Oldalak

2012. május 13.

Az Ige és az újjászületés


Nem mulandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Istennek élõ és maradandó beszéde által.
(1 Péter 1, 23)

Az újjászületésnek Isten Igéje az eszköze. A Jézusról való bizonyságtétel vezet a Jézusban való hitre, és a benne való hit által vesszük a Szentlelket s leszünk új emberekké. Az Ige személyünkben szólít meg minket, lelkiismeretünkhöz és akaratunkhoz szól. Az Ige vezet hitre, ami azt jelenti, hogy egész lényünket alávetjük Krisztusnak és evangéliumának.

A keresztség önmagában véve nem elegendõ. Ha nem kerül sor az üdvösségnek személyes megragadására, ha elzárkózunk Jézus elõl és a világnak, valamint bûnös hajlamainknak élünk, akkor megkeresztelt voltunk ellenére is a gonosz gyermekei vagyunk. Isten fiai csak a Jézus Krisztusban való hit által vagyunk (Gal 3, 26).

Jézus szerint víz és Lélek által kell újjá születnünk. Ezt sokan úgy értelmezték - tévesen -, hogy ez a keresztségre vonatkozik. Jézusnak ezek a szavai a vízre vonatkozólag csak a Keresztelõ János keresztségére utalhattak, aki magáról azt mondotta: "én vízzel keresztelek, de aki utánam iön, Szentlélekkel és tûzzel keresztel majd titeket". Nikodémus, akivel Jézus ezekrõl a dolgokról beszélt, csupán a János keresztségére gondolhatott. A keresztyén értelemben vett keresztségre vonatkozólag Jézus csak késõbb adott parancsot.

Jánosnak a vízkeresztsége a bûnbánatot példázta. Aki ezt vállalta, az arról tett bizonyságot, hogy a bûnnek tisztátalanságától szeretne szabadulni. Nyilvánvaló, hogy a víz csak külsõ tisztulást eredményez, új életet ném ad. Erre csak a Szentlélek képes, aki az élet Lelke. Azonban a bûnbánat és a bûnnel való szakítás elengedhetetlen feltétele a Szentlélek elnyerésének. Tehát mind Jánosnak, mind Jézusnak a tanítása minden idõkre érvényes; mert az újjászületéshez két dolog szükséges: a mi részünkrõl bûnbánat, gondolkodásmódunk megváltozása, õszinte elhatározás, hogy elszakadjunk régi énünktõl; de - és ez a fõdolog - valaminek felülrõl kell megtörténni, amikor is a Szentlélek új lelkületet teremt. Gondolataink új irányt kapnak, melynek szükségességét már a bûnbánat felismertette velünk. De amennyire a természeti életet sem mi adjuk önmagunknak, éppen úgy a lelki élet is adatik, mégpedig az Isten Igéjébe vetett hit által.

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.