2012. október 10.
JÉZUS KRISZTUS AZ ISTEN!
Készítette: Szapáry-Erdei István
..és Isten maga vala az Ige. (János.1.1.) Monda néki Jézus:
Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? aki engem
látott, látta az Atyát; mi módon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az
Atyát?(János.14.9.) ..Isten megjelent testben..(1Tim.3.16.) És az Ige testté
lett.. (János.1.14.) Én és az Atya egy vagyunk. (János.10.30.) ..Velünk az
Isten.(Máté.1.23.) Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr! (5Mózes.6.4.) És
minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr...(Fil.2.11.) ..Higgy az Úr Jézus
Krisztusban..(Apcsel.16.31.)
John H. Groberg: A kapocs
Van egy kapocs az ég és föld között. Ha ezt a kapcsot
megtalálod, minden értelmet nyer, még a halál is. De ha elvéted, minden
elveszíti az értelmét, még az élet is.
K. E. Hagin: Fogadd el a gyógyulást a gyógyítások ajándékain keresztül!
Az 1Korinthus 12,9 szerint az egyik szellemi ajándék, amit
Isten a Gyülekezetbe helyezett, a gyógyítások ajándékai — elkülönül a többi
módtól, amivel a gyógyulás megkapható.
Mi ez a „gyógyítások ajándékai”? A gyógyító erő
természetfeletti megnyilvánulása egy emberen keresztül a másik ember irányába.
Legegyszerűbben így lehet ezt meghatározni.
Minden, amit Istentől kapunk, ajándék. Ezért,
általánosságban szólva, minden gyógyulás ajándéknak tekinthető. De ez még nem a
„gyógyítások ajándékainak” megnyilvánulása.
A gyógyítások ajándékainak megnyilvánulását a Szent Szellem kezdeményezi.
Miután már megkeresztelkedtem a Szent Szellemben, még mindig
nem értettem Isten Szellemét. Csak annyit tudtam, hogy be vagyok teljesedve a
Szent Szellemmel.
Miután kipenderítettek a baptisták, csatlakoztam az egyik
teljes-evangéliumi csoporthoz, és elfogadtam egy kis észak-texasi gyülekezet
pásztorolását. Itt ismertem meg és vettem el csodálatos feleségemet. Ő
metodista volt, és még nem keresztelkedett meg a Szent Szellemben, viszont hitt
benne.
A házasságkötésünk utáni negyedik éjszakán, ahogy a család
együtt imádkozott feleségem jó öreg metodista otthonában, az Úr a Szellemen
keresztül így szólt hozzám: „Tedd a kezed a feleségedre és én be fogom tölteni
őt a Szent Szellemmel.”
Ez 1938-ban történt, és akkor én még járatlan voltam az
ilyen dolgokban. 1937-ben fogadtam be a Szent Szellemet. Még senkit sem láttam
kézrátételt gyakorolni annak érdekében, hogy valaki elfogadja a Szent
Szellemben való keresztséget. Azokban a körökben, ahol én mozogtam, az emberek
nem így tették, és nem tudtam, hogy ez helyes-e vagy helytelen.
Arra gondoltam: „Ha nem veszek róla tudomást, talán
elmúlik.” Azonban nem így történt.
Ismét azt mondta: „Tedd rá a kezed a feleségedre, és én be
fogom tölteni őt a Szent Szellemmel.” Felismertem, hogy az Úr Jézus szólt a
szellememhez a Szent Szellemen keresztül, de semmit nem akartam helytelenül
tenni.
Majd éjfélkor (ránéztem az órámra), 1938. november 28-án
ugyanaz a hang megismételte: „Tedd rá a kezed a feleségedre és én be fogom
tölteni őt a Szent Szellemmel.”
Kinyitottam szememet és rémülten körbenéztem. Azt mondtam
magamban: „Abból nem lehet baj, ha megpróbálom!”
Bal kezemet rátettem feleségem fejére, és ő azonnal
felemelte mindkét kezét és elkezdett nyelveken szólni. Másfél órán keresztül
szólt nyelveken, és három dalt énekelt el ugyancsak nyelveken. Pünkösd volt
nálunk, jó öreg metodista otthonunkban!
Majd ugyanaz a hang szólt hozzám, hogy mit tegyek és mit
mondjak az anyósomnak, hogy meggyógyuljon. Másnap készült bemenni a kórházba,
hogy megoperáltassa a golyváját. Egyáltalán nem volt hite a gyógyulásában; ha
valaki számít arra, hogy meggyógyul, akkor nem összecsomagolt bőrönddel várja,
hogy kórházba menjen. A hang azt mondta nekem: „Odaadtam neked a gyógyítások
ajándékait és elküldtelek, hogy szolgálj a betegek felé.”
Amikor megtettem azt, amit Isten Szelleme mondott nekem, a
golyva látható része azonnal eltűnt, mint amikor gombostűvel beleböknek egy
léggömbbe.
Ő nem azért gyógyult meg, mert hitt Istenben. Ha később
megkérdezték volna tőle, azt felelte volna:
— Nem, nem. Tudom, hogy ez nem az én hitem volt. Ilyen
dologhoz nem lett volna hitem.
Tudjátok, hogy miért gyógyult meg? Mert Isten Szelleme
megmondta, hogy mit tegyek.
A gyógyítások ajándékainak megnyilvánulása nem úgy működik
azonban, ahogy én akarom, hanem úgy, ahogy a Szellem akarja. Előfordult
például, hogy mindennel próbálkoztam, mindent elkövettem, mindent elmondtam,
amit ilyenkor szoktam mondani — és semmi nem történt.
Már beletörődtem, hogy semmi sem történik és azt mondtam:
„ez már soha többé nem fog megtörténni”. Aztán mégiscsak kezdtek megtörténni a
dolgok. Tudnunk kell, hogy a Szellem megnyilvánulása úgy történik, ahogy a
Szellem akarja. Köszönet Istennek ezekért a megnyilvánulásokért. Én hiszek
bennük.
Ez azonban csak egyik útja annak, hogy elnyerjük a
gyógyulást. A legjobb mód valamennyi közül, ha egyszerűen ismerjük az 1Péter
2,24-et: „Akinek sebeivel gyógyultatok meg.” (Nem meg fogtok gyógyulni, hanem
már meggyógyultatok.)
Spurgeon: Az Úrban bízók
Akik abban a tudatban alszanak el, hogy az Úr őrzi őket,
nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint a királyok palotáikban.
Csinálj gödröket
Ezt mondja az Úr: Csináljatok sok gödröt ebben a
patakmederben. Mert ezt mondja az ÚR: Nem láttok szelet, nem láttok esőt, mégis
megtelik ez a patakmeder vízzel, és ihattok ti is, meg a jószágaitok, az
állataitok is" (2Kir 3,16-17).
Három hadsereget fenyegetett a szomjan halás réme, de az Úr
közbelépett, és megmentette őket. Noha nem felhőt küldött, sem esőt, mégis
bőségesen ellátta őket vízzel. Istent nem kötik a természeti törvények. Ő
bölcsességének és hatalmának új meg új bizonyítékával tudja meglepni népét. Ily
módon többet megismerünk Istenből, mintha a dolgok a maguk természetük szerint
folynának. Ha az Úr nem is úgy lép közbe, ahogy mi azt várjuk, kívánjuk vagy
feltételezzük, így vagy úgy mégis gondoskodik rólunk. Nagy áldás, hogy
felülemelkedhetünk az ok- okozati törvényeken, és figyelmünk a nagy Végső Okra
terelődik.
Van-e elég hitünk ahhoz, hogy ma gödröt" ássunk, amely
megtelhet Isten áldásával? Igen gyakran hiányzik belőlünk a valódi hit az ilyen
gyakorlati lépések megtételére. Legyen a mai nap az imádságok beteljesülésére
való várakozás napja. Mesélte valaki, hogy egy gyermek esernyőt vitt magával
arra az összejövetelre, amelyen esőért akart a gyülekezet könyörögni. Ilyen
őszinte bizalommal várjuk mi is biztosra, hogy az Úr kiárasztja ránk áldását.
Csináljunk hát sok gödröt", és számítsunk azok megtelésére.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
A magyar bálványimádás Koronája
„Őfelsége a magyar ANGYALI APOSTOLI SZENT KORONA”
Ez nagyon keresztyénnek hangzik, hiszen olyan szavak szerepelnek benne, mint „angyal”, ”apostol”, „szent”. Ezek a szavak valóban szerepelnek a Bibliában, de ezen kívül semmi köze ennek halmozott jelzőkből álló szörnyszüleménynek Isten Igéjéhez.
Érdekes, hogy leginkább a magyar újpogányságot népszerűsítő oldalakon lehet találkozni ezzel a szófüzérrel.
Két mondatot idéznék:
„A magyar Szent Korona a Földön az egyetlen "Angyalok hozta" Korona, melyet égi küldetéssel Szentnek tekintünk.”
Tehát innen eredhet az „angyali” jelző. Azonban ez a mondat nem más, mint egy szépen hangzó dajkamese! A Biblia alapján nincs semmiféle jogalapja senkinek ilyen kijelentéseket tenni. Annak lehetősége, hogy Isten egy olyan tulajdonságokkal felruházott tárgyat küldjön a földre, mint amit a magyar koronának tulajdonítanak némelyek, gyökeresen ellentétben áll a teljes Bibliával.
A zsidóknak voltak szent tárgyaik (Szent Sátor, benne a Szentek Szentjével, vagy a Szövetség Ládája) de még ezeket is maguknak kellett elkészíteniük Isten útmutatása alapján, nem angyal hozta le azokat az égből. A keresztyének számára a zsidó szabályok már nem érvényesek, így még ez a vékonyka folytonosság sincs meg szent tárgyak tiszteletének lehetőségéhez.
Jézus teljesen egyértelmű: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj”! (Mt. 4:10)
A magyar Korona annyiban szent, amennyiben szentnek a közönségestől megkülönböztetettet nevezzük. A Biblia azonban az ószövetségi zsidó Istentiszteleti eszközök kivételével semmiféle tárgyat nem nevez szentnek. A Szentség Isten tökéletességére és minden mástól (tőlünk emberektől, és minden teremtett dologtól) való különbözőségére utal. Emberekre vonatkoztatva pedig az Újszövetség minden újjászületett, valódi keresztyént szentnek nevez (Róm. 1:7, 12:13, 15:25,31, 1Kor 1:2, 2Kor. 1:1, Ef. 1:1, 1Pt. 2:5,9, Júd. 1:1 stb.) Ebben a formában tehát a „szentté avatás” szertartása is teljesen értelmetlen. Ha valaki hívő, az Isten szemében szent. Ha viszont nem hívő bibliai értelemben (tehát nem megtért, újjászületett bűnös), akkor ezen az egyházi szertartás mit sem segít. Emberektől nyert „szentségével” együtt megy a kárhozatba. A katolikus szentek és a valódi szentek tábora ugyan mutathat némi átfedést, de semmiképpen sem esik egybe.
A Magyar Korona lehet szent (különleges), de nem bibliai, keresztyén értelemben!
Angyali pedig semmiképpen sem. Ilyen „angyalok hozta” mesével még a gyermekeket sem szabadna kábítani!
„A magyar hagyomány szerint a Szent Korona Jézus lelkének egy darabját hordozza, ezért örök és elpusztíthatatlan „
Ez egy égbekiáltó nagy ostobaság, sőt mi több: hazugság! Sajnos tényleg égbe kiáltó: feljut ugyanis Isten elé, aki ítéletével fegyelmez minket ilyen szavakért. A Biblia alapján ennek a kijelentésnek semmiféle alapja nincs, és a magyar, de semmiféle más nép hagyománya sem írhatja felül Isten Igéjét. Ahhoz hozzá nem tehet, sem belőle el nem vehet.
"Ti pedig miért szegitek meg a ti hagyományotokért az Isten parancsolatát?” (Mt. 15:3 MBT)
Az „apostoli” jelzőt nem is igazán értem. A Magyar Korona annyira apostoli, mint amennyire a különféle királyok azok voltak. (Semennyire). Apostolok Jézus azon tanítványai voltak, akik személyesen találkoztak az Úrral. A Római Egyház „apostoli hagyománya” nem biblikus. Az „apostoli” jelző egyedül az Újszövetség könyveit illeti meg. Ezek ugyanis mind apostolok által (pl. Máté, Pál), vagy apostolok által közvetlenül, személyesen felügyelt személyek tollából (pl. Lukács, Márk, Júdás) íródtak. Bárki, bármi mást apostolinak nevezni nem biblikus.
Ott van aztán még az „Őfelsége” jelző. Tehát a korona egy személy? Teljesen mindegy, hogy a magyar hagyomány mit mond el erről. A hagyomány nem tévedhetetlen, egyedül a Biblia az.
Ha a koronát személynek tekintjük és így tiszteljük (az „őfelsége” megszólítás egy uralkodó számára mutatott tisztelet kifejezése), akkor teljes nyíltsággal juttatjuk kifejezésre a bálványimádás fogalmát.
Aki a Magyar Koronát, mint „Őfelsége a magyar Angyali Apostoli Szent Korona” imádja az bálványimádó!
Ez a helyzet, ezen nincs mit szépítgetni. Ha a hazánk sorsát jobbra szeretnénk fordítani, akkor sürgősen meg kell térnünk ebből és az ehhez hasonló („magyarok Nagyasszonya, Ékes királynénk, szép (Babba), Szűz Mária” – brrr!) bálványok imádásából.
Jellemző gyakorlatnak látom napjainkban, hogy szívesen gyúrnak össze egyesek mindenféle régi és új pogány misztériumokat a keresztyénség szimbólumaival. Gyakori a keresztyén szóhasználat valódi keresztyén tartalom nélkül. Sőt az eredeti keresztyén jelentés kiforgatásával. (A Korona jó példa erre).
Azt hiszem, úgy gondolkodnak némelyek, hogy valaki a sósat, szereti, valaki az édeset, más a savanyút; gyúrjunk hát egybe mindent, hogy mindenkinek ízledjen. Ami azonban így keletkezik az egy ehetetlen, emészthetetlen, konglomerátum, ami már semmire sem jó, „csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek „ (Mt. 5:13)
Isten nem nézi jó szemmel a bálványok imádatát. Itt egy csokor vers a Bibliából, ami alátámasztja ezt, a teljesség igénye nélkül:
Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak öntött isteneket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. (3Móz. 19:4)
A magyarság hasonlít Izraelhez (az ószövetségihez) abban, hogy nagyon hamar elfordult Istentől a bálványokhoz!
„Mert a nemzeteknek minden istene bálvány, az Úr pedig egeket alkotott.” (Zsolt. 96:5)
„Megszégyenülnek mind a faragott képek szolgái, a kik bálványokkal dicsekednek” (Zsolt. 97:7)
Miért szégyenült meg a magyarság annyiszor a történelme folyamán, ha Szent korona őrködött felette?
„Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget, a te kegyelmedért és hívségedért! Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az ő Istenök? Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi. Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája. Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak; Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak; Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az ő torkukkal. Hasonlók legyenek azokhoz készítőik, és mindazok, a kik bíznak bennök!” (Zsolt. 115:1-8)
A Koronának nincs se keze, se lába, se szeme, se füle, se hatalma, hogy segíthessen. Egyedül Isten segíthet rajtunk!
„Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak” (Ézs. 42:8 )
„A bálványok csinálói mind hiábavalók, és kedvenczeik mit sem használnak, és tanuik nem látnak és nem tudnak, hogy megszégyenüljenek. Ki alkotott istent, és bálványt ki öntött? a mely semmit sem használ! Ímé, minden barátaik megszégyenülnek, és a mesterek magok is emberek; gyűljenek össze mind és álljanak elő; féljenek, szégyenüljenek meg együtt!” (Ézs 44:9-11 )
Beszédes szavak!
„A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat” (Jónás 2:8)
„Mit használ a faragott kép, hogy a faragója kifaragta azt? vagy az öntött kép és a mely hazugságot tanít, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat?
Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel! néma kőnek: Ébredj fel! Taníthat-é ez? Ímé, borítva van aranynyal és ezüsttel, lélek pedig nincs benne semmi! Ellenkezőleg az Úr az ő szent templomában, hallgasson előtte az egész föld! (Hab 2:18 -20)
Ez mintha egyenesen a „Szent Koronának” szólna: „lélek pedig nincs benne semmi”
„Mert a bálványok hazugságot szólnak, a varázslók pedig hamisságot látnak és üres álmokat beszélnek, hiábavalósággal vígasztalnak; azért elszélednek, mint a juhnyáj, a mely sanyarog, mert nincs pásztora. (Zak. 10:2)
Szabad hallgatnunk a különféle „látókra”, akik a mindenféle mesékkel kábítanak minket? Ha nem Istentől, akkor kitől származnak meglátásaik, „kutatási eredményeik?
Az Újszövetség hasonlóan foglal állást a bálványimádással kapcsolatban:
„Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Istennek országát? Ne tévelyegjetek; se paráznák, se bálványimádók, se házasságtörők, se pulyák, se férfiszeplősítők, Se lopók, se telhetetlenek, se részegesek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik az Isten országát. (1Kor. 6:9 -10)
„Azért szerelmeseim, kerüljétek a bálványimádást.” (1Kor. 10:14)
Szabad keverni az igazi hitet pogány mesékkel?
„Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez? Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, az mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek. Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket, És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr. (2Ko 6:14-18 )
„Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. Ámen!” (1Jn 5:21 )
Végezetre itt van az ígéret Istentől:
„Boldogok, a kik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. De kinn maradnak az ebek és a bűbájosok, és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mind a ki szereti és szólja a hazugságot.” (Jel 22:14-15)
Lehet, hogy sokaknak lesz nemtetsző az írásom, de szükségesnek láttam, hogy végre már elmondja valaki ezeket a dolgokat. Csak az igazság tesz szabadokká ugyanis bennünket!
Megjegyzés:
Aki a Biblia igaz vagy hamis volta oldaláról akarja megtámadni az írásomat, annak első felindulásból történő hozzászólás helyette javaslom, hogy olvassa el a http://www.vanmaselet.hu/
Megjegyzés 2:
Az ún. „Szentkorona-tan”-nal én nem szeretnék különösebben foglalkozni, mert véleményem szerint ez pusztán jogtechnikai kérdés. Az igaz, hogy a korona mindig az uralkodás jelképe, és a Bibliában is eképpen szerepel. A Magyar Korona a Magyar Államot jelképezi. Ez is rendben van. Mindaddig rendben van, amíg nem ruházzuk fel önálló hatalommal. A Korona egy tárgy. Nem mond, és soha nem is mondott semmit. Amivel fokozatosan felruházták, azt a legendát mind emberek szőtték köré az évszázadok során. Valaki kapott már közvetlen üzenetet a Koronától, hogy azt állíthassa, hogy „ez a Korona akaratra”? Ami ma „Szentkorona-tan” -ként ismert, az nem egy örök és állandó igazság felismerése, hanem egy fokozatos változás és formálódás során kialakult államszervezeti rendszer, mely Magyarországon hatalomgyakorlás módját egy speciális formában rögzíti. Mivel Magyarország királyai döntően idegen királyok voltak, van abban ráció, hogy az Alkotmány az ország tulajdonjogát nem a királynak, hanem egy szimbólumnak – a Koronának – tulajdonítsa, így oltalmazva azt. Ami azonban ennél több, az már bálványimádás!
Ismert olyan, hogy a „Korona szólt, és meglett”? Nem tudok róla.
Ellenben olyat már olvastam, és a próféciák beteljesülésével bizonyított is, hogy „Ő [Isten] szólt és meglett, Ő parancsolt és előállott.” (Zsolt. 33:9)
http://www.vanmaselet.hu/
Carl Eichhorn: Vigyázás önmagunkra
Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet! (Péld 4, 23)
Kertjeinket és házunkat ugyancsak védjük. Az ember szíve is kert, ahol a mennyei kertész nemes növényeket akar felnevelni. De sok a veszélyes kártevő is. Szívünk házhoz is hasonlít, amelyben Krisztus akar lakni. De vannak rablók és tolvajok, akik betörnek és a javainkat elviszik. Az ember betegségtől és szerencsétlenségtől őrzi a testét, de a lelkét a legtöbb ember elhanyagolja. Üres lesz és tönkremegy, pedig ennél nagyobb értéke nincs az embernek: az egész világ sem ér fel vele, ha elveszíti. De ha a lélek szabadulást talál, a legsúlyosabb veszteségeket is kiheveri. A lélek sérülésén nem segít orvos. Ha az elvész, minden elveszett. Kizárólag Isten Bárányának drága vére gyógyíthatja meg és hozhatja helyre.
Őrizd meg szívedet! Vigyázz a szemedre, ne tekints olyan dolgokra, melyek gonosz vágyat támaszthatnának szívedben. Ne hallgass üres, haszontalan beszédre, ami megrontja szívedet. Őrizkedj kedvenc bűnödtől, vigyázz gyenge oldaladra! - Valakinek megtérése után furcsa álma volt. Mintha ragadozó állatok, oroszlánok, tigrisek, kígyók támadták volna meg. Tehetetlenségében és nagy félelmében angyalt pillantott meg maga mellett, aki botocskát nyújtott feléje. „Valahányszor rád támadnak, érintsd meg őket ezzel. Tehetetlenül esnek majd össze előtted. De őrizkedj a mögötted levő üres fatönktől!" Így is történt. A bot minden támadást meghiúsított. Emberünk csakhamar magabiztos lett, már nem vigyázott. Ekkor a fatörzsből hirtelen egy kígyó surrant elő és megharapta. Felébredt. Rájött, hogy a ragadozók a vágyak és a kívánságok, a bot pedig az élő hit. A kígyó a kedvenc bűnt példázza. Világossá lett előtte, hogy hitrejutása után még vissza-visszaesett régebbi kedvenc bűnébe, az ivásba, s ez állandó veszedelemmel fenyegette új életét.
Az éberséghez hozzátartozik Isten Igéje és az imádság. „Megőrzöm a te Igédet szívemben, hogy ne vétkezzem ellened." Az Ige fegyver a kísértés ellen, a léleknek pedig tápláléka. Nehogy a rossz táplálkozás miatt vérszegénnyé és erőtlenné légy, mert akkor nem lesz ellenálló erőd a gonosszal szembeni Az imádság által érintkezésbe kerülsz Istennel. Minél közelebb jutsz őhozzá, annál távolabb vagy a bűntől. Amikor kitartó imádkozással Isten közelébe kerülsz, a gonosz gondolatok és ösztönök fojtogató hatalma megtörik.
Őrizd meg szívedet! Vigyázz a szemedre, ne tekints olyan dolgokra, melyek gonosz vágyat támaszthatnának szívedben. Ne hallgass üres, haszontalan beszédre, ami megrontja szívedet. Őrizkedj kedvenc bűnödtől, vigyázz gyenge oldaladra! - Valakinek megtérése után furcsa álma volt. Mintha ragadozó állatok, oroszlánok, tigrisek, kígyók támadták volna meg. Tehetetlenségében és nagy félelmében angyalt pillantott meg maga mellett, aki botocskát nyújtott feléje. „Valahányszor rád támadnak, érintsd meg őket ezzel. Tehetetlenül esnek majd össze előtted. De őrizkedj a mögötted levő üres fatönktől!" Így is történt. A bot minden támadást meghiúsított. Emberünk csakhamar magabiztos lett, már nem vigyázott. Ekkor a fatörzsből hirtelen egy kígyó surrant elő és megharapta. Felébredt. Rájött, hogy a ragadozók a vágyak és a kívánságok, a bot pedig az élő hit. A kígyó a kedvenc bűnt példázza. Világossá lett előtte, hogy hitrejutása után még vissza-visszaesett régebbi kedvenc bűnébe, az ivásba, s ez állandó veszedelemmel fenyegette új életét.
Az éberséghez hozzátartozik Isten Igéje és az imádság. „Megőrzöm a te Igédet szívemben, hogy ne vétkezzem ellened." Az Ige fegyver a kísértés ellen, a léleknek pedig tápláléka. Nehogy a rossz táplálkozás miatt vérszegénnyé és erőtlenné légy, mert akkor nem lesz ellenálló erőd a gonosszal szembeni Az imádság által érintkezésbe kerülsz Istennel. Minél közelebb jutsz őhozzá, annál távolabb vagy a bűntől. Amikor kitartó imádkozással Isten közelébe kerülsz, a gonosz gondolatok és ösztönök fojtogató hatalma megtörik.
Carl Eichhorn "Isten műhelyében" c. könyvéből
Mindig örülni – Joel Osteen Lakewood Gyulekezet pasztora
Mindannyiunk számára reális lehetőség, hogy elveszítjük az örömünket, hogy elkedvetlenedünk. De Isten szándéka nem az, hogy csupán elviseljük az életet, hanem hogy élvezzük azt. Már reggel eldől, hogy egy napunk győztes lesz-e vagy vesztes. Amikor reggel felkelsz, az elmédet kell megfelelő irányba állítanod. Lehet, hogy az érzéseid azt mond
ják: "fáradt vagyok, nincs kedvem felkelni, dolgozni menni még annyira sem. Nem akarok a problémáimmal foglalkozni, még a gyerekeimmel sem. Annyi problémám van…"
Ha ezekkel a gondolatokkal akarod eltölteni az egész napot, biztos hogy rossz napod lesz. A hitedet rosszul használod. Meg kell fordítanod a helyzetet. Mondd: „ez a nap egy nagyszerű nap lesz, valami nagyszerű fog velem történni ma. Istennek fontos az én jövőm, s Ő jóindulattal fog beavatkozni ma is. Várom, hogy új lehetőségek, istentől való kapcsolatok, természetfeletti áttörések jöjjenek ma.” S ezzel már fel is készítetted magad a győzelmekre, a helyreállásra, növekedésre.
Isten azt fogja mondani angyalainak: „figyelitek? Ez a gyermekem várja az én jóságomat. Várja, hogy növekedjen, bővölködjön, annak ellenére hogy a gazdaság rosszul működik. Azt várja, hogy egészséges legyen, az orvosi diagnózis ellenére. Azt várja, hogy az álmai beteljesüljenek, annak ellenére, hogy nincs erre lehetőség.” Ha a napodat így kezded, Isten azt fogja mondani az angyalainak: „menjetek, dolgozzatok! Intézkedjetek, hogy jól alakuljanak a gyermekem dolgai. Adjatok áttörést az életébe. Intézzétek el, hogy a megfelelő emberekkel találkozzon a megfelelő pillanatban. Nyissátok meg a megfelelő ajtókat a számára.” Ezután jelenik meg Isten jósága, szokatlan módon az életedben.
Jónéhányatoknál tudom, hogy a nagy áttörések így jelentek meg az életetekben. Egy kicsit módosítottatok a reggeleteken, jobb attitűdöt vettetek fel, és sokkal hatékonyabbá váltatok: új ajtók nyíltak meg, új barátokkal találkoztatok, s áttörést tapasztaltatok meg azon a területen, amiért korábban imádkoztatok. Csak annyi kell ehhez, hogy reggel, mikor felkelsz, ne a vereséget várd, hanem a győzelmet. Isten jóindulatát, növekedést, áttörést várj.
A napod első néhány perce meghatározza, mi történik veled később. Ha semmire sem akarsz gondolni, akkor evilág biztos, hogy negatív gondolatokkal árasztja el az elmédet. Voltál már úgy, hogy reggel csak úgy feküdtél az ágyban, és egyszer csak az elmúlt nap összes hibája az eszedbe jutott? Az összes probléma, ami beárnyékolta a jövődet? Az ellenséged gondoskodik arról, hogy rossz gondolatok miatt csak rosszat várj, és egy nagyon rossz napot készítsen elő neked. Ne ess ebbe a csapdába. A Kol 3:2 azt mondja: Az odafelvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.
Legyél kezdeményező. Ha felkelsz, Dáviddal együtt mondd: „ez az a nap, amit az Úr szerzett nekem. Nem érdekel, mit érzek, a körülmények milyenek, hogy a gazdaság összeomlás előtt áll, hogy az orvos tegnap mit mondott nekem. Úgy döntöttem, hogy az örvendezést választom. Úgy döntöttem, hogy ezt a napot is boldogan fogom átélni. Nem engedem, hogy mások ellopják az örömömet. Nem engedem, hogy a csalódottság letörje a jókedvemet. Nem a problémáimra fogok nézni, vagy a hibáimra. Döntöttem, és élvezni fogom ezt a mai napot is.”
Reggelenként azt szoktam mondani: „Atyám, köszönöm, hogy ez egy áldott nap lesz, maikor tőled kapok áldásokat. Egy olyan nap lesz, mikor valaki számára áldás leszek, és elfogadom a te jóságodat egy még nagyszerűbb formában.” Mit is csinálok ilyenkor? Meghatározom az egész napom lefolyását.
Reggel már keresem, ki az, akinek áldás lehetek. Keresek valakit, akihez jó tudok lenni. Akit bátoríthatok, akit felemelhetek. Tehát azt várom, hogy először is áldott napom lesz, másodszor hogy valamit fogok kapni az Úrtól. Azaz Isten jóságát még nem tapasztalt módon, nagyobb mértékben fogom megkapni. Hogy Isten jósága megjelenik az életemben a mai napon. Természetfeletti áttöréseket várok. Nemcsak azt várom, hogy áttörések lesznek, hanem azt is, hogy amikor segítek valakinek, Isten engem is megsegít. A gondolataimat úgy készítem fel, hogy várom Isten jóságának még nagyszerűbb megjelenését az életemben.
Hallottam egy történetet egy 92 éves férfiról. Annyira friss, amennyire csak lehet. Reggel 8-kor már felöltözötten, tökéletesen megborotválkozva, haját makulátlanul elkészítve kezdi a napot. Már csak homályosan lát – a felesége, közel 70 évesen elköltözött az Úrhoz -, ő pedig beköltözött egy idősek otthonába. Amikor megérkezett, néhány órát türelmesen várakozott a recepciónál. Egy fiatal hölgy jött, hogy elvezesse őt új szobájába. S ahogy a tolókocsival mentek a szoba felé, a fiatal hölgy nagy részletességgel kezdte leírni a szobát, hogy milyen nagyszerű kilátás nyílik belőle, hogy milyen kényelmes a karosszék.
A férfi azonban félbeszakította: „nagyon szeretem azt a szobát!” A hölgy nevetett: „uram, még nem is látta. Néhány perc és ott leszünk.” De a férfi azt mondta: „a boldogság nem attól van, hogy látunk-e valamit – a boldogság egy döntés kérdése. Akár szeretem a szobát, akár nem, akármilyen is a bútor, valójában attól függ, hogy a gondolataimat hogyan készítem fel.”
Szeretem ezt a fajta hozzáállást. Ehhez hasonlóan kell az elménket felkészítni, hogy élvezzük a napunkat. Azt is várnunk kell az elménkben, hogy ez egy áldott, természetfeletti év lesz. Lehet, hogy lesznek visszacsúszások, a körülmények kedvezőtlenül alakulnak, de ez az elmémet nem változtatja meg. Lehet, hogy a gazdaság hatással van a cégemre, de a gondolatomat ez nem változtatja meg. Tudom, hogy Isten ennek ellenére bővölködésben fog tartani. Lehet, hogy a betegség megváltoztatja, hogyan érzem magam, de nem változtatja meg a gondolataimat. Én már döntöttem: ezt a napot is boldogan fogom leélni. Barátom, a boldogságod nem attól függ, mi történt veled, hanem hogy az elmédben mit vársz.
Most arra kérlek, az elmédben készítsd fel magad, hogy a mai napod is teljes örömben fog lezajlani. Hogy minden nap győzelmet várva fogsz felkelni. Egyik reggel korán kisétáltam a kertünkbe, és gyönyörködtem a madarak énekében – a kis madarak hangosan énekeltek, a nagyobbak megpróbálták elnyomni őket, úgy tűnt, mintha egy nagy házibulit tartottak volna ott fenn, az ágak között.
Meg akartam kérdezni tőlük: „hé madarak, nem olvastátok a mai újságot? Nem olvastátok, mi történt a tőzsdén? Ha olvastátok volna, nem örülnétek itt ennyire. Úgy tesztek, mintha minden olyan nagyszerű lenne.” De a madarakkal semmi gond nem volt, ők valami titkot tudnak: tudják, hogy mennyei Atyjuknak gondja van rájuk. S úgy döntöttek, hogy a reggelt énekelve kezdik, és élvezik a napjukat, függetlenül attól, hogy mi veszi körül őket. Nekünk is így kellene elkezdeni minden napunkat. Kelj fel reggel, és töltse meg a házad a hálaadás éneke. Kezdj el mosolyogni, döntsd el, hogy élvezni fogod az életedet.
1Thess 5:16 Mindenkor örüljetek (legyél boldog a hitedben, és legyél boldog a szívedben folyamatosan, és mindig – angol ford.) Figyeld csak, mit mond az Úr: milyen hosszú ideig legyél boldog és örömteli? Milyen hosszú ideig kell derűsen élni? Annyi ideig, amíg az emberek jók hozzánk, amíg jól érezzük magunkat, amíg a gazdaság jól működik? Nem. Az Ige szerint folytonosan, mindig. Akkor is, amikor jól mennek a dolgok, és akkor is, amikor rosszul. Amikor süt a nap, s amikor esik.
Amikor sötét felhők gyülekeznek a fejed fölött, úgy érezheted az élet tele van rossz dolgokkal. De mindig emlékezz: a sötét felhők felett süt a nap. Mindig. Lehet hogy nem vagy képes a napot látni a felhők miatt, de ez nem jelenti azt, hogy a nap nincs ott. Épp csak a sötét felhők eltakarják. A jó hírem számodra az, hogy a sötét felhők csak átmenetiek. Nem maradnak ott mindig. A nap marad ott mindig!
Ebben az átmeneti időben is őrizd meg az örömödet, légy boldog. Ne engedd, hogy néhány felhő megkeserítse az életed. Az eső esik az igazra és a hamisra egyaránt. Ez azt jelenti, hogy mindannyian kerülünk nehéz helyzetbe. Igazságtalanságok történhetnek velünk, kísértések, próbák. De tudd, amikor benne vagy egy nehéz próbában, Isten mindig megsegít. Ha nehézségeken mégy keresztül, de az arcodon mosoly, a szívedben Istent dicsőítő ének van, a próba után jutalom vár téged.
Gyakran a nehéz időkben kedvetlenség vesz erőt rajtunk. Mondhatod: „Joel, a cégem rosszul megy, nehéz idők járnak rám. Az orvosom nagyon rossz diagnózist adott nekem. Nagyon aggaszt engem egy bírósági tárgyalás.” Az emberi természet hajlamos arra, hogy ilyenkor aggódó és letört legyen. Az Ige szerint viszont pont az ellenkezőjét kell tennünk.
A Jak 1,2 szerint teljes örömnek tartsátok, mikor különféle kísértésekbe estek… Hát, ennek bizony nem sok értelme van. Tényleg úgy gondolja az Úr, hogy nehéz időkben legyünk tele örömmel? Pedig úgy gondolja. Amikor elveszíted az örömödet, akkor az erődet is elveszíted. Ha valamikor szükséged van az erőre, akkor bizony a nehéz időkben. Ha egy nehezen nevelhető gyermeked van, akkor sok erőre, energiára van szükséged. De csak akkor lesz erőd, ha az örömödet nem veszíted el.
Ha pénzügyileg ellehetetlenültél, ha súlyos betegség fenyeget, vagy egy fontos kapcsolatod veszélybe került, az ilyen helyzetekben könnyű kiszáradni, keserűvé, elkedvetlenedetté válni. Ekkor van szükséged az erőre, hogy fel tudj állni. Hogy meg tudd harcolni a hit nemes harcát. De csak akkor tudod megőrizni az örömödet, ha tudod, hogy a próba végén jutalom vár. S minden akadályoztatás után új lehetőségek nyílnak ki. Minden ellenállást növekedés követ. S ha tudom, hogy bár igazságtalan, ami történt velem, és bár nehéz helyzetben vagyok, ennek ellenére megőrzöm a jó hozzáállásomat és teljes örömömet, akkor ez a helyzet nem vet vissza, hanem inkább segíteni fog az előremenetelben, I áttörésének az átvételében, hogy Isten még több jó dolgot hozzon az életemben.
A kulcs: hogyan is kezeled az ilyen nehéz helyzeteket. Ha panaszkodsz, akkor benne maradsz. Ha negatív és keserű maradsz, nem fogsz átmenni a próbán, pedig a segítség és a kimenekedés a rendelkezésedre áll. De mert nem tartod örömnek a próbát, elmulasztod az új lehetőségeket, amelyek a növekedésedet segítenék elő. Isten új lehetőségekkel ajándékoz meg, ha pl. valaki megsért téged, akkor nem fogsz emiatt szomorkodni, hanem teljes örömnek tartod. Mert tudod, ez csak egy próba, és a végén egy fantasztikus új lehetőség vár. Ahelyett hogy panaszkodnál, tartsd teljes örömnek. Én örömnek tartom ezt a próbát, és tudom, hogy az Úr betölti minden szükségemet.
Ha valami csalódás ér, az érzelmeid azt mondják: itt az idő, hogy behúzd a kéziféket, és szomorkodj egy kicsit. És hirtelen elborít az önsajnálat. De ahelyett, hogy engednéd az érzelmeidet elhatalmasodni, beszélj magadhoz: „azonnal felállsz, és összeszeded magad. Jó, igenis jó napod lesz ma.” Így tudod a próbát sikeresen megvívni. Így tudod teljes örömnek tartani. Ha nehéz időket élsz át, ne csodálkozz, ha nehéznek érzed az életet, és megpróbál téged lenyomni a szellemi valóság. Ne lepődj meg, ha mindenünnen ilyen gondolatok jönnek: „soha nem fogsz kijönni ebből. Kész, vége. Nincs újabb esélyed.” Ne higgy ezeknek a hazugságoknak. Ne engedj az érzelmeidnek. Nem az érzelmeid a főnökök. Te vagy a főnök. Ne engedd, hogy az éned kezdjen beszélni hozzád, te kezdj beszélni az énedhez.
Ha reggel felébredsz, és a gondolataidba az jön: „hű, ez egy ritka nehéz nap lesz” – ne egyezz meg ezzel, és ne mondd: „igen, tényleg nagyon sok problémám van, soha nem sikerül ezeket megoldanom már.” Fordítsd meg inkább a helyzetet, és beszélj magadhoz, valld meg a hitedet: „Igenis jól fogom magam érezni, átkerülök a nehézségeken, meg fogom oldani a problémákat – mert Isten megsegít és helyreállít.” Ha korán reggel már az a gondolat jön, hogy a mai napon bizony semmi esélyed sincs, beszélj magadhoz: „Ez egy nagyszerű nap lesz, Istennek gondja van a jövőmre, alig várom, hogy meglássam, mit készített a mai napra.
Mit is csináltál? Örömnek tartottad a próbát. Dávid is ezt tette. Ez a lehúzó, nehéz hangulat majdnem elrabolta a jövőjét Dávidnak. Depressziós lett, de ahelyett, hogy hagyta volna elhatalmasodni, elkezdett beszélni magához:miért csüggedsz, kedvetlenedsz el én lelkem? Helyezd a reményed Istenbe. (42,11 zsoltár) Más szavakkal ezt mondta: „Dávid, mi a baj veled? Miért csüggedtél el? Miért vesztetted el az örömödet? Isten még mindig a trónon ül. Ő jó dolgokat készít neked. Vesd a reményedet újra Istenbe.”
Amikor a letargia el akar borítani, tedd ugyanazt. Nézz bele a tükörbe, és mondd azt: „fejezd be, tessék örülni!” Vedd fel ezt az új hozzáállást, amiről most hallottál. Nem fogunk vereségben maradni, mert a reményünket Istenbe vetjük. Manapság annyi bizonytalanság történik körülöttünk, rengeteg rossz hírt kapunk. Ha nem vagy óvatos, ezek mind lehúznának, letargiába taszítanának. Nincs öröm, nincs lelkesedés. Minden olyan rosszá válik ilyenkor.
De az Ige megmondja, mi a teendőd: Hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az Ő dicsőségére! (Ézs 61:3)
Ha csüggedés próbálna elborítani, és magadban azt gondolod, hogy semmi jóra sem számíthatsz már ebben az életben, a jó napjaidat elmulasztottad – az első dolog, amit meg kell tenned, hogy a csüggedés palástját hajítsd el magadtól, és ezzel együtt az önsajnálat kabátját is vesd le. Kerekedj felül a csüggedésen, és vedd fel új kabátként a dicséretet.
Kezdd el megköszönni azokat a dolgokat, amiket Isten már elvégzett az életedben. Köszönd meg neki, hogy nagy győzelmeket adott az életedben, hogy milyen messzire hozott már téged. Majd egy lépéssel menj tovább, és köszönd meg neki azokat a győzelmeket, amik még előtted állnak. Köszönd meg az új ajtókat, amiket meg fog nyitni számodra, hogy a nehéz helyzeteket meg fogja fordítani, hogy a jövőben is az Ő jóindulata lesz veled. Ha ezt megteszed, új örömöt fogsz megtapasztalni. És meglátod, a hited növekedni fog. Többé nem áldozatnak fogod érezni magad, hanem győztesnek.
Egy dolgot megtanultam: nem maradhatsz vesztes állapotban, ha elkezded dicsérni az Urat. Nem maradhatsz kedvetlen, és csüggedt, ha hálát adsz az Úrnak a szabadításért. Ha felveszed a dicséret palástját, a csüggedés el kell hogy távozzon tőled.
Van amikor nem érzed magad képesnek, hogy hálát adj, azért mondja az Úr a Zsid13,15-ben, hogy ajánld fel a dicséret áldozatát. Isten tudja, hogy ez nem mindig könnyű. S van idő, mikor azt kell mondanod: Uram, nem érzem, hogy hálát tudok most adni neked. Minden rossz irányba fordult, letört vagyok, magányos. De tudom, hogy Te még ott ülsz a trónon, tudom, hogy jó vagy, hogy mindig jó vagy. Ezért én úgy döntök, hogy dicsérlek téged. Úgy döntöttem, hogy hálát adok neked mindenképpen. Amikor a dicséret áldozatát viszed az Úr elé, akkor történnek természetfeletti áttörések a mennyben.
Ezt tette Pál és Silás is. Éjfélkor börtönben voltak. Igazságtalanul megverték őket, és vajon mit tettek? Panaszkodtak? Sajnálták magukat? „Istenem, nem volt szép dolog hogy magunkra hagytál. Hol voltál?” Nem. Ők dicséretet énekeltek az Úrnak, és hálát adtak Istennek. S azt mondták Neki: „tudjuk, te nagyobb vagy a mi problémáinknál, tudjuk, hogy te még mindig ellenőrzés alatt tartod ezt a helyzetet, és képes vagy kivinni minket erről a helyről.” És tudjátok, éjfélkor egy földrengés kinyitotta a cellák ajtajait, sőt, a láncok is leestek a lábukról, és már szabad emberként sétáltak ki a börtönből.
Mivel kezdődött? Hogy a dicséret áldozatát vitték az Úr elé. Bármelyikünk képes arra, hogy ilyen hozzáállása legyen. Amikor könnyen mennek a dolgok, mindannyian tudunk hálát adni az Úrnak, de mi van, ha egy börtön mélyén csücsülsz? Hol vagytok, akik reggelenként győzelmet vártok, bár ezt semmi nem indokolja. Amikor minden körülmény azt mondja: nehéz napod lesz. Hol vannak azok az emberek, akik azt mondják: bár az orvos diagnózisa szerint beteg vagyok, de én ennek ellenére hálát és dicséretet adok Neked Uram. Uram, Hálát adok neked, bár még nem látom a kimenekedés útját.
Ha körbe nézek ebben a gyülekezetben, nagyon sok ilyen embert látok. Mert tudom, hogy nagyon nagy hitű emberek vannak itt. Tudom, hogy sokatok jogosan panaszkodhatna, sajnálhatná magát, akár depressziós is lehetne, ehelyett hálát adtok az Úrnak, és mosolyogtok, akkor is jól döntötök, amikor rossz dolgok vannak az életetekben. Ezért vagyok biztos benne, hogy még nagyobb győzelmeket fogtok megtapasztalni. Szükséges, hogy a látásotokat merjétek megnagyobbítani. Végre vegyétek észre, hogy Istennek nincsenek korlátai. A legjobb napjaitok még most következnek.
Isten győzelmeket készített a jövőtökben, melyek a csodálatotokat fogják kivívni. Szokatlan dolgok fognak történni az életetekben, lehet hogy nehéz időszakon mégy át, de soha ne feledd, az ellenség a legkomolyabb fegyvereit akkor veti be, amikor tudja, hogy Isten valami nagyszerű dolgot készít neked. Amikor a legsötétebb időket éled, akkor vagy a legközelebb a győzelemhez. Az ellenség a leghatékonyabb fegyvereit már elhasználta ellened, ne kezdj el ilyenkor panaszkodni, hanem add továbbra is a dicséret áldozatát az Úrnak.
Jer 33:11 Örömnek szava és vígasság szava, vőlegény szava és menyasszony szava, és azoknak szava, kik ezt mondják: Dícsérjétek a Seregek Urát, mert jó az Úr, mert örökkévaló az ő kegyelme; a kik hálaáldozatot hoznak az Úr házába, mert visszahozom e föld népét a fogságból, mint annakelőtte, azt mondja az Úr.
Amikor a szádban öröm hangja csendül fel, és az öröm áldozatát viszed az Úrnak, akkor a foglyot az Úr megszabadítja, és az Ő sikerét helyreállítja.
Ebben az Igében két szót szeretek: visszahozza – megfordítja -, és helyreállítja.
Amikor tele vagy örömmel, és a dicséret áldozatát adod az Úrnak, Ő akkor fogja a dolgokat az érdekedben megváltoztatni, a kedvezőtlen helyzeteket megfordítja, amiket elloptak tőled, azt visszaadja. De ez nem fog megtörténni, ha panasszal van tele a szád, ha negatív vagy, keserű. Ez akkor történik meg, amikor öröm hangjával van tele a szád. Ha reggel zsoltárral ébredsz. S ha minden napod örömmel kezded, mosollyal az arcodon.
Nem mindig indokolt az öröm, de rázd le az elkedvetlenedést. Ha így élsz, Isten tudni fogja, kész vagy arra, hogy megfordítsa a helyzetedet, és helyreállítson. Megfordítsa a helyzetet, mikor egyre kedvezőtlenebb az életed, amikor a céged nehéz időket él át, vagy megfordítja a bírósági tárgyalást, sőt az egészségeddel kapcsolatban is képes megfordítani a helyzetedet.
Isten helyreállít, és visszaad mindent, ami a tiéd volt. Visszaadja az ellopott éveket, amiket az ellenség tönkretett. Emberi kapcsolataidat is helyreállítja. Ez azért történik meg, mert öröm van a szádban, és a boldogság szavai, mert a dicséret áldozatát viszed az Úrhoz. Az Ige azt mondja: örvendezz az Urban mindenkor.
Az öröm nemcsak azt jelenti, hogy énekelsz az Úrnak örömmel, hanem a szád mosolyra derül, megfordulsz a tengelyed körül, és felfelé nézel. Tudod, hogy úgy is tudsz örülni, ha egyszerűen mosolyogsz? Amikor nehéz idők járnak, és sokan lógó orral járkálnak, és aggodalmaskodnak, csüggedtek – te pedig mosollyal az arcodon jársz, nem feltétlenül azért, mert okod van rá, hanem hitből mosolyogsz. Mert tudod, az arckifejezéseddel azt üzened: bízom benned Uram. Bár nem érzem így magam, de úgy döntöttem, bízom Benned. Mikor a nehéz időkben mosolyogsz, akkor is a dicséret áldozatát viszed az Úr elé.
A nehéz napokban talán a legnehezebb mosolyogni. Sokan ilyenkor lógó orral járnak. Úgy tűnik, mintha mindenüket elveszítették volna. S jönnek hozzám szomorúan: „Joel, én örvendezek az Úrban.” Miközben szomorúak! Figyelned kell arra, hogy a szavaid, az arcod és a szíved összhangban legyenek. Ha meghallod, hogy egy kismadár hogyan örvendezik, tudod, hogy minden rendben lesz. Hogy Isten csatározik most érted. Tudod, hogy senki nem vehet ki az Ő kezéből. Tudod, hogy a győzelmet Isten már elkészítette számodra. S tudod, hogy egyetlen ellened készült fegyver sem lehet jószerencsés. S ami most károdra volt, azt Isten fel fogja használni a megsegítésedre.
Ami a szívedben van, engedd hogy megjelenjen a külsődön is. Az örvendezésed ne csak szavakban álljon, de az arckifejezésed is ezt sugallja. Örvendezz felemelt kezekkel, mosolyogva. Az örömödnek sohasem szabad rejtve maradni. Te vagy a világ világossága, ne rejtsd el a fényt. Akárhová is mégy, lássák a te örömödet. Mondhatod: Joel, most semmi okom, hogy örvendezzek. Tudod, nagyon sok gondom van. Összefogtak az ellenségeim. De tudod mit? Ekkor kell a leginkább mosolyognod. Ekkor kell a hitedet gyakorolnod. Amikor valaki udvariatlan, durva veled, és legszívesebben ugyanilyen lennél vele, ekkor kell a legjobban mosolyognod. S miért? Mert igen nagy örömnek tartod ezt a helyzetet.
Ha valaki az autópályán szabálytalanul előz, és nehéz helyzetbe kerülsz, ahelyett hogy tülkölnél neki, és vörös képpel ordítanál vele, ehelyett inkább ránézel, és mosolyogsz. Tudod, mit csinálsz ilyenkor? A dicséret áldozatát viszed az Úr elé. Vannak helyzetek, mikor nagyon nehéz ez. Mikor a gyermeked lesütött szemmel jön, és közli, leöntöttem cékla lével a fehér kanapét – mosolyogsz. A dicsér áldozatát viszed Istennek. Vagy: munkatársad mindig pletykál rólad, és rosszat terjeszt a hátad mögött. Utána odamegy hozzád, és megkérdezi : „segítenél ebben a projektben?” Ahelyett, hogy azt kérdeznéd: „nem szégyelled magad te szemétláda?!” Inkább rámosolyogsz és azt mondod: teljes örömmel. De azért magadban mondhatod: „Uram, ennél nagyobb dicséret áldozatát még nem vittem eléd.”
Egyszer Viktóriával mentünk a reptérre, és két bőrönddel várakoztunk a reptéren. De nem engedtek át, mert a biztonsági tiszt szerint folyadékot vittünk a csomagban. Viktória mondta is: Joel, elfelejtettem, és vizet tettem a bőröndbe. De én azt hittem, hogy Viktória a másik csomagra gondolt, és én nem vettem ki az enyémből a vizet. A biztonsági tiszt felhergelte magát, és úgy beszélt velem, mintha főbenjáró bűnt követtem volna el. Rám kiáltott: „nem hallotta? Azonnal nyissa ki!” Nem éreztem, hogy mosolyognom kellene, mindenről akartam tudni ebben a pillanatban, csak nem az örömről.
Akkor magammal kellett beszélni: „Joel, neked udvariasnak kell lenned, mert te pásztor vagy. Nem emlékszel, miket prédikáltál?” És széles mosolyt erőltettem az arcomra, de meg kell mondanom, nagyon hamis mosoly volt. S mikor vége volt ennek a megalázó helyzetnek, mondtam: „Uram, ezért nagy jutalmat várok…”
Testvérek, örömnek tartsátok mindig a próbákat. Határozd el magadban, hogy mindig örömnek fogod tartani, akármilyen helyzetbe is kerülsz., mindennap úgy kelj fel, hogy győzelmet várj. Az elmédet irányítsd jó irányba. S valld meg, hogy ez egy nagyszerű, áldott nap lesz, mikor Isten áldásai jelennek meg az életedben. S nem baj, akármi is jöhet aznap, ne veszítsd el az örömödet. Tanuld meg a dicséret áldozatát odavinni az Úrhoz. Ha megtartod az öröm hangját, nem képes az ördög vereségben tartani téged. Mert Isten megígérte, hogy megfordítja a helyzetedet, és megjutalmaz téged. S nem csak ezért, hanem mert ha az örömöt megőrzöd, az erőt is megőrzöd, ami képessé tesz ara, hogy minden akadályt legyőzz, minden támadást visszaverj. És azzá tudsz válni, amivé Isten tervezett.
Fordította: Orbán Tibor
Ha ezekkel a gondolatokkal akarod eltölteni az egész napot, biztos hogy rossz napod lesz. A hitedet rosszul használod. Meg kell fordítanod a helyzetet. Mondd: „ez a nap egy nagyszerű nap lesz, valami nagyszerű fog velem történni ma. Istennek fontos az én jövőm, s Ő jóindulattal fog beavatkozni ma is. Várom, hogy új lehetőségek, istentől való kapcsolatok, természetfeletti áttörések jöjjenek ma.” S ezzel már fel is készítetted magad a győzelmekre, a helyreállásra, növekedésre.
Isten azt fogja mondani angyalainak: „figyelitek? Ez a gyermekem várja az én jóságomat. Várja, hogy növekedjen, bővölködjön, annak ellenére hogy a gazdaság rosszul működik. Azt várja, hogy egészséges legyen, az orvosi diagnózis ellenére. Azt várja, hogy az álmai beteljesüljenek, annak ellenére, hogy nincs erre lehetőség.” Ha a napodat így kezded, Isten azt fogja mondani az angyalainak: „menjetek, dolgozzatok! Intézkedjetek, hogy jól alakuljanak a gyermekem dolgai. Adjatok áttörést az életébe. Intézzétek el, hogy a megfelelő emberekkel találkozzon a megfelelő pillanatban. Nyissátok meg a megfelelő ajtókat a számára.” Ezután jelenik meg Isten jósága, szokatlan módon az életedben.
Jónéhányatoknál tudom, hogy a nagy áttörések így jelentek meg az életetekben. Egy kicsit módosítottatok a reggeleteken, jobb attitűdöt vettetek fel, és sokkal hatékonyabbá váltatok: új ajtók nyíltak meg, új barátokkal találkoztatok, s áttörést tapasztaltatok meg azon a területen, amiért korábban imádkoztatok. Csak annyi kell ehhez, hogy reggel, mikor felkelsz, ne a vereséget várd, hanem a győzelmet. Isten jóindulatát, növekedést, áttörést várj.
A napod első néhány perce meghatározza, mi történik veled később. Ha semmire sem akarsz gondolni, akkor evilág biztos, hogy negatív gondolatokkal árasztja el az elmédet. Voltál már úgy, hogy reggel csak úgy feküdtél az ágyban, és egyszer csak az elmúlt nap összes hibája az eszedbe jutott? Az összes probléma, ami beárnyékolta a jövődet? Az ellenséged gondoskodik arról, hogy rossz gondolatok miatt csak rosszat várj, és egy nagyon rossz napot készítsen elő neked. Ne ess ebbe a csapdába. A Kol 3:2 azt mondja: Az odafelvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.
Legyél kezdeményező. Ha felkelsz, Dáviddal együtt mondd: „ez az a nap, amit az Úr szerzett nekem. Nem érdekel, mit érzek, a körülmények milyenek, hogy a gazdaság összeomlás előtt áll, hogy az orvos tegnap mit mondott nekem. Úgy döntöttem, hogy az örvendezést választom. Úgy döntöttem, hogy ezt a napot is boldogan fogom átélni. Nem engedem, hogy mások ellopják az örömömet. Nem engedem, hogy a csalódottság letörje a jókedvemet. Nem a problémáimra fogok nézni, vagy a hibáimra. Döntöttem, és élvezni fogom ezt a mai napot is.”
Reggelenként azt szoktam mondani: „Atyám, köszönöm, hogy ez egy áldott nap lesz, maikor tőled kapok áldásokat. Egy olyan nap lesz, mikor valaki számára áldás leszek, és elfogadom a te jóságodat egy még nagyszerűbb formában.” Mit is csinálok ilyenkor? Meghatározom az egész napom lefolyását.
Reggel már keresem, ki az, akinek áldás lehetek. Keresek valakit, akihez jó tudok lenni. Akit bátoríthatok, akit felemelhetek. Tehát azt várom, hogy először is áldott napom lesz, másodszor hogy valamit fogok kapni az Úrtól. Azaz Isten jóságát még nem tapasztalt módon, nagyobb mértékben fogom megkapni. Hogy Isten jósága megjelenik az életemben a mai napon. Természetfeletti áttöréseket várok. Nemcsak azt várom, hogy áttörések lesznek, hanem azt is, hogy amikor segítek valakinek, Isten engem is megsegít. A gondolataimat úgy készítem fel, hogy várom Isten jóságának még nagyszerűbb megjelenését az életemben.
Hallottam egy történetet egy 92 éves férfiról. Annyira friss, amennyire csak lehet. Reggel 8-kor már felöltözötten, tökéletesen megborotválkozva, haját makulátlanul elkészítve kezdi a napot. Már csak homályosan lát – a felesége, közel 70 évesen elköltözött az Úrhoz -, ő pedig beköltözött egy idősek otthonába. Amikor megérkezett, néhány órát türelmesen várakozott a recepciónál. Egy fiatal hölgy jött, hogy elvezesse őt új szobájába. S ahogy a tolókocsival mentek a szoba felé, a fiatal hölgy nagy részletességgel kezdte leírni a szobát, hogy milyen nagyszerű kilátás nyílik belőle, hogy milyen kényelmes a karosszék.
A férfi azonban félbeszakította: „nagyon szeretem azt a szobát!” A hölgy nevetett: „uram, még nem is látta. Néhány perc és ott leszünk.” De a férfi azt mondta: „a boldogság nem attól van, hogy látunk-e valamit – a boldogság egy döntés kérdése. Akár szeretem a szobát, akár nem, akármilyen is a bútor, valójában attól függ, hogy a gondolataimat hogyan készítem fel.”
Szeretem ezt a fajta hozzáállást. Ehhez hasonlóan kell az elménket felkészítni, hogy élvezzük a napunkat. Azt is várnunk kell az elménkben, hogy ez egy áldott, természetfeletti év lesz. Lehet, hogy lesznek visszacsúszások, a körülmények kedvezőtlenül alakulnak, de ez az elmémet nem változtatja meg. Lehet, hogy a gazdaság hatással van a cégemre, de a gondolatomat ez nem változtatja meg. Tudom, hogy Isten ennek ellenére bővölködésben fog tartani. Lehet, hogy a betegség megváltoztatja, hogyan érzem magam, de nem változtatja meg a gondolataimat. Én már döntöttem: ezt a napot is boldogan fogom leélni. Barátom, a boldogságod nem attól függ, mi történt veled, hanem hogy az elmédben mit vársz.
Most arra kérlek, az elmédben készítsd fel magad, hogy a mai napod is teljes örömben fog lezajlani. Hogy minden nap győzelmet várva fogsz felkelni. Egyik reggel korán kisétáltam a kertünkbe, és gyönyörködtem a madarak énekében – a kis madarak hangosan énekeltek, a nagyobbak megpróbálták elnyomni őket, úgy tűnt, mintha egy nagy házibulit tartottak volna ott fenn, az ágak között.
Meg akartam kérdezni tőlük: „hé madarak, nem olvastátok a mai újságot? Nem olvastátok, mi történt a tőzsdén? Ha olvastátok volna, nem örülnétek itt ennyire. Úgy tesztek, mintha minden olyan nagyszerű lenne.” De a madarakkal semmi gond nem volt, ők valami titkot tudnak: tudják, hogy mennyei Atyjuknak gondja van rájuk. S úgy döntöttek, hogy a reggelt énekelve kezdik, és élvezik a napjukat, függetlenül attól, hogy mi veszi körül őket. Nekünk is így kellene elkezdeni minden napunkat. Kelj fel reggel, és töltse meg a házad a hálaadás éneke. Kezdj el mosolyogni, döntsd el, hogy élvezni fogod az életedet.
1Thess 5:16 Mindenkor örüljetek (legyél boldog a hitedben, és legyél boldog a szívedben folyamatosan, és mindig – angol ford.) Figyeld csak, mit mond az Úr: milyen hosszú ideig legyél boldog és örömteli? Milyen hosszú ideig kell derűsen élni? Annyi ideig, amíg az emberek jók hozzánk, amíg jól érezzük magunkat, amíg a gazdaság jól működik? Nem. Az Ige szerint folytonosan, mindig. Akkor is, amikor jól mennek a dolgok, és akkor is, amikor rosszul. Amikor süt a nap, s amikor esik.
Amikor sötét felhők gyülekeznek a fejed fölött, úgy érezheted az élet tele van rossz dolgokkal. De mindig emlékezz: a sötét felhők felett süt a nap. Mindig. Lehet hogy nem vagy képes a napot látni a felhők miatt, de ez nem jelenti azt, hogy a nap nincs ott. Épp csak a sötét felhők eltakarják. A jó hírem számodra az, hogy a sötét felhők csak átmenetiek. Nem maradnak ott mindig. A nap marad ott mindig!
Ebben az átmeneti időben is őrizd meg az örömödet, légy boldog. Ne engedd, hogy néhány felhő megkeserítse az életed. Az eső esik az igazra és a hamisra egyaránt. Ez azt jelenti, hogy mindannyian kerülünk nehéz helyzetbe. Igazságtalanságok történhetnek velünk, kísértések, próbák. De tudd, amikor benne vagy egy nehéz próbában, Isten mindig megsegít. Ha nehézségeken mégy keresztül, de az arcodon mosoly, a szívedben Istent dicsőítő ének van, a próba után jutalom vár téged.
Gyakran a nehéz időkben kedvetlenség vesz erőt rajtunk. Mondhatod: „Joel, a cégem rosszul megy, nehéz idők járnak rám. Az orvosom nagyon rossz diagnózist adott nekem. Nagyon aggaszt engem egy bírósági tárgyalás.” Az emberi természet hajlamos arra, hogy ilyenkor aggódó és letört legyen. Az Ige szerint viszont pont az ellenkezőjét kell tennünk.
A Jak 1,2 szerint teljes örömnek tartsátok, mikor különféle kísértésekbe estek… Hát, ennek bizony nem sok értelme van. Tényleg úgy gondolja az Úr, hogy nehéz időkben legyünk tele örömmel? Pedig úgy gondolja. Amikor elveszíted az örömödet, akkor az erődet is elveszíted. Ha valamikor szükséged van az erőre, akkor bizony a nehéz időkben. Ha egy nehezen nevelhető gyermeked van, akkor sok erőre, energiára van szükséged. De csak akkor lesz erőd, ha az örömödet nem veszíted el.
Ha pénzügyileg ellehetetlenültél, ha súlyos betegség fenyeget, vagy egy fontos kapcsolatod veszélybe került, az ilyen helyzetekben könnyű kiszáradni, keserűvé, elkedvetlenedetté válni. Ekkor van szükséged az erőre, hogy fel tudj állni. Hogy meg tudd harcolni a hit nemes harcát. De csak akkor tudod megőrizni az örömödet, ha tudod, hogy a próba végén jutalom vár. S minden akadályoztatás után új lehetőségek nyílnak ki. Minden ellenállást növekedés követ. S ha tudom, hogy bár igazságtalan, ami történt velem, és bár nehéz helyzetben vagyok, ennek ellenére megőrzöm a jó hozzáállásomat és teljes örömömet, akkor ez a helyzet nem vet vissza, hanem inkább segíteni fog az előremenetelben, I áttörésének az átvételében, hogy Isten még több jó dolgot hozzon az életemben.
A kulcs: hogyan is kezeled az ilyen nehéz helyzeteket. Ha panaszkodsz, akkor benne maradsz. Ha negatív és keserű maradsz, nem fogsz átmenni a próbán, pedig a segítség és a kimenekedés a rendelkezésedre áll. De mert nem tartod örömnek a próbát, elmulasztod az új lehetőségeket, amelyek a növekedésedet segítenék elő. Isten új lehetőségekkel ajándékoz meg, ha pl. valaki megsért téged, akkor nem fogsz emiatt szomorkodni, hanem teljes örömnek tartod. Mert tudod, ez csak egy próba, és a végén egy fantasztikus új lehetőség vár. Ahelyett hogy panaszkodnál, tartsd teljes örömnek. Én örömnek tartom ezt a próbát, és tudom, hogy az Úr betölti minden szükségemet.
Ha valami csalódás ér, az érzelmeid azt mondják: itt az idő, hogy behúzd a kéziféket, és szomorkodj egy kicsit. És hirtelen elborít az önsajnálat. De ahelyett, hogy engednéd az érzelmeidet elhatalmasodni, beszélj magadhoz: „azonnal felállsz, és összeszeded magad. Jó, igenis jó napod lesz ma.” Így tudod a próbát sikeresen megvívni. Így tudod teljes örömnek tartani. Ha nehéz időket élsz át, ne csodálkozz, ha nehéznek érzed az életet, és megpróbál téged lenyomni a szellemi valóság. Ne lepődj meg, ha mindenünnen ilyen gondolatok jönnek: „soha nem fogsz kijönni ebből. Kész, vége. Nincs újabb esélyed.” Ne higgy ezeknek a hazugságoknak. Ne engedj az érzelmeidnek. Nem az érzelmeid a főnökök. Te vagy a főnök. Ne engedd, hogy az éned kezdjen beszélni hozzád, te kezdj beszélni az énedhez.
Ha reggel felébredsz, és a gondolataidba az jön: „hű, ez egy ritka nehéz nap lesz” – ne egyezz meg ezzel, és ne mondd: „igen, tényleg nagyon sok problémám van, soha nem sikerül ezeket megoldanom már.” Fordítsd meg inkább a helyzetet, és beszélj magadhoz, valld meg a hitedet: „Igenis jól fogom magam érezni, átkerülök a nehézségeken, meg fogom oldani a problémákat – mert Isten megsegít és helyreállít.” Ha korán reggel már az a gondolat jön, hogy a mai napon bizony semmi esélyed sincs, beszélj magadhoz: „Ez egy nagyszerű nap lesz, Istennek gondja van a jövőmre, alig várom, hogy meglássam, mit készített a mai napra.
Mit is csináltál? Örömnek tartottad a próbát. Dávid is ezt tette. Ez a lehúzó, nehéz hangulat majdnem elrabolta a jövőjét Dávidnak. Depressziós lett, de ahelyett, hogy hagyta volna elhatalmasodni, elkezdett beszélni magához:miért csüggedsz, kedvetlenedsz el én lelkem? Helyezd a reményed Istenbe. (42,11 zsoltár) Más szavakkal ezt mondta: „Dávid, mi a baj veled? Miért csüggedtél el? Miért vesztetted el az örömödet? Isten még mindig a trónon ül. Ő jó dolgokat készít neked. Vesd a reményedet újra Istenbe.”
Amikor a letargia el akar borítani, tedd ugyanazt. Nézz bele a tükörbe, és mondd azt: „fejezd be, tessék örülni!” Vedd fel ezt az új hozzáállást, amiről most hallottál. Nem fogunk vereségben maradni, mert a reményünket Istenbe vetjük. Manapság annyi bizonytalanság történik körülöttünk, rengeteg rossz hírt kapunk. Ha nem vagy óvatos, ezek mind lehúznának, letargiába taszítanának. Nincs öröm, nincs lelkesedés. Minden olyan rosszá válik ilyenkor.
De az Ige megmondja, mi a teendőd: Hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt lélek helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az Ő dicsőségére! (Ézs 61:3)
Ha csüggedés próbálna elborítani, és magadban azt gondolod, hogy semmi jóra sem számíthatsz már ebben az életben, a jó napjaidat elmulasztottad – az első dolog, amit meg kell tenned, hogy a csüggedés palástját hajítsd el magadtól, és ezzel együtt az önsajnálat kabátját is vesd le. Kerekedj felül a csüggedésen, és vedd fel új kabátként a dicséretet.
Kezdd el megköszönni azokat a dolgokat, amiket Isten már elvégzett az életedben. Köszönd meg neki, hogy nagy győzelmeket adott az életedben, hogy milyen messzire hozott már téged. Majd egy lépéssel menj tovább, és köszönd meg neki azokat a győzelmeket, amik még előtted állnak. Köszönd meg az új ajtókat, amiket meg fog nyitni számodra, hogy a nehéz helyzeteket meg fogja fordítani, hogy a jövőben is az Ő jóindulata lesz veled. Ha ezt megteszed, új örömöt fogsz megtapasztalni. És meglátod, a hited növekedni fog. Többé nem áldozatnak fogod érezni magad, hanem győztesnek.
Egy dolgot megtanultam: nem maradhatsz vesztes állapotban, ha elkezded dicsérni az Urat. Nem maradhatsz kedvetlen, és csüggedt, ha hálát adsz az Úrnak a szabadításért. Ha felveszed a dicséret palástját, a csüggedés el kell hogy távozzon tőled.
Van amikor nem érzed magad képesnek, hogy hálát adj, azért mondja az Úr a Zsid13,15-ben, hogy ajánld fel a dicséret áldozatát. Isten tudja, hogy ez nem mindig könnyű. S van idő, mikor azt kell mondanod: Uram, nem érzem, hogy hálát tudok most adni neked. Minden rossz irányba fordult, letört vagyok, magányos. De tudom, hogy Te még ott ülsz a trónon, tudom, hogy jó vagy, hogy mindig jó vagy. Ezért én úgy döntök, hogy dicsérlek téged. Úgy döntöttem, hogy hálát adok neked mindenképpen. Amikor a dicséret áldozatát viszed az Úr elé, akkor történnek természetfeletti áttörések a mennyben.
Ezt tette Pál és Silás is. Éjfélkor börtönben voltak. Igazságtalanul megverték őket, és vajon mit tettek? Panaszkodtak? Sajnálták magukat? „Istenem, nem volt szép dolog hogy magunkra hagytál. Hol voltál?” Nem. Ők dicséretet énekeltek az Úrnak, és hálát adtak Istennek. S azt mondták Neki: „tudjuk, te nagyobb vagy a mi problémáinknál, tudjuk, hogy te még mindig ellenőrzés alatt tartod ezt a helyzetet, és képes vagy kivinni minket erről a helyről.” És tudjátok, éjfélkor egy földrengés kinyitotta a cellák ajtajait, sőt, a láncok is leestek a lábukról, és már szabad emberként sétáltak ki a börtönből.
Mivel kezdődött? Hogy a dicséret áldozatát vitték az Úr elé. Bármelyikünk képes arra, hogy ilyen hozzáállása legyen. Amikor könnyen mennek a dolgok, mindannyian tudunk hálát adni az Úrnak, de mi van, ha egy börtön mélyén csücsülsz? Hol vagytok, akik reggelenként győzelmet vártok, bár ezt semmi nem indokolja. Amikor minden körülmény azt mondja: nehéz napod lesz. Hol vannak azok az emberek, akik azt mondják: bár az orvos diagnózisa szerint beteg vagyok, de én ennek ellenére hálát és dicséretet adok Neked Uram. Uram, Hálát adok neked, bár még nem látom a kimenekedés útját.
Ha körbe nézek ebben a gyülekezetben, nagyon sok ilyen embert látok. Mert tudom, hogy nagyon nagy hitű emberek vannak itt. Tudom, hogy sokatok jogosan panaszkodhatna, sajnálhatná magát, akár depressziós is lehetne, ehelyett hálát adtok az Úrnak, és mosolyogtok, akkor is jól döntötök, amikor rossz dolgok vannak az életetekben. Ezért vagyok biztos benne, hogy még nagyobb győzelmeket fogtok megtapasztalni. Szükséges, hogy a látásotokat merjétek megnagyobbítani. Végre vegyétek észre, hogy Istennek nincsenek korlátai. A legjobb napjaitok még most következnek.
Isten győzelmeket készített a jövőtökben, melyek a csodálatotokat fogják kivívni. Szokatlan dolgok fognak történni az életetekben, lehet hogy nehéz időszakon mégy át, de soha ne feledd, az ellenség a legkomolyabb fegyvereit akkor veti be, amikor tudja, hogy Isten valami nagyszerű dolgot készít neked. Amikor a legsötétebb időket éled, akkor vagy a legközelebb a győzelemhez. Az ellenség a leghatékonyabb fegyvereit már elhasználta ellened, ne kezdj el ilyenkor panaszkodni, hanem add továbbra is a dicséret áldozatát az Úrnak.
Jer 33:11 Örömnek szava és vígasság szava, vőlegény szava és menyasszony szava, és azoknak szava, kik ezt mondják: Dícsérjétek a Seregek Urát, mert jó az Úr, mert örökkévaló az ő kegyelme; a kik hálaáldozatot hoznak az Úr házába, mert visszahozom e föld népét a fogságból, mint annakelőtte, azt mondja az Úr.
Amikor a szádban öröm hangja csendül fel, és az öröm áldozatát viszed az Úrnak, akkor a foglyot az Úr megszabadítja, és az Ő sikerét helyreállítja.
Ebben az Igében két szót szeretek: visszahozza – megfordítja -, és helyreállítja.
Amikor tele vagy örömmel, és a dicséret áldozatát adod az Úrnak, Ő akkor fogja a dolgokat az érdekedben megváltoztatni, a kedvezőtlen helyzeteket megfordítja, amiket elloptak tőled, azt visszaadja. De ez nem fog megtörténni, ha panasszal van tele a szád, ha negatív vagy, keserű. Ez akkor történik meg, amikor öröm hangjával van tele a szád. Ha reggel zsoltárral ébredsz. S ha minden napod örömmel kezded, mosollyal az arcodon.
Nem mindig indokolt az öröm, de rázd le az elkedvetlenedést. Ha így élsz, Isten tudni fogja, kész vagy arra, hogy megfordítsa a helyzetedet, és helyreállítson. Megfordítsa a helyzetet, mikor egyre kedvezőtlenebb az életed, amikor a céged nehéz időket él át, vagy megfordítja a bírósági tárgyalást, sőt az egészségeddel kapcsolatban is képes megfordítani a helyzetedet.
Isten helyreállít, és visszaad mindent, ami a tiéd volt. Visszaadja az ellopott éveket, amiket az ellenség tönkretett. Emberi kapcsolataidat is helyreállítja. Ez azért történik meg, mert öröm van a szádban, és a boldogság szavai, mert a dicséret áldozatát viszed az Úrhoz. Az Ige azt mondja: örvendezz az Urban mindenkor.
Az öröm nemcsak azt jelenti, hogy énekelsz az Úrnak örömmel, hanem a szád mosolyra derül, megfordulsz a tengelyed körül, és felfelé nézel. Tudod, hogy úgy is tudsz örülni, ha egyszerűen mosolyogsz? Amikor nehéz idők járnak, és sokan lógó orral járkálnak, és aggodalmaskodnak, csüggedtek – te pedig mosollyal az arcodon jársz, nem feltétlenül azért, mert okod van rá, hanem hitből mosolyogsz. Mert tudod, az arckifejezéseddel azt üzened: bízom benned Uram. Bár nem érzem így magam, de úgy döntöttem, bízom Benned. Mikor a nehéz időkben mosolyogsz, akkor is a dicséret áldozatát viszed az Úr elé.
A nehéz napokban talán a legnehezebb mosolyogni. Sokan ilyenkor lógó orral járnak. Úgy tűnik, mintha mindenüket elveszítették volna. S jönnek hozzám szomorúan: „Joel, én örvendezek az Úrban.” Miközben szomorúak! Figyelned kell arra, hogy a szavaid, az arcod és a szíved összhangban legyenek. Ha meghallod, hogy egy kismadár hogyan örvendezik, tudod, hogy minden rendben lesz. Hogy Isten csatározik most érted. Tudod, hogy senki nem vehet ki az Ő kezéből. Tudod, hogy a győzelmet Isten már elkészítette számodra. S tudod, hogy egyetlen ellened készült fegyver sem lehet jószerencsés. S ami most károdra volt, azt Isten fel fogja használni a megsegítésedre.
Ami a szívedben van, engedd hogy megjelenjen a külsődön is. Az örvendezésed ne csak szavakban álljon, de az arckifejezésed is ezt sugallja. Örvendezz felemelt kezekkel, mosolyogva. Az örömödnek sohasem szabad rejtve maradni. Te vagy a világ világossága, ne rejtsd el a fényt. Akárhová is mégy, lássák a te örömödet. Mondhatod: Joel, most semmi okom, hogy örvendezzek. Tudod, nagyon sok gondom van. Összefogtak az ellenségeim. De tudod mit? Ekkor kell a leginkább mosolyognod. Ekkor kell a hitedet gyakorolnod. Amikor valaki udvariatlan, durva veled, és legszívesebben ugyanilyen lennél vele, ekkor kell a legjobban mosolyognod. S miért? Mert igen nagy örömnek tartod ezt a helyzetet.
Ha valaki az autópályán szabálytalanul előz, és nehéz helyzetbe kerülsz, ahelyett hogy tülkölnél neki, és vörös képpel ordítanál vele, ehelyett inkább ránézel, és mosolyogsz. Tudod, mit csinálsz ilyenkor? A dicséret áldozatát viszed az Úr elé. Vannak helyzetek, mikor nagyon nehéz ez. Mikor a gyermeked lesütött szemmel jön, és közli, leöntöttem cékla lével a fehér kanapét – mosolyogsz. A dicsér áldozatát viszed Istennek. Vagy: munkatársad mindig pletykál rólad, és rosszat terjeszt a hátad mögött. Utána odamegy hozzád, és megkérdezi : „segítenél ebben a projektben?” Ahelyett, hogy azt kérdeznéd: „nem szégyelled magad te szemétláda?!” Inkább rámosolyogsz és azt mondod: teljes örömmel. De azért magadban mondhatod: „Uram, ennél nagyobb dicséret áldozatát még nem vittem eléd.”
Egyszer Viktóriával mentünk a reptérre, és két bőrönddel várakoztunk a reptéren. De nem engedtek át, mert a biztonsági tiszt szerint folyadékot vittünk a csomagban. Viktória mondta is: Joel, elfelejtettem, és vizet tettem a bőröndbe. De én azt hittem, hogy Viktória a másik csomagra gondolt, és én nem vettem ki az enyémből a vizet. A biztonsági tiszt felhergelte magát, és úgy beszélt velem, mintha főbenjáró bűnt követtem volna el. Rám kiáltott: „nem hallotta? Azonnal nyissa ki!” Nem éreztem, hogy mosolyognom kellene, mindenről akartam tudni ebben a pillanatban, csak nem az örömről.
Akkor magammal kellett beszélni: „Joel, neked udvariasnak kell lenned, mert te pásztor vagy. Nem emlékszel, miket prédikáltál?” És széles mosolyt erőltettem az arcomra, de meg kell mondanom, nagyon hamis mosoly volt. S mikor vége volt ennek a megalázó helyzetnek, mondtam: „Uram, ezért nagy jutalmat várok…”
Testvérek, örömnek tartsátok mindig a próbákat. Határozd el magadban, hogy mindig örömnek fogod tartani, akármilyen helyzetbe is kerülsz., mindennap úgy kelj fel, hogy győzelmet várj. Az elmédet irányítsd jó irányba. S valld meg, hogy ez egy nagyszerű, áldott nap lesz, mikor Isten áldásai jelennek meg az életedben. S nem baj, akármi is jöhet aznap, ne veszítsd el az örömödet. Tanuld meg a dicséret áldozatát odavinni az Úrhoz. Ha megtartod az öröm hangját, nem képes az ördög vereségben tartani téged. Mert Isten megígérte, hogy megfordítja a helyzetedet, és megjutalmaz téged. S nem csak ezért, hanem mert ha az örömöt megőrzöd, az erőt is megőrzöd, ami képessé tesz ara, hogy minden akadályt legyőzz, minden támadást visszaverj. És azzá tudsz válni, amivé Isten tervezett.
Fordította: Orbán Tibor
A Lakewood Gyulekezet
készítette:Lisa SzanyelLakewood Gyulekezet a legnagyobb gyulekezet Amerikaban, 44 ezer tagja van, hetente tobb mint 7 millioan hallgatjak vilagszerte Joel Osteen pasztortol a remenyseg es a batoritas uzenetet... Video:
http://kerfilm.info/
2012. október 9.
Ige: Imádkozzatok a szolgáló testvérekért
„Velünk együtt munkálkodván ti
is az érettünk való könyörgésben [imádságaitokban] hogy a sokak által nékünk adatott
kegyelmi ajándék [a Szent Szellem megnyilvánulása mellyel sokak javára bírunk]
sokak által háláltassék meg [sok Istenhez emelt arc
tükrözze ezt a hálát] mi
érettünk” (2 Kor. 1,11)
Az apostol minden szolgálata előtt kéri a
gyülekezeteket, hogy imádkozzanak érte is, egyben példát adva a szolgálóknak,
és a gyülekezet tagjainak: „Testvéreim, imádkozzatok
értünk is” (1Thessz.
5,25)
„A mi Urunk Jézus Krisztusra
és a Szellem szeretetére kérlek titeket, testvéreim, tusakodjatok
imádságaitokban velem együtt az Isten előtt énértem, hogy megszabaduljak
azoktól, akik hitetlenek Júdeában (képletesen: vallásos emberek), és hogy jeruzsálemi szolgálatom kedves legyen a szenteknek” (Róm. 15,30-31)
„Minden imádságotokban és
könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Szellem által. Éppen azért legyetek
éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért; és énértem is,
hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem
meg az evangélium titkát” (Eféz.
6,18-19)
„És végül, testvéreim,
imádkozzatok értünk, hogy terjedjen az Úr igéje, és úgy dicsőítsék, ahogyan
nálatok is, és hogy megszabaduljunk az elvetemült és gonosz emberektől: mert
nem mindenkié a hit” (2Thessz.
3,1-2)
Ige: Isten válasza az igehirdetést bolondságnak tartóknak
„Mert az Isten
„bolondsága” [balgasága; ostobasága]
bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten „erőtlensége” [gyöngesége] erősebb az emberek erejénél.
Mert nézzétek [tekintsétek;
lássátok] csak a ti [tőle való] elhivatásotokat, [meghívásotokat] testvéreim; [atyámfiai]
nem sokan vannak köztetek, [olyanok]
akik emberi megítélés [akik a világ (hústest)] szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők [nemesek]
Sőt [ellenkezőleg]
azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, [balgák; oktalanok; ostobák] hogy
megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta [válogatta] ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, [gyöngék] hogy megszégyenítse az
erőseket:
és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem
előkelők, [alacsonyrendűek] sőt
lenézettek; és a semmiket, [gyöngéket;
megvetetteket; a nemlétezőket] hogy semmikké tegye [megszégyenítse, megsemmisítse; félretehesse] a valamiket [erőseket;
a létezőket]
hogy egyetlen ember [hústest]
se dicsekedjék az Isten színe előtt
Tőle [belőle]
vagytok [származtok] pedig ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn
nékünk Istentől, [rendeléséből] és
igazságul [megigazulásunkká]
szentségül [megszentelődésünkké] és váltságul: [váltság
általi szabadításul]
Hogy, amint meg van írva: Aki dicsekedik, az Úrban
dicsekedjék” (1Kor. 1,25-30)
Ige: A szegletkő
Izraelről így tesz bizonyságot a
Szent Szelem:: „Izráel....mely az
igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére. Miért? Azért,
mert nem hitből keresték, hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert
beleütköztek a beleütközés kövébe, Amint meg van írva: Ímé beleütközés kövét és
megbotránkozás szikláját teszem Sionba; és aki hisz benne, nem szégyenül meg” (Róm. 9,31-33)
És ez így íratott meg: „...így
szól az Úr (JAHVE) Isten: Íme, Sionban egy követ tettem le, egy
próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, aki benne hisz, az nem fut!” (Ésa. 28,16)
A megütközés köve pedig nem más, mint maga az Isten, Izráel
Istene: „A seregek Urát: Őt szenteljétek
meg, Őt féljétek, és Őt rettegjétek! És Ő néktek szenthely lészen; de
megütközés köve és botránkozás sziklája Izráel két házának, s tőr és háló
Jeruzsálem lakosainak. És megütköznek köztük sokan, s elesnek és összetöretnek;
tőrbe esnek és megfogatnak!” (Ésa.
8,13-15)
És ez azért történik, mert: „testi ember pedig nem fogja fel (fogadja el) az Isten Szellemének
dolgait: mert ostobaságnak tartja, meg sem értheti, mivelhogy szellemileg lehet
azokat megítélni” (1 Kor. 2,14)
Csak a szellemi ember képes hite által felfogni Isten
dolgait: „Azért van meg az Írásban: Ímé
szegletkövet teszek Sionban, amely kiválasztott, becses; és aki hisz abban, meg
nem szégyenül. Tisztesség azért néktek, akik hisztek; az engedetleneknek pedig:
A kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a szegletnek fejévé és
megütközésnek kövévé s botránkozásnak sziklájává; Akik engedetlenek lévén,
megütköznek az igében, amire rendeltettek is” (1 Pét. 2,6-8)
John Osteen: Élő víznek folyamai részlet: MEGMUTATJA A BEKÖVETKEZŐ DOLGOKAT
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Jézus azt mondja a (János 16:13-ban) a Szent Szellemről: „…
de amikor eljön Ő, az igazság Szelleme, elvezet titeket a teljes igazságra,
mert nem önmagáról szól, hanem azokat mondja, amiket kell, és az eljövendő
dolgokat is kijelenti nektek.”
Ha Isten akaratához szabom magam, akkor az Ő Szent Szellemét
adja, és képessé tesz a túláradó dicsőítésre és a hálára. Az Isten Szent
Szellemének hatalmas erejét láthatod a Biblia lapjain, a Teremtéstől a
Jelenések könyvéig, ami képessé tesz téged is, hogy így szólj:
„Nincs Isten számára lehetetlen feladat!”
A legtöbb hívő nem eléggé érti meg, hogy mi mindent akar
Isten Szent Szelleme az ő életével. Csak ha teljesen átadjuk magunkat a Szent
Szellemnek, ismerhetjük fel életünk lehetőségeit.
Amikor a feleségemmel összeházasodtunk, apósom és anyósom
egy kocsi megvételéhez segített minket és ez jó hír volt számunkra. Örömmel
készülődtünk a vételre. Beleestünk abba a bizonyos „autóláz”-ba. A készpénzes
vétel jól esett, nem kell majd a részletfizetést sokáig nyögni. A választás
nehéz döntésnek tűnt, és nem akartunk hibázni.
Aztán választottunk, és elhoztuk a kocsit, ott volt a
garázsban. Pár nap múlva, a rádióban felfigyeltem egy hirdetési ismertetésre.
Amiben számunkra igen előnyös tulajdonságokat ismertettek, és úgy éreztem,
eltévesztettük a kiválasztást. Talán várni kellett volna a vétellel, hisz még
előnyösebbet is találhattunk volna. Kár volt úgy elsietni a vételt, gondoltam.
Mikor azonban az ismertetés végére ért, elcsodálkoztam, mert a hirdetés éppen
arról a típusról szólt, amit megvettünk, csak nem tudtam az ismertetett sok jó
tulajdonságról.
Sokszor van az embernek kiváló valamije, csak nem tudja jó
tulajdonságait mindaddig, míg erről nem kap felvilágosítást.
Testvérek, mikor a Szent Szellembe merülésben részesültünk,
nem is fogtuk fel, milyen csodálatos dolog birtokába jutottunk. A
felvilágosítást, a „kezelési utasítást” a Biblia tartalmazza, abból megismerhető,
hogy mi minden lehetséges az életünkkel. Bizonyosan nem mindent tudok, de
szeretném megvilágítani, és ismertetni a lehetőségeket, ami rád vár a Szent
Szellem által. Azt a sok természetfeletti dolgot, ami benned és általad lehet,
hogy elviseld a szenvedést, az embertelenséget, és áldottá tegyen a Krisztus a
saját testébe építve téged.
Jézus azt mondja, hogy a jövendő dolgokról tájékoztat a
Szent Szellem, és felkészít a szükséges viselkedésre.
A Szent Szellem legcsodálatosabb műve számomra ez a segítség.
– Néhány éve, egy este ijesztő látomásom volt. Ebben két emberrel voltam
együtt. Egy harmadik közeledett hozzánk, és felbosszantotta az egyik ott állót,
aki ellenszegült neki, és noha erőfölényben levőnek látszott, mégis csupán
védekezéssel visszavonult, mint aki erőtlenné vált. A támadóban felismertem a
gonoszt, a könyörtelenségét, egészen a fizikai elpusztításig. A
könyörtelenségét, és rettenetességét nem is tudom igazán leírni. A látomás
során segítségére siettem a megtámadottnak, félrehúzva őt, és a hátrálás közben
így szóltam többször is: „rendre utasítlak sátán!” – ami sikerre vezetett, s
közben felébredtem. Egész testemben remegve ültem fel az ágyamban, teljesen
felébredve. Hajnali három óra volt. Gondolkoztam, mit jelenthet ez az
álomlátomás. Dániel hasonló élményeinek leírására gondoltam. Így hát kértem
Istent, és vártam a felvilágosító választ. – „Hasonlóan, mint Simon Péternek
Joppéban, lesz két segítséget kérő látogatód”, - szólt az útbaigazítás, „az
egyik megszabadul, a másik nem.”
Néhány nap múlva, egy interurbán telefonhívást kaptam: „két
ember akar felkeresni, segítséget kérnek.” – Valóban megérkeztek, foglalkoztam
bajaikkal, s fény derült a Szent Szellem előkészítésére is, mert az egyik
valóban szabadulni vágyott, és megszabadult terhétől, a másik nem volt még
érett a szabadulás elfogadására, és terhével együtt távozott.
Egy más alkalommal, egy városban evangélizációba kezdtünk.
Itt egy aprónak látszó nehézségbe ütköztünk, mely igen jelentőssé duzzadt.
A motel szobámban, az imádság közben Isten ereje szállt rám.
Ekkor tisztán felismertem szellemi látással: három embert láttam, lepellel a
fejükön. Alig hallható hangon suttogták a titkos összeesküvésüket. A Szent
Szellem felvilágosított, miről van szó. „A három ember elhatározta, együtt titokban
leállítják az evangélizációt. Mondd el ezt, egy megnevezett testvérnek, amikor
megérkezik. Ő majd rendbe hoz mindent.”
A Szent Szellem által megnevezett testvért nem ismertem. Ő
csakhamar sietve keresett a motelben és én nem tudtam, hogy ő az. Feldúltnak
látszott, és egy rossz hírt akart elmondani. Végül is sikerült elhárítani az
akadályt, miután a Szent Szellem megmutatta a valódi okot, és sikerrel győzött
imádságunk az ellenség felett.
1963-ban egy még különösebb tapasztalatom volt, melynek
eredményeképpen egy közismert üzletember meggyógyult, és újjá lett. Krause,
Henry a nevéről nevezett cég alapítója (Hutchinson, Kansas) elesett állapotáról
előzőleg nem tudtam. Egy alkalommal hajnali három, vagy négy óra tájban
felébredtem. A Szent Szellem egész testemet birtokba vette, Isten jelenléte
kézzelfogható volt számomra, és erre az emberre felhívta a figyelmet. Hiszen
soha nem volt eddig az érdeklődési körömben. Ezután megmutatott egyes dolgokat
róla. Így azt, hogy mindeddig makkegészséges volt, és sohasem félt,- meg más
hasonlókat.
A látomás dolgait leírtam, prófécia formájában
figyelmeztetésül, tanításul, és vigasztalásképpen.
Nem tudtam mennyire fogja igényelni a közbelépésem, de tőle,
és feleségétől három levelet kaptam ezután. Röviden bemutatom tartalmukat.
1963. július 23.:
Kedves Osteen testvér, szeretlek. Nem is tudod mennyire
szükségem volt leveledre. Olyan volt nekem, mint az Úr jókor jött szava. Tudja,
hogy mire van szükségünk, ha megtalálja a megfelelő szólót. Te az lettél.
Dicsőség az Úrnak! /Henry/.
1963. augusztus 3.
Kedves Osteen testvér és testvérnő. Isten nagyon jó az
övéihez. Nagyon egyedül érzem magam Henry nélkül, aki befeküdt kivizsgálásra a
Mayo klinikára. Kedd óta ott van, és vasárnapra, vagy hétfőre várom haza. Nehéz
szívvel várom, mi lesz a vesekövével, mégis így imádkozom: „Uram, legyen meg a
Te akaratod!” – Az elmúlt csodálatos 55 év alatt ő mindig velem volt és nem
lehet, hogy másképp legyen ezután.
Óh Osteen testvér, ne kelljen sohasem megismernie a
dolgoknak azt az oldalát, melyet levelében föltárt előttünk, mint Isten szavát.
Újból és újból elolvasom levelét és kifejezhetetlen
érzéseket kelt bennem. Élet van e szavakban, és újra kell olvasnom. /Krausené/.
1963. augusztus 8.
„Kedves Osteen testvér: most érkeztem haza, s mindenekelőtt
megírom e sorokat. Már értesülhetett róla, hogy vesekövem van. Feltehetően az
orvosok helyesen látják a Röntgen-felvételeket. Beküldtek a Rochesteri Mayo
klinikára, mivel gyengének találták a szívemet a műtéthez. Hétfőn kaptam meg a
levelét és kedden mentem a klinikára. Három napig vizsgáltak. Szombaton, a
konzíliumon negatív leletről számoltak be az orvosok, még a megismételt
Röntgen-felvételen sem találtak semmi gyanúsat. Dicsőség legyen Istennek! Jól
vagyok, és rendben van minden. Isten számára nincs lehetetlen! /Henry/
Hát nem csodálatos?! Én semmit sem tudtam az ő kialakult
betegségéről, de a Szent Szellem kinyilatkoztatta a jövőt, és felhasznált a
testvér tájékoztatására, hogy ne féljen, mert van a gyógyulásnak útja. És ő
hitt Isten szavának, és az beteljesült. Ismét bizonyságát adta, hogy Istennek
gondja van gyermekeire.
Az évek során számos hasonló tapasztalatom volt, s néhányat
ebből bemutatok, hogy látható legyen az a többféle mód, amint a Szent Szellem
fölhasználhat valakit mások számára.
Már említettem, a Szent Szellem megjelenése nem okoz
félelmet. Isten nem ijeszt meg, vagy nem okoz fájdalmat. Végtelen kegyelméből a
jövőt rejtve tartja, és én örülök ennek. Nem feltétlenül jó, mindent előre
tudnunk, és ne kérjük az Urat ilyen információk céljából. Amit szükséges
megtudnunk, Ő idejében közölni fogja velünk. Amikor az javunkra és segítségül
szolgál nekünk, vagy rajtunk keresztül más számára.
1965-ben, a szolgálatomban egy fordulópont következett be.
Isten az Ő kegyelméből tájékoztatott előre a bekövetkezőkről. Ez a félelemtől
megmentett és megadta a győzelem esélyét. Ez esetben háromszor találtam magam
szemben a gonosszal. Az első látszólag jelentéktelen volt. A második valamivel
erősebb. Az utolsó alkalommal egy szobába érkeztem, egy gonosz nagyság elé, aki
ennek a világnak az istene. A szobában volt egy másik emberi alak is, aki
elkeseredetten próbált kijutni, de nem tudott. Nagy igyekezettel vonszolta
magát a lábán az ajtó felé, de a gonosz fogva tartotta. Teljesen szokatlan látvány
volt ez. Amint ezt figyeltem, bátorság jött a szívembe, és félelem és habozás
nélkül, határozottan mondtam: „Én ebből a szobából kimegyek, az Úr Jézus
Krisztus Nevében” – és nehézség nélkül meg is tettem. Ezután éjszaka
felébredtem alvásomból. Jól rögződött bennem a képsor, noha nem egészen
értettem a jelentését. Valamint nehezen fogtam fel, hogy az Úr előre meg akar
nekem valamit mutatni, amivel néhány hónap múlva szembe kerülök.
Teljesen meg is feledkeztem minderről, amikor egyszerre csak
egy sátáni támadással kerültem szembe. Ez egymás után több alkalommal történt.
A támadást újabb támadás követte. Kisebbekkel kezdve egyre erősebb csatákig
fejlődve és egyszercsak szemtől szembe találtam magam a sátánnal. Nem tudom
leírni a rám telepedett félelmet, és kínt, ami elhatalmasodott rajtam.
Borzalmas dolog lehet az örökkévalóságtól megfosztatva lenni.
Ez az érzés lett úrrá rajtam. A sátán félelem és kín. Isten
a szeretet.
Ebben az állapotban a sátán támadása már a puszta létem
fenyegette, ami az értelmemen és a gondolataimon át, áradt, a gondolataimat, és
értelmemet támadta és teljesen rám nehezedett. Minden irányból áradtak az
erőteljes idegen és kínzó gondolatok. A fizikai csata jellegét vették fel
úgyhogy a testem is elgyengült tőle. Olyannyira, hogy úgy éreztem, többet nem
leszek már képes igehirdetéssel szolgálni. Egészen betegen éreztem magam, a
gondolataim a körül jártak, hogy a Bibliában mindent rosszul értettem eddig, és
Istent teljesen félreértettem. Úgy éreztem, mindebbe mindjárt belehalok. A gondolataim
arra késztettek, hogy teljesen utasítsam el Istent. A sátán hazugsága azt
súgta, hogy mindezt Isten ítéletként méri rám bűneim következményeképpen.
Félelmetes tortúra volt ez. Úgy éreztem: Isten és ember egyaránt elhagyott. –
Ez mind a gonosz munkája volt.
Ezt követően, amint az irodámba imádkoztam, kínlódva
könyörögtem Istenhez szakadatlanul, teljes fizikai és emberi összeomlásban.
Kértem Istent, adjon világosságot. És Ő hirtelen fényt
gyújtott, emlékeztetve a korábbi tájékoztatására, amit teljesen elfelejtettem.
Emlékeztetett a látomásra, megvilágosította az értelmét egy csendes
beszélgetésben. Átgondoltatta velem az egész támadás sorozatot, és
megvilágította a sátán jelenlétét, munkáját, hogy teljesen megérthessem azt.
”Én nem kínoztalak téged, és nem ítéllek el, nem küldtem rád a rettegést. A
sátán jelenléte okozta neked mindezt”. – mondta. „Egyedül én szeretlek, aki az
egyetlen fiamat elküldtem, hogy érted haljon. Megnyitottam az egyetlen utat,
hogy megmenekülhess, és örök életed legyen. A pokol a sátánnak és angyalainak
készíttetett, amiből ízlelőt kaptál.
Emlékeztetett, hogyan jöttem ki abból a szobából, a látomás
során. Miközben a másik embernek az nem volt lehetséges. Rádöbbentem mit is
mondtam akkor, teljesen félelem és habozás nélkül: „én kimegyek innen az Úr
Jézus Krisztus nevében.”.
Ő akkor ezt mondta: „Kelj fel, és tedd ezt.” Dicsőség az
Úrnak! – Ez fordulópontja lett az életemnek. Lassanként begyakoroltam a
megtanult leckét. Mindenekelőtt reggelenként a Biblia olvasásával a
gondolataimat az Ige szavaira csatlakoztattam, hogy az Ő gondolatai legyenek
előtérben. Így a sátáni gondolatokat Isten szavával kiűzhetem.
Amint egy alkalommal elnézegettem a földgömböt, egy gondolat
jött az előtérbe: „Elmegyek, és hirdetem az Igét a világ minden táján.”
Az ördög azt súgta: „ha felülsz egy repülőgépre, az le fog
zuhanni.” – Így válaszoltam: „sátán, egy dolgot figyelembe kell venned! Isten
jár előttem, és Jézus vére rajtam van, és Isten mindenható karján nyugszom. Az
Ő jósága és kegyelme követnek engem életem minden napján!”
Felkötöttem tehát a Szent Szellem kardját naponta, és
megküzdöttem a gonosszal a Názáreti Úr Jézus Krisztus nevében.
Amikor a gyengeség gondolata elhatalmasodik, a válaszom:
„Megerősödöm az Úrban, és az Ő hatalmas erejében!” /Efézus 6:10/
Amikor a gonosz a félelmet rám zúdítja, habozás nélkül tudok
már így válaszolni: „Világosságom, és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek
ereje az Úr, kitől rettegnék? Ha rám támadnak a gonoszok, szorongató
ellenségeim, hogy marcangoljanak engem, majd megbotlanak és elesnek.” /Zsoltár
27:1-2/. Dicsőség az Úrnak!
A sátán jelenlétének jele a félelem. Vedd elő a „kétélű
kardod” és félelem nélkül indulj a csatába! Krisztus minden követője sikeresen
harcolhat a gonosz ellen a „…meg van írva….” Gondolatsorral.
Mindezek után mi történt? – Túléltem, és jobban lettem. A
félelem, és szenvedés elmúlt, és a világ sok tájára elrepülhettem az Igét
hirdetni.
A sátáni támadás a gondolatainkban kezdődik. A
gondolatvilágodat Isten Szava kell, hogy uralja. Meg kellett tanulnom és neked
is hasonlóan, hogy Isten Szava segítségével hogyan győzhetjük le a sátánt a
csatában. Hogyan lehet a támadásnak sikeresen ellenállni, minden próbálkozását
kivédve.
Ez időtől Isten szavával éltem folyamatosan. A „kétélű”
karddal a kezemben harcoltam. Rémülten menekült a sátán, és én győztesen
örültem.
Isten megmutatott egyes, bekövetkező eseményeket. A Szent
Szellemnek ez az egyik megnyilvánulása mibennünk. Istennek hála, Ő előkészít
minket, és tanít felkészítve minket.
Azokban a sötét napokban midőn egy korszak közeledő végét
éljük, hála az Úrnak, megmutatja nekünk a világ helyzetét. Megmondja hová
menjünk, és mit tegyünk. Talán soha nem volt olyan nagy szüksége Isten
gyermekeinek a Szent Szellembe merülésre, mint manapság.
Az élet eme folyóinak kiáramlása belőlünk megszünteti a
félelmet. Dáviddal együtt elmondhatjuk, ahogyan ő tette a csodákat megélt nép
előtt: „Ő a mi Istenünk!”
Spurgeon: A legjobb gyógyszer
A kegyelem a legjobb gyógyszer; az isteni szeretet a legjobb
serkentő a betegeskedő számára. Erőssé teszi a lelket, még ha a soványságtól a
csontok át is látszanak a bőrén. Nincs különb orvos az Úrnál, nincs jobb
gyógyszer, mint az Ő ígérete, nincs jobb bor, mint az ő szeretete.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)