idején mi mindannyian megkérdezünk:

»Ha Isten olyan jó, akkor én miért érzem magam ennyire rosszul?

 Ha az Ő üzenete annyira tisztán érthető, akkor én miért vagyok összezavarodva?

Ha valóban Ő irányítja a helyzetet, akkor miért küszködnek a jó emberek is gyötrelmes problémákkal?

« … Szívesebben vagy cinikus, mint képmutató, ezért… úgy imádkozol, hogy egyik szemed nyitva van, és közben tűnődsz… éhező gyermekekre… az ima erejére… a kegyelem nagyságára… rákban szenvedő keresztyénekre gondolsz… és arra: ki vagy te egyáltalán, hogy ilyen kérdéseket tegyél fel.”

 Elisabeth Elliot mondta: „Az igazi hit csak akkor kezd működni, amikor nincsenek válaszok”.

Isten azt mondja: „A ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim” (Ézsaiás 55:.

Az igazság az, hogy Isten nem úgy gondolkodik, mint mi. Ő látja a teljes képet, és egy különleges végkifejleten dolgozik. Tanítványaival beszélgetve Jézus ezt mondta: „Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most még túl sok lenne nektek” (János 16:12 NCV).

Amikor azt veszed észre, hogy kételkedsz, és kérdéseket teszel fel Istennek, imádkozz: „Uram, nem könnyű hinni, amikor fájdalmaim vannak, és össze vagyok zavarodva, te pedig hallgatsz. Tamáshoz hasonlóan én is bizonyítékát szeretném látni annak, hogy szeretsz. Segíts, hogy túllássak a saját békére és vigasztalásra irányuló vágyaimon, hogy túllássak a kétségeken és a megválaszolatlan kérdéseken, és megragadjam a te kifogyhatatlan szereteted és kegyelmed igazságát!”


baptista enekek (lejátszási lista)

Várom az Urat!


„Légy csendben és várj az Úrra!” (Zsolt. 7,7)

Grenada hercege


Grenada hercegét, az egyik spanyol trónörököst, életfogytiglani magánzárkára ítélték. Büntetését Madrid ősi börtönében kellett letöltenie, amit „a koponya helyének" hívtak. A hely félelmetes, mocskos, sivár volta szolgált rá erre a névre. Köztudott volt, hogy aki egyszer bekerül oda, az élve nem jön ki. A hercegnek egyetlen könyvet adtak olvasnivalóul fogsága teljes idejére - a Bibliát. Mivel ez volt az egyetlen könyv, amit olvashatott, százszor meg százszor elolvasta. Állandó társa lett a könyv.

Harminchárom évi raboskodás után a herceg meghalt. Amikor bementek a cellájába, hogy kitakarítsák, néhány feljegyzést találtak, amit körmével vájt a börtöncella puhakő-falába. A feljegyzések ilyen adatokat tartalmaztak:

A Zsoltárok 118,8 a Biblia középső verse; az Ezsdrás 7,21 tartalmazza az ábécé összes betűjét, kivéve a j-t; az Eszter 8,9 a leghosszabb verse a Szentírásnak; a Bibliában nem található hat szótagnál többől álló szó vagy név.

Amikor Scott Udell első ízben írt ezekről a Psychology Today c. lap egy cikkében, különösnek tartotta, hogy egy olyan ember, aki harminchárom évig tanulmányozta azt a könyvet, amelyről azt tartják, hogy minden idők legnagyszerűbb könyve, csak jelentéktelen dolgokat tudott összeszedni. Amennyire tudomásunk van róla, Grenada hercege soha nem lett elkötelezett követője Krisztusnak, legfeljebb jelentéktelen bibliai jellemzők szakembere.

Neked milyen hited van? Valami olyasféle, mint Grenada hercegének? Lényeges különbség van a között, hogy tárgyi tudásunk van Istenről, Jézus Krisztusról és a Bibliáról, és a között, hogy engedjük Istennek, hogy megváltoztasson bennünket belülről kifelé. Sokan nőnek fel úgy, hogy sok mindent tudnak a keresztyénségről, de soha nem adják át életüket Krisztusnak. Te átadtad?

Pásztor Chris: Imádkozz, hogy az evangélium hatása megsokszorozódjon ·


Készítette: József Balogh

Végezetre imádkozzatok értünk atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék, amiként ti köztetek is (2 Thessz 3:1).

A világosság és evangélium-ellenes világban meg kell állnunk erősen, és imádkoznunk kell, hogy az Úrnak beszéde szabadon terjedjen és megdicsőüljön. Hála Istennek, sokan hallják és fogadják be az evangéliumot minden nap, de még többeknek kell meghallania Krisztus megváltásának evangéliumát.

Ezért fontos, hogy imádkozzunk a Keresztény vezetőkért, az Evangélium szolgáiért az egész világon és a többi hívőért, hogy az evangelizálásuk a nemzetek felé sikeres lehessen.
Imádkozz, hogy ajtók és lehetőségek nyíljanak meg az Evangélium számára és akadálytalanul hirdettessen az egész világon, hogy több lélek megmenekülhessen. Sokszor a hívők megakadályoztatnak az Evangélium hirdetésében, nagy nehézségeken és üldöztetésen menve keresztül. Közben kell, hogy járjunk értük, hogy megerősödjenek hatalmasan a Szent Lélek által a benső emberükben, és hogy a hitük kitökéletesedjen az Úrban.

Szintén tudatosan kell, hogy imádkozunk a különböző médiákon keresztüli evangelizációért: Internet, TV, Rádió, Sajtó...stb. Ez nagyon fontos, mert az Interneten, Tv-n, Rádión, könyveken és újságokon keresztül az evangélium olyan helyekre tud eljutni, ahova emberek, csoportok talán nem.

A Jelenések 1:6 és 5:10 által megértjük, hogy Isten királyokká és papokká tett minket. Úgy működj az elhívásodban a mai napon, mint egy imádkozó pap és uralkodó király. Imádkozz az Úr Jézus Krisztus evangéliumának hatásáért a nemzetedben. Imádkozz, hogy a városokban, falvakban és megyékben az emberek figyelmet fordítsanak az Evangéliumra; így nagy örömben, előmenetelben és gazdagságban részesül majd az országod, ahogy Isten Igéje hatalmasan növekszik és kiterjed.

Ima
Drága Atyám, köszönöm, hogy hatalmas kegyelmet garantálsz a gyermekeidnek mindenhol, hogy erővel és a Szent Szellem demonstrálásával hirdessék az Evangéliumot. A Te Neved
felmagasztaltatik a nemzetek között a mai napon, ahogy az Igéd fölénybe kerül az emberek szívében és a lelkek bejutnak a Királyságba, a Jézus Nevében, Ámen.
TOVÁBBI TANULMÁNYOK:1 Timóteus 2:1-2; ApCsel 19:20

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Készítette: Kereszteny Hirek

Az ellenség azon dolgozik, hogy aláássa a pozíciód erősségét, apró figyelemelterelések által. Állj őrt, és tartsd meg a jó határokat. Ne add meg magad semminek se, ami magában hordozza a lehetőségét annak, hogy lerombolja a hitedet, a reménységedet, vagy a meggyőződésedet. Állj erősen, tudva azt, hogy Én igazgatni fogom a lépéseidet, és megadok mindent, amire szükséged van ahhoz, hogy véghezvidd, amit rád bíztam, mondja az Úr. Ne félj.

Filippi 1:6 Meg lévén győződve arról, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégezi a Krisztus Jézusnak napjáig.

Rablás élőben a metrón

Kubinyi Károly (Minden nehézség a javunkra válik)

Steve Fee - Glorious One (magyarul)

2012. október 26.

Ige: Az igehirdető feladata


És az én beszédem és az én prédikálásom [igehirdetésem] nem emberi bölcsességnek hitető beszédeiben [nem a bölcsesség meggyőző (rábeszélő) szavaiból] állott, [nem tudományos szavakkal szólott] hanem Szellemnek és erőnek [hatalomnak; hatóerőnek] »(dünamisz): speciális értelemben: csodatevő erő« megmutatásában: [megnyilvánulásában] hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején [hatalmán] »(dünamisz): - erő - speciális értelemben: csodatevő erő« nyugodjék” (1Kor. 2,4-5)

Feladatáról így tesz megvallást Pál apostol: „Mert… azért küldött engem Krisztus, ...hogy az evangéliumot hirdessem, de nem bölcselkedő beszéddel, hogy a Krisztus kínoszlopa el ne veszítse erejét” (1Kor. 1,17)

És mi: „Ezeket hirdetjük…, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Szellemtől jött tanítással, a szellemi dolgokat a szellemi embereknek magyarázva” (1Kor. 2,13)

„Mert nem beszédben áll az Istennek országa, hanem erőben” (1 Kor. 4,20)

És: „… ez a mi dicsekvésünk, amelyről lelkiismeretünk bizonyságot tesz, hogy az Isten szentségével és tisztaságával, nem emberi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével jártunk a világban, kiváltképpen pedig közöttetek” (2Kor. 1,12)

„az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel” (2Kor. 6,7)

 „Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen” (Kol. 2,4)

„Mert a mi evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, hanem isteni erőkben is, Szent Szellemben is, sok bizodalomban is; amiképpen tudjátok, hogy milyenek voltunk közöttetek ti érettetek” (1 Thess. 1,5)

Tehát: „Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik”(Kol. 2,8)

Ige: Pál apostol megvallása, bátorítva minden utána jövő igehirdetőt:


„És én erőtlenség, [gyöngeség] »(g: asztheneia): Ebben az igében: a félelem miatti elerőtlenedést jelenti« félelem és nagy rettegés [reszketés; remegés] között [félve és nagyon elfogódottan] jelentem meg  nálatok. [voltam köztetek]

Az apostol betöltötte ezt az Igét is: „Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek (vigadjatok) reszketéssel”  (Zsolt. 2,11)

Az Úr pedig így bátorítja Pált: „Monda pedig az Úr látás által éjszaka Pálnak: Ne félj, hanem szólj és ne hallgass; Mert én veled vagyok és senki sem támad reád, hogy néked ártson; mert nékem sok népem van ebben a városban” (Csel. 18,9.10)

Ige: A törvény lényege: A szeretet

„(Mert nem azok igazak [igazulnak meg] Isten előtt, [Isten szemében] akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, [megigazíttatni] akik a törvényt betöltik [megcselekszik]

Mert amikor a pogányok, [nemzetekből valók] akik nem ismerik a törvényt, [nincsen törvényük] természetes eszük [emberi természetük] szerint [természettől vezérelve; természetszerűleg] cselekszik [megteszik] azt, amit a törvény követel, [a törvény dolgait; Isten útmutatását, tanítását, amelyet az Igében jelentett ki] akkor ezek a törvény nélküliek [törvény híján] önmaguknak szabnak törvényt. [saját maguknak a törvénye]

 [Mint akik] Ezzel azt bizonyítják, [igazolják; mutatják meg] hogy a törvény [lényege] cselekedete [teljesítése] be van írva [be van vésve] a szívükbe. Erről [egyetemben bizonyságot tévén] lelkiismeretük és egymást [kölcsönösen] vádló vagy éppen védő [mentegető; felmentő] gondolataik [önítéletük; szívük fontolgatásai] együtt tanúskodnak majd,

Azon a napon, amelyen megítéli Isten az emberek rejtett gondolatait [titkait; titkos dolgait] az én evangéliumom [ hír, amelyet hirdetek] szerint Krisztus Jézus által”  (Róm. 2,13-16)

Elindulunk az Úrral