Napi Ige és gondolat

 Ki tart jól bennünket hússal? Emlékszünk, hogy Egyiptomban olcsón ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül.  (4Móz 11:4-6)

Mit tegyünk, ha erőt vesz rajtunk az olyan fajta emlékezés, amibe ez a nép esett bele? Mi lehet az orvossága, ellenszere ennek a veszélyes hátrafelé tekintgetésnek? Van erre egy csodálatos eszköz: ahálaadás! Ez az egyetlen, legitim, megengedett hátrafelé tekintés, ami az ember számára képes boldogságot és örömöt hozni. Amikor az ember úgy tekint hátra, hogy hálával, megbecsüléssel van Isten iránt, mindazért, ami jót elvett kezéből.

Csak a hálaadás, az igazi mély köszönetmondás, amikor ujjhegyre szedi az ember az apróbb-nagyobb csodákat, menthet ki bennünket is ezekből a helyzetekből. Így telik a szív bizalommal, hűséges szeretettel, s képessé válik feltöltekezve előre tekinteni, Istennel indulni. Törekedj erre!   (Berencsi Balázs)