2012. március 16.
Idézetek
"A természet gyönyörűséges templomában, láthatod a nagy
Isten keze nyomát. De ha Istent a szíveddel akarod látni, Krisztus keresztje
alatt kell megállnod."
Ima és megvallás anyagi áldásért
Atyám, a Te Fiadnak, Jézusnak szent nevében megvallom
a Te Igédet a mai napon. Ahogy ezt megteszem, kimondom
a számmal és hiszem a szívemben, hogy a Te Igéd nem
tér Hozzád üresen, hanem megcselekszi azt, amiért
küldted. (Ésa. 55,11.)
Ezért én hiszem, hogy minden szükségemet betöltöd a Te
gazdagságod szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban,
a Filippi 4,19 igevers szerint, Jézus nevében. Hiszem, hogy
mivel én is adtam a szükséges időben, nekem is adatik;
jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet
adnak az emberek az én ölembe. Mert azzal a mértékkel
mérnek nekem, amellyel én mértem. (Luk. 6,38.)
Atyám, megvallom az Igéd szerint, a Márk 10,29–30 ige-
vers alapján százannyit kapok vissza ebben az időben,
a jövendő világon pedig örök életet.
Atyám, Te megszabadítottál a sötétség hatalmából, és
általvittél a Te szerelmes Fiadnak országába. (Kol. 1,13.)
Atyám, hiszem, hogy elfoglaltam a helyem Nálad, mint a
Te gyermeked, Te az én Atyám, én pedig a Te fiad lettem.
(2Kor. 6,18.) Ezért, mint szeretett fiadnak, gondomat
viseled,
képessé teszel arra a Te Szellemed által, hogy a Te szere-
tetedben, bölcsességedben és áldásodban járjak.
Mennyei Atyám, Jézus nevében kiküldöm a szolgáló szelle-
meket, az angyalaidat, akiket megbíztál és a szolgálatomra
adtál, hogy meghozzák a számomra szükséges anyagiakat.
(Zsid. 1,14.) Atyám, megvallom, hogy igen biztos és értékes
segítség vagy a bajban. Erőd és hatalmad sokkal hatalma-
sabb, mint amennyire szükségem van. (Zsolt. 46,1.)
Atyám, a Te mindenható kegyelmed és gazdagságod által
megáldasz engem mindenben, minden földi szükségemben.
Amire szükségem van, megadod nekem bőségesen bár-
milyen körülmények között is, így nem szenvedek hiányt
semmiben. Köszönöm Neked Atyám, Jézus nevében.
Drága Mennyei Atyám, Te hatalmas vagy arra, hogy rám
áraszd minden kegyelmedet; hogy mindenben, mindenkor
teljes elégségben legyek, minden jótéteményre bőségben
legyek. (2Kor. 9,8.) Ámen.
Derék asszony – Példabeszéd 31,10-31
10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az
igazgyöngynél.
11 Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.
12 Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.
13 Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.
14 Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.
15 Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést
szolgálóinak.
16 Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt
telepít.
17 Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.
18 Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el
mécsese.
19 Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.
20 Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a
szegénynek.
21 Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza
népe meleg ruhába öltözött.
22 Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az
öltözete.
23 Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország
véneivel ül együtt.
24 Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.
25 Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.
26 Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.
27 Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.
28 Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri:
29 Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!
30 Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az URat félő asszony dicséretre
méltó.
31 Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért
minden helyen!
2012. március 15.
Ige: A kegyelmi ajándékról
„... a kegyelmi ajándék nem úgy van, mint a bűneset [A
kegyelemmel azonban nem úgy áll a dolog, mint a bukással, a félre-csúszással, (botlás illetve elhajlással].
Mert ha amaz egynek esete [bukása; (mellélépése)] miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és a kegyelemből való
ajándék, mely az egy ember Jézus Krisztusé, sokkal inkább [bőségesebben] elhatott [kiáradt] sokakra
És az ajándék sem úgy van, mint egy vétkező által; [És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék ugyanolyan, mint az első ember
elbukása; elesése] mert az ítélet egyből lett kárhozattá [egyik oldalon az ítélet egy elesés alapján
vált kárhoztató (elmarasztaló) ítéletté]
az ajándék pedig sok bűnből van igazulásra. [a kegyelem pedig sokak
elbukásából megigazulásra vezet]
Mert ha az egynek bűnesete [elbukása; elesése] miatt uralkodott [uralkodóvá lett] a halál az egy [ember] által: sokkal inkább az életben [az élet hatalmával] uralkodnak
az egy Jézus Krisztus által azok,
kik a kegyelemnek és az igazság [megigazulás]
ajándékának bővölködésében részesültek. [kapták és (elfogadták)]
Bizonyára azért, miképpen egynek bűnesete [elesése] által minden emberre elhatott a
kárhozat [minden emberre kedvezőtlen ítéletet
hozott]: azonképpen egynek igazsága
által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. [ugyanúgy egynek üdvösséget szerző tette minden emberre kiárasztotta az
életet, a természetfeletti életet; az életnek egy más létezési formáját adó megigazulást]
Mert miképpen egy embernek engedetlensége [figyelmetlensége] által sokan bűnösökké [céltévesztők] lettek: [sok
embert a céltévesztés állapotába
döntötte] azonképpen egynek engedelmessége [szófogadása, szolgálatkészsége] által sokan igazakká lesznek [meg is igazultak]” (Róm. 5,15-17)
Ige: A bűnről
Azért nem számítja fel a bűnt Isten,
mert: „... ahol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet
sincsen” (Róm. 4,15)
Ige: Az Úr Jézus megvallása
„Az Úr Isten
(Uramnak, az Úrnak) Szelleme van (és
nyugszik) énrajtam azért, mert fölkent
engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak (hogy az alázatosaknak
elnyomott, szerencsétlen, nyomorultaknak örömhírt, és győzelmi hírt vigyek, és
mondjak). Elküldött, hogy bekössem a
megtört szíveket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a
megkötözötteknek megoldást (és szabadon bocsátást); Hogy hirdessem az Úr jókedvének (és kegyelmének) esztendejét, és Istenünk bosszúállása
napját; megvigasztaljak minden gyászolót; hogy tegyek Sion gyászolóira
(fejdíszt), adjak nékik ékességet a hamu (és gyászfátyol) helyett. Örömnek kenetét
(és illatos olajat) a gyász helyett,
dicsőségnek palástját (és öröméneket) a
csüggedt szellem helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak
(az ÚR ültetvényének), az Ő dicsőségére
(akik őt ékesítik)!” (Ésa. 61,1-3)
Halála előtt kijelentette, hogy mindezt elvégezte: „Mikor azért elvette Jézus az ecetet, monda:
Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá (kilehelte) Szellemét” (Ján. 19,30)
Imádság:
Köszönöm Atyám, hogy néped tagjai közé tartozom.
Csatlakoztam a tieidhez. Áldalak értük. Tudom, hogy nem egy bűntelen, tökéletes
csapat vagyunk, de megváltott, Neked élő, Rád tekintő, megigazított emberek
lehetünk. Add, hogy a félénkek, a keresők is merjenek csatlakozni hozzánk, vagy
lakóhelyük közösségéhez. Ámen
A nap gondolata:
Jézus Krisztus Simon Péternek először az otthonába lépett,
aztán az imaházába, végül a csónakba is. Úr lett a családi, vallási és üzleti
élete felett. (Stewart)
Napi Ige és gondolat
Akik pedig hittek a
beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek
csatlakozott hozzájuk. (ApCsel 2:41)
A
jeruzsálemi gyülekezet 120-ról 3120-ra, azaz pontosan huszonhatszorosára
emelkedett. Bűnbocsánatot és Szent Szellemet kaptak úgy, hogy vélhetően nem
kísérte természetfeletti jel. Viszont követte kimondhatatlan sok csoda. Nekem
az egyik leglenyűgözőbb újra és még egyszer az, hogy „azon a napon mintegy
háromezer lélek csatlakozott hozzájuk.” Ebben a szóban erő van.
Nem gondolkodott, nem mellébeszélt, nem magyarázkodott, nem
ígérgetett, hanem csatlakozott. Aki már szeretett volna maga, vagy egy ügy mellé
állítani embereket, az tudja, hogy embereket „csatlakoztatni”, azaz döntésre,
kiállásra hívni nagyon nehéz. Legyen szó kirándulásról, ünnepi koszorúzásról,
főzőversenyről, vagy takarításról, az emberek olyan szinten visszahúzódtak
csigaházaikba, hogy onnan alig lehet őket előhívni. Le kell győzni azokat a
személyes akadályokat, azaz úrrá kell lenni azon, hogy jó nekem egyedül is, jó
nekem otthon is. Aki csatlakozik, az nem akar egyedül maradni. Aki csatlakozik,
az nem akar otthon maradni, hanem OTT akar lenni.
Az Isten
gyermeke is csatlakozhat! Ez a csatlakozás kézzelfogható és látható alakot
öltött ott Jeruzsálemben. És nálunk? Mi, templomba járók vagyunk ennek a
reklámfelületei. Nézőpontváltással, Isten dicséretével és gyermeki hittel
vigyük a gyülekezetnek és a gyülekezet Urának csodáját! (Lovász Krisztián)
Életcseppek
Oswald Chambers: A KÜLDETÉS NYITJA
"Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön.
Menjetek el azért, tegyetek tanítványokká minden népet..." (Mt 28,18-19).
A missziói parancs alapja Jézus Krisztus tekintélye, nem
pedig a pogányok (népek) rászorultsága. Hajlamosak vagyunk arra, hogy Urunkat
úgy tekintsük, mint aki segítség az Istenért végzett vállalkozásainkban. Urunk
teljhatalmú Úr a tanítványai felett. Ő nem mondja azt, hogy a pogányok
elvesznek, ha mi nem megyünk közéjük. Egyszerűen ezt mondja: "Menjetek el
és tanítsatok minden népet", menjetek, az én korlátlan hatalmam
kijelentése alapján, tanítsatok és hirdessétek az Igét a velem való élő
megtapasztalás alapján.
"A tizenegy tanítvány pedig elment... a hegyre, ahova
Jézus rendelte őket" (16). Ha meg akarom ismerni Krisztus egyetemes és
korlátlan hatalmát, ismernem kell Őt magát és tudnom kell, hogyan lehetek vele
egyedül; rá kell szánnom az időt, hogy imádhassam azt, akinek a nevét viselem.
"Jöjjetek énhozzám!" (Mt 11,28). Ez az a hely, ahol találkozunk az Úr
Jézussal. Fáradt vagy és meg vagy terhelve? Istennek milyen sok szolgája van
így! A világ egyetemes, fenséges Urának ezeket a csodálatos szavait száműzzük
az utó-összejövetelek kereteibe. Ezeket Jézus a tanítványainak mondta.
"Menjetek el ezért..." A "menj" egyszerűen azt jelenti:
"élj". A Cselekedetek 1,8-ban írja le, hogyan menjünk. Nem azt
mondta: "Menjetek Jeruzsálembe és Júdeába és Samáriába", hanem
"lesztek nekem tanúim" mindezeken a helyeken. Elvállalja, hogy Ő
építi ki útjainkat.
"Ha énbennem maradtok és az én beszédeim bennetek
maradnak..." (Jn 15,7) - így kell "mennünk" személyes
életünkben. Mindegy, hogy hova helyez. Isten tervezi el az utakat.
"De semmivel sem gondolok..." (Csel 20,24). Így
járjuk az utat mindaddig, míg hazaérünk.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









