.jpg)
2012. augusztus 18.
Idézetek
“Csendet tanultam a beszédesektől, toleranciát a
türelmetlenektől, kedvességet a durváktól.” (Khalil Gibran)
Isten szeretete
Met amilyen magasan van az ég a föld felett, olyan nagy - Isten - szeretete az istenfélők iránt
Carl Eichhorn: Az ember - mint Isten gondolata
Milyen kedvesek nekem a te gondolataid, ó Isten! Mily nagy
azoknak summája!
(Zsoltár 139, 17)
A zsoltáríró a teremtés alkotásaiban Isten testet öltött
gondolatait látja. Minden egyes teremtett dolog Isten egy-egy gondolatának
kifejezõje. Milyen üres és sivár is e világ a hitetlen ember szeme elõtt. A
balga ember nem tudja, nem érti Isten gondolatait (Zsolt 92, 7); úgy látja,
hogy a vaksors ural mindent és érzéketlenül megy el a teremtés csodái mellett.
Csak a hivõ ember elõtt nyer mélyebb értelmet minden.
A zsoltárírót különösen az ember, a teremtés e legnagyobb
csodája foglalkoztatja. Ellentétben a nemekbe és fajokba sorolható állatokkal
és növényekkel, minden egyes ember Istennek egy külön, testet öltött gondolata.
Mint ahogy a sok millió ember közül minden egyesnek sajátos és a másokétól
különbözõ arcvonásai vannak, így minden egyes lélek is a Teremtõ külön
pecsétjét viseli magán. Persze a bûn ezt az isteni pecsétet eltorzítja,
letörli. Hasonlóvá válunk a sokat forgatott pénzdarabokhoz, melyeken a kép
elmosódott és a felirat olvashátatlanná vált. A legtöbb ember már csak azért
sem õrzi meg eredeti, isteni vonásait, mert másokhoz idomul. Így lesznek
eredeti egyéniségüket elveszített tucatemberekké.
Sok hiba esik a nevelés és az emberek kölcsönös egymásra
való hatása tekintetében is. Nem vesszük figyelembe kinek-kinek sajátos
jellegét. Szeretünk mindent és mindenkit egy kaptafára húzni. Pedig nevelni
annyit jelent, hogy Isten gondolatát ragadom meg, ismerem fel a másikban és
minden más mellékestõl eltekintek. A lelkét akarom kiszabadítani a bûn
romhalmaza alól. Minden egyhangúság és egyformaság a bûn következménye.
A Szentlélek mindig valami eredetit alkot. Mindenkivel
különleges módon bánik. Teljes kibontakozáshoz akarja segíteni az emberben
elrejtett isteni gondolatot. Isten gyermekeit az Ige drágakövekhez hasonlítja
(Zak 9, 16; Jel 21, 19), melyek csiszolás alá kerülnek, hogy sajátos ragyogásuk
és színük jobban érvényesüliön. Közben érdességüket és kellemetlen éleiket is
elveszítik. Így veszi a Szentlélek munkába az embert, kihozva belõle az isteni
tervet. Ki akarja ábrázolni bennünk Isten vonásait, hogy az õ dicsõsége
ragyogását sugározzuk. Bízzuk magunkat egészen a Mester kezére és ne rontsuk el
ellenállásunkkal bennünk végzendõ munkáját!
Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből
Fejszés András: SZERETNI
.jpg)
Szeretni annyit jelent, mint adni,
ezzel örömöt szerezni másnak,
minden alkalmat megragadni,
hogy bús arcokon mosolyt lássak,
terheit hordozni egymásnak...
Embert szeretni így kellene.
Szeretni annyit jelent: magamat adni.
A teljes szeretet: énemet feladni.
Krisztust követni így kellene.
Feladni akaratomat, ízlésemet,
az indulatokat, érzületet,
és akkor bennem is megszülethet
az Agapé - az isteni szeretet
Így szeretett Isten: adott, nem kért,
hanem Jézusban önmagát adta
a világért.
A kedvesség értéke
„Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb
az ezüstnél és az aranynál.”
Példabeszédek 22,1
Értékválságban szenvedő világunkban sokan bolyongnak
céltalanul, keresve valamit, ami betölti az életüket, vagy kisebb dologra
gondolva értelmet ad számukra a pillanatnak.
Az egyik ismerős kis falucskában volt egy ház, ahol nagyon
sokan megfordultak, nap, mint nap. Sokszor volt ez a hajlék az ilyen emberek
gyűjtőhelye. Betért ide az álhatatlan barát, aki sokszor volt haszonleső, mégis
megtapasztalhatta mindig a szíves vendéglátást. Jó szóért betért a
javasasszony, kinek átkára nem hízott, hanem fogyott a jószág. A magányos
harmadik szomszédasszony, hogy valaki meghallgassa a határból hozott pletykát
és ne feleljen rá. Láttam ott kisiklott életű vesztest, aki akkor mégis
embernek érezte magát; előítélettől menedéket kereső asszonyt, aki otthagyta
rendes urát, gyermekét egy pénzes piásért; nagyhatalmú hivatalnokot, ki
őszinteségre vágyott; vagy megközelíthetetlen orvost, ki csak barátságra.
Mit gondoltok milyen volt az a ház, palota? Szeretetotthon
vagy csoda-vár? S még sorolhatnám.
Egyik sem. Egy tanácsi bérlakás volt, enyhén salétromos
fallal. Nem volt benne vízvezeték, csatorna; így sem WC, sem fürdőszoba. Az
előszobából nyílt a konyha, a spájz, és a szoba. Hiányzott belőle az új bútor,
de még középosztálybeli kényelem is.
Nem tette azt vonzóvá semmi sem, csak akik benne laktak:
szeretetteljes, kedves emberek.
Mégis gazdagok voltak-e? Szerintem igen.
Bűnvallás
Készítette: Lisa Szanyel
Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig
megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer" (Péld 28:13).
Amen!
Az ajtóban álló idegen!
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Havas karácsonyeste volt. A meleg házban vidáman ragyogtak a
karácsonyfa fényei, alatta ott sorakozott tucatnyi ajándék. Az anya és a
gyerekek ünneplőbe öltözve készülődtek a templomba.
"Gyere velünk"- kérték az apát, mert nagyon
szerették.
"Én aztán nem" - csattant fel. "Én nem hiszem
el ezt a sok vallásos szemetet".
A felesége évek óta próbált neki Jézus Krisztusról és az
általa felkínált üdvösségről beszélni. Arról, hogy Isten Fia hogyan lett
emberré, hogy megmutassa nekünk az utat a Mennybe.
"Ostobaság" - mondta erre mindig a férfi.
A család elindult a templomba, és a férfi egyedül maradt
kényelmes kis vidéki házukban. Egy pillantást vetett az ablakon át a hideg
havas tájra. Aztán a tűz felé fordult, hogy melegedjen. Ahogy azonban
elfordult, szeme sarkából valami mozgást észlelt kinn a hóban. Újra
odapillantott. Cicák! Három kiscica sétált el lassan az ablaka előtt.
"Az ostobák!" - gondolta. "Meg fognak
fagyni!" Felvette kalapját és kabátját, és kinyitotta az ajtót. A jeges
téli szél megborzongatta.
"Gyertek ide, cicuskák! Gyertek be ide, ahol meleg és
étel vár benneteket! Odakinn elpusztultok." A cicák azonban elfutottak,
megijedve az ajtóban álló idegentől.
Ő kiment. "Gyertek vissza! Ne féljetek! Meg akarlak
menteni titeket!"
A cicák azonban eltűntek. Túl késő volt.
"Nos, én minden tőlem telhetőt megtettem értük" -
motyogta magában a férfi. "Mit tehettem volna még? Nekem is macskává
kellene válnom ahhoz, hogy elérjem és megmentsem őket. Ha macskává válnék,
elmondhatnám és megmutathatnám nekik. Akkor hinniük kellene nekem, hacsak nem
bolondok."
Ahogy visszaért az ajtóhoz, a távolban megkondultak a
harangok. A férfi egy pillanatra megállt és hallgatózott. Aztán bement a
tűzhöz, letérdelt, és sírva fakadt.
A világmindenség teremtője annyira szeretett bennünket, hogy
lejött a Földre ember alakban megmutatni nekünk, hogyan menekülhetünk meg. És
ha hallgatunk Rá, és követjük Őt, akkor nem fogunk elkárhozni, hanem örök életet
kapunk (Jn 3,16; Fil 2,6-8).
Jel. 3.20 Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki
meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok,
ő pedig énvelem.
Tóth Géza: A csodálatos telefon (Tóth Géza Hit Gy.)
Készítette: Melinda Vörösné
Roppant szórakoztatónak tartom a meggyőződéses
evolucionisták magabiztosságát, amikor is szemrebbenés nélkül,
elbizonytalaníthatatlan szilárdsággal, egy csipetnyi megvetéssel a hangjukban
ereszkednek le közénk, teremtéshívő „élőlénytársaik” közé. Olykor megszégyenítő
alázatosságuk miatt megkísért a bűntudat, amiért én, hitem miatti vakmerő
kevélységemben különbnek merem tartani magamat az állatvilág egyedeitől, és nem
elégszem meg a főemlősök között felkínált kitüntető pozíciójukkal. E
beszélgetések élményeinek állítok emléket egy kicsiny jelenettel.
Két ember megy az utcán, az egyik talál egy telefont…
- Oda nézz! Valaki elvesztett egy telefont!
- Ugyan már, honnan tudod, hogy azt valaki elvesztette.
Hiszen nem láttad!
- Ne viccelj! Különben hogyan kerülne ide? Itt hevert a fa
tövében.
- Hát éppen azért! A fa a természet része, azt pedig tudjuk,
hogy a természet milyen csodálatos dolgokra képes..
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Semmit! Csak annyit, hogy nincs bizonyíték rá, hogy valaki
elvesztette. Lehet, hogy az évmilliók folyamán, ahogy az anyag evolúciós
ugráson ment keresztül, a metéria úgy szervezte önmagát, hogy összeállt ez a
telefon.
- Ezt nem mondhatod komolyan. Van fogalmad arról, hogy egy
ilyen pici berendezés mennyire bonyolult és összetett módon működik? Micsoda
őrültség azt mondani, hogy ez a telefon véletlenül állt össze. A szerkezet
bonyolultsága elég bizonyíték kell hogy legyen arra, hogy ezt valahol
gyártották.
- Mond! Te tanultál biológiát?
- Igen!
- Hát akkor annyit illene tudnod, hogy például a szemed,
amivel most éppen bambán bámulsz rám, sokkal bonyolultabb szerkezet, mint ez a
vacak telefon. És akkor még nem beszéltem az idegrendszerről, a
hallószerveidről és az egész testedről. Nem értem miért akadékoskodsz. Ha az
emberi test létre tudott jönni az evolúció által, akkor miért olyan nehéz
elhinni, hogy egy egyszerű telefon is képes erre.
- Hm.. végül is igazad van.. Az ember, vagy akár egy állat
sokkal bonyolultabb rendszer, mint egy telefon. Érdekes….(elgondolkodva)
Szerinted tényleg lehetséges, hogy ez egy olyan telefon, ami nem emberi
alkotás, hanem az evolúció eredménye?
- Persze! Miért ne?!
- Óriási. Erre sosem gondoltam volna. De hát a biológia
tudománya…
- Szevasztok. Bocs! Nem találtatok valahol egy telefont?
Elvesztettem!
- Nahát a tied? És tudtad, hogy a telcsidet egy több
milliárd éves evolúciós folyamat eredménye?
- Mi van!? Szórakozol velem? Ez egy egyszerű Nokia, csak
lekopott róla a felirat…
Hittel való hozzáállás
Készítette: Keresztény idézetek ツ
A hittel való hozzáállás nem aggódik, nem izgul, és nem fél
a holnaptól, mert tudja. hogy akárhova is kell mennie, akár a holnap
ismeretlenjébe is, Jézus ott van vele. :)
Készítette: Akik Vágynak Isten Szeretetére
Készítette: Akik Vágynak Isten Szeretetére
„ Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be az
megtartatik, az bejár és kijár, és legelőt talál.” János 10:9
Az Úr Jézus sokszor meglepő hasonlatokat mond önmagáról, de
azt tudnunk kell, hogy ezek mindig: igazak, tartalmasak, rendkívül fontosak és
kifejezők! Első hallásra ez a hasonlat is megdöbbentő! Vajon miért éppen ezt a
szemléletes képet használja küldetésével kapcsolatban az Úr?
Az ajtó egy igen fontos, sőt döntő jelkép Isten országával
kapcsolatban!
Megnyit, vagyis szabadságot ad
Bezár, vagyis biztonságot ad
Összeköt, vagyis kapcsolatot ad
Mi már tudjuk azt, hogy Jézus az egyedüli olyan ajtó,
amelyen keresztül az örök életbe lehet belépni.
Jézus az egyetlen bejárat a mennybe Ő az a mennyei ajtó, aki
a földre érkezett, hogy utat nyitva átmentsen minket az örök hazába.
Golgotai kereszthalálával nyitotta meg az utat nekünk!
A kárpit szétszakadása jelzi, hogy nyitva áll az ajtó
előttünk.
Jézus az, aki megnyitja, sőt összetöri a bűneink rácsait, és
szabadon kijöhetünk a fényre.
Feltámadásával még a halál kapuit is kinyitotta.
Jézus az a kapu, aki bezárja gyermekeit, biztonságot nyújtó
ölelő karjaiba és szeretetével megvéd minket minden gonosztól.
Jézus az a kapu, aki azért jött, hogy összekösse a mennyet a
földdel, hogy az ember által szétszakított szeretetkapcsolatot újra megépítse,
összekapcsolja!
Nagyon elgondolkodtató az, hogy mennyi sok emberi ajtón
kilincseltünk, zörgettünk már keserű szívvel, és annyiszor csalódtunk, mert nem
kellettünk és kizártak minket.
Ne késlekedjünk, lépjünk most be bátran az áldott élő
nyitott AJTÓN, aki az Úr Jézus Krisztus, Ő szeret és hív minket, nála nyugalmat
találunk.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)