2012. május 22.

Ige: Viharban


Mikor az Úr Jézus távollétében viharba kerülnek, és kerülünk: „És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, ő pedig egymaga a szárazon (vagyis a parton egyedül). És látá őket, amint vesződnek (és meglátta, hogy mennyire küszködnek) az evezéssel; mert a szél szembe fúj vala velük (mert ellenszelük van); és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva (vagyis a negyedik éjszakai őrváltás idején, a tengeren járva közeledett feléjük); és el akar vala haladni (és el akart menni) mellettük. Azok pedig látván őt a tengeren járni, kísértetnek vélték (kísértetnek hitték), és felkiáltanak; Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülnek (és megrettenek). De ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek. Ekkor beméne (vagyis beszállt) hozzájuk a hajóba, és elállt (és elült) a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak és csodálkoznak vala” (Márk. 6,47-51)

Mert Ő az, akiről így hangzik a prófécia: „Ezek látták az Úrnak dolgait (és tetteit), és az ő csodáit a mélységben (és a mélységes tengeren). Szólott ugyanis és szélvészt támaszt (és szavára forgószél támadt), amely felduzzasztá a habokat (és fölemelték őket a hullámok). Az égig emelkednek, a fenékig süllyednek (majd a mélybe zuhantak); lelkük elolvadt az ínségben (és kétségbeestek a veszedelemben). Szédülnek (és imbolyogtak) és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességüknek esze vész vala (és bölcsességük egészen odalett). De az Úrhoz kiáltanak az ő szorultságukban (az ő nyomorúságukban), és sanyarúságukból kivezeti őket (és kiszabadította őket szorult helyzetükből). Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék (és lecsendesítette a forgószelet), és megcsendesedtek a habok (és elcsitultak a hullámok). És örülnek, hogy lecsillapodtak vala (amikor azok elsimultak), és vezérli őket az ő kívánságuknak partjára (és a kívánt kikötőbe vezette őket)” (Zsolt. 107,24-30)

Hiszen Ő az: „Aki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos (és a tenger hullámhegyein lépdel)” (Jób. 9,8)

Hát: „Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. Te uralkodol a tengernek kevélységén (a dühöngő tengeren); mikor az ő habjai felemelkednek (ha hullámai tornyosulnak), te csendesíted le azokat” (Zsolt. 89,9-10)

Ige: Isten Szelleme


 „Mi [pedig] nem a világ [világrendszer, kozmosz] szellemét kaptuk hanem az Istentől eredő [Istenből való] Szellemet hogy megismerjük [megtudjuk azokat] »g: eidó oida = tudatában legyünk annak«  amit az Isten a kegyelemben [kegyelme] ajándékozott nekünk.  (1Kor 2,12)

Ige: A beszéd


De ahogy a másik emberről beszélsz, az megmutatja, hogy mi van a szívedben: „Amik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak.... Mint a vízben egyik orca a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat” (Mát. 15,18; Péld. 27,19)

Atyám,tudd meg

Kubinyi Károly - Sétálj a Szabadban Jézussal (Péter és Jakab)

Film jézus örökké él csilla664.wmv

Életcseppek


"Ha egyszer letartóztatnának azzal a váddal, hogy keresztény vagy, vajon lenne-e elég bizonyítékuk ellened?"

Bölcs mondások: Szeretet


Isten a szeretet cselekedeteit nem annyira a nagyságuk, hanem inkább indító okuk miatt becsüli. (Spurgeon)

Kinek a dolgával foglalkozol?


20,19 A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz! (Példabeszédek)

Sokan olyan nehéz terheket cipelnek az életben, hogy ezek a terhek teljesen megfosztják őket a békességtől és az örömtől.

Az egyik ilyen „teher” a mások dolgaival való foglalkozás terhe. Nem ismerlek téged, de nekem éppen elég a saját életem, nemhogy mások ügyeibe avatkozzak. Ha a szomszéd egy évben négyszer megy vakációzni, nem rám tartozik. Ha egy barátom minden ujján gyűrűt visel, a lábujjain pedig kettőt, nem tartozik rám.

 Nem tudjuk élvezni az életet, ha mindenbe beleütjük az orrunkat. A minden-lében-kanál-emberek általában kritizálnak is. Minden részletet tudni akarnak. Ilyenekkel állnak elő általában: „Tudod, mit hallottam? Hallottad, mit mondtak?” Ilyenkor a válaszunk legyen valami ilyesmi: „Nem, de nem is akarom hallani. Nem akarom pletykával mérgezni magam. A fülem nem szemetes, amit tele lehetne tömni szeméttel!” Ne légy passzív! Ha kell, állj fel és hagyd ott az illetőt. Légy bátor, és ne hagyd, hogy az emberek mérgezzenek. Ha a barátaid, kritizáló, a kákán is csomót kereső és minden-lében-kanál-emberek, akkor ideje új barátokat találnod. Ne hagyd, hogy a kritizálás szelleme mérgezzen.

Ahelyett, hogy mindenki más dolgával foglalkoznál, foglalkozz Isten dolgaival! Az Ő dolgai: szeretni, helyreállítani, bátorítani és meggyógyítani az embereket. Ha Isten dolgaival foglalkozol, akkor Ő foglalkozni fog a te dolgaiddal! Amit megteszel másokért, azt Isten megteszi érted. Ne felejtsd, hogy minden szavaddal és minden cselekedeteddel egy magot vetsz. Vesd a szeretet, a támogatás és a bátorítás magjait. Könnyíts a terheden, hogy Isten áldásait arathasd, melyeket már kikészített számodra!
Joel Osteen
Magyar fordítás: ahitatok.hu

csilla664 jézust befogadni jézus által van az örök életünk a mennyben

Oswald Chambers: TEKINTÉLY ÉS FÜGGETLENSÉG


"Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok" (Jn 14,15).

Urunk nem kényszerít az engedelmességre. Nagyon világosan megmondja, mit kellene tennünk, de soha nem használ kényszerítő eszközt arra, hogy megértesse velünk. A vele való szellemi egységünk alapján kell engedelmeskednünk. Ezért bármikor beszélt is Urunk a tanítványságról, mindig elébe tette: "HA" - nem kell megtenned, csak ha szeretnéd. "Ha valaki jönni akar énutánam, tagadja meg magát..." (Mt 16,24), "adja át nekem a magához való jogát." Urunk itt nem örökkévaló helyzetünkről beszél, hanem arról, hogy a földi életben hasznosak legyünk neki; ezért beszél olyan keményen (Lk 14,26). Soha ne magyarázd ezeket a szavakat attól függetlenül, aki mondta.

Az Úr nem szabályokat ad, hanem egészen világosan elém állítja az Ő álláspontját, és ha az én hozzá való viszonyom a szereteten alapszik, minden habozás nélkül megteszem, amit Ő mond. Ha bizonytalankodom, ez azért van, mert más valakit szeretek - magamat. Jézus Krisztus nem segít, hogy engedelmeskedjem. Nekem kell engedelmeskednem neki, s mihelyt engedelmeskedem, betöltöm szellemi rendeltetésemet. Személyes életem teli lehet kicsi kellemetlenségekkel, de ha adott helyzetemben engedelmeskedem Jézus Krisztusnak, ezek olyanok lesznek, mint a tűszúrás okozta lyuk, átlátok rajtuk Isten arcára, és vele szemtől szemben állva felismerem majd, hogy engedelmességem által ezren meg ezren nyertek áldást. Amikor Isten megváltása az ember lelkében egyszer már eljuthatott az engedelmességig, az mindig teremtő erő. Ha engedelmeskedem Jézus Krisztusnak, Isten megváltása átterjed rajtam keresztül más életekbe is, mert az engedelmesség mögött ott van a Mindenható Isten valósága.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Napi áhitat: Chambers

Napi gondolat


A Tisztesség tudás nélkül haszontalan, a tudás tiszteség nélkül veszedelmes és ijesztő. (Samuel Johnson) 

Bob Gass: Aki Isten szerint gazdag


„…Isten szerint gazdag” (Lukács 12:21)

Fel kell ajánlanunk Istennek szolgálatunkat, de az ajándék, amire Ő legjobban vágyik, mi magunk vagyunk. Gondoljunk csak Jézus utolsó beszélgetésére barátjával, Péterrel. Péter annyira emberi volt: követte Jézust, tanult tőle, szolgálta őt, kételkedett benne, félreértette, dicsőítette és megtagadta. Mégis, Jézus utolsó barátjához intézett kérdése nem mindezekre, hanem a kapcsolatukra vonatkozott: „Péter, szeretsz-e engem?” Háromszor tette fel Péternek ezt a kérdést.

Szent Ágoston szerint az egész etikát össze lehet foglalni egyetlen mondatban: „Szeresd Istent, és tégy, amit akarsz”, mert, ha szereted Istent, akkor olyan dolgokat fogsz akarni, amit Isten szeret. Habár nem vagy tökéletes, a zsoltáríróval együtt te is mondhatod: „Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem…” (Zsoltárok 40:9).

Isten arra teremtett minket, hogy így velünk lehessen. Az Édenkertben eljött, és együtt sétált az emberrel és az asszonnyal, akiket alkotott, csak azért, hogy velük legyen. Amikor Izráel népét formálta, ezt mondta: „Köztetek járok, és Istenetek leszek…” (3Mózes 26:12).

A Menny így hirdette ki Jézus születését: „…akit Immánuelnek neveznek” - ami azt jelenti: Velünk az Isten” (Máté 1:23).

Olyan ez, mintha Isten minden reggel ezt mondaná: „Szeretném veled tölteni ezt a napot”.

Egy író ezt írta: „Magamtól nem tudom elérni, hogy jobban szeressem Istent, de meg tudom őt jobban ismerni. És mivel Isten a szeretet, minél jobban ismerem Őt, annál jobban növekszik iránta való szeretetem. A szeretet az ismeret mellékterméke. Ezért eltölthetem a mai napomat azzal, hogy szeretem Istent. És holnap igyekezhetek még egy kicsit jobban szeretni Őt.” Ezt jelenti Isten szerint gazdagnak lenni.


Úgy érzem

Kincsem, ó Jézus, Te légy

BORITÉK


Egy kórház szülészetén történt, ismerősöm is a kórteremben lábadozott a szülés után, szem- és fültanúja volt az esetnek, ő mesélte.

Népes, jól öltözött kisvárosi cigánycsalád jött a kismamáért és a babáért a 4 ágyas kórterembe, hogy hazavigyék. A szülést levezető orvos is hamar előkerült - a szülés óta nem látták a szobában - és kezeit dörzsölve ott tüsténkedett a család körül, hogy ugye minden rendben volt, ugye, jó volt az ellátás, ugyebár, khm, meg hasonlók.

Ekkor előlépett a családfő és nagy tisztelettel rövid mondókába fogott: egyszerű szavakkal megköszönte az orvos munkáját és átadott neki egy hatalmas díszdoboz desszertet.

Az orvos átvette a dobozt, de képtelen volt eltitkolni csalódottságát és kézfogás helyett lekezelően kicsattant:

- Jóember ilyenkor nem desszertet szoktak adni a szülésznek!

Nagy csend lett. Aztán a férfi csendben megkérdezte:

- Bocsánat, hanem mit?

- Aki elégedett a munkánkkal, az borítékot ad, kérem szépen! Hagyományosan ez illik. Maguk nem hallottak még erről? Pedig van maguknál szaporulat szép számban!

- Bocsánat, ne haragudjon doktor úr és mennyit szoktak adni a népek?

- Hát... 30-40.000 forintot.

- Értem, elnézést kérek, tudatlan vagyok, de megoldjuk azonnal, engedelmével visszakérném a desszertet.

Kivette az orvos kezéből a dobozt, felnyitotta és kivett belőle egy köteg 20 ezres, majd 2 darabot átadott a kővé vált orvosnak, akin látszott, hogy a rosszullét kerülgeti. A többit zsebre vágta és a család kivonult a kórteremből...