Az eredeti elképzelés - Kubinyi Károly

Ige: Végidők

Készítette: Lisa Szanyel
Mert lesz idő, mikor az egészséges tanítást el nem szenvedik, hanem a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük; És az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez odafordulnak. 2Timotheus 4:3-4. Amen!

A vakok és az elefánt!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Valamikor régen egy faluban - egy tanmese szerint - mindenki vak volt. Egy napon a falu lakói közül hatan találkoztak egy emberrel, aki elefántháton jött feléjük.

A hat ember, akik már hallottak az elefántról, de soha nem voltak ilyen közelségben egyhez sem, megkérték az utazót, engedje meg, hogy megérintsék a nagy vadállatot. Úgy akartak visszamenni a 

faluba, hogy el tudják mondani a többieknek, hogyan néz ki az elefánt.

Az utazó beleegyezett, és a hat embert az elefánt különböző testrészeihez vezette. Addig tapogatták és simogatták, míg bizonyosak nem voltak benne, hogy tudják, milyen az elefánt.
Alig várták, hogy visszaérjenek, és elmeséljék a faluban, hogy mit tapasztaltak. A falu lakossága összegyűlt, hogy halljanak az elefántról. Az első, aki az állat oldalánál állt, azt mondta:
- Az elefánt olyan, mint egy nagy vastag fal.
- Badarság! - vágott közbe a második, aki az elefánt agyarát fogta. Az elefánt elég kicsi, kerek, sima, de nagyon éles. Én nem falhoz, hanem egy lándzsához hasonlítanám.
A harmadik, aki az elefánt fülét fogta, tiltakozott: - Egyáltalán nem hasonlít sem falhoz, sem lándzsához. Olyan, mint egy hatalmas nagy levél, ami vastag gyapjúszőnyegből készült. Amikor pedig megérinted, mozog.
- Nem értek veletek egyet! - mondta a negyedik, aki az ormányát fogta. - Én tudom, hogy az elefánt olyan, mint egy óriáskígyó!
Az ötödik kiabálva juttatta kifejezésre nemtetszését. Ő az elefánt egyik lábát fogta, és arra a következtetésre jutott, hogy az elefánt kerek és vastag, mint egy fa.
A hatodiknak megengedte az utazó, hogy felüljön az elefánt hátára, és ő így tiltakozott:
- Hát egyikőtök sem tudja pontosan leírni, milyen az elefánt? Nyilvánvalóan olyan, mint egy
hatalmas, mozgó hegy!
Embereink azóta is vitatkoznak, és a falubeliek közül senki nem tudja elképzelni, hogyan is néz ki egy elefánt.

A Biblia sokféle módon írja le Istent - mivel sokféleképpen tapasztalható meg. Ő a világmindenség Teremtője, ugyanakkor hű barát. Igazságos bíró, de megbocsátó Atya is. Ahhoz, hogy megértsük Istent vagy a Bibliát, figyelmesen kell tanulmányoznunk Isten Igéjét a maga teljességében. Ha csak egy nézőpontból közelítjük meg Istent vagy az igazságot, akkor valószínűleg téves következtetésre jutunk.

Tanulságos történet! Az áldozati bárány

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Tíz földműves együtt indult a mezőre dolgozni. Vihar lepte meg őket. Tépdeste a fák koronáit, a kerteket, a szántóföldet meg teljesen letarolta. A cikázó villámcsapások és a jégeső viharos verése ellen egy düledező templomba menekültek.

A villámcsapások hangja egyre erősödött, a korhadt gerendák recsegtek. Attól tartottak, hogy rájuk szakad a mennyezet. 

A földművesek méltatlankodva zúgolódtak, hogy biztosan van közöttük egy nagy bűnös. Az ő méltatlan viselkedésének a következménye az égi háború. Féltek, hogy a gyakori villámcsapások áldozatai lesznek valamennyien.
- Meg kell találnunk a bűnöst - javasolták, és túl kell adni rajta.

- Akasszuk ki kalapjainkat a templom körüli kerítésre. Akinek kalapját előbb viszi el a szél, az lesz a bűnös és átengedjük sorsának.

Megegyeztek a javaslatban. Nagy nehezen kinyitották a templom ajtaját és a tíz szalmakalapot a kerítésre akasztották. A szél egyet azonnal elkapott. Kegyetlenül és határozottan kidobták a kalap tulajdonosát is. A
szerencsétlen ember kétrét görnyedt a nagy szélben és alig tudott lábon maradni.

Csupán pár lépést haladt előre a nagy viharban, amikor óriási dörgést hallott: a templomba becsapott a villám. Porrá égett az épület és a bennlévők.

Hit Gyülekezete-Mint puszta föld(Hillsong- Heaven)

Ige: A megvallás

 „De mit mond? [tehát az Írás] Közel hozzád a beszéd [az Ige, a kijelentés] a szádban [ajkadon] és a szívedben (a bensődben) van azaz [tudniillik] a hit beszéde, [igéje; szava] amelyet mi hirdetünk [prédikálunk] (Róm. 10,8)

A törvény így prófétál a Krisztusba vetett hitről, és annak megvallásáról: „Mert ez a parancsolat, amelyet én ma megparancsolok neked, nem megfoghatatlan számodra, és nincs távol tőled. Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy fel a mennybe, hogy lehozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük? Nem is a tengeren túl van, hogy azt kellene mondanod: Kicsoda kel át a tengeren, hogy elhozza és hirdesse azt nekünk, hogy teljesíthessük? Sőt inkább nagyon közel van hozzád az ige, a szádban és a szívedben van, teljesítsd hát azt!” (5 Móz. 30,11-14)

Mert azt hirdetjük, hogy: Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született; és mindaz, aki szereti a szülőt, azt is szereti, aki attól született. Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk. Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek” (1 Ján. 5,1-3)

A hit beszéde pedig Isten Igéje: „Mert minden test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége olyan, mint a fű virága. Megszárad a fű, és virága elhull: De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd [evangélium], amely néktek hirdettetett” (1 Pét. 1,24-25)

Dávid is erről prófétál, kijelentve azt is, hogy ez által lehet csak újonnan születni: „Irgalmadból újjáéledek, s megtartom szád bizonyságait. Uram, a szavad (logosz) örökké megmarad, szilárd, mint az ég dicsősége” (Zsolt 119,88-89)

Ige: Az Isten szerinti szeretet

 „És azért imádkozom [könyörgök], hogy a ti [(agapé): Isten szerinti] szeretetetek még jobban-jobban bővölködjék [gyarapodjon] (Isten)ismeretben [teljes (igazi) megismerésben; tudományban; megértésben] és minden értelmességben [és a teljes tapasztalatban és mindenféle észlelésben; érzékelésben]” (Fil. 1,9)

Az az Isten szerinti szeretet növekedjen bennetek, amely: „… hosszútűrő [nagyon türelmes; Szó szerint: haragos indulatot megfékez], kegyes [jóságos; kedves; szeretetre méltó];

a szeretet nem irigykedik; [nem féltékeny, vetélkedik, verseng; nem lép fel vetélytársként], a szeretet nem kérkedik [nem dicsekszik; (henceg)], nem fuvalkodik fel. [nem is kevély; nem pöffeszkedik; nem gőgös, nem fújja fel magát]^.

Nem cselekszik éktelenül [nem tapintatlan; nem viselkedik bántóan. Nem nagyravágyó; nem illetlen], nem keresi a maga hasznát [a maga érdekeit; javát], nem gerjed [lobban] haragra [nem bőszül fel; nem válik ingerültté], nem rója fel [nem számítja fel; nem tartja számon] a gonoszt [rosszat; sérelmet; nem gondol rosszra].

Nem örül [örvendezik] a hamisságnak [gonoszságnak; igazságtalanságnak; istentelenségnek], de együtt örül [örvendezik] az igazsággal; [örömét az igazság, a valóság, vagyis Isten igéjének győzelmében leli].

Mindent elfedez [eltakar; csenddel elleplezi (szó nélkül eltűri, türelmesen elviseli); elhallgat, magában tart], mindent hiszen [elhisz; mindig bizakodik], mindent [elvárva] remél, [Ez biztos várása valaminek, ami be is fog következni] mindent eltűr. [elvisel; elszenved; teher alatt marad; kitartással tűr, mindenben állhatatos]. A szeretet soha el nem fogy [nem szűnik meg soha (el nem múlik; alább nem hagy; nem roskad össze; nem vall kudarcot; nem merül ki)]” (I Kor. 13,4-7)

És az apostol így kéri Istent: „[és kérem] Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcsességnek (a tudás, ismeret és tapasztalat legmagasabb szintű, érett, megfontolt alkalmazásának képessége. Bölcsesség, mint tudomány, mely bölcsesség az isteni titkok megfejtéséhez, melyet Isten ajándékoz az övéinek) és kijelentésnek [kinyilatkoztatásnak, leleplezésnek] Szellemét az Ő megismerésében [annak a bölcsességnek és leleplezésnek Szellemét adja néktek, melyet az ő megismerése nyújt].

És világosítsa meg értelmetek szemeit [szellemi szemeteket; Gyújtson szellemetekben világosságot; fénnyel teljenek meg szívetek szemei], hogy tudhassátok [megérthessétek] hogy mi az Ő elhívásának az [elváró] reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között, [számára]. Mennyire felülmúl mindent az ő nagy hatalma a mi életünkben, akik abban a mértékben hittünk, ahogy az ő erejének uralkodó hatalmát a Krisztus életében munkálkodni láttuk” (Eféz. 1,17-19)

De a Szent Szellem azt is kijelenti, hogy az ismeretben való gyarapodásnak mi a feltétele: „Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott. Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek” (1 Kor. 1,4-6)

Várakozás a Szent Szellemre

(20.) Új Ég és Új Föld - 10. Nyári Dicsőítő Iskola, Debrecen, 2010.

Ne féljetek!

Én megsegítelek benneteket, és áldottak lesztek. Ne féljetek, legyetek erősek -Zak 8,13

Idézet

"Isten minden madárnak megadja a táplálékot, de nem dobja azt a fészkébe." Spurgeon

A FA

Szerző: Guti Tünde

Láttam egy fát. Öt vaskos ágban folytatódott a rövid törzs. Olyan volt, mint egy nagy, kérges, nyitott tenyér. Egyik ágát hajlatban levágták. Kettő összecsavarodva tartotta egymást, szinte párhuzamosan a föld felett.

Másik kettő pedig ? a legkevésbé vastag ? merészen növekedett felfelé.

Annyira különös volt a látvány, hogy megálltam és úgy néztem sokáig. Érdekes volt és elgondolkodtató!

Nem ilyenek vagyunk-e mi is? Egy a gyökér, Jézus Krisztus! Közös a törzs, az Eklézsia.

Egyik ága sérült, talán betegség, vagy vihar sújtotta. Kettő fáradtan támogatja, öleli, karolja fel egymást, alig bír kellő magasságban a föld felett maradni. De tartja magát és hozzá nőtt társát, mert szélben és fergetegben edződött, erős ág!

A középső kettő felfelé tör akadálytalanul. Igaz, ezeknek az átmérője a többihez képest kisebb, éppen ezért a teherbírásuk is csekélyebb. De így öten együtt, egy gyökérből kihajtva és általa megtartatva olyanok, mint Istenünknek az Ő gyülekezetén keresztül megnyilvánuló, kitárt, ajándékozásra, gyógyításra és megtartásra kész tenyere.

Láttam egy fát. S ez a fa megtanított valamit.

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/74

Fény és öröm

Fényözön árad az igazakra, és öröm a tiszta szívűekre" (Zsolt 97,11).

Sokszor drága árat fizet az igazságért, aki mindent kockára tesz érte, de a végén gazdag jutalmat nyer kárpótlásul. A szent élet olyan, mint a vetés. Látszólag elvész a mag a földben, nem lehet újra összeszedni. Naiv dolog volna azonnali aratást várnunk. Ez a naivitás azonban érthető, hiszen itt a fényről van szó, és lehetetlennek látszik, hogy a fényt a földbe temesse valaki. Igehelyünk mégis arra utal, mintha a fény el lenne rejtve. Valahol megvan, de senki nem látja, mintha el lenne takarva. Mi azonban egészen biztosak vagyunk abban, hogy egy napon ez a fényözön egyszer csak áradni fog.

Tökéletesen meg vagyunk győződve arról, hogy az Úr elkészítette az aratás idejét a világosság magvetői számára, és aratni fogunk, ki-ki magának. Akkor jön el boldogságunk korszaka. Örömkévéket arathatunk az áradó fényben. Szívünk tiszta volt az Úr előtt, még ha az emberek ezt nem is akarták elhinni, sőt, szidalmaztak bennünket. Igazak voltunk az Úr előtt, bár sokan vaskalaposaknak csúfoltak. Még várnunk kell, ahogyan a gazda várja a föld termését, de egyszer majd fényözön fog áradni ránk, és az Úr által elkészített örömet élvezhetjük.

Bátorság, testvéreim! Ne kapkodjunk és ne türelmetlenkedjünk. Hamarosan a megígért fény és öröm lesz lelkünk osztályrésze.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

példabeszédek, dicséretek

Ha veszteség vagy bánat ér

Ige: a szellemek megpróbálása

Szeretteim, ne higgyetek minden szellemnek, hanem próbáljátok meg a szellemeket, hogy vajon Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött ki a világba (1 ján. 4,1)

Ravasz László

A hit a gyengeségben megerősít, a szegénységben meggazdagít, és a halálban megelevenít. (Spurgeon) 

Az élet vizének forrása

"És ezt mondta nekem: "Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen."

Jelenések könyve 21:6

A mesékben sokan keresték az élet vizének lelőhelyét. Ma a való életben főleg a szépségipar foglalkozik az örök fiatalság hajkurászásával, borsos áron.

Pedig Istentől az élet vizéből ingyen kaphat mindenki, egyetlen kikötéssel, hogy az illetőnek szomjazónak kell lennie.

Kell az örök élet? Nem kell! Kell a szenvedés, halál és bűn? Kell! - nagyjából ebbe a mondatba sűríthető az a tragédia, amit az emberiség hatezer éve él a Föld nevű bolygón. Isten feltételes - azaz folyamatosan megújítandó - örök életet adott Ádámnak és Évának az Édenkertben. A szívben visszhangra talált egyetlen torz mondat véget vetett az idillikus állapotnak. Ebben a megváltozott világban az embernek valós és kitalált problémákkal egyaránt meg kell küzdenie azzal az elkerülhetetlen háttéren, hogy folyamatosan peregnek a szemek a homokóráján.

Bár az igény az örök életre halhatatlan az emberben, de a legnagyobb ajándék Isten részéről, hogy ebben a bűnérában nem élhetünk örökké.

Isten mindössze három dolgot kér azoktól, akik még mindig hisznek abban, hogy az örök élet valóság lehet.

Eszköze: az élet vize

Kivitelezője: Isten

Kedvezményezettek: akik szomjaznak

Ára: ingyen van.

Már önmagában csoda, hogy az örök élet lehetséges. Még nagyobb csoda, hogy ez az ajándék nem gonosz és kapzsi emberek, hanem az örökké igazságos és mindig tökéletes Isten kezében van. Megdöbbentő, hogy mindössze annyi igénnyel kell rendelkeznie az kérelmezőnek, hogy emberi találmányokkal és vívmányokkal, törvényekkel és filozófiákkal nem kielégíthető örök szomjúsággal kell rendelkeznie. A legszebb pedig, hogy az árcédulán - azon az oldalon, ami a vásárló oldalán látszik - az áll, hogy a termék ingyenes, mert Valaki kifizette helyettünk. Nem azért ingyenes, mert értéktelen lenne, hanem mert Valaki már a végtelen árat megfizette érte.

Ne hagyjuk ki azt az élményt az életünkből, amikor Isten valósággá teszi a szomjazók életében, hogy Jézus vére érdeméért mindenkinek ingyen adja egy egész örök életen át az örök fiatalság vizét!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2011/07/az-elet-vizenek-forrasa.html

Oswald Chambers: SZELLEMI ERŐNK ÖSSZPONTOSÍTÁSA

"...csak a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében..." (Gal 6,14).

Ha Isten erejét, azaz Jézus feltámadott életét kívánnád megismerni halandó testedben, akkor mélyen bele kell gondolnod Isten tragédiájába. Hagyd abba, hogy saját érdekedben felkutasd szellemi életed jelenségeit, mindentől szabadon mélyedj el szellemben Isten tragédiájába és azonnal ott lesz benned Isten ereje!

"Térj vissza hozzám" (Ézs 45,22),

Figyelj a valóságos forrásra, akkor majd Isten ereje ott lesz benned. Elveszítjük az erőt, ha nem helyes irányba figyelünk. A kereszt hatalmából van üdvösségünk, megszentelődésünk és gyógyulásunk, de ezek közül egyiket sem kell hirdetnünk, csak Jézus Krisztust, a megfeszítettet. Jézus - ha Őt hirdetjük - maga elvégzi munkáját. Összpontosíts az isteni középpontra igehirdetésedben, akkor hallgatóid nem lesznek többé ugyanazok, még ha nem ügyeltek is rád.

Ha a magamét mondom, az nem jelent neked többet, mint ha te is a magadét mondod nekem. De ha Isten igazságáról beszélek, később rád talál és velem is ez történt. A szellemi erő nagy középpontjára, a keresztre kell összpontosítanunk magunkat, hogy bekapcsolódjunk ebbe a központba, melyben minden hatalom egyesül, és akkor felszabadul számunkra az erő.

Vannak olyan megszentelődési mozgalmak és szellemi élményeket hajhászó összejövetelek, ahol nem Krisztus keresztje áll a figyelem középpontjában, hanem a kereszt hatásai.

Ma élesen bírálják a gyülekezetek erőtlenségét, és ez a bírálat jogos. De gyengeségünk egyik oka, hogy nem a szellemi erőre összpontosítjuk a figyelmünket. Nem tudunk eléggé behatolni a Golgota tragédiájába és a megváltás jelentőségébe.

Oswald Chambers "Krisztus mindenek felett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Hit Gyülekezete - Jézus mit adhatnék