Harmattá lenni, záporrá

Olyan lesz Jákób (jelentése: Aki a másik helyére lép) maradéka a többi nép között, mint az Úrtól jövő harmat, mint a fűre hulló zápor, mert nem emberben reménykedik, nem emberekben bízik" (Mik 5,6).

Ha ez az ígéret érvényes Izráelre, mennyivel inkább érvényes (a szellemi népre) Isten hívő népére. A hivatásukat hűséggel betöltő hívők valóban kimondhatatlan áldást jelentenek mindazok számára, akik között élnek.

Olyanok, mint a harmat; csendes, nem tolakodó lényükkel felüdítik a körülöttük élőket. Szinte észrevétlenül, de hasznosan szolgálják azok életét, növekedését és örömét, akikkel együtt élnek. Mint friss, égből jött harmatcseppek ragyognak, mint a gyémánt a napon. Szeretettel telve gondozzák a szegényeket és megvetetteket, míg minden egyes fűszál" megkapja a maga harmatcseppjét". Személy szerint nem is jelentős emberek, de az Úrban egyesülve elég erősek ahhoz, hogy Isten szeretete áradhasson rajtuk keresztül. A legtágasabb mezőt is felfrissítik ezek az apró harmatcseppek. Uram, tégy minket is olyanná, mint a harmat!

Isten népe hasonló tud lenni a záporhoz is, amely Isten parancsára hull, és nem az emberek kénye-kedve szerint. Isten népe Istenért munkálkodik, akár akarják ezt az emberek, akár nem. Munkálkodásukhoz éppúgy nem kérnek engedélyt az emberektől, mint a zápor sem ahhoz, hogy zuhoghasson. Urunk, tégy minket bátrakká és szabadokká a szolgálatban, bárhová is vezérel akaratod.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Uram, Te vagy Istenem

Készítette: Lisa Szanyel

Uram, Te vagy Istenem, magasztallak, dicsérem nevedet! Mivel csodákat cselekedtél, örök tanácsaid hűség és igazság.

Mert a városból kőrakást csináltál, az erős városból romot, az idegenek palotáját olyanná tetted, hogy nincs többé város; soha örökké meg nem épül. Ezért dicsőítenek téged erős népek, erőszakos pogányok városai félnek téged!

Mert erőssége voltál a gyöngének, erőssége a szegénynek szorongásában; a szélvész ellen oltalom, árnyék a hévség ellen, mikor az erőszakosok haragja olyan volt, mint kőfalrontó szélvész. Esaias 25:1-4.

Amen!

Gyógyító Biblia-Kenneth E. Hagin alapján

Egy új nap, egy új nap.....wmv

Jézus a mi pajzsunk

Jézus, aki Szent Szellemmel keresztel

Az Élet forrása: JÉZUS

Hit Gyülekezete - Lesz egy pásztor

Életcseppek

"Könnyű olyankor dicsőíteni Istent amikor jó egészségben vagy, és a számláid be vannak fizetve. De amikor a világosság hirtelen sötétségbe fordul, akkor fedezzük fel, miből van a hitünk, és miben bízunk igazán. Ilyenkor fejlődik ki az éjszakai látásunk!" /Bob Gass/

A POFON

Szerző: G. F. Dempster

G.F.Dempster, híres angol író és igehirdető írja egyik könyvében:

Vasárnap délután történt. London egyik legszegényebb negyedében egy nagy összejövetelen kellett beszélnem. Ha férfiakhoz szólok, gyakran gondolok a feleségükre is. Így történt, hogy igehirdetésem közben hirtelen ötlettől vezérelve a következőket mondtam:
- Férfiak! Most egy pillanatra eltérnék a témánktól és személyes tanácsot szeretnék adni. Ma határozzátok el, hogy az összejövetel után kivételesen egyenesen hazamentek. És miközben otthon a teát isszátok, jól nézzétek meg a feleségeteket és próbáljátok meg olyannak látni, amilyen akkor volt, amikor elkezdtetek udvarolni neki. Utána kerüljétek meg az asztalt és csókoljátok meg!

Majd folytattam a beszédemet és nem gondoltam többet a jó szándékú tanácsra.
Egészen a legutóbbi napokig.
Nemrégen ugyanis épp az irodám felé tartottam, amikor az utca túloldalán egy férfit láttam meg, aki élénken integetett felém. Vártam, amíg át tudott jönni a zebrán.
- Uram - mondta komoly hangon - szép kis ügybe kevert.
- Én? Magát?
- Igen, ön!
- De hiszen én nem is ismerem. Kicsoda ön tulajdonképpen?
- Annak semmi köze a dologhoz, hogy ki vagyok. De szép kis históriába kevert.
- De hogyan? Miért?
Még mindig halálosan komolyan nézett rám:
- Nem emlékszik, hogy mit mondott West Hamben a férfiösszejövetelen? - kérdezte.
- Dehogynem.
- Jó, én is ott voltam, és nem emlékszik már, hogy mit mondott?
Gondolkoztam.
- Azt hiszem, hogy Isten szeretetéről beszéltem.
- Igen. És nem emlékszik már, hogy még mit mondott?
Ez már nem jutott eszembe, és meg is mondtam neki.
- Nem emlékszik, hogy azt mondta, menjünk egyenesen haza és jól nézzük meg a feleségünket?
- Ja, igen, most jut eszembe, de ez okozta volna a bajt?
- Igen, ugyanis megtettem.
- És mi történt?
- Először még valamit el kell mesélnem önnek. Tehát amikor kijöttünk az összejövetelről, egy páran ott ácsorogtunk és azt mondtuk, hogy igaza van, otthon kell elkezdeni. Nem mondtam a többieknek, mit határoztam el, de azt gondoltam, hogy hazamegyek és megteszem, amit mondott. Tehát ahelyett, hogy még sokáig beszélgettünk volna, mint általában, és a beszédet és az igehirdetőt kritizáljuk, rögtön hazamentem, és amikor hazaértem, a tea már kész volt. Tehát leültem és jól megnéztem a feleségemet. Uram, micsoda megrázkódtatás!

Megpróbáltam ugyanis elképzelni, milyen csinos volt akkoriban, amikor elvettem feleségül. Sok mindent ígértem neki, és keveset vagy semmit nem tartottam meg belőle. 14 éven keresztül csak csalódások, gondok, szegénység és munkanélküliség jutott neki velem együtt, és sok szívtelenséget is kapott tőlem. Mindez nyomot hagyott az arcán, ezért döbbentem úgy meg.
- És - kérdeztem - mi történt aztán?
- Aztán felálltam, megkerültem az asztalt és megcsókoltam. De ő csak hátrált, és pofonütött.
- És mit tett ön?
- Uram, ebben a pillanatban eszembe jutott, hogy egy másik alkalommal azt mondta, hogy tartsuk oda a másik arcunkat is, ezért mégegyszer negcsókoltam. Még egy pofont kaptam és feleségem így szólt: Mi történt veled? Megpróbáltam elmondani, mit mondott nekünk az összejövetelen - mindenre már nem emlékeztem, de a gyerekek is hallották, és most el akartam önnek mondani. Újra elkezdtük szeretni egymást, az egész család. A kicsik most újra járnak vasárnapi iskolába, és a feleségemmel mi is olyanok vagyunk, mint a gyerekek, mert mindketten szeretjük Istent. Uram, jó tudni, hogy Isten megbocsátott, és mi is megbocsátottunk egymásnak. Biztosíthatom, szükségem volt rá, mert jó asszony a feleségem.

Ezt a történetet három oldalról hallottam, az apától, az anyától és a legidősebb fiútól. Kikérdeztem a gyereket a részletekről, és elmesélte, hogy amikor apja 'sokkot' kapott, az első hatás hihetetlen csodálkozás volt.
- Még sohasem láttam, hogy az apám megcsókolja anyámat. Egyszerűen nem akartam elhinni. Nem tudtam, mi történt vele. De amikor anyám pofon ütötte, és ő nem ütött vissza, majd hanyatt estem.
Megdöbbenését meg tudtam érteni.
- Igen? És utána mit gondoltál?
- Tudja, hallottam, hogy mit mondtak, és ha már akkor megtettem volna, amit ma megtettem (szívét és életét egészen komolyan Istennek adta), akkor, azt hiszem, nagyon sok keserűséget megspórolhattam volna magamnak.

(Ez egy 13 éves gyerek filozófiája, akit Isten Szent Szelleme megvilágosított.)
                                  
(Evangéliumi életképek c. könyvből)

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/3

A SZERETET HULLÁMAI

Mk 4,35-41.

35 Ugyanezen a napon, amikor este lett, így szólt hozzájuk Jézus:"Menjünk át a túlsó partra." 36 Miután tehát elbocsátották a sokaságot,magukkal vitték őt, úgy, ahogy éppen a hajóban volt; de más hajók isvoltak a nyomában. 37 Ekkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok

becsaptak a hajóba, úgyhogy az már kezdett megtelni. 38 Ő pedig a hajó hátsó részében volt, és a vánkoson aludt. Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: "Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?" 39 Ő pedig felkelt, ráparancsolt a szélre, és azt mondta a tengernek: "Hallgass el, némulj meg!" És elállt a vihar, és nagy csendesség lett. 40 Akkor ezt

mondta nekik: "Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?" 41 Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: "Ki ez, hogy a szél is, a tenger is engedelmeskedik neki?"

                       A SZERETET HULLÁMAI

Mert megörvendeztettél tetteiddel, Uram, kezed alkotásainak ujjongok.

(Zsolt 92,4)

Ahogy reggelente a munkahelyem felé autózok, mint több százan hozzám hasonlóan, felteszem magamnak, s talán ők is a kérdést: Minek ez az egész? Telnek-múlnak a napok, a megszokott útvonalon a megszokott helyre, hogy aztán többnyire a megszokott munkát végezzük.

Egy nap úgy döntöttem, megállok a tengerparton, hogy egy kis időt töltsek csendességben az Úrral. Leállítottam a kocsit, a rádiót is kikapcsoltam, hogy csak az óceán hullámait hallgassam, amint a parthoz csapódnak. Hamarosan olyan érzésem volt, mintha a hullámok a napi gondokat repítenék felém.

Aztán a felkelő ragyogó napban, mintha Istent hallottam volna: "Íme, a teremtett világ, gyönyörködj benne!" Abban a pillanatban megértettem a leckét, hogy ha rossz nézőpontból tekintünk az életünkre, minden napunk szörnyű lehet. De ha Istenre összpontosítunk, és az ő jelenléte bizonyítékait keressük, akkor élvezhetjük napjainkat, és az életet úgy

tapasztaljuk, amilyennek ő szánta.

Mostanában, ha megállok a parton, hogy csendben ráhangolódjak a napra - legyen akár napos, akár esős - a partot csapkodó hullámokban már nem az aggodalmakat, hanem Isten szeretetét látom. Napok jönnek, napok mennek, és szép az élet.

Imádság: Urunk, segíts, az aggódás és kétség hullámait a szeretet és békesség hullámaivá változtatni. Ámen.

Ma időt szánok rá, és engedem, hogy Isten szeretete betöltsön.

Shaun McHardy (Fokváros, Dél-Afrika)

www.csedespercek.hu

How Great Is Our God

Idézetek

Ne arra gondolj, amit megtarthatsz, vagy elveszíthetsz. Inkább arról gondolkozz, amit adhatsz.

Meg nem alkuvó elszántság

Egy farmer, ahogy egy nap az úton haladt, egy hirdetést pillantott meg a helyi repülőtérnél, amelyen ez állt: Tapasztalja meg a repülés izgalmát!

A farmer azt gondolta magában: Holnap van a feleségem születésnapja. Szeretném, ha megtapasztalná a repülés izgalmát! Ez biztosan egy szép születésnapi ajándék lenne.

A farmer bement a reptérre, és hamarosan talált is egy pilótát, aki hajlandó volt őt és feleségét elvinni egy repülésre a farmjuk felett. A pilótának egy kisebb, nyitott pilótafülkés repülője volt, ami minden bizonnyal kellő izgalmat nyújthat a feleségének, de az ár túl magas volt. A farmer sokáig alkudozott a pilótával, ragaszkodva ahhoz, hogy alacsonyabb legyen a tarifa. A pilóta végül engedett, de egy feltétellel: ha a farmer megígéri, hogy sem ő, sem a felesége nem szól egy szót sem az egész repülőút alatt. Egyetlen hangosan kimondott szó, a legrövidebb is, megnöveli a viteldíjat az eredetire. A farmer elszántságát, hogy feleségét a repülés izgalmában részesítse, csak azon elszántsága múlta felül, hogy minél kevesebbet költsön, így aztán ráállt az alkura.

Másnap reggel ők hárman felszálltak a repülővel, és nemsokára a magasban szárnyaltak. A pilóta tudta, hogyha bevet néhány hullámvasút-ereszkedést és fordulást, a hátsó ülésen lévőknek mindjárt megered a nyelve, és akkor kérheti az eredeti árat.

Ebből a megfontolásból bukott és fordult, emelkedett és ereszkedett, még néhány hurkot is vetett. De hátul egy pisszenés sem hallatszott. Semmi sikoly, semmi jajgatás, csak mélységes csend.

Leszállás közben a pilóta, csodálkozva utasai elszántságán, hátrakiáltott a farmernek:

-     Nem hittem volna, hogy szó nélkül megállják. Hiszen úgy buktam, fordultam, emelkedtem és ereszkedtem, mint még soha, de maguk ketten végig csendben maradtak. Azt hiszem, nyertek!

Az öreg farmer visszakiáltott:

-     Hát, majdnem te nyerted meg, fiam! Majdnem nyertél. Nem sok hiányzott hozzá, hogy felüvöltsek, amikor a feleségem kiesett.

Az öreg farmer eltökélte magában, hogy eléri feltett célját. El is érte, de olyan áron, amivel valószínűleg maga sem számolt. Néhányan közülünk hasonlítanak a farmerre. Megdöbbentő elszántsággal tudunk küzdeni, hogy úgy sikerüljenek dolgaink, ahogy elképzeltük. Engedjük, hogy a büszkeség és csökönyösség megakadályozzon abban, hogy a józanészre hallgassunk, vagy azt tegyük, amiről tudjuk, hogy helyes.

Te is ilyen vagy időnként? Tudod, hogy mi Isten akarata, de te mást akarsz. Hamarosan összeütközik a két akarat. Ki fog győzni? Az igazság az, hogy megnyerhetsz néhány csatát, de mindig el fogod veszíteni a háborút. Ha erős akaratú, határozott ember vagy, Istennek szüksége van rád! Isten át akarja formálni az elszántságodat, és abba az irányba terelgetni, hogy Krisztus szolgálatára irányuljon, és hozzá ragaszkodj, bármi jöjjön is. Isten olyan embereket keres, akik makacsul visszautasítják azt, hogy elforduljanak Jézus Krisztustól.

http://velunkazisten.hu/content/small_story/Meg_nem_alkuvo_elszantsag

Bob Gass: Ez a te látomásod – fel kell fedezned! (2)

„…Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!” (Habakuk 2:2)

Jézus ezt mondta: „…én azért születtem…” (János 18:37). Amikor tudod, hogy miért vagy itt ezen a világon, hogy mi az Istentől kapott célod, akkor gyakorlatilag megállíthatatlan vagy. Nem leszel tökéletes, de meglesz a veled született erő ahhoz, hogy felülkerekedj minden akadályon, amivel találkozol. Ha valami elterelné a figyelmedet, Isten szeret eléggé ahhoz, hogy újra maga felé irányítson, helyreigazítson, és visszatereljen a helyes útra. De ahhoz, hogy a megfelelő választ meg tudd találni, először is a megfelelő kérdéseket kell feltenned.

 Mint például:

1) Milyen vágyak élnek bennem szinte egész életemben?

2) Mi indít leginkább arra, hogy termékeny legyek?

3) Mi tart mozgásban még akkor is, amikor fáradt vagyok?

 4) Mi segít abban, hogy ne adjam fel akkor sem, ha ellenállással találkozom?

5) Mi az, amit ha végzek, nem is tűnik munkának?

6) Mi az, amit ha teszek, arra mások pozitívan, támogatóan válaszolnak?

7) Mi az, amit ha teszek, az ajtók szinte maguktól nyílnak, minden erőfeszítés nélkül?

 8) Mit gondolnak munkámról bölcs vezetők és Isten szerinti tanácsadók?

9) Mi az, ami miatt jó érzés, hogy én én vagyok?

10) Mi az, ami beindítja, felszínre hozza ötleteimet, kreativitásomat?

11) Mi az, amit hajlandó vagyok feláldozni ennek érdekében?

12) Mit teszek, amit bátran fel merek ajánlani Istennek, mint neki tetsző ajándékot?

13) Mi az, amit fizetés nélkül is szívesen tennék, ha megengedhetném magamnak?

14) Mi az, aminek véghezvitele annyira fontos számomra, hogy ellenállnék a Sátán minden ostromának?

Mit mond most neked Isten? Még nincs túl késő, fedezd fel látomásod, és kövesd!

Közelebb, Közeleb Uram hozzád

Kenneth Hagin Oldjátok el,és hagyjátok menni 1-4 rész

Kenneth Hagin Oldjátok el,és hagyjátok menni01

A kötél és a talicska!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Ez a történet Charles Blondin nevű híres francia cirkuszi mutatványosról szól a 19-dik században, aki egy hosszú acélkábelt feszített ki a Niagara vízesés fölött. Erős szélben is biztonsági védőháló nélkül járkált, futott, sőt táncolt a kötélen az őt figyelő óriási tömeg ámulatára és gyönyörűségére.

Egyszer fogott egy téglával megrakott talicskát, és azzal ejtette ámulatba a tömeget, hogy könnyedén áttolta a kötélen a vízesés egyik szélétől a másikig. Ekkor Blondin odafordult a tömeghez, és azt kérdezte tőlük: - Hányan hiszik el, hogy ebben a talicskában egy embert is át tudok tolni a kötélen?

A vélemény egyöntetű volt. Mindenki éljenezett, és magasra emelte a kezét. Mindenki elhitte, hogy meg tudja tenni!

- Akkor - kérdezte Blondin, - egyikük vállalkozna rá, hogy ő legyen az az ember?

Amilyen gyorsan a magasba emelkedtek a kezek, ugyanolyan gyorsan ereszkedtek le. Egyetlen néző sem akadt, aki vállalkozott volna a hajmeresztő mutatványra, és az életét Blondinra bízta volna.

Sokan mondják Jézusnak: „Igen, hiszek." Ha te is azok közé tartozol, akik ezt mondják, kész vagy-e hited bizonyítékát adni azáltal, hogy teljesen őrá bízod az életed? Kész vagy-e „beülni a talicskába", és kockára tenni mindent a hitedért? Ezt jelenti hinni. A hit nem csupán értelmi tevékenység. Teljes elkötelezettséget kíván.

Pintér Béla- A Mennyben fenn számítanak rád!